Pesti Napló, 1856. december (7. évfolyam, 2061-2088. szám)

1856-12-01 / 2061. szám

ként egész a lólopásig képes fokozni, az eleinte ártatlannak látszó, bűnös merényeket. A nyári nem iskoláztatás egyik keserű gyümölcse ime itten áll. De menynyünk tovább, mit tesznek még a pásztorkodó tanulók. A pásztorkodásban megőszült, s mondhatnám a roszban is megőszült egyének nagyon szeretnek efféle suhanczárokat magokhoz édesgetni, s különféle ígéretek mint ezijj, rézgomb, s több affélék által reá viszik őket, hogy szüleiktől csenynyenek szalonnát, lisztet vagy amit meglátnak. Mit tesz a gyermek ? Tán visszautasítja a fényes gombot. Oh! nem felveszi s ha módját ejtheti, el is csípi a kívántakat, és ebből ismét fokonkint magasabbra mennek, mig a tetőpontján vannak a dolognak. Mig egyfelől megtanulják azt,,,hogy amit két szemével meglát, azt a két keze ott ne hagyja“ , addig még megtanulnak ezer trágár beszédeket, káromlásokat, és annyira magukba ültetik, hogy soha azt magukból kiirtani sem maguk, sem mások nem képesek. Most már ennyi hibákkal bíró , mondhatni gonoszlelkű gyermek kerüljön abba a téli iskolába. Várjon, ha 60 gyermek van ott, s legyen ilyen ne több csak kettő, már pedig, hogy mindenütt legalább vagy itt van, az bizonyos, nem kész mérgezők?— Kik képesek lesznek bűnös tetteiknek elbeszélésével , vagy erkölcstelen szavakkal a fentirt számnak felét megrontani. — Hol e romlottság bevette magát, az onnan kiirtani, kell egy emberélet, de nem egy tél. És az iszonyú kár mindkét oldalról megvan, mert a szelidebb erkölcsüknek, és haladási uton levőknek, — még a mellett, hogy nem haladhatnak, — erkölcsük megromlik, jellemük szilajjá válik, mely egész életökre kihat és siralmas következményeket vonnak maguk után. Illő, s mindenesetre a kor igényeivel megfelelő dolgot cselekednének e vidéken az illetők, ha teljes erővel azon munkálnának, hogy szellemet és erkölcsöt teljesen rontó nyári és téli iskolák helyett, egy minden időre egyformán szóló rendes és jó alapon álló iskolát állítanának. Hogy azonban ez létesülhessen, szükséges volna, hogy a földbirtokosság, kiknek leginkább állnia érdekükben, amennyiben ők panaszkodnak a nép roszaságára és ravaszságára, valamint a köznép, áthatva a művelődés közös szellemétől, közös erővel munkálkodnának iskolájuk helyrehozásán, s ne néznék behunyt szemmel a botrányokat, melyek itt ott az emberi nem nem kis megalacsonyitására folynak. Törekednének azon, hogy iskolaépületük, — mely sok faluban alábbvaló épület a legutolsó parasztháznál, — kiigazittatnék, vagy épitnének egészen újat, mely képes lenne egészséges volta mellett, mind a tanuló gyermekeket magába befogadni, mind pedig elegendő felszereléssel bírván, a gyermekek kellő felvilágosodást szerezzenek az iskola falai között. Sokhelyi vár ugyan eléggé tágas és egészséges épület, de fájdalom, belszerkezete és elrendezése anynyira hiányos, hogy a tanító, legyen bármily jó igyekezetű és legjobb akaratú, nem tud sem tenni, sem haladni , mert nincs egy földabrosz , nincs könyv vagy utasítás, gyakorta nincs egy fekete tábla, vagy ha van is, kopott és annyira elavult, hogy a krétával reámázolt betűk vagy számok kivehetlenek, s mi több még az is megtörténik, hogy a helybeli fő vagy algondnok azt akarná, hogy az általa vett hat krajczár áru kréta legalább is félesztendeig tartson, s e miatt gyakran nem kis összeütközés történik a tanító és gondnok közt, miből rút házsártosság és veszekedés kerül ki, mely rendesen a szegény tanító világba való űzésével szokott végződni. Ha van egy, két nevelés-vagyis inkább iskolabarát, s ha működnének is, nem tehetik, mert akad ellenség elég, kik gátat vetni minden áron, kevés kötelességüknek tartják, s mit egyik épitne, a másik, mely rendesen nagyobb szám szokott lenni, lerontja. Ez mindenesetre megbocsáthatóan bűn, mert az emberiség rovására történik, kiket pedig nem hogy lesülyeszteni, de a lehető leggyorsabban felemelni és emberré tenni mindenkinek legszentebb kötelessége. Röviden közöltük a tanulógyermekek és iskolák szomorú állapotát. Lássuk a tanítókét: (Folyt. köv.) törvényszék a főtörvényszéknek azon ítéletét, melyben az első bíróság által rendelt büntetési idő alábbszállittatik, jóváhagyatott. Ennél fogva Wagner és Zang urak 24 órai, Schwarzer és Semlitsch urak 8 napi fogságra ítéltettek. — A nemzeti milleum részére 1856. évi jul. 12-től, sept. 30-ig részint ajándékozott, részint vásárolt tárgyak jegyzéke : B) Növényország, 1) Heufler Lajos cs. k. osztálytanácsnok , 3 példány harasztot. 2) Kováts Gyula muzeuspi őr : 37 faj svédországi növényt ajándékoztak. C) Ásvány ország. 1) A cs. k. birodalmi földtani intézet : 7 darab különféle ásványt küldött. 2) Fensőbb rendelet következtében beküldettek az Abauj-Szolnokon kiásott többféle ősállatok csontjai. S) Gr. Kornis Károly : egy kisebb aranyérczkövet. 4) Herepei Károly nagyenyedi tanár : egy példány ólomásványt. 5) Pataky Józsefné : ezüst ásványt. 6) Balla János estei cs. k. ezredi közvitéz : 2 cseppkövet. 7) Halasy Béla földbirtokos : a Tiszából kifogott őselefánt-tápfogat. 8) Schwarz Ármin mérnök : szinte onnan kifogott őselefánt-tápfogat. 9) Vitányi József megyaszói lelkész : több helyben talált fa- és gyümölcskövületet. 10) Kiss Gyula : 9 példány kövületet. 11) Agonás Pál bratkai jegyző : egy terrebratura kövületet ajándékoztak. D) M n t a n i o sztály. 1) Gr. Kornis Károly : 2 példány búza és zabasztagok elégetése által képződött salak-alakú követ. 2) Boross Mihály : Káposztás-Nyéken tűz alkalmával buzakalászokból érezlénynyé vált tömeget — ajándékoztak. — Kelt Pesten, 1856-ki október 1-jén, Kubinyi Ágoston, a magyar nemzeti múzeum igazgatója. PUSTI NAPLÓ, Pest, dec. 1. Gróf Andrásy Manó és kiadó társasainak vadász-albuma nemsokára el fog készülni. E díszes album czimlapja gróf Széchenyi Istvánt ábrázolandja egy szép pej ponnyn ülve. A szöveghez melléklendő vignettek a híresebb hazai vadászok, lovasok életéből, bravour-tetteiből emelnek ki több képet. Beregszászinak azon zongorája, mely Velencze egyik úri terme részére rendeltetett meg, elkészült. Megtekinthető a jeles zongorakészítő termében. Alakja góthidomú, billentyűs gyöngyházból és békateknőből készültek. Szebb zongora honunkban ennél még nem készült. A „Budapesti Viszhang“ új évtől kezdve hetenkint kétszer (vasárnap és csütörtökön) politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi tartalommal jelenik meg. Szerkesztője ezentúl is Szilágyi Virgil. Előfizetési díj : Pesten házhoz hordva egész évre 4, félévre 2, évnegyedre 1 pfrt. Vidéken egész évre 5 frt, illetőleg 2 frt 30 kr és 1 frt 20 kr. A mutatványlap tegnap küldetett szét. — A Saphir M. G. (a „Humorist“ szerkesztője) által Dr. Wagner Rudolf, Semlitsch, Zang (a „Presse“ szerkesztője s Schwarzer (a „Donau“ szerkesztője) ellen emelt becsületsértési perében a legfelsőbb II. Függelék, az 1856. nov. 8-diki legmagasb császári nyíltparancshoz. Utasítás az ausztriai birodalom egyházi bíróságai számára , a házassági ügyek tárgyában. Első szakasz a házasságról. (Folytatás.) 18. §. Azon beleegyezés, melynek adására valaki, bárki részéről valamely nagy és kikerülhetlen rosszal való jogellenes illetés vagy fenyegetés által hivatott, a házasság kötelékének megkötésére nem elégséges. 19. §. Azon nőszemély, ki házasságkötés végett elragadtatott, az elragadóval, mindaddig, mig ennek hatalma alatt van, érvényes házasságra nem léphet. Elragadottnak azon nőszemély tekintendő, ki ellene használt kényszer által elvitetett, vagy oly helyen, hova csel által csalatott, letartóztatik; hasonlag azon nőszemély, ki valamely férfi által, a kinek a tett előtt jogszerűn eljegyezve nem volt, saját beleegyezésével, de szüleinek vagy gyámjainak tudta nélkül vagy akaratja ellen elvitelik. 20. §. A házassági kötelék létezése, azokat a kik általa egyesittetnek, más házasság kötésére képtelenekké teszi. 21. §. Az érvényesen kötött, de még el nem hált házasság köteléke felbontatik, ha a felek egyike az ünnepélyes szerzetesi fogadványokat letenni, vagy ha pápai felmentés adatik. Keresztények által kötött házasság, ha az elhálás megtörtént, csak a halál által bontatik fel. 22 §. Ha a nemkatholikus keresztények azt tartják, hogy a házasság köteléke felbontható, úgy az egyház a tévedőket sajnálja; de ezen tévedésnek törvényhozása szent voltára semmi befolyást nem engedhet. Katholikus és oly nemkatholikus keresztény között, kinek házastársa még él, házasság nem jöhet létre, habár azon bíróság, mely a nemkatholikus keresztények házassága fölött ítél, a házasságnak kötelékére nézvei felbontását kimondotta volna is. 23. §. A keresztség kegyszere által a házasságok fel nem bontatnak, hanem bűnök bocsáttatnak meg, annálfogva hitetlenek által kötött házasság, a házastársak megtérte után is hatályban marad, s oly akadályok, melyeket az egyházi törvény állított fel, nem állanak útjában. Ha azonban csak egyik fél tért meg, s a hitetlenségben megmaradó fél, a hozzá intézett felszólítás daczára, a megtérttel lakni mindenkép vonakodik, vagy vele a keresztény vallás gyalázása nélkül, együtt lakni nem akar, úgy a megtért félnek kérelmére megengedendő, miszerint uj házasságra léphessen, s ezen házasságnak jogszerű kötése által a hitetlenség állapotában kötött házasság köteléke felbontatik. 24. §. Oly papok, kik a felsőbb rendekbe felszenteltettek és oly szerzetes személyek, kik az ünnepélyes fogadványokat letették, házasság kötésére képtelenek. A szerzetben tett egyszerű fogadványok mennyire eszközöljék a házasság érvénytelenségét, a szentszék által jóváhagyott rendi törvények szerint ítélendő meg. 25. §. Keresztelt s oly személyek között, kik az újjászületés kegyszerében nem részesültek, házasság létre nem jöhet. 26. §. Egyenes ágoni, vagy oldalágon negyed vagy közelebbi ízben rokonok egymással érvényes házasságra nem léphetnek. Várjon a rokonság törvényes vagy törvénytelen születésből keletkezett-e, különbséget nem tesz. 27. §. A keresztség és bérmálás által eredeti egyházi rokonság akadályozza a házasságot a kegyszer kiszolgáltatója s a keresztelt vagy bérmált egyén, valamint ennek szülei, továbbá a keresztszülők és a keresztelt vagy bérmált egyén valamint ennek szülei között. 28. §. Oly örökbe fogadás, mely a római jog arrogatásának vagy teljes adoptiojának lényegében megfelel, az egyház jelenleg létező gyakorlata szerint, még megszűnte után is akadályozza a házasság létrejöttét az örökbe fogadó s örökbefogadott, valamint az örökbefogadottnak azon utódai között, kik az örökbefogadás történtekor az örökbefogadónak atyai hatalma alatt állottak; továbbá az örökbefogadó s az örökbefogadott neje, valamint az örökbefogadott s az örökbefogadó neje között. Ezenfelül, míg az örökbefogadás tart, az örökbefogadott, s az örökbefogadónak atyai hatalma alatt álló természetes és törvényes gyermekei között érvényes házasság nem köttethetik. (Folytatjuk.) KÜLFÖLD Angolország, London, nov. 25. Az Observer e héten is ismétli, hogy az angol kormányhatározata semmit sem változott. A belgrádi és kigyószigeti ügy csak nyomorú alárendelt kérdések (?), melyek miatt hiábavalóság lenne új európai congressust hívni egybe. A párisi szerződmény maga mondja, hogy a másodrendű képviselők (kik az áprilisi értekezleten Párisban voltak) egyjegyűlnek, mihelyt a besssrabiai és kisázsiai határügy és a dunai fejedelemségek szervezése el lesz intézve, de nem előbb. Sok fecsegést hallottunk affelől, hogy a franczia kormány engedni szándékszik a fentirt pontokra nézve, s az angol kormányt magát is magával fogja ragadni. Ez azonban lehetetlen, legalább jelenleg nincs rá kilátás, hála azon belátásnak és szilárdságnak, mely Anglia tanácsában uralkodik. A szövetségeknek bizonyos egyenjogúságon és méltányosságon kell alapulniok, s az nem járja, hogy egyik a másiknak parancsoljon. Hinni sem lehet, hogy Francziaország, ne csak a szerződési feltételeket alá akarja vetni Oroszország tetszésének, hanem magát Angliát bele akarja sodorni a megaláztatásba. S ha ez igaz volna, úgy bizonyosan gazda nélkül számolt Francziaország, így az Observer. A Saturday Review pedig megjegyzi: helyesen történik, hogy lord Palmerston szilárdul ragaszkodik a fődologra nézve eddigi nézeteihez, de kívánatos lenne, hogy uszályvivői a sajtóban finomabb módon viselnék magukat. Nem hihetni, hogy a Francziaországban uralkodó egyéniségek megtámadása hasznos és politikus dolog volna. Azon erős gyanúsításokat, mintha Walewski és Morny gróf meg volnának vesztegetve, természetesen nem bizonyíthatni be. A Chronicle is hasonló szellemben nyilatkozik. A Morny és Walewszki elleni személyes kikeléseket, úgymond, csak oly lapnak nézhetni el, mint az Advertiser, mely inkább ma, mint holnap szeretné fölbontani a szövetséget. Másfelől meg botrányos dolog, hogy a tory és poelita lapok — melyek politikai ájtatosságukban mindig Páris felé fordulnak arczczal, mint a zsidó Jeruzsálem felé — folyvást parliamentietlen kifejezésekkel illetik lord Palmerstont. Míg ekkép leczkézi aChronicle" azokat, akik Napóleont és azokat, akik Palmerstont szidják, holott a szövetség barátainak vallják magukat, újra meg újra mutogatja az „Advertiser,“ hogy a szövetségnek valósággal már vége. Név szerint fönállhat még egy ideig, de csak név szerint. Francziaország testtel , lélekkel Oroszország mellett van,s Lajos Napóleon különben is már lekötelezte magát a czárnak, hogy bizonyos engedményeket kieszközöl részére.Többé reá nézve nincs visszalépés. S azt hitte, hogy Angliát is beviheti a sárba. Most azonban más képviseli magát lord Palmerston. Nem adhatunk elég hálát a gondviselésnek, hogy ily válságos perezben, mint a jelen, — midőn Franczia-, Porosz- és Oroszország titkos szövetségre léptek ellenünk — oly férfiú áll közügyeink élén, mint lord Palmerston. Azt hisszük, nincs Angliában oly ember, kinek kezeiben inkább biztosítva látnék hazánk legnagyobb érdekeit, Európa mostani válságos helyzetében. Angliának e pillanatban elég gondja van : a perzsa expedite, az alkudozás Mexicóval és Granadával, a nápolyi feszültség, a franczia szövetség gyöngülése s annyi egyéb égető kérdés, mely a párisi kötésből származott, s a kilátás bonyodalmakra Amerikával. Azt gondolhatnók, hogy e feladatok a parliament szünidő alatt minden idejét igénybe vették a kormánynak. Pedig mindezen külügyi baj gyermekjáték azon egyszerű kérdéshez képest, mely Palmerston lordnak a parliament irányábani állására vonatkozik. Azt mondják, e tárgy körül forgott többnyire közelebb a kormánytanács tanácskozása. A Spectator azt hiszi, hogy a conservatív ellenzék szabadelvűbb része a kormányt támogatja az ülésszakon. De még ezzel nincs megolva a miniszterelnök belügyi programmja. Ha Palmerston néhány orthodox derbyja által erőshül, másfelől épen azáltal gyöngül, s a határozottabb whigek a manchesteri párttal lépnek coalitióra. Lord John Russeltól is tartanak, ezért akarják a felsőházba küldeni. A Spectator, ki különben nem bámulója Russelnek, részéről is sajnálná, ha a felsőházi üléssel magát jelentéktelen állásra kárhoztatná lord John; mindenki látja, hogy a dolgok állása szerint, félni látszik a miniszter, hogy a belügyekkel — különösen a parliamentreformmal — meggyűl a baja. A külpolitika köpenyével nem fedezheti többé magát, világosan látják, hogy az Angol- és Francziaország közti szövetség még nem oly gyenge, mint bizonyos aristocraticus körökben állítni szerették. Walewski és Persigny grófok még mindig feszült viszonyban állanak. Réné e czikke rész hatást eszközölt Angolországban, s új polémiát várhatni. A „Parc“ mai száma a keleti ügyet tárgyalja. Szerinte azon it, melyet Ausztria és Angolország a viszályok elenyésztetésére választottak, ezeket épen nem szüntették meg. A Fekete tenger és a fejedelemségek megszállása nem megoldás. Ezen területek Törökországhoz tartoznak, nem pedig Oroszországhoz. Oroszországot csak orosz terület megszállása által lehetne engedésre bírni. De ezen eset nem fordul elő, tehát nincs más mód, mint a háborút ismét elkezdeni, mely gondolat a „Patrie” azonban nagyon boszantja, minthogy jelentéktelen dolog forog kérdésben, s Oroszország kész volna ezt a már bekövetkezendő congressus előterjeszteni. A „Véri té“ , kormányszellemű lap hasonlókép a keleti ügyről szól, s keményen megtámadja az angol sajtót és lord Palmerstont. Mit akar az angol miniszterelnök ? Eddig csak phrasisokat csinált, Oroszország ravaszságáról, s Angolország hatalmáról beszélt, anélkül, hogy valamit tett volna. Azonban nem elég szónokolni; Francziaországban 100 ügyvéd is van, kinek jobb svádája volna, mint Palmerstonnak. — Ezen támadás a nemes lord ellen a legelső eset, és nem jelentéktelen. Bern, nov. 25. Dufour tábornok ma tett jelentést a szövetségi tanács előtt párisi küldetéséről. A tanács elhatározta, hogy a neuenburgi ügyben új emlékiratot intézzen a barátságos hatalmakhoz. Triesztből egy franczia lapnak táviratoztak, hogy a Bosporusra hat vagy két angol sorhajót s több fregattot várnak Máltából. UJ FOSTA, Páris, nov. 27. Antonini marquisnak ma reggel 10 órakor Brüsselbe történt elutazása némileg gondolkodóba ejtette a legitimista köröket. E részből elég igazítás. Tegnapi „Francziaország“ rovat 10-ik sorában ,,hasábain“ helyett olv. „hasábainkon“ stb. Távírdái tudósítások. Berlin, nov. 29. Ő Fölséges király az országgyűlést saját személyében nyitotta meg. A trónbeszéd mindenekelőtt megelégedését fejezi ki az ország kielégítő helyzete, s annak iparmunkálati tevékenysége fölött. A kormány törekedni fog annak magasabb lendületét a közlekedési intézetek további kiképeztetése által erélyesen támogatni. Mint törvényjavaslatok előre jelentetnek : a tartományjogi viszonyok megszilárdítása, és a házassági elválási törvény megjavítása. Az államháztartási kimutatás az általános segédforrásokat növekedőknek tüntetendő föl, az eddig háttérbe szorított sürgős szükségletek azonban nem fognak többé tekintetbe vétel nélkül maradni. Az állambevételek szaporítása okvetlenül szükséges. Az utolsó kölcsön még fenmaradó készletének alkalmazása fölött előterjesztés ígértetik. Ennek egy része a feles költségek fedezésére van rendelve, mely a törvényesen megrendelt háromévi szolgálatidő fentartására rendeltetik, mit igen fontos tekintetek parancsolnak. A király reméli, hogy a békesség világrészünknek, nevezetesen a hazának tovább is fen fog tartatni. Mint az európai szerződések aláírója, a király az ünnepélyesen kimondott kötelezettettségek minden oldalról betöltéséhez, s a népjogi alapelvekhez szilárdul ragaszkodandik. „Fájdalmasan érzem magamat érintetve, — mondá a király — a legújabb események által Neuenburg herczegségemben, hol az 1848 óta áldatlanul maradt ellenmondás kétségbe nem vonható jogom s a nyilvános viszonyok tényleges kifejlődése között a hű férfiakat az ellenfél hatalmába kerítette. A mérsékeltséget, melylyel én a herczegség ügyeit az általános béke érdekében évek óta kezeltem, az európai hatalmak maguk is elismerék. A legújabb sajnálandó összeütközések után is , smiután egy megtámadhatlan jog nemrég a német Bund egyhangú határozata által megerősíttetett, óhajtásom , az európai hatalmakkali alkubozások által egy koronám méltóságával összeegyeztethető megoldást előidézni. De nekem nem szabad s nem is fogom megengedni, hogy hosszatűrésem fegyverré váljék saját jogom ellenében, valamint népem meg lehet győződve a felül, hogy kötelességemnek komoly s minden oldalróli felfogását, az európai érdekekben zsinórmértékül vegyem : épen oly szilárdul meg vagyok győződve, hogy ha a körülmények azt kívánnák, népem bebizonyított erővel, hűséggel s teljes odaadással lépend föl koronám becsülete mellett.“ Páris , nov. 27. A „Constitutionnel“ szerint a tuileriák helyiségei berendeztetnek ő felségeik nemsokára bekövetkezendő megérkezésére. A „Constitutionnel említést tesz egy Párisba érkezett sürgönyről, mely Herat bevételét szintén megerősíti Genua, nov. 27. A kir. herczegek ideérkeztek, s nyolcz napig mulatandnak itt. Az orosz özvegy czárné ismételve meglátogatta a Vár folyó melletti tájakat. Felelős szerkesztő: Báró KEMÉNY ZSIGMOND. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN egyetemi utcza, takarékpénztár-épületben, 2-dik sz 1836. 377 2-5 ÜllfiTÍÁV pesti könyvárusnál épen most jelent meg, és EiENldl AH III cl . minden hiteles könyvkereskedésben kapható . MUNYADIÁK KORA MAGYARORSZÁGON. IRTA Gróf TELEKI JÓZSEF. V-ik KÖTET. MÁTYÁS KIRÁLY, KINIZSI PÁL és FRIDRICH császár aczélmetszetü képeivel. Ára 3 frt 20 kr. p. p. Eddig megelentek az 1—4 kötetg 10 és 12 kötet az eddigi áron 3 frt 20 kron. 375 1—5 EYNCH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében Pesten Turi-utcza sarkán, a „fehér hajó“ átellenében megjelent . Az austriai birodalom STATISTIKÁJA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁGRA. Főtanodák használatára és öntanulmányul Irta Dr. KAUTZ GYULA. 440 lap. — 2 frt 24 kr. pengő p. Jog- és államtudományok ENCYCLOPAEDIÁJA. Irta Dr. PAULER TIVADAR. 276 1. Ára 1 frt 30 kr. p. p. ÉSZJOGI ALAPTAN. Irta Dr. PAULER TIVADAR. 88 1. 40 kr. p. p. BEVEZETES AZ ESZ JOGTANBA. Irta Dr. PAULER TIVADAR. 144 I. 48 kr. p. p. TÖRVÉNYKEZESI BALADZ. A MAGYARORSZÁGI BÍRÁK és ÜGYVÉDEK fontosb teendőiben Útmutatásul Irta FOGARASSY JÁNOS. Második átdolgozott kiadás. 20 kr. p. TÁJÉKOK 0-Az ideiglenes BÉLYEGADÓ - TÖRVÉNYBEN Irta FOGARASSY JÁNOS. 12 kr. p. p. SZOMORÚ NAPOK. REGÉNY. Irta JÓKAI MÓR. Két kötet. — Ára 2 frt p. p. NE BÚSULJ. BESZÉLYGYÜJTEMÉNY. Irta VAS GEREBEN. Két kötet. — Ára 1 frt 20 kr. pengő .