Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)

1858-10-22 / 2610. szám

tiszteltetett, a kötendő béke föltételei közt ki fogja tűzni s nem hátrál, mig ez ereklye a magyaroknak oda nem engedtetik. Ekkor boldog L­u­k­á­c­s szerzetes így szóla a királynak : „Oh győzhetetlen fejedelem, bizom Isten­ben, szándékod teljesülni fog, s az ajándékot, melyet bírni óhajtasz, elnyered.“ Erre a szerzetes a nostrai zár­da ajtajához ledugott egy hársfaágat, mely legott kihaj­tott s Lajos­ fája néven 1526-ig nevezetes volt. Ek­kor­ a portyázó török csapatok pusztiták el a híres fát. Hogy Lajos megnyerte, mit óhajtott, tudva levő dolog. A sz. ereklye Budára, innét pedig 1381. Demeter bíbor nők és esztergomi érsek által november hóban Buda-Sz - Lőr­rc. 10 vitetett. A nosztrai klastrom nagyságáról bi­zonyságot tesz az, hogy Istvánt­ szerint 1526. a nosztrai szerzetesek Visegrád várát a török ellen megvédték.“ (Istvánt! Hist- Libr. VIII.) — A fegyenczházban magyar és német nőfegyenczek vannak, múlt augustus hó vége óta ezekre fölügyelnek az apáczák. A lelki vezetést viszi a fegyenczház lelkésze, jelenleg nt. K­r­o­­­k­y József. A fő­­fölügyelet a t. lazarista atyákat illeti. — Az alsó-ausztriai tartományi zsinat ünnepélyes megnyitása Bécsben f. hó 18-kán , mint Lu­kács evangélista napján ment végbe. Az összes harangok zúgása közt, az ünnepélyes menet az érseki palotából in­dult ki a minden helyiségeiben kivilágított sz. István temploma felé A menetet a különböző szerzetbeli papok nyiták meg, keresztek elölvitele mellett, ezeket követték a világi papok misemondó-ruhákban, a székeskáptalan, a prépostok s a tartományi főnökök, a püspökök, diaco­­nusok által megelőztetve, végül az egyházi tartomány metropolitája, Rauscher lovag bibornok-érsek, szá­mos segédlettel, áldást osztva. Az érseki cselédség s nagy néptömeg zárták be a menetet. Az után s a templomban igen számos közönség volt összegyűlve. A templombani ünnepélyek mindjárt a menet megérkeztével, a Szent­ Lélek segítségül hivásával kezdődtek, erre következett az országos védszentek segélyülhívása, a népnek résztvevő imára felszólítása, átalános úrvacsora, a hitvallomás le­tétele stb. Közvetlenül az istentisztelet után, az első ülés a templom középhajójának elzárt helyiségeiben meg­nyittatott.­­ A „Wien. Ztg“ közzéteszi a Rudolf- alapít­vány épülete tárgyábani pályázat-hir­detést; a pálya­terveket márt. 1-ig kell benyújtani. A három legjobb terv 3000, 2000 s 1000 ausztriai pénz­­értékű forinttal jutalmaztatik.­­ A kereskedelmi minisztériumnak odt 14-ről kell rendelete értelmében, sárga szinü 2 ujkros, fekete szinü 3 ujkros, vörös szinü­ 5 ujkros, barna szinü 10 ujkros, s kék szinü 15 ujkros levéljegyek készíttetnek. Nov. 1-től kezdve csupán ily levéljegyeket szabad eladni; azok, kiknek régi levéljegyeik vannak, azokat jan. 1-ig még pedig az 1, 2, 3, 6 s 9 pkros levéljegy­et a 2, 3, 5, 10 s 15 ujkros levéljegy helyett használhatják.­­ Az „Austria“ közli az idei első hét hónap vámbe­vételeinek kimutatását, sokkal örvendetesebb eredménye­ket tüntetvén föl mint az eddigi kimutatások. A forgalmi viszonyokban már jan­ hóban javulás állt be, mely július­ban szemlátomást növekedett, úgy hogy bizton föltehető, hogy az 1858 dik év összes forgalma a múlt évekét utol fogja érni, miután a beviteli vám f. é. jul. végével már csak 33,435 fttal volt csekélyebb, a kiviteli vám pedig épen 35,215 fttal magasabb mint a m. é. megfelelő sza­kában. — M­a­j­e­r István a lelkes népbarát falusi elvonultsá­gában is a nép érdekeit forgatja elméjében. Legközelebb tőle egy hasznos munka jelent meg „A regélő Ist­ván bácsi“ számos képpel. A munkát Heckenast ” adta ki. — A „Hölgyfutárban, legközelebb Béranger egyik szép dala („A padlás-szoba“) jelent meg igen jeles for­dításban. A fordító 111 é­s y Gy. Ezt azon szándékkal jegyezzük meg, hogy figyelmeztessük a költészet barátait e fordítás által tehetséget tanúsító íróra s hogy méltány­latunkat ezúttal is kifejezhessük a gondos munka iránt . A protestáns egyházi domestika nevezet alatt tett adakozások egyre gyűlnek. .Ivánka Imre a pesti theologiai intézetre évenként 25­0 forintot kötelez. Márton István gombai lelkész gyülekezetének minden tagjától egy dénárt üzetend évenként hasonló czélra. Torma Sándor gombai népiskolatanitó minden tanitvá­nya s minden halottól egy­ürt kötelez évenként a do­mestika tökéletes rendezéséig a kun­halasi ref. algymna­sium javára. — Kemény Mihály városi mérnök B. Csabán évi tiszta jövedelmének jav­át ajánlja fel a ter­­­­veit prot. egyetem alapjára. — Nagy-Várad-Püspökiben többen járultak a domestikához az egy krom kivetés alapján. • — A „Sz. K.“-ben olvassuk, hogy Zichy Mihály ha­zánkfia, kit 11 év előtt Ilona főhgnő Rómából sz. Pé­­tervárra vitt, ott most az udvari arczképeket festi! Jelen­leg az orosz császári vadászaton dolgozik, mely 20 nagy lapra lesz festve és oly élethüséggel, hogy az udvari va­dászok arczképezve lesznek. Zichy a sz. pétervári aka­démia tagja és közszeretetben áll. — A sz.-pétervári követségnél levő egyik derék föl­­dink Széchenyi gróf néhány polkát és csárdást irt, miket a múlt nyáron át az orosz fővárosban működő Strauss és Gungl bandái folyvást játszottak. A „Rákóczi“ „Hu­nyadi“ és egyéb magyar indulók ritkán hiányzottak e zenekarok programmjából. A „P. O.Z.“-ban olvassuk, hogy általános a pa­nasz, miként a német színészet hanyatlani kezd. — Tán Halle városa bír azon hivatással, hogy a hanyatló né­met színészetnek lendületet adjon, hogy a színpad refor­­mátiójának bölcsőjévé váljék. A „Magd. Zig“ értesítése szerint e reformáló műveletet a hallei színház már meg­kezdi következő szini hirdetése által : „Hallei városi színház. Vasárnap, oct. 17. 1858. Miss Risa Duc (az úgynevezett kedves „szakálos“), a párisi „Variété“ tag­jának nagy tánczelőadása: 1. La Madrilena; 2. Picardi táncz ; 3. El­­le, tánczolva Pepita módra. Befejezésül egy csudaszép bárány fog kisorsoltatni. Kezdet 7 óra­kor, vége 9 órakor. Ki nem hallja már a színházat az általános tapstól viszhangozni, midőn a szerencsés nyer­tesnek a „kedves szakálos“ a „csudaszép bárányt“ kézbe­­sitendi ? Ő (a szakálos miss) lakik a koronaherczeghez czimzett Vendéglőben, az 1. szám alatti szobában.“ — Ugyan mi czélból közli a szinlap a „liebliche Bärtige“ lakát ? Ily szinlap jelent meg a kultúra hazájában 1858- dik év okt. 17-kén. * —­ Egy Párisban lakó magyar nő B o c h a r d e a., szül. Fáncsy Teréz Párisba utazó honfiai számára ajánlkozik lakást és kosztot adni. Megrendelés folytán több szobát is adhat s előleges értesítés folytán a meghatározandó pálya udvarában a 1. asszonyság tolmácsa várakozik az utazóra. Bocharde a. lakása Párisban 57 rue des Ecurie d’Artois 57. — A britnni törvényszék előtt közelebb egy magyar paraszt jelent meg, azon kérelemmel, hogy engedtessék meg neki Rausnitz mellett, II. József csá­szár emlékjelénél ásásokat tenni, mert, úgymond, e he­lyen az ő számára 120 ezer ezüst huszas van elrejtve, mely kincset atyja hagyományozta neki. Előadása támo­gatásául egy végrendelet másolatát mutatta föl. Az ása­tást megengedték neki. Pályázat. 1. Készíttessék a magyarországi helvét hitvallású ref. egyház népiskolái számára „Beszéd és érte­lemgyakorlatok“ czim alatt a tanítók számára vezérkönyv, melynek nyomán a tanító a gyermek kö­rébe eső s előtte az életből ismeretes tárgyakat tüze­tesen megismertethesse, az ismeret ilynemű gyarapí­tása alatt értelmét fokozatosan fejtegethesse, végre az ez után szerzett ismereteket a gyermekkel folyó­beszédben is előadathassa. Ezek mellett ügyeljen a vezérkönyvkészítő arra is, hogy a következő osztá­lyokban előforduló tanulmányok előfogalmait a gyer­mek körébe eső tárgyak ismeretéből levezesse s ad­dig menjen, mig a gyermek minden tanulmánytárgy előfogalmaival helyesen meg nem ismerkedik, töre­kedjék pályázó mindenek felett arra, hogy a tanul­mányok előfogalmai levezetése közben az elemi nyelvtan alapja e munka utáni tanítással meg le­gyen vetve. A munka szemléltető és feltaláltató (socratesi) tan­módon legyen írva. Ezen tanulmánytárgy tanítására a népiskolákban hetenkint 4 óra lévén szentelve, pályázó a vezérkönyv terjedelmét ezen idő mennyiségéhez mérje. 2. Készíttessék olyan ABC-és könyv, melyben az írvaolvasás tanítására lépésről-lépésre előrehaladó írva olvasási anyag meglegyen. Ügyeljen a pályázó a betűvonások egymásból alakulására s ezek nyomán az írni s ismerni megtanított betűalakokból azonnal alkottasson értelmes szavakat, mondatokat, s végre az egyszerű mondatokból rövid leírásokat és elbeszé­léseket, hogy igy egyszerre a gépies írva-olvasást, e mellett az értelmes olvasást is meg lehessen tanítani. Az írva olvasás tanítására hetenkint 6—10 óra van számítva, — de azért a könyv ne legyen 4—5 nyom­tatott ívnél több. Készíttessék továbbá ezen ABC-és könyvhöz a ta­nítók számára vezérkönyv, melyben mutattassanak fel röviden a különféle olvasás-tanítási módszerek, legyen benne kiváltképen kifejtve és kiemelve az írva-olvastatás tanmódszere, összekötve az írás taní­tásában czélszerűnek bizonyult ütemmódszerrel; ve­zérelje továbbá ezen könyv a tanítót mintegy kézen fogva, mi módon kelljen az írva-olvastatás tanításá­ban fokozatosan előhaladnia, mikép kelljen tanítása közben mondania s tennie. 3. Készíttessék egy Olvasókönyv, mely foglaljon magában vallásos irányú, magyar jellemhez alkalma­zott erkölcsi elbeszéléseket, imákat, szívnemesítő s a gyermek felfogásához mért verseket, erkölcsi és ille­delmi szabályokat. Figyelmezzen pályázó arra, hogy az olvasási tárgyak egyszersmind a magyar nyelv tanításához előkészítő anyagokul szolgáljanak. Ezen könyv a népiskola II. osztálya számára van szánva, úgy azonban, hogy a tanító a benne foglalt történeteket az I. osztály növendékeinek élő szóval tanitandja. A könyv terjedelme 3—4 nyomtatott iv. . 4. Készíttessék az „Ó és uj szövetségi szent törté­netekére olvasókönyv, — gyermekek számára, — melynek tartalmát tegyék: elsőben az ó szövetségből vett olyan történetek, melyek az Istennek az emberi­ség üdvözitésére tett intézkedéseit a gyermeki el­méhez alkalmazottan feltüntessék, vallásos-erkölcsi érzelmet, — kegyességet, — ébreszszenek; továbbá az új szövetségből Jézus életének története születésé­től menybemeneteléig; a bibliai történetek főtartal­­mára vonatkozó szentírásbeli helyek- és odaillő ének­versekkel. Előadása lehetőségig a bibliai nyelvhez alkalmaztassék. Ezen olvasókönyvhöz írjon pályázó egy tanmód­szeres vezérkönyvet, mely magyarázatokat és utasí­tásokat foglaljon magában arra nézve, hogy miként járjon el a tanító a szent történetek tanítása és olvas­­tatásában. A pályázatra kitűzött iskolai könyvek szelleme, iránya és modora helyesebb felfogására pályázni kí­vánók bővebb tájékozást nyerhetnek a nyomtatásban nem sokára megjelenendő tantervből. Pályadijak: 1. A gyermekek számára írandó kézikönyvekre nézve : A legjobbnak és így első jutalomra ítélt munka dija 12; a második jutalomra méltóé 6 darab arany nyomtatott ivenkint. 2. A tanítók számára írandó vezérkönyvekre nézve: Első jutalom 8; második jutalom 4 darab arany nyomtatott ivenkint. Az idegen kézzel írott, bekötött és lapozott pálya­munkák, jeligés levélkék kíséretében küldessenek be pesti ref. lelkész és esperes nt. Török Pál úrhoz. A beküldés határideje 1859. év September 30-dik napja. Kelt Debreczenben, 1858. év September 30-dik napján. A helvéthitvallásu ref. egyházkerületek népiskolai választmánya megbizásából. Gönczy Pál, mint tollvivő. A Bécsből nyert sorok méltánylattal szólnak Haas Károly bécsi könyvárus úr azon kitűnő figyelme felől, melylyel a magyar irodalom iránt viseltetik. A hazai tör­ténelem, a hazai költészet képviselőinek művei több pél­dányban megvannak e derék könyvárusnál. Míg Jászay, Szalay, Teleki műveit a Bécsben lakó magyar hiában fogná a bécsi könyvkereskedők legtöbbjénél keresni, ad­dig e jeles íróink művei több példányban is megszerez­hetők Haasnál. Feltalálható nála Vörösmarty, a két Kisfaludy, Kölcsey, Csokonai, Czuczor, Arany, Tompa, Garay, Toldy, Jókai művei és több írónk műve. Petőfi újabb költeményeit 60 példányban hozatá meg a derék Haas Károly. A Bécsben lakó főurak és ifjúság, hiszszük, el nem mulasztandják teljes méltánylattal viszonozni e figyelmet. Azon hazánkfiai, kik Bécsben járva, könyvet kívánnak venni, Haas Károly ur kereskedéséhez for­duljanak. — Szinte Bécsből írják nekünk, hogy egy ott tartóz­kodó hazánkfia Jászaynak „A magyar n­emzet nap­jai a legrégibb időtől az arany bulláig“ czimfi történeti művét lefordítani szándékozik, hogy a Dammlerek és Bidingerek megismerhessék a magyar múltját, míg most, mint vakok beszélnek a szinekről. ** Nemzeti színház. Oct. 20-dikán Paulai úz első felléptéül, részben új szereposztással először: Gau­thier Margit. Dráma öt felvonásban. Ifj. Dumas S. regénye után Bulyovszkyné. — Nem egyedül színészeink, de általában a mostani kor kiiuzamodott ízlésének akar­juk tulajdonítani, hogy kivált színésznőink oly bravour­­szerepeket szeretnek választani, mind például Gauthier Margit, mely erkölcsi képtelenséget tüntet elő ; nemes lelket, mely nemtelen, tiszta szerelmet, mely aljas sze­relemmé öltözik; becsérzetet, mely gyalázatban nyilat­kozik ; gyógyszert, mely utálatosb és gonoszabb a baj­nál magánál. De nem akarjuk ismételgetni, a mit a ka­méliás hölgyről már több ízben volt alkalmunk elmon­dani. E szerepet Bulyovszkyné hozta színpadunkra s az neki egyik leghíresebb szerepe volt. Munkácsy Flóra is meg akarta benne magát mutatni, s ennek köszönhet­jük kétségkívül, hogy Gauthier Margit újólag színpadra került. Munkácsy Flóra szépen játszott, a­hol csak egy­szerű, nyílt természetesség volt indicálva, az érzés, a szenvedély hangját eltalálta, kivált a harmadik felvonás­ban, az öreg Duvallal való jelenetben. De Gauthier Mar­git kiindulási pontja épen olyas­valami, a­mi az egysze­rű nyílt természetességnek majdnem ellenkezője. Az egész első felvonásban bizonyos megtört humor keserűsé­gének kell valójában nyilvánulni — s e keserűséget tudta Bulyovszkyné ábrázolni s ebből nem volt semmi a Mun­kácsy Flóra játékában. Az eltévesztett kezdet hatása ki­terjedt aztán a játék utóbbi, sikerült részére is, mert az igazi Margit más Margittal volt kicserélve, a raffinált nő helyett naivat láttunk magunk előtt; a­mi pedig fő, nem láttuk azt, hogy e nő a kétkedésből tért a hitre, szerelmi kétkedésből szerelmi hitre. — Duval Armand szerepében Paulai úr, vidéki színész lépett föl. Jó alakú, erős, tiszta szavú, helyes kiejtésű. Mozgásaiban azonban feszelgős, szavalásában, mely jóformán csak re­­citálás, egyhangú volt. Főhiánya — a melegség hiánya. Érzést nem fejezett ki, csak szónokolt. Meglehet, el volt fogatva, s valamely későbbi fölléptéről tán kedvezőbben fogunk ítélhetni. — A többi szerepből, ha nem csalódunk, még kettő volt újon kiosztva, úgymint Gaston szerepe Hegedűsnek és Gusztávé Németinek. E szerepváltozások tán nem jogosíták fel a titkárt arra, hogy az előadást mint elsőt hirdesse. Mit is jelent ez : „részben új sze­reposztással először“ ? Mire vonatkozik ez az „először“ , a darabra- e vagy a szereposztásra ? A darabra nem, mert az már elő volt adva. Tehát a szereposztásra. De itt az előszörséget már eléggé kimondja azon három szó: „rész­ben uj szereposztással,“ mert ha új a szereposztás, tehát még nem fordult elő s most fordul elő először. Egyébiránt a mai új szereposztással kár volt oly lármát csapni. Gaston és Gusztáv oly mellékszerepek, hogy számba nem vehetők; a­mi Armandot illeti, ennek természetesen meg kellett gazdáját változtatni, mert hiszen vendég, Paulai úr lépett föl benne. Igazán számbavehető szerepváltozás te­hát csak Margittal történt, de ezért még nem igen lehet új szereposztást emlegetni, kivált nem azon öregbetűs „először“-rel. — A rendezőségnek köszönjük azon figyel­met, hogy Margit párisi szobájában (2-dik felv.), aztán a falun (3-dik felv.), meg ismét Olympiánál (4-dik felv.) mindig ugyanazon kandallóhoz volt szerencsénk, ugyan­azon órával és lámpával párkányán. Ausztria. Milano, oct. 19. Az egész, innen No­varáig nyúló vasút jövő évi áprilisban fog megnyit­tatni. Ma indult az első rendes személyvonat innen Magentába. KÜLFÖLD. Angolország. A társadalmi tudományok egyletében Liverpoolban legközelebb a „nagy társadalmi baj“ról, a prosti­tutióról tartatott előadás. Az előadó szerint a romlott nők Angolor­szágban úgyszólván mind csak francziák, németek, alföldiek, és skótok, sőt férfi ismerőseik is voltakép mind idegenek. A sors élete, hogy ezen előadás után épen más­nap nyitották meg Londonban ismét az „Argill room­s“t, melyek hatósági rendeletnél fogva tavaly bezárattak volt s melyekben a rosz társaság szokott ingadozni. — Elgin lord még mindig Japánban van; mint mondják, két császári tiszt érkezését várja, kikkel még egyéb kötéseket fog tenni. A császári tisztek azonban úgy látszik nem igen sietnek. Gros­s, a franczia, s R­e­e­d az éjszakamerikai követ még Sangaiban várják a császári biztost, kivel vámárazatot meg fogják állapítani. Hogy az orosz meghatalmazott hol van, Tienczinben maradt-e vagy innen hova ment, nem tudni. Azt azonban hallani, hogy Muravieff tánok, a szibériai helytartó, a maga fejstül alkudozásba bocsátkozott a császári ka­binettel. Alkudozásainak, mint mondják, az lett si­kere, hogy China átengedte Oroszországnak az Amur jobb partján fekvő földet e folyónak Chinába értétől a tengerig, valamint a dél felől az Amurba szakadó Uzuri jobb partját is. Ha ez áll, úgy Oroszország bir­toka újólag mintegy 500,000 négyszög­öfdnyi terü­lettel, többi k­özt a tatár tengeröböl mellékén 15—18 földh­ati mfdnyi széles és valami 9 szélességi foknyi hosszú tengerparttal nagyobbodott. Francziaország, Pár­is, oct. 17. Többé senki se kétkedik azon, hogy a portugalli viszály szépségesen fog elintéztetni, habár bizonyos körökben annak még mindig félelmes szint adni törekesznek. A „Times“ párisi levelezőjének egy távsürgönyét, melyben je­lenti, hogy a franczia kabinet a választott bíróságot elfogadó, a belügyminiszter parancsára visszatarták; a kormánylapok is folyvást azt erősítik, hogy Fran­cziaország a közbenjárásról szót se akar hallani; mindazáltal a dologról jobban értesültek megegyez­nek abban, hogy ha Portugállia a peres hajót kiadja, Francziaország további kártérítési követeléseire néz­ve a választott bíróság ítéletét érvényesnek ismeren­dő el. A kérdés ezen pontjára vonatkozik vicomte Paivanak Lissabonba történt elutazása, habár Páris­ban némely körökben erősen állítják, hogy esea ut­­­zásnak csak magánczélja van. Minő eredménye les® a követ személyes megjelenésének, és mind hatást idézend elé de Piennes sürgönye, azt e napokban Pá­­risban már tudni fogják, miután mindkét utazó — legfölebb folyó hó 19-ig a helyszínre érkezendvén, eljárásuk sikeréről a Madridon át vezető távirati vonalon gyorsan értesíthetik a párisi kabinetet.­­ A két angol hajó megjelenésére nézve különfé­lék a vélemények, melyek szerint az a Nap®a­leon-ellenes Derby minisztérium egyik balfogásá­nak tulajdoníttatik, mint mely mindent elkövet kö­peny alatt, s szép módjával nyíltan is, hogy a két hajdani szövetséges közt a megénekelt entent cordial minél gunyorosabb színben tű­njön fel; mások szerint az érintett két angol hajó nem Portugallia védelmére s franczia-ellenes demonstratio végett jelent meg, ha­­nem hogy — a franczia hajók végezvén Lissabonnal — csatlakozzanak hozzájok, s együtt vitorlázzanak a marokkói rakonczátlanok megfenyitésére. — Ezen conjecturák közt a valóhoz tán legközelebb áll­ás, mely az angol óvatosság s érdekei fölötti éberségről fölteszi, mikép az behunyt szemmel nem nézheti, hogy a franczia lobogók Lissabon falai alatt oly túlsúlyra vergődjenek, mint eddig első rangban csak a brit tő­­két érdeklé, s ez okból, bár a lissaboni kabinet ellen a londoniaknak is több panaszuk lehetne, azonban a magasabb érdekek politikája ezt háttérbe szoríta ott, hol a nemzet tengereni túlnyomóságáról lett szó.­­ Minthogy a tetuani gyilkos merényre nézve még ekkorig sem érkeztek megerősítő, vagy c­áfoló jelen­tések, a közönség hajlandó az egésznek hitelességén kétkedni. Általában a dseddahi vérengzés óta divattá vált a fanatikus musulmánokról hasonló vérengzési híreket terjesztgetni, így nem rég a szanchid­ konsul­lókat ölették meg, miből — végzett nyomozások­tatás — a legnagyobb alaptalanság derült ki. Alkalmasint ezúttal is akadt valaki, kit hasonló koholmányok gyönyörködtetnek, s a távolságot felhasználta az Al­gírban állomásozó Mac Mahonnal távirati uton oly dolgot hitetni el, s azt tovább terjeszteni, mely való­sulni nem akar. Egyébiránt, mint tegnapi számunk már emlité, a franczia kabinet gibraltári konzulját utasitá, e hir való, vagy valótlanságára nézve hiteles tudomást szerezni. — Herczeg Montebello, sz. pétervári francsia kö­vet, jelenleg Párisban mulat, azonban állomási he­lyére nemsokára visszatér. Clarendon lord is Páris­ban időzik. — Rouen, és Havre városok keserű vitába kev­e­redtek egy — mindkettejükre nézve fontos kérdés miatt. Komolyan kezdenek t. i. a tervről beszélni, mely szerint a Szajnát Rouentól Havreig feltöltik, hogy ez­által olyan mélységet nyerjen, miszerint a tengeri hajók Havretól Rouenig evezhessenek föl. Havre ez által beviteli kereskedésének nagy részében fenyegetve van, Rouen ellenben a belhoni fogyasztás nagy letéthelyévé remél válni. Röpiratok jelentek meg a kérdés mellett és ellen, s Rouenben egy bizott­mányt készülnek kinevezni, mely a tervet közelebb­ről megvizsgálná. ■»-- A franczia éjszaki pályán évi előfizetések nyit­tattak az első osztályú helyre 1200 frankkal, így például ki ezen összeggel a nevezett pályán egy hely­re előfizet, az egy éven át annyiszor mennyiszel hasz­nálhatja szállítási jogát. Az orleansi vonal társasága, valamint más franczia vasúttársaságok hasonló rend­szabályok hozatalára szólittanak fel s remélik is, hogy ezen­­ igen czélszerű­nek bizonyodott intézke­dés Francziaország minden vasutain be fog hozatni. — Woronzow bűnő egy londoni ékszerárusnál egy diademet rendelt meg, melynek ára 30,000 font st. (750,000 vft). Ezt a „N. P. Z.“ párisi levelezője a most nevezett lap sz. pétervári olvasónőinek felvidí­­tására írja. ■— A „N. P. Z.“-t Párisból egy rendőri tárgyalás­ból értesítik, mely az iparlovagoknak eddig nem is­mert osztályát mutatja be truequeur neveset alatt; ezek az antiquitások után kapkodó aristocra­­tiát, de különösen a financz világ parvenus-jeit után-, csinált darabokkal látták el igen drága árért. Már tíz éve, hogy némelyek e mesterséget űzik, s rendkívül meggazdagodtak; most azonban a nyomukra talált rendőrség kiirtással fenyegeti az egész nemes társa­ságot. — Nem különben a Quartier latinban levő ká­véházakat is bezáratá a rendőrség s igy az erkölcsi romlásnak ezen piszkos iskolái végre megszűntek gúnyolni a törvényhozást. Olaszország, Turin, oct. 18. A lucmanoi vasút tárgyában való tanácskozmányokba Brassey aui­goi építészeti vállalkozó is részt vesz. Ilona nagy­­herczegné és a mecklenburgi herczeg nem jöttek Niz­zából Gennába, mint tegnap jelentettük, hanem csak átutaztak Gennán, Nizzába utazandók. Szerbország, Belgrád, oct 17. A miniszterkris­tisnek vége. A fejedelem ezért ért, s Carasanin elfogadja a miniszterelnökséget. Általán az erélyes­ ellenzéki vezér néhány nap óta igen barátságos lá­bon van a fejedelemmel, s néha reggel három óráig is elmulat Sándor fejedelem konakjában. Az állam­férfiak általán mindennap csak a konakban, de még az estek­ előtt oda szokták hagyni a fejedelmi palota. Garasanin magaviselete másként is meglepő. Ő, az orosz oly nagy ellensége, most az orosz barát Vu­­csicscsal jár karöltve. De az avatottabbak legkevés­bé sem lepettek meg; e kézfogásban világos jelét látják annak, hogy Orosz és Francziaország politi­kája, Szerbia irányában egy Garasanint elejétől fogva Francziaország párthívének tartották. A keleti há­ború előtt szerb ifjakat küldött Párisba nevelkedés végett és a minisztériumtól akkor történt elbocsátása okául is franczia rokonszenvét adják. Ez elbocsátást Oroszország követelte volt, mely épen e czélból ker­dé Fonton urat Belgrádba. Garasanin ekkor Pá­risba ment, a­hol Napoleon több ízben fogadta s sok ízben tüntette ki. Amerika. Astaten-islandiak több népgyű­­­lésből kijelenték a newyorki állam kormányzójának, ki, mint tudjuk, a szigetet ostromállapotba helyezte, hogy hatalmi joga körén túllépett s ők ellent fognak szegülni a fölgyujtott veszteglő iányra fölépítésének. Néhány napig attól tartottak, hogy Castle gariput — a bevándorlók partraszálló helyét — szintén fülgyújt­­ják, minthogy e menhely fölállítása folytán sok csaló elesett kenyerétől, t. i. a bevándorlók kisoszthatásától. — A „free lovers“ (szabadon szeretők)egyle­te, mely f. hó eleje óta ismét ülésez Uticában, felkész

Next