Pesti Napló, 1859. április (10. évfolyam, 2741-2764. szám)

1859-04-08 / 2747. szám

— Magyarország legprímása, bibornok­i eminentiája a kath. legényegylet elnökévé annak eddigi érdemdús al­­elnökét dr Szabóky Adolf urat nevezte ki. — Az Újvidéken megjelenő „Szrbski Dnevnik“ azon hirt közli, hogy ott helyben egy magyar szintársa­­ság Pázmán igazgatása alatt tart. 27-kén Szigeti „Vén bakancsos“ ával kezdette előadásait 29. adatott „Bran­­kovics György“ Obernyiktól, 30-án pedig Szigligetinek „Mama“ czímű színműve volt előadásra kitűzve. „Az ed­digi két előadásnál — mondja a felidézett lap közlője — melyeken jelen voltunk, alkalmunk volt tapasztalni, hogy némely tagok jól, némelyek pedig jelesen szerepel­tek. A nagyszámú közönség érdem szerinti tapsokkal ju­talmazta a szereplők fáradságát. Remény­jük, hogy a mai előadás is oly élvezetdús lesz, mint a­minő a két első előadás volt. Ez alkalommal fogadja Pázmán igaz­gató úr köszönetünket azon gondosságért, melyet az elő­adott darabok kiállítására fordított; mi részünkről meg vagyunk győződve, hogy polgártársaink ezen élvezettel­jes mulatságot nyújtó alkalmat nem fogják elmulasztani és a magyar társaság előadásait szorgalmatosan látoga­­tandják.“ E hír, írja a „Da­n“, annál kellemesebben lep meg, minthogy tudomásunkra esett, miszerint Páz­mán előtt valamely német színtársulat adott Újvidéken előadásokat, a­nélkül, hogy legkisebb sikert arathatott volna. A Nagy Becskerek városa Zsombolyával vaspálya ál­tal lesz összekötve. Gróf Pejachevich Péter, báró Billet Ferencz Czyrill, és Csekonits János urak t. i. épen most nyertek a magas kormányból engedélyt az előmunkála­tokra egy mellékpálya építésére, mely Zsombolyától kezdve Magyar-Czernyán és Tordán keresztül Nagy- Becskerekre fogna vezetni. A vállalkozók ígérik , hogy a vaspályás előmunkálatokat elkészítvén, azokat a kormány­nak ingyen engedik át, a sínek rakása, az épületek fel­állítása , és általában a vasút fentartása a vaspályatársa­ság kötelessége leendvén , kinek tulajdonába átmenend. A kihasítandó földmennyiséget, és a munkát Nagy-Becs­­kerek városa, és a többi földbirtokosok ingyen ajánlják föl e czélra. Az előmunkálatok megtételére a kormány 6 hónapi időközt engedett . A budai aréna épülete, melynek telkét Buda városa a Horváth családtól tulajdoni joggal szerezte meg, a f. hó 4 kén tartott törvényes árverés alkalmával, mint leg­többet ígérőnek, Michel János úrnak , adatott el 5010 a. é.­írtért.­­ Az „Anker“ életbiztosító társaság kölcsönös túlélési társulatainak aláírói múlt hó 30-án tartották meg Bécsben első közgyűléseket, hogy megvá­­laszszák maguk közöl azon 9 tagot, kik az alapszabályok 36. § következő §-ai szerint a társulatok felügyelői bizottmányát képezel­­dik. — Miután a gyűlés ma­gát megalakultnak nyilvánitá s gróf Almásy Móricz­­ excja mint elnök a titkos szavazás utján megválasztott dr. Bach Ágostont titkárnak, gr­­ákó Kálmánt és Wie­ner Edét pedig vizsgálóknak kinevezte. A következő urak választottak az első három évi időszakra a felvi­gyázó bizottmány tagjaivá: u. m. gróf Almásy Móricz cs. k. val. h. t. tanácsos, kamarás és birodalmi tanácsos; dr. Bach Ágoston cs. k. jegyző ; dr. Ert­z Frigyes La­jos udv. és tvszéki ügyvéd ; Sprinzensteini gr. H­o­y­o­s Ernő cs. k. kamarás; Klein Albert földbirtokos és gyámok ; nagyszentmiklósi gr. Nákó Kálmán cs.k. ka­marás ; W­inzel Ferencs gyár- és földbirtokos ; Wi­e­­ner Ede bankár; Winterstein Móricz polg. selyem­­kereskedő. E szintúgy népes mint kitűnő egyéniségek által látogatott gyűlésen dr. Hatzinger osztálytaná­csos, mint a kormány által kirendelt igazgatótanácsos, és dr. V­a­­­e­n­t­a helytartósági titkár mint kormánybiztos urak is jelen voltak. — Egy mart. 19-kén kelt magas helytartósági bo­­csátvány által Pesten az evangélikus árvák részéről se­­gélyző intézet alapszabályai megerősittetvén, az egylet szabályszerű működésének megkezdésére fölhatalmaz­­tatott. —■ Szabadka város — mint a „D—n“ irja — az 1858- dik évi december 23. kelt cs. nyiltparancs által azon ál­lapotba van helyezve, hogy közlegelőinek egy részét te­lepítésekre fordíthatja, és e czélra Ráczboistye, Bátajá­­rás és Négyes határ pusztáit tűzte ki.­­ Ezen puszták 1438 (catast.) holdat foglalnak magokban, és pedig a fékkönyvek szerint : 187 hold szántóföldet, 1175 hold legelőt, 76 hold homok (eddig haszonvehetlen) földet. Az adómunkálatokban a tiszta jövedelem 3475 írtra van felvéve. A nevezett puszták 60 család számára ugyan­annyi részre lesznek felosztandók. Minden családnak belső telkül 3, külső telkül 15 catast. h. fog kiméretni. A belső telken legfeljebb 1860. évi ápril végéig egy lakházat kell legalább 2 szobával és a szükséges gaz­dasági épületekkel ellátottan felépíteni. A belső telek­ből 2, és a külső telekből 5 hold elválasztható és a telepitvényes tetszése szerint el is idegeníthető. A Törvény szerint fel lesz az új község mentve a föld­adó alól 6 évre, a házosztály, a személyes kereseti, nem­különben az I. osztályi jövedelmi adó alól 15 évre , to­vábbá a közmunka alól szintén 15 évre. Az előbbi pont­ban érintett törvényes kedvezményeken kívül a város a fentebb meghatározott földmennyiséget az újtelepnek két évre ingyen használatul fogja átengedni. Kötelezi magát Szabadka város, az új községnek a lelkész tartására 30, s a tanító segélyezésére 15 holdat, ezenfelül a paplak, községház , és az iskolaépület számára 3 hold belső tel­ket átengedni; továbbá egy ideiglenes templom, nemkü­lönben a paplak, községház és iskolák építésére szüksé­ges költségeket 5000 frt erejéig, 5 % kamatozás mellett előlegezni. A város kiköti magának, hogy a telepedők vallott nemzetiségükre nézve magyarok, és vallásukra r. kath. legyenek. Fentartja magának a város az uj község­ben az italmérési és malom-jogot (regale), aláveti mind­azonáltal magát azon megváltási szabályoknak, me­lyeket a m. kormány ezen javadalmakra nézve meg­­állapitni czélszerünek találand. A telepedési szándék f. é. jul. végéig bejelentendő, később jelentkezők is be fognak ugyan vezetni, de csak annyiban, a­mennyiben ezt a lehetőség megengedi. Az egyes telepföld-részletek f. é. sept. 1- jén nyilvános árverés útján fognak eladatni, mely árverésre mindazon jelentkezők, kik a telepedési kellékeket kimutatták, személyesen meghívandók lesz­nek. Az eladás a helyszínen történik és pedig földrész­­letenkint úgy a bel-, mint a kültelekre nézve. Tartozik minden árverelő magát 10% bánatpénzzel ellátni és ezt a legtöbbet igérés esetében azonnal lefizetni. — Ezen tu­­­­dósitás, reményijük, sokakat fog érdekelni, mert az el­­zárkózottság ideje, mely e derék várost eddig fejlődésé­ben hátráltatá, nem sokára lejár, a közlekedési eszközök kiágazásával. Honfiaink tehát, kik közül többen a Duna­­fejedelemségekben vagy a belföld oly vidékén kerestek jobb jövőt, melyen elszigetelt nemzetiségük veszélyez­tetve volt, mindenesetre jobban tesznek, ha a sokféle előnynyel kínálkozó szabadkai területet választják. — Nemzeti színház. Apr. 6. Rónai úton szerző­dött tag első felléptéül: „Dózsa Gy­ö­r­gy,“ eredeti történeti dráma 4 felv. Irta Jókai Mór. LEVELEZÉSEK. Rábaköz, april hó 4 dikén. -- Ki ne hallotta volna Rábaköznek hirét ? ha másképen nem, a földleírás­ból ; magam is néhány évvel csak ebből ismertem, de megismertem szakavatott egyénektől is; s mit hal­lottam felőle ? hogy Rábaköz szigetet képez, gabona termesztésére nézve kis Bánát, kánaán földje, lakos­sága tiszta magyar, s munkára termett nép, földes­urai s nagyobb birtokosai a magyar barátság s ven­dégszeretet bő bajnoki ; körülményeim majdnem kellő közepébe helyeztek, s igy mit eddig hírből is­mertem, most szemléletileg kezdem tanulmányozni s ismerni; s ha körülményeim más helyre nem rendel­nek, szándékom időnként a t. szerkesztő úr engedel­­méből vidékünk szellemi s anyagi létéről többször szólani. *) Jelenleg tisztemnél fogva szándékom a múlt hó­ban történt két nagyobb tűzvészről szólani. Rába­köz nyugati részén Beled­ben múlt hó 15-dikén este­felé vigyázatlanságból tűz ütvén ki, a nagy szélben, mi orkán volt inkább, néhány percz alatt a falu nagy része lángban volt, s talán egy óra alatt: a róm. katholika, ágostai hitvallású hivek templo­ma, lelkészeik laka, ezenfelül 102 ház s 26 gaz­dasági épület, marhák, juhok, sertések és baromfiak a lángok martalékai lettek, a lakosok házaikból csak alig voltak képesek menekülni; mindenük beégve, csaknem koldusbotra jutottak mindnyájan; azonban a Gondviselésnek úgy tetszett, hogy a falu egyik nagybirtokosa galant, gr. Eszterházy József ép pár napra a veszély után Beledbe jött gazdasága megte­kintése végett, s már útközben hallja a szerencsét­lenséget ; s most siet, nem ön s a nép kárán sopán­kodni, hanem teljesitni az Úr parancsát: „Törd meg az éhezőnek kenyeredet,“ legott rendeli, hogy tisztje több mint száz mérő gabonát méressen ki a szerencsét­lenek számára ; kik lakás nélkül maradtak, hajlék rendeltetett, pénzzel, s minden egyébbel készen volt a segélyre ; ilyen a nagy s nemes ember ! ezt nézzé­tek ti tőzsérek, kiknek erszényeik zárva vannak a gyükölködők előtt, jól tudom, a nemes gróf szán­déka: „mit a jobb kéz tesz, ne tudja a bal,“ de a nép a világ előtt akar köszönetet mondani e nagy férfiúnak; higyétek, igy kell a népet nevelni, s vezetni; ez köti a köznépet szorosan a volt földesurakhoz. — Legyen áldás gr. Eszterházy József családján. Mártiusba 30 dikán délutáni 14 órakor Szili- Sárkányban szinte oly romboló tűz ütött ki, kö­rülbelül 60 ház, s több gazdasági épület talán pár óra alatt hamuvá lett. Hát itt volt-e oly jóté­kony férfi ? Ismerek egy családot e faluban, mely­ről meg vagyok győződve, azonnal mindennel kész segíteni ily veszélyben ; hisz szomszéd falukba, ha tűzvész volt, kocsival küldte az élelmet; de nem akarom megnevezni; elég ha a kiéhezett nép ismeri s tiszteli a vidék, de van is Isten áldása rajta. — S hála az Istennek, népünk már meggyőződik a biztosítás nagy hasznáról, és folyó ha 3­dikán volt szerencsém találkozni a magyar biztosító társaság Sopronban székelő titkárával B. . . .r úrral, kitől tudom, hogy mind a két helyen több ház, gazdasági épület volt biztosítva, ki is azonnal sietett a károsultakat kár­pótolni ; ol hiszem, mily örömmel fogadták, kik biz­tosították vagyonukat, s mennyire áldák s dicsérték őt mint védangyalt, s magasztalák e férfiban a ma­gyar bizt. társaság jóvoltát; hiszem, e szerencsétlen­ségen ismét többen okultak. 1. 1. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG. A Times Bécsből kap híreket a congressusról. Onnan írják : „Ezen félórában oly tudósításokat vettem, melyek ké­pessé tesznek, hogy néhány eddig homályba burkolt tár­gyakra világot vessek. Midőn Cowley lord itt járt, közte és B­i­o­­ gróf közt szóba sem jött semmi congres­­sus. Az angol követ semminemű egyenes javaslattal nem állt elő, csak azt mondotta meg az osztrák külügyminisz­ternek, micsoda engedmények kivántatnának Ausztria részéről a béke fentartása végett. A szóba hozott két három pont között e kettő fordult elő : először, hogy az Ausztria és az olasz államok közti külön egyezkedések valami mással pótoltassanak ; másodszor, hogy Ausztria sürgetőleg reformokat ajánljon az olasz államoknak. A két ország már sokat és hosszan értekezett egymással, de értekeződéseik nem szültek semmit. Mikor Cowley 1. Bécset odahagyá, minden épen úgy volt, mint a mikor oda érkezett.­­ Nem sokára Párisba érkezte után a párisi és szent­pétervári kabinetek kezdtek egymással közlekedni, s kölcsönös közleményeik oly igen bizal­masak voltak, hogy ő felsége (t.­­ az angol királynő) kormányát sem értesítették felőlük.­­ Sok táviratozás után Páris és Sz.-Pétervár közt, a franczia kabinet egye­nes közlekedésbe állott a londonival s ebből az lett, hogy es utóbbi (t. i. a londoni) kabinet felszólita Ausztriát, egyezzen bele, hogy valamely semleges városban con­­gressus legyen. A tárgyalás alapjai lennének : 1) a fegy­verkezés teljes megszüntetése mindkét részen; 2) az egyezkedéseknek valami egyébbel való pótlása; 3) az olaszországi állapotok megvitatása; 4) az olasz államok képviselőinek bebocsátása tanácsló szavazattal. Mialatt így a brit kormány Francziaország részére mint macska­láb szerepelt s a bécsi kabinetet naponkint, sőt óránként sürgette, Oroszország lépett közbe s mart. 21-kén az öt nagyhatalom congressusát javasló Föltéteket nem szab­tak, de oly erkölcsi nyomást gyakoroltak, hogy a bécsi kabinet — csekély fentartásokkal — a javaslatot elfo­­gadá. Legfontosabb e fentartások között az volt, hogy a tárgyalások írásban történjenek, nehogy egyesek — mint a párisi congressuson történt — meglepessenek.“ FRANCZIAORSZÁG. A congressusról az április 3-diki tudósítások után még sokat lehetne beszélni, azonban a sok beszédből csak az sülne ki, hogy a *) Mindig szívesen vesszük. S­z­e­r­k. congressus azért születik meg oly nehezen, mivel minden politikus látja, hogy a congressus nem meg­oldás egyik szereplő államra nézve sem. Azon követe­lések, melyek miatt három államban készülnek, és azon differentiák, melyek a congressusban szőnyegre kerülhetnek, egészen különböző dolgok. — A „Neue Pr. Zig“-nak, habár csak hallomás után, furcsa dol­gokat írnak Párisból. Hir szerint Napoleon császár valakinek, még pedig kemény hangon, ily nyilatkoza­tot tett volna : „Száradjon el a kezem, ha valaha aláírok oly jegyzőkönyvet, melyben az 1815-diki szerződésekről csak távolról is említés lesz. ” Né­melyek szerint az egész congressust csupán Sándor orosz császár kedvéért rendezik, a ki ez alkalommal szeretné meglátogatni Párist.­­ A porosz lap levele­zőjének feltűnt, hogy a sajtóban Ausztriát szidalmaz­zák, de fenhangon és mérgesen ; ellenben a meghit­tebb és szorosabb körökben sokkal inkább haragusz­­nak Poroszországra és Angliára azért, mivel ezek saját maguk tartásával az olaszországi háborút, a helyhez kötött háborút, melyet Lajos Napóleon úgy szeretett volna folytatni, egyelőre meggátolák. Wat­­terlooról levelező soha nem hallott annyit beszélni, mint mióta a congressusra kilátás van. „Lajos Na­póleon — úgymond — Olaszországban kész volt szét­ütni, de arra nem volt készen, hogy Poroszország és Anglia fenyegető magatartásával szemközt a Rajná­nál és Belgiumban is szembe szálljon. Ez a congres­sus elfogadásának titka , franczia részről. Ez utóbbit annyira fogják húzni halasztani, a­mennyi időre szük­ségük van, hogy a folyamatban lévő nagy készülete­ket befejezzék, hanem azután nem sokat fognak a congressussal gondolni. Ebből itt most már csak any­­nyiban csinálnak titkot, a­mennyiben épen ki nem mondják , de maguknak a hadikészületeknek rejtege­tésével épen nem fárasztják magukat. Ez — levelező szerint — haszontalan munka is lenne, miután a ké­születek oly nagy mérvet öltöttek már magukra, hogy azokat többé nem lehet eltitkolni.“ — A „Mémorial Diplomatique“ legújabban a „Nord“-dal kapott össze, mely lap azon nézetet állí­­tá fel, hogy a congressusban az elősülés Oroszorszá­got illeti, mivel annak egybehívását ezen hatalom in­dítványozta. „Ha — úgymond — a congressus az öt nagyhatalom közöl valamelyiknek területén gyűlne egybe, akkor ma­gában értetik, hogy az elősülést ezen állam külügymi­nisztere fogná vinni. Miután azonban a congressus vala­melyik semleges városban jövend össze, több mint való­színű, hogy az elnökösködés az öt nagyhatalom közt sorban fog járni, mint legutóbb Bukarestben az európai bizottmányban történt. Egyébiránt a congressusi elnök­séggel semmiféle előjog nincs összekötve, még az okira­tok és jegyzőkönyvek aláírásánál is szorosan a betűrend­hez tartják magukat az illetők.“ — Az első katonai osztályhoz tartozó csapatok fe­lett tartott április 3-diki szemléről már szóltunk egy­két szót. Közönség ismét roppant nagy számmal je­­lent meg, mint a császári őrsereg szemléje alkalmá­val. A lelkesedést ezúttal sem írják valami rendkívü­linek. A katonák a császárt éljenezték. Egyéb kiál­tást sem nem várt, sem nem hallott senki. M­a­g­n­a a tdnagy vitte a főparancsnokságot a felállított 35— 36,000 ember felett. A divisiókat F­o­r­e­y, de Ladmi­­rault, Uhrig, és Vinoy tárnokok vezénylék. A lovasság vezénylete d’Allonville, a tüzérségé Auger tá­bornokra vala bízva. A katonák közöl sok jelen volt a krimiai hadjáraton. Mindenik gyalogezred három zászlóaljból állt, nem kettőből, mint ezelőtt. Rendelve voltak ugyanis a szemlére azon csapatok is, melyek eddig a törzshelyeken valának. A negyedik zászlóal­jakat ezen törzshelyeken fogják alakítani, a­hová az úgynevezett keretek (cadres), melyek az új zászlóalj törzseket fogják képezni, f. hó 4 dikén valának indu­­landók. A párisi hadseregben azonban ezentúl már minden ezred három zászlóaljból álland, melyeket lassanként erősíteni fognak. A császár, Jeromos és Napoleon herczegek, s fényes táborkara kíséreté­ben 1­l órakor hagyá el a tuileriákat. Az elléptetés 4 óra körül végződött. A császárné, a császári her­­czeg, ki megint az 1-ső gránátos ezred káplári egyen­ruháját viselő, valamint Clotilde és Mathilde herczegnek, a Mars mező végén fekvő katonai iskola nagy erkélyéről nézték a katonai látványt. Semmi különös esemény nem adta magát elő. OLASZORSZÁG. Tur­inból ápr. 5. táviratoz­­zák : Garibaldi a napokban királyi kihallgatást nyert, ezután hosszabb értekezletet tartott C­o­s­e­n­c­z ön­­kénytesek ezredesével, és Medici­vel. — Tossanoban is egy raktárt építettek az önkénytesek számára.— Giustiarani tábornok tegnap meghalt. Da­­m­i­a­n­i tábornokot pedig Astiban a szél megütötte. — Róma, mart.29. Katalin nagyherczegnő a múlt pénteken estélyt adott, hova Marganis d’Azeglio, és több más piemontiak hivatalosak voltak. — Turinban leginkább a politikai röpiratok diva­toznak, s az „A. A. Z.“ levelezője szerint a kormány ezen fegyvert választá a többi olasz államok népei­nek felizgatására hatni. Ilyen a már általunk is említett ,,L’ Austria e l’ Toscana“ czimű röpirat, mely ezen utóbbinak Piemonthozi szoros csatlakozá­sát javasolja. Levelező ennél még többet is állít, mi­dőn írja, hogy Buoncompagni egyenesen azon meg­bízással jelent meg Florenczben, hogy a nagyhercze­­get ezen javaslat elfogadására bírja. A javaslat Pie­mont és szövetségese Francziaország nevében létetett, kijelentetvén az uralkodó herczegnek, hogy csatlako­zás esetében területi nagyobbodást is nyerhet, míg Piemonttól elszigetelten maradva, ha idővel ebbeli csonkulást szenvedne, ez iránt Piemont orvoslást nem nyújthatna. Minő eredménye lehetett Buoncompagni ezen küldetésének, nem tudni, ha azonban azon fe­szességet veszi valaki szemü­gyre, mely újabban a két állam kormánya közt előlépett, s azon kevéssé mél­tányos hangulatot, melylyel a szárd sajtó a toscanai eljárásokról itt ott nyilatkozik, levelező azt gyanítja, hogy az eljárás sikere nem felelt meg a várakozás­nak, azaz h­ogy Toscana herczege ausztriai szövetsé­geséhez a jelen viszonyokban is hű akar maradni. DÁNIA: Kopenhágából, ápr. 6-ról táviratoz­­zák . A „Faedrelandet“ jelenti, hogy az illető ható­ságoknak meghagyatott, miszerint a budget tervé­nek elkészítésével a hadi tanácsban május hó­­­ig készen legyenek. Ebből azt következtetik, hogy az országgyűlés július hó 1-jén fogna összehivatni. NÉMETORSZÁG: Egész biztosággal állítják, mi­ként valamennyi miniszter, az igazságügyminiszter (dr. Ringelman) kivételével, ápril hó 1-én elbocsát­­tatási kérelmét benyújtotta.­­ Újabb tudósítások szerint v. d. Pforten miniszterelnök lemondását a ki­rály már el is fogadta. A „Breslauer Zig“nak Berlinből írják. Az alsó­ház azon küldöttségének tanácskozásában , mely több vaspálya építésére nézve törvényjavaslat ké­szítésével bízatott volt meg, azon ellenvetések tétet­tek, hogy most nincs ideje az ilynemű kölcsönvétel­­nek, sőt még az ily törvényjavaslatnak sem, és erre a pénzszükségletet annál kevésbbé lehet megsza­vazni, minthogy azt több évekre előre le kellene fi­zetni. Ezen ellenvetésre a kormánybiztosok azt fe­lelték, miként az államkormány a jelen politikai ál­lapotot korántsem tekinti olyannak, hogy a fent em­­lített törvényjavaslat visszavonását ez által indo­koltnak tartaná. E nyilatkozattal azonban a kül­döttség nem volt megelégedve, és véleményüket még egyszer a kereskedelmi és pénzügyi miniszter elé kívánják bocsátani, teljes felvilágosítást vár­ván azoktól : mi történnék e kölcsönnel azon eset­ben, ha a politikai állapot megváltoznék ? E nyilat­kozat a következő küldöttségi ülésben a két mi­niszter részéről az illető kormány­biztosok által oda módosíttatott: „hogy t. i. rövid idő előtt az állammi­­nisztériumban tanácskozás lévén a felett, milyne­ az államkiadási meggazdálkodás történjék egy kiü­tendő háború esetében? erre nézve a jövedelmeket kezelő főnökségek abban állapodtak meg, hogy minden rendkívüli kiadás, a­mennyire az nem elke­rülhetetlen, rögtön megszüntessék, és azoknak ren­delkezhető alapjaik hadiczélokra fordíttassanak. Az államminisztériumnak ebbeli határozata azon kia­dásokra is kiterjed, a­melyekre nézve az államkor­mány — az előterjesztett törvényjavaslat 2-ik §-sá­­nak elfogadása esetében — feljogosíttatnék.“ A tör­vényjavaslat, — némely módosításokkal, — a bizott­mány szerkesztése értelmében elfogadtatott, és a gyűlésnek elfogadás végett ajánltatik. PORTUGÁLIA. Madridból, ápril 1-jén távira­tilag jelentik, hogy a portugalliai cortesek elhalasz­­tottak. OROSZORSZÁG. S­z.­P­é­t­e­r­v­á­r, april 6. kiad­­­tából érkezett jelentés szerint China nyugati részében éh halál ütött ki. — Sz. Pétervárról táviratozzák apr. 6-ról. A kül­ügyminiszter hg Gortsjakoff e hó 9-én Párisba fog utazni, mint mondják azért, hogy a hűségek confe­­rentiáján Oroszországot személyesen képviselje. A „Kawkas“ jelentése szerint az oroszok Samylt Wedemnél tökéletesen bekerítették. — A „Hamb. Nachr.“ Sz. Pétervárról márt. 27. kö­vetkező hírt közöl : „Egyik legfontosabb és tökéle­tesen hiteles esemény, hogy a khalka-tatárok Orosz­ország hatalma alá kerültek. Az említett faj mintegy 4 millió főt számít; országuk határa Irkutsk tarto­mány szélétől a nagy mongol pusztáig terjed. Ezen ország kiterjedésére oly nagy mint Francziaország,­ éghajlata pedig olyan mint déli Francziaországé. Ez Szibériának Olaszországa. Ha e tartományhoz az Amur által öntözött, legújabban hódított földrészt hozzá számítjuk, így Oroszország, Sándor trónralépte óta, Ázsiában oly terjedelmű birodalmat nyert, mint Francziaország, Belgium, Hollandia és egész Német­ország összevéve. Úgy látszik, hogy Oroszország számítása nem India, hanem China felé van irányoz­va. Ezen kétségtelen tény a legnagyobbszerű politi­kai események közé tartozik, melyek évek óta tör­téntek és a legfontosabb lépés, melyet Oroszország, Lengyelhon felosztása óta, birodalmának terjeszté­sére nézve tett.“ AMERIKA. N­e­w Y­o­r­k­ból mart. 24-dikéről ír­ják, hogy ez idén külön ülésszak Washington­­ban nem lesz. ESTI FOSTA, Pest, apr. 7. A „Mémorial Diplomatique“ egy Bécsben kelt tu­dósításban kivonatát közli azon jegyzéknek, mely­ben Bud­ gróf Oroszországnak a congressusban való részvételt tárgyazó indítványára felelt. Azon távirati sürgöny, melyben B­a­l­a­b­i­n­e a pétervári kabinettől arra kapott megbízást, indítványozza a bécsi kabinetnél egy congressus egybehívását, mely „végső erőfeszítéssel az összeütközést meggátolni és az olasz bonyodalmakat kiegyenlíteni iparkodjék,a 21-dik martiusról vala keltezve „oly előzékeny kife­jezésekből állott, és a bécsi kabinet legbensőbb óhaj­tásainak annyira megfelelt, hogy Balabine urnak Bud­ gróffal tartott első értekezlete alkalmával azt jóformán elfogadottnak lehete tekinteni. Ő Felsége a Császár már mart. 22-dikén megparancsolta Buol grófnak, hogy az elfogadást az orosz követnek írás­ban jelentse. Ezen elfogadó jegyzékben Buol gróf kijelenti, hogy Ő Felsége az ausztriai Császár azon javaslatot, mely­nek kezdeményezését a pétervári udvar megragadó, teljes értékében méltányolni tudja, s hogy ő­felsé­ge oly munkához, melynek czélja a szerződéseknek, valamint az abból fo­lyó jogok összegének megerősítése, maga részéről csatlakozik. Buci gróf nyilvánítja továbbá, hogy az egész ne­hézség Piemont politikájában rejlik, ugyanazért a hatalmak kétségtelenül igyekezni fognak azon ve­szélyeknek, melyekkel e politika Európát fenyegeti, véget vetni, s azok visszatérhetését akarni fogják meggátolni. Ezen feladatot Buol gróf fődolognak tekinti a nyugalom és rend fentartására nézve. Ezután áttér Bud­ gróf a többi kérdésekre, me­lyek még felmerülhetnének, s megvárja, hogy azo­kat előlegesen a lehető legpontosabban körülírják, s az 1818. nov. 15-diki aacheni jegyzőkönyvben fel­állított elvekhez képest intézzék el mindenben, ami­ben azok más olasz államok belső reformjaira vo­natkoznának. Végül Bud­ gróf azon észrevételt teszi, „hogy a fegyverzetek és a hadikészü­letek az alkudozások mene­tére csak káros hatással lehetnének, míg másfelől ugyanazok a mostani helyzet által leginkább érdekelt hatalmakat nevezetes áldozatokra kényszerítik ” a

Next