Pesti Napló, 1863. április (14. évfolyam, 3939-3963. szám)
1863-04-01 / 3939. szám
• üzletközvetítő intézete“ megalakult, s f. évi ápril 1-én működését megkezdendő* Az intézet főfeladása : közvetítőül lépni fel a megyei terményekre nézve az eladó és vevő közt, ezáltal az adás-vevést könnyíteni, s a kereskedést emelni, szilárdítani. Az intézet a megye területén minden alkuszt nélkülözhetővé tesz, mert csupán az eladó által, és csupán az eladó termény után fizetendő igen mérsékelt díjért az eladót mindenkor egyenes összeköttetésbe hozza a legszilárdabb vevővel, és viszont a vevőt az eladóval és termelővel. Ezen tudakozó intézetnek székhelye B.Csaba; az intézet ügykezelésével, a gazdasági egyesület választmányának felügyelete mellett, helyben lakó üzletférfiak :Löwinger L. és Lazkó A. urak bízattak meg. A nevezett ügykezelőknek kötelességében állandó akár írás, akár szóbeli, ez ügybe vágó tudakozásra mindenkinek gyors és pontos felvilágosítással szolgálni; szaklapok és magánüzleti tudósítások nyomán az időszerinti üzletforgalomról biz és tájékozást nyújthatni; és a megyebeli nyers terményekről s a megyei üzletről a beküldött jelentések és terménymustrák nyomán az üzletvilágnak biztos kimutatással szolgálni. A békés megyei gazdasági egyesület igazgató választmánya azon meggyőződéssel értesíti a t. ez. közönséget ezen intézet megalakulásáról, hogy azzal úgy a gazdaközönségnek, a termelőknek, mint az üzlet embereinek is, kedves szolgálatot teend, s ugyanazért biztos reményét fejezi ki, hogy tudakozó és üzletközvetitő intézete április 1-től fogva a legszámosabb igénybevételeknek fog örvendhetni. Csabán, 1863. márt. 28. Megbízásból Kemény Mihály, gazd. egyleti titkár. — A békésmegyei gazdasági egyesület f. hó 9-kén tartott választmányi gyűlésében ez évi május 3. és 4-ik napján Csabán állatkiállítás és lóverseny tartását rendelvén el, ezennel értesittetik a t. ez. közönség, hogy a még itt ott felmutatkozó marhavész miatt a szarvasmarha kizárásával csupán ló-, sertés- és juhkiállítás fog rendeztetni. Ez alkalommal május 3-ikán délelőtt egyesületi közgyűlés fog tartatni a csabai kaszinóban, délután pedig a lóverseny szokott helyen, a csabai gyepen ; másnap, május 4-kén, lesz az állatok bírálata és a díjosztás. Az egyesületi tagoknak e részben részletes programm fog megküldetni. Csabán, mart. 28. 1863. Kemény Mihály, gazd. egyl. titkár. Erdélyi ügyek. — Az ideiglenes megyebizottmányok. Kolozsmegye. Az ideiglenes bizottmány, melynek folyó hó 23-ikán történt megnyíltáról. olvasóinkat múltkori számunkban értesítettük, ugyancsak f. hó 24-én folytató ülését, melyet a főispáni helytartó úr d. e. 11 órakor nyitott meg. Az ideiglenes főjegyző, Farkas Imre, felolvasó a múlt ülésről szerkesztett jegyzőkönyvet, melyben lényeges módosítások létettek. Különösen az egyik ponthoz történt hozzászólások nevezetes határozatot eredményeztek. A múlt ülésben, mint írtuk, Hosszu József, a Belső-Szolnok feliratára adott válasz azon vádjával szemben, hogy az 1861-iki alkotmányos megyei hatáskörben a nemzetiségi igények nem elégíttettek kellőleg ki, azt jegyezte meg, hogy az 1861-iki alkotmányos megye a mostani aetrogált szervezet felett kézzelfogható előnyökben részesíti a románokat, a román bizottmányi tagok száma összehasonlíthatlanul több volt, míg most mindössze 19; akkor az alkotmányos megye határozata folytán román jegyzőkönyv is vitetett, míg az utasítás folytán most csak magyarul vitetik. E beszéd román nyelven mondatván, talán e nyelv ismeretének hiánya miatt a főjegyző e tárgyat szintén megérintő ugyan, de nem elég szabatosan, minélfogva Hosszú J. a szöveg kiigazítását kérte a tények szerint. A gyűlés általában helyeslé, főjegyző azonban megfoghatlan zavarban látszott lenni egy igen egyszerű tételnek a helyszínén újból formulázása közben, mi egy percz alatt megtörténhetett volna. Ekkor felállott Móga Demeter, főkormányszéki titkár és községi képviselő, s a kérdés tovább fejlesztéséhez újabb hozzászólásával járult. Beszédét azon kezdé, hogy „Egész Erdélyen át hangzik a románok panaszos felkiáltása, hogy nyelvök és nemzetiségök el van nyomva, és pedig a magyarok (???) általi“ stb. Főispáni helytartó ur félbeszakítja, erélyesen hivatkozván utasítására, melynélfogva meg nem engedheti senkinek, hogy a nemzetiségek egyetértését kifakadások által megzavarja. Báró Jósika Lajos visszautasítja Móga ur vádját, mely valóban soha igazságtalanabbul nem hangozhatott volna, mint ma, a midőn a provisorium közepette a magyar legkevésbé vonható felelősségre. De talán Móga úr is másként akarta kikerekíteni beszédét? Nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy beszéde félbeszakadt, s méltatlanságot követett el, melyet saját felei sem pártoltak, mert Erdélyben ma, őszinte felfogással, nem lehet oly nemzetiségi befolyásról beszélni, melynélfogva egy vagy más nemzetiségre elnyomást lehetne gyakorolni, hanéha a fundus regiusról van szó, s akkor méltóztassék nem a magyar ellen tenni oly harsány kifakadást. Ezen sajnálatos fellépéssel szemben a Móga úr által vádolt magyarok ez alkalommal is minő magatartást tanúsítottak ? Beszél a határozat, mely szerint egyhangúlag kimondatott, hogy az 1861-iki alkotmányos megye azon határozata, miszerint a jegyzőkönyv román nyelven is vitessék, kétséges esetekben a magyar szöveg lévén döntő erejű, megnyittatik, azon kinyilatkoztatással (b. Jósika Lajos), hogy ezt mindenki méltányosnak és igazságosnak, sőt elkerülhetlenül szükségesnek tartja, miután a megyében egy nagy tömeg van, a melynek nyelve román stb. Erre „Szetrenszke!“ s általános helyeslés. Nesztor, iktató, azonnal kineveztetett, a román jegyzőkönyv vitelével bízatván meg. Ezután b. Bánffy Albert a múlt ülésben elvileg elfogadott, és pedig e gyangulag meghatározott felirat szerkezetének megállapitására kinevezett fiók-bizottmány eljárásának eredményéről téve jelentést, felolvasó a felirati javaslatot, a mely a gyűlés tetszésnyilatkozatai által jóváhagyatott. Azonban Papiu László községi képviselő, a felirat azon palsusa ellen, a hol az 1791-i törvényczikkre történik hivatkozás, román nyelven kifogást tesz, miután ama t. ez. javadalmainak élvezete a románokra sem volt kiterjesztve, s igy reájok nézve az nem jogalap stb. Mindjárt utána Pap Anániász, marótlaki esperes, szintén román nyelven,s igen szép stylben,de,igazán megvallva, nagyon hosszadalmas beszéddel fárasztotta a közönség türelmét; a papíron olvasva, talán hamarább is véget érjük vala; de mindamellett nem mondhatja, hogy mind az administrator úr, mind a bizottmány, mind pedig a közönség, a legildomosabban végig ne hallgatta volna ; az egésznek corolla-iuma, hogy a felirat igen szép stylben, s jól van szerkesztve, de, véleménye szerint, túlszárnyalja az October 20-iki diplomát, amelyet egyedül tekint kiindulási pontnak, s a románok érdekében szeretné, ha részükről is felvétetnék egy, őfelsége elibe terjesztendő legalázatosabb kérvény, a melyet nehányan készítettek s aláírtak. Romanu szolgabiró magyar nyelven tartott rövid beszéd után benyújtja az általuk aláirt folyamodványt, kérvén föispáni helytartó ő migát, hogy azt juttassa ő Felsége szentséges színe ekibe. Föispáni helytartó ur, a román nyelven irt kérvény tartalmával megismerkedendő, egy negyedórára felfüggesztő a gyűlést, visszavonult. Rövid idő múlva visszatért, s előadá, hogy a Romanu ur által benyújtott kérvényben el van ugyan fogadva az utasítás, melynek alapján e bizottmány szerveztetett, de némely pontok megváltoztatását kérik, miután azok a románokra nézve sérelmesek, nem felelvén meg a nép számaránya, hanem az érdek szerint képviseltetés elvének; a beadók azt kérik, hogy a kérvényt ő maga elnökileg juttassa fel. Kilencen írták alá, románok. Báró Jósika Lajos pártolja, hogy a kisebbség nézete is nyilvánuljon ő Felsége előtt; örvend, hogy főispáni helytartó úr megígérte az elnöki utón leendő felterjesztést; örvend, hogy ez a nyilvánosság útján, a gyűlés tudtával történik, de nem találhatja ildomos eljárásnak a kérvényező uraktól, hogy a felirat tárgyában a múlt ülés alkalmával folyt elvi vitában még egy szóval se vettek részt, s csak most nyilvánítják külön óhajtásaikat; azonban hadd legyen ez alkalommal kérvényük egyéni jelleműnek tekintetve, terjesztessék fel, de a felirat az egész bizottmány által elfogadottnak tekintendő, s annak nevében önállólag felterjesztendő. Móga Demeter jegyzőkönyve vetetni kéri, hogy ő a Romanu által beadott kérvényt nem írta alá, azon okból, mivel az végre mégis az utasítás módosítása iránti óhajtás, nem pedig a föltétlen elfogadás kinyilatkoztatása. Maga úr még azt is jegyzőkönyvre vétetni kivánja, hogy miután ő Felsége kinyilatkoztatta, hogy a mostani provisorium csupán a szükségesség indokából ootrogált ideiglenes intézmény, melyet maga ő Felsége is törvényhozás útján megszüntetni s törvényszerű állandóbb viszonyok által fölcserélni óhajt és ígér, nézete szerint bevárandó lenne, hogy ő Felsége legmagasb ígéretét beváltsa, tehát semmi felirat ne terjesztessék fel; azonban a bizottmány erre a nézetre nem hajlanék, az egész feliratot kizárólag az országgyűlés egybehívásának érdekében kizerkesztendőnek véleményezi. Enyedi László, prov. főbíró, egész ihletettséggel, maga részéről szintén jegyzőkönyre vétetni kéri Móga úr véleményét teljesen osztó nézetét. Hosszu József közvetítő indítványt tesz a felirat és a kérvény összecsatolása érdekében, azon nézetben lévén, hogy a kettő közt elv- és eszmerokonság van. Fölsp. helytartó úr megjegyzi, hogy maguk a román nyelven írt kérvény beadói határozottan azt kérték, hogy ő maga intézkedjék a felterjesztés felöl, míg a felirat a bizottmány többségének nyilvánulása szerint ülésből terjesztetik fel; különben is a kettő közt elvi különbség van, sőt szerkezeti is, amennyiben kérvényezők nem annyira általánosságban, mint egy pár részletes módosítás érdekében kívánnak folyamodni ő Felségéhez ; ezzel enuullátja is, hogy a bizottmány felirata elfogadtatott, s a kilenc képviselő által aláírt kérvényt külön fel fogja juttatni, ami általános megnyugvással fogadtatott. Fölsp. helytartóolga azon kérdést intézi a bizottmányhoz, hogy ez alkalommal ez az utolsó ülés lévén, melynek jegyzőkönyve szabály szerint a bezárás előtt megírandó s hitelesítendő, kívánják-e megvárni annak azonnali megírását, avagy délutánra halasztassék az ülés folytatása? A bizottmány — noha d. u. egy óra elmúlt volt — késznek nyilatkozott megvárni. Azonban főjegyző valóban elég szerény volt bevallani,hogy öbb időt igényel, a rögtöni szerkesztésre nem örömest ajánlkozik,nehogy sokáig várakoztasson. Főispáni helytartó úr, méltányolva ez indokot, esti hat órára kíváná halasztani a gyűlés folytatását, illetőleg berekesztését, mire a gyűlés eloszlott. Esti hat órakor pontban a bizottmányi tagok és hallgatóság ismét összegyűlt, de az ülés csak fél óra múlva nyittatott meg. Semmi új vitatárgy, csupán jegyzőkönyv olvasás és korrigálás foglalta el az időt, s nyújtott érdeket, mégis a dolog tovább ártott egy óránál, és nem sokan hagyták oda a megyeház termét a szemben levő színházért, ahol az előadás már megkezdődött volt. Az egész jegyzőkönyv a délelőtti ülésben folyt eszmecseres megállapodásoknak oly halvány és szabatosság nélküli visszaadása volt, hogy a bizottmány nem nyugodhatott meg benne, s a főjegyzői tollat a reszkető kézből kénytelen volt átvenni maga a főispáni helytartó úr, kinek türelmét és feltalálását lehetetlen ki ne emelnünk, mert különben tán órákig kellett volna várni az ülés bezárását, így is a jegyzőkönyv nem mondható elég szabatosnak, miután azt hamarjában sok vesződéssel kellettoldozni-foldozni, s néhol a gyengébb szerkezet hiányaira is szemet hunyni, csakhogy vége legyen már. De valóban, mindig sajnálni lehet, hogy ily nevezetes, ily történelmi érdekű irat, melyet nem a levéltári feledékenység szelleme vesz át, végre nem is állíttathatott ki tökéletesebben. Megyeházunk termében alig tartatott valaha különösebb érdekű, kiválóbb jelentőségű gyűlés, mint ez, amelynek egész genesise s egész folyama összefüggésben áll azon belüllaméleti fejleményekkel, amelyek tizenhárom év óta még mindig folyamatban vannak, s egy eldöntő megállapodás pontja felé gravitálnak. A román jegyzőkönyv nem lévén készen, nem olvastathatott fel, de hitelesítésére bizottság neveztetett ki főispáni helytartó úr elnöklete alatt,báró Jósika Lajos, gróf Bánffy Béla, Móga Demeter s Pap Leontin személyében. Egyszersmind meghatároztatott, hogy jövőre a román jegyzőkönyv is felolvasandó az ülésben. Főispáni helytartó úr zárszavaiban megköszöné a bizottmány türelmét, s kifejezé óhajtását, vajha az eredmény megfelelne ő Felsége érdekeinek és a haza jóllétének. Éljen! Szetrenszke! ez volt az utolsó hang, s eloszlottunk, számban lépett ismét a tevékenység terére. Oly meggyőzőleg láttszott e nyilatkozatban az őszinte jóakarat, mégsem hagyható — természetesen — a minoritás tisztelt vezetője B. B. D. úr e nyilatkozatot azon hazafias önérzetből kifolyó megjegyzés nélkül, miszerint e tekintélyes minoritás visszavonulásával tanúsított elvei hit megőrzésével foglalja el viszont,férfias küzdelem és készséggel, a nehéz viszonyok között szűkre szabott hatáskörét, s czélja: azt,míg elismert elvei engedik, meg is tartani. A gyűlés megnyittatván, a bizottmányi névsor felolvastatása vette kezdetét. Ennek folyama alatt a magyar tagok részéről a vezérszónok alkalomszerűleg két indítványt emelt a szőnyeg tárgyára vonatkozólag: jöl, hogy mivel több nagy és középbirtokot képviselő tag azért nem jelent meg e megyei bizottmányban, mert más megyében is épen e napra hivatott meg hasonló minőségben, s így ottan maradásával itt kénytelenített érdekképviseleténekrövidséget okoznia, hogy ez jövőre ne történhessen,felírás ajánltatott a felséges k. főkormányhoz, a helyhatóságok belszervezetét szabályozó id. rendeletben is irányadónak elismertetett 1861-iki 12 ik.czikk értelmében intézkedni jövőre a bizottmányok összehívása tekintetében, azaz,hogy a szomszédmegyék egyszerre ne hivassanak meg többé, s ennélfogva mindenki illetékes helyén megjelenhessen jövőre. S-or, indiványozta a bizottmányi tagok verificáltatását. A román részről a szóvivők elmagyarázásai folytán, melyek közül igen sajátságos azon felfogás, miszerint, miután már e bizottmány verificálatlan szerkezetében, bárha minoritás részérőli óvástételek nehézségei között, a múlt septemberben gyülésezett, most már csak a személyek ugyanazonossága tekintetéből jöhet verifikálás alá, mely a névsor olvasással teljesen eszközölhető, a magos főispáni helyettes úr mindkét indítványt helyén találta önálló, nem a szőnyegtárgyhoz tartozó indítványnak mondani ki, s mint ilyeneket, írásbeli előleges beadásra utasítani. A magyarok részéről ez indítványok, az irányukbani elnöki eljárás elleni óvástétel mellett, másnap beadattak az elnökséghez felfolyamodási alakban és tartalommal. Névsorolvasás nyomán a bizottmányi létszám 46-ra üté ki magát, a románok jelentéktelen többségével. Ha törvényes gyakorlat értelmében a verificationak hely adatik vala, és betöltetlen nem hagyattak vala bizonyos nagyobb birtokossági tagságok, a kisebbség többséggé nőtte volna ki magát, igenis indokolható azért a f. k. főkormányszékhez felfolyamodás, s ez ügyállás figyelembe vétetésének kérelmezése, a román majoritás netalán kisebbségi óvásokkal találkozandó határozataira nézve. Következtek a legfelsőbb császári királyi kegyelmes leiratok a múlt septemberi bizottmányi gyűlés nevében történt alázatos feliratokra. Ezek egyikében ö cs. k. ap. Felsége nevében legmagasbb elismerés nyilvánittatik a jelenlegi provisoriummal megelégedést kifejező hála- és a községi képviselőnek a vér és adó arányábani kiterjesztését esedező kérő feliratra egyszersmind elrendeltetik ebben egy kimutatás felterjesztése azon arányról, mi a megyében közértelembeni kitétellel, az allodialis és colonicalis természetű birtok közt van, s oly nagyobbszerü községekkijelölése, melyeknek birtok, egyéni, számnagyság, ipar és kereskedési tekintetben külön képviseleti ive adathatnék. Egy másik kegyelmes kir. leirat, erdélyi országgyűlést kérelmező feliratra ad megnyugtatást. A harmadik kegyelmes királyi leirat, a felséges kir. főkormány által megyénknek is megküldött, az ismeretes b. szolnokmegyei petitiora leérkezett válasz. — A felírásokat tett többség uj hálafeliratokkal fog felelni a kegyelmes kir. leiratokra. A magyar minoritás a cs. kir. apostoli Felségéhez juttatás végett legalázatosabb kérést nyújtott be az elnökséghez, egy, Magyarországgal közös, felfogása szerint egyedül törvényes országgyűlés összehívása érdekében. — E felirás felterjesztés végett elfogadtatott. A mártius 24-diki ülés a megyében divatozó két nyelven tarkán és furcsán összeszerkesztett napló szerkezetű, úgy keresztelt jegyzőkönyv olvasással, s más meddő vitatkozásokkal telt el. Egyetlen eredménye az elnökség azon ígérete, hogy tárgyalást engedene a jegyzőkönyvszerkezet körül egy főkormányi leirattal összeköttetésben, mely hasonlag a jegyzőkönyvek szerkezetére ad irányadó utasításokat. Kívánatos e tekintetben a czélszerű reform, mert ily szerkezetben, minőben már 2-ot vezettetett csak e megyében, az özönvíz előtti és utáni korszakokban legelöbbször, e nagy világon lehetetlen jegyzőkönyv verificatio. Dobokamegye. (előleges közlés a mart. 25- és 26 diki ülésről.) A román vezérszónok, B. tanácsos, beadván hálafeliratát a leküldött udvari rendeletekre, felolvastatik. A magyarok részéről is kivántatott a beadványok felolvasása. A román többség megtagadta, a mi ellen a magyarok óvást tettek. A jegyzőkönyv készítése kérdésében kiküldött bizottmány indítványozta, hogy a jegyzőkönyv ne vegyes magyar-román, hanem a két nyelven külön szerkesztessék A román többség elnapolást kivánt, daczára annak, hogy előbbi nap e kérdés a szavazás stádiumáig ment. A magyarok e rendetlen tárgyalás ellen is óvást jelentettek. Végül a főkormányi leirat olvastatik, mely az utóbbi, illetéktelen tisztválasztást megsemmisítve, újat rendel; fiók bizottmányhoz tétetvén át, tárgyalásuk elmaradt. — A dobokamegyei id. bizottmányi gyűlést f. hó 23-ikán a főispáni helyettes ar elismerő beszéddel nyitá meg, mennyiben kiemelőleg köszönetet nyilvánított a múlt septemberi gyűlés minoritása irányában, mely múltkori elvei szempontjából visszavonulásából oly szép Gazdasági s keresked. tudósítások. Pest, mart. 31. Derült, de szélvészes idő, az éjjel kemény hideg. A vízállás változatlan, 5' 1'0 felett. Gabnavásárunkról jelentékeny forgalmat nem jelenthetünk, mindazáltal néhány búzavétel történt , s a legkitűnőbb 88 ftos búza a bejegyzett teljes árakon adatott el. A többi gabnanemekben semmi üzlet nem volt. A tegnapi bécsi marhavásárra a „P. Lt.“ magántávsürgönye szerint 2430 db vágó volt felhajtva, s áraik mázsánként 23—27 ft közt váltakoztak. A londoni gabnavásárla távirat a búzá ál 1, az árpánál 1—2, a zabnál pedig 12 shillingnyi árcsökkenést jelent. — Szeged, mart. 27. Időjárásunk e héten szintén kedvező befolyással volt az őszi vetésekre, s jelesen a búza és rozs igen szépek; a repere is igen szép reményű eredménynyel kecsegtetne, ha a többször említettük fekete féreg oly igen nem pusztítaná. A szőlő ki van nyitva, s a kora gyümölcsöző fák már virágzásban vannak, átalában a növényzet igen örvendetesen fejlődik. Áttérve forgalmunkra, ez most is az előbbi élettelenségben sikik, a kereskedőt végkép leveri, miután mai napság minden üzérkedésre vásárolt terményezikk veszteséggel fizet; e mellett még a pénzszükség, minőt a mostani nemzedék még aligha ért. A folytonos rész üzletmenet, melyben a gyapjú bel- és külföldön szenved, e czikkben is akadályozza a további vállalatokat, ugyanez állapot uralkodik a tollnemüeknél. Nyersbőrökben még az alacsony árak mellett sem volt valami élénk forgalom, a zsiradékokban pedig ismét valódi szélcsend állott be. Itteni borok — első rendűek — igen olcsón ajánltatnak, anélkül, hogy vevő akadna. A gabnabehozatal e héten igen gyenge volt, alig tett ki néhány száz mérőt, a múlt heti árakat nem érték el. — Jegyzeteink : Tiszta búza, nehéz fajú 3 ft 95 kr—4 ft 10 kr, középszerű 3 ft 75—80 kr, rozs 2 ft 25—30 kr, árpa 2—2 ft 5 kr, takarmányárpa 1 ft 80 kr, zab tetejezve 1 ft 75—80 kr, kukoricza 1 ft 90 kr—2 ft. Szikkadt szalonna 25—26 ft, füstölt házi sonka 36 ft, helybeli faggyú 22—23 ft, szegedi töpörteszappan, tiszta, száraz 22/2—23 ft mázsánkint. Éger, mart. 27. Időjárásunk borongós, változó. A melegség 12 fokig ment, s 6 fokra száll alá reggeli időben, piaczi áraink : búza 6 ft 60 kr, kétszeres 5 ft 60—80 kr, rozs 4 ft 40 kr, árpa 3 ft 50 kr, zab 2 ft 70 kr, tengeri 3 ft 50 krajczár. Gyöngyös, mart. 25. Legutóbbi piaczi áraink ezek : 1-ső r. 3 ft 50 kr, 2-od r. 2 ft 90, kétszeres 1-sö r. 2 ft 90 kr, 2-od r. 2 ft 50, rozs —2 ft 10 kr, árpa 1 ft 20—25 kr, zab 1 ft 20 —10 kr, tengeri 1 ft 70 kr. M iskocz, martius 24. Tiszta búza 5 ft 20 kr—6 ft 40 kr, kétszeres 4 ft 50 kr, rozs 4 ft 10 kr, árpa 3 ft, zab 2 ft 30 kr, kukoricza 3 ft 10—30 kr, kása 8 ft, bab 4 ft 80 kr. Vegyes tudósítások. Országbírói körlevél az összes váltótörvényszékek elnökeihez. A nmlgy m. kir. kúria a váltótörvénykezésre vonatkozólag többrendü ülésében a következő, fennálló hazai törvényeinkben gyökeredző elveket állapította meg , melyeket a megvizsgálása alá terjesztendő ügyekben követni fog,jelesen : 1. A magyar váltótörvénykönyv I. R. 99. §-a szerint, a váltó, ha el nem fogadtatik, vagy csak részben fogadtatik el, „amennyiben elfogadva nincsen,“ az óvástétellel azonnal lejárván, a 154. §. szerint pedig ily esetben a váltótulajdonosnak egyenesen készfizetési vészkeresethez lévén joga , ezen szakaszoknak az I. R. 102. §-ának öszszetartásából, mely utóbbi szerint, ha az adós csőd alá esett, a váltót a bukott értéke gondviselőjének kell fizetés végett bemutatni, következik, hogy az elfogadónak csőd alá jutása esetében a váltó az elfogadó irányában lejártnak tekintendő , az előzők tehát egymás irányában azonnal viszkerettel élhetnek. 2. Tekintve a váltótörvénykönyv H. R. 214. §-át, mely szerint, ha az idézendőnek tartózkodása nem tudatik, az idézés a váltótörvényszék kapuira szegezendő, meg nem jelenése esetében pedig számára gondnok rendelendő és összevetve ezen szakaszt a váltótörvénykönyv II. R. 47. s az ideigl. törvények, szabályok I. R. 166. §-ával, a váltóhitelező elhalt váltóadósának előtte ismeretlen örökösei megidéztetése végett a felhitt 214. §. alkalmazását az illető váltótörvényszéknél szorgalmazhatja. 3. A váltóperekben hozott marasztaló határozatok és végrehajtási végzések a váltótörvénynél későbbi telekkönyvi rendelet 84, 92 stb .§-i értelmében a beperelt adós telekkönyvezett ingatlan vagyonára, a váltójog veszélyeztetése nélkül bekebleztethetnek , illetőleg előjegyeztethetnek. 4. A váltóhitelező kérelmére a végrehajtási foglalás, a váltótörvénykönyv H. R. 150. §-a szó szerinti szövegével s szellemével egyezőleg, az elmarasztalt váltóadósnak mind ingó, mind ingatlan vagyonára ugyanazon váltótörvényszéki végzésben elrendeltethetik és ez esetben az illető alispáni hivatal vagy városi tanács az elrendelt végrehajtásnak akkér leendő eszközlése végett megkeresendő, hogy a végrehajtást az ingatlanokra csak akkor sikeresítse, ha az ingók nem elégségesek vagy épen hiányoznak. 5. Tekintetbe vévén, miszerint hazai törvényeink, különösen a H. T. K. N. R. 68. s III.R. 28. czimei, Mátyás VI. decret. 29., Ulászló I. decret. 89. 90. és 91. czikkei és az 1840. IX. t. sz. 41. §-a szerint az adóssági fogság alkalmazható ; az arra nézve az adós állapotához képest fennállott különbség pedig az ideigl. törv. szabályokban kimondott jogegyenlőség folytán megszűnt, sőt a bűnvádi eljárást illetőleg ezen szabályok III. R. 2. § ában a nemesek elleni eljárásnak nem-nemesekre leendő kiterjesztése világosan kimondatott; tekintetbe vévén továbbá, miszerint a váltókötelezettségnek a vtk. I. R. 1. §-ában megállapított fogalmából követkzik, hogy a váltóhitelező késedelmes adósa irányában kevésbé szigorú kényszereszközökkel, csekélyebb biztosítékokkal ne bírjon, mint a köztörvényi hitelező; tekintve végre, hogy a vtk. II. B. 191. §-a értelmében az ingatlanokra vezetendő végrehajtás elrendelése, habár a polgári törvények átalános rendelete szerint, az illető birtokbíróság által eszközlendő, mégis a váltótörvényszékre bízatott, a váltóhitelezőnek jogában áll, a vagyoni végrehajtás sikertelensége esetében, vagyis kielégítési alap hiányában, adósa személyének saját, azaz a hitelező költségén leendő bírói letartóztatása végett az eljáró váltótörvényszékhez folyamodni, mely azt elrendelvén, az illető alispánt vagy városi bírói hatóságot annak olykér leendő eszközlése végett tartozik megkeresni, hogy ha a hatósági tisztességes fogságban letartóztatott adós 15 nap alatt hitelezőjével ki nem egyezkednék, aláírásával is ellátandó jegyzőkönyvbe felveendő esküt tegyen le arra, mikép hitelezője elöl semmi vagyont el nem titkolván, még személyes keresményének egy harmadát is hitelezője kielégítésére fordítandja; ha pedig ezen esküt letenni vonakodnék, a hitelezőnek joga fennmarad, adósa személyének további letartóztatását az illető bírónál szorgalmazni ; nem különben, ha adósa a letett eskü megszegésével keresményének illető részét hitelezője kielégítésére nem fordítaná, vagy bármikor kitűnnék, miszerint hitelezője kijátszása végett vagyonát eltitkolá, az utóbbinak jogában marad szorgalmazni azt is, hogy az ilyen részhiszemű adós „mindazon bűntársaival együtt, kik a vagyon eltitkolásánál vagy más káros cselekvényeknél tudva és szándékosan közremunkálnak“, mint csalók, az 1807. XII. t. ez. s egyéb hazai törvényeink alapján bűnvádi eljárás alá vétessenek. Nehogy ezen elvek nem ismerése miatt a ............váltótörvényszék eltérőleg eljárván, az illető feleknek esetleg tetemes hátrányt s hasztalan felebbezési költségeket okozzon, azokról ..........kellő tudomás s további intézkedés végett értesíteni kívántam. Pesten, 1863. évi böjtmáshó 26-ik napján. — Bécs, mart. 29. (A földtehermentesitési ügy rendezése az erdélyi részekben). (kn) Nehány hét előtt alkalmunk volt megismertetni a folyó évi január 15-én kelt azon legfelsőbb határozat tartalmát, mely által a Magyarországhoz tettleg visszakapcsolt erdélyi részekben az ősiségi és úrbéri ügyek elintézésénél követendő eljárás szabályoztatott. Ennek alapján fölemlítettük, hogy az ősiségi ügyeket illetőleg, az e tárgyban Erdélyre nézve 1853. május 29-én kelt legf. nyiltparancsban foglalt határozatok, az úrbéri ügyekre vonatkozólag pedig szintén az Erdélyre nézve 1854. jan. 21-én kibocsátott patens rendeletei fognak alkalmaztatni; alaki tekintetben az illető eljárásnál a hazánkban fennálló ideigl. törv. szabályok lévén megtartandók. Továbbá azt is felemlítettük, hogy a földeknek allodiális vagy úrbéri természetük kimutatása, valamint a közlegelőbeli foglalások visszacsatlása tekintetében a volt földesuraságok és volt jobbágyok kölcsönös kereseteinek beadhatása végett kiszabott 3 évi határidő még egy évre meghosszabbíttatott. Szintén volt már a lapokban talán olvasható, miszerint Erdély nagyfejedelemségre nézve az ottani úrbéri és tizedkárpótlási bejelentések valósításának eszközlésére egy — ha jól emlékszünk m. é. sept. 6-kán kelt — legf. határozat folytán, a szükséges utasítások már kiadattak. Ezen utasítások szerint, amennyire tudjuk, a földtehermentesítési becslések ellenőrzése végett egy pénzügyi biztos neveztetett ki, kinek határozata ellen a kormányszékhez s ettől az udv. kanczelláriához a felfolyamodás nyitva áll. A végleges kárpótlási kiegyenlítésre nézve mind a térmérések, mind a mivelési ágak bejelentései újra felveendők, s a kiigazítás a catastralis munkálatokkal együtt fog eszközöltetni. Azon községek, melyek egy önálló egész birtokot kitesznek, azonnal véglegesen kárpótoltatnak ; ellenben oly birtoktulajdonokra nézve, melyek több rendbeli községekből állanak, csak akkor adatik ki majd a kárpótlás tőkéje, ha egyszer mindezen községek viszonyai tisztába hozatnak, a kamatok pedig akkor tétetnek folyóvá, ha az egész úrbéri kárpótlási munkálat be lesz fejezve. A sorshúzási tervnek elkészítéséhez a korábbi területi kapcsolatnál fogva állítólag a Magyarországba kebelezett részek földtehermentesítési viszonyainak ismerete is megkívántatván, későbbre halasztatott. Midőn tehát ezen utasítások szerint Erdélyben a földtehermentesítési ügynek végleges kifejlesztése immár munkába vétetett, addig a Magyarországnak kiegészítő részét képező s már magyarországi törvényes hatóságok által is igazgatott Középszolnok, Zaránd, Kraszna megyében és Kővárvidékén az úrbéri kármentesítési ügynek rendezése és végleges eredményre juttatása iránt, az időközben megváltozott viszonyokra való tekintettel, eddigelé még szabályozó intézkedés nem létezett. Hogy azonban a földtehermentesités keresztülvitele e kapcsolt részekben is egészen hátra ne maradjon, hanem az minden erélylyel, lehető gyorsasággal, de a mellett alaposan foganatosíttassák, mint értesülünk, közelebb egy kegy. k. udv. rendelvény által felhivatott a magyar kir. helytartóianács, unozerint középszolnokmegyei főispáni helytartó Visky György emlzsga elnöklete alatt bizottságot nevezzen ki — melybeni részvételre, mint halljuk, egyebek közt b. Bánffy Albert ömlzsga is felszólittatik — hogy e bizottság az eddigi adatokat, valamint az Erdélyből nyert felvilágosító körülményeket, nem különben azon panaszokat is, melyek ezen ügy iránt több odavaló nagyobb birtokosok részéről már hallhatók valának, fontolóra véve, ezen, nemzetgazdászati szempontból nem csekély fontosságú ügyben kimerítő véleményt adjon a magyar kir. helytartótanács elé, melyet aztán ezen nm. kormányszék tüzetes és minden oldaláról alapos megvitatás után, nézeteinek kíséretében, legfelsőbb helyre majd mielőbb fel fog terjeszteni. Különfélék. Pest, mart. 31. * Múlt szombaton a pesti Ferencz-rendiek templomában a volt erdélyi főkanczellár báró Jósika Sámuel halála évnapja megünnepléséül gyászmise tartatott, melyen az elhunyt tisztelői s barátai nagy számmal, úgyszintén a kir. tábla tagjai is megjelentek. ** Engel József Rómában élő kitűnő tehetségű szobrász hazánkfiánál a minden szépnek és jónak, s különösen a szépművészeteknek lelkes pártfogónője gr. Nádasdy-Forray Julia e excja, pesti családi palotások számára egy Ámor- képszobrot rendelt meg cararrai márványból. — A gr. Nádasdy-palota már eddig is valódi műcsarnok, b inne még mindig érdekesbithetik a szebbnél szebb, mégpedig hazai kéz által készített díszmüvekkel. * A bécsi udvari lovardában tartott lovagjátékok, mint a „P. Ll.“-ot értesítik, összesen 32,OCO ftot jövedelmeztek a már egyszer említett jótékony czélra. * A zágrábi községtanács legutóbbi ülésében elhatároztatott, hogy ő Felségéhez feliratot intéznek, melyben dr. Tkalac megkegyelmeztetését kérvényezik. A községtanácsot — jegyzi meg ez alkalommal a „Pozor“, „fontos okok bírták e határozatra“, mert dr. Tkalac Bécsben oly alkotmányos eszmék mellett kardoskodott, „melyeket Zágrábban nyilván a magunkéinak vallunk, és akadálytalanul kimondjuk.“ Dr. Tkalac különben zágrábi polgár is, s mint a zágrábi kereskedelmi kamra titkára, a hazai ipar és kereskedelem érdekében sok érdemet gyűjtött. * A magyar gazdasszonyok egylete — mint értesülünk — a jövő 1864-ik évre naptárt fog kiadni,melynek közhasznú részét a gazdasszonyság minden ágát illető közlemények képezendik. E tekintetben már szétküldettek a czikkek beküldése végett a felhívások mind a két haza gazdasszonyaihoz. * Aranyosszékről írják a „K. K.“nek, hogy az emberek között ott nagy halandóság uralkodik. A rétiektől „csumá“-nak nevezett torokbaj grassál, s 24 óra alatt véget vet az embernek. F. hó 21-én három egymáshoz közel eső faluban 20-nál több halott volt. Ugyanaz napon oly eset is volt, hogy egy udvarból egyszerre három koporsót vittek ki. * A „Korunk“ írja : Maager úr Bécsbeni fáradozásának eredményéről, s az erdélyi vasút-