Pesti Napló, 1858. június (9. évfolyam, 2491-2514. szám)
1858-06-01 / 2491. szám
legközelebbről a vevők concurrentiája fogja meghatározni. A gabonaárak emelkedő irányukat szilárdan tartva 29- ke óta annyi változást szenvedtek, hogy a hitelintézet már a fejérmegyei búzát is a bánságival egy áron 1 frt 30 pkrra jegyzi, tiszai búza 3 frt 18 krra, bácskai 3 frtra jegyeztetvén : holnapra pedig a pesti csarnoknál s hetivásáron is emelt árjegyzéket várunk ; annyival inkább, mert a múlt heti s még most is folyó kelendőség által a Pesten raktározott különben is gyérkészlet nagyon megfogyatkozott; különösen bácskai s fejérvári búza csaknem egészen hiányzik. Az alsó piaczok közül is nemcsak Aradról tudunk már 3 portos árjegyzéket felmutatni, hanem Perjamosról is azt írják, hogy a búza 2 frt 42 piron kél, az adók pedig már szintén 3 portot is követelnek, mit, amint a körülmények állanak, rövid időn meg is fognak kapni Mint a gazdaságra nézve érdekes újdonságot közlöm, hogy a „Moniteur de l’Agriculture“ szerint Blancourt vegyész Marseilleben azt találta fel, hogy mikép lehet a búzából őrlés nélkül vegyészi utón lisztet készíteni, s ily után 20 percz alatt ugyanannyi lisztet gyárt a búzából, korlátlanul, mint mennyit a búza nyomott, tehát mintegy 25 százlékval van gyártás módja az őrlés irányában előnyben. Ez igen fontos találmány, ha igaz. Odessában máj. 21-ki tudósítás szerint azon napi héten még élénkebb volt a gabonaforgalom mintsem azelőtt is, míg név szerint a máj. 14-ki tudósítás 8 nap alatt 47,000, már a 21-ki a következett 8 nap alatt 78,000 tschettwerre teszi a gabona kelendőséget. Tova szállitatott ugyanő 8 nap alatt tettlegesen 42,100 quarter, mely mintegy 200,500 ausztriai mérőt tesz, és ebből Angolország különböző kikötőibe ment 22,600 (= 107,600 mérő), Marseillébe, 19,500 quarter (= 92,000 mérő) még a tavasz óta Marseillébe egyszerre ily mennyiségű gabona nem ment, s figyelmet érdemel, hogy mintegy 22,000 mérőnek jun. 30- dika előtt Marseillebe való megérkezésére jutalom is tűzetett ki. Tokaj, máj. 29. Az utóbbi b. keresztúri úgynevezett pünkösdi vásár tegnapelőtt végződött. Ezt a pesti kereskedők is meg szokták látogatni, s más viszonyok közt, egyike volt vidékünk jelentékenyeb vásárainak. Jelenleg azonban ez is élénktelen volt. Gabonanemüekből kevés hozatott be. úgy látszik, a gazda nem siet az eladással, főleg miután az őszi vetések vidékünkön általában silányak. Ily viszonyok mellett, vevő is számosak érkezvén, a termények ára tetemesen emelkedett; búza 3—3 f. 12 kr., rozs. 2 f. 12 kr. — 2 f. 30 kr., tengeri 2 f. 30 kr., zab 1 f. 30 kron kelt mérője. Árpa hiányzott. Nyers bőr elég volt, azonban csak nyomott áron kelt. Szesz szilárd ár mellett, alig egy pár kiseb részlet adatott 12 ma kron el. Rendes vevőink, a miskolcziak hihetőleg Pest vidékére irányzák utólsó időben figyelmüket, mert nálunk jelenleg kevesen mutatkoztak. — Szarvasmarha, mint minden utóbbi vásáron, itt is nagy bőségben volt, jó kevés és kelet nélkül, mire a vidékünkön általános takarmány szűke nem csekély befolyással lehet. Időjárásunk néhány nap óta esős, s elég kedvező volna, ha jótékony befolyását az ez évben nálunk szerfelett uralgó kemény éjszakkeleti szél nem egyensúlyozná, mely a napokban oly zord volt és annyira dühöngött, hogy az érzékenyebb fajú fákat és csaknem minden kerti növényt tetemesen megrongált. A szőllő, mely a kemény hideg által úgyis érzékenyen visszalökve van, szintén sokat szenvedett a szélrohamtól ; a fedetlenül maradt tőkék nagyobbrészt elfagytak, s átalában jó szüretre naponkint kevesek kilátásunk . Az utóbbi esőzés őszi vetéseinkre már későn, a jvan, tavaszira pedig elég korán érkezett; az elsők már skalászban vannak, az utóbbiak pedig, bár néhol gyengék, hihetőleg felüdülnek, a tengeri még eddig jó reménynyel biztat. Az üzlet és forgalom ügye vidékünkön szomorú, válságos helyzetben pang. A múlt évi pénzválság következményei a vidéki kereskedők helyzetét is tetemesen megnehezítik, más részről a termelő osztály pénztelensége szintén nagy mérvben érezhető. Kivitelünk jóformán semmi, a bevitel szintén jelentéktelen. A Tisza vízállása apadásban, ma 110 felül; oly sekély vízállás, mi május végén ez előtti években soha elő nem fordult és annyival szokatlanabb, mivel rendesen minden évben ez idő tájban szokott a második ár, a zöld árja bekövetkezni. KÜLFÖLD. Angolország. A Times írja, hogy amint mondják, M. Lesseps, miután a török udvartól a suezi csatorna ügyében nem kielégítő választ kapott, Cairoba készül, megkérni a basát, hogy a munkát mint magánvállalatát kezdesse meg. Alkalmasint, mond a Times, ebben csak annyi igaz, hogy miután a tisztelt urat konstantinápolyi fiaskoja lehangolta, baráti előtt olyformán nyilatkozott, hogy a szultán daczára is kiviszi tervét. Csakhogy Said basa nem mer ily engedetlenséget követni oly tárgyban, mely iránt a szultán fensőségét elismeri. Azt is mondják, Lessepsur megkísérli az értekezlet elé vinni a dolgot. Szeretnék kérdeni, mond a Times, várjon a párisi értekezlet engedménye kell-e rá, hogy alföldön egy vasutat építhessünk, vagy londoni omnibusainkat megindíthassuk ? Azonban Lesseps maga is ellenmondásban van. Előbbi szándéka szerint a csatornaügy oly magánkérdés, melyhez még a szultánnak sincs köze; a másik terve szerint oly fontosságú dolog, mely fölött egész Európát illeti a tanácskozás. Az egész, mint látjuk, nem egyébb, mint a tervező üres fenyegetése. Mindemellett is a Times figyelmezteti az egyiptomi basát, népe érdekében, ne hallgasson a tervező altatásaira. Ha a szultán tekintélye ellen akarna föllépni, komoly bonyodalmakba keveredhetnék. A cairo-suezi vasút azért épül firman engedélye nélkül, mert csak az alexandriai-cairoi vonal folytatása, melyre ki volt kérve a török udvar engedelme. De a politikai tekinteteket mellőzve is, sárba dobottnak tekinthetné a basa a suezi csatornára adandó pénzt. Az angolok egy szívvel lélekkel mondják, hogy azon csatorna nem kivihető s ha létesíthető is, nem jövedelmezhet. A déli buckinghamshireiek tegnap Disraeli és parliamenti collegája Du Pre tiszteletére lakomát rendeztek. Mintegy 500 ember volt jelen, azok közt Howard Vyse ezredes mint elnök, Buckingham herczeg, Orkney gróf, Williams ezredes, Knol ezredes, Bernard és több parliamenti tag. A lakoma tereme egy e czélra felállított sátor, gazdagon föl volt ékesítve virágokkal, gályákkal és zászlókkal. A zászlóíron következő feliratok voltak : „piszaeli és népszerű intézmények,“ „Disraeli és a hazai ipar védelme!“ „Disraeli és intézményeink,“ „Forti nihil difficile!“ „Dare és függetlenség!“ stb. Az ő felsége minisztereire ürített áldomásra felelvén, többek közt mondá Disraeli: „talán emlékeznek önök, mint bukott meg egyszerre addig hallatlan módon egy addig mindenhatónak tartott kormány !“ Aztán kiemelte szónok, hogy Derby lord igen nehéz körülmények közt s csak akarata ellenére, csupán kötelességérzetből, épen nem hiúság által vezéreltetve vette kezébe az állam kormányát. Meglepő volt szónok következő nyilatkozata : „könnyű dolog most fitymálni, sőt el is felejteni a veszélyeket, melyeket kikerültünk. De ha én mondom, éspedig komolyan mondom, hogy midőn mi hivatalba léptünk, a béke vagy háború kérdésének eldöntése már nem is napoktól, hanem óráktól függött, nem feledik önök, hogy a béke fel jön tartva, s az ország becsülete is megmentetett. Emlékeztetem továbbá önöket, épen akkor két polgártársunk szenvedett idegen börtönben már régóta, s azon kormánynak, mely oly nagy hatalommal dicsekvék mind bel- mind külpolitikáját illetőleg, nem sikerült őket megszabadítani. Pár hét alatt — mondhatnám pár nap alatt — sikerült Derby lord kormányának a fenforgó nehézségeket elhárítani, s diadallal hozni őket vissza hazájukba.“ „Majdnem háború támadt Szardínia és Nápoly közt, a háború, amely a világot lángba borítja vala, csupán azért, hogy zavarba hozzák vagy megdöntsék azon kormányt, melyet a királynő érett megfontolás után választott, s amely egyedül merte a felelősséget elvállalni.“ Indiát illetőleg az előbbi minisztérium politikáját a boszú politikájának mondó Disraeli, míg a mostani minisztérium politikáját a magánvagyon iránti tisztelet, vallásos türelem és a nép erkölcseinek, szokásainak tekintetbe vétele jellemzi. „Azt mondják, folytatá Disraeli, gyönge kormány vagyunk és semmit sem tettünk. Már pedig megmentők Anglia becsületét; feltartuk a békét ; kiszabadítók szenvedő honfitársainkat a börtönből ; fedeztük a deficitet, s az adókat meg sem növeltük, s elveket állitunk föl ind birodalmunk újra rendezésére , melyeket Anglia helyesel, Európa bámul s a melyeket követve, fentartjuk hazánk nagyságát és hírnevét!“ A ház eljárása iránt hálás érzettel nyilatkozott Disraeli, mint amely nemes lelkű udvariasságot tanúsított a miniszterek irányában. Annál keményebben kikelt az ellenzék ármányai és farizeussága ellen. Hasonló anarchiára, mint a múlt pénteki viták alatt volt az ellenzék között, nem mutat példát az alsóház története stb Disraelinek ezen beszédét Russ e 111. keményen megtámadta az alsóház máj. 28-dikai ülésében. Kérdé, minő okokból fenyegetett a Francziaországgal való szakítás? Tagadta, hogy a korábbi minisztériumnak Indiában irtó háború lett volna czélja, s úgy véli, hogy a Cagliari-ügyben erélyesebben kell vala föllépnie. Disraeli kitérőleg felelt. A Francziaországgal való viszony igen kényes volt, midőn Persigny elutazott; maga Palmerston is tartott tőle, hogy a szövetség felbomlik. — Raguzából érkezett távirati tudósítás szerint „Coquette“ angol hadigőzös oda érkezett. — Az oláhországi díván alelnöke és titkára köszönetüket fejeztek ki egy Gladstonehoz intézett iratban, a dunai fejedelemségek ügye iránt tanúsított részvételéért s az unió pártolásáért. — Angliában is alakult választmány aláírást gyűjteni Lamartine részére. A „Times“ melegen pártolja ez aláírást, kiemelvén Lamartinenak 1848 ki érdemeit. — Az „Advertiser azon hírrel lep meg bennünket, hogy a felsőházzal tartott értekezletekben az alsóház végre elismerte azon elvet, hogy a zsidóknak joguk van a parliamentben ülni, s így báró Rothschild elfoglalja alsóházi ülését. Arról hallgat a tudósítás, hogy az eskü elengedtetik-e, vagy pedig a törvény kiszabta eskünek csak egy részét fogják a zsidók letenni. Francziaország: A conjecturális politika most főleg azon kérdéssel foglalkozik Angol- és Francziaországban, hogy meddig tart még az Angol- és Francziaország közti szövetség. Így az elméket nem kevéssé foglalkoztatja a háború esetleges szükségessége is, mely háború a „hadseregnek“ foglalkozást adjon és a „nagy nemzet“ hivatása felőli öntudatát a „civilisatio“ érdekében, feléleszsze. Az „Univers“ mély elkeseredése Angolország ellen s azon állítása, hogy az Angliával a szövetség sokkal veszélyesb mint a forradalom, sok helyi viszhangra talál, habár e lap azon javaslatára, hogy Francziaország a szomszéd kisebb országok felett protectorátust gyakoroljon, nem nagy figyelemre méltattatik is. Olaszországot tekintik oly pontul, mely alkalmilag a franczia hadi rendszabályokra nézve kiinduló pontul szolgálhatna, különben Civita Vecchia megerősítése nem volna felfogható. Ki ellen erősítik e kikötőt ? A szövetséges szárd ellen csak nem, ki Genuát is készséggel átfogná a franczia flottának hadi alapul engedni ? így csak Angolország ellen történhetik az,, hogy közép Olaszországnak e kulcsa Francziaország kezében maradjon. Antwerpennek (Páris város módjára) megerősíttetésének terve arra mutat, hogy a neutrális Belgiumban se bíznak a béke tartósságában. Orsini levelei mint termékeny mag, hullottak Olaszország földjére s a mámort a tengeren tulon, Alexandriában is felidézték, hol a szárd alkotmányi ünnepély alkalmával, mint írtuk, a katholikus templomban a legdühösebb proklamatiók szóvattak el az olasz szabadság mellett. Ennek folytán az Alexandriában tartózkodó francziák biztosságára franczia hajócsapat evezett oda. A politikai körök hangulatáról hasonló értelemben tudósít a „D. A. Z.“ párisi levelezője is. Mindinkább kezdik hinni, mond, hogy Francziaország kormányzója háborúra gondol, csak a kedvező pillanatot várja meg. Bizonyos határig Angolország nem gátolná terveiben Napóleont s a szárazföldön folytatandó harczaiban a győzelem a franczia zászlónak biztosítva volna, mert a hadjáratot hatalmas tengeri ereje is támogathatná. „Ez alkalommal, jegyzi meg a „D. Alig. Zrg“ levelezője, lehetlen csodálkozásunkat ki nem fejeznünk a felett, hogy a két nagy német hatalmasság oly keveset tőnek hajóhadaik kifejtésére, hogy háború esetében sokkal kisebb államoknak se tudnának a tengeren megfelelni, így Dánia Poroszország minden kikötőjét blokkozhatná.“ A franczia tengerügyi minisztériumban szakadatlanul nagy munkásságot fejtenek ki. E pillanatban a császár és kormánya nagyobb figyelemmel viseltetik a flotta mint a hadsereg iránt. De ez természetes, mert a franczia hadsereg organisatiája a fejlődés tetőpontjára ért, míg a flotta tökéletesítésre vár, hogy az angollal megmérkőzhessék. A hadihajóknak lömentes vaslemezzel bevonása még eddig nem tüntetett fel kívánt eredményt. A tengerügyminiszter most újabb kísérletet tétet a „Jemappes“ hajón s az uj találmány alkalmazása nagyobb hajókon kivihetőnek mutatkozván, az az egész flottánál használatba fog vétetni. — A conferentiának máj. 26-kan tartott 2-ik üléséről, természetesen kevés szivárgott ki a közönség tudomására. A franczia lapok ez ülést igen élénknek állítják, 12 és 9 órától majdnem 5 óráig tartott. Miután Talleyrand biztosnak a fejedelemségek rendezéséről szóló jelentése felolvastatott, Franczia- és Törökország képviselői közt élénk vita támadt, mely alkalommal a franczia meghatalmazott kormányának sérelmeit adta elő. Fuad pasának azon szemrehányás ellenében tett nyilatkozatát, hogy a Porta Francziaország irányában hálátlanul viselte magát s számos áldozatát sikertelenné tette, Hübner úr erélyesen támogatá. Fuad nyilatkozatát részvéttel hallgaták Angol- és Poroszország képviselői, mig Oroszország meghatalmazottja, minden tartózkodása mellett is, el nem titkoló rokonszenvét a franczia felfogás ellenében. A legközelebbi ülés jun. 5-re halasztatott. A 2-dik ülésben egy albizottmány küldetett ki, melynek tagjai Hübner, Kisselef és Fuad pasa. E bizottmány egy különös tárgygyal fog foglalkozni. Hogy a montenegrói kérdés Stambulban fog elintéztetni, bizonyosan állítja a „Nat. Ztg.“ levelezője. E bizottmány már jun. első napjaiban össze fogna ülni. A Julien de la Graviére contre-admiral Gravosa kikötőjét elhagyta és Elekbe ment, hogy a tényállással jobban megismerkedjék. Ezúttal értekezett a török hajóhad parancsnokával, s mondják, hogy a török tábort is meglátogatandja. A Lyons admirális hajóhadához tartozó és az adriai tengerre evezett hajók visszahivattak. Más értesítés szerint e hajók oda nem is mentek. Most okosodjék ki a ki tud. A „Pays“-ben olvassuk: „Az angol admiralitásnak a tartalék hajócsapat felszerelésére vonatkozó rendelete több külföldi lap által hamisan értelmeztetett. E járművek hivatása az evolútiókra szánt és elhasznált hajókat pótolni. E rendszabály tehát semmi jelentőséggel nem bír. Meglehet, hogy e hajók egy része azon rendeltetéssel is bír, hogy Viktória királynőt azon ünnepélyre kisérjék, melyről oly sokszor volt említés... — Boinvilliers államtanácsos a császárhoz hivatott Fontainebleauba, hogy véleményét mondaná meg a jótékonysági alapokra vonatkozó belügyminiszteri rendszabály felett. Az államtanácsos határozottan az ellen nyilatkozott s tudata a császárral a rész benyefejtett ki s kire tanusittatik az is, hogy S—er az ő segélyével készült álkulcscsal szökött meg pesti börtönéből. Ellene szól Makó János testvérén kívül Fü löp, a két F—1, K—tra stb. társainak érvényes vallomása, melyből kitűnik, hogy Pestről Gyúróra ment S—erhoz, kitől 40 darab 5 forin. 10 frtost vett át, hogy F—nek több ízben bankjegyeket adott, hogy S—errel levelezésben állt, hogy annak az eszközök megszerzésében segédkezeket nyújtott, S—er maga mondá, miképp minden szükségeseket Mikó Páltól kap meg. Más tanuk igazolják Serrali összejövetelét ennek elfogatását megelőző napokban. Reá 14 évi nemesség elvesztése kéretett kimondatni. T—11 András és T—11 Ádám (birtokosok), kikre részint bűntársaik, részint más tanuk bizonyítják, hogy egyrészt hamis bankjegyeket vettek át és pedig jó pénzért is, elterjesztés végett, melyeket ki is adtak; másrészt másokat is rá venni igyekeztek , hogy a terjesztési működésben részt vegyenek; és hogy az első a szükséges kőlapnak Peströli elszállításában is részt vett; elsőre 12 s a másikra 10 évi súlyos börtön kéretvén; továbbá Pmer Pál és István (haszonbérlők) kikre bűntársaik öszhangzólag vallják, hogy hamis bankjegyeket vettek át készpénzért s azokat részint kiadták részint másoknak adták át elterjesztés végett; utóbbira azt is, hogy T-rel és Fü pel Pestről a hamisításhoz kellő követ együtt vitték Vadkertre; ezeket ön saját vallomásaikban is elismerék, előadván részletesen a pénzöszvegeket, büntetésül 10 év inditványoztatván; Gernegger Fülöp (haszonbérlő) kire önvallomása s társai tanúskodása által bebizonyult, hogy Pa-tel hamis jegyeket vett át terjesztés végett; bűnösségére mutatván az is, hogy elfogatván, hamis nevet vetít fel s hamisan azt állitá, hogy a hamis jegyeket lóeladásnál kapta, reá szinte 10 év követvén. Hiczi Ferencz(paksi birtokos)Molnár Kovács Mihály (halasi lakos önvagyon nélkül és Kökény János (birtokos) kikre önvallomásuk, bűntársak vallomása és más tanuk nyilatkozata által bebizonyult, hogy különbféle módokon hamis jegyeket szereztek magoknak és azokat vásárokon s más alkalmakkor kiadták; bizonyul szolgálván az is, hogy részint nálok részint rakjaikban hamis jegyek találtattak is, és hogy azon védelmi mentségek, felvilágosítások, melyeket igazolásukra adtak, hamisaknak bizonyultak be; elsőre 10 , a két utóbbira 12—12 évi súlyos börtön inditványoztatván; Hody Ferencz (birtokos) kire önvallomása s legfőkép idegen tanuk által kimutattatott, hogy a hamis jegyek terjesztését tudva igen nagy terjedelemben űzte, mi által igen sok egyént károsított; de a kinél bizonyítékul elfogatásakor is még hamis jegyek találtattak, s azonkívül közreműködése bűntársai által is igazoltatik; és a kire nagy mértékbeni működése, az okozott kár s makacs tagadásai folytán örökös fogság köretett. Toma Antal, kire bizonyittatik bűntársai s más tanuk által, hogy hamis bankjegyeket terjesztett, a gyártáshoz vaslemez szerzésében közreműködött, hozzá utasitottak némelyek, mint hamis jegy kiosztóhoz, miért reá 15 évi súlyos börtön kéretik. Végre Füp Pál (fuvaros) és TaCs András (szabadkai bérkocsis) hamis jegyek kiadása végett szinte vádoltatok, mi azonban bebizonyítva nem lévén, próbák elégtelensége miatt felmentetni inditványoztatik. Május 27-kén délután. Az államügyész véginditványát folytatá, melyben Nagy Balázs János , máskép Kanász (szabadkai kocsmáros) és még néhány vádtársaival egy csoportulat kerül elő oly egyénekből, kiknél az államügyészség a hamisítási bűntett részvétének vádjától visszalépvén, ellenük részint csalásért, részint kísérletért, vagy más bűnös tettekért kér büntetést kimondatni. És ez egyének, nevezetesen a nevezett Nagy Balázs, ki gyanusíttatik, hogy hamis bankjegyeket terjesztés végett Mó Jánostól átvett legyen, de ez be nem bizonyult, a tanuk csak annak megigérését hallván s tanúsítván, de nem az átadást s átvételt is, miért csak csalási kísérlet miatt kéretik blintettetni és pedig hamis előadásai s a bankósokkali szorosb kapcsolata folytán 2évi börtönre; továbbá Aró Pál (napszámos) és VgaBotok (adai bérlő) kikre másfél évi börtön inditványoztatik szinte csak csalási kísérlet miatt, mint a kik Kovácsról azt hallván s hívén, hogy bankócsináló, e működése létesithetésére részint pénzkölcsönnel, részint mással is segélték, sokszorozásra alkalmas hamisitó eszközök használatának esete nem forogván fenn; ezután Csodás Pál (izsáki levélhordó) Jáka Pál (izsáki paraszt) ennek neje Katalin; K-s Gábor (napszámos Laczházán) Péli Sándor (birtokos)és Tcskó Dániel, kiknél az államügyész nyilatkozata szerint oly bonyodalmas körülmények forognak fenn, melyek folytán habár valószínű is részvétük, de a hamisítás bűntettébeni részvétük bebizonyítottnak nem tekinthető. Ennek folytán Csodás Pálra hamis okirat kiállításáért 1 év, Jáka Pálra csalásért, amennyiben vásárlásokra hamis jegyeket adott és elkövetett lopásáért 12 év; nőjére tolvajlási részvétéért fél év; K-s Gáborra hamis jegy kiadása s másnemű csalásaiért másfél év; P - ra uzsoráskodásért a kölcsön tőke elvesztése; és Tacskó Dánielra szinte nem hamisítási részvétért, hanem hamis jegyek általi csalásért és útlevél hamisításért 1 év köretett kimondatni. Végre hasonlóan Fekete János (kecskeméti mészáros) és Gyecs Péter (ottani sertéskereskedő) irányában is csak a csalási bűntettet találja igazoltnak, amelyet azáltal követtek el, hogy Baján lovakat vásároltak hamis jegyeken, mit tagadnak ugyan, tagadván Baján létüket is, de nemcsak a lóárusok felismerék őket, hanem több más tanuk is igazolják azt, és az utóbbinál egy költségjegyzék is találtatott ugyanazon időről, melyből látható, hogy akkor nem hon, hanem utazásban voltak. Minthogy a károsítás (420. pft) tetemes s mivel Gy— lopást is követett el, s mindkettő rész életű egyén, Fékrablás s lopásért már vizsgálat alatt volt, Gy— pedig lopásért előbb is börtönöztetett, ezek folytán elsőre 6, s utóbbira 8 évi súlyos börtön inditványoztatik. Ezzel a máj. 27-ki ülés bezáratott, az államügyész véginditványának befejezését a holnap délelőtti ülésre hagyván, mit a védbeszédek követendnek. Május 28-ai ülés. A mai délelőtti ülésben az államügyészség véginditványában még következendők jöttek elő a kevésbé terheltek s jelentőségűek közül u. m. Gulyás János (napszámos) ki már előbb börtönöztetett agyon-ötési bűntett miatt, s kire most hamis jegyek általi károsítás s csalás miatt 1 évi —, M—nár, máskép Bajdora (nagykőrösi paraszt) kire — hitelpapír hamisításért előbb is lévén már vizsgálat alatt — most csalásért 1 és fél évi;— T—ezek János (szolga) kire kísérletéért 6 hói; —• Hu nyák József (sári paraszt), kire csalási kísérletéért szinte 6 hói; M—nár Mihály (szolga), kire hasonlóan csalási kísérletért 7 hói; P—czka Mátyás (irsai paraszt), kire csalásaiért 1 és fél évi súlyos börtön kéretett; és végre Szabó Fülöp (félegyházi paraszt s marhakereskedő), ki hamis útlevél használatért már előbb is büntetve volt, s kire bebizonyulván jelen esetben, hogy vásáron nagyobb összegű (752 sor.) hamisítványokért marhákat vásárolt, büntetéséül 7 évi súlyos börtön indítványoztatik. Ezzel az államügyész befejezte indítványozásait. Május 29-kén, Balázsy Antal budai ügyvéd, Szer Károly védelmével, megnyitá a védbeszédek sorát. A „P. Napló“ mint nem jogtudományi szaklap, a védbeszédeket, bármennyire érdekesek is, mind és egész kiterjedésükben nem közölhetvén, arra fogunk szorítkozni, hogy (a t. szónokok szives engedelméből) egyes beszédekből a fontosabb részleteket közlendjük. N y.— TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Újabb külirodalmi hajtóvadászat. bhy. Jámbor iró — örök dicsőségről ábrándozol. Azt hiszed, a szellem művei kivételt képeznek azon törvény alól, melynek neve divat. Nézzük a franczia Vagy német classicusokat — a régiekre nem is reflectálva — Voltairet, Corneillet, Racinét, Lessinget, Wielandot, Goethét és a többieket, kiknek nevei untig ajkainkon vannak, kiknek művei egy családi könyvtárkában sem hiányoznak, — hányan olvassák ma ? az újabb nemzedék hányad része ismeri minden müveiket? s ha esetleg lapozunk bennök, megfelelnek-e ízlésünknek ? elfeledteti-e a tartalom az alak avultságát? pedig mi egyébb az alak törvénye, mint a változó ízlés, a divat ? — De igazán szólva : Nincs is időnk! Légy műitész, vagy csak műkedvellő, ki műveit társaságban élve, az irodalom ismeretét nem nélkülözheti ; — annyit a mennyit tudnod kell a classicusokról, de okvetetlen ismerned kell az újabb irodalmat. Az újabb idő termékei a kérészek forognak szóban; a ház asszonya asztalán Hacklander legújabb regénye fekszik, vagy a fiatal realistáknak Otto Lajos, Ranke, Becker legújabb novellái; a társalgás ezek körül forog; a szöveg, a modor, a nyelv dicsérő s korholó bírálata néhány negyedórát tölt be , ha valaki zongorához nem ül, és a whist és az estek közti intermezzo hosszabbra nyúl, mert a szakácsnő rész kedvében ki hagyá aludni a tüzet, s a sült még nem kész — lehetlen részt nem venned a