Pesti Napló, 1858. június (9. évfolyam, 2491-2514. szám)

1858-06-10 / 2498. szám

in. Brother to King of Troy, ap. Y. Priam, any Y. Tiffany. 106 ft. Vil. kék test, fejér ujj, fék. s. 13. Gr. Zichy Aladár 4­0 p. k. Red White and Blue, ap. Mal­­kolm any. Windlass 109 ft. Két test, barna sapka. — Bedlamite Canrobert és Gamester visszavonatott. III. Nákó-dij: 100 arany. Futhat magyar­honi minden ló, mely ez évben a pesti gyepen nyer­tes nem volt. Teher 3é. 110 font; 4é. 125 font 5é. 130 ft.; 6 éves s idősbre 135 font; ménre 20 fonttal több; angol teliv­érre külön 5 fttal több. Lóra, mely futás végett gyepen sehol meg nem jelent, 5 fonttal kevesebb; bécsi dij nyerőjére ugyanazon évben 3 fonttal több. — Egyszer körül 20 öllel a nyerő pont előtt kezdve. Űrlovarok a szokott színekben. Tétel 5 arany „fuss vagy fizess.“ Ha 5 aláírónál több van, a második ló kétszeres­ tételt kap s­­ a harmadik meg­menti tételét, különben a második ló csak tételét kapja vissza. Négy aláírás. A nevezések a verseny előtt 1/a órával történnek. IV. Sándor díj 100 arany. 2 mf.,ismételve;­ ugrató verseny (burdle racé), legalább négy akadá­lyon keresztül. Futhat minden ló. Teher: 4é. 110 font; 5é. 117 font­.6é. 120 ft.; telivérre 5 fonttal több Tét 20 arany.. „Fuss vagy fizess." A tétest 60 ara­nyig az első s második ló közt egyenlőkép osztatik fel, 60 aranyon felül a díjjal együtt az első lóé. Be­jelentés 48 órával a futás előtt. — Ha­ki azonban ezen előleges bejelentés nélkül kívánna versenyezni, ezt 40 arany tétpénz mellett teheti. Ha legalább 3 ló nem lép a pályára, a dij nem adatik ki, hanem a kö­vetkező évre marad.­­ 1. Hg Fürstenberg Emil id. p. k. Rubin ap. Dagobert 120 ft. Kék test, veres sapka. 2. Hg Rohan Lajos 3é. p. m. Ambassador ap. Curlingwood 100 ft. Veres test, és sapka, fejér ujj­. 3. Gr. Kinsky Octavian a. br. St. Themby v. Pinz Djalma 120 ft. Veressel fejér csikós test, ver. s. V. Ugrató-verseny. Csákói dij: 1% mf. Négy gát. Tiszteletdij, ajánlva a csákói vadásztársulat által. Futhat minden félvér-ló. Tétel 25 pft. 10 bánat. A második ló tételét visszanyeri. Teher: 44. 125 font; 56 130 font; id. 135 font; Magyarországon kívül ne­velt félvérre 5 fonttal több. Angelhonban neveltre még 5 fonttal több; mentóra külön 3 fonttal több. tűzlova­rok: 6 Aláírás vagy nincs verseny ; —13 versenyző, vagy nincs futás. 1. Hg. Fürstenberg Emil 7é. p. k. Rubin, ap. Dagobert, any. Themby. 140 ft. Kék test, veres sapka. 2. Gr. Kinsky Octavián 5é. fakó k. Deer­­h­aase, ap. Prince Llewellyn, any. Themby. 135 ft. Fejérrel veres csikós test, ver­­s. 3. Ugyanaz 4é. v. fakó m. Caesar, ap. Prince Djalma, any. Themby. 133 ft. színek ugyanazok. 4. Ugyanaz id. p. pr. Locomotiv ap. Sheet Anchor, an. Charmer. 140. f. Színek ugyan­azok. 5. Ugyanaz 5 éves tarka mén Punch ap. Volun­teer, any. arab k. 138 ft, színek ugyanazok. 6. Gróf Kinszky J. id. ig. k. Temby, ap. Prince Djalma any. Themby 140 ft, színek ugyanazok. 7. Gróf Szápáry Iván id. p. k. Sea Weed, ap. The Sea, 145 ft, kék test és sapka, fejér ujj. PESTI NAPLÓ, Pest, jun. 10. — D­a­n­i­e­l­i­k János kanonok úr, mint jelentettük, H­u­n­y­a­d­y János történetét írja. Hogy e munkája annál tökéletesebb legyen, a szellemdús író be akarja járni azon helyeket, hol a nagy hős világhírű csatáit vívta. E czél­­ból f. hó 5-kén keletre utazott s ez útjában Erdélyt is meglátogatandja. — Katona Józsefnek Zellich által készített ércz­­szobra a nemzeti színház csarnoka előtt tegnapelőtt fel­­állittatott. — Bulyovszky Lilla utinaplóját bizományban G­e­­­b­e­­ Armin fogadta el. — Ma van az első császárfürdői zenemulatóág, mely­ben a fürdő rendes zenekarán kívül Sárközy és a Khe­­venku­ller ezred zenekara fog működni. Kezdete 4 órakor.. A közönség kényelme tekintetéből a társaskocsik egész éjen át fognak járni. — A dunagőzhajózási társulat újabb rendelete folytán a folyókon járó gőzösök kapitányai ezentúl „hajóvezető“ czimmmel fognak élni, hogy megkülönböztessenek a ten­geren járó hajók kapitányaitól. — Bakonyaljáról t. levelezőnk borzasztó tettről tudó- Bit. Két vámosi ember pünkösd másodnapján Markóra ment s onnan nyomtalanul eltűnt Több napig sikertele­nül keresték őket. Aztán Kádártárói üzenet jött az el­veszettek családjához, hogy ott a folyamból egy emberi test törzsöket fogták ki, melynek se feje , se keze, se lába. Az idősb elveszettnek családjához tartozók a törzsekben a jelző szemölcsről felismerték a férj és atya tetemét. Orvosokat küldtek a színhelyére.­Ezek ál­lítása szerint a fej olybon ettani ügyességgel volt levágva, hogy a nyakcsigolya sehol meg nem sértetett. Szintoly ü­­gyesen volt a két kéz és láb is kikerekitve. S még egyéb részek sem kímél­ettek, a kegyetlenség dühe itt sem ismert határt. A borzasztó széttagolásból sokan azt következte­tik, hogy a mészárlásnál a boszúnak a haragnak is kellett szerepelni; a széttagolás azonban onnan is eredhetett, hogy a holttestek fölismerhetlen részekre daraboltatván, a bűnösök kinyomozása megnehezíttessék. A gyanú által mélyen sújtottak közöl ketten befogattak, a harmadikat azonban sehol sem találják. Nagy a gyanú, hogy ez utóbbi (a befogottak sógora) meg lehet sebesitve s azért rejté el magát. A befogottaknál sok olyat találtak, a mi a gyanút csak annál inkább erősiti. Az irtózatos bűntény teljes kiderítését a közönség nagy érdekeltséggel várja. — Nyilatkozat.. A „Szépir. Közlöny« 36—39- dik számaiban Vadnai Károly ur egy jóakaratú czikket állita össze „Kazinczy Ferencz ifjúságáról,“ nyomon kö­vetve K. önéletírását, „mely becses kézirat Sárosy Gyula birtokában van, ki azt valószínűleg Albuma máso­dik kötetében fogja egész terjedelmében közölni.“ Nem tartozik reám, hogy V. K. urnak tudomása nincs, misze­rint a „mi gyér memoir-irodalmunk ezen egyik legbe­csesebb kincse k épen harminc­ év óta forog a kö­zönség kezein, az nem lephet meg ott, hol főleg a lite­­ratura múltjára nézve, az írók egy része a közönség legjá­­ratl­­nabb osztályával versenyez; de Sárosy Gyuláról nem szabad a Pályám emlékezeté­nek ama tilal­mas lenyomatását feltennem, annál inkább, miután én Kazinczy munkáinak elvégzes teljes kiadását — termé­szetesen utódai javára — rendezem sajtó alá. E kiadás lesz, ha Isten is úgy akarja, a nagy ember legmaradan­dóbb százados­ emléke, a nemzetnek pedig fényes alka­lom, bebizonyítani a saját dicsősége iránti fogékonyságot és — tartozását egyik legnagyobb fiának hamvai iránt. Bánfalvá, jun. 2 án 1858. Kazinczy Gábor. —■ Nemzeti színház. Jun. 8-kán Hollós I L-né a. javára bérletszü­nettel, újonnan színre hozva először „A puritánok“, opera 3 felv. Szövegét irta Pepoli, for­dította Egressi Béni, zenéjét szerzette Bellini. A szín­háznak ünnepe volt. Egyik legkedveltebb tagja iránt ta­­nussta ismét a közönség rokonszenvét, tiszteletét. E ro­­konszenv, e tisztelet jeleire nemcsak a szép koszorúkban, a szakadatlanul omló virágbokrétákban ismerhet az ün­nepelt művésznő, hanem a közönségnek azon szeretet­teljes , azon igen meleg üdvözletében, melylyel meg­jelenésekor öt­ fogadó. Az egészen megtelt színház a művésznőt minden éneke után tapsaival árasztá el s habár a nagyon rég nem adott szép opera a közön­ség legnagyobb része előtt egészen új volt, az már is nagy tetszéssel fogadtatott. "Örülünk, hogy e mű ismét színre hozatott, mely nemcsak melodikus ré­szénél , hanem zenészeti becsénél fogva is egyike Bellini legjobb műveinek. Az előadásról más alkalommal kívánunk szólani, most csak méltánylatunkat fejezzük ki Kaiser Ernstné a. készsége iránt, ki, mint halljuk, Hen­riette szerepét a nagypróba előtt vállalta el s tanulta rög­tön be, nehogy a régen kitűzött mű előadatása ismét elha­­lasztassék. Henriette szerepe T é­­­i E. k. a.-nak adatott ki, e szerepet ép a nagypróba előtt küldé vissza. E szerep csekély a k. a. nak. Hogy a szerepvisszaküldés valódi oka ez, azt az igazgatóságnak két tanú állíthatja. Mi nem figyel­meztetjük az igazgatóságot a színháztörvényre, midőn az orvosi bizonyítvány az igazgatóság előtt szentírás; csak ez újabb kis calamitást kívántuk registrálni, habár őszintén megváltjuk, hogy e szerepváltozásnak csak örülnünk lehet, mert általa az előadás nyert s a közön­ségnek sem volt alkalma újabban észrevenni, hogy a k. a. egy év alatt mit sem haladt s intonatioja igen rosz. A harmadik napi (június 9-diki) verseny eredménye. I. Batthyány-Hunyady díj : 200 arany. Futhat minden ló. 1 ang. mf. Tét 20 arany. „fuss vagy fizess.“ A tétesz 40 aranyig a második lóé, azon felül az elsőé. Bejelentés a futás előtt 3 nappal. Fu­tottak : 1. Gr. Wenkheim Rudolf. 4 é. p. k. „Cyrene“ Collingwoodtól, 107 fonttal. 2. Ifj. gr. Batthyány Ist­ván 4 é. p. k. „Red White and Blue“ Malcolmtól 107 font. Győztes „Cyrene“, lovas Bloss. II. Második Császárdij 600 db. cs. kir. ausztriai arany. Futhat az ausztriai birodalom­ban született és nevelt minden mén és kancza 2­­2 mfld. Tétel 150 pft, 75 pft bánat; ha azonban a bá­nat a verseny előtt egy hónappal bejelentetik, csak 30 pft. Teher : 3 é. 90 f., 4 é. 110 f., 5 é. 116 f., 6 é­­s idősbre 120 f., kanczára 3 fonttal kevesebb. Az ausz­triai birodalmon kívül nevelt lovakra, azaz melyek anyjok méhében mint csikók hozattak a belföldre, 3 fonttal több. Egy első vagy másodosztályú államdij nyerője 4 f. — két ily dij nyerője 6 fonttal;— három vagy több ily dij nyerője .8 ittal többet hord. A tét- s bánatpénzek fele az első, fele a második lóé. A bejelentett 11 ló közül futott 4, u. m. 1. Gr. Wenk­heim Rudolf 4é. vp. k. Henckel Hugo 3é. p. Harrach Ferencz 5é. vp. k. „Frolic“ 113 f. 4. gró­f „Cigarette“ 110 fonttal; 2.gr. m. „Ibrahim“ 90 fttal; 3. gróf Kinsky Oct. 4é. sz. m. „Harlequin“ 114 f. Győztes „Harlequin“ lovasa, Aspinall. 2-ik „Frolic.“ „Ibrahim“ a pályán lemaradt, de nem érkezett. ül. Ivadékverseny. Futhat a birodalomban 1855-ben született minden ló. 100 pft. tétel, fele bánat, 1­/2 mf. A futás ideje 1858. év. A második ló tételét visszakapja. Ha nincs csikó, nincs bánat. 22 aláírás­sal elzárva dec. 31-én 1854. Gr. Festetics Géza indít­ványozó. Nyolcz bejelentett ló közül 3 futott, u. m. 1) gr. Festetics Géza p. m. „Gombócz“ 92 f. 2) Kárász Imre nr p. k. „Cornflower“ (ap. Crazy Boy, ang Y. Esmeralda.) 90 f. 3) Rohan Lajos hg p. m. „Ambas­sador.“ Győztes : „Cornflower“ lovasa Benson , 2-ik „Gombócz.“ IV. Eszterházy dij: 500 pft. 400 pft az első lóé, 100 pft a másodiké. Futhat az ausztriai biroda­lomban született minden ló. Száz lépéssel a nyerő­pont előtt kezdve egyszer körül. Tét : 90 pírt, 30 pft bánat; a tétosz két harmada az első, egy harmada a második lóé. Nyolcz bejelentett ló, fűtött három, melyek közül a czélhoz érkezett be gr. Henckel Hugo 3é. pk. „Sultana.“ 2ik gróf Kinsky Octav. 4é. pk. „J­enny“s 3ik id. gróf Batthyányi István 4é. pk. „Teledo“. A lovasok azon előterjesztésére, hogy „Sultana“ a pályán belül kerülvén s egy oszlopot el­­döntvén, „Jenny“ ez oszlopot átugrani kénytelenite­­tett s igy erőt veszített, ismételve bizottság ment ki a színhelyre s annak megtekintése s a lovasok kihall­gatása után a vádat constatirozó, igy győztes „ J­e­n­­n­y“, 2-ik „Teledo“ jön. V. H­a­c­k-S­takes. 1’/2 mf. Futhatnak a biroda­lomban nevelt félvér-lovak. Ur-lovarok a szokott szí­nekben. Tét: 10 pírt „fuss vagy fizess.“ Az aláírás e versenyre kötelez 1860 évig bezárólag. Ki csak egy évre ír alá, 100 pfrt tételt fizet. A második lóé 50 pfrt. Ötven aláíró, vagy nincs verseny. 52 aláírás. Három ló futott, egyért bánatot fizetett tulajdonosa. Győztes Tisza Lajos id. p. k. „Alborack“ (lovar ifjú gr. Bat­thyányi István, 2-ik gr. Kinsky Oct. id. sg. k. „Them­by“ (lovar a tulajdonos), 3-ik gr Kinsky Oct. 4. é. la­kó m. „Caesar“ (lovar hg Rohan Lajos.) Az idő kedvező volt. ..de a por a pályatérre vezető útán szenvedhetetlen ; satkrája volt ez a müvelt em­berek mulatságának. Az út öntözését lelkiismerete­sebb emberre kell bízni. krral­, köles 1 ft 52 kr.—2 ft 8 kr. bab 3 ft 20—24 kr. ausztr. mérete pengőben. A repere ismét nincs je­gyezve. A leszállás a csillagozottaknál van. A rozsra nézve a tegnapi keresettséghez képest, mely 8000 mérő elkelését eszközlötte hetivásáron kívül, igen különös az ár­leszállás. A Dunánkon jelentékeny ga­bona rakoszik ismét kifelé, névszerint egy gőzhajós teherhordó, 3 közönséges hajó, s kirakodásra áll ké­szen még 4, de befelé is rakoszik, mit már régen nem láttunk, most­­. Daczára annak, hogy az óhajtott jó, út és jó idő a gyapjú beszállításra nem hiányzik, mégis folyvást na­gyon gyér az érkezés a vásárra, mely a beérkezett gyapjú árát illetőleg, csatlakozásban a boroszlói gyap­­júvásárról jött jó hírrel is, a tulajdonosokat magasabb igényletekre készteti, s ennek következtében az örö­mest nagyobb választékot óhajtó kereskedők vissza­­tartózkodása miatt még az üzlet élénktelen. Uj-Becsén, jun. 7-kén 3 ft 12 krra rúgott a búza ára. Ez emelkedés nagyon ellenkező a felsőpiaczok pausálásával, s igy azzal csakugyan sem a pesti, sem a győri piac­on nem lehetne concurrálni. De okának kell lenni, hogy mégis a jelentékeny beszállítás ily­ emelkedő áron is vevőre talált, mit egyébiránt a Pes­ter Lloyd levelezője szerint egy pesti hitelintézet ügy­nökeinek működése idézett elő. Aradon az első minőségű bánsági búzának köblét még folyvást 15 vftra tartják , de a vevők ezt örö­mest nem akarnák megadni, hanem a közönséges aradmegyei búzáért szívesen megadnak 11—12 ftot, s ennek ily áron Erdélyország részére folyvást élénk kelendősége van. A kukoriczának 10 fttól 15 ft 30-ig megy váltóban köble, s mind hizlalásra, mind szesz­gyártásra élénken szedik , rendesen a vevő házá­nál keresvén meg az eladót. Rozs 8 forinton 45 krajezár­­ 9 forint, árpa keresetlen 7 forinton, de a zabnak itt is, valamint a pesti piaczon igen feliúgott az ára, 7 forint 15 krajeráron lévén ke­lendő. Legnagyobb azonban az ü­zletélénkség a liszt körül, 14 nap óta jelentékeny mennyiség szál­itatván szintén Erdélyország részére : kem­pohl mázsája 3 ft 36 kr, montliszt 5 frt 36 kr, másféle liszt is mind ita­lában 30 krral emelkedett mázsánként pengőben. Nagy-Becskereken a T. Z. j­n. 8 kr száma szerint búza 13, sőt részletekben 14 és 15 ftig felmegy, de selejtesebb minőségűtől 12 forint 30 krig is leszáll, kétszeres 9—10 ft, árpa 7 ft 30 kr, zab 7 ft, köles 7 ft 30 kr, kukoricza 9 ft 30 kr egész 10 ft 30 krig köble váltóban. Londonból a gyapjú iránt igen kedvezők a hírek, az árak szilárdak , a jövő hó végén tartandó gyar­mati gyapjú árverezésre 45.000 bál van készen. Ha­sonlag keresett és szilárd áru az olaj. Hanem a gab­­náról leverő hírek szárnyalnak. Maros-Vásárhely, máj. 31. Időjárásunk a gazda­közönségre nézve folytonosan kedvezőtlen. Az áprilisi jótékony meleg esőket száraz szelek váltották föl, a­mit azok a terméseken segítettek, ezek a leg­nagyobb mértékben megrontották. A gyümölcsfák leg­szebb virágzásnak indultak volt; a szél ismét meg­­fosztó illatos díszektől és a gazdát a gyümölcs remé­nyétől. Úrnapja közeleg és a cs­eresnyének még sem­mi nyoma, holott más években már pünkösd előtt meg egyet is lehetett kapni. Tavaly a tenger cserebo­gár pusztított el mindent, az idén egyetlen egyet sem látni; a gazdák állítása szerint ezen csapás csak min­den másod­évben látogatja meg az országot. Elég hozzá, hogy az idén megkímélt, jóllehet köszönet nincs benne, valamint abban sem, hogy a hernyók is elmaradtak, melyek — valamint a béka és kígyó sereg, meg más csúszómászó férgek is — a kemény télnek esének áldozatul. A száraz szeles idők után jéggel járó záporesők következtek; emiatt aztán a törökbúzát sem lehet megkapálni; ha kis jó idő ezen viszontagságon nem segít, a burján minden tengeri­földet ellep és vidékünk ezen fontos terménye is kár­ba megy. A Küküllő mentin is oly rosz karban van minden, hogy a magot sem reméllik vissza, miután ottani gazdák panasza szerint az egész vidéken alig ezer kalangya búzára van kinézés. A szöllök állása is kétségbeejtő. Mindazáltal most sincs arányos ára a gabonaneműeknek. Nézzünk p. o csak egy terményt: a repezét a. a. mérőjét itt 32 piron vették a tavas­­­­szal*). Nagy-Váradtól idáig egy mázsa fuvar bére, az igaz, 2—2 frt 12 pkr., de innen odáig mindenkor csak 1—1 frt 12 pkr., mert a szekeresek inkább keresnek valamit, mint semmit. Ha tehát egy a. a. mérő rep­etét egy mázsára tennénk is, holott most közelebb 200 köblöt egy egy portért szállítottak innen N.-Vá­­radra , még akkor is az itteni vételárral együtt az itt megvett repere a. a. mérője Nagy-Váradra szállítva alig 1 frt 32 porba kerül az itteni vevőnek, ott pedig legalább 100—150%-jét nyer, midőn eladja. Gazda­­közönségünk azon részéről, mely a lapok gazdasági tudósításait figyelemmel soha sem kíséri s ekként so­ha sem tudja, hányadán van, nem is szólunk; ámde mit tehet azon része is, mely (bocsánat a francziásko­­dásért!) an conrant des affaires van, más szavakkal, mely jól tudja, hogy földjei keservesen nyert áldását potom áron odaadni kénytelen? Hány van oly földbirtokos, ki Erdélyben betakarított gabonáját ad­dig tarthatja, míg becsületes illő árát megadják ? Bi­zony kevés ! A gyár és műiparczikkek ára pedig nem hogy csökkenne, sőt hágy pedig a Szolnok és Nagy- Várad közti költséges szállítást a vasútnak Nagy- Váradig megnyílta óta csak föl nem hozhatják többé! Helyi piaczi áraink említésre nem méltó cse­kély változással a múlt levelünkben említettek, r. 1. Tisza-Fü­red, jun. 4. , Hogy székes és homos vidé­künkön silány őszi vetés mutatkozik, még nem cau­­dálom; de hogy Borsod megye hegyaljai részén, ott a jó földek zsírjában is vékony remény van csak a kö­zépszerű aratásra is, az már aggasztó! Ott jártam a múlt­ héten. A legmagasabb hazát legfelebb másfél arasznyi magasságúnak találtam. Egy része kifa­gyott, más része eltörpült, harmadrésze apró, fehér kalászokkal hegyeskedik az ég felé. Miért az olyan fehér? Kérdeztem a szomorú gazdától. A szipoly, uram, a szipoly lepte el búzánkat és kieszi a zöld kalász minden tartalmát — minden eczet és olaj nél­kül, felelt keserű gúnynyal a kárvallott gazda. Azóta bekövetkezett az a hideg szeles eső, mely május 28- i­ 3 nagy, vagy 4 kis erdélyi véka teszen egy a. a. köb­löt, tehát nem egészen 3 kis erd. véka 1 a. a. mérőt; a kis véka repezét pedig itt váltó garassal fizették csak 1 r. 1. HIVATALOS. 6 cs. kir. Apostoli Felsége f. é. april 18-ki legfelsőbb határozata által szathmári püspökké dr. Haas Mihály iskolatanácsost és visulás prépostot legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest,jun. 9. A hitelintézet az üzlet lanyhasága kö­vetkeztében egy kevéssel leszállította gabona árjegy­zékét, a csarnoki árak is szenvedtek néhol egy ke­vés változást, mint következik: búza bánsági 3 ft 6— 18 kr, tiszai 2 ft 48 kr.- 3 ft 6 kr, bácsi 2 ft 36—40 kr. (lejebb 8 krral), tiszai 2 frt 54 kr.-3 frt 18 kr. kétszeres 1 ft 48—52 kr, rozs 1 ft 52—56 kr. (lejebb 4 krral), árpa 1 ft 28—32 kr. (lejebb szintén 4 kraj­­czárral), zab 1 ft 36—40 kr (ez 12 krral feljebb), 6 kukoricza 2 ft 16—28 kr. új hasonlag (ez feljebb 8 és 29-én nálunk a gyöngébb izomu fáknak leveleit,­­ virágait összetörte és elfagyasztotta. Nem tudom, váj­jon a szipoly urakat nem ráspolyozta-e meg? Ezeket Borsodról írtam eddig, kivévén azt, hogy fáink lomb­jai leveletlenek és kopaszok a hideg szeles eső kö­vetkeztében. Nálunk az őszi vetést nagyobbrészt jobb volna le­kaszálni a szénának. Még túl a Tiszán, a­hol jár­tam keltem, kicsisége mellett legalább elég sürít a vetés, eddig minálunk meg lehetne kapálni, olyan ritka. De mindennek van jó oldala. Eddig, ha összetett kézzel kértük is életünk megvételére a kereskedőt, még nem vett meg egyetlenegy szemet sem, most pe­dig egymást éri küszöbünkön a buzakupecz. Hozzám is bejött a napokban egy ilyen filiszter. Azt kér­dezte : van-e eladó búza? -r- Vanl — Mi az ára? ha szabad tudni ! — Hogy ne volna szabad, mikor már ide is megjött a miskolczi piaczi árnak híre. — Mit tetszik mondani ? miskolczi piaczi ár ? Alászszol­­gája!—és úgy ment, mintha kergetnék. A dolog kübnerje ebben áll: a füredi piaczon előtte való nap 5—6 vfrt volt egy köböl rozs, 8—9 vfrt egy köböl tiszta, stb. holott tán épen ugyanazon nap a miskol­czi piaczon 18—19 vftra emelkedett a lisztabuzának, 14—15 vftra a rozsnak, 9—10 vftra a zabnak ára. Az én atyámfia azonban azt hitte, hogy én e nagy és hirtelen történt változást nem tudom, é­s megve­szi majd úgy fele árán azt a kis életet tőlem. Azóta, mint hallom, a múlt heti eső után valamivel mégis b­ele ment az élet ára. Repezét nagy vidéken irmagal sem lehet látni. Szénára még eddig kevés kilátásunk van. Eddig a nagy szárazságban alig indult meg a hegye is a fű­nek ; most a hideg eső azt is visszaverte, a­mi már kibújt. Tavaszi vetésünk, hála Istennek­ szép. A burgonyáról nem szólhatok, mert az még a földben van. Legelőnk, mint ezt az előbbiekből természete­sen következtethetni, igen rosz; félni lehet, hogy va­lami ragályos kéz veszi elő csordáinkat. 1. 1. LEVELEZÉSEK. Komárom, jun.4.*) Az újgyallaiak csakhamar meg­győződtek ellenszegülésök törvénytelensége és ártal­­masságáról, ennek következtében tettek megbánását nyilvánító kérelmekhez képest községükből a katona­ság kivonatott, s most önmaguk és önkényt jelölik ki a dűlőket és határokat s nyújtanak segédeszközöket az illető mérnök munkálódásához. Ez egyetlen esetet kivéve, sehol sem történt ellenszegülés, s ha egy két község hátráltatni óhajtotta volna is a még teljes hord­­erejökben fel nem fogott tagosítási eljárásokat, meg­győző felvilágosítások következtében elvégre mégis csak belátták kétségtelen hasznát azon törvénynek, mely az elkülönítés által a birtok függetlenítését s így tökéletesebb javíthatását czélozza. Ide iktatom tudomásul azon úrbéri természetű pe­rek kimutatását, melyek Komárom megye úrbéri tör­vényszéke előtt 1856. évi januártól f. é. ápril 15-kéig részint már befejeztettek, részint folyamatban van­nak. A mondott napig benyújtott összes ügyek száma 931. E folyó év alatt följegyzett ügyszám 121. Ezek közöl elintéztetett 90, elintézetlenül maradt 31. A cu­­rialis községek száma 20, az úrbéri községeké 64. Az úrbéri törvényszék fennállása előtt tagosítás és elkü­lönítés történt 17, folyamatban maradt még 47. Mióta pedig a jelen úrbéri törvényszék fenáll, 70 úrbéri ter­mészetű per kezdetett meg. Ezekből teljesen bevégez­tetett 8, folyamatban maradt még 62. Barátságos egyesség összesen 19 történt, mi örvendetes tanujele annak, hogy a tagosítási törvények s az azokban meg­szabott teendőknek békés utáni elintézése iránt e me­gye birtokos osztálya épen nem idegen. A városunkban fennálló telekkönyvi tanács által úgy a városi mint a megyei összes birtokviszonyok is nagy szorgalommal s szép haladással rendeztetnek, úgy annyira, hogy e rendezések folytán s az úgyne­vezett nyilvánköny­vek behozatala következtében nem­csak egyes kisebb pénztáraknál, hanem magánál a bécsi hitelbanknál is nevezetes összegű kölcsönszer­ződések történtek már, melyek által a hitel hiányában­­ rég pangó magyar gazdászat és műipar nem csekély lendületet nyertek. A NYESÖFFY, Szabadka, június elején. „De morb­is aut bene,­ant nihil.“ E közmondást követve, nem szólaltunk volna fel e helyen, s hallgató mosolylyal mellőztük volna azon dicséreteket, melyeket R. L. Szabadkáról czímzett, s a „Divatcsarnok“ hátlapjára igtatott levelében, A. P. leléptetett polgármesterről írt, és a színészet s hangversenyzők­ tudósításai kö­zé oly helytelenül illesztett; — igenis hallgattunk vo­lna - e dicséretekről, miután senkinek sem ártanak, és úgyis csak„ignoto, fallit, notis est déri­­s n­i;“ — azonban miután R. L. egy második levelé­ben már egyéni czérzásokra, körülírásokra, betűzé­­sekre és igy személyeskedésekre indul, sőt még a szép­nemet is, melyet pedig egy férfiúnak már csak gyön­gédségénél fogva sem szabad soha lovagiatlanul föl­említeni, sértegetni kezdi, nehogy tovább ragadja szenvedélye, óvnunk kell az iránytól, különben kény­telenek volnánk adatokkal kimutatni, hogy ezen ál­tala oly gyöngédtelenül felhozott vádat sokkal iga­­zabban lehetne a leléptetett hatalom idejében történt egy bizonyos választásra alkalmazni. Sapienti sat. De a felhozott dicséreteket is szintén adatokkal volnánk kénytelenek devalválni vagy épen tagadni, mert nem volna nehéz bebizonyítani, hogy a színház építése még 1848. előtt kezdetett és csak a szomorú esemény, 1848. és 1849-iki évek által akadt az meg, hogy ezen épület létesítése iránt köz volt a kívánat és buzgóság, bár annak mikénti felépítése iránt so­kaknak igen alapos kifogásuk volt. De a magyar nyelv körüli érdemeit sem ismerhetjük el A. P. ur­nak ; köre sokkal szükebb, hatása csekélyebb volt, hogysem a m. kormánynak a nemzetiségek egyenjo­gúsága körül kifejtett elveit akár tágítani, akár meg­szorítani képes lehetett volna, és azért a mit e rész­ben birunk, csakis a m. kormánynak köszönhetjük. — A mi pedig közgazdaságunk takarékosságát, je­lesen azon sokszor emlegetett nagy phrasist: „mi­­ként több évek óta nem fizettünk domesticát“ illeti,— erre igen röviden, de annyit mégis meg kell jegyez­ *) Az új-gyallai esetet a „P. Napló“ már közlötte, ezért t. tudósítónk levele első részét, mely ugyanerre vonat­kozik, mellőznünk kell. B a e r k.

Next