Pesti Napló, 1859. augusztus (10. évfolyam, 2841-2864. szám)
1859-08-02 / 2841. szám
PEST, AUGUSTUS I. A A békeelőzmények aláirvák, sőt annak pontjai a nyilvánosság közlegei által ki is hirdetvék. A békét kötő hatalmak meghatárzák a helyet, hol meghatalmazottjaik összegyülendnek, s a két császár által megállapított pontoknak formaszerinti szerződési alakot adva, ennek kötelező erőt kölcsönöznek. A párisi kormány hivatalos orgánuma jelenti, hogy Francziaország haderejét lefegyverzi. És még elsorolhatnánk néhány pontot, mely Európának már hivatalos békéjét hirdeti. Ha azonban végig tekintünk a hírlapok tudósításain, a franczia nagyobb lapokban közlött invectivákon, melyekkel azok részint Anglia, részint Poroszország és Ausztria ellen telvek, és ha tovább azon lassú izzást sem felejtjük , mik az olasz herczegségekben napirenden vannak , úgy mindenesetre a jövő láthatárát korántsem tekinthetjük oly mosolygónak, a békereményeket oly kecsegtetőknek. A zürichi conferentiának egy megnyitási határideje már elmúlt, s habár az illető hatalmak megbízottairól jelentve volt, hogy elindultak, de megérkezésökről mindekkorig hallgat a távírda Mennyivel több nehézséggel kellene majd azon congressus összejövetele, vagy megtartásának küzdenie, melyhez állítólag a semleges hatalmak feltételes hozzájárulásukat kijelenték, azonban épen azért, mert e hozzájárulás feltételes, lehet annak a közeljövőbeni megtartása iránt kétkedni, így Anglia, mielőtt III. Napóleon meghívását elfogadja, előbb tudni akarja, mit és miképen végeznek Zürichben, és Oroszország semmivel sem akar kevesebbet , mint a villafrancai praelimináriákat a congressusban vitatás alá venni. Midőn a mai két főkérdést hasonló körülmények közé látjuk szorittatni, s a valódi béke megszilárdítására nyugatról és éjszakról oly tetteted kedvet mutatni, deröködve sem merünk a béke szilárdságában hinni. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi jul. 20 ról kelt legfelsőbb határozatával egy, a budai pénzügyi országos igazgatósági osztály kebelzetében megürült főpénzügy-tanácsosi állomásra Ziegler Albertet, a szebeni pénzügyi országos igazgatóság pénzügyi tanácsosát, s ugyanekkor Kummer Rudolf pénzügyi tanácsost s pénzügykerületi igazgatót Festen, főpénzügyi tanácsossá, jelen szolgálati állomásáni meghagyással, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A kassai cb. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Cseh János III. osztályú ellenőrt II. osztályú ellenőrré, Grosz Emil II. osztályú hivataltisztet III. osztályú ellenőrré, Bachinger Imre irodasegédet III. osztályú hivataltisztté és Leschonovszki Vincze csendőr-őrmestert III osztályú irodasegéddé, mindnyáját az adóhivatalokhoz végleges minőségben kinevezte. Iskolai programmok II. Loboncz, jul. 30-kán. A losonczi prot. egyesült 5 osztályú tanodában a másodfélévi vizsgálatok f. é. julius 25, 26 és 27-kén tartattak meg, mely ünnepélyt I. Mocsáry Lajos ur iskolai felügyelő s több jeles férfiak becses jelenlétükkel ékesítettek. A mélyen tisztelt isk. felügyelő ur éber figyelemmel kiséré a tanuló ifjúság szellemi előhaladását mind feleletükben, mind dolgozataikban, s egyik tanárnak azon nyilatkozatára, — hogy a latin remekírókból — különösen Ovidii „Tustium“, némely válogatott elégiáit könyv nélkül is emlékelték a tanulók — azon fflHMgy-iiiiwt. Ill n»w«a——ww— Tárczalevél Bécsből. Canicalai eszmék. Sok ember nem tudja, mit tegyen az élettel? Sok ember kezd beszélni anélkül, hogy tudná mit akar ? miért ne kezdene egy a háború által tárgyilag s szellemű , tönkre jutott tárczára írni — a nélkül, hogy tudná mit fog, mit akar irni? anélkül, hogy volna mit irni ! Hasztalan forgatom testi és lelki szemeim az álladalom, társadalom, sokadalom terén : mindenütt csak alom, még pedig már használt, következéskép se nem tiszta se nem jó illatú alom. Hasztalan keresünk a zöldhátán egy pontot, melyen hatszáz ezer lélek, akarom mondani ember van ősz pontosulva, kik összesen és egyetemesen egy napot úgy töltenek mint a másikat, úgy hogy legnagyobb zavarba jőne egy legszebb érdíj mellett felfogadott historiographs, vájjon mit jegyezzen fel tegnapról, máról, holnapról naplójába? A mindennapi kenyér, a tőzsde, az üzlet, a sörkorsó obligát kanna politikával, a backbench és laudparthiek, a hass ha tubhizni kezd —uczu neki a gőzfürdő, marienbaci viz a Wasserglaeis-n és mindenek felett jó egészséges álom ! Szent igaz : es gibt nur ein Wien ! Je bats la Campagne Et vois de cocogne Le pays charmant! Azalatt csigaléptekkel vagy óriási bakugrásokban halad előre a kérlelhetlen világtörténet, emelve, ledobva, sodorva s őrölve nagy és kis, barbárságból ki nem fejlett vagy civilisatio tönkretette népek és nemzetek és csordák felett, értem ez utóbbiak alatt azokat, melyekben sohase volt elég állampolgári ösztön hogy egyéni hajlamaikat s szeszélyeiket a közérdeknek alárendelni, s igy bár nélkülözések árán állami consistentiára szert tenni tudtak volna. Volt egykor, midőn a nemzetek Európában ifjak voltak , s előttök volt a jövő. És néhány század folyt le a nemzeti s országos alakulás habozásaiban. Bokán egységesen hatalmasan keltek ki. Akik elhagyák magukat, azokat persze Isten is elhagyd. De tán ma is vannak még Európa némely keleti zugában és a tév és éjszakán hasonló történész vegytani fejlemények folyamatban ? Meglehet. Az öregek kidőlnek, az ifjak megnőnek. De hol vannak azon ifjak? Nekem úgy látszik, azok is koránérett ifjúvének. Éretlen aggastyánok. Mint fiatal hölgy vén ember oldalán gyorsan hervad : úgy látjuk e fiatal nemzeteket a „polgársult és kitűnőleg mivelt“ vén népekkeli érintkezés által, minél gyakoribb s élénkebb az, hervadni. Nagyszerű természeti képek barátja, gyakran felkeresem a rémes regényes havasokat; gyakran élvezem völgyeiben és béreztetem az önszerető túlérzékenyek kedvencz időtöltését: az ábrándozást, s a boldog szemlélődést, a mely azért oly boldogitó, mert nem háborgatja senki ellenmondása. Ez a szellemi önzés egy neme, mely nem gyenge embernek való , minthogy könnyen kicsapong, s túlmegy a határon. A solitairek, remeték és anachoreták mai neme, nem mint a régi bibliai időben, nagy költőket, prófétákat s bölcseket - hanem többnyire különcz, extravagáns s makacsul egyoldalú embereket szül, kik vagy a társadalmat akarják magányukban kifőzött, de ízetlen rendszerük szerint reformálni, vagy épen új vallást gondolnak ki. A mondott fenséges vidékeken gyakran találunk egy-egy kopár egyedülálló sziklabérczen szépen virító sudár fenyőt, melynek gyökerei tekercsalakban fekszenek a sziklán, nem lelvén rajta földet, melybe belemélyedhetnének. Megfoghatlan, miként fejlődhetett ki e fa oly nagygyá, miként élhet ? Azonban közelebb vizsgálva felfedezzük, hogy a gyökerek finom végszálai, alig láthatón kapaszkodnak s furakodnak be a kőtömegbe. És e gyenge szálak elég erősek élel tetni a nagy fát, s szilárdul fenntartani szélvész és viharok daczára. Gyengédek az életfonalak! A legerősebb ember egy másodpercnél kevesebb idő alatt megszűnhet lenni. A leggyöngébb száz évig élhet. Mert nem nagy tenyerünk, nem izmos lábikránk , hanem végtelenül finom műszerek látatlan szálai képezik az életfonalakat. A nemzetek életfonalai is nem az import és export, és budget kimutatható mennyiségei, hanem azon láthatlan erkölcsi gyökerekben rejlenek, miket nem tudván szabatosan előadni, egészben véve tán nem helytelenül hagyományoknak nevezek. E tekintetben az újkor története saját jelenetet mutat fel. A népek mintegy önmaguk tépik ki gyökereiket, szabgatják fel életfonalukat Mintha maguknak újakat rögtönözhetnének. Mintha én magamat újjá, más emberré teremthetném. (a mi intra párén thesimán nem is ártana.) Vallásos skepsis, bölcsészi eszelősség, érzéki önzés és tudja az ég mi minden aláásta a nemzetek gyökereit, mig más fensőbb erők megnyirbálták, szabdalták s franczia kert mintájába erőszakolták ágait, törzsét, tetejét, derekát. Tegyük föl egy pillanatra, hogy a franczia kertész végre megunja nyirbáló, szabdaló erőműtétét — a fa fensége kivirul, szétágasodik s a többi! De ha gyökereit is az alatt elvagdalták — vége! Doctrinarség! kiáltnak föl mindazok, kik a politikában is „egy napról a másikra“ élnek; reggel soha sem tudják estig hova írnek; kik a pillanat ereje által menesztetnek, s azt hiszik önszántukból mennek. Az ember soha sem megy oly messze, mint midőn nem tudja, hova megyen, azt mondá Cromwell. Igen jó továbbá, ha az, aki megyen valamely dombról, tetőről vagy toronyról, átnézheti útját s czélját; ha aztán útközben az ösvény hol keletnek hol éjszaknak fordul is — tudja ő tájékozni magát. Ez a doctrinaiség a politikában. „Ne mondjátok, hogy ezek speculatív elméletek, a politika casuistáinak valók! Az elvontt és látszólag alkalmazással nem bíró elvek valójában a legnagyobb realitások, mert a tények okát s logikáját tartalmazzák “ így szól R é n a u E. a kitűnőleg doctrinärnek czímzett Guizot emlékiratairól irt essnyéjében. Általában, kinek az aratás gondjai s a bábom időt engednek, nem ártana a hires doktrinár mondott emlékiratait kissé átlapozni, kivált ha az illető ambitiójához tartozik a politikában mitkedvelősködni. A többi közt igen figyelemre méltó azon észrevétele, s a hozzá kötött szemlélődés, miszerint e kort különösen jellemzi azon könnyűség, melylyel a nemzetek szakítani képesek multjukkal. Transactiók felettébb ritkák. „A nemzetek , úgymond Guizot, a franczia 1830- ra 48-ki forradalmakat jellemezvén, a németek , spanyolok , angolok több ízben küzdöttek nem csak a törvénynyel, hanem erőszakkal is jogaik védelme végett. A politikai testületek s népek néhány század előtt gyakran ellentálltak fejedelmeiknek fegyverrel is, anélkül, hogy szükségnek vagy jogosnak tartotik volna kormányformájukat vagy dynastiájukat megváltoztatni Nem tétetett minden alkalommal az egész társadalom sorsa kockára Korunkban minden politikai vita — élet halállal küzdelem , népek és pártok vak elkapottságukban a legszélsőbb végletekbe rohannak ; az ellenzés rögtön lázadássá, a lázadás forradalommá fajul. Minden zivatar özönné leszen.“ A győzelemmel egy párt sem éri be, ki győzött — ki akarja irtani ellenfelét. Mindenik úgy siet győzelme legvégső gyümölcseit élvezni, mintha félne, hogy nem marad ideje. .. És — mint a félelem rendesen — csakugyan felidézi a veszedelmet, s a reactio ismét hasonló erőt fejt ki. A vasutak, távírdák kora a gyors leéléskora. Nincs biztos oltára holnap elől. Régi elveket, avas előítéleteket s rögeszméket rögtön kitörölnek új bírálat-lan eszmék. Ezeknek nyomába jő a csalódás, demoralisatio, és egészen természetes folyamatban a rendszeresített ököljog, a haldokló társadalom utolsó gyógyszere, mint a haldokló egyént még egy időre mosdni, vagy más izgató szer tart fönn a feloszlás előtt. K. A. óhajtását fejezte ki, hogy vajha minél többet tanulnának könyv nélkül emlékelve a latin remekírókból, valóban, édes hazánk régi emlékei s a magyar irodalom érdekei, méltán kivánják a latin irodalom iránti rokonszenvünket. Az egyesült tanodában ez évben 5 rendes s egy rendkívüli tanár működött, s 87 tanuló vett részt az oktatásban. Fájdalommal kell említenünk. Kovács Benjamin urnak —volt igazgató tanárnak — tanítói hivatalának 40 dik évében f. é. jul. 2-kán történt halálát, azonban e nagy veszteség mellett is a rendes oktatás semmi hiányt nem szenvedett, a tanórák a tanári kar által teljesen fedezve lévén. A boldogult helybe új tanár fogja választatni. Hogy az egyesülés eszméje üdvös s életre való volt, bizonyítja ezt nem csak a tanulók tudományi - erkölcsi előhaladása, hanem a tót ajkú tanulóknak a magyar nyelvben tett dicsérendő előmenetele is; különösen kellemes hatást tett a t. hallgatóknál az 1-ső nyelvtani osztály tanulóinak a magyar tanokbeli feleletük, t. ezen osztály tanulóinak nagy része e tanév elején alig tudott egy magyar szót is kellőleg kiejteni, most pedig oly szabatosan ejtette ki a magyar szavakat, hogy alig lehet megkülönböztetni a tót ajkuakat a született magyar ajkuaktól. Dr. Valkó Endre s. b. igazgató-tanár, Bécs, julius 31. A mai „Wiener Zeitung“ következő legmagasabb császári kéziratot bocsát közre: „Kedves báró Bach! Megindult szívvel értesültem azon sokneműi önkénytes segélyezések felől, melyekkel minden osztálybeli népesség a háború által előidézett rendkívüli szükségekhez minden tekintetben áldozatkészséggel járult. „A legdúsabb mérvben befolyt hazafias adakozások, a tekintélyes segélyzések által lényegesen előmozdított önkénytes csapatok kiállítása, a készség, mely által a szolgálattevő lovak a háború szükségeire nézve minden oldalról beszállíttattak, a hazafias egyesületek dicsérendő hatásossága, úgyszinte különösen a sebesült harcrosok ápolására nézve tett nagyérdemű önkénytes közreműködés új örvendetes bizonyitványt nyújt be népeimnek minden komoly próbaidőkben kitüntetett áldozati készségéről, és önfeláldozásáról. „Szivem sugallatát követem, midőn mindazoknak, kik azon számtalan és előttem mindig felejthetetlen valódi honszereteti és emerbaráti nyilvánulásokban részesek voltak, és nevezetesen ha székvárosom, a birodalmi főváros, Bécs, lakóinak — legforróbb köszönetet mondok, és önt megbízom, hogy legteljesebb elismerésem jelen nyilatkozatát általánosan igizzé tegye. Laxenburg, 1859. jul. 28. Ferenci József s. k.“ KÜLÖNFÉLÉK. — A borzasztó kerülési gyilkolásról egy barátunk, az egyik sebesültnek saját előadása s a hivatalos nyomozás alapján következőleg értesít bennünket: ,,Az egész vidéken mind jeles ismereteinél, mind nemes jelleménél fogva köztiszteletben álló Hartmann orvostudor bábába kerülősön (a kisjenői járásban) Jul. 25-kén esti 81, órakor hat fegyveres rabló kocsin vágtatva betört; egy közülök az épen vacsoráló cselédeket halállal fenyegeti , ha moczczanni mernének , öt pedig a házi urat, ki négy vendéggel a konyhával határos ebédlőben mulatott, beszélgetett, hasonló módon támadja meg. Ezen vendégek közül egyike a fiatal, reményteljes reclam, biztos Hoffmann, akkor kezdett a gazaknak ellentállani, midőn meg akarták kötözni, szintúgy a derék házi ur és egyik szeretett vendége Horlaky közbirokos ur is, mely tusának fájdalom, az lett a vége, hogy legelőször a biztost, utána a házi urat hálálóan meglőtték , Hollaky úrnak pedig sikerült ugyan a neki irányzott lövést elkerülni, de kezén és lábán több, szerencsére nem igen veszélyes vágást kapott. Az ott volt még kettőnek sikerült minden sérülés nélkül menekülni. A rablók nagyobb ellentállásra akadván mint hitték, és már a szomszédságból elősiető eegység által is fenyegetve látván magukat, elillantak, anélkül, hogy valamit elsajátítottak volna. A csendőrök rögtön nyomozásra siettek, és sikerült is két fegyveres egyént hatalmukba ejteniük, kiket e hajborzasztó gyilkolásban való részvéte nagy gyanúja terhel, bár eddig nem vallottak semmit.“ A kolozsvári lóversenyről a Kolozsvári Közzlönyben olvassuk, hogy az jul. 26-án kevésbbé volt távolabb vidékiektől látogatva, mint az előbbi napokon, de azért szép számú nézőközönség gyűlt össze. Az idő is épen kedvező volt a futtatásra, az első nap az ünnepélyre tűzött időt pár órával gyors, de rövid eső előzte meg, mit derű követett, s így a rekkenőségi por egyaránt mérsékelve jön. Ezen versenyen pályabirokul Paget János esg., Bornemisza János báró, intézőkul: Paget J., Wesselényi Ferencz és Bánfi Albert báró urak, teherre ügyelőül: b. Bánfi Albert, indítókul: id. gr. Bethlen János és Paget Oliver urak neveztettek ki. A futtatás 5 órakor kezdődött s félóránkint uj futás jön. Az államdíjra csak két ló versenyzett, kettő visszavonatván, Pálfi Pál gróf „Ducrow“ nevű 5 éves szürke ménés diadallal versenyzett ifj. gr. Bethlen Sándor „Lioness“ barnapej kanczájával. Az asszonyságok diját érdekessé tette, hogy a versenyző lovakat itteni főrangú lovagok ülték, gróf Bethlen Sándor „Camara“ p. fv. kanczáját, Bethlen Géza gróf, b. Wesselényi Ferencz „Szarvas“ p. fv. p. gr. Bánfi Béla, b. Wesselényi István „Három a táncz“ p. fv. p. gr. Betlen Domokos urak lovagolták, az utolsó diadalával, bárha az első igenis vetekedett vele. Az ugrató verseny elmaradott. Külön verseny volt báró Wesselényi Ferencz „Mayflower“ f. k. és gr. Bethlen Sándor „Cotilon“ p. k.-ja között, az utóbbinak diadalával. A pony-versenyen a fiatalabb mágnások szerepeltek mint lovagok, s csinosan ülték meg. A gróf Bánfi Béla által ült „Kukka“ pej kancza a tér felerészét futotta, itt azonban a korlátokon kivágott s a gróf Bethlen Béla által lovagolt „Deborah“ megelőzte, a diadalt ez utóbbi nyerte, ha jól emlékszünk báró Bánfi Dezső által lovagolt „Giza“ p. k. közelítvén meg a nyertest. Ez az első napi verseny. — 27-én ismét kedvező időben folyt a verseny. A 600 print vadász díjra a szokott kétszeri futásra Paget J. „Philosophe“ p par. és Tisza László „Arabella“ p. k. futott, lovagolva az utóbbi gr. Battyáni István az első gr. Bethlen Sándor által, mindkét futásban a nyertes „Philosophe“ jön. A 300 arany Császár-dijra Tisza László „Bajnok“ pej méné, b. Wesselényi Ferencz „Judit“ p. kanczája és b. Wesselényi István „Villám“ pej méné és Mancz Antal „Schreck“ p. k.-ja versenyeztek, nyertes „Judith.“ Az arany serlegre b. Wesselényi F. „Fecske,“ gr. Teleki Domokos „Léda,“ Szilvási Miklós „Vihar“ nevű kanczáik versenyeztek, a győztes „Fecske.“ — Debreczenből Írják a „Vsárnapi Ujság“nak, hogy a polgármesteri teendőkkel Szőllősy János első városi tanácsnok ur bízatván meg, helyette a ref. egyházi főgondnokságra Zsombory Imre kir. tanácsos urat választották. A ref. egyházkerületi gyűlés aug. 10-kén kezdődik. — Lázár Móricz gr. 100 ujtot adott az erdélyi gazdasági egyletnek, hogy a közelebbi állattárlat dijait három ujjal szaporítsa. — A marosvásárhelyi kisdedóvoda Szölőssy Sámuel ottani polgártól 110 ftot kapott ajándékul. — Roger jeles párisi énekes, ki harmadév a nemzeti színház látogatóinak is sok élvezetes estét szerzett, a múlt héten szerencsétlenül járt. Villers-sur-marnes mezei jószága körül vadászván, sövényen akart keresztülmászni, s hozzá támasztá puskáját; midőn jobb kezével a puskát csövénél fogva fölkapá, a fegyver elsüle s a golyó keze szárát összezuzá. Az orvosok mulhatlannak ítélvén a kar levételét, a borzasztó műtét csakugyan megtörtént s Roger azt kitűnő bátorsággal állá ki. Mostani állapota a körülményekhez képest, kielégítő s élete nem forog veszélyben. írják, hogy épen az nap, midőn a baj megesett, kellett volna Dávid „Herculanum“jában énekelnie s ezután Németországba készült vendégszerepekre . Meglátogattuk dr. Batizfalvi sebészi és orthopédiai gyógyintézetét, s úgy találtuk, hogy mit a t. orvos úr kibocsátott programmjában mondott és ígért, felállított intézetének úgy elrendezése, mind vezetésében nagy avatottság és lélekismeretességet életbeléptetve,és gyakorlatilag valósítva is látjuk. Ezen intézetben , mely 1. évi május hó 15-én nyittatott meg, július végéig bezárólag 30 beteg talált ápolást és gyógyulást. Járólagosan 46-n szereltettek, s így két és fél hónap alatt összesen 76-an nyertek gyógysegélyt. Az intézetben kezelt, valamint a bejárt betegeken több sebészi műtét hajtatott végre. A nevezetesebb gyógyesetek szakilag leírva az „Orvosi hetilap“ hasábjain közöltetnek. * A magyar erdészegylet közleményei között néhány közérdekű adatot találunk : Van az egyletnek jelenleg 1091 tagja. Az évi részvény 3 ft 25 krt. ért. Az egyletnek be nem fizetett részvényekért tagjain már eddig is 5000 ft követelése van. Az egylet tiszteletbeli tagokul választotta Eszterházy Pál herczeget, Scitovszky herczegprimás ő eminentiáját, Andrássy Gy. és Waldstein grófokat és Sina Simon bárót. Érdekes e közlemények között még az, mely a farkasok és rókáknak strychninnel megkezdett kipusztításáról szól, az első kísérletre 5 farkas, 8 róka jön megmérgezve Mily nagy mennyiségben vannak még nálunk a vadállatok, mutatja az, hogy a mult nyáron egy farkas csorda egyedül a Garan völgyében lovakban és szarvasmarhákban 6000 fű kárt tett és hogy a múlt őszi vadászatokon egyedül Zólyom megyében 26 medvét ejtettek el. Azon pontosság és gyorsaság, melylyel az első magy. általános biztositótársaság fennállása idejétől fogva az illető károkat pótolja, az egész birodalomban eléggé ismert tény. F. 6. jul. 21-én a fölemlített intézetnél biztosított nyaralóm a városi ligetben a villám által egészen a lángok martaléka jön, és már ugyanezen hó 23-dikán 11 órakor reggel ezen károm az igazgatóság részéről megtéríttetett. Minek következtében kötelezve érzem magam hálámat polgártársaimnak nyilvánítani, és egyszersmind ezen jótékony intézetre őket figyelmeztetni. Scheibl József, első magy. gőzfürdő tulajdonosa. LEVELEZÉSEK. Statubul, július 25. Tisztelt szerkesztő úr! Miután a véres dráma Olaszország térségein lejátszatott, és a hadi jelentéseknek, melyek a lapok hasábjait kizárólag igénybe vették, vége szakadt, megkezdem újra három hónapig elhanyagolt tudósítói hivataloskodásomat. *) A békekötésnek híte itt, úgy a hivatalos körökben, mindszinte a muzulmán népességnél, mely kizárólag viseli a katonai működések nehéz terhét, nagy örömmel fogadtatott. A rediffek már hazabocsáttatnak, miután a kormány azt hiszi, hogy a Rumeliában netalán előforduló eseményeknek a rendes hadsereg is sikerrel felelhet meg, és a különben is gyenge financzállapotunk közepette nagyon kívánatos, hogy a hadibudget lehetőleg leszállítassék. A financziális világ a békehit első pillanatában örömittasságában szinte nevezetes baissere engedte magát ragadtatni. A török medgidie f. hó 13-án 155- ről 138 ra esett. 14-én azonban a pillatytsnyi bizalom a török pénzügyben ismét elenyészett, az arany medgidie ismét 142 piaszterre és 25 parára emelkedett, és azóta 145 és 147 közt ingadozik. Megjegyzendő, hogy a krími hadjárat alatt a medgidie soha sem emelkedett 147 piaszternél feljebb. Ebből elég világosan kitűnik, hogy a három békés évek alatt a financziális állapot az utolsó angol kölcsön daczára nem csak hogy nem javult, de nevezetesen gyengébbé vált. De kormányunk fizetési képtelensége is érezhetőleg mutatkozik. Már két hónapja, hogy a polgári hivatalok és a konstantinápolyi helyőrségi seregek— amire még nem volt eset - zsoldot nem kaptak. Úgy látszik, hogy a bankjegyek is kifogytak. A külső seregekről és hivatalnokokról, kik zsoldjaikat ezüstben és aranyban kapják, szólni sem akarok; ezek oly sok hónap óta nem kaptak már élelmi tartást, hogy már talán azt is elfeledték, miként néz ki a pénzen Medgid szultán arczképe. És mindezen nagy pénzzavarok daczára a szultán roszul gazdálkodó és telhetetlen környezetének most jut elébe, egy költséges tengeri kéjutazást tenni. A financzminiszter úgy érezte magát, mintha guta környékezné, midőn az udvari intendatura részéről intést kapott, hogy ő felsége ezen utazásához 275,000 erszény pénzt (1 erszényben van 500 piaszter , 50 pft) készen tartson. Ő tiltakozott ez ellen, sőt még elbocsáttatását is benyújtotta, mit azonban el nem fogadtak. Al pasa nagyvezér finom észrevételeket merészkedett tenni. Az a pasa pedig, ki alig hogy a régi serail adósságait rendbe hozta, a szultán előtt a legkomolyabb előterjesztéseket tette, minek következtében alig hogy kegyvesztett nem lett, de mindez semmit sem használt. A serail-hivatalnokoknak pénz kell, és kilátásba hozott zsákmányaikat nem oly könynyen engedik elvitatni Eleinte ezen utazásnak fontos kormányi indokokat tulajdonítottak és azt mondák, hogy az egyptomi alkirált fogja a szultán saját fővárosában Alexandriában meglátogatni, ezen hatalmas vázainak mindazonáltal semmi kedve sem volt alattvalói jelenlétében hódolni a szerződésileg tűzött uralkodónak, minek *) Köszöntjük önt ezen elhatározásában, s kérjük minél állhatatosabban mellette megmaradni. s z e r k.