Pesti Napló, 1860. április (11. évfolyam, 3042-3066. szám)
1860-04-08 / 3048. szám
83-3048. 11-ik évffolyam Szerkesztési irodA : Lipót-utcza 5-ik szám 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden köz- Kiadó IiiVAtal * Remény a szerkesztőséghez intézendő. . . Ferencziek terén 7-dik szám földszint. térmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Ápril 6-ikán nagy-pénteken a bécsi börze zárva volt. 1860. Vasárnap, apr. 8. Előfizetési VIDÉKRE, postán félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. föltételek : PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Ilipilatmánin Lilita. 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij HrueiinouiCK Ulja S 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. PÁRIS, apr. 6. (Zárlat.) 3 percentes rente 69.95 (emelk. 5 cent.); 41/3 perc. rente 96 (emelk 40 cent.) crédit mobilier 790 (nem változott); osztrák állam vaspálya 531 (emelk. 4 frank); lombardiai vasút 542 (nem változott). Előfizetési felhívás PISTI NAPLÓ második évnegyedi ápril— júniusi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : Vidékre postán küldve: 5 frt 25 kr ausztr. ért. Buda-Pesten házhoz hordva: ugyanannyi. Az előfizetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban, barátok terén 7. sz. a. és minden cs. k. postahivatalnál. A „Pesti Napló“ kiadó hivatala. A MAGYARORSZÁGI LÓTENYÉSZTÉS ÉRDEKÉBEN a következő hivatalos intézkedés jelent meg. Rendelet a cs. k. megyehatóságokhoz, cs. k. szolgabirós községi hivatalokhoz a pest-budai közigazgatási területen. A magas főkormánynak f. évi martius 2- án 1909. sz. alatt kelt kibocsátványa szerint, a cs. k. Apostoli Felsége f. évi mártius 2-án kelt legfelsőbb határozványával elvben legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott, miszerint a Magyarországban bejött hazafiu ajándékokból eredő, más különös czélra nem szánt, s igy rendelkezhető összegek, Magyarországon a lótenyésztés emelésére fordittassanak, s **, hogy ezen öszsegek ime dékai legczélszerűbb fordításának kérdése egy 200 és 100 db aranynyal egybekapcsolt pályaföladatnak tárgyává tétethessék, egyszersmind pedig legkegyteljesebben megengedte, hogy a pesti lófuttatási egylet választmánya, melyhez a cs. k. hadsereg s a magyar gazdasági társulat képviselői csatolandók, a beérkezendő munkák jutalomra méltó volta fölött végérvényesen határozzon. Ezen legmagasb határozvány alapján Magyarország cs. k. főkormánya pályafeladatai következő kérdés megfejtését találta kitűzendőnek: „Miképen lehetne Magyarországban a lótenyésztést, tekintettel a rendelkezésre álló fennebb emlitett pénzsegélyekre, melyek értékpapírokban mintegy 250,000 ujfrt névszerinti öszvegre s évenkint körülbelül 12,000 nyírt kamat-jövedelemre rúgnak, legtartósabban s legczélszerűbb módon előmozdítani és emelni ?“ A pályairatok 1. évi junius végéig a pesti lóversenyegylet elnökéhez, lovag Heinrich századoshoz, Pesten Trattner Károlyi ház, 4. sz., pecsét alatt s jeligével ellátva küldendők be. Mely legfelsőbb határozvány ezennel köztudomásra adatik. Buda, april 2-án 1860. Cs. k. helytartósági osztály. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. PEST, apr. 7. A héten a gabnavásár s terményüzlet csekély volt, azonban az árak többnyire változatlanok. Elkelt mindössze körülbelől 15,000 mérő különbféle gabona. Az árak ezek: Bánsági búza 83 ka — 85 fontos 4 frt 70 kr—5 frt 12 kr ; fehérmegyei 82— 84 fontos 4 frt 65 kr—5 frt 12 kr; tiszai, pesti 82 — 85 ,/a fontos 4 frt 25 kr — 5 frt 12 kr. Bácskai búza 82—83 fontos 4 frt 40 kr—4 rrt 65 kr. Uj rozs 77 — 79 fontos 2 frt 70 kr- 2 frt 83 kr (Az ó 10 — 12 krral olcsóbb). Serfőzésre alkalmas árpa 70—73 fontos 2 frt 45 kr—2 frt 66 kr; takarmány árpa 65—69 fontos 1 frt 70—1 frt 90 kr. Új tengeri 2 frt 50 kr—2 frt 65 kr (az ó 3 frt); zab 46 — 48 fontos 1 frt 50 kr—1 frt 55 kr. (Májusi kötésre egy szállítmány Győrből 1 frt 70 kr—1 frt 75 krjával kelt el.) Köles 2 frt 30 kr —2 frt 60 kr. A lisztvásár folyvást gyenge, de az árak változatlanok. A repczéről nincs mit jelentenünk. BÉCS, ápril 7. (Telegráfi tudósitás a bécsi gabonabörzéről.) Elkelt 15,000 mérő buda, 380 mérő bánsági loco Győr 85 fontos 5 forint. Elkelt 650 mérő magyar felvidéki rozs 1. Bécs, 80 fontos 3 frt 45 kr ausztriai bécsben, ausztr. mérőnként. TOKAJ, apr. 5-én. A Tisza vízállása néhány nap óta hallatlan gyorsasággal emelkedik. Ma már 25' 400 felül, s igy az 1855-diki szomorú emlékű árvíz állásához, alig hiányzik 1' 10"-nyi áradás. Legmeglepőbb ez alkalommal azon példátlan gyors emelkedés, mely az egész Tisza és Bodrog melléki árterek, és még szabályozatlan terjedelmes alant fekvő vidékek, teljes elbontása mellett, a folyam medrében ijjesztőleg mutatkozik. Míg 1855-ben a szokatlanabb magas vízállás megközelítése után, 24 óra alatt a vízméretén alig 1%" emelkedés történt, jelenleg ugyanannyi idő alatt 5, 8 sőt 10"-nyi áradás is szemlélhető. Ily viszonyok között valóban igen szorongó jövőre készülhetnénk, ha az alsó szabolcsi — éjszak-bihari, — tiszaszabályozási társulat utóbbi években nem oly dicséretes buzgalommal, oly szilárd elhatározással, s sok mellékes akadály küzdésével fejezi be feladatául kitűzött szabályozási véd-munkálatait. Még ma is nagy a veszély, de 1855-ben ily vízállásnál, már minden oldalról hallatszott a segítség után esdeklők jajveszékelése, az ár által fenyegettettek rémszava, s végre is minden törekvés daczára, bekövetkezett a remegett katastropha. A védgátak akkori gyengébb szerkezete, s néhol még hiányos kiépítése, legkevésbbé sem nyujták azon biztosítást, mit jelenleg az alsó-szabolcsi vízszerkezet, s hihetőleg más szintén azóta megvédett vidékek lakosai, is némi megnyugvással élveznek. Azonban bár a védeszközök ma sokkal kedvezőbbek, a veszély még sincs végkép elhárítva, s bár a védgátak szabályszerűleg felépítvék, még nincsenek általában annyira megszilárdulva, hogy a romboló elem hosszabbulásának tartósan ellenállhassanak. Amennyire tudjuk, az itteni vízszerkezet részéről a szükséges intézkedések minden eshetőségre megtétetvék, a védgátak egész hosszában a legnagyobb éberség uralg, fájdalommal értesülünk azonban,hogy Bájnál már tetemes gázsérülés történt volna. Gyorsan és szakismerettel alkalmazott segély hihetőleg itt is elejét veendi minden nagyobb veszélynek. Azonban tanácsos az egész Tisza vidékének ébren lenni, s a védgátak gyengébb pontjain oly intézkedéseket alkalmazni, mik a még mindig növekvő ár ellenében lakásaik és vagyonuk védelmét elegendően biztosítsa. I. 1. A parlamentben Thouvenelnek Persigny grófhoz intézett következő sürgönye terjesztetett elő: Pária, márt. 26. 1860. Grófur! Van szerencsém ezennel lord John Russell sürgönyének egy másolatát küldeni meg önnek, melynek velem való hivatalos közlésével Cowley lord bízatott meg, s mely ő brit igének válaszát foglalja magában a császári kormánynak a Savoya és nizzai kerület bekeblezését illető előterjesztésére. Csak igen nagy sajnálattal tölthet el, hogy nem sikerült, mint óhajtottam, módosítni a véleményt, melyet ismertem már az angol követ előbbi közleményeiből. De az, e tárgy fölötti bármely vitatásnak nem lett volna gyakorlati következése, a inkább csak azon állítást mondom ki, hogy lord John Russell sürgönye nem bír az óvás jellemével. Csak újabb kölcsönös fejtegetéseket idézhet elő, melyek egyaránt fájdalmasak mind a két országra nézve. Egyszóval: a brit ige kijelenti, hogy ne osztja a császári kormány nézetét. De e véleménykülönbségben nem rejlik semmi olyan oppositio, mely a párisi és londoni kabinet viszonyát illethetné. Ennek, gróf úr, őszintén örvendek ■ a lord John Russell okoskodásában csak két pont van, melyet röviden vizsgálni akarok, hogy e brit ige első államtitkárának lelkében se félreértés, se kétség fönn ne maradhasson szándékainkra nézve. Azt hiszem kifejteni, hogy a császárnak, midőn a nagy államtestülethez intézett beszédében a „revendication“ szót használta, nem jutott eszébe, a múlt időkbe tartozó bármely diplomatiai cselekedetre vagy körülményre czélozni. Az általam e részben a német udvaroknál levő ő fisge képviselőihez intézett közlemények mindelütt a telhető méltatással fogadtattak, s felkértem önt, juttassa lord John Russell kezébe az azok által magukba foglalt sürgöny másolatát. Ezen nyilatkozatot azon biztomban ismétlem ma, hogy a brit fisge kormánya szorosabb vizsgálat után nem fogja kevésbbé kedvezően fogadni, mint azon hatalmak, melyekhez különösen intéztettek. Ami Svájcz semlegességét illeti, mely államot lord John Russell Savoyának a császári birodalomba keblezése miatt fenyegetettnek tart, beérem, grófur, azon megjegyzéssel, hogy Francziaország a legnagyobb mértékben érdekében állónak érzi, hogy azt minden károsodástól megkímélje. A császári kormány ennélfogva nem habozott gondolkodása őszinteségét e részben bebizonyítandó , az épen most Turinban megkötött szerződésbe a következő czikkelyt venni be: „Megállapitatott, hogy szárd király ő fisge Savoyának semlegesített részeit csak oly feltétellel engedheti át, a minőkkel maga bírja, s franczia császár ő fisge dolga lesz , e felől valamint a bécsi congressuson képviselve volt hatalmakkal, szintúgy a svájczi szövetéggel kiegyezni s nekik azon kezességeket adni, melyeket az e czikkben érintett stipulatiók követelnek.“ Azt hiszem, az ezen önkénytesen elfogadott kötelezés után minden aggodalomnak szét kell oszlania, s hogy ő brit flye kormányának — miután biztosítva van arról, hogy lesz alkalma azon kezességek tárgyalására, melyek európai közmegegyezés nyomán a legalkalmasabbaknak fognak találtatni a Svájcz állandó semlegességét illető vonatkozásokban a Savoya egy részének amazé mellett fennálló semlegességére czélzó szipulatiók rendeltetését valósággá tenni — nem lesz oka attól tartani, hogy ez érdek, melynek fontosságát így elismertük, nem fog kielégítő módon megoldatni. Ön fel van hatalmazva, hogy a sürgönyt lord J. Russellnek felolvassa, s nála egy másolatát hagyja: Thouvenel. AZ ÚJABB ANGOL KÉK KÖNYV A SAVOYAI KÉRDÉSRŐL. Lord John Russell, mint tudjuk, a savoyai kérdést illetőleg, ápril 2-dikán újabb okiratokat terjesztett a parliament elé. Legfontosabb ezek közt lord J. Stufisé 11 válasza Thouvenel sürgönyére. Itt közöljük egész terjedelmében : Lord J. Russell gróf Cowleyhoz. Külügyi hivatal, mart. 22. 1860. Mylord 1 Itt küldöm excádnak Thouvenel urnak gróf Perignyhez intézett sürgönye másolatát, mely nekem mart. 15 ü jön kézbesítve. A frateziák császára Ő felségének a törvényhozó kamrákhoz intézett beszédében megigéré, hogy Savoya és Nizzának Francziaországba leendő bekeblezése kérdését Európa bölcs és méltányos ítélete elé terjesztendi s a mellékelt sürgöny — melyhez hasonló iratok bizonyosan a többi hatalmakhoz is küldöttek — olyformán szól, mintha azzal elég lenne téve amaz ígéretnek.Thouvenes úr sürgönye taglalja azon indokokat, melyeknél fogva a császári kormány Savoya és Nizza átengedését igényli, s előadja azon elveket, melyek folytán a franczia kormány azon igényt képezni jogosítva véli magát. Nagyon sajnálja ő fesége kormánya, hogy azon kényszerűségben van, mely szerint ki kell nyilatkoztatnia, hogy azon okokat érvényeseknek nem ismerheti el s nem engedheti meg, hogy azon elvek igazságosak. Thouvenel úr az utóbbi 12 hó eseményeire figyelmeztet, okoskodásai támogatása végett. Ő felsége kormánya bátorkodik szintén röviden ugyanezen eseményekre hivatkozni. A mult év tavaszán éjszaki Olaszországban kitört háború közvetlen oka volt az osztrák seregnek berohanása a piemonti területre. A francziák császára nagy haderővel sietett segítségére és támogatására szövetségesének, Szardinia királyának. Az ő császári felsége által többször ismételt nyilatkozatok az ő célzatait és a háború czélját illetőleg azon hiedelemre jogosíták az európai hatalmakat, hogy a háború oly czélból kezdődött, melytől távol volt a legkisebb szándék is Francziaország részére tért foglalni s egyedüli feladata, Olaszországot visszaadni önmagának s Olaszország érdekében megoldani azon kérdést, mely, mint állítják, Ausztria magaviselete által oly pontra jutott, a melyben el kell döntenie, azon kérdést t. i., hogy Ausztria maradjon-e uralkodó az Alpok aljáig, vagy Olaszország szabad legyen a Földközi tengertől az Adriáig. Thouvenel úr mondja, hogy ünnepélyes iratok, melyek szabadon köttettek a franczia fegyverekre nézve diadalmas hadjárat után, ellenmondhatlanul bizonyítják, hogy a franczia kormánynak nem volt czélja területét növelni, midőn az események hatalma úgy hozá magával, hogy az olasz ügyekbe beavatkozzék. Hozzáteszi mindazáltal, hogy habár a kormány figyelmét nem kerülhette el oly események bekövekezhetése, melyek között az önzetlenségnek az eszélyesség előtt háttérbe kell vonulnia, a villafrankai és zürichi szerződmények kizárták e lehetőséget. Ezen nyilatkozat látszik igazolni azon biztosítást, melyet gróf Walewaki 1859. júliusban tőn excládnak. Midőn akkor a gróf kérdeztetett, mi igaz azon hírekben, hogy a császár nyilatkozatai és kiáltványa daczára alkudozások folynak Savoya átengedése iránt Francziaország részére, biztosítsa, hogy ha volt is vaaha ily terv, teljesen felhagytak azzal, ő felsége kormánya azt következteti Thouvenel úr sürgönyéből, hogy azon föltételes eset, melyre czéloz, Velencze meghódítása Francziaország részéről s Piemontra átruházása volt, s hogy ezen esetben gondoltak arra, hogy Savoyát Francziaországnak követeljék; azonban, miután a villafrankai és zürichi béke Ausztriát meghagyó Velencze birtokában, felhagytak a gondolattal, hogy Savoyát átengedjék Francziaországnak, amint Walewski mondá. Thouvenel úr azonban azt mondja továbbá, hogy Középlaszországban oly combinatiók, melyek különbözők azoktól, amiket a franczia kormány hasztalanul törekvik előidézni, kényszerítők a franczia korányt fontolóra venni azon körülményt, hogy az új rendezés Olaszországban Francziaország érdekeire hátrányos lehet, s ennek folytán igyekszik kimutatni, hogy, midőn Szardínia területi terjeszkedés útján népességét 4 millió lélekről három annyira emeli, Savoya átengedése Francziaország biztosságára nézve szükségessé lön, hogy Francziaország az Alpok éjszaki lejtőit bírja. Azon új veszély, melynek Francziaország Thouvenel úr állítása szerint ily módon ki lenne téve, invasto volna vagy maga Szárdinia, mint Szárdinia, mint ellenséges hatalmas szövetséges társa részéről. Azonban ő felsége kormánya bátor megjegyezni, hogy képzelni is erkölcsi lehetetlenség, hogy Szárdinia 12 milliónyi népességével arra csak gondoljon, hogy a 36 milliónyi népesség lakta Francziaországot megtámadja. Az a kép megnagyobbodott Szardinia tekintélyes állammá lesz, mely nagy benső jólétre emelkedhetik s eléggé erős, minden más olasz hatalom ellen megvédeni magát, de a dolgok természetével ellenkező, hogy a franczia császári birodalom, a száraz első katonai hatalmassága, roppant nagy zárt területével, annyi természeti segédforrással , oly kiválólag harczias néppel. Ezeken kívül politikai tekintetek is forognak fenn, melyek azt mutatják, hogy Szardíniának mindig arra kell törekednie, hogy barátságos viszonyait Francziaországhoz fenntartsa. Ez okból minden bővebb indokolás nélkül mellőzhetjük azon állítást, mintha Francziaországnak bármely más biztosságra, mint a melyet saját erejében bir, szüksége volna, ha Szardinia maga támadná meg. De Thouvenel úr azon esetet teszi föl, hogy Szardínia egy Francziaország ellen föllépő szövetség tagja lehet s — miután az Alpok mindkét lejtőjét bírja, más hatalmaknak utat nyithat a franczia területre berontani. Erre azt feleli ő felsége kormánya, hogy Francziaország ellen sohasem alakítható szövetség, hacsak a Francziaország részéről jövő megtámadás elleni közös védelem végett nem, s így mindig Francziaország hatalmában áll, megakadályozni ily szövetség alakítását. Nincs hatalom Európában, mely Francziaországgal a baráti viszonyokat fenn ne akarná tartani, valamint oly hatalom bídés, mely azt remélhetné, hogy önkénytes és erőszakos szakításból egy oly hatalmas szomszéd irányában hasznot vonhasson. De még kevesebb valószínűség foroghat fenn, hogy Szardinia ily szövetség eszközévé lehet, az utóbbi évek eseményei s az éjszaki és középolaszországi újabb rendezések után. Tizenöt év előtt Szárdinia Ausztriának befolyása alatt állott s föltehető volt, hogy háború esetében minden osztrák haderőnek szabad átmenetet engedtetik Savoyán, ha ez után Francziaországra akar törni. De az utóbbi években Szárdinia megszakító összeköttetését Ausztriával, s Francziaországnál keresett barátságot és támogatást és nem sikertelen. Kevésbbé valószínű és akból, hogy egy idegen hatalomnak, mely Francziaországba akarna benyomulni, megengedje az átmeneteit, s ezentúl Szárdinia, miután erőben növekedett, mig az osztrák határok a Mincioig visszanyomattak, nyilván még kevesbbé engedi meg az osztrák seregeknek a kényszeritett átmeneteit, a mit önként sem engedett volna akkor se, midőn sokkal erősebb volt s a Tichro képezé az osztrák határokat. Alaptalannak kell tel tartanunk azon aggodalmat, hogy Szardinia, ha Savoya birtokában marad, valamely ellenséges szövetségesét azon tartományon Francziaországba átereszsze. úgy tetszik ez okból, hogy a Savoyának Francziaországba bekeblezése mellett felhozott okos PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósitás a bécsi börzéről, april 7-kén.) April 5. April 7. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 78.80 79.50 — ft 70 kr — ft — kr 5% metalliques 68 60 68.70 — „ 10 „ — „ — „ Bankrészvény 872.— 871.— — „ — „ 1 „ — „ Hitelintézet 190.20 189.— — „ — „ 1 „ 20 „ Angsb. váltó 113.25 113.— — „ — „ — „ 25 ., London, váltó 132.10 131.— — „ — „ m10„ Arany 6.27 6.26 — „ — „ — „ 1 „ A szent ünnepek miatt lapunk közelebbi száma szerdán jelenik meg. KÖZLEKEDÉS. — Áprilisején nyittatott meg a kanizsa-prágerhofi vasút. (Bp. H.) — Az Uj-Szőny és Sz.-Fehérvár közti vasúton a bizottmányi próbautazás márcz. 31-kén ment végbe. E vonal megnyitását ápril 15-kére vagy 24-kére várják. (P.Lt.) — A tiszavidéki vasúttársaság ápril 6-dikán kezdve a következő menetrendet léptette életbe : I. Miskolcira és Nagyváradra. Indulás : Bécs 7 óra este. Pest 5 óra reggel. Czegléd 9 óra 5 perez reggel. Szolnok 10 óra 3 perez regg. Püspök-Ladány 12 óra 53 p. délután. Debreczen 3 óra 31 p. d. u. Tokaj 6 óra este. Érkezés : Miskolcz 8 óra 5 p. este. Indulás : P.Ladány 1 óra 30 p. d. u. Berettyó Újfalu 2 óra 56 p. d. u. Érkezés : Nagyvárad 4 óra 29 p. d. u. II. Különvonat Debreczen felé . Indulás : Bécs 6 óra 30 p. regg. Pest 4 óra 15 p. h. u. Czegléd 8 óra 20 p. este. Szolnok 9 óra 48 p. este. Kis-Ujszállás 12 óra 11 p. éjjel. P.Ladány 2 óra 5 p. éjjel. Érkezés : Debreczen 4 óra 37 p. reggel. III. Aradra. Indulás : Bécs 7 óra este. Pest 5 óra reggel. Czegléd 9 óra 15 p. délelőtt. Szolnok 10 óra 89 p. d. e. Mező-Tur 12 óra 14 p. délben. Csaba 2 óra 46 p. d. u. Érkezés : Arad 5 óra 3 p. d. u. IV. Miskolczról Nagyváradra, Pestre és Bécsbe. Indulás: Miskolcz 5 óra 12 perc, regg. Tokaj 7 óra 55 p. regg. Debreczen 11 óra 35 p. ,délbe.Ladány 1 óra 14 p. d. u. Szolnok 3 óra 57 p. d. u. Érkezés : Czegléd 4 óra 52 perez d. u. Pest 8 óra 28 p. este. Bécs 6 óra 1 p. regg. Indulás: Nagyvárad 9 óra 30 perez d. e. B.Ujfalu 10 óra 59 p. d. e. Érkezés: P.Ladány 12 óra 15 p. d. u. Czegléd 4 óra 62 p. d. u. V. Különvonat Debreczenből Pest és Bécs felé. Indulás: Debreczen 8 óra 20 p. este. P.Ladány 10 óra 35 p. éjjel. Kis-Ujszállás 12 óra 20 p. éjjel. Szolnok 2 óra 50 perc. éjjel. Érkezés: Czegléd 4 óra 15 p. regg. Pest 8 óra 10 p. regg. Bécs 5 óra 56 p. este. VI. Aradról Pestre és Bécsbe. Indulás: Arad 9 óra 15 p. d. e. Csaba 11 óra 32 p. d. e. Mező-Tur 1 óra 48 p. d. u. Szolnok 3 óra 35 p. d. u. Érkezés: Czegléd 4 óra 30 percz d. u. Pest 8 óra 28 p. d. u. Bécs 6 óra 1 percz reggel. A közbeneső állomásokróli indulási idő a minden pályaudvarban kifüggesztett menetrendben van kimutatva. Dunavízállás: Pesten, ápril 7. 13' 8" 0'" 0 felül.