Pesti Napló, 1862. július (13. évfolyam, 3715-3741. szám)

1862-07-01 / 3715. szám

alig más megyékben az uzsora dühöng? Mindezen csudákat megfejti a felelet, mert bányaiparunk van, mert a jó Isten e vidék hatalmas bérczeibe fektette le a rezet, és fökép a vasat, tehát oly anyagot, mely az emberi munkásságnak, tehát az újkor csodás anyagi haladásának egyik fő­­s alapeszköze. Ez ipar, a­mint most áll Gömör, Szepes és részint Sáros megyékben vagy 6 millió lftnyi összeget hoz évenkint forgásba, melyből vagy 2 millió forint csak a dolgozó osztálynak jut. Volt alkalmam a felföldi vas­ipar állását, akadályait és szükségeit azon emlékiratban bővebben kifejteni, melyet a felső-magyar­­országi vasgyári egylet, hazánk mélyen tisztelt törvényhozásához benyújtott. Ez iratra hivat­kozván, itt csak azt jegyzem meg, hogy e hazá­ban, hol oly kevés a természetszerű, nekünk de­­stinált iparág a bányaipar minden tekintetben első helyre érdemes. De ezen, századok óta elé­ngedetlen munkássággal a felföldön fenntartott ipar életgyökerén két féreg dúl — nincs o­l­­csó és gyors közlekedése az eladási piaczczal, és szükséget kezd szen­vedni tűzi anyagban. Az első hiány le­­hetleníti a versenyt a vasutak birtokában lévő bel- és külföldi hason iparral,a másik baj veszé­­lyezteti fennmaradását és akadályozza kifejtését. Oly vaspálya vonal, mely az eladási piaczot és a tűzi anyagot közelebb hozza, mindkét bajon segít. A f. m. o. ér­ez kerület feladata a nyersvasgyártás, mert itt, hol tömérdek gazdag érez kínálkozik, kár volna a tűzi anya­got finomításra pazarlani — hadd vegye a fino­mítást oly vidék által, melynek tűzi anyaga van, de ércze nincsen. Ilyen vidék e honban Sá­ros, Zemplén, Beregh, Ung, hol sok erdőség —­­ Nógrád, Borsod, Heves, hol tömérdek barna kő­szén található — ilyen vidék egész Halics,Mor­vaország és Szilézia, hol erdő és kőszén, de érez nem honos. Szepes-Gömör érczkincsei tehát oly megbecsülhetlen alap, melyből 7 megye és három szomszéd koronaország finomító vasipara fejlődhetik, a mint már jelenleg is a morvai és sziléziai roppant vasgyárak csak a f. m. o. nyers vas segítségével állhatnak fenn. De a nyers vasolvasztás vagy faszenet, vagy oly koaksiroz­­ható kőszenet igényel, melylyel olvasztani lehet. Ilyen kőszén pedig széles e hazában — kivévén a Bánátot, mely hozzánk felette távol — még fel nem találtatott, mert a Bódva és Zagyva völ­gyek hatalmas rétegei csak barna kőszenet tar­talmaznak, mikkel finomítani igen, de olvasztani nem lehet. A legközelebbi olvasztásra alkalmas kőszén Mährisch-Ostrau vidékén található, és pedig roppant telepzetekben. Ezen kőszénre alapitá Morvaország vasiparát, ugyane vidékbe viszi tehát finomítandó magyar nyers vasun­kat is. M.­Osztrán vidéke tehát vasiparunkra nézve — addig, mig e honban nagyobb finomító vasipar fejlődik — piaczis, köszénrak­­t­á­r is, nyers vasunk neki, kőszene nekünk kell — a természetes csere minden feltétele meg van, s összes érdekeink kiáltólag könyö­rögnek egy vasútért, mely bennünket e ponttal lehetőleg rövid vonalon kössön össze. Ez meg­történvén, a nyers vastermelés nagy lendületet nyereni, és e felföldi vidék lesz hivatva, fedezni a hiányt, melyet az összes birodalom nyers vasban már most is szenved, s vagy 1—2 mil­lió mázsányi rész külföldi vassal kénytelen pótolni, mig a mi nyers vasunk oly jeles, hogy jelenleg is Poroszhonba viszik ki 10— 20,000 mázsánként aczélkészitésre. — A ki pedig kicsinybe vizsgálta, mily jótékony ha­­ással van egyetlen egy gyár az egész körül-fekvő vidékre, az fel birja fogni azon áldást, melyet ily kétszerezett termelés árasztana el az egész országrészre, a hazára és a szomszéd ko­ronaországokra, s az nem fog kétkedni azon, hogy oly pálya, mely mint varázs vessző, mind­ezen csirát életre serkentendi, mely oly nagy­szerű anyagcsere közvetitője lett, bizony nem szoruland soká kamatbiztositásra. E pálya pedig nem lehet — mint fentebb meg­mutattam — a tárczavölgyi, hanem a hernád­­völgyi, mert amaz a szepesi érczkerületet mel­lőzi, emez minden főbb pontját érinti. Már most nézzük, mit tehet Sáros a közgaz­dasági szempont s a jövőnek mérlegébe, micsoda országos ipara van, melynek kedvéért tanácsos lenne az összes bányaipar életerét megmetszeni ? Sárosnak csak két jelentékenyebb iparága van :az erdőértékesítés és a sófőzés, mert műmalmokat, fonógyáracskát, czement-ké­­szítést, fazekasműhelyet csak nem fogunk egy 6 milliónyi értéket évenkint teremtő szepes-gömöri bányaiparral szembe állítani. Az erdő­ipar részint faszenet ad a szepesi ol­vasztó műhelyeknek, tehát ezeknek fennállásától és jólététől függő segédipar vagy önálló deszka, lécz, zsindely készítéssé alakul, mely azonban csak addig tart, míg az erdők ki nem pusztíttatnak, tehát a succrescentiától függő kor­látolt ipart képvisel. A sófőzés Sóváron a kassa-tarnovi vasútvonal létesítésével magától megszűnik, mert a főmér­nöki számítás szerint a bochniai kősóval nem fogja kiállani a versenyt Szepes, Gömör és Liptó megyékben — a sófőzésre használt gyönyörű erdőterület pedig a szepesi bányaiparnak meg fog nyílni. Vas és rézércz Sárosban nincsen, de igenis lehetne vasfinomítási ipara, sűrű,vizerőt rejtő er­deinek völgyeiben. A tárczavölgyi pálya közgazdasági előnye te­hát igen kétes, másodrendű és nem állandó, de többet mondok: e pálya hatása Sáros fentebbi iparágaira nézve épen káros. Ugyanis a faszén termelés és a vasfinomítás Sárosban csak akkor fog nagyobbszerű arányban fejlődni,ha a szepesi érczkerület valamennyi pontjával a hernádvöl­­gyi Abosról Eperjesre kiágazó pálya által leend egybekötve, mert ez után viendi ki szenét és hozandja be a finomításra szükséges nyersvasát leggyorsabban és legolcsóbban. Befejeztem a párvonalazást s reméltem, hogy a gondolkodó honfi előtt igazolva van Szepes- Gömör,ha a hernádvölgyi pálya mellett 1856 óta szót emelt. Igaz, e pálya majd­nem 10 mtfölddel hosszabb és 3,700,000 fttal drágább, de ha Er­dély jólétének kifejtése az ország közvéleményét a nagyvárad-brassói sokkal hosszabb vonalnak megnyerte, s az orsz. gazdasági egyesület em­lékirata egyenesen kijelenti , „hogy két vasút­vonal közül, nem mindig a legrövidebb, s annál fogva egészben véve kevesebb költségbe kerülő egyszersmind a legjövedelmezőbb, hogy igen sok függ ama vidékek népes,iparos és vagyonos vol­tától, melyeken a „gőzmozdony átrobog“; bizony ezen elvek ép úgy alkalmazhatók Szepesre s a hernádvölgyi, mint Erdélyre és a nagyvárad­brassói vonalra. Hogy tisztelt barátom a legalaposabb fent elő­adott adatokra és közgazdasági nézetekre fekte­tett meggyőződésünket „provinciális érdeknek“ mondja, mely ellen bátran síkra fog szállani, az legkevésbbé sem bánt, mert mindenesetre dicsőbb egy egész provinciának , azaz országrésznek (melynek jólétével a haza jóléte is nő,­ mint egyes testületnek vagy személynek zászlóhordó­ja lenni, hanem hogy a határozati párt egyik ér­demes tagja még a fajbeli különbséget is egyik érvül akarja felhasználni arra, hogy a pálya­vá­rosnak, hol a „magyar faj pusztuló­félben van“ vitessék, azon valóban megbotránkoztam. Hát a szepesi nép roszabb-e az 1861-ki országgyűlés egyenlőségi elvei szerint a sárosi „magyar faj­nál? nem öleli-e az édes közhazát ép oly forró és nehéz időben megedzett szeretettel szivéhez, mint szomszédja ? s a vaspálya és H. András arany bullája közt valami delejes vonzódás létezik-e ? Oh! hagyjuk az efféléket igen tisztelt barátom, mert ez, Isten tudja, hova fogna vezetni, pedig ezúttal mi csak Tarnovba igyekszünk. Más érvet fogok én még befejezésül a mérleg­be tenni, mely a szepesi pályát minden egyebek felett ajánlja, s ez azon körülmény, hogy e pálya Poprádról a Vágvölgybe folytatható és Zsolnán a pest-oderbergi fővonallal egyesíthető, mely poprád-zsolnai lánczszem által, nem csak Szepes Gömör gyáripara, de az egész felső Tiszavidék kimondhatla­nul nyerne. Ugyanis az ipar 29­2 mfdel rövidebb összekötő vonallal bírna M. Osztrauba, tehát a tarnovi kerülésre nem szo­rulna nyers vala­ki- és kőszene bevitelében, a f. Tiszavidék pedig egyenes uton vinné ki termé­keit egész Poroszországig, Kassától kezdve oly vidékeken keresztül, melyek mind fogyasz­tók, s nem volna kénytelen a pest-zsolnai kerü­lést tenni, míg másrészt a felső Garan s a Vág­­völgy vidékei egyenes közlekedésbe lépnének a Tisza áldott zónáival. E jövő pályakép, mely sze­rint a zsolna-oderbergi fővonal két sugárban terjedne ki Pest felé a Duna, és Kassa felé a Ti­sza mellékére, útbaejtvén amott a régi bányavá­rosok, itt Szepes-Gömör bányaiparát; minden­esetre bájosabb és határozottabb czélu és kivi­telű eszme, mint tisztelt barátom azon előttem érthetlen ködfátyol-vonala,mely az olaszi szárny­vonalból eredve, felső Gömörön által Szeredre igyekszik s e két végpont közt égbekiáltó őshe­­gyeket oly könnyűséggel hatolja­ át,mintha Blum­­auer szerint sajt vagy vajból volnának faragva. S ezen hernád-vágvölgyi eszme — hozzájáru­lásunk nélkül — már nagy elismerést vívott ki magának, mert nemcsak hogy a főmérnöki je­lentés egyenesen kinyilatkoztatja, hogy felső Magyarország forgalmának nyugati főiránya e vonalt igényli legsürgősebben,hanem Bécsben már vállalkozó is akadt, a­ki az előleges felmérések­re megkapta az engedelmet. Tisztelt barátom ugyan parforce-vonalnak nevezi ezen kassa-oder­­bergi vasutat, de ha fontolóra veszi, hogy ez a kassa-tarnovi vonalnak kezdetét Poprádig és a pest-oderbergi vonal végét Zsolnától Oderbergig magában foglalja, s hogy csak Poprádról Tarno­­vig és Garan Nánától­ Zsolnáig kell kiegészítő­leg építkezni , hogy két országos fővonalunk meglegyen — bizony országos pártolásra méltó vonal fontosságát nem fogja tőle megtagadni. Hosszúra terjedt válaszomat azon kéréssel és óhajtással zárom be, hogy e téren vitánk be le­gyen rekesztve, fenntartván folytatását, ha kell azon időre, midőn Magyarhon közgyűlésén a ka­­matbiztositásról leend szó! Fest Imre: Tárcza. A fürdésnek a falában, és különösen a tiszta vízfürdőnek orvos­tudo­mányi értéke. A budapesti kir. orvosegylet f. é. május 17. tar­tott rendes ülésében felolvasta Pete Zsigmond tr. pesti gy. orvos. (Folytatás.) A hidegnek élettani hatása. A hév-elvonás első hatása a tapintat-érzékre történik, melynek, mint említem, természetes in­gerét képezi, azért izgatókép hat, mit igen hideg tárgyak, például jégnek érintésekor világosan érzünk. A hidegnek egyedüli érintésére a hatás is csak az igazgatásra szorítkozik, bár­mily nagy legyen is a hideg, azért nagy hideg érintése a bőrön ugyanazt eredményezi, mit egyéb erős iz­gatószer, például légköneg (ammónia) okoz, így, ha folyó szénsavat csöppentünk a bőrre, a nagy hideg miatt azonnal hólyag támad. A hidegnek ezen túl izgató hatása hozza létre egyrészt a kö­zönségesen fagyásnak nevezett tüneményeket a végtagokon.­­ Második hatását a hideg akkor gyakorolja, ha a szervezet rétegeibe megy át, azaz ha ezen rétegek hérvesztést szenvednek, a­mi nagyobb hideg érintése után rögtön történik, ekkor physikai törvények szerint a szövet össze­húzódását, s a nedvek sérülését, s olvadását okozza, vagy végeredményében a megmerevü­­lést. Tartós, de csekélyebb hideg az idegműködést, érzést és mozgást a behatás helyén az első izga­tás után azonnal lehangolja, a rostok összehú­­zódnak, a keringés lassul, az edények szűkülnek. Nagyobb hideg tartós behatásánál az idegek bé­nulnak, az izomrostok megfásulnak, a véredé­nyek szűkebbek, a keringés még lassúbb lesz, s a hajszál­ edények annyira szűkülnek, hogy a vértekecseknek az átmenetet nem engedik, innen a szövetnek halaványsága. Végre, ha a hideg tartósan és oly mérvben hat be, hogy azt a szer­vezet melegfejlesztése ellen nem súlyozhatja, akkor megfagyás következik, a­mi nem egyéb, mint a szövetnek és nedvnek rögülése. Ezen vál­tozásokat a hideg hozza létre, behatása helyén és tartása alatt, de mindenesetre azon megszorítás­sal, melyet a szervezet edzettsége és hévfejlesztő képessége ellene gördíthet, mert tapasztalás sze­rint, maga a hidegnek behatása a testet nagyobb hő kifejlesztésre ébreszti. Liebermeister és Curie kísérleteiből az tűnt ki, hogy a testnek hérfejlesztése 16—24­­. fokú fürdőben háromszoros, 4—5 fokúban pedig tízszerte na­­­gyobb, mint közönséges körülmények között, így a testnek azon részeiben, hová a hideg még el nem hatott, a hőkifejlesztés fokozva van, és pedig némi arányban a beható hideg fokával, azért látjuk gyakran, hogy a hidegedzett bőr és bőridegzet jégpont alatti 10—15­­. foknyi hide­get is elszivel ártalom nélkül, míg gyönge nők­nél, különösen leánykáknál már 10 tevőleges fok körül is létrejönnek úgynevezett elfagyási tünemények, de a­melyek, mint említem, nem egyebek, mint a hideg, vagy a meleg túlizgatá­­sának eredményei. Azon ponttól kezdve, hol a hideg megszűnt hatni, ismét az izgató hatása kerül érvényre. Va­lamint az idegek központi részének csak izgatás jut, úgy a hévvesztő részekben is, ha a hévelvo­nás megszűnik,s a test melegfejlesztése a veszte­séget pótolhatja, az idegek minden működése, a keringés és a hőfejlesztés fokozott erélylyel tér vissza és pedig annál nagyobb mérvben, minél nagyobb volt a hideg behatása roncsoló fokán innen, és minél nagyobb a szervezet erélye a szenvedett hérvesztést pótolhatni. Az idegzet ezen működését visszahatásnak (re­­actio) nevezzük. A hidegnek ezen itt leírt hatását Spiess Jr. gór­cső vizsgálatai szemlátomást mutatták meg. Ő ugyanis egy denevér szárnyát a górcső alá helyező és reá a fagyponttól 18­­. fokig különböző hi­deget alkalmazott. Ekkor a hajszáledények szű­külni és halaványulni, a keringés lassabbodni, a hideg fokához képest, 1—20 p. múlva kezdett, utána fennakadásokat és ingadozást tapasztalt a keringésen, de a vastagabb erek verése gyorsabb lett, színük sötétebb, mint a hideg alkalmazása előtt. További perc­ekben a nedvkeringés a haj­száledényekben lassan kint megszűnt, utána in­gadozások között a vastagabb erekben is, és tel­jes értetlenség állt be. Eltávolítván a hideget, a keringés lassan ingadozva megújult, először a vastagabb, utána a hajszáledényekben, s csak­hamar gyorsabb, nagyobb, s az edények piros­­sága szinezettebb lett, mint a kísérlet előtt. Spiess. Balneolog. Zeit. 9. 18. sz. C. 860. 185. 5. B. A hidegnek ezen itt körvonalazott élettani ha­tását a hideg vízfürdőknél annál inkább lát­juk érvényesülni, minthogy a viz sürűebb test lévén, a hideget behatóbban közli. Első hatása az izgatás. Hidegebb 5—10 fokú víz metsző fáj­dalmas érzést gerjeszt, s különösen a légző szer­veket görcsös belégzésre készteti. Ezen a fokon a hideg második hatását a lehűlést is nagy gyor­sasággal gyakorolja, a szövetek összehúzódnak,­a felbört az ismeretes borsódzás,lúdbőr lepi el, az idegek elvesztik érző és mozgató tehetségüket, az izmok megfásulnak, az edények szűkülnek, s a keringés, különösen a hajszáledényekben, na­gyon megszoríttatik, a bőr vértelen lesz, s mi­után a hideg fürdőben a vérkeringés az egész test felületén megszorítást szenved, a vér s egyéb nedvek a belső szervekre lesznek visszanyomva, a­hol következőleg ideiglenes torlódás támad. Mindezen tüneményeknél fogva a szervezet ilyen fokú fürdőket sokáig ki nem állhat, s ha utána a testnek fölmelegedésre alkalom lesz adva , visszahatás következik, mely annál na­gyobb fokú teend, minél nagyobb volt aránylag a hideg, és minél több erélylyel bír a szerve­zet a visszahatás gyakorlására. Ezen visszahatásnak élettani magyarázatát egyrészt a hideg izgató minőségében, másrészt azon körülményben találjuk, hogy a hideg által a test belsejébe öszpontosuló vér a központi idegszerveket nagyobb munkásságra ösztönzi, ennek közvetlen eredménye azután a búvárok ál­tal tapasztalt fokozott hértermelés is, a­mely mű­ködések visszahatási tüneteket hoznak létre.­­ A fagyos fürdők az idegrendszerre mintegy megrázkódtató hatást gyakorolnak, később pedig nagy visszahatást idéznek elő. Életrendi czélból azért az ily fürdők testerősítésre és a légviszon­tagságok elleni edzésre igen hatályosak, de épen hősi hatásuknál fogva könnyen árthatnak. Egy­kor Salzman testedző nevelési rendszerének kö­vetői sokat gyakorolták azokat nem mindenkor ártalom nélkül. Gyógyhatása az ily fürdőknek óvatos szakértő kezében igen nagy lehet, mind­­azáltal ritkán veszszük igénybe, talán a hősi sze­rek iránti túlságos némi irtózatunk miatt. Kivé­telt tesznek a hidegvíz gyógyászok, a kik ezen fürdőket egyik hősi gyógyhatányuknak ismerik, s kik azzal az utólagos visszahatással egybeköt­ve, a betegségek hosszú sorát gyógyítják, u. m. görvélykórt, angolkórt, csúzt és köszvényt, jász­­kórt és méhszenvet, stb. sikerrel leginkább ott, hol a beidegzés megmásítása, a bőrre történő iz­gatás, vagy kiválasztás által gyógyulás, vagy ja­vulás eredményezhető, különösen általános gyen­geség, vagy a bőr tétlenségén alapuló bajokban. Ilyen fürdők hazánkban is léteznek, hol hide­gebb, leginkább bérczi vagy havasi források fa­kadnak, mint például Tátra Füreden. 6. 7. fokú ritka hidegségü vízzel továbbá Homorodon és Farkasmezőn Erdélyben, hol 7—8 fokú tágas meder­fürdők léteznek, melyeknek hatását al­kalmam volt magamon és másokon észlelni. A hűvös fürdők k­­b. 15 foktól 20 ig élettani hatása lassú lehűtésre, csekély izgatásra, és a le­hűtés fokához mért visszahatásra szorítkozik, azonban mindazon élettani változatokat képes a szervezeten előidézni, melyeket a hidegebb fürdő előhoz, csakhogy gyengébb mértékben, azért is gyógyhatásuk csak bizonyos mérvben történt használatuk után juthat érvényre. Életrendileg használatban vannak folyamok és tavakban, vagy nagyobb medrekben, hol a fürdéssel úszás is egybe van kötve, és a fürdés társaságban tör­ténik. Gyógyászatunkban, ha hideg fürdőt rende­lünk, rendesen ilyen fokút értünk. Ezen fürdők hosszabb használat mellett általában nagy gyógy­­erővel bírnak, történjenek a fürdések folyam-, vagy tóvizben, azonban folyamvizben e gyógy­­erőt senki sem szokta keresni, csak hír­neves tó­vizekben, melyek mégis folyam­vizeknél minden tekintetben alább állanak, és sem a folyamok tisztaságával, sem a víz moz­gásával, sem egyenletes hévfokkal nem birnak, mindazáltal fényes gyógyeredményeket képesek kellő számban tett használatuk után felmutatni. Az ily gyógyeredményeket leginkább nagy ta­vak mellett lakozók között lehet tapasztalni; így például a Balaton mellett, hová orvosi utasítás nélkül is népies javaslatok következtében nya­ranta számtalan beteg zarándokol, a­kiknek meg­figyeléséből az orvos a Balaton vizének, ha úgy tetszik, vagy ha nézetem szerint egyszerűen a hideg, vagy hűvös fürdésnek nem sejtett hatását gyakran bámulhatja. Arról egyébként alkalmi­lag meggyőződést szereztem, hogy Balaton-Fü­red gyógyeredményének és így hírnevének is több mint felét a balatoni hűvös fürdőknek kö­szönheti. A melegnek élettani hatása. A tapintás szervén a melegnek sajátlagos ér­zete akkor támad, ha a szervezetbe hévanyag to­lul be, a­mi csak akkor történik, ha a szervezet a magáénál magasabb hévfokkal jő érintkezésbe. A melegérzés annál hevesebb, minél magasabb a beható hévfok, s a tapintás szervét foka szerint izgatja. Ez izgatás a melegnek kisebb fokán sze­líd és kellemetes, magasabb fokain pedig az is­mert égető érzést­ okozza, úgy, hogy a forrpont körül a szervezetre túlizgató edző hatást gyako­rol, így a nagy hideg és a nagy meleg hatása ugyan egy, hozzá számítva azt, hogy a hideg végletén mindent megrögzít, a meleg pedig izzó fokán éget. A szervezet belső melege 26 és 29­­. fok közt változik. A melegnek izgatása addig tart, míg a test­rész a beható melegnek fokát el nem sajátította, ekkor az izgatás vagy­is a melegnek érzete meg­szűnik, és csak nagyobb fokú hév érintésére áll ismét elő. Hastings Jr. a melegnek izgató hatását górcső alatt ekkép észlelte. Miután a békának a lábát meleg vízbe mártotta, hártyájában a keringést gyorsulni, az edényeket szűkülni tapasztalta; később, miután ezt néhányszor ismételte, az edények kitágultak, s a vér lassabban folyt. A meleg által intézett helybeli behatás tehát, vál­tozatlanul maradt szívverés mellett, a hajszál­­edényeket először összehúzódásra, s a keringést gyorsulásra késztette, azaz, izgató hatást gyako­rolt. A melegnek ezen első behatásától különbözik az, melyet a szervezetben physikai minőségénél fogva gyakorol, ha átható képessége szerint a szövetbe hatolt. Ekkor a szervi szövetek és nedvek terülnek, az idegek erényöket vesztik, az edények tágul­nak, s a keringés passiv állapotba jut, a­mi az érvelés sebességét,a vérbőségét, de mellette a keringő nedvek kisebb, nagyobb pangását ered­ményezi. Megjegyzendő e helyen,­hogy a­mikor kül me­leg hatol a szervezetbe, a hévnek ezen lankasztó hatása két oldalról áll elő : egy­részt a betoluló hév, más­részt a kiküszöböltetésében meggátolt fölösleges szervezeti meleg által. Említem már, hogy a szervezet minden pillanatban több hév­anyagot fejleszt ki, mint mennyire kitartásában szüksége van, azért annak, egy részét hidegebb közegébe bocsátgatja. Ha tehát a külső magas­ hévfok a fölösleges belmeleg kiküszöbölését meg­gátolja, akkor ez összetorlik és szinte azon tüne­ményeket hozza létre, mint a külső meleg, csak hogy mind nagyobb mérvben, minthogy e belső hértorlódás legelőször is a kiválólag hérképző, vagy vérbőséges szervekben, a tüdőben, szív és nagy véredényekben történik , hol sza­porább légzést, gyorsított szív és érvelést, továbbra különféle légzési nehézségeket, lég­rekedést, fuldoklást, vértorlódást okoz. Ez ok­nál fogva magasabb fokú fürdőben, minden a test részéről történő mozgás légzési nehézsége­ket hoz elő, vagy azokat öregbíti, minthogy tu­domás szerint minden mozgás a belhév kifejlő­dését nagyobbítja. Tartós hévnek behatási helyén az idegek el­tompulnak, az érzés általában csökken, de külö­nösen a hideg iránti érzés is elvész. így, ha 40­­. fokú vízbe egy ideig ujjunkat tartjuk, uj­junk a hideg iránt érzéketlen lesz. Ez oknál fogva különféle fájások a melegtől meg szoktak szűnni. Továbbá, a hév lankadást idéz elő, mely fokonkint ájulásba megy át. Az izmok hasonló­kép vesztik erejüket, s az általános bágyadtság­­gal együtt elgyengülésbe esnek. Az edényeket a meleg kitágítja, vérbőséget, duzzadtságot okoz, az érvelés, valamint a légzés is szaporább lesz, de a vérnek élenyülése teteme­sen alább száll. S e g v i n kísérletei azt mutat­ták, hogy 12­­­ foknál 1 óra alatt a belégzett éleny 1344 köbhüvelyket tett, 25, 5 foknál pe­dig már csak 1210-et, és így a meleg minden nagyobb fokával az előny felvétele aránylag ke­­vesbül. M a g e n d i e továbbá meleg levegő­be zárt állatok vérét feketének, kevéssé olvadé­konynak és rostonya-szegénynek találta , vérdús szerveikben fekete vér­beszürménkedést, a tak­hártyákon és a belekben vérömlenyt lelt a mi­ből kétségtelenül következik, hogy a túlságos meleg a vérben sülyvegyet (diser. scorb.) hoz létre. Azon körülménynél fogva, hogy meleg légben kevesebb elenyt nyer a szervezet, de más oldalt, a melegnek lehangoló tulajdonainál fogva, a kül­ső melegnek behatása alatt a szervezetben a hév­termelés csökkenik , mit Hoppe kisérletei is tanúsítanak , a­ki a melegnek behatása után nyomban belső hércsökkenést következni ta­pasztalt. A szervezet háztartására nézve legfontosb vál­tozás az, melyet a meleg a bőrben fészkelő nagy számú veríték­mirigyekben eszközöl. Ezeket a meleg, s az ez által okozott torlódás , duzzadt­­ság, bő elválasztásra készteti, melyek váladéku­kat a lyukacsokon át a bőr felszínére öntik. A verítéknek fő feladata az, hogy a szervezeti meleget mérsékelje. Az által, hogy a veríték vize, mely 99 százlok­ját teszi, a test felszínén gőz vagy pára alakba megy át, nagy mennyi­ségű hévanyagot köt meg, s ekként a szerve­zetben torladozó meleget magával viszi. Csak ezen körülménynél fogva képes a test 80 és magas­ hévfokú levegőben, habár csak rövid ideig is, sértetlenül maradni, miként Duhamel és Tillet kísérleteinél a 108­­­°-nyi meleget néhányan egész 10 perczig kiállották. A meleg tehát általánosan az idegzetre elő­ször, mint igazgató hat, de mit idegműködés le­­hangolása követ. A tendeletre nézve pedig egy bizonyos fokig, mint a szervi folyamatok szük­séglete az áthasonlitást elősegíti, magasabb fokán pedig a kiválasztást nagy mérvben eszköz­li, s a szervi anyag bomlásának kedvez. (Folytatása következik.) Pest, június ÜSS. 1862. Kovács’t Sebestyén Endre tudor shir­­neves műtő ur, ki, mint városi közkórházunk el­­sődorvosa, annak 2-ik sebészi osztályát már szá­mos évek óta jelesen vezényli, működése ideje alatt végrehajtott jelentékeny s nevezetes műté­­teleinek képleteit fáradságosan s költségesen ki­dolgoztatván összegyűjté, s igy egy kórtani mú­zeumot alapított, melyet a nevezett kórháznak becses ajándékul fölajánlott. — E muzeum ün­nepélyes s nyilvános átadására a tudomány szá­mos tekintélyes s képviselői gyülekezének ma délelőtt a Rókus-közkórház igazgató hivatalában. — Megjelent ugyanis e szertartásra a n­emzeti muzeum tudós igazgatója, K­u­b­i­n­y­i Ágoston ő méltósága, — az egyetem Stokinger, Len­­hossék és Arányi tanár urak által jön kép­viselve, — az országos főorvost dr. Hartl hely­tartótanácsi fogalmazó helyettesítő, — a vár. ta­nács küldöttjei Feszi Ágoston tanácsnok és kórház-bizottsági elnök, s egy más vár. hivatal­nok urak valának, — azonkívül a vár. ker. főor­vosok — a kórházi elsőd, nemkülönben az in­tézet al- s segédorvosai és városunk gyakorló or­vosainak jelentékeny száma gyűlt össze ez ünne­pélyben résztveendő. Minekutána a kórház igazgatója s városi tiszti főorvos dr. T­o­r­m­a­y Károly tudor ur a gyü­lekezetét néhány szívélyes szavakkal üdvözlő, röviden előadá az összejövetel czélját, Kovács tudor urnak az intézet körül kifejtett érdemeit kiemelő, s áttérve legújabban hozott nagylelkű áldozatára és az intézet s a tudomány érdekeit előmozdító nemes tettére, — az intézet nevében a tisztelt adakozó urnák forró háláját kifejező, — a jelenlevőknek pedig köszönetet mondva, hogy az intézet , a tudomány iránti részvétüket tanú­sitván, ez alkalommal kórházunkat személyeik­kel szerencséltetni szívesek valának. Erre Kovács tudor úr következően válaszolt. „Tisztelt gyülekezet! Tartozásom és hálám csak parányi részét akarom ma leróni azon intézet iránt, melynek falai között orvosi pályám kezde­te óta, kevés évek kivételével, egész a jelen na­pig tapasztalat­i ismeretek után vágyó lelkem oly sok tudományos élvekre talált.“­­ Beszéde folytában a tudor ur kórtani gyűjteményének ke­­letkeztét s történelmét adá, s végre a gyüleke­zetet annak megtekintésére tiszteletteljesen meg­­hivá. Az igazgatótól vezérelve, a vendégek most Kovács tudor ur osztályára indulának, melynek egy helyiségében az átadandó gyűjtemény ideig­­lenesen fölállítva van.­­ Áll pedig e gyűjtemény 220 különféle, nevezetes és veszélyes műtételek­­ből származó képletekből, melyek részint csont s borlés-készitmények, részint gyász-öntvények, részint pedig festmények, rajzok és fényképek­ben ábrázolják a végrehajtott műtéteket, s örö­kítik a műtő ritka ügyességét. Meggyőződvén a jelenlevők e gyűjtemény tudományos becséről s kórtani jelentőségéről, Kovács tudor urnak elismerésüket, s tiszteletü­ket élénken nyilvániták, és még az intézet több korosztályait is megtekintvén, az igazgató urnak a mindenütt uralkodó szép rend s tisztaság fö­lött hasonlóan dicsérő elismerésüket kifejezők. Feszi tanácsnok ur pedig a városi tanács s polgárság nevében átvevé s megköszönő a be­cses gyűjteményt, melyet az adományozó elsed­­orvos ur még jövőben is gazdagitni s gyarapítót ígért. Különfélék. Pest, junius 30. *Hg Eszterházy Pál a karlsbadi für­dő terme egyikében elesvén, lábát kitörte. Fia Miklós hg a szerencsétlen esetről értesülvén, két hires bécsi orvos kíséretében azonnal Karlsbadba utazott Az agg herczeg állapotát igen aggodalom­teljesnek mondják. A hazai vizkárosultak fölsegélésére a magy. kir. helytartótanács elnökségéhez a legutóbbi köz­lés óta hivatalos kimutatás szerint ismét 2620 ft 30 kr. küldetett be. * A „K. K.“ irja. Éppen most veszszük Galacz­­ból azon tudósítást, hogy Marosszék ismert köve­te, s székelyföldi egykori kormány­biztos, Ber­zen­c­z­e­y László, ki mint kibujdosott a világ legnagyobb részét beutazta, folyó junius hó 17-kén magát a g­a­l­a­c­z­i cs. kir. ausztriai consulság­­nak föltétlenül feladván, ugyanazon napon estve fogolyképen „Albrecht“ osztrák gőzösre vite­tett , hogy Orsován a cs. kir. katonai hatóságnak átadassák.“ * Egy lelkes magyar nő, ki Ipolyi, Henszlmann és Kubinyi honfitársainkat Nicomediába és Rodos­tóba elkiséré, a „K. K.“-ben igy irja le Rákóczi rodostói palotájának jelen állapotát : „Az egész fa, s már minden omlófélben van, görög család lakja, egy nagyszerű teremmel és mellékszobákkal. A szobák padlózata veres és fekete koczkával van kirakva, s minden koczkában egy nemzeti szinti csillag, de most az egészet nem lehet jól ki­venni, hanem mivel mi levettünk egynéhány csilla­got, takarítás után rájöttünk a színekre, miből mindnyájan bírunk egy kis darabot. A kertet is megnéztük, csakhogy akkor más forma lehetett. Az­után elmentünk a városon kívül levő kúthoz, a­me­lyet fejedelmünk csináltatott, és most­­is fontaine­­magyarnak hívják, ezt is lerajzoltuk a felirattal együtt. A kútból mindnyájan ittunk, legjobb víz­nek tartják, méltán is; ez is kedvencz helyük volt a bujdosó magyaroknak. * A Bach rendszer által megsemmisített m­a­­gyar iparegylet 30,000 ftnyi tőkéjét a nem­zeti múzeumnak hagyta. Bach kormánya vonako­dott a tőkét nemzeti múzeumunknak kiadni, sőt a kamatokat is megvonta tőle. A magyar kormány kieszközölte jelenleg a kamatok kiadását, melyek­ből egy részt a múzeum már meg is kapott. Re­mény van, hogy a tőke is nemsokára a múzeum birtokába jut. Szükség van rá sok mindenfélére, különösen egyrészt a múzeum oldal és hátrészein nagy mennyiségben lerakott gazdasági czélokra hasznosabban fordítható tárgyak eltávolítására kérünk utalványoztatni. * A pest-losonczi vasútvonal elvileg már enged­­ményeztetett a kormány által. Havas tanácsos fel­­szólitá Pest főváros hatóságát, hogy a pályaudva­rul szolgálandó terület kijelöléséről jó eleve gon­doskodjék. * Pest város törvényszéke f. hó 26-kán egy csehországi garázda természetű szabólegényt, ki jámbor, munkás feleségét megölte , pallos általi halálra ítélt. A vádlott a magyar. kir. kúriához fölebbezé az ítéletet.’ — A több lapban elterjesztett azon hirt illető­leg, mintha Hartleben K. Adolf pesti könyvárus­nak Magyarország herczeg­prímása Rómából ő szentségétől érdemkeresztet hozott volna a Szent-István-társulat körül szerzett érdemeiért, a nevezett társulat ez ügyben hivatalos felvilágosítással tartozik a t. ez. közönségnek.Ugya­nis: ő eminentiája országunk herczeg­prímása fent­­tisztelt könyvárust a Szent István-társulat körüli szolgálatai- s fáradalmainak méltánylásául, sa­ját részéről tisztelte meg egy ezüst fe­­születt­el. m­ég Eszterházy Pál híres pályalova „Lady of the Lake“, a­mely a pesti gyep 1000 aranyos császárdiját az idén elnyerő , legközelebb a lem­­bergi pályatéren is diadalt aratott három Angliá­ból hozott versenytárs ellenében. A 600 aranyos császárdíj „Lady of the Lake“-é­lön. * Balaton-Füreden nyomdát állítottak az ottani fürdői lap számára, a­mely eddigelé a közeli Vesz­prémben nyomatott. Ugyancsak Füreden a Dopp­ler testvérpár látogatott hangversenyt adott, s a Molnárféle színtársulat fele is megkezdé meglehe­tős pártolásban részesülő előadásait.­­ A városi hatóság legújabb rendelete szerint a városligetbe járó minden társaskocsi köteles a nap bár­mely részében személyenkint 10 kmnyi vi­telbérért az Orczy kertbe is hajtani, mihelyt ülé­seit a megkívántató mennyiségű tagokkal bíró tár­saság elfoglalja.

Next