Pesti Napló, 1859. június (10. évfolyam, 2792-2813. szám)
1859-06-01 / 2792. szám
év második felében kifejtett működésünk eredményéből származik ; míg továbbá a bevétel központi irodánk s a vezérügynökségek irodáinak felszerelésére és a birodalomszerte szervezett ügynökségekre tett kiadások által nagyon is igénybe vétetett , a károk a díjbevételhez képest aránytalanul mutatkoztak. Az első év e részben kedvezőtlen volt s 300 ezer frtnyi ősz véget vett igénybe, melynek nem kis része bizonyosan a biztosítottak egynémelyikének majd gondatlansága, majd épen vétkes kapzsisága által rovatott reánk. Az ily biztosítók legveszélyesebb ellenségei az olcsó biztosításnak, s ezért az igazgatóság is kéntelelittetett némely egyes vidékekre nézve, hol a tűzveszélyesség szembeötlő volt, s elharapódzó visszaélések gyanúja merült fel, a dijakat azon arányban felemelni, mely a nagyobb kockázatnak megfeleljen, s ezáltal némi, bár nem egészen kielégítő kiegyenlítésről gondoskodni. Ha az egyes biztosítási ágazatok külön jövedelmezését tekintjük, a jégosztály 20,000, a szállítmánybiztosítási osztály 45000 pftnyi hasznot hajtott; a tűzbiztosítás ellenben 1858-ik évi időszakban, csak a többi ágazatok nyeresége által kiegészíthető veszteséget eredményezett, de ezen ágazat is teljesen ép alapon szerveztetett s az 526,000 pft 15 krttévé nevezetes öszvegű díjtartalék által a közelebbi időre elég kedvezőleg van ellátva Ezeknek előterjesztése mellett van szerencsénk az 1858-iki üzletévnek a vizsgálóbizottmány által alapszabályilag megvizsgált zárszámláját e felett hozandó határozat végett bemutatni, azon megjegyzéssel, hogy e zárszámla az igazgatóság által az igazgató választmánynak bemutattatván, annak alapelvei választmányi ülésben tárgyaltattak, s az ide mellékelt alakban megállapittattak Hajós József s. k. Mannós. k. Koppélys. k. alelnök. Ullmanns. k. Az első magyar általános biztositó társaság első évi zárszámlája 1858 diki martius 13 kától dec. 31 kig. A) Bevétel 1.153,848,951 port 34 kr biztosított érték utáni tűz-, szállítmány-és jégkárdíjak 1,252,125 frt 9 kr. 2. Alakítási költségekre befizetett járulékok 15,027 frt 30 kr. 3. A jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesülettől átvétetett 3881 frt 11 kr. 4 Kamatok és vegyesek 36,330 frt 34 kr. Összesen 1,307,364 frt 24 kr. B) Kiadás: 1. Tűz-, szállítmány- és jégkárokért 282,232 frt 32 kr. 2. December 31-dikén még függő károkért 14,290 frt 27 kr. 3. Viszonbiztositások, törlések, jutalékok, üzleti- és ügynöki költségek, tiszti fizetések, nyomtatványok, úti költségek, iroda felszerelési tárgyak stb. 407,542 frt 15 kr. C) Viszszatartatik: 1. jövedelmi adófizetésre 7709 frt 24 kr; 2. az 1859 dik évre átvitt díjtartalék 526,205 ft 15 kr, összesen 1,237,979 ft 53 kr; maradék 69,384 frt 31 kr. D) F e l o s z t á s: 1. igazgatósági járulékul 9° , 6244 frt 36 kr; 2 tisztviselési jutalékul 4%2,775 ft 24 kr; 3. osztalék 3000 részvény után 12 frtjával 36,000 fr.; 4. tartaléktöke 17,426 frt 4 kr; 5 jégbiztosítási segédtöke 6938 ft 27 kr, összesen 69,384 ft 31 kr. Egyleti vagyon: Alaptőke 3000 ?e 177 év után 3,000,000 frt, összes tartalék alap 550,569 frt 46 kr . Összegekben 3,550,569 frt 46 kr, osztrák értékben 3,728,098 ft 25 kr. A bécsi hivatalos újság távsürgönyei Gratz, Laibach, Trieszt és Palmanuova városokból jelentik a cs. k. Ap. Felségének az említett helyeken történt keresztülutazását. — Velenczéből, máj. 30-káról szóló sürgöny szerint ő Felsége d. u 22 órakor Mestiibe érkezett s onnan Verona felé folytatta útját. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 20-ról kelt legfelsőbb határozatával sóskúti Szabó Antalt, a temesvári országos főtörvényszék tanácsosát, dij-elengedés mellett, udvari-tanácsosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. (B. H.) t) cs. k. Apostoli Felsége f. évi május. 18-tól kelt legfelsőbb határozatával Jaross Vincze, az esztergomi székes-káptalan kanonoka IS. Aegidide Simighi czimzetes apátnak, az ezen káptalannál megürült székes-főesperesi állomásra előlépését legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. (B. H.) A cs. k. Apostoli Felsége f. évi május 15-töl kelt legfelsőbb határozatával D 0rnay Pál lelkészt járási esperest, Nagy Mihályon a kassai egyházmegyében, a népiskolaügy emelése körüli sikerteljes működésének elismeréséül koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. (B. H.) a cs. k. Apostoli Felsége f. évi máj. 16-ról kelt legfelsőbb határozatával Winkler Engelbert tudott, a zirczi cistercita-szerzet alperjelét, a nyilvános tanítói hivatalbani sokévi hasznos működésének elismeréséül, koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. (B. H.) A magas cs. k. pénzügyminisztérium Hoffmann Venczel ideiglenes föhivatali ellenőrt a bécsi cs. k fővámhivatalnál, a pesti cs. k. vám- és jövedéki főhivatalhoz főpénztárnokká kinevezte. (B. H.) A magyarországi cs. k. főkormány Pék Anta utolsó fizetéses osztálybeli föhivatali tisztet a pesti cs. k. fővámhivatalnál, ugyanazon hivatalhoz főhivataltisztté kinevezte. (B. H.) A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Ledwinka János helyettesített pénzügyőrségi főbiztost Szolnokon, a pesti cs. k. fővámhivatalhoz főhivatali tisztté kinevezte. (B. H.) A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Sy sse Ferencz napdijnokot III. osztályú adóhivatali segéddé kinevezte. (B. H.) A „hazafias adományok“ utólagos közlését a hivatalos lap után ezennel folytatjuk: Pest-Zsolt megye hatóságánál az önkénytesek fölszerelésére következő adományok gyűltek be: 1) Czegléd községétől egy darab nemzeti kölcsönkötelezvény 1000 pft névértékben; ezenfelül e község a czeglédi önkényteseknek egész ellátását és Czeglédről Jászberénybe szállítása költségeit magára vállalja; 2) Bercze 1 községtől 100 ft; 3) Rékas községtől 200 ft; 4) Ó-Kécske községtől 20 ft. (B. H.) A cs. k. pesti egyetemnél levő hittani faculties 144 ] auszt. ért. ftot s 4 aranyat ajánlott föl hadi czélokra, egy részéröl a hazafias gyűjtés eredményeül. (B. H.) Bum Bernát s Brachfeld Armin itteni lószállitók 10, továbbá Brachfeld Adolf s Arnold testvérek szintén 10 darab pótlovat ajánlottak föl ingyen, hazafias adományul, az ezen országbeli önkénytes huszárosztályok számára. (B. H.) Sz. Márton s Thurdosin községek Árva-Turóczmegyében, és pedig az első nyolcz, az utóbbi négy darab jó vonólovat ágyufogatokul; továbbá Verseghy Antal karancskeszű bérlő, hazafiai adományul egy lovat ajándékoztak. (B. H.) Szokolócz nyitramegyei falu lakossága, mely alig pár száz lakost számlál és alkalmasint a legszegényebb az egész birodalomban, lelkésze meleg fölszólitására s tettleges hozzájárulásával 15 forintot, ezenkívül nagyobb mennyiségű vásznat és fehérneműt ajándékozott a haza oltárára. (B. H.) Ft. Haynald Lajos erdélyi püspök úr a rendkívüli államszükségekre 10.000 ftot ajándékozott. A legfelsőbb katonai hatóságnak egy ismeretlenül maradni akaró 6000 ftot adott át egy általa különösen kijelölt nemes czélra. A cs. k. alsó-ausztriai helytartóság elnökségéhez újólag befolyt 6000 ft. A prágai cs k. helytartóság elnöségéhez több más hazafi adományokon kívül kötelezvényekben bejött, rendkívüli állami czélokra Ferdinánd Császár Ő Felsége főudvarmestere b. Alfoldi alth. ur ő excjától 1000 ft p. p., általános hadiszükségekre a souverain Johannitarend föperjelétől gr. Khevenhüller-Metseh t. sz. n. ő excjától 5000 ft; állami szükségekre Hanse Gottlieb és fiaitól 4000 ft p. p., állami czélokra Polican javadalom birtokosától Brnitz Edvárd lovagtól 1000 pft. (BH.) — Tolnamegyéből Írják nekünk, hogy a földvári járásban Kömlőd kis község részéröl 5 önkénytes ujoncz jelentkezett, kiknek a nevezett község lakossága az állami fölpénzen fölül még 15 frtot ajándékozott. (B. H.) — Breinssteini Curter József főpénzügyi tanácsos ur 109 a é. frtot szentelt a kassai önkénytes zászlóalj fölszerelésére, és ez ősztél már rendeltetése helyére elküldetett. (B. H.) A pozsonyi megyehatóságnál s az ottani szólgabirói hivatalnál, hadi czélokra következő hazafias adományok történtek: Záborszky megyefőnök egy 200 ftos földtehermentesítési kötelezvényt; Kriczka, jadeni lovag, első megyei biztos egy 120 frtos hasonló kötelezvényt ;Toth Móricz s Neumann Móricz 200—200 frtot 1 peres államkötelezvényekben;vaszojei Scherz József szolgabiró egy 100 ftos földtehermentesítési kötelezvényt; végre Schwarz Henrik szolgabiróhivatali segéd 10 ausztriai értékű forintot. (B. H.) Werther gyárbirtokos két 4 pretes államadóssági kötelezvényt, 2000 pártnyi névértékben, ajándékozott az ezen országbeli önkénytes csapatok fölszerelésére. (B. H.) Fötisztelendő báró Fekete Mihály székesfehérvári püspök s székeskáptalani kanonok azon költségek földözésére, melyeket a kórházakban a sebesült harczosokróli godoskodás szükséges, egy 1000 pftos földtehermentesítési kötelezvényt ajánlott föl hazaias adományul. (B. H.) Nyíregyháza községe a debreczeni önkénytes huszárok fölszerelése végett egy 5000 ft névértékű nemzeti kölcsön-kötelezvényt ajándékozott. (B. H.) Kammerer Keresztély borkereskedő s földbirtokos a pesti polgárság közé fölvétetése alkalmából a szokásos polgári díjak mellett még 105 ftnyi észletet tett le azon rendeltetéssel, hogy ebből 63 ft az ezen városbeli jótékonysági intézetek számára, 21 ft az Albrecht Főherczeg Főkormányzó Ur Ő császári Fensége által, szűkölködő iparosok segélyzése végett alapított pénzalap javára, s 21 ft a pesti önkénytes csapatok fölszerelésére fordíttassék. Szintén ez utóbbi czélra, egy magát megnevezni nem akaró egyén 5 frtnyi öszletet tett le a tiszthatóságnál. Mindezen őszletek már rendeltetési helyükre juttattak. (BH.) véreitek megesküdtek hogy veletek győznél vagy halnak. A mi kötelességünk megboszulni 20 nemzedék szenvedett sérelmeit, meggyaláztatásait és rabszolgaságát. A mi kötelességünk utódainknak az idegen soldateska szennyétől megtisztított örökséget átadnunk. Viktor Emánuel, kit a nemzet akarata legfőbb vezérünkül választott meg, engem küld hozzátok, hogy közületek hazafias zászlóaljakat alakítsak. Fontos küldetésemtől áthatva vagyok, büszke lévén egyszersmind arra, hogy vezéretek lehetek. Fegyverre tehát! A rabszolgaságnak meg kell szűnni. Aki fegyvert ragadhat és nem teszi, az áruló. Olaszország az idegen uralom alól menekült szövetséges gyermekeivel azon állást fogja elfoglalni, melyet a gondviselés számára kijelölt.“ (Wanderer.) Az „Indep. Beige“ jelenti Turinból, május 23 ról. Azon őrszemlét, mely tegnap, 22. Sesiánál annyi sikerrel teljesittetett, maga a király vezényelte. A Durando altábornok parancsnoksága alatt levő 3-ik osztály fényes részt vett abban. Ugyanazon levelező jelenti a franczia dzsidásoknak Turinba érkezésöket. Miután e városon több nap óta semmi franczia sereg sem vonult át, a lakosság élénk részvéttel és örömnyilvánítással fogadta az érkezetteket. Minden katona egyegy virágcsokrot kapott dzsidájára. A chard következőleg ir a Journal des Debats-nak, a franczia seregek mozdulatainak gyorsaságáról : „Tegnap este 6 órakor Astiban, a Turinból Genuába vezető vaspályán, a 15 ik tüzérezredből egy üteget találtam, mely 1 órakor hagyta el Susát. Az említett üteg sietve ment Alessandriába. Azelőtt való nap hídszerek érkeztek, melyek Straszburgból a Cenis hegyen át szállítattak Turinba. 500 ló vontatta a hídhajókat, úgy szinte a többi szükséges szereket is, melyeket aztán 37 kocsiból öszeállított vonat és két mozdony hozott a főhadiszállás helyére. A lovas ezredek, amint megérkeznek, rögtön különbféle hadtestekhez osztatnak be. Achard egy egész sorozatot közöl azon hősi nyilatkozatokból, melyeket a piemonti sebesültek, vagy ezek szülei tesznek sat., hogy bebizonyítsa, miként a piemontiak korántsem oly elpuhultak, vagy harcoiatlanok, mint azt felölök gyakran állították.“ (Wanderer.) Achard ismét számos, osztrák katonákhoz intézett levelekről tesz említést, melyek Turinba „poste restante“ vannak czímezve. A „Gazetta Piemontese“ az ily levelekre vonatkozólag jelenti: „Az utolsó napokban a postán néhány osztrák tiszthez intézett levél érkezett Turinba. A kormány e leveleket gróf Brassier de St. Simon porosz követnek adta át azon kérelemmel, hogy azokat illető tulajdonosaikhoz juttassa.“ (Wanderer.) A „Patrie“ jelentése szerint, e perezben jelentékeny számú sereget küldenek Toskanába. Napoleon herczeg, megérkezése után, végleg fogja azokat szervezni, és néhány nap alatt megkezdendi katonai működéseit Közép Olaszországban. A „Patrie“ hozzáteszi még, miként nem lehet bizonyosan tudni, hova fog legelőször is indulni Napóleon herczeg hadteste. (Wanderer.) Alessandriából írják május 22-ről, miszerint az alessandriai lakosok a hadifoglyokat nagyon illedelmesen fogadták. A császár minden fogoly közkatonának 10, a tisztnek pedig 100 frankot rendelt kifizettetni. (Wanderer.) Pannából május 21-kén érkezett tudósítások szerint, a francziák, Bebbio és Piacenza közt, a Trebbia bal partján, Traviba mintegy 5 mértföldnyire Piacenzától bevonultak. (Wanderer.) Hadi mozgalmak. A bécsi újság máj, 30 diki esti lapjában következő kiáltványt közöl : „Az ellenség — úgy látszik — arra törekszik, hogy parancsom alatt levő hadseregem háta mögött forradalmat idézzen elő, hogy engem ekként kényszerítsen oly állás felhagyására, melyet — mint látszik nyílt téren megtámadni nem mer. „Ez azonban nem fog neki sikerülni. „Rövid idő alatt magas monarchám többi örökös tartományaiból új tekintélyes haderők fognak érkezni, melyek elegendők lesznek arra nézve, hogy a netalán készülőben levő forradalmat a legnagyobb erélylyel elnyomják. „Szavamat adom, hogy azon községek, melyek a forradalommal egyetértenek, melyek seregem segédhadának átvonulását gátolják, melyek a közlekedéseket, hidakat sat, szétrombolják, tűzzel és vassal fognak megbüntettetni. Ezen értelemben kellő utasítást intézek az alparancsnokokhoz. „Reményem, hogy nem leszek kényszerülve végső intézkedésekhez nyúlni, és hogy a háborúnak különben is vészteljes következményeit a belháboru szörnyüségeivel nem fogják tetézni. „Kelt garlascoi főhadiszállásomon, 1859-diki máj. 25. Gyula, s. k. Ő cs. k. Apóst. Felsége táborszernagya, a II-dik hadsereg parancsnoka, és a lombard-velenczei királyság főparancsnoka.“ Máj. 25-én esti 11 óra felé Velencéében a lidoi erődből heves ágyudörgés hallatszott. Azon ellenséges hajórajt illette az, mely az erődhöz nagyon közel jött. — Egy osztrák trabakel kapitányának — kit a francziák elfogtak volt — sikerült a saját őrizetére bízott két matrózt (az admiral-hajóról) lerészegíteni, mire a kapitány biztos kikötőbe evezett és őreit, mint foglyokat átadta. (Oesterr. Ztg.) Azon ütközet felől, mely Garibaldi és az osztrákok közt Varesenél történt, Párisban bővebb tudósítások nincsenek. — Garibaldi, midőn Lombardiába belépett, következő kiáltványt bocsátott közre: „Lombardiak! Ti uj életre vagytok felhiva, és kötelességtek e felhívásnak engedelmeskedni, miként atyáitok Ponfidánál és Legnanonál tettek. Az ellenség még mindig ugyanaz : embertelen, szívtelen és rablásra törekvő gyilkos. Minden tartománybeli test' k JT K Ú NY ÉK Bt. Az első magyar általános biztosítóársulat alapszabályai szerint minden évben 4 választmányig pót- s egy igazgatósági tag kilép. A kisorsoltak azonban újra választhatók. A tegnapelőtti közgyűlésen alkalmuk nyilt a részvényeseknek megelégedésüket vagy rászólásukat kifejezni az igazgatás s az ellenőrködő választmány irányában. Az egyiket vagy a másikat megvártuk azoktól, kik anyagilag is érdekelték s annyival inkább kellett, ha szükség van rá a roszalásnak nyilatkoznia, mert az ügy iránt még nem is részvényes és idegen társulat tisztviselője is élénk érdeket tanúsít. A részvényesek nyilatkoztak. A kisorsolt tagokat egytől egyig mind megválaszták ismét, igy is bizalmat szavazva az igazgatóságnak s választmánynak. Most az a kérdés döntendő el, ki viseli hát inkább szívén a magyar társulat érdekét, az egy, öt, tiz, húsz, ötven és több részvénnyel biró részvényese, vagy az „Anker“ hivatalnoka? A választás eredménye: 291 szavazat volt képviselve. Ebből Ürményi József választmányi tagra esett 289 (saját 2 szavazata nem őt érvén.) Somsich Pálra v. t. 287. (saját szavazata 4.) Wodianer Albert v. t 271. Fuchs Rudolf v. t. 278. Karlovszky Zsigmond póttagra 286 Deutsch József p.t. 268. Ullmann Károly igazgatóra 276. Sacel-láry György vizsgáló bizottmányi tagra 253. Zsigmondy Pál v.b. t. 246. Goldberger Zsig. v. b.t. 174. Vecsey Sándor v. b. t 204. Kern Jakab v. b. t. 267. — Békésben máj. 25-én délután Gyula és Csaba határán, 26-án pedig a békési szőlők és vetésekben oly pusztítást tett a jég, hogy a merre csak elhúzódott, egészen legázolt füvet és fát. * A M. Sajtó ujdonságirója a Telivérről szólván, tiltakozik „a pályabirák azon jogtalan eljárása ellen, hogy a díjat névtelen szerzőnek ítélték oda. A tiltakozó e szerint azt tartja, hogy pályadíjat csak ismert nevű szerzőnek szabad odaítélni. E csudálatos nem tudása azon világszerte ismeretes ténynek, hogy a pályadíjakat mindenütt az egész föld kerekségén csakis névtelen (azaz nem ismert) szerzőknek ítélik oda, a fölszólalónak legnaivabb ártatlanságáról tanúskodnék, ha másfelől e tiltakozásra következő tétel nem arról győzne meg, hogy a tiltakozó nagyon túl van már az ártatlanság állapotján, mivel egy tudományos testület által kineveztetni szokott választmány tagjait oly aljasságra tartja képeseknek, melyet — meg kell vallani — igen nyomorék erkölcsi érzés mellett is nehéz csak általában is lehetőnek tartani. A nemesérzésű tiltakozó ugyanis tiltakozását azzal indokolja, hogy megtörténhetnek, hogy a szerző maguk a pályabírák közt volna és saját munkájára szavaznak *) A nemes férfiú eszejárása tehát ez: pályadíj 8» O 81 I T I K A I B S fii .11 B X Y KR. ANGOLORSZÁG. A „Times“ hatályos intést intéz Palmerston és John Russell lordokhoz, melyben javalja ezeknek, béküljenek ki, és képezzenek egyesített minisztériumot. Az említett lap a két lord hosszas ellenségeskedésének történetét mondja el, s ebben Russ e 111, mint aki kevesebb természeti adományai mellett önteltebb, mutatja föl hibásabbnak, nevezetesen szerencsétlen bécsi küldetésénél, midőn Russell „idejét, hitét és végre kabineti helyét elvesztette.“ A „Times“ ezeket elmondván, folytatja : „Szerencsére mindkét egyén államférfiu és politikus. Ha ők, szomszédok, squirek, papok, vagy egyik közülök pap, a másik pedig squire lenne, úgy a múlt bántalmak fele elég volna arra nézve, hogy a kibékülés köztük lehetetlenné vált legyen. Nincs emberi hatalom, mely őket egybehozná, ha csak nem arra, hogy koszosan nézzenek egymásra, vagy hogy a gyűlölség szavaival illessék egymást.“ A politikusok elfeledhetnek némely dolgot. — A „Times“ azon mellékútra céloz , hogy Russell és Palmerston régi féltékenységüket leginkább az által kerülték ki, hogy egyik sem követeli azon elsőséget, mely egy harmadik ártalmatlannak is átengedtelhetik. — Egy máj. 21-én kelt londoni levélben Tanita Topi kivégeztetéséről olvassuk. „Hijába vártuk valamely londoni laproszóló, hogy ne mondjuk elirtózó fölkiáltását Tantia Topi haszontalan és könnyelműleg kegyetlen kivégeztetése miatt. A „Times“ be nem éri azzal, hogy diadalt zengjen az egyetlen tehetséges ellen bukása fölött, kire Angolország indiai harczában akadt, még Tantia emlékét is beszennyezi, az igazság csúfolásával állítván, hogy ő maga is elismerte elitéltetése jogosságát. Állítja még, hogy Tantia annál inkább megérdemelte a kötelet, mert önkényt tett, semmikép sem kicsikart nyilatkozata daczára után mégis részt vehetett a kanpuri vérengzésekben. Az emberség nevében szégyeljük e borzasztóságokat leírni. S még ez nem minden. Az áldozat még a bitófán hánykódott, a holttest még meg sem halt, s ime, angol tisztek, gentlemanek, akik ő iige egyenruháját viselik, oda rontanak a vesztőpadra, hogy egy fürtöt vagy más emléket kaparithassanak, gazdagítandók tán a bakerstreeti hírhedt Tussand asszony ritkasági és lomtárát vagy valamely ereklyegyűjtő hysterikus nagybritanniai miss hasonló szekrényét. A nagy szabad ország gyalázatára mondjuk : az ő szabad sajtója hallgat, vagy dicséri s magának szerencsét kívánva említi a tényt, melynek párját csak a történelem legsötétebb évkönyvei mutathatják föl. Szörnyűködésünket igazolják a kivonatok a Tantta ellen indított úgynevezett nyomozásból, melyet maguk az angol hatóságok tettek közzé. Nyoma sincs egyéb vádnak azon egyen kivül, hogy Tanita Topi nyilt, becsületes harczban, minden barbárság vagy gonosztett elkövetése nélkül, hazája szabadságát az idegen hóditó ellenében védelmezte. A jog és erkölcs érzete csak egyetlenegy képviselőt talált: a communista Jones személyében. Ez a Star- hez intézett levelében e törvényszéki gyilkosságot Jeanne d’Arc gyalázatos kivégeztetéséhez hasonlítja. Csak aljas árulás által kézrekerített, legyőzött ellenséget látunk a levert szabadságharcz végén. Proud Albion.“ FRANCZIAORSZÁG. Az Olaszországban levő franczia hadsereg főhadszertármestere , a i 11 antábornagy az öt hadtest parancsnokaihoz következő jelentést intézett: „Fetlik úr! A hadjáratot egy szép hadtest nyitá meg. A császár megparancsolta nekem, hogy ennek részleteit önnek tudomására juttassam. 15,000 osztrákból álló hadsereg megtámadta május 20 dikán délben az első hadtest előőrseit. Forey hadosztálya visszaverte azt, mely osztály bámulandó módra viselte magát s Montebello falut 5 órai makacs küzdés után bevette. A Sonnazlok által vezérlett piemonti lovasság ritka bátorsággal vágott közbe. Az ellenség elhagyta a holtakkal borított harcztért. 200 foglyot tettünk, s ezek közt egy ezredest s több tisztet s több hadszerkocsit zsákmányoltunk. Részünkről 500 egész 600-ig váltak harczképtelenekké. Beurettlik, de Bellefondi ezredes, és több főtiszt öletett meg. OLASZORSZÁG. A tunisi bey — mint már említve volt — két ezredből álló segédsereget ajánlott fel a piemonti kormánynak. A turini „Opinione“ ezen tárgyra vonatkozólag, következő közelebbi tudósítást bocsát közre : „Gróf Raffa kitűnő piemonti katonatiszt, rövid ideje a tunisi bey minisztere lett. Az említett miniszter, alig hogy értesült azon kilátásokról, melyek hazájának és összes Olaszországnak feltűntek , hivatva érze magát a küzdelemhez hozzájárulni Könnyen sikerült uralkodójával megértetnie, hogy Francziaország kedvesen veendi, ha ő egy turini hadtestet küldene Olaszországba, miután Francziaország a királyság hatalmas védője a stambuli díván ' *) Hasonlóképen nyilatkozik a tegnapi „Hölgyfutár“ ib. Magna iugenia conveniunt, nem műnek, de bizonyos személynek ítélendő; azért a pályabirák legelső kötelessége az illető művek szerzőit kitudni s úgy aztán ítélni, — különben eljárásuk „jogtalan.“ Meglehet, hogy ez észjárásban naivság van, de az bizonyosan nem az ártatlanság naivsága. — És mit mondjunk azon neheztelésre, mely az ismeretlen szerző azon eljárása folytán keletkezett, hogy a kíváncsiság fel ne leplezhesse az író nevét? E neheztelés is jellemző. Pedig sokkal méltánylandóbb, sokkal helyesebb azon eljárás, mely czélul azt tűzi ki, hogy a szerző neve a difosztás előtt ne tudassák, mint azon eljárás, mely nem birta megőrizni titokban a pályázó drámaírók nevét. A „Telivér“ legalább azon jótékonyan ható tapasztalásra nyújtott alkalmat, hogy van köztünk is szó, ki már előre el nem árulja magát s a pályabirák már azért is méltánylásai lehetnek az ily szerző iránt, hogy férfias titoktartása könnyité állásukat s a független ítéletet lehetségessé tette. — Nemzeti színház. Május 30. Másodszor: „A három török“, vig opera 3 felv. Zenéjét irta Pedrotti. A rosz idő ellenére is nem csekély számmal jelent meg a közönség, s mind több kedves részét ismeré fel a munkatartó operának. A közönség, mely a reminiscentiákban okot bosszankodásra nem talál, csak mulatni fog e könnyű zenéjű operában , mely , nem tekintve zenei értékét, sok szép részszel bír. Az előadás jó volt. Benza úr hangja nagyon hanyatlik.