Pesti Napló, 1859. április (10. évfolyam, 2741-2764. szám)
1859-04-08 / 2747. szám
— Magyarország legprímása, bibornoki eminentiája a kath. legényegylet elnökévé annak eddigi érdemdús alelnökét dr Szabóky Adolf urat nevezte ki. — Az Újvidéken megjelenő „Szrbski Dnevnik“ azon hirt közli, hogy ott helyben egy magyar szintársaság Pázmán igazgatása alatt tart. 27-kén Szigeti „Vén bakancsos“ ával kezdette előadásait 29. adatott „Brankovics György“ Obernyiktól, 30-án pedig Szigligetinek „Mama“ czímű színműve volt előadásra kitűzve. „Az eddigi két előadásnál — mondja a felidézett lap közlője — melyeken jelen voltunk, alkalmunk volt tapasztalni, hogy némely tagok jól, némelyek pedig jelesen szerepeltek. A nagyszámú közönség érdem szerinti tapsokkal jutalmazta a szereplők fáradságát. Reményjük, hogy a mai előadás is oly élvezetdús lesz, mint aminő a két első előadás volt. Ez alkalommal fogadja Pázmán igazgató úr köszönetünket azon gondosságért, melyet az előadott darabok kiállítására fordított; mi részünkről meg vagyunk győződve, hogy polgártársaink ezen élvezetteljes mulatságot nyújtó alkalmat nem fogják elmulasztani és a magyar társaság előadásait szorgalmatosan látogatandják.“ E hír, írja a „Dan“, annál kellemesebben lep meg, minthogy tudomásunkra esett, miszerint Pázmán előtt valamely német színtársulat adott Újvidéken előadásokat, anélkül, hogy legkisebb sikert arathatott volna. A Nagy Becskerek városa Zsombolyával vaspálya által lesz összekötve. Gróf Pejachevich Péter, báró Billet Ferencz Czyrill, és Csekonits János urak t. i. épen most nyertek a magas kormányból engedélyt az előmunkálatokra egy mellékpálya építésére, mely Zsombolyától kezdve Magyar-Czernyán és Tordán keresztül Nagy- Becskerekre fogna vezetni. A vállalkozók ígérik , hogy a vaspályás előmunkálatokat elkészítvén, azokat a kormánynak ingyen engedik át, a sínek rakása, az épületek felállítása , és általában a vasút fentartása a vaspályatársaság kötelessége leendvén , kinek tulajdonába átmenend. A kihasítandó földmennyiséget, és a munkát Nagy-Becskerek városa, és a többi földbirtokosok ingyen ajánlják föl e czélra. Az előmunkálatok megtételére a kormány 6 hónapi időközt engedett . A budai aréna épülete, melynek telkét Buda városa a Horváth családtól tulajdoni joggal szerezte meg, a f. hó 4 kén tartott törvényes árverés alkalmával, mint legtöbbet ígérőnek, Michel János úrnak , adatott el 5010 a. é.írtért. Az „Anker“ életbiztosító társaság kölcsönös túlélési társulatainak aláírói múlt hó 30-án tartották meg Bécsben első közgyűléseket, hogy megválaszszák maguk közöl azon 9 tagot, kik az alapszabályok 36. § következő §-ai szerint a társulatok felügyelői bizottmányát képezeldik. — Miután a gyűlés magát megalakultnak nyilvánitá s gróf Almásy Móricz excja mint elnök a titkos szavazás utján megválasztott dr. Bach Ágostont titkárnak, grákó Kálmánt és Wiener Edét pedig vizsgálóknak kinevezte. A következő urak választottak az első három évi időszakra a felvigyázó bizottmány tagjaivá: u. m. gróf Almásy Móricz cs. k. val. h. t. tanácsos, kamarás és birodalmi tanácsos; dr. Bach Ágoston cs. k. jegyző ; dr. Ertz Frigyes Lajos udv. és tvszéki ügyvéd ; Sprinzensteini gr. Hoyos Ernő cs. k. kamarás; Klein Albert földbirtokos és gyámok ; nagyszentmiklósi gr. Nákó Kálmán cs.k. kamarás ; Winzel Ferencs gyár- és földbirtokos ; Wiener Ede bankár; Winterstein Móricz polg. selyemkereskedő. E szintúgy népes mint kitűnő egyéniségek által látogatott gyűlésen dr. Hatzinger osztálytanácsos, mint a kormány által kirendelt igazgatótanácsos, és dr. Vaenta helytartósági titkár mint kormánybiztos urak is jelen voltak. — Egy mart. 19-kén kelt magas helytartósági bocsátvány által Pesten az evangélikus árvák részéről segélyző intézet alapszabályai megerősittetvén, az egylet szabályszerű működésének megkezdésére fölhatalmaztatott. —■ Szabadka város — mint a „D—n“ irja — az 1858- dik évi december 23. kelt cs. nyiltparancs által azon állapotba van helyezve, hogy közlegelőinek egy részét telepítésekre fordíthatja, és e czélra Ráczboistye, Bátajárás és Négyes határ pusztáit tűzte ki. Ezen puszták 1438 (catast.) holdat foglalnak magokban, és pedig a fékkönyvek szerint : 187 hold szántóföldet, 1175 hold legelőt, 76 hold homok (eddig haszonvehetlen) földet. Az adómunkálatokban a tiszta jövedelem 3475 írtra van felvéve. A nevezett puszták 60 család számára ugyanannyi részre lesznek felosztandók. Minden családnak belső telkül 3, külső telkül 15 catast. h. fog kiméretni. A belső telken legfeljebb 1860. évi ápril végéig egy lakházat kell legalább 2 szobával és a szükséges gazdasági épületekkel ellátottan felépíteni. A belső telekből 2, és a külső telekből 5 hold elválasztható és a telepitvényes tetszése szerint el is idegeníthető. A Törvény szerint fel lesz az új község mentve a földadó alól 6 évre, a házosztály, a személyes kereseti, nemkülönben az I. osztályi jövedelmi adó alól 15 évre , továbbá a közmunka alól szintén 15 évre. Az előbbi pontban érintett törvényes kedvezményeken kívül a város a fentebb meghatározott földmennyiséget az újtelepnek két évre ingyen használatul fogja átengedni. Kötelezi magát Szabadka város, az új községnek a lelkész tartására 30, s a tanító segélyezésére 15 holdat, ezenfelül a paplak, községház , és az iskolaépület számára 3 hold belső telket átengedni; továbbá egy ideiglenes templom, nemkülönben a paplak, községház és iskolák építésére szükséges költségeket 5000 frt erejéig, 5 % kamatozás mellett előlegezni. A város kiköti magának, hogy a telepedők vallott nemzetiségükre nézve magyarok, és vallásukra r. kath. legyenek. Fentartja magának a város az uj községben az italmérési és malom-jogot (regale), aláveti mindazonáltal magát azon megváltási szabályoknak, melyeket a m. kormány ezen javadalmakra nézve megállapitni czélszerünek találand. A telepedési szándék f. é. jul. végéig bejelentendő, később jelentkezők is be fognak ugyan vezetni, de csak annyiban, amennyiben ezt a lehetőség megengedi. Az egyes telepföld-részletek f. é. sept. 1- jén nyilvános árverés útján fognak eladatni, mely árverésre mindazon jelentkezők, kik a telepedési kellékeket kimutatták, személyesen meghívandók lesznek. Az eladás a helyszínen történik és pedig földrészletenkint úgy a bel-, mint a kültelekre nézve. Tartozik minden árverelő magát 10% bánatpénzzel ellátni és ezt a legtöbbet igérés esetében azonnal lefizetni. — Ezen tudósitás, reményijük, sokakat fog érdekelni, mert az elzárkózottság ideje, mely e derék várost eddig fejlődésében hátráltatá, nem sokára lejár, a közlekedési eszközök kiágazásával. Honfiaink tehát, kik közül többen a Dunafejedelemségekben vagy a belföld oly vidékén kerestek jobb jövőt, melyen elszigetelt nemzetiségük veszélyeztetve volt, mindenesetre jobban tesznek, ha a sokféle előnynyel kínálkozó szabadkai területet választják. — Nemzeti színház. Apr. 6. Rónai úton szerződött tag első felléptéül: „Dózsa György,“ eredeti történeti dráma 4 felv. Irta Jókai Mór. LEVELEZÉSEK. Rábaköz, april hó 4 dikén. -- Ki ne hallotta volna Rábaköznek hirét ? ha másképen nem, a földleírásból ; magam is néhány évvel csak ebből ismertem, de megismertem szakavatott egyénektől is; s mit hallottam felőle ? hogy Rábaköz szigetet képez, gabona termesztésére nézve kis Bánát, kánaán földje, lakossága tiszta magyar, s munkára termett nép, földesurai s nagyobb birtokosai a magyar barátság s vendégszeretet bő bajnoki ; körülményeim majdnem kellő közepébe helyeztek, s igy mit eddig hírből ismertem, most szemléletileg kezdem tanulmányozni s ismerni; s ha körülményeim más helyre nem rendelnek, szándékom időnként a t. szerkesztő úr engedelméből vidékünk szellemi s anyagi létéről többször szólani. *) Jelenleg tisztemnél fogva szándékom a múlt hóban történt két nagyobb tűzvészről szólani. Rábaköz nyugati részén Beledben múlt hó 15-dikén estefelé vigyázatlanságból tűz ütvén ki, a nagy szélben, mi orkán volt inkább, néhány percz alatt a falu nagy része lángban volt, s talán egy óra alatt: a róm. katholika, ágostai hitvallású hivek temploma, lelkészeik laka, ezenfelül 102 ház s 26 gazdasági épület, marhák, juhok, sertések és baromfiak a lángok martalékai lettek, a lakosok házaikból csak alig voltak képesek menekülni; mindenük beégve, csaknem koldusbotra jutottak mindnyájan; azonban a Gondviselésnek úgy tetszett, hogy a falu egyik nagybirtokosa galant, gr. Eszterházy József ép pár napra a veszély után Beledbe jött gazdasága megtekintése végett, s már útközben hallja a szerencsétlenséget ; s most siet, nem ön s a nép kárán sopánkodni, hanem teljesitni az Úr parancsát: „Törd meg az éhezőnek kenyeredet,“ legott rendeli, hogy tisztje több mint száz mérő gabonát méressen ki a szerencsétlenek számára ; kik lakás nélkül maradtak, hajlék rendeltetett, pénzzel, s minden egyébbel készen volt a segélyre ; ilyen a nagy s nemes ember ! ezt nézzétek ti tőzsérek, kiknek erszényeik zárva vannak a gyükölködők előtt, jól tudom, a nemes gróf szándéka: „mit a jobb kéz tesz, ne tudja a bal,“ de a nép a világ előtt akar köszönetet mondani e nagy férfiúnak; higyétek, igy kell a népet nevelni, s vezetni; ez köti a köznépet szorosan a volt földesurakhoz. — Legyen áldás gr. Eszterházy József családján. Mártiusba 30 dikán délutáni 14 órakor Szili- Sárkányban szinte oly romboló tűz ütött ki, körülbelül 60 ház, s több gazdasági épület talán pár óra alatt hamuvá lett. Hát itt volt-e oly jótékony férfi ? Ismerek egy családot e faluban, melyről meg vagyok győződve, azonnal mindennel kész segíteni ily veszélyben ; hisz szomszéd falukba, ha tűzvész volt, kocsival küldte az élelmet; de nem akarom megnevezni; elég ha a kiéhezett nép ismeri s tiszteli a vidék, de van is Isten áldása rajta. — S hála az Istennek, népünk már meggyőződik a biztosítás nagy hasznáról, és folyó ha 3dikán volt szerencsém találkozni a magyar biztosító társaság Sopronban székelő titkárával B. . . .r úrral, kitől tudom, hogy mind a két helyen több ház, gazdasági épület volt biztosítva, ki is azonnal sietett a károsultakat kárpótolni ; ol hiszem, mily örömmel fogadták, kik biztosították vagyonukat, s mennyire áldák s dicsérték őt mint védangyalt, s magasztalák e férfiban a magyar bizt. társaság jóvoltát; hiszem, e szerencsétlenségen ismét többen okultak. 1. 1. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG. A Times Bécsből kap híreket a congressusról. Onnan írják : „Ezen félórában oly tudósításokat vettem, melyek képessé tesznek, hogy néhány eddig homályba burkolt tárgyakra világot vessek. Midőn Cowley lord itt járt, közte és Bio gróf közt szóba sem jött semmi congressus. Az angol követ semminemű egyenes javaslattal nem állt elő, csak azt mondotta meg az osztrák külügyminiszternek, micsoda engedmények kivántatnának Ausztria részéről a béke fentartása végett. A szóba hozott két három pont között e kettő fordult elő : először, hogy az Ausztria és az olasz államok közti külön egyezkedések valami mással pótoltassanak ; másodszor, hogy Ausztria sürgetőleg reformokat ajánljon az olasz államoknak. A két ország már sokat és hosszan értekezett egymással, de értekeződéseik nem szültek semmit. Mikor Cowley 1. Bécset odahagyá, minden épen úgy volt, mint a mikor oda érkezett. Nem sokára Párisba érkezte után a párisi és szentpétervári kabinetek kezdtek egymással közlekedni, s kölcsönös közleményeik oly igen bizalmasak voltak, hogy ő felsége (t. az angol királynő) kormányát sem értesítették felőlük. Sok táviratozás után Páris és Sz.-Pétervár közt, a franczia kabinet egyenes közlekedésbe állott a londonival s ebből az lett, hogy es utóbbi (t. i. a londoni) kabinet felszólita Ausztriát, egyezzen bele, hogy valamely semleges városban congressus legyen. A tárgyalás alapjai lennének : 1) a fegyverkezés teljes megszüntetése mindkét részen; 2) az egyezkedéseknek valami egyébbel való pótlása; 3) az olaszországi állapotok megvitatása; 4) az olasz államok képviselőinek bebocsátása tanácsló szavazattal. Mialatt így a brit kormány Francziaország részére mint macskaláb szerepelt s a bécsi kabinetet naponkint, sőt óránként sürgette, Oroszország lépett közbe s mart. 21-kén az öt nagyhatalom congressusát javasló Föltéteket nem szabtak, de oly erkölcsi nyomást gyakoroltak, hogy a bécsi kabinet — csekély fentartásokkal — a javaslatot elfogadá. Legfontosabb e fentartások között az volt, hogy a tárgyalások írásban történjenek, nehogy egyesek — mint a párisi congressuson történt — meglepessenek.“ FRANCZIAORSZÁG. A congressusról az április 3-diki tudósítások után még sokat lehetne beszélni, azonban a sok beszédből csak az sülne ki, hogy a *) Mindig szívesen vesszük. Szerk. congressus azért születik meg oly nehezen, mivel minden politikus látja, hogy a congressus nem megoldás egyik szereplő államra nézve sem. Azon követelések, melyek miatt három államban készülnek, és azon differentiák, melyek a congressusban szőnyegre kerülhetnek, egészen különböző dolgok. — A „Neue Pr. Zig“-nak, habár csak hallomás után, furcsa dolgokat írnak Párisból. Hir szerint Napoleon császár valakinek, még pedig kemény hangon, ily nyilatkozatot tett volna : „Száradjon el a kezem, ha valaha aláírok oly jegyzőkönyvet, melyben az 1815-diki szerződésekről csak távolról is említés lesz. ” Némelyek szerint az egész congressust csupán Sándor orosz császár kedvéért rendezik, a ki ez alkalommal szeretné meglátogatni Párist. A porosz lap levelezőjének feltűnt, hogy a sajtóban Ausztriát szidalmazzák, de fenhangon és mérgesen ; ellenben a meghittebb és szorosabb körökben sokkal inkább haragusznak Poroszországra és Angliára azért, mivel ezek saját maguk tartásával az olaszországi háborút, a helyhez kötött háborút, melyet Lajos Napóleon úgy szeretett volna folytatni, egyelőre meggátolák. Watterlooról levelező soha nem hallott annyit beszélni, mint mióta a congressusra kilátás van. „Lajos Napóleon — úgymond — Olaszországban kész volt szétütni, de arra nem volt készen, hogy Poroszország és Anglia fenyegető magatartásával szemközt a Rajnánál és Belgiumban is szembe szálljon. Ez a congressus elfogadásának titka , franczia részről. Ez utóbbit annyira fogják húzni halasztani, amennyi időre szükségük van, hogy a folyamatban lévő nagy készületeket befejezzék, hanem azután nem sokat fognak a congressussal gondolni. Ebből itt most már csak anynyiban csinálnak titkot, amennyiben épen ki nem mondják , de maguknak a hadikészületeknek rejtegetésével épen nem fárasztják magukat. Ez — levelező szerint — haszontalan munka is lenne, miután a készületek oly nagy mérvet öltöttek már magukra, hogy azokat többé nem lehet eltitkolni.“ — A „Mémorial Diplomatique“ legújabban a „Nord“-dal kapott össze, mely lap azon nézetet állítá fel, hogy a congressusban az elősülés Oroszországot illeti, mivel annak egybehívását ezen hatalom indítványozta. „Ha — úgymond — a congressus az öt nagyhatalom közöl valamelyiknek területén gyűlne egybe, akkor magában értetik, hogy az elősülést ezen állam külügyminisztere fogná vinni. Miután azonban a congressus valamelyik semleges városban jövend össze, több mint valószínű, hogy az elnökösködés az öt nagyhatalom közt sorban fog járni, mint legutóbb Bukarestben az európai bizottmányban történt. Egyébiránt a congressusi elnökséggel semmiféle előjog nincs összekötve, még az okiratok és jegyzőkönyvek aláírásánál is szorosan a betűrendhez tartják magukat az illetők.“ — Az első katonai osztályhoz tartozó csapatok felett tartott április 3-diki szemléről már szóltunk egykét szót. Közönség ismét roppant nagy számmal jelent meg, mint a császári őrsereg szemléje alkalmával. A lelkesedést ezúttal sem írják valami rendkívülinek. A katonák a császárt éljenezték. Egyéb kiáltást sem nem várt, sem nem hallott senki. Magna a tdnagy vitte a főparancsnokságot a felállított 35— 36,000 ember felett. A divisiókat Forey, de Ladmirault, Uhrig, és Vinoy tárnokok vezénylék. A lovasság vezénylete d’Allonville, a tüzérségé Auger tábornokra vala bízva. A katonák közöl sok jelen volt a krimiai hadjáraton. Mindenik gyalogezred három zászlóaljból állt, nem kettőből, mint ezelőtt. Rendelve voltak ugyanis a szemlére azon csapatok is, melyek eddig a törzshelyeken valának. A negyedik zászlóaljakat ezen törzshelyeken fogják alakítani, ahová az úgynevezett keretek (cadres), melyek az új zászlóalj törzseket fogják képezni, f. hó 4 dikén valának indulandók. A párisi hadseregben azonban ezentúl már minden ezred három zászlóaljból álland, melyeket lassanként erősíteni fognak. A császár, Jeromos és Napoleon herczegek, s fényes táborkara kíséretében 1l órakor hagyá el a tuileriákat. Az elléptetés 4 óra körül végződött. A császárné, a császári herczeg, ki megint az 1-ső gránátos ezred káplári egyenruháját viselő, valamint Clotilde és Mathilde herczegnek, a Mars mező végén fekvő katonai iskola nagy erkélyéről nézték a katonai látványt. Semmi különös esemény nem adta magát elő. OLASZORSZÁG. Turinból ápr. 5. táviratozzák : Garibaldi a napokban királyi kihallgatást nyert, ezután hosszabb értekezletet tartott Cosencz önkénytesek ezredesével, és Medicivel. — Tossanoban is egy raktárt építettek az önkénytesek számára.— Giustiarani tábornok tegnap meghalt. Damiani tábornokot pedig Astiban a szél megütötte. — Róma, mart.29. Katalin nagyherczegnő a múlt pénteken estélyt adott, hova Marganis d’Azeglio, és több más piemontiak hivatalosak voltak. — Turinban leginkább a politikai röpiratok divatoznak, s az „A. A. Z.“ levelezője szerint a kormány ezen fegyvert választá a többi olasz államok népeinek felizgatására hatni. Ilyen a már általunk is említett ,,L’ Austria e l’ Toscana“ czimű röpirat, mely ezen utóbbinak Piemonthozi szoros csatlakozását javasolja. Levelező ennél még többet is állít, midőn írja, hogy Buoncompagni egyenesen azon megbízással jelent meg Florenczben, hogy a nagyherczeget ezen javaslat elfogadására bírja. A javaslat Piemont és szövetségese Francziaország nevében létetett, kijelentetvén az uralkodó herczegnek, hogy csatlakozás esetében területi nagyobbodást is nyerhet, míg Piemonttól elszigetelten maradva, ha idővel ebbeli csonkulást szenvedne, ez iránt Piemont orvoslást nem nyújthatna. Minő eredménye lehetett Buoncompagni ezen küldetésének, nem tudni, ha azonban azon feszességet veszi valaki szemügyre, mely újabban a két állam kormánya közt előlépett, s azon kevéssé méltányos hangulatot, melylyel a szárd sajtó a toscanai eljárásokról itt ott nyilatkozik, levelező azt gyanítja, hogy az eljárás sikere nem felelt meg a várakozásnak, azaz hogy Toscana herczege ausztriai szövetségeséhez a jelen viszonyokban is hű akar maradni. DÁNIA: Kopenhágából, ápr. 6-ról táviratozzák . A „Faedrelandet“ jelenti, hogy az illető hatóságoknak meghagyatott, miszerint a budget tervének elkészítésével a hadi tanácsban május hóig készen legyenek. Ebből azt következtetik, hogy az országgyűlés július hó 1-jén fogna összehivatni. NÉMETORSZÁG: Egész biztosággal állítják, miként valamennyi miniszter, az igazságügyminiszter (dr. Ringelman) kivételével, ápril hó 1-én elbocsáttatási kérelmét benyújtotta. Újabb tudósítások szerint v. d. Pforten miniszterelnök lemondását a király már el is fogadta. A „Breslauer Zig“nak Berlinből írják. Az alsóház azon küldöttségének tanácskozásában , mely több vaspálya építésére nézve törvényjavaslat készítésével bízatott volt meg, azon ellenvetések tétettek, hogy most nincs ideje az ilynemű kölcsönvételnek, sőt még az ily törvényjavaslatnak sem, és erre a pénzszükségletet annál kevésbbé lehet megszavazni, minthogy azt több évekre előre le kellene fizetni. Ezen ellenvetésre a kormánybiztosok azt felelték, miként az államkormány a jelen politikai állapotot korántsem tekinti olyannak, hogy a fent említett törvényjavaslat visszavonását ez által indokoltnak tartaná. E nyilatkozattal azonban a küldöttség nem volt megelégedve, és véleményüket még egyszer a kereskedelmi és pénzügyi miniszter elé kívánják bocsátani, teljes felvilágosítást várván azoktól : mi történnék e kölcsönnel azon esetben, ha a politikai állapot megváltoznék ? E nyilatkozat a következő küldöttségi ülésben a két miniszter részéről az illető kormánybiztosok által oda módosíttatott: „hogy t. i. rövid idő előtt az államminisztériumban tanácskozás lévén a felett, milyne az államkiadási meggazdálkodás történjék egy kiütendő háború esetében? erre nézve a jövedelmeket kezelő főnökségek abban állapodtak meg, hogy minden rendkívüli kiadás, amennyire az nem elkerülhetetlen, rögtön megszüntessék, és azoknak rendelkezhető alapjaik hadiczélokra fordíttassanak. Az államminisztériumnak ebbeli határozata azon kiadásokra is kiterjed, amelyekre nézve az államkormány — az előterjesztett törvényjavaslat 2-ik §-sának elfogadása esetében — feljogosíttatnék.“ A törvényjavaslat, — némely módosításokkal, — a bizottmány szerkesztése értelmében elfogadtatott, és a gyűlésnek elfogadás végett ajánltatik. PORTUGÁLIA. Madridból, ápril 1-jén táviratilag jelentik, hogy a portugalliai cortesek elhalasztottak. OROSZORSZÁG. Sz.Pétervár, april 6. kiadtából érkezett jelentés szerint China nyugati részében éh halál ütött ki. — Sz. Pétervárról táviratozzák apr. 6-ról. A külügyminiszter hg Gortsjakoff e hó 9-én Párisba fog utazni, mint mondják azért, hogy a hűségek conferentiáján Oroszországot személyesen képviselje. A „Kawkas“ jelentése szerint az oroszok Samylt Wedemnél tökéletesen bekerítették. — A „Hamb. Nachr.“ Sz. Pétervárról márt. 27. következő hírt közöl : „Egyik legfontosabb és tökéletesen hiteles esemény, hogy a khalka-tatárok Oroszország hatalma alá kerültek. Az említett faj mintegy 4 millió főt számít; országuk határa Irkutsk tartomány szélétől a nagy mongol pusztáig terjed. Ezen ország kiterjedésére oly nagy mint Francziaország, éghajlata pedig olyan mint déli Francziaországé. Ez Szibériának Olaszországa. Ha e tartományhoz az Amur által öntözött, legújabban hódított földrészt hozzá számítjuk, így Oroszország, Sándor trónralépte óta, Ázsiában oly terjedelmű birodalmat nyert, mint Francziaország, Belgium, Hollandia és egész Németország összevéve. Úgy látszik, hogy Oroszország számítása nem India, hanem China felé van irányozva. Ezen kétségtelen tény a legnagyobbszerű politikai események közé tartozik, melyek évek óta történtek és a legfontosabb lépés, melyet Oroszország, Lengyelhon felosztása óta, birodalmának terjesztésére nézve tett.“ AMERIKA. New Yorkból mart. 24-dikéről írják, hogy ez idén külön ülésszak Washingtonban nem lesz. ESTI FOSTA, Pest, apr. 7. A „Mémorial Diplomatique“ egy Bécsben kelt tudósításban kivonatát közli azon jegyzéknek, melyben Bud gróf Oroszországnak a congressusban való részvételt tárgyazó indítványára felelt. Azon távirati sürgöny, melyben Balabine a pétervári kabinettől arra kapott megbízást, indítványozza a bécsi kabinetnél egy congressus egybehívását, mely „végső erőfeszítéssel az összeütközést meggátolni és az olasz bonyodalmakat kiegyenlíteni iparkodjék,a 21-dik martiusról vala keltezve „oly előzékeny kifejezésekből állott, és a bécsi kabinet legbensőbb óhajtásainak annyira megfelelt, hogy Balabine urnak Bud gróffal tartott első értekezlete alkalmával azt jóformán elfogadottnak lehete tekinteni. Ő Felsége a Császár már mart. 22-dikén megparancsolta Buol grófnak, hogy az elfogadást az orosz követnek írásban jelentse. Ezen elfogadó jegyzékben Buol gróf kijelenti, hogy Ő Felsége az ausztriai Császár azon javaslatot, melynek kezdeményezését a pétervári udvar megragadó, teljes értékében méltányolni tudja, s hogy őfelsége oly munkához, melynek czélja a szerződéseknek, valamint az abból folyó jogok összegének megerősítése, maga részéről csatlakozik. Buci gróf nyilvánítja továbbá, hogy az egész nehézség Piemont politikájában rejlik, ugyanazért a hatalmak kétségtelenül igyekezni fognak azon veszélyeknek, melyekkel e politika Európát fenyegeti, véget vetni, s azok visszatérhetését akarni fogják meggátolni. Ezen feladatot Buol gróf fődolognak tekinti a nyugalom és rend fentartására nézve. Ezután áttér Bud gróf a többi kérdésekre, melyek még felmerülhetnének, s megvárja, hogy azokat előlegesen a lehető legpontosabban körülírják, s az 1818. nov. 15-diki aacheni jegyzőkönyvben felállított elvekhez képest intézzék el mindenben, amiben azok más olasz államok belső reformjaira vonatkoznának. Végül Bud gróf azon észrevételt teszi, „hogy a fegyverzetek és a hadikészületek az alkudozások menetére csak káros hatással lehetnének, míg másfelől ugyanazok a mostani helyzet által leginkább érdekelt hatalmakat nevezetes áldozatokra kényszerítik ” a