Pesti Napló, 1863. február (14. évfolyam, 3891-3913. szám)
1863-02-01 / 3891. szám
mányból, „kimasszégelolta“ a minoritás embereit. (Nevetés). Janisczevszki lengyel képviselő párttöredéke nevében szól föl: Én — úgymond — csak barátaim, a lengyelek szavazatát akarom indokolni. Önök az alkotmányért, mint szabadságuk palládiumáért küzdenek. — Ennek megingatása hosszú és fáradságos munkát tesz semmivé és nemzeti óhajaik teljesedését messze távolba helyezi. Az alkotmány a mi nemzetiségünknek kevés alapot enged, a jelenre keveset, a jövő épen semmit sem nyújt. Soká tűnődtünk, míg reá megesküdtünk, de miután megtörtént, ki is akarunk a fenálló mellett tartani, míg jobbat nem kapunk. A magyarázat mesterségét, melyet önök most csodálnak, rajtunk évekig gyakorolták, és önök közül sokan helyeselték e magyarázatokat. Schweriner. is élt ilyenekkel irányunkban , most a fegyver ellene fordul. Lengyelország fölosztása óta mindig a hatalom győzött a jogon. Ahol a jog harczáról van szó ez erőhatalom ellen, a szabadságnak az absolutismussal, ott egy pillanatig sem habozunk. Az elv, a jog, a jó kedvéért, mit az alkotmány teremtett, önök mellett állunk. Mi minden föliratnak ellene voltunk, de minthogy valamelyikre el kell magunkat határoznunk, több kifogásunk daczára csak a bizottmányéra szavazhatunk. Azután szónok a külföldre vonatkozó pont ellen tiltakozik. A német nemzetet nem lehet a porosztól elválasztani, úgymond. Mi porosz állambeliek vagyunk, de lengyelek. Nincs jogunk e merő német dologban fölszólalni. Rokonszenvünk lehet az önök törekvései iránt, de bele nem avatkozhatunk. Minden Németország iránt táplált tiszteletünk mellett leigázott anyánkért el nem cserélhetjük. Az önök mozgalma ellenmondásban szenved : amit maguk számára el akarnak nyerni, nálunk meg akarják semmisíteni. A gondviselés méltányos rendelése, hogy előbb nyugtot nem lelhetnek, míg minket jogainkhoz nem besegítettek. Reichensperger szerette volna, ha a majoritás változtat a válaszfelirat azon pontjain, melyek a minoritás által módosíttatni indítványoztattak, mert ekkor annál impozánsabb lett volna a többség, mely az alkotmánysértés tárgyában egyetért. — Sajnálja a hivatalnokok megfékezése tárgyában emelt panaszt, mert szerinte minden párt tartozik fegyelmezni hivatalnokait. Indokolatlan szerinte a válaszfelirat azon passusa, melyben a külföld ítéletére hivatkozik a merőben porosz belügyi kérdésben. Szóló szerint Poroszország alkotmányosság dolgában előbb áll nemcsak Oroszországnál, Ausztriánál, Francziaországnál, de magánál Angliánál is. (Ezt már csakis német doctor mondhatta.) Ellene van a válaszfeliratnak. Schulze berlini képviselő azon két fő kifogásra szorítkozik, melyeket a felirat ellen felhoztak. Az egyik ellenvetés ugyanis az volt, hogy oly válaszfelirat, mely az ország helyzetének megfelelne, lehetetlen a királylyal szemben ; a második ellenvetés, hogy oly válaszfelirat pedig, amilyent szerkeszteni lehetne, nem felel meg az ország helyzetének. Azt hiszi szóló, hogy a képviselőház méltósága s a nemzet maga kívánják,hogy az országgyűlés, mielőtt törvényhozási tisztjéhez látna, nyilatkozzék a főkérdés iránt, mely abban áll, hogy a kormány teljesen ignorálva az alkotmányosan létező népképviseletet, úgy kormányoz, mintha az nem léteznék, vagy bizonyos eshetőségekre semminemű határozatot sem hozott volna. — Szükségesnek hiszi szóló , hogy a nemzet a miniszterek mellőzésével egyenesen a koronához intézze szavait, mert ha a jelen conflictus terjedelemben övőni talál, akkor az erő lesz eldöntővé s a nép ép annyira veszélynek van kitéve, mint maga a trón. Szóló szerint kötelességet teljesit tehát a ház, s ezen kötelesség előtt hátra kell vonulni minden illemi vagy udvariassági mellékszempontnak. Az igazi hódolat magában foglalja a nyíltságot (Éljen). Azt hiszi, hogy épen akkor sértetnék meg a király iránti köteles hódolat, ha a ház nem lenne nyílt (Éljen). A legnagyobb sértésnek tartja a király személye ellen, ha az igazságot ferde előadásokkal elpalástolgatni igyekeznek. Ez volt az eset a hódolati feliratoknál. Ami a válaszfelirati javaslatban fogalmazott alkotmánysértést illeti, ez iránt constatkozva van az ország közegyetértése egy apró kis töredék kivételével. A Wincke féle javaslat oly kevéssé érinti az alkotmánysérelmet, hogy az indokok teljesen hiányzanak. Tiltakozik azon rágalmak s sértegetések ellen, melyekkel a kormánypártiak a képviselőházat érintik. Ezen eljárás ugyan megtiszteltetés a képviselők személyeire nézve választóik előtt (Éljen). De itt nemcsak a népképviselet, hanem maga a nép van szóban. Azon kis párttöredék manoeuverjeit, mely mindig identifikálni szereti magát a monarchiával, s koronával, igen megfoghatónak találja szóló — de annak daczára is hiszi, hogy a nemzet szava végre is meghallgatásra találand a fejedelemnél. Szóló szerint a belügyi viszályok paralizálják a porosz nemzet működését kifelé. Lehetetlen oly politika, mely belől conservativ, künn pedig rohanó haladási párthoz tartozó. A jelenlegi porosz minisztérium creditje szóló szerint anynyira elveszett, hogyha egy német parlamentet hívna is össze, senki sem jelennék meg. (Helyeslés.) Szóló az alkotmányos királyság eszméjének teljes kiforgatását látja azon körülményben, hogy a miniszterek mindjárt a király személyével állanak elő. (Helyes) Az alkotmányos életnek két főoszlopa: a koronás fő sérthetetlenségi s örökösödési joga, s a miniszterek felelőssége. A miniszter takaródzhatik felelősségével a fejedelemmel szemben, de egy sem használhatja takaróul a fejedelem személyét a néppel szemben. A miniszterelnök kapja magát, s fejére állítja ezen axiómát (Éljen). Azután még a király maga sem sok támogatást várhat az oly államférfiaktól, kik akkor is, midőn nincs veszély, belehozzák a király személyét a viták zajába. (Úgy van.) A nép a képviselőház mellett van; mutatja ezt nemcsak a feliratok halmaza, hanem a nemzeti tőke gyarapítására történő adakozások (Úgy van). Ezáltal akarja kimutatni a porosz nemzet, hogy képviselőinek függetlenségét fenntartani szándékozik. Kérdi szóló, ha engedhet-e a képviselőház csak tapodtatnyit is, midőn a nemzet maga ingathatlanul opponál ? Ha a korona tanácsosai le akarnak alkudni az alkotmányból — forduljanak a néphez, attól függ az engedés. (Úgy van). A képviselőház appellál a királyhoz a minisztérium mellőzésével, appelláljon a kormány is a képviselők mellőzésével a népre.“ (Helyes.) A viták terjedelmességénél fogva egyrészt,másrészt, mert a már közlött beszédekben elősorolt érvek körül forgott a válaszfelirati vita, mellőzzük itt a többi szónokok beszédeinek közlését — csupán annyit említünk meg, hogy a miniszterek mindannyian szólottak a f. hó 28-iki s 29-ei ülésekben, erőlködvén bebizonyítani , hogy alkotmánysértést nem követtek el. Különösen tetszett Gneist, a híres jogtudor beszéde. — Az eredmény, mint már táviratilag tudjuk — a válaszfelirat elfogadása volt óriási többséggel — említésre alig érdemes minoritás ellen. Lengyelországi események. A lengyel fölkelésre nézve a sz.-pétervári hivatalos és a varsói nemhivatalos tudósítások közt lényeges különbséget látunk. Az elsők enyészőben levőnek, az utóbbiak nöttön növőnek állítják a fölkelést. Azonban az orosz részről adott közlemények is, midőn a lázadás apadásának bizonyítékául hozzák fel a fölkelők erdőbe széledését, nem bizonyítnak semmit apadása mellett : épen az erdőkből folytatandó gerilla-harcz lehet alkalmatlanná az orosz rendes katonaságra nézve, ott, hol kevés a csinált út s ott, hol az időjárás mostohasága a fölkelők előnyére válik. És nincs hadsereg Európában, mely ellen a guerilla - harcz sikeresebb lehetne , mint az orosz sorkatonaság ellen. — A kik az orosz katonaságot látták, ismert tény elöttök, hogy mind a gyalogsága, mind lovassága csupán nagyon tömeges operatiókban van begyakorolva és csak abban használható. A katona egyéni bátorságára és ügyességére nézve alkalmasint leghátrább áll Európa minden katonasága közt. A hadjáratokban eddig ele mindig óvakodott attól, hogy tömegeit megoszsza, s láttuk, hogy legkisebb csapatjai 15—20 ezer emberből adottak. Kisebb hadcsapataival sokkal kevesebb számú, oroszabbul fegyverzett és gyakorlatlanabb ellenfél is nagyon könnyen elbánhatik. A lengyelek tehát a siker valószínűségével folytathatják az orosz ellen a guerilla -harczot, és sokáig tarthatja magát a kisebb csatázás. Valóban úgy vélekednek a varsói orosz kormánykörökben, mint ama városból írják, hogy a legkedvezőbb esetben is a harcz eltarthat legalább is három hónapig. Az orosz kormány jelenleg, úgy látszik, nem képes nagyobb mennyiségű haderőt összepontosítani. Talán Varsóban sem volt annyi haderő, amennyit híreszteltek, s mint már írtuk, Constantin ngyag segítségkérése tagadó választ nyert. A szpétervári hadügyi iroda azt felelte, hír szerint, hogy jelenleg nem rendelkezhetik annyi haderő felett, hogy 50.000 fölösleg katonaságot küldhessen Lengyelországba. Mindemellett se a lengyelek, se mások nem ringathatják magukat illuzióban a harcz végleges kimenetelére nézve. Az orosz kormány, ha kivált a nagy távolságok miatt későn is, tetemes haderőt, százezreket bir kiállítni, és nem egy könnyen csügged még nagy vereségek után sem. 1831-ben a lengyel nemzetnek katonasága, ágyúi, hadi szerei, várai, gyakorlott vezérei voltak, akik fényes győzedelmeket nyertek az orosz hadtömegeken. És midőn Párisban egy orosz diplomata előtt e győzelmeket említék, mindig mosolygott rá s azt felelte, rendén van, mindezt előre látta az orosz kormány, s előre látja azt is, hogy végre győzni fog, mert ha még egyszer annyi hadtestét semmisítik is meg, az új meg új tömegek végre kimerítik és leverik a lengyelek kis hadseregét. Azonban a lengyelek közül sokan, úgy látszik, azzal kecsegtetik magukat, hogy a mozgalom nem fog kizárólag a congressusi Lengyelország határai közt maradni. Annyi bizonyosnak látszik több oldalú tudósításokból s nevezetesen magukból SLx. Utupn litvaialno jchukovic.i/01, vvgy a mozgalom más lengyel tartományokban és Lithvániában is mutatkozni kezd, s a vérmesebb reményűek arra számítanak, hogy e felkelés csak előhírnöke egy democrata-socialis mozgalomnak, mely a roppant orosz birodalom egész területén kitörő félben van. Ez azonban oly merész conjectura, hogy csak az orosz kormány veheti be politikai számításiba, amennyiben elővigyázatra inti; de a lengyelek tervében aligha egyéb volna oly túlzott reménynél, mely inkább ártalmas lehet ügyekre nézve, mint minden oly factora egy egy számításnak, mely nagyobb hihetőséggel illusiv, mintsem valóság. A varsói legutolsó rendes tudósítások csak január 27-kéig terjedtek. Boroszlóból jan. 29-én ezt írják : „A varsói vasúti vonat ma nem csatlakozott a felső-sziléziai gyorsvonathoz. Mint halljuk, a lengyel vasútvonalat a fölkelők ismét járhatlanná tették. Hír szerint 5 versnyire (csaknem egy mértföldnyire) fölszedték a síneket.“ Boroszlóba ugyanaznap Kattoviczból (lengyel-sziléziai határ) e távirati sürgöny érkezett: „A vasút Petrikaun túl ismét elvontatott. A lengyelországi gyorsvonatot ma várni sem kell. — Biztos, részletes hírek még nem érkeztek. Egy bécsi kőnyomatú lap írja : „Biztos forrásból kapjuk a közleményt, hogy jan. 29-dikén Miszlovicz és Varsó közt a telegráfi összeköttetés újból megszakadt, mi miatt a sürgönyök postán szállitattak odább. Ugyancsak a „General Corresp.“ a bécsi telegráf hivataltól vett közvetlen értesülés nyomán keletkezettnek állítja azon korábbi jelentését, hogy Bécs és Varsó közt a telegráfi összeköttetés nem elzáratott, hanem a sodronyok elszakgattattak és az orosz hatóságoktól semminemű közlés nem érkezett Bécsbe, mintha a közlekedést el szándékoznának zárni. — A legújabb hírt, a lengyel határról, a „General Corresp.“ közli. E szerint f. hó 29-ikén egy 7 emberből álló orosz határszéli czirkáló csapat Maydannál átlépte az ausztriai határvonalat. — Továbbá bebizonyul azon hir, hogy Tarogrodban (orosz Lengyelország) a fölkelők elfoglalták a kormány pénztárakat. A Tarogrod környékén levő helységeket a fölkelők tartják megszállva." — A „D. Z.“-nak a lengyel határról ezt írják 27-ikén a lengyel lázadás vezetése tárgyában . Mint tudva van, Varsóban két forradalmi bizottság működött. Egyik a Mieroszlavszki-féle, másik az úgynevezett központi. Mindeniknek czélja a fölkelés előidézése volt. Ezek utóbbi időben meghasonlottak. A központi bizottság utóbbi időkben ellenezte a lázadás kitörését, mivel az a hozzá való eszközöket és erőket keveslette, mig a Mieroszlavszki-féle a megkezdés mellett buzgólkodott. E miatt a központi bizottság tagjainak egy része kilépett belőle s a Mieroszlavszki-félével egy uj központi bizottságot alakított. Ez, a pillanatot elérkezettnek tartván, mindjárt kiáltványt bocsátott ki az átalános fölkelésre, mely 22-ikéről 23ikára éjjelre volt kitűzve. Ezután mindjárt feloszlott, hogy a vezetést egy ideiglenes kormánynak engedje át, mely most a fölkelés vezetőjeként működik. A „Morgen Post“-nak írják továbbá a lengyel határszélről, hogy a fölkelők katonai vezérei a föloszlatott genuai lengyel iskola növendékei. (Ismeretes, hogy a lengyel emigránsoknak Olaszországban egy évvel ezelőtt katonai iskolájuk volt, melyet az olasz kormány annak fejében oszlatott fel, hogy az orosz elismerte az olasz királyságot). Említettük továbbá, hogy a lengyel fölkelők ágyukat is vettek el, hír szerint, az oroszoktól. " Feltűnő, hogy a franczia sajtó még nem szólott tüzetesen a lengyel fölkelés ügyéhez, holott, mint tudva van, csaknem pártkülönbség nélkül nagy rokonszenvet mutatott a lengyelek szenvedései iránt. Most megelégszenek egy két részvékeny szóval, s köztök az antiliberális „France“ is s úgy véli, hogy szabadelmű orosz kormányzás nem fér össze Lengyelország elnyomásával. Az „Opinion Nationale“ a lázadást nagy részben a varsói ujonczozásnál elkövetett brutalitásnak tulajdonítja, de figyelemre méltó, hogy egy lengyel emigráns Mickiewicz László, ki eddigelé minden kisebb lengyelországi eseményre írt egy egy czikket a nevezett franczia lapban, a lázadás kitörése óta elnémult — s általán még czikkezést sem látunk ez ügyben a párisi lapokban, — holott mint egy porosz lap párisi levelezője írja, az ottani közfigyelmet nagy mértékben magára vonta a lengyel mozgalom. Az ottani lengyel menekültek, mint minden emigratió, nem képes magának tiszta fogalmat alkotni a sok tekintetben változott viszonyokról. Azonban Párisban általánosan elterjedt vélemény, hogy a lengyel fölkelés nehezen fog sikerülni, s inkább ártani fog a nemzeti ügynek. Úgy vélik, az orosz hadsereg gyorsan elfojthatja a mozgalmat. Az angol sajtó nem nagy politikai horderőt tulajdonít a lengyel mozgalomnak, s inkább emberiségi szempontból szól hozzá. A „Times“ úgy hiszi, a lázadás le fog vezetni, s ismét hódított városokon fogja helyreállítni a rendet az orosz kormány. A katonai uralkodás némasága fog az országban uralkodni. A világ nem fog egyebet megtudni, mint hogy kivégzések történtek, s egész sereg szerencsétlent vittek Szibériába. — Nem lehet kétség benne, hogy némely összeesküvők központi társulata idézte elő a mozgalmat. Erre mutat a terv egysége és a lázadás egy azon napon történt kezdete. — Kószálja aztán a fölkelők alattomos eljárását, hogy szállásukon alva lepték meg a katonákat. Azonban, teszi hozzá, keveset ér ilyenkor a megrovás vagy dicséret. A zsarnoki elnyomás ellen történő lázadások mindig sok kegyetlenség elkövetésével járnak mindkét részről. — A „Morning Herald“ gyalázatnak tartja, hogy a lengyelek orozva támadták meg az orosz katonaságot. A „Telegraph“ és „Advertiser" nagy reménynyel vannak Lengyelország jövőjéhez. A „Daily News“ az orosz kormányt egész hévvel támadja meg az ujonczozásnál elkövetett embertelenség miatt, s ennek tulajdonitja a lázadást. Ideje, úgymond, hogy Sándor czár eltérjen hadügyminisztériumának ily traditióitól. Gyöngyös, jan. 28. 1803. Nyilatkozat a gr. Károlyi Ede ur által a „Pesti Napló“ 16. és 17. számában közlött czikkekre. Méltóságos gróf ur! A „Pesti Napló“ 16. és 17. számában örömmel olvastam a kereskedelmi és iparegyesület létesítése végett tett indítványt, melyben méltóságod említi a vásárok után, hogy a boltok és raktárak, hol a kereskedők, mint tulajdonosok mindig oult,vv.insa.jonra, neon nyereségükre is, voltak a közvetítők a termesztő és fogyasztó között. Épen ez az, mi számtalan iparost visszataszít a bolt nyitástól. Közéjök tartozom én is. — Mert az uj iparrend életbe lépte óta szándékom volt Pesten egy raktárt nyitni, de attól visszadöbbentem, midőn számításba vettem a bolt árendát és egy ügyvivő fizetését, mely csak azon esetben fizetné ki magát, ha az eladásnak rögtön sikere volna, ahhoz pedig még egy kezdőnek, vagy még nem eléggé ismertnek sok idő kell, és igy a gyöngyösi kevés bizonyost a több bizonytalanért feláldozni nem akarhatom, s igy vagyunk ezzel számtalan iparosok. De ha egy kereskedelmi- és iparegyesületi csarnok épülne, melyben a termesztmények és iparművek állandó kiállításra a bizottmányi raktárban adatnának által, ekkor, úgy hiszem, bárki is szívesen megfizetné a raktári illetményt, vagy az eladási jutalékot, mert ezáltal az iparos saját készítményét, minden idő vesztegetés és boltbér fizetés nélkül, csekély provisio dij mellett a lehető legfllőbb áron adhatná, és munkájáért a felelősség a készítőt terhelné, s így a verseny a legmagasabb fokra emeltethetnék. Az iparos osztálynak pedig tér nyílna, hol tudományát és szorgalmát kitüntethetné, nem mint eddig, midőn csak a vagyonosabb és éhesebb iparosok voltak felkarolva, és számtalan iparos elhalt, anélkül, hogy csak egyszer is alkalma let volna, tehetségét a nyilvánosság előtt bemutatni. Hogy mennyire meg van barátkozva a gyöngyösi iparos osztály nagy része az ily üdvös eszmével, bizonyítja azon tény is, hogy 1861. évben folyamodtunk egy állandó műtár megnyitásáért, mit az akkori megyei hatóság meg is engedett, és többen előkészületet tettek a műtárba rajzok, minták és közmunkák beadására. E műtárlat mintegy tükörül szolgált volna Gyöngyös városának, hol a megrendelő vagy vevő feltalálta volna iparosaink jobbjait, de sajnos, hogy közbejött körülmények miatt az meg nem nyittatott. Méltóságod már eddig is sok jót és hasznost terjesztett minden felé, és szívünkből óhajtjuk, hogy munkálkodásait a kívánt siker koronázza, és a kereskedelmi és iparegyesület a jámbor óhajtások sorából mielőbb kiemelkedve, a kereskedelmi és iparosztály óhajtása szerint, s hazánk jólétének előmozdítására életbe léptethessék. Fogadja méltóságod őszinte tiszteletem kinyilatkoztatását. Streitman József, kötélgyártó mester. 160—2 ft párja, feappan 750 db 1 ft 40—1 ft 80 kr párja, pulyka 1350 db 3—5 ft párja, lúd 200 db 2 ft 20—3 ft, tömött 6—7 ft párja, tojás 374000 db, 20—24 db 40 krért, nyúl 520 db 1—1 40 kr. Halászhetivásár dec. 30-án. Tiszáról kocsin hozott állott hal. Ponty 8 mázsa, mázsája 16 ft —20 ft 40 kr; harcsa 12 mázsa, mázsája 30 ft 35 kr—20 ft 40 kr; eleven hal 9 mázsa, mázsája 2 ft 26 kr—25 ft 40 kr. Szeged, jan. 27. Gabnapiaczunk az utóbbi napokban a rosz utak miatt igen gyéren volt látogatva ; a behozatal nagyobbrészt búza- és kukoriczára szorítkozott; az utóbbi czikk ára csekély kelendőség miatt 20—30 krral esett, mig a tisztabúza s a többi szemes termények a legutóbb jegyzett árakon maradtak. Az agro-emelkedés következtében a kiviteli ügy egy kis lendületet nyert a múlt szombati bécsi gabnabörzén, s az üzlet, mintha egy kissé emelkedő irányt akarna venni, miután ott a tisztabúza 10 krral javult, s mintegy 30—35000 mérő kelt el. Győr, jan. 28-án. — Gabnaüzletünkben valamivel több élénkség mutatkozik, minek bizonyságául szolgál, hogy a külföldiek részéről a búza jobban kerestetik, elannyira, hogy a bácskai b. 4 fton könnyen elkel, azonban ezen árt még meg nem haladja. A zabnak ára a gyenge kelet miatt még mindig a régi, s miután Csehországból és Felső-Ausztriából még igen sok szállittatik a bécsi piaczra, ezen czikk árának javulása most még nem reménylhető. A rozs és kukoricza szinte változatlan, egyéb gabnanemek pedig épen nem kerestetnek. Az időjárás folyvást nagyon enyhe, az éjjelek azonban kezdenek hűvösebbek lenni. — Az árak következőkép jelölhetők : Bánáti búza 86—89 fon. 4 ft 40 kr—5 ft, bácskai b. 83—85 fontos 3 ft 75 kr—4 ft, magyar b. 84—87 fon. 3 ft 90 kr—4 ft 0 kr, rozs 75—80 fon. 2 ft 60—80 kr, serfőző-árpa 66— 70 fon. 1 ft 80—2 ft — kr, takarmány-árpa 62 —64 fon. 1 ft. 60—80 kr, kukoricza 80—83 fon. 2 ft 20—30 kr, zabó 47 — 50 fon. 1 ft 50 — 58 kr, zab ut 43—47 fon. 1 ft 38—47 kr. Nagyvárad, jan.27.Mai hetivásárunk a rosz utak miatt nem a látogatottabbak közé tartozott középszerűnek sem nevezhető a forgalom. Rozs, bár az adók száma a vevőknél nagyobb, ára tartós, s igy tudomásunk szerint egy nagyobb, körülbelül 1200 mérőnyi ősziét piaczi áron 10 krral felébb 2 ft 20 krral adatott el, piaczi ár kisebb összegekben 2 ft 10—15 kr. Tengeriben semmi forgalom, nagyobb összegekben m. 2 ft 40 kr. Kétszeres búza minden kérdés nélkül. Zab élénken keresve mérője 2 ft 40—50 kr. Árpa serfözésre alkalmatos hiányában, másban semmi forgalom. Tiszta búzával a szükség jelenleg fedve, vevők a pénzhiánya, adók a csekély ár miatt tartózkodva, szinte csekély forgalom, ára első rendűnek 3 ft 70—80 kr mérönkint. — Szeszben, felső megbizások, a helybeni csekély szükség hiányában a szónak szoros értelmében semmi forgalom, ára 30 fokú szerének 16 kr, vevő ritka, adó számos. A piaczi árak általán véve következők voltak: Tiszta búza 1-sö osztályú 4 50 kr, 2-ad oszt. 4 ft, 3-ad oszt. 3 ft 25 kr, rozs 1-sö rendű 2 ft 40 kr, 2-ik rendű 2 ft 30 kr, tengeri 1-ső rendű 2 ft 50 kr, 2-ik rendű 2 ft 30 kr, 1 cseber uj bor 7 ft, 1 cseber ó bor 9—10 ft, 1 kis cseber gabnapálinka 5 ft 60 kr, 1 kis cseber szilvorium 10 ft 50 kr, 1 kis cseber tiszta törköly pálinka 9 ft, 1 itere 30 fokú szesz 16 Vs krajczár. Margita, jan. 23-án tartott ,hetivásárunkon a mavnitii ciiv xvV7 rx/vncnvu v undli • A Uo£ IT, TürO. Tiszta búza 3 ft 20 kr. Kétszeres 3 ft. Rozs 2 ft 40 kr. Árpa 1 ft 80 kr. Zab 1 ft 20 kr. Szemes tengeri 2 ft 20 kr. Krumpli 1 ft 20 kr. Lencse 3 ft 20 kr. Köveskása 4 ft 80 kr. Paszuly 3 ft 20 kr. Öreg cseber uj bor 6 ft. 0 bor 8 ft. Stere zsir 40 kr. Sör 10 kr. Pálinka 20 kr. Font sertéshús 16 kr. Marhahús 11 kr. Szalonna 22 kr. Szappan 30 kr. Faggyú gyertya 40 kr. Dl. Keményfa 7 ft. Agfa 5 ft. 10 ftos részlet Széna 20 kr. Szalma 6 kr. Darab közép testű ökör 80 ft. Közép testű tehén 40 ft. Gazdasági s keresked. tudósítások. Pest, jan. 31-kén. Szép, verőfényes idő. A víz növekvőben. Gabnavásárunkról semmi jelentékenyet nem írhatunk. A hangulat ingadozó, határozatlan ; az árak a bejegyzés szerint, inkább névlegesek. A Pesten jan. 29-én tartatott heti marhavásár alkalmakor volt 366 ökör 90—275 ft párja, 148 tehén 65—148 ft párja, 75 borjastehén 80— 155 ft párja, 302 borjú 20—38 ft párja, mázsája a marhahúsnak 22 ft 50 kr — 24 ftig, 1800 sertés 18—22 kr fontja, szalonna 24—32 ft 50 kr mázsája, zsir 26—33 ft mázsája. Baromfi és tojáshetivásár 1863 febr. 27 és 30-án. Csirke 6390 db 80 kr—1 ft, párja, tyuk 870 db 1—1 ft 20 kr párja, kacsa 330 db 1 ft Vegyes tudósitások. — A szent László társulat folyó hó 15-dikén tartotta ez évi első választmányi gyűlését, társulati alelnök Danielik János czimz. püspök ö mlga elnöklete alatt, melyben : a) A múlt gyűlési jegyzőkönyv hitelesítése kapcsán, annak 13-ik pontjára vonatkozólag, elnöklő püspöki maga által előterjesztettén, hogy a Szent László Társulat által átvállalt, kántortanítói pályára készülő bukovinai ifjú, Molnár Jánosnak zongorában külön mester általi alapos l képeztetésének szüksége állott be, és hogy e mester havi dija felének fizetését a Szent- István-Társulat elvállalta , a választmány a zongoratanítási dij másik felének fizetését felajánlotta. b) Püspök elnöki maga abbeli előadására, hogy a Szent-István-Társulattal eddig közösen kiadott „Társulati értesítő“ az imént nevezett társulat közgyűlési határozatánál fogva nyolczadréti füzetekben megjelenendő „Évkönyvévé fog átváltoztatni, határozatba ment, hogy ezen évkönyvet a Szent-László-Társulat is — épen úgy, mint ez az Értesítőre nézve fennállott — sajátjának fogadván, és a kiállítási költségekhez felerészben járulandván, ugyanaz czimén mind a két társulat nevét viselje ; az abban kiadandó társulati közlemények összeállításával Garay Alajos m. titkár azon utasítás mellett bízatott meg, hogy a társulat keletkezését vegye e részbeni működése kiindulási pontjául, és azt annak mai napig közbejött minden nevezetes mozzanataira kiterjeszsze. c) Olvastattak s tudomásul vétettek a múlt évi October 14-iki választmányi gyűlés által megajánlott segélypénzek vételét tudato s megköszönő többrendü, különösen a bécsi apostoli nuncius exoja, Pest város tanácsa, a bukaresti angol kisasszonyok intézete, és a gaziri növelde igazgatója, de Damas atya által beküldött levelek. d) Felvétetett Bernardoni Ágoston bukaresti püspöki helynöknek levele, melylyel köszönetét szavazván a keresztyén iskolai testvérek ottani tanodájánál alkalmazott magyar tanító havonkénti 10 aranyból álló díjának megajánlásáért, jelenti, hogy a múlt évi oktober-decemberi évnegyedi részletet már kézhez vette, és a tanuló ifjúság számára ezentúl is kér tankönyveket küldetni, minek folytán határoztatott, hogy az érintett magyar tanítónak folyó évi januármártiusi első évnegyedi illetménye 30 db arányban átküldessék, egyszersmind pedig a püspöki helynök úr felkeressék, miszerint a kérdéses magyar tanító nevét, egyéb minőségeit s különösen azt, váljon bire tanképességi bizonyitványnyal, valamint azt is megírni szíveskedjék, hogy minő könyvekre van az ottani tanuló ifjúságnak szüksége ? e) A herczegovinai missio küldötte, Baksa Péter, az iránti kérelmére, hogy az ő növendékei tartására fölajánlott segélypénz ezentúl a sz.földi missiók bécsi biztosához, Matzek József atyához küldessék, e kérelem teljesíttetni és egyszersmind Matzek József atya felkéretni határoztatott, miszerint a herczegovinai missió főnöke székhelyéül szolgáló zárda nevét megírni szíveskedjék. f) A bosna-argentinai ferencziek a két növendékük tartására megajánlott évenkint 200 ft első félévi részletét azon okból visszaküldvén, mivel egy növendékük sem fogadtatott be a magyarországi zárdákba : az érintett évenkinti 200 ft ezentúl a szintén bosna-argentinai ferencziek alatt való konstantinápolyi sz. György-intézetre fordittatni határoztatott. g) Az oláhországi plojesti katholikus tanoda szükségei fedezésére a múlt évi mart. 27-ki választmányi gyűlésben megajánlott 23 db cs. arany a helybeli lelkész, Pongrácz Bódog kérelme folytán 24 aranyra kiegészítve, rendeltetése helyére küldetni rendeltetett. h) A bukaresti angol kisasszonyoknak és a keresztyén iskola testvéreknek ottani intézetéről, valamint de Damas atyának is a libanonhegyi missióról beküldött jelentéseik érdekes s tanulságos voltuknál fogva a társulati lapokban kinyomtatni határoztattak.) Homoky Imre kegyesrendü áldozár s bécsi theresianumi tanár, beküldi a Sz.Lászlókép fényképi példányát, és mind ennek nyomtatására, mind az üdvérmek vezetésére nézve utasítást kér: ez ügy elintézése végett Danielik János püspök alelnök ö mlga, kihez az a választmány ezelőtti határozatánál fogva különben is tartozik, felkéretett. k) A társulati imakönyv kézirata bemutattatván, és ft. Roder Alajos ez. kanonok indítványa folytán annak kiegészítéséül a társulat czéljai rövid vázlatának megirása Garay Alajos titkárra bízatván, az ekként kiegészített kézirat főpásztori jóváhagyás kinyerése végett ft. Roder Alajos s Hopf János ez. kanonokok, mint választmányilag felkért bírálók bizonyítványa mellett bibornok hgprimás eminentiájához felterjesztetni rendeltetett.) A társulati pénztárnok kimutatása szerint 3020 ftnyi állam- s földtehermentesítési kötvényeken és a takarék-pénztárban kamatozó 4500 ftnyi tőkén kívül 3648 ft 14'/a kr készpénz állván a társulat rendelkezésére, ebből pápai szentsége segélyzésére 1000, a pest-lipótvárosi templom épitésére szintén 1000, a bukaresti angol kisasszonyok intézetére 500, a pesti kath. legényegylet segélyzésére 100 és a Tisza árjai által elpusztított magyar szent-mártoni egyház épitésére 100 o. é. st ajánltatott fel. (Ország.) Különfélék. Pest, jan. 31. — A magyar földhitel-intézet múlt évi november 20-án, Pesten, a köztelken tartott, és az akkor bevégezetlenül maradott ügyek elintézése végett későbbre halasztatott közgyűlése folytatását f.é. február 16-ik napjára, délelőtti 10 órára tűztem ki, mit az intézet tisztelt alapítóinak ezennel jelenteni, és őket arra meghívni szerencsém van. Kelt Pesten jan. 31-én Ár$?tuM&6öYef'Tffv- Emil a magyar föld— Bécsi politicai körökben, Írják Bécsből a „LI.“nak jan. 30., a napi beszélgetés tárgyát a jan. 28-iki udvari tánczvigalom képezi. Azon, kivált magyar főurak és notabilitások, szokatlan nagy számmal jelentek meg. Számuknál nem kevesebb sensatiót okozott a nemzeti viselet pompája. Magának a felségének is feltűnt az érdeklő tünemény, s nagyon kedvezően nyilatkozott róla. A magyar vendégek közé tartoztak Forgách, Apponyi, Széchen, Barkóczy, Eszterházy, Festetics, Waldstein, Majláth, Szentiványi stb. Mindössze 30—35 magyar volt jelen. Ő felsége kegyeskedett legtöbbjével beszédbe állani. * A magyar földhitelintézet alaptőkéjére Ő Felsége által az országos alapból engedményezett 500,000 ftból az első részlet, 200,060 ft, a „F.“ értesülése szerint már utalványoztatott, sőt ezen lap szerint remélhető, hogy a hátralék kiadásában is újabb kedvezményeket nyerene a keletkező nemzeti intézet. * Császár Ő Felsége Hoffmann Pál tudott a római és egyházjog rendkívüli tanárát a kassai jogakadémiánál, ugyanott rendes tanárrá kinevezni méltóztatott. * Az „Alföld“ czimű aradi politikai lap további megjelenése a kir. helytartó rendelete által betiltatott. A szerkesztő és kiadó azonban azonnal lépéseket tettek, melyek folytán a lap újra megjelenhetését kieszközölhetni remélik. Addig is türelemre kérik lapjuk olvasóit, s az elmaradandó számokért kárpótlást ígérnek. * A barsi gazdasági egyesület s a hozzá csatlakozott több tekintélyes hazánkfiai engedélyt nyertek az Esztergom-Nánától, az esztergom-nánai völgyön s a bányavárosokon át Oderbergig vezető vasútvonal előmunkálataira. Az engedély azon megjegyzéssel adatott meg, hogy kívánatos volna, ha e vasúthálózat Komáromot is magába foglalná. * Budán a magyar nyelv a római kath. templomokból folyvást ki van zárva. Ennek oka pedig, a „Religio“ szerint, nem az egyházi elöljáróság mulasztásában, hanem inkább a város magyar kath. lakosságának azon balhiedelmében rejlik, mintha nem lett volna szabad és lehetséges már eddig is az ország bibornok-primásához azon kérelemmel folyamodni, hogy főpásztori hatalmánál fogva, legalább a népesebb plébániákban, a német mellett a magyar istenitisztelet tartását is rendelje el. Most már fognak folyamodni. * Dr. Rómer Flóris, a pesti kir. főgymnasium igazgatója s magy. akad. könyvtárnok, a magyar kir. tudományos egyetemnél a régészetet és éremtant, mint magántanár előadandja. Hetenkint kétszer fog előadást tartani, — reméljük, nagyszámú hallgatóság előtt. * Az összes magyarországi hatóságoknak meghagyatott, hogy a bélyegilletékek minden summás eljárásnál beszedessenek. * A kulumbáczi legyek ellen új irtóháború van készülőben Trubier József úr vezetése alatt, aki e pusztító rovatok természetét már évek óta tanulmányozza. * A szegedi takarékpénztár elnökévé az eddigi elnök, J. Wéber György, jelentékeny szavazattöbbséggel újra megválasztatott. * Mint a „Fan“ hitelesen értesül, a hadkö-