Pesti Napló, 1862. április (13. évfolyam, 3641-3665. szám)

1862-04-09 / 3648. szám

Bánságban jó aratás még akkor sem várható, ha a repczevetések rendes ellenségei, a pusztító fér­gek, balnák stb. az idén teljesen kimaradnának is. — A búza nagyon kis mennyiségekben ada­tik el; a tengeri legjobban kel; ezt leginkább Sziszekre hordják jelenleg. Ara­d­ót 15—30 krajczárig. Pécs, april 5-én. Búza 3 ft 65 kr—4 ft 5 kr, kétszeres 3 ft 40—50 kr, árpa 2 ft 40 kr—2 ft 50 kr, zab 1 ft 60 kr—1 ft 70 kr, ku­­koricza 3 ft 20 kr—3 ft 40 kr, hajdina 2 ft 50 kr, széna 2 ft, szalma 1 ft. Kolozsvár, april 3. Buza 4 ft 90 kr, rozs 3 ft 80 kr, árpa 2 ft 80 kr, zab 1 ft 50 kr, ten­geri 3 ft 20 kr, marhahús fontja 18 kr. Vegyes tudósítások. A főméltóságu magyar kir. udvari kanczellá­­ria 1862 évben böjtmáshó 20-án 4331 sz. a. kelt, s a nagyméltóságu magyar kir. helytartóta­nácshoz küldött rendelvényének másolata. Ő császári Apost. kir. Felsége az alsórendü papság tizedkárpótlásának eszközlésbe vétele iránt f. hó 11-én kibocsátott 1. f. határozatával az 1853 évi mártius 2-án kelt földtehermentesi­­tési nyiltparancsa 21 s 22-ik szakaszainak vég­rehajtását elrendelvén, — különös kegyelemből s kivételesen megengedni méltóztatott, hogy a papi tizedet illető ama tételek, melyek az 1802-ik évi, vagy ezt pótló későbbi hiteles papi jövedék­­összeírásban foglalvák, különbség nélkül con­­ventios pénzben fizettessenek. Mivel a helytar­­tótanács m. é. ápril 10-én 28,787 sz. a. kelt fel­­terjesztésére a csatolmányok vissszarekesztése mellett, azon meghagyással értesíttetik, misze­rint az egyházi bizottmánya véleményének alap­ján elvileg kifejtett javaslata helyeseltetvén, en­nek és a földtehermentesítési közhirdetményben (Edict) s utasításokban (Instructionen) foglalt végrehajtási szabályok fonalán, ama 1. f. hatá­­rozványt, egyetértőleg az egyházmegyei ható­ságokkal, a földtehermentesítési bizottmánynya és a pénzügyi közegekkel haladók nélkül foga­natosítsa. Azon 1. f. határozattal kimondatván a kártalanítási elv, ennek gyakorlati tüzetes ke­resztülvitele a helytartótanácsnak feladata, fő­irányul szem előtt tartván, miszerint a tizedkár­­pótlás minden nehezítő kivételek s osztályozá­sok lehető mellőzésével, annak egyszerűsítése és az igazság s méltányosságnak kellő tekintet­be vétele mellett mielőbb sikeresittesssék. A hivatatt 21-ik §. szerinti kielégítés a helytartó­­tanácsnak állításánál fogva már majdnem telje­sen megtörténvén, a­mennyiben mégis ama 1. f. határozatnak közhírrététele után e részbeni igények támasztatnának, azok e szakasz értel­mében véglegesen eldöntendők; a 22. §-nak keresztülvitele az érintett utasítások szerint a földtehermentesítési bizottmányt illetendőén, ev­vel a helytartótanács az 1802 ik évi papi jöve­dék összeírására vonatkozó, már beérkezett, az iratok közt foglalt adatok és bejelentések fel­­használásával, vagy a­mennyire ezek kielégí­tőknek nem találtatnának, az egyházmegyék ut­­jáni pótoltatásuk után a megfelelő intézkedése­ket saját hatáskörénél fogva megtegye és azok­nak pontos és gyors foganatosítására éber figye­lemmel ügyelvén, a folyamatban levő keresztül­vitel felöl időnkint jelentéseit ide felterjeszsze. Magától értetődvén, hogy a vallásalapbóli tized­­előlegezések ezentúl beállitandók és az eddigiek a földtehermentesitési alapból megtérítendők lesznek. — S­z­i­­­á­gy-S­o­mly­ó, mart. 31. Kéthavi vajúdás után Sz.-Somlyó város tisztikara meg­alakult. A szervezés eleinte nehézségekbe ütkö­zött. De elvégre is mindenki nem férhetett be a megyéhez s a városi tanács is megalakult; mint mondják, következőkép: polgármester és főbíró : Szathmári László ; kapitány: Krisán­­Ká­­roly ; tanácsosok : Farkas Károly, Nagy Ist­ván, Sófalvi Samu, Hubert József; jegyzők: Nagy András, Dobál N., Orosz Miklós; pénz­­tárnok : Oravetz Endre. Az ujonczozás még nem kezdetett meg. A katonai adóexecutio megszűnt. Egyéb közérdekű tárgyakról nem írhatok. Politikai életünk meddő­ a közügyek iránti közöny, apathia a sociális élet működéseire is zsibbasztólag hat. — Idő kell, mig a politika iránt fölkeltett és arról ismét leszorított tevékeny­ségi szellem ez irányba terelve egy jobb jövő előkészítésére egész hatályában nyilatkozhassék. (Korunk.) — Kézdi-Vásárhely, mart. 30. Taná­csunk szervezése megtörtént. A f. hó 28-án dél­előtti 9 órától majdnem d. u. 1 óráig tartott ke­mény vitatkozás után e két kérdés közül :­­­e­­g­y­e­n-e választás vagy nem a többség az elsőre szavazott, egy jegyzőkönyvbe igtatott óvás mellett, melyben kifejeztetik, hogy miután a törvényesen választott tisztviselők visszalépni kénytelenek voltak : e város községe a törvé­nyekkel szemben ellenkező tisztviselők válasz­tásába önkényt nem ereszkedhetik, s csak vá­laszt, és ha választottai állomásaikon meg nem maradhatnak, óvást tesz az ellen, hogy az újon­nan kinevezendő hivatalnokok fényéből a köz­ség jogai csorbitására bármikor­ is önkénytes le­mondást vonni vagy következtetni lehessen. Dél tájt maga az administrator ur is megérke­zett s délután magához hivatta a bírót harmad magával s felszólította, hogy más napra hivassa össze a képviseletet. A képviselet azonban azt kívánta, hogy a nép válaszszon s így 29 én ez által történt meg a választás, a következő ered­ménynyel : főbíró lett Szabó Dániel; tanácso­sok : P­a­p András , N­a­g­y Sámuel , B­e­n­k­ő Pál, Szotyori Sámuel , J­a­n­c­s­ó János és M­á­g­o­s­i Simon; főjegyző lett Varga József. Tárcza: Magyar Tudományos Akadémia. ■£■ Ápril 7-kén nyelv- és széptudományi osz­tály ülése. A titoknak jelenté, hogy Révay Mik­lósnak a szent-mártoni levéltárban őrzött 89 le­velének másolatát Méry Etel ur, s e másolatok eredeti példányait, Rémely Mihály főapát úr, az akadémia fölhivása folytán beküldötték. Méry Etel ez alkalommal egyszersmind egy levelet intézett az akadémiához, melyben többek közt írja, hogy Révay Miklós Nagy-Szent-Miklóson 1750. febr. 24-kén született, s nem 1749-ben, mint életkrór hibásan álliták. Atyja, Révay Mik­lós, magyar csizmadia mester, Békésből szakadt Nagy-Szent-Miklósra. Méry úr a turóczi főrangú Révayakkal hozza rokonságba. S végül indítvá­nyozza, hogy miután Széchenyit Révay, az aka­démia régibb tervezője, s Révayt Bessenyei nél­kül gondolni alig lehet , az akadémia Széchenyi szobra mellett, Révaynak és Bessenyeinek is emeljen szobrot. Ez indítvány tárgyalása a nagy gyűlésre halasztatott. Ezután Fogarasi János r. tag folytatá ér­tekezését az igeidőkről. Mindenekelőtt egybevetvén némely régibb bibliaforditásokat úgy találja, hogy igeidők te­kintetében csak kevéssé térnek el egymástól. Hogy a magyar nyelv különösen a Tatrosi codex nyelve nagyobb szabatosságot tüntet elő, mint akár a görög akár a latin­ szöveg, de hogy korához képest épen a legnagyobb tökélynek ez sem felelhet meg egészen, egy rész­ről Buttman jeles görög nyelvész azon állításá­val igazolja, mely szerint még Homér és Clero­­dotban sem találjuk a szigorú megkülönb­özte­­tést az aoristus és imperfectum használataiban. Ha ily jelesek, kiknek egyike a költészet, m­ási­­ka a történetírás atyjának tartatik, még n­­em bírtak kellő nyelvérzéssel ezen időkre nézv­e, s mivelhogy Buttman szerint az aoristus mint sok egyéb akkor még csak fej­lődésben való, adhatunk-e mi — úgymond értekező — egykét halotti könyörgésnek, egy­két mesének, egykét fordítmánynak eldöntő súlyt a különböző idők használatában, melyek legfon­tosabb részét és pedig legfinomabb árnyéklatok­kal bővelkedő részét teszik minden nyelvnek, melyekről Heyse szerint fogalma sincs a legtöbb grammaticusnak. Másrészről szakértők, mint Wilke, Loch bizonysága szerint, a biblia nyelvé­től épen nem kívánhatunk classicai tökélyt. Tehát kell még lenni valaminek a régi és új nyelvszokáson túl, a­mit fürkészni feladatunk, a­nélkül, hogy önkileg vagy alanyilag határozgat­­nánk. Egyébiránt soha és semmiben sem ele­gendő a tények puszta felsorolása, a felfogás mindenkor alanyi marad mind a világ végeze­­teiglen. Ezek után átmenvén az eredeti s a mi külö­nös figyelmet érdemel, világi nyelvemlékekre, az értekezés jelen részét ekként végezi . A fön­tebb megérintett kiadásokban négyszáznál több nyelvemlék foglaltatik — a Szentpéteriek vég­zésétől, 1403-tól kezdve gróf Eszterházy Miklós nádor és I. R­á­k­ó­c­z­y György er­délyi fejedelem koráig (a XVII század első felében) csaknem valamennyien különböző és pedig világi személyektől eredetiek, melyek­ben a történelmi fő elbeszélésekre általában és csak kevés eset kivételével a mássalhangzós múlt használtatik épen úgy, mint mai korban. A­hol itt-ott eltérés mutatkozik is, az vagy tájszokásnak tűnik fel, mint egy tanú­vallomásban némely abaúji tanuknál, vagy pedig és kivált felsőbb körökben a [Tatrosi co­­dexben a példák nagyobb része után megállapít­ható szabályokkal többnyire összevág. Kitűnők e tekintetben valamely Péterffy An­drás bécsi ügyviselő vagy megbízott levelén kí­vül Szulimán szultán nyilatkoisványa (1540-ből), Pelsőczi Bebek Ferencz nyilatkozata, Gombos Pál miskolczi biró és többi esküdtek levele (1558-ból), gr. Zrínyi György levele (1570-ből), Báthori István lengyel király levelei, Magyaror­szág karai és rendeinek levele Slavonia karai és rendeihez 1608-ban, gróf Eszterházy Miklós ná­dor levelei stb. Mindazáltal nem tagadhatni, hogy ha valaki ugyanezen korokból ellenkező példákat akarna idézni, kivált pedig egyházi és az egyház ügyeiben forgolódott személyek­től, annak e tekintetben szintén tágas mező áll nyitva. Tehát világi és egyházi irály a kér­déses igeidők tekintetében egymással küzdeni látszik. Hogyan igazodhatunk el e tárgyban : ez lesz értekezőnek jövő és ebbeli utolsó előadása czélja. Ezen b­eadást mint az eddigiek végeredményét és a szabályok részletes kifejtését a­mennyire lehet, egész kiterjedésében fog­­juk közleni. Az állomások e szerint mind a volt tisztviselők­ből töltettek be újra, azon különbséggel, hogy Pap Lajos és Tóth Sámuel volt tanácsosok he­lyébe Nagy S. városkapitány és Mágosi S. vá­lasztottak meg. Különfélék. Pest, ápril 8. * A „Sürgöny“ jelenti, hogy Ő Felsége dr. Grimm lovagnak „Erdély politikai igaz­­g­a­t­á­s­a“ czimű munkáját legmagasb tetszéssel fogadá, s a főkamarási hivatal utján a szerzőnek köszönetet nyilvánitani méltóztatott. * A mai „Wiener Zig“ jelenti, hogy Ő Felsége Nozdroviczky Gyula trencsénmegyei első alispánt kir. tanácsosi czimmel díjmentesen feldi­­szitni méltóztatott; továbbá, hogy Weber János cs. k. rendőrségi tanácsos, a m. k. udv. kanczellária által a magy. kir. helytartótanács első osztályú valóságos titkárává neveztetett ki. Ugyancsak Weber Jánost e kineveztetése alkalmából Ő Fel­sége kir. tanácsosi czimmel díjmentesen földiszitni kegyeskedett. * Scitovszky hgprimás­­ eminentiája a pá­pa fölsegélésére 15,000 frankot adományozott. * Gerenday József, a magy. kir. egyetem or­vosi tanszakának nagy tudományu tanára — mint értesülünk — ma éjjel jobb létre szenderült. Bő­vebben a gyászjelentés vételekor. * Mint a Kank hallja, a brassói község elhatá­­rozó követeit a jelenleg ülésező szász nemzeti egyetemből visszahívni. * Udvarhelyszéki volt főkirálybirót vargyasi Daniel Gábort vargyasi lakásán népnapja elő­estéjén az összes szék volt tisztviselőinek, s birto­kosaink színe java — számszerint 50-nél több egyén — tisztelé meg, s lelkes éljenekkel, haza­fias felköszöntések és forró üdvkivánatok által igyekezek a volt főtisztviselő iránti háláját, becsü­lését kifejezni. * Az érd. k. főkormányszék, a mint irtuk volt, folyamodott h­ssgéhez 300,000 ft utalványozásá­ért, a melyen a föld népe közt kiosztandó gabo­nát akart vásároltatni, erre közelebbről azon ren­deletet véve, hogy terjeszsze fel az országban mű­­küdő szeszgyárak fogyasztásáról szóló jegyzéke­ket, a­melyekből legbiztosabban meg lehet ítélni, mennyire szükséges a czélba venni szándékolt in­tézkedés. A­mint a bank hallja, a hatóságok fel­szólítást kaptak a szükséges adatok beküldésére. * Az „Idők Tanúja“ tegnapi számában a kö­vetkező nyilatkozatot olvassuk: „Lapunk 1. évi márt. 29-éről kelt 7- ik számában hozott azon közleményre vonatkozólag, a mely szerint „a mostani megyekormányzás élén álló férfiak a ma­gyar kormány által utasítva volnának, minden egyes hazafit minden alkalommal arról meggyőz­ni , hogy az alkotmány-eljátszás tana nem ő Felségéé, továbbá, hogy a reichsrathról szó sincs, stb. azon helyzetbe jöttünk, hogy ki kell jelente­nünk, hogy azon dolgokra nézve nem jól értesül­tünk, a­mennyiben ily utasítás hallomás sze­rint nem létezik.“ — Hirdetmény. Folyó évi ápril­i­kától, mely naptól kezdve Czegléd és Debreczen között esti vasútvonatok járandnak, naponkint kétszeri alkalom nyitand a levelezések és kocsipostai kül­deményeknek egyrészt Pest és Buda, másrészt Abony, Szolnok, Török-Szent-Miklós, Kis Uj-Szál­­lás, Turkevi, Mezőtúr, Karczag, P.-Ladány és Deb­reczen közötti szállítására. — E naptól kezdve a postaközlekedés Kis Uj­szállás és Mezőtúr —vala­mint Karczag és Tisza-Füred között következő renddel történend : a) Kis-Ujszállás és Mezőtúr közt . Kiindulás Kis-Ujszállásról naponkint reg­geli 4 órakor. Megérkezés Mezőtúron naponkint reggeli 8 x­ 4 órakor. Kiindulás Mezőtúrról napon­kint esti 5 órakor. Megérkezés Kis-Uj­szálláson naponkint esti 81/1 órakor, b) Karczag és Tisza- Füred közt . Kiindulás Karczagról naponkint reggeli 3 órakor. Megérkezés Tisza Füredre : Na­ponkint reggeli 83/4 órakor. Kiindulás T.-Füred­­ről naponkint délutáni 3 órakor. Megérkezés Karczagon naponkint esti 83/4 órakor. Erre vo­natkozólag a feladás zárideje a pesti cs. kir. pos­tahivatalnál a levelezésekre nézve délutáni 3%, a kocsi­postai küldeményekre nézve pedig délutáni 1 órára; a budai cs. kir. postahivatalnál ellenben a levelezésekre nézve délutáni 21/2, a kocsipostai küldeményekre nézve pedig szintén délutáni 1 órára állapíttatott meg. Pesten, mart. 26-án 1862. Cs. kir. postaigazgatóság. * Néhai gr. Batthyányi Kázmér jószágigaz­gatója Nagy Károly m. akad. tag nagy áldoza­tokkal összeszerzett csillagászati gyűjteményére nézve a magyar kanczellária közbenjárása folytán legfelsőbb helyen elrendeltetett, hogy e gyűjtemény, melylyel az oct. 20-ka előtti hatóságok a különben is gazdagon fölszerelt császári csillagászati intéze­teket akarák disziteni — kizárólag a magyaror­szági intézetekre fordittassék. * Pozsonyban legközelebb éjjel feltörték az egyik zárdatemplomot, s egy gyémántokkal s drá­gakövekkel kirakott 6300 ft értékű szentségtar­tót, továbbá egy 60 ft értékű zománczozott cibo­­riumot, s egyéb kisebb szerű 34 ftnyi egyházi sze­reket stb. raboltak el.­­ (Beküldetett.) Tegnap, azaz ápril 7-én mélt. Bohus Szőgyényi Antonia e nagysága több nőegyesületi urihölgyek kíséretében név. gr. Cziráky Jánosné, özvegy Gyürky Pálné, özvegy Tihanyi Ferenczné, özvegy gr. Bethlen Pálné, gr. Török Luiza, továbbá Oszvald Cornelia, Nehren Anna, gr. Cziráky Constantin, gr. Cziráky Béla és János urfiak, gr. Bethlen Vilma, Kochmeister Karo­­lin és Kochmeister Guszti , nagyságaik a pesti vakok-intézetet becses látogatásokkal szerencsél­tetni kegyeskedtek, részint magukkal hozott süte­ményekkel, részint pénzbeli adománynyal (gróf Cziráky Jánosné , n. 20 stv. é.) a rögtönzött pró­batét után a szerencsétleneket megvigasztalák. A mely kegyességükért a növendékek nevében a leg­szivélyesebb hálaköszönetet ezennel nyilvánítja. Pest, ápril 8-án a vakintézeti igazgatóság. * Kassán a színészet fölsegélésére tervezett két műkedvelő­ előadás m. hó 30 kán és 31-dikén fényes közönség előtt tapsvihar és virágzápor kö­zött mentek végbe. A két előadás­ tiszta jövedelme 1200 ft. * Dr. Kautz Gyula magy. akad. tag, és egye­temi tanár „Gróf Széchenyi István, mint államfér­­fiu, politikai bölcselő és nemzetgazda“ czímű na­­gyobbszerű jellemrajzot dolgozott ki, mely művén már több mint egy év óta munkálkodók. A jeles szerző e minden esetre nagy érdekkel bíró művét már rég bevégezte volna, ha szintén most megje­lent nemzetgazdászati kézikönyvének kidolgozása egész tevékenységét igénybe nem veendette. * A hazai árvízkárosultak számára a zalavár­­megyei gazdasági egylet részéről Faik Gedő ur által 100 ft küldetett szerkesztőségünkhöz. * Rakovszky Károly ur a szegény gyer­mekkórház részére 1­)5 ft alapítványt tett. * Gróf C­s­á­k­y Gábor hosszabb betegsége után Nizzában — melynek enyhe lege alatt remélé gyó­gyulását — elhunyt; tetemei hazájába szállíttat­tak, s itt Pesten ma fognak beszenteltetni. Béke hamvaira 1 H * A „Hölgyfutár mai száma véglegesen lefog­laltatott. * Kriza János ismert nevű erdélyi iró „V­a­d­­rózsák“ czim alatt terjedelmes és nagy érdekű gyűjteményt ad ki a székely népköltészet köréből. Tartalma e gyűjteménynek : I. Balladák, dalok és rokonneműek: 1. Udvarhelyszék, 2. Marosszék, 3. Vegyes. II. Tánczszék. II. Találós mesék. IV. Népsajátságok: 1) Szólásmódok, közmondások. 2) Népszokások, ünnepélyek. 3) Helynevek. 4) Családnevek. 5) Állatnevek. V. Mondák és nevek. VI. Tájszótár. VII. Utószó és jegyzetek. E szerint minden van itt, mi a székelyek nemzeti sajátságait és szokásait megismertetni képes, vannak pl. 300 éves balladák nemzeti fejedelmeink korából, nép­költemények, mesék homeri modorban sat. Mind­ezekben a költői erő, az eszmemenet és gördület szépsége, a tömöttség és gyors fejlődés, úgy az alakot, mint a tartalmat tekintve valóban meg­lepő. * Tegnap adatott a nemzeti színpadon gr. B­a­t­­t­yányi Julia „Országgyűlési beszéd“ czímű tár­sadalmi vígjátéka, melynek főiránya az ész aris­­tocratiájának magasztosságát és érvényét kitün­tetni a születési aristocratia felett. E színmű nem költ ugyan szerzőjének színműirói tehetségéhez valami fényes reményeket: szerző első művéhez a Honfoglalókhoz képest mégis némi haladást lát­­uik tanúsítani. Szerző többször hivatott, s végül a közönség tapsai között ismételve meg is je­lent a színpadon. *Beniczky Emil és Huszár Imre tehetsé­ges fiatal íróink Hugo Viktor legújabb „Les mi­serables“ czímű nagyhírű társadalmi regényét fordítják magyarra. A mű Ráth Mór kiadásában fog megjelenni. * Midőn a „Militär-Zig“ szerkesztője a Mária- Therézia rend történetének megírásával volt meg­bízva, és gróf Schlicknek megküldé életiratát, ettől levelet kapott, melyben a gróf megköszöni élet­adatai hű gyűjtését s néhányat maga is elősorol. A levélnek e része, mely hazánk legközelebbi tör­ténetére nézve is egy uj, érdekes adatot tartalmaz, igy hangzik: „Arad elé nyomulva, felszólitam Damjanicsot, a vár parancsnokát, de nem akarta magát megadni. A vár erre körülvétetett. Butturlin orosz tbk megérkezik, Damjanics­­csal a vár átadásáról alkudozik, s miután H­a­y­­n­a­u személyes megegyezését bírja, másnapra d. u. 3 órakor a vár átadatott. Négy órakor Haynau­­tól két levelet kaptam (egyiket most is leírom), melyekben legszigorúbban meghagyja, hogy fegy­veres kézzel is álljak ellent a vár átadásának. Oroszországgal, akkori viszonyainkat tekintve, gondolhatja ön bámulásomat. Fedezve voltam, a parancsolatok kezeim között — — de ha enge­delmeskedem, kitör az uj harcz, a szövetség meg­szakad stb. beláthatlan következmények. Haynau jellemét ismerve, a levelet asztalom alá dobtam és semmit sem tevék, és így jó volt, mert Haynau soha sem szólt róluk. Valószínűleg szégyenlette hirtelenkedését. — úgy látszik, hogy Magyaror­szág van kijelölve, családom harc­teréül. L­i­p­ó­t, híres ősapámon kívül, én vagyok a 23-dik Schlick, ki magyarországi harczokban magát kitünteté, s ezenkívül 4 Schlick itt hullt el.“ Fogadja stb. * Győrött „Győr-szigeti kölcsönös segélyezési egylet“ alakult. Ez egylet czélja : az erők egyesí­tése által oly eszközöket teremteni, melyek a ke­resetképességet előmozdítják s a takarékosságot lehetővé teszik s hasznosítják. Minden tag köteles egyegy részvénye után hetenkint 50 krt befizetni. E befizetések 10 évig tartanak. A betételek után 5 percent jár, s a kamatoktól új kamat. Minden tagnak joga van oly kölcsönt igényelni, mely 10 évi összes betételéhez arányban áll. A kölcsön szintén 5-ös kamatra adatik stb. E szép s hasznos irányú egylet már kibocsátotta aláírási íveit, me­lyek f. hó végéig vannak nyitva. Jövő hó 4-én pe­dig megkezdi rendes működését. A mai pénz- és hitelszegény világban ily egyletek keletkezése igen ajánlatos eszme. * A helyi gőzösök Pest, Buda és Ó-Buda közt f. hó lö­létől kezdve reggeli 6 órától este 7-ig fognak óránkint közlekedni. * A dunagőzhajózási társaság igazgatóságához Pest Pilis és Solt t. e. megyék tiszti gyűlésétől a következő köszönetnyilatkozat intéztetett: Igen tisztelt igazgatóság ! Folyó évi február hónapban, a Dunának jéggel borított vize hihetetlen magasság­ra emelkedvén, megyénk solti járásában a védtöl­­téseket elszaggatva, annak lapályosb részeit egé­szen elöntötte, s a lakosságnak élelmi­szereit ré­szint magával elsodorta, részint pedig lakóikból kiszorittatván, azokat használhatatlanná tette, mi­nek következtében megyénk alsó részének lakos­sága a véginség és éhenhalás veszélyének kitéve jön, s emberbaráti nagylelkű segélyzések nélkül, többen áldozatul is estek volna. — Az igen tisz­telt igazgatóság a veszély nagyságáról értesülvén, sietett a rendelkezése alatti erőket és eszközöket, az összegyűlt könyör adományoknak a helyszínére szállítására kirendelni, a minek következtében az oly nagynak mutatkozó nyomor nagy részben eny­­hittetett, s a veszélyben forgó lakosság az éhség­töl megóva lett. — Az ily nemes és áldozat kész nagylelkűséget csak elismerés, és köszönetünkkel hálálhatván meg, kedves kötelességünknek ismer­jük jelen iratunk rendében hálás köszönetünket azzal nyilvánitani, hogy ezen köszöneti tény az utókornál is emlékben leendő fenntartás végett, jegyzőkönyvünkbe igtattatott. — Kik egyéb iránt tisztelettel maradunk Pesten, 1862-ik évi martius 27-kén. Az igen tisztelt igazságnak kész kö­­telességü szolgái: Benyovszky Vincze s. k. első alispán, jegyzetté Horváth Ignácz al­jegyző.“ * A kőbányai lakosok száma már annyira sza­porodott, hogy egy fővárosi gyógyszerész szüksé­gesnek véli ott egy fiók-gyógyszertárt állítani. E gyógytár a kőbányai Schreier-féle házban nyit­­tatik meg. * A Divald és Wágner által szerkesztett „Erdé­­szeti lapok“ IV ik füzete is megjelent jeles szak­­tartalommal. — Óhajtjuk, hogy ezen feladatának mindenképen megfelelő folyóirat a megérdemelt pártolásban részesíttessék. * B­a 11 a g­­ Károly nagykőrösi tanár Magyar­­ország történetét adó ki népiskolák számára né­met nyelven.Német ajkú polgártársaink jól teszik, ha gyermekeiknek megszerzik e könyvecskét. — A békésmegyei gazdasági egye­sület által B.-Cs­ab­án 1862. május 4. és 5-kén rendezendő állatkiállitás és ló­verseny program­­j­a.— A békésmegyei gazdasági egyesület f. évi mart. 18-án Csabán tar­tott választmányi gyűléséből az állattenyésztési szakosztályt megbízta a f. évi május 4. és 5-kére B.­Csabán általános állatkiálitást és lóversenyt rendezni. A nevezett szakosztály e megbízás foly­tán a f. év mártius 31-én tartott tanácskozásban ezen kiállításra nézve a következő határozatokat hozza. Nevezetesen : A kiállítás általános gazda­sági állatkiállitás nevet viselend, s kiterjeszkedik tenyész és részben hízott gazdasági állatokra, névszerinti juh-, szarvasmarha-, sertés- és lókiál­­litásra, s végre lóversenyre. A kiállítandó állatok csak békésmegyeiek lehetnek, mit is községi bi­­zonyítványnyal tartoznak igazolni a tulajdonosok. Mind a kiállítás, mind a versenyben résztvenni óhajtók május 3.ig jelentkezhetnek Csabán Ke­mény Mihály egyesületi titkárnál, igen kívánatos azonban, hogy e bejelentések, a­mennyire lehet, ápr. végéig eszközöltessenek, mert csak így lehetsé­ges a kiállítási helyiség kellő elrendezéséről gondos­kodni. A kiállítandó állatok a számukra kijelölt he­lyet május 3-án délután vagy 4 én reggel 8 óráig el­foglalni tartoznak. A kiállítás ideje alatt az álla­tok élelmezéséről az egyesület fog gondoskodni. A kiállítás rende leend : május 4-én délelőtt közgyű­lés és a bíráló választmányok megalakítása, dél­után 4 órakor lóverseny. Május 5-én délelőtt a ki­állított állatok bírálata, délután a bírálat kihirde­tése és a jutalmak kiosztása, — önként értetvén, hogy a lóverseny díjak a helyszínen a versenynél adatnak ki. A kiállítás helyszíni elrendezésével az igazgató választmány gyűléséből Urszinyi An­dor alelnök, Beliczey István, Korossy Kamill, Thaisz Gyula urak s az egylet titkára bízattak meg. A kiállítás ifj. Omaszta Zsigmond urnak a város alatt közvetlen, a gyulai postautnál fekvő tanyáján leend. — A lóverseny körüli intézke­dést , melynek helye a kiállításnál fog tudtul adatni, — Thaisz Gyula ur vezérrendi. A kiállítás és verseny részletei: I. A juhoknál. A juhok­­nál 3 osztály különböztetik meg, nevezetesen: a) Finom merino juhok, hol a gyapjú finomsága a vi­szonyos mennyiséggel jó tekintetbe ; b) Középfi­­nomak, tekintve a gyapjú mennyiségét a viszonyos minőséggel; c) A közönséges egy és két nyiretű juhok, tekintettel a gyapjutermelés és tejhasználat­ra. Minden osztálynál a legjelesebb tenyészkos és anyák fognak a bíráló bizottság belátása szerint jutalmaztatni, rendelkezésükre adatván : 3 ezüst, 3 bronz érem, 6 arany természetben, és 30 ft o. é. NI. A szarvasmarhánál. Itt jutalmakban ré­szesülnek : a) megyénkben legjelesebb tenyészbi­kák ; b) megyénkbeli legjelesebb tenyész tehenek; c) nemi különbség nélkül 1—4 éves fiatal marha, — mind­ezek faj különbséget nem tekintve; — és d) hizott marha. Díjazásra a bíráló bizottság ren­delkezésére adatik 4 ezüst, 4 bronz érem, 4 arany természetben, és 60 ft. — IH. A sertéseknél. A sertéseknél dijaztatni fognak: a) a legjelesebb megyénkbeli tenyész kanok ; b) ugyan­olyan te­­nyész-kockák; és c) a kiállító által hizlalt sertések. Dijak a sertéseknél: 2 ezüst, 2 bronz érem és 40 ft. IV. A lovaknál. Dijt nyerhetnek itt: a) me­gyénkbeli tenyész-csődörök; b) ugyan­ilyen legje­lesebb tenyész-kanczák, és c) 1—4 éves csikók. Kiosztatik a lovaknál: 4 ezüst, 4 bronz érem és 80 ft. Ezen dijak kiosztása a bíráló bizottságok által szabadon, legjobb belátásuk szerint eszközöl­tetik úgy, hogy azt még dicsérő oklevelekkel pó­tolhatják,­­ valamint viszont valamely állatfaj nem reménylett csekély képviseltetésénél a ren­delkezésükre adott dijakat részben vissza is tart­hatják. — V. A lóverseny. A lóverseny czélja a megyénkben elhanyagolt gazdasági, úgyneve­zett parasztlovak nemesítésére ösztönözni, s né­mely községek jobb lófajait a megye többi község­beli lakóival megismertetni. A versenytér toj­ásdad alakban, 840 folyó él hosszú. Leend pedig négy rendbeli futás, u. m: 1-ső futás: saját nevelésű lovak versenye ; díj : 1-ső nyerő 25 ft, második nyerő 5 ft. 2-dik futás: Békés megyében nevelt lo­vak versenye; díj: első ló 15 ft, második 5 ft. 3-ik futás: körverseny; futhat minden gazdasági ló, melynek tulajdonosa békés megyei lakos; díj : első ló 12 ft, második 3 ft. 4-dik futás: A nyerők versenyei: futnak az első 3 versenynél nyert lovak; dij: az első ló részére 10 ft. — Az egyesületi ta­gok s minden gazdasági egyesületünk iránt érdekkel viseltető ügybarátok résztvevő figyelmébe ajánl­­tatik mind a kiállítás, mind a verseny. Vég­re szolgáljon ezen hirdetés­ az egyesületi ta­goknak egyszersmind meghívásul békésmegyei gazdasági egyesületünknek a kiállítás első napján május 4-én délelőtt 11 órakor a csabai kaszinóban tartandó közgyűlésére. Az állattenyésztési szak­osztály 1862. márt. 31. tartott üléséből. Kemény Mihály gazd. egyl. titkár. « A londoni világkiállítás megnyi­tási­ ünnepélyének programmja fel­sőbb helyen már megerősíttetett. E programm a következő : A királynő képviselőiül működnek: a cambridgei herczeg,a canterbury érsek, a lord-kan­­czellár, Palmerston lord és D­e­r­b­y gróf. Je­len leendnek ezenkívül az összes miniszterek s királyi biztosok, a külhatalmasságok követei és az idegen bizottmányok elnökei, kikhez különös meghívások intéztetnek. Továbbá a két parlamen­ti ház tagjai, püspökök, az egyetemek igazgatói, az egyes községek elöljárói, a tudományos egyle­tek elnökei, a hadsereg, hajóhad s önkénytesek tisztjei stb. mindnyájan teljes díszben. A királyi helyettesek, s a meghívott díszvendégeknek a déli központi udvarban történt fogadtatása után, me­net alakul s a palota nyugati részébe vonul. Itt van felállítva a királyi szék, hol a néphymnus első versszaka elénekeltetik s a királyi leirat elolvas­­tatik. Innét a menet a keleti részbe indul, hol a zenészeti ünnepély tartatik. Ennek bevégeztével ismét viszatérnek a nyugati részbe, hol a londoni püspök rövid imát mondva, a dalkar a hallelujáht s nemzeti­ hymnust hangoztatja s ezzel a cambrid­gei herczeg a kiállítást megnyitottnak nyilvánítja. A központi udvar déli részében felállított zeneban­da a jelenet élénkítéséhez járul. — A­mi az épü­let épitésének befejezését illeti, megjegyzendő, hogy az az utolsó napokban csodálatos gyorsaság­gal halad előre. Az épitészti állványok e hét végé­vel már eltávolíttatnak, a kúpok tökéletesen ké­szek, a bejárások szabadok s mindenfelé hangya­­szerű tevékenység uraló. Eddig mintegy 6000— 8000 darab szállítmány érkezett, az angol osz­tályzat gyorsan telik, itt és az idegen osztályzá­sokban is számos szekrény már fel van állítva. A nagy diadal­jelek a központi csarnokokban fognak felállíttatni.^A szobrok a kijelölt helyekre tétetnek, egyes részek már korlátokkal ellátvák, egy szóval, az egész palota benseje ünnepélyes szint nyer. * Megjelentek s beküldettek: 1) A magyar pro­testáns egyház szabadságának védelme, némely tekintélyes német tudósok megtámadásai ellen, irta Révész Imre. Külön lenyomat a „Sárospataki füzetek“ VI. évfolyamából. Sárospatak, a ref. fő­iskola betűivel 1862. 2) „Österreich und Ungarn. Von Bonamy Price. Wien 1862.“ * Rózsavölgyi mükereskedésében a következő uj zenemüvek jelentek meg. 1) „Un Soir au théatre national de la Hongrie. Fantaise de concert sur les motifs de „Bánkbán“ opera national de Fr. Erkel. Pour le pianoforte composée par J. Schulhof Ára 1 ft 50 kr. 2) Ronde Darlékarlienne (Dans de la Suéde). Morceau caracteristique par J. Schul­hof. Ára 1 ft. 3) Operetten-polka Offenbach „Daph nis et Cloe“ és „Tschin-Tschin“ operettejei bői Ára 40 kr. — Nagyvárad, április 3-án 1862. A nagy­váradi jótékony nőiegylet bizalmával megtisztelt rendezőség nevében, a netalán bekövetkezhető félreértés, vagy épen gyanúsítás megelőzése végett, kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni , misze­rint a „Pesti Napló“ április 2 i­ számában közlött nagyváradi értesítés, a műkedvelői előadásnak mind czélját, mind jövedelmét hibásan irta meg; mert a közvetlenül egymásra következett két szini előadásnak tiszta jövedelme csak fele részében illetendi az árvízkárosultakat, mig másik fele, mint az a szinlapokon határozottan kifejezve vala, a váradolaszi kisdedóvoda gyámolitására lesz fordí­tandó ; továbbá mert a jövedelem a költségek le­számítása nélkül sem közelítette meg az 1000 ftot s igy tisztán annyi semmi esetre sem lehetett. Egyébiránt a rendezők igazolására, a jövedelem hivatalos kimutatását utólagosan közlendem.[G­y­a­­lokay Laj­os*). * A magyar és nem-magyar törvényhatóságok közlekedése ügyében a magyar kir. üdv. kanczel­lária és az igazságügy-miniszter között egyezke­dés jött létre. Az igazságügy-miniszter következő rendeletet intézett a nem-magyar törvényhatósá­­gokhoz : 1) A Magyarországban eszközlendő jog­­végrehajtást illetőleg, a m. kir. üdv. kanczelláriá­­nál teendők az intézkedések, és e czélra az igaz­ságügy-minisztérium elé terjesztetnek mind a bí­rói elismervény hiteles leirata a véghatárzati okok­kal, mind az elismervény alapjául szolgáló vád­okmány­nyal. 2) Váltóügyi végrehajtások ügyében pedig a pesti váltófelebbezési­­széknél teendők az intézkedések és e czélra a vád alatt levő váltó hiteles leirata közvetlenül az illető cs. kir. orszá­gos főt.székhez küldetik. * A nagyvárad-budai cs. kir. országos pénzügy­igazgatósági osztály, a buda­pesti cs. kir. fogyasz­tási vonal hivatalok létszámában Liezenmayer Fe­rencz, ideiglenes III. osztályú főhivatali ellenőrt, ideiglenes II. osztályú főhivatali ellenőrré; Knop­­pek János II. osztályú ideiglenes főhivatali tisztet, ideiglenes III. osztályú főhivatali ellenőrré, és Goldemund Vilmos, ideiglenes főhivatali segédet, ideiglenes II. osztályú főhivatali tisztté nevezte ki. * Somogyi levelezőnk írja ápril 5-ről: Leg­közelebbi soraim még alig láttak világot, már­is új fellépése hallatszott az útonálló bandáknak. — Pár napja Vityán (Jankovich László volt főispán birtoka) bent dőzsölt egy házban néhány jól fegy­*) Ily helyreigazítások elkerülése végett fölkérjük­­. levelezőinket újólag, hogy csak oly dolgokról ír­janak , a melyekről határozott tudomásaik vannak. S­z­e r­k.

Next