Pesti Napló, 1858. december (9. évfolyam, 2643-2667. szám)
1858-12-02 / 2644. szám
258-2644. 9-dik évf folyam.PESTI NAPLÓ Főmunkatárs Szerkesztési Irofja: b. Kemény Zsigmond. Egyetem-utaza 9-dik ■ emelet. lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-ik szám, földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüi panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán 1 Pesten, hándvahordva: Évnegyedre . . . . 6 frt pp. 1 Évnegyedre . . * frt — kr. pp. Félévre..............................11 frt pp. Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. DKrAnton AniraL «Illa • 6 hasába petitsor 1 sz. hirdetésnél 7 ujkr. BélyegénélUoUllCUJ Ülj a ■ külön 30 ajkr. Magán vita 4 hasábos petitsor 95ujla Távirati tudósítás a bécsi liftke árkelétéről december 1. 1858. Érték [Pénzb.fl Érték |Pénzb.| Érték Pénzb. aUamkSleaen 5%-ea metalliquea 4‘/«°/,-aa met. . . 4c/o-e» met. . . 3%-es met. . . aVi'/o-e* met . 1%-es met. . . 2’/*,/«'e8 kanko 6%-ea B sorozat B*/#08 lombard velencei 5%-e« nemzeti kölcsen . 5%-es all. aaazt. urb. k. 8'/«-o® magyar és gall. . 5%-ea erdélyi urb. k. . 5%-ez Bopronyi . . . 6%-et lorolhat.gloggniozi i P/om pesti . . . . . ée/o-ea majlandi . . Soros egyköteles vény. 1834-diki . . . 1889-diki ..... 1864-diki....................... Trieszt kölcsöne 100 frt 116. 70 85.90 Comp.-Rentpapirok . . 17. 85 76.17 Eszterházy 40 ... 81.85 68. 95 Salm. sorsjegyek . 42. 25 51. Pálffy 39. — 43. Genois . . 38. 76 17.Clary de. . . , 37.25 63.25 Wachselgrätz hu 25.75 94. — Waldstein gróf . . 26. 76 98. Keglevieh gróf . . . 16. 76 86. 25 96.—Vasútiészvények. Iparrésvények. Bankrészvények . Bankcertifieat .... Hitelintézet . . ... . Escomite-bank .... Lloyd részvények. . . Dunagőzh. részvény. . . „ 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid .... Bécsi gőzmalom . • . 967.— 245. 80 617.— 316. — 529.50 305.— 400. ré . Bukaresti 1 1 napra fr. Stambul ..... . . . Frankfurt 3 h. múlva f. Hamburg * , „ Livorno "...... London . . . Milano.................................. Paris.................................. Pénzb. 14.68 8 45 86.50 76.50 102.30 100. 40.65 1858. Csütörtök, dec. 2. 4. 85 8.80 14.28 8.40 8.75 10.48 96.75 74.45 987. VALUTMENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre: 6 óra 30 p.r.,és 76. estre. Bécsből—Győr—Új-Szengre: reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d u. Pestről—Szegedre : 4 ó. 15 p. d. u., 5 óra reggel „ Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg. „ Nagyváradra : 4 ó. 15. p. d. u. 5 ó. reggel. Szegedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó. d. u. Temesvárról—Baziásra: 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 44 p. r. Debreczenből—Pestre: 11 ó. 17 p. d. e., 9 ó. 68 p. e. Bakicsról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 4 ó. 54 p. e, és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 órak. délben. Pestről—Bécsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 p. este. Uj-Suénybél—Győr—Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Győrről—Bécsbe: 8 ó. 37 p. d. n. 5 ó. 48 p. reggel. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. reg., 4 ó. 2 p. délután. Szolnokról—Debreczenbe : 10 ó. d. e., 9 ó. 28 p. este. Szolnokról—Aradra: 10 ó. 38 p. d. e., 4 ó. 15 p. d. u. P.-Ladányról—N.-Váradra: 1 ó. 15 p. d. u. Aradról—Pestre : 9 óra 26 p. d. e. Aradról—N.-Váradra : 3 óra 50 p. reggel. Püspök-Ladányról—Aradra: 1 ó. 8 p. délután. Dunavizállás. Pesten : dec. 1. 5‘ 6" 6"’ 0 felül. A pesti gabonacsarnok bejegített árai dec. 1. sars.. ■5 is 0 84.90 Éjszaki vasút ... 1741.81. — Államvasút ..... 264.10 96 Államvasúti certific._ 97 Linoz-budweisi . . . 96 Lombard-velenczei . . 123. 95 Erzsébet nyugoti pálya. 89. — Tiszai pálya .... 105 — 320 — Ferencz József keleti pály. 68.80 135. 50 Pardubiczi vaspálya 189. — 115.15 Keletgalicziai ....— Elsőbbségi kötvények. 6 •/. Lloyd................. *•/• Éislaki vaspálya 5*/i Gloggnitzi . . . . 1’/p Gőzhajózási . . . Államvasút a 500 franc. Lombard á 275 lira . . Váltó (devisek). Amsterd. 3 hórar.. . . Augsburg uso .... 89. — 89.50 87. 90. 268.90 86. 65 86.80 Pénzérték (valuta) Vert arany .... Szélarany . . • . Napoleon d’or .... Souverain d’or .... Orosz imperiale. . . . P. Fridriach d’or . . . Angol Souvereings . . . Pária, nov. 27. 4%% rente . 8%.................... London, nov. 27. 3'/o Cons. mérősuly. 1 auszt. érték. Hí£ Alsó austrial Font. jfr.kr fr.[Erftlkr Búza, marosi ■86—87---_____ „ bánsági t.85 -6V, 3,78 4-—— „ tiszai . 85—67 350 385—— , bácskai. ------84 886__— — „ fehérvári 84-26860890—— » • uj83—86857 390—— Kétszeres . r. 78—79 210 220—— Boss . ... t. 77—79 210 220——— , . . . • ■ uj76—78 210 220____ Árpát............... 65—691752—_ — Zab..... .. 65—68190215___ .....................uj 48—46136150__— Kukoricza . . 80-81 220235____ Köles.............. 80 832 210_____ Bab............... 87—89850368__ tavaszi repede— 640 525____ káposzta rep.I 440 8 “““—— A szabad raktár vagy kereskedelmi bazár Budapesten. Mint reméltük és jósoltuk, a P. L. szerkesztősége ügyeimet sem kerülte ki a reichenbergi gyárosok azon naiv petitiója, hogy szövőszékeik érdekében a védvem minél erélyesebben fentartassék, az ipar haladása a verseny elhárítása által megfosztassék az ösztöntől, s mindenekfelett gátoltassék, hogy szabadraktárak a monarchiába adót és vevőt édesgessenek. De a bécsi D. P. embere nem a reichenbergieknek fogta pártját; ő csak a szabadraktár helyére nézve van más véleményben, mint a P. K. s vele minden értelmes magyar ember. — A P. L tehát mindkét félhez egyszerre intézi szavát, s az előzményeknél fogva nem mulaszthatjuk el collegánk replikájából a lényegest olvasóinknak is elmondani. Azon ellenséges megtámadóit, kiknek czélpontja a pesti szabadraktár, általán, részint azok közé sorozhatjuk, kik a védvámok mellett s minden, a forgalmat akadályozó ezzel kapcsolatban levő eszmék mellett emelnek szót, s ennélfogva ellene dolgoznak mindannak, ami csak kísérlet is arra, hogy a külföldi iparral leendő összeköttetésünket előmozdítsa; részint azok közé, akik az egész birodalom jóllétét és virágzását refeitti* oBomuvegen &. u. * F v a *.«» u**ui, s csak abban látják Ausztria hatalmát, a miben Bécsnek jut az oroszlányi rész. . . A reichenbergi szövőgyámnokok petitiója, midőn egyfelől elégtelennek nyilvánítja a mostani vámszabályzatot, egyszersmind a külföldi iparczikkek számára fölállítandó szabadlakhelyek ellen emel szót. De a reichenbergi petítió a külföldi iparosoktól való félelmében merőben feledi a szabad lakhelyek rendeltetését: ez pedig abban áll, hogy a külföldi kereskedőt ide édesgessük, hogy ezután itt elégítse ki árabeli szükségletét, s ne Lipcsében, mint nagyobbára eddig. A reichenbergiek annyira megfeledkeztek a pesti szabad lakhely ezen rendeltetéséről, hogy még önmaguk is hoztak föl egy bizonyítékot ennek támogatására „így látják — írják ők — mindjobban apadni a dunai tartományokkal és a kelettel való kereskedést. Az alsó Duna hajózásának teljes szabaddá tétele óta, a kereskedés minden előnye, mely eddig kizárólagosan Ausztriáé volt, a külföldiek kezébe került, s anélkül, hogy Auszria valami kárpótlást nyert volna, Anglia és Francziaország minden finom készítményekben tubmlasorora jutott. A keleti vevők elveszvén a dunai tartományokra nézve, minden más keleti forgalom is vesztének indul s a Duna, hajóink és vasutaink inkább csak a külföldnek fog szolgálatot tenni." Tehát a reichenbergiek saját szavai szerint máris túluralomra jutott Anglia és Francziaország, az ausztriai iparnak a kelettel való közlekedése mind jobban enyészik, s mégsem akarnák megengedni Pestnek, hogy e kereskedés közvetítőjévé legyen! Jobban szeretnék, hogy a külföldi kereskedő a monarchián kívül eső piaczoké legye, ahol az angol és franczia áruezikk mellett a birodalom czikkeit, és pedig a legnagyobb változatosságban találja, a csekély vitelbér előnyösebbé tevén a versenytársakéinál. Továbbá mi biztosítja a reichenbergieket, a dunai forgalmat tartván szemünk előtt, hogy a Pest ellen mutatott ez idegenkedés nem fogja keményen megbeszélni magát, hogy az, ami ellen ily keményen küzdenek, nem fog-e másutt sokkal veszélyhozóbb módon létrejönni, például egy szabad lakhely Belgrádban. Ennek megvolna mindazon hátránya, ami a pestinek, minden előnye nélkül, az ausztriai birodalom iparára nézve, de ha egyszer fölállíttatnék, bajos volna a nyomában keletkezendőnek, vagy épen lehetetlen megállani a versenyt. Nem épen irigylendő szokása a félénknek, hogy a közeli, bármily kis veszély merőben feledteti vele a távolabbi sokkal nagyobbat, és ezek közé tartoznak a reichenbergi petitió készítői is. Korizmics László magyar gazdasági egyesületi alelnök jelentése a dunai hajózásról, s a magyar borok érdekében Konstantinápolyba tett útjának eredményeiről. (Folytatás.) Jobbra fordította pedig a hajózás ügyét az Aldunán egyrészt a nehány év alatt nagyban tökéletesedett gőzhajózás, másrészt pedig a folyamnak napról napra terjedő tökéletesebb ismerete. Egy jeles német monographiában, mely csak 1846-ban íratott az Aldunáról, ezen veszélyes helyekre nézve a következő reménytelen sorok foglaltatnak még: „Magas vízálláskor megkísérlik ugyan néha néha nagyobb hajók is az átmenetet, sőt ugyanezt merénytették már néhányszor a gőzösök is; mindazonáltal ez, az évnek legnagyobb részén át kivihetetlen, s ekkép e vonalon egy rendszeres hajózás megalapítása nem eszközölhető.“ stb. Biztosíthatom a t. Egyesületet, hogy mai napon e reménytelen állapot többé nem létezik. Az aldunai hajózás ügyét alaposan felvilágosítandó, összegyűjtöttem mindazon adatokat, melyek e czélra szükségesek. Kezemben vannak név szerint az orsovai gőzhajózási felügyelőség szívességéből a kűzállási adatok, mostantól számítva tizenegy évre visszafelé; bírom továbbá a folyamot évek óta járó Albrecht gőzös derék kapitányainak készségéből, a hajózásra szükséges víznek minimumait is az orsovai vízállás szerint. És ezen becses adatok segélyével, számtani alapon mutathatom ki, hogy az Aldunának ismertetett második főrészén a hajózás lehetősége sajátlag miképen áll. Tett tapasztalások szerint az orsovai vízálláshoz képest a hajózás törvénye ez, u. m. a) Két lábnyi viszel biztosan csak 8"-nyi merülésű dereglye mehet, mintegy 200 mázsa teherrel; b) 4' 9"-nyi viszel mehetnek a kis gőzösök, a Tachtalia ab Izlás, 171 lábnyi merülésű könnyen rakott dereglyével, legfeljebb egy darabbal; e) 6' 8"-nyi vizzel mehetnek 21% lábra merülő úszó, vagy a kis gőzösök által vontatott teherhajók; d) 7 lábnyi vizzel mehet 2%—3 lábra merülő vontató hajó, l vihet magával ugyanannyi merülésű teherhajót legfeljebb két darabig. E járás egyébiránt egy kissé merész és jóforma vigyázatot kíván. e) 9' 4"-nyi vizzel mehetnek nehéz hajók és Bchleppék 372—4 lábnyi merüléssel; végül f) 10'-nyi vizzel , azon felül, mehet minden hajó, különbség nélkül. Egybevetve ezen hajózási magasságokat az 1848—1858-ban és pedig a hajózási hónapok alatt, t. i. március elsejétől november utolsó napjáig (évenkinti 275 nap) valóságosan létezett vízállásokkal: a hajózási lehetőség, a szállítás különbféle eszközei szerint, napok és etekben a következőleg fejezi ki magát, u.m. 1848- ban. Dereglyére szorult a hajózás öszszesen ........ 29 nap , 105/,6% Kis gőzösökre . . • . . . 49 „ = 17®/46 · 27* — 3g-ra merülő járművek mehettek . .......................71 „ = 259/,„ „ Nagyobb gőzösök járhattak . . 116 „ = 457/10 „ Mehetett tehát mindenféle sülyedéstt gőzös 1848 ban összesen 246 napon = 90 %. 1849- ben. Dereglyére szorult a hajózás ,az-Bzcsen ‘ . .. . 10nap— afin 0. --- 0 r0 0 Kis gőzösökre ............................. 52n = 18V10 % 2‘/1—3' ra merülő járművek mehettek.................................. 91n ==38 Nagy gőzösök . ... . ... 122 1) = 44v10 „ Mehetett tehát mindenféle sülyedésű gőzös 1849-ben összesen 265 napon = 964/10%íiíít 1850 ben. Dereglyére Szorult a hajózás öszszesen ........ 21 nap = 78/1 % Kis gőzösökre............................22 nap = 8— „ 2%—3"-ra merülő jármű mehetett 21 „ = 75/0 „ Nagy gőzösök járhattak . . . 211 „ — 765/10 ,, Mehetett tehát mindenféle sülyedéstt gőzös 1850 ben összesen 254 napon = 925/1 0 %. 1851-ben. Dereglyére szorult a hajózás öszszesen . . . . . . 18 nap = 66/10 % Kip gőzösökre ....................................4 „ = lsJ10 „ 2%—3'-ra merülő járművekre . 11 „ = 57ip » Nagy gőzösök járhattak . . . 239 „ = 869/10 » Mehetett tehát mindenféle sülyedésÜ gőzös 1851 ben éssiesen 257 napon és 935/10 %. 1852-ben. Kis gőzösökre szorult a hajózás összesen . . . . . . 16 nap = 56/10 %23'-ra mer. járm. mehettek 114 „ =41?/10„ Nagy gőzösök járhattak . . . 145 „ = 526/10 „ Mehetett tehát mindenféle 'sülyedéstt gőzös 1852 ben összesen 275 nap azaz, megszakadás nélkül. 1853 ban. Dereglyére szorult a hajózás . . 15nap = 5Vi0 Kis gőzösökre............................ 31n —11 —n 21/1—3'-ra merülő járművek mehettek.................................. 43n '==15%,n Nagy gőzösök járhattak . . .186 n ~~677,0n Mehetett tehát mindenféle sülyedést a gőzös 1853-ban, összesen 260 napon = 947/10%. 1854-ben. Dereglyére szorult a hajózás . . 51 nap = 18e/1 0% Kis gőzösökre............................ 321) — HG/io » 2V2—L'-ra merülő járművek me-497/,0 n hettek ............................. 138n === Nagy gőzösök............................ 55n 19V.0 „ Mehetett tehát mindenféle sülyedéstt gőzös 1854-ben 224 napon = 814/l0°/0. 1855 ben. Dereglyére szorult a hajózás összesen 10 nap — 36/10 % Kis gőzösökre .............................30 „ =119/10„' 2V2 - 3’-ra merülő járművek mehettek . ... . . . . 71 „ = 258/11 „ Nagy gőzösök . . . ... 164 „ =59B/10 „ Mehetett tehát mindenféle sülyedéstt gőzös 1855-ben 265 napon = 964 10 %.-v-1856 ban. Szekérútra szorult a közlekedés . 10 nap = 36/16 %. Dereglyére szorult a hajózás ÖSsz. 45 „ =159/10/ 21/2— 3'-ra merülő járművek mehettek . . . . . . . . 152 „ |=552/10 „ Nagy gőzösök . . ... . 29 „ ==103/10„ Mehetett tehát mindenféle sülyedésü gőzös 1856-ban 220 napon = 80s/10 %. 1867- ben. Szekérútra szorult a közlekedés . 4 nap = Dereglyére szorult a hajózás .88 „ Kis gőzösökre . . . . . . 52 „ 2*/2—3'-ra menő járművek mehettek . . . . . . . 34 „ = Nagy gőzösök.............................97 „ = Mehetett tehát mindenféle sülyedésü gőzös összesen 183 napra 66670°/0. 1868- ban. Szekérútra szorult a közlekedés . 15 nap = Dereglyére szorult a hajózás . . 3 „ = Kis gőzösökre.............................28 „ = 14/ 0, 1 /io /q = 32= 181io / W/io, 354/io n 1857-ben 2%—3-ra merülő járművek mehettek .............................49 „ = 239/ig „ Nagy gőzösök.............................110 „ = 536/,0 „ Mehetett tehát mindenféle sülyedésű gőzös 1858-ban összesen 187 napi 913/10%. Megjegyzem, hogy ezen évre ez adatok csak september hó 21 -éig, azaz egészben véve 205 hajózási napra szólanak, így állott a hajózás lehetősége a kimutatott években egyenként. Látni ebből, hogy a 11 esztendő lefolyása alatt csak három volt olyan, hol a közlekedés néhány napra szekérútra szorult. Ha már most ezen adatok nyomán az egész hajózási cuclusra vonjuk ki az eredményt, úgy 1848-tól 1858-dik év sept. 21-ig, vagyis összesen 2955 hajózási napon, ekképen állott a hajózás lehetősége, a m. 1848-tól 1858-ig. Szekérútra szorult a közlekedés összesen ...... 29 nap = 0. 09 °/0 Dereglyére............................. . 290 „ = 9. 7 „ Kis gőzösökre....................... . 355 „= 12.01 „ 2Va—3"-ra merülő járművek mehettek....................... . 797 „ = 26. 99 „ Nagy gőzösök....................... . 1484 „ = 50. 21 „ Mehetett tehát mindenféle sülyedésű gőzös ezen egész időnek lefolyása alattöSszesen2636 nap = 902/16 %• Más szóval e számok tanúsága és a tizenegy évi tapasztalás szerint hajózható volt a szirtes Alduna mindenféle gőzösökkel a hajózásra alkalmatos időnek 9/10-ed része alatt, dereglyére szorult 100 napból közel tíz alatt, s szekérutat volt kénytelen használni 100 napból nem egészen egy napon. (Folytatjuk.) Poat, dec. 1. (Fb.) A jó könyvet kétszer háromszor is át szoktuk olvasni, nem kíváncsiságból, mely az első olvasás után ki van elégítve, hanem mivel a valódi jó könyv belső értéke által min- i dig új élvezetet nyújt, és midőn leteszszük — Göthe szavai szerint — jótevő ingert hagy hátra a gondolatok tovafonására. Ez mentségül szolgáljon, ha s porosz herczeg programmjára még egyszer visszatérünk, bár olvasóink annak szövegét ismerik, s így ítéletet is hozhattak róla; valóban egész egy könyv e programm, még pedig jó könyv, 73/io% 14lios 136/io „ Gazdasági és kereskedelmi szemle Baja, nov. 28. Baza 2 ft 66 - 3 ft 8; kétszeres 1 ft 82-89 ; rozs 1 ft 75—82 ; árpa 1 ft 26 -33; zab 1 ft 37—40; köles 1 ft 65—68; szemes tengeri 1 ft 26—40 kr. mérője. Bécsi pénzcsarnok, nov. 30. A tegnap esti üzlet nem mutatott határozott irányt, a mai börze pedig minden üzlet nélkül volt. A hitelrészvények 245 és 246 közt ingadoztak. Ez oscillátió a többi papírokra is kiterjedt s a déli forgalom igen csekély volt. London, bah, & 'srensgiacz az egész héten át folyvást solvens volt. A legjobb hitelű váltó 2V4 %, sőt 2Vs % al is honoráltatott, s a kamatláb a börzén kormány biztosítás mellett általában 1V2-in állott. — Mi a szárazföldi váltóárfolyamot illeti, Amsterdam, Hamburg és Páris kedvezőbb volt, — de Bécs és Triest kevéssé kedvezőbb. A börze azonban minden üzlet nélkül pangott, s szilárd magatartását egyedül a pénzpiacz gazdagságának köszönheti. — A forgalom a gabonacsarnokon szintén csekély volt, s az árjegyzetek az idegen búzára névszerintieknek tekinthetők. Hivatalos hirdetések kivonata.. A „Budapesti Hírlap” 275. számából (dec. 1.). Csőd nyittatott: Freiberger Lőrincz fiaiHeinrik és József jánosházi vegyeskereskedők összes vagyonok felett. A követel. bejelent, jan. 18-ig a kinczelli cs. k. szolgabiróságnál Perügyelő Takács Mihály ügyvéd.— Szombathelyről eltávozott Csendes István lakatosmesster összes vagyonára. Az igények bejelent. jan. 24-ig a szombathelyi cs. k. megyei tervszéknél. Perügyelő Polgár György ügyvéd. Biróilag árvereztetnek : Hoszn-Peresztegen Kovács János hagyatékához tartozó 170 számú ház féltelekkel együtt árv. dec. 7. és 30-án a vasvári szolgabiróság által. — Téthen Bonis Sámuelné Darvas Erzsébettől lefoglalt 40 hold szántóföld árv. febr. és mart. 14 én a nyíregyházi szolgabiróság által. — Szombathelyen Babos Jánosnak 241 száma háza árv. dec. és jan. 28-án a szombathelyi cs. k. megyei tervszék által. — Kolbása helységben Tiba János és Györgynek 16 számu 3/l hb telkük árvámu 1 600 pftra becsült, ugyan 853 számu 200 frtra és 1144 száma 100 ftra becsült házak árv. jan. 5 és febr. 7-én a p.ladányi azolgabiróság által. — NI. Gannán Brunner Lőrincz hagyatékához tartozó 25 számú 2000 pftra becsült féltelkes ház árv. dec. 30 és jan. 31-én a pápai szolgabiróság által. — Csanáloson Czimerman Mártonné hagyatékát képező 17 száma 480 pftra becsült ház árv. dec. és jan. 28 án a nagy-károlyi szolgabiróság által. — Győrben Spiró Sándortól lefoglalt nádorvárosi 2667 száma 12,665 pftra becsült ház árv. jan. 31 és mart. 28-án a győri cs. k. megyei törvszék által.