Pesti Napló, 1863. április (14. évfolyam, 3939-3963. szám)
1863-04-01 / 3939. szám
ügy állásáról legközelebb nyilvános jelentést fog kibocsátani. Ugyane lap értesül, miszerint a n.várad-kolozsvári vasút kijelölésére kiküldött főmérnök, Herz úr, az egész vonalat N.-Váradtól az Oláh határig Bodza mellett, már beutazta, s Bécsbe visszatért, hogy a belga mérnökkel egyetemben a vonal megszemlélését megkezdje. A kijelölési munkálatok gyorsan haladnak. — Nem rég olvastuk, hogy az „Ország“ londoni levelezője a következő régi magyar könyvre akadt: „Az Aján Tamás hamis es eretnec tevelgeseinec es egyeb soc tevelyeseknec mellyec mosta az elfordult feloceberek kozzoet elárattanac, meghamisítás, stb. Debretzoembe nyótatott anno 1562 irta Huszár Gal a cassai lelki pásztor Exul.“ E ritka és nevezetes könyv egy példányát alkalmunk volt látni e napokban. Össze van az kötve nehány 1562-dik évben nyomtatott predikáczióval és egy ily czimü munkával: „Az eger szent iramból való igaz tudoman A Horhi Melios es Ihaz Peter által Debreczenbe nyomtattot András Komlos által Anno D. 1570.“ E könyv Szalay Zsigmond kir. táblai biró ur tulajdona, kinek különösen a magyar nyelvet és irodalmat, s hazai történelmünket gazdagon képviselő jeles könyvtárában ez alkalommal más irodalmilag nevezetes régi nyomású műveket is láttunk. Ilyenek a többek közt: Tinódi Sebestyén versei,Heltay Gáspár krónikája 1574; Heltay Cantilenai (Históriás énekek) 1573. — Ilyenek továbbá : „A kerezűen igaz hitűek Rézéről Félegyházi Tamás Debreczeni 1583; a Tripartitum első (1517-ki) és második kiadása (1545); a Hármas könyv első magyar fordítása 1565; Rudus Redivivum Páriz Pápaitól 1684; egy 1592-diki debreczeni kalendáriom; a szentirás több példánya a XVI. és XVII. századból ; „Zeke István krónikája 1559; Michael de Hungária 1501; Ritius de Regibus Hungáriáé 1517; Florus Hungaricus Nadányitól 1663; gróf Eszterházy Miklós leveleinek igaz páriái Rákóczy György erdélyi fejedelemhez 1644; Turóczy János krónikája 1488 ; Bornemissza Péter Postillái 3 kötetben 1573—74 nyomatott Sempten, Czeglédi István fajtársi szóbeszéde 1659 — és sok más nevezetesség, melyeknek czimét fel nem jegyeztük, nem is említvén Bonfin, Istvánffy, Szirmay, Kaprinai, Forgách, Pray, Beel, Katona, Fejér György, Kerchelich, Budai, Engel, Fessler, Bethlen János és Farkas (in folio) történelmi műveit teljes példányokban, s a hazai történelem és nyelvünk tekintetében igen nevezetes és számos kéziratgyüjteményt. * Az osztrák szabadalmas nemzeti bank kiváltságai érdekében a m. k. udv. kanczellária legújabban ismét rendeletet bocsátott ki, melyben az előbb kibocsátott utasításokért a megye kormányzói felelősökké tétetvén, az árverések ügyében a körirat megjegyzi : „Az árverési határnapok kitűzése iránt már a törvény maga rendelkezvén, a feleknek e feletti kihallgatása, úgy ezen kérdésnek hosszas tárgyalása csupán a végrehajtás ok nélküli elhúzására szolgáltatna alkalmat. Hasonlóképen a kielégítési sorrend megállapítása magával az elrendelt árveréssel szoros összeköttetésben nem lévén és akármi rendben állapíttassák meg a vételárbeli kielégítés, ez az árverésre befolyással nem bírhatván, a kielégítési sorrend feletti tárgyalás, amelynek következetesen csak az árverés foganatosítása után lehetne helye,az árverés eszközlését nem gátolhatja. Végül a végrehajtás alá vett ingatlanra nézve még a harmadik személy által bejelentett tulajdoni igény sem függesztheti fel az árverés foganatosítását, ha csak a bejelentett igény a telekkönyvben feljegyezve nincsen, és ha az igénylő jogait magában a keresetlevélben nyilvánosságra nem hozza, és az árverésből eredhető kárának máskénti pótolhatlanságát be nem bizonyítja.“ * A zugligetbe járó társaskocsik a budai lánczhídfő és a Laszlovszky-villa között ma kezdik meg rendes járataikat. * Bécsi lapokban olvassuk, hogy a tegnapi és tegnapelőtti vasútvonatok elkéstek a semmeringi havasokban dühöngött nagy vihar és erős hóesés következtében. Nem hiába fuj tehát már pár nap óta nálunk e hideg szél, a styriai havasok leheltek. * Tegnap egy ember egy gőzösről lesétált a Dunába. Közeliben lézengő matrózok kifogták a szerencsétlent, s midőn tettének okáról kérdezték volna: azt felelte, miszerint ő azt hive, hogy itt van a híd, s ezen át akart menni Budára. Mindjárt észrevették, hogy elmeháborodottal van dolguk, s elvezették a Rókusba. * Vázsonkeöi gróf Zichy Lászlóné, született sárvári és felsővidéki Széchenyi Mária, csillagkeresztes hölgy, hosszas betegeskedés következtében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, f. hó 28-dikán, életének 59-dik, s boldog házasságának 39-dik évében, Pesten elhunyt. A boldogult tetemei tegnapelőtt beszenteltetvén, az alsó-peli sírboltba tétettek a nyugalom helyére. Az engesztelő sz. misék a pesti főplébánia templomban, valamint Alsó-Pélen, april 8-dikán, 10 órakor tartatnak. Béke hamvaira 1 — Az országos magyar gazdasági egyesület igazg. választmánya rendes havi ülését 1863-dik april 7-kén délelőtti 11 órakor fogja tartani a köztelken; tárgya lesz különösen : a felvidéken állítandó 3-dik gazd. tanintézet hol és mikénti fölállítása, melyre az egyesület t. ez. tagjai minél számosabban megjelenni hazafiui tisztelettel felkéretnek. Pest, mart. 28.1863. Elnöki megbízásból Morócz István, titoknok. * A debreczeni és szegedi légszeszvilágitást Riedinger L. németországi gyámok vállalta el, ki Szegedről Aradra utazott, hogy ezen város légszeszvilágitása ügyében is ajánlatot tegyen. Ha ajánlata elfogadtatik , Arad már az 56-ik város leend, melyben Riedinger lépteti életbe a légszeszvilágitást. Úgy terjeszti a világosodást, mint valami Luther. — Tudnivaló a budai Rudas-fürdőről. A budai Rudas-fürdő a szent Gellért hegy aljában a Duna mellett fekszik, sz. kir. Budafőváros tulajdona. — Ezen fürdőt még a rómaiak épitették és használták, mit az itt létező nagyszerű közfürdő építési módja is tanusit. A török uralom alatt Mustafa pasa 1656-dik évben ezen fürdőt egészen újból kijavíttatta, s a törökök kiűzetése után Lipót császár sz. kir. Budafővárosának ajándékozta. Ezen fürdőt ellátó viz 6éren buzog fel a szent Gellért hegy meredek szikláiból; vize tiszta, színtelen, hévmérséklete 38° R.,aranysulya 1,007 — az eredeti források, felhivásra mindenki által megtekinthetők. — Legutóbb t. Molnár János, jeles és szorgalmas vegyész ur vizsgálta meg természet és vegytani tekintetben a Rudas-fürdő ásványvizét. A fürdőnek forrásai legutóbbi téli időszak alatt egészen újból kikotortatván, a vízvezető csövek másfél lábbal mélyebbre eresztettek le, miáltal az eredeti ős forrásokból folyó természetes ásványos fürdőviz annál gyorsabban és melegebben foly a fürdőkbe. Ez alkalommal a fürdőház mellett egy az újabb időben nem ismert és nem használt ásványforrás fedeztetett fel, melynek körülfalaztatása még a törökök által építtetett. Ezen 38 foknyi melegségü természetes ásványforrás egy cső által a Rudas fürdőbe vezettetett. Ezen fürdőnek legfőbb előnyei abban fekszenek , miszerint ásványforrásai ősi természetes állapotukban megtartatván, nem szivatyúztatnak gőzgépezet által, s nem is szükségeltetik melegítések gőz által, hanem egyenesen az eredeti ősforrásokból folynak a fürdőkben, s ugyanazért nem veszíthetik el szállékony alkatrészeiket, s a betegségekben leggyorsabban s leggyökeresebben is használnak. Két gyógyudvara van, nagyobb és kisebb s a fürdőház előtt egy kies sétány létezik, legszebb kilátással a Dunára és Petre, hol hetenkint érdekes zenészeti zártkörű összejövetelek tartatnak. A nagy gyógyudvarban az újból ültetett terebélyes platán fák s szökőkút között egy elegáns nyitott kioszk van, melyben több rendbeli magyar és német hirlap tartatik. A kád- vagy kőfürdők és fürdő ruhák, valamint a bútorozott szobák ára igen mérsékelt, a köpülözés a legügyesebb köpülőzök által történik, orvosi felügyelet alatt. A közlekedés Pestről az Erzsébet téri Marokkói ház előtt állomásozó kényelmes társaskocsik s a Dunán a biztos csónakok által olcsón eszközöltetik. Őszi, téli 3 hives tavaszi időszakban a fürdeni kívánók számára reggeltől estig több fürdőszobák s a folyosó füttetnek, kényelmes fürödhetés végett. A gyógyforrásból az ivóvíz tiszta poharakban szolgáltak. A fürdőházban létező vendéglős által étkek, borok, sör s kávéházi italok a lehető legjutányosabb áron gyorsan szolgáltatnak. A felügyelőségnél megrendelésre magán házakba is küldetik kocsin puttonokban valódi forrásvíz fürdéshez. A leghíresebb orvosok tapasztalatai szerint ezen fürdő ásványos gyógyvize legsikeresbben használtaik: 1) Az emésztési szervek, név szerint a gyomor és bélcsatorna hurutos bánfalainban, úgyszintén a túlságos savképződés következtében előállott gyomorégésben. 2) Hód és ivarszervek különféle bajaiban, fehér folyásban, sápkórban, sövény és hadkőkórban. 3) A máji lép dugulásai s keményedéseiben, alhasi pangásokban,aranyér és rosztkórban. 4) Számos kütegekben, különösen rögzött fekélyek és tályogok ellen. 5) A görvély és angolkórnak különféle formáiban. 6) A csúz és köszvényben különösen az iszapnak a bántalmazott részekre alkalmaztatása által. 7) Ütések, zúzások, csonttörések, ficamok következtében történt izzadványok felszívódására, végre 8) a takaros izületi lábokban, s ezek által előidézett ismeredtségek és zsugorodásokban. A fürdőközönség kényelmére Störk Samu orvos és szülész, a fürdő gyógyhasználata körül, úgyszintén más kül és belbrajokban is naponta reggeli 8 órától orvosi tanácsot adand. Ezen ásványos gyógyfürdő használatára a t. ez. közönséget meghívja Budán, 1863. mart. 20.án. tisztelettel Szekrényessy József, bérlő. — Pályázati hirdetmány. A váczi kir. süketnéma intézetben folyó 1863 tanév végével 7 országos alapítvány, 4 fiú és 3 leánygyermekek részére jövend üresedésbe. Ezeken kívül még e következendő 4 magán alapítvány lesz betöltendő: u. m. a) Jeszenovszky, b) sz. kir. Pest városa, c) Jankovich, d) Gáspárik Kázmér váczi nagyprépost alapítványa. Az országos alapítványok a nmlgy m. kir. helytartótanács magas kegyelméből adományoztatnak, minélfogva érintett alapítványok valamelyikének elnyerhetéséért pályázni kívánók folyamodásukat a feltisztelt kir. főkormányszékhez czimezzék, —— az alább elősorolandó okmányokkal felszerelt folyamodványt sz. kir. városokban lakozó folyamodók a városi hatósághoz, mezővárosokban vagy helységekben lakozók pedig a kér. szolgabirói hivatalnak azon megkereséssel nyujtandják át,hogy az illető hatóságok azt maga utján a nmlgy magy. kir. helytartói főkormányszékhez felterjeszteni szíveskedjenek. Magán alapítványokra az illető kegyurak által tétetnek a kijelölések. A folyamodványokhoz, legyenek azok akár magán, akár országos alapítványok elnyerhetése iránt intézve, e következendő mellékletek lesznek csatolandók : 1. Keresztlevél annak bebizonyítására, hogy a gyermek 9 évesnél nem fiatalabb, valamint 14 évnél nem öregebb. 2. Arról szóló orvosi bizonyítvány, hogy a gyermek vagy sikerrel beoltatott, avagy pedig a himlődzést természetben kiállotta legyen, hogy a süketségen kívül más testi bajban, kivált ragályos betegségben nem szenved, és hogy lelki tehetségeire nézve a tanithatásra alkalmas. 3. A folyamodó lakhelyén székelő városi hatóság, vagy helysége elöljáróságától kudott s a helybeli plébános úrtól megerősitett, és a szolgabirói hivatal által látomásozott szegénységi bizonyítvány afelől, hogy folyamodó vagyontehetetlensége miatt gyermekét vagy rokonát tulajdon költségén az intézetben neveltetni nem képes. Hogy folyamodók a jelen évbeni kérelmezők sorozatából ki ne maradjanak, szükséges, miszerint folyamodó irataikat illető helyen legalább is 1. évi május hó 25-ik napjáig benyújtsák. Vagyonosabb szülők gyermekei vagy gyámnokok gyámoltjai, kik a felvételi kort elérték, de azt még túl nem haladták, az intézet pénztárába évenkint 126 o. é.ft fizetésért, keresztlevél és orvosi bizonyítvány előmutatása mellett —■ az igazgatóság által neveltetésre mindenkor elvállaltatnak, s ezek mind élelmezésök, mind külső, mind belső ruházatukra nézve a többi alapitványbeli növendékekkel egyformán tartatnak. Gyermekeiknek kényelmesebb ellátást szerezni óhajtó szülök bővebb felvilágosítást nyerhetnek e részben az intézeti igazgatóságtól. Végre a folyamók tájékozásául megjegyzendő , hogy azon szülök vagy gyámnokok, kiknek gyermekek vagy gyámoltjuk országos vagy magán alapítványba felvétetni fognak, ezen körülményről az intézeti igazgatóság által annak idejében tudósítva leendnek, azoknak folyamodványai pedig, kiknek kérése ezúttal nem teljesittetett, további tárgyalás végett az igazgatósághoz leküldetnek, ki ezeket a legközelebbi évben újra és mindaddig évenkint folyamatba teszi, mig a gyermek a 14 évet túl nem haladta, s ha még ekkoráig sem sikerült ennek felvétetése, akkor a folyamodás az illető folyamodóknak visszaküldetik. Vácz 0 n, mart. hó 24-én 1863. Az intézet igazgatósága. — Telegráfi tudósítás a bécsi börzéről martius 31 án. 50/e metalliquea.......................... 75.85. Nemzeti kölcsön . .....................81.30. Bankrészvény............................... 796.9. Hitelintézet......................................204.60. Ezüst..............................................111. — Londoni váltók ........................111.80. Arany . . 5.84. A„P. Napló“ magántársürgönyei. — Athene, mart. 30. A nemzetgyűlés ma egyhangúlag megválasztá királylyá a holsteini herczeget „I. György“ névvel. — Lemberg, mart. 31. Lawandowszky elfogattatása való. Hir szerint Werzbicki alatt Tulcsából lengyel légió nyomult be Podoliába. — Bern , mart. 31. A turini kormány panaszt emelt, hogy a cselekvési párt Svajcz területén el van ágazva, s valamit forral, s felszólítja a szövetség kormányát, hogy kutasson utánok s lépjen fel ellenök erélyesen. Politikai események. ANGOLORSZÁG. Az angol gyárvárosikban felmerült nyugtalanságok mindenütt a pórnép durva kicsapongásaival végződtek. Nem az éhség csillapítása,vagy ruhák szerzése volt e nyugtalanságok czélja, mert a csőcselék a sütőboltokból kihurczolt kenyeret a sárba tapodta, s a szövetet, posztót, ruhát, melyeket a kiprédált boltokban kaptak, szétszaggatták, bemocskolták. Itt-ott a házakat is felgyújtották, s mint a különféle rendőri tudósításokból kitűnik, az egész zendülés csekély számú kezdőknek tulajdonítandó, kiket a bámész tömeg szilaj kedvvel támogatott. A katonaságot sárral, kövekkel dobálták, mire ez fegyveréhez nyúlt, szúrt, vágott s igy nagy bajjal szétkergette az ezrekre szaporodót tömeget. Ez Staleybridgeban történt; másnap hasonló jelenet újult meg Ashtonban. Szerencsére sem itt, sem ott emberélet nem esett áldozatul. Legszomorítóbb az egész dologban az, hogy ilyetén események a szűkölködök munkások, és Lancashire vagyonos lakói között fennállott egyetértést lassan kint aláássák,mert bár az egész munkás osztályt okolni nem lehet, de a csendnek és tulajdon tiszteletének megsértése annál indokolatlanabb s elkeserítőbb : minél buzgóbban gyekezett a vagyonos osztály az ínség csapásaitenyhiteni. A görög trónra, melyet annyiszor kínáltak és visszautasítottak, Angliában ismét új jelöltet emlegetnek. Ezúttal a dán királyi család köréből, Vilmos, schleswig-holstein-scoderburgi herczeget emlegetik. A „Times“ melegen ajánlja a görögöknek e herczeget, ki, szerinte, több ajánlatos tulajdonnal dicsekszik. Kiképzett tengerész, ifjú, protestáns, mert a görög nemzet némi bizalmatlansággal viseltetik a katholicus jelöltek iránt, a leendő dán király és az angol királyné testvére, e mellett alkotmányos érzelmű. Családja s az angol udvar nehézséget sem tesz trónjelöltsége ellen, a görögöknek pedig érdekükben áll, hogy a jelen rendezetlen állapot bizonytalansága s veszélyei elháríttassanak. Angolország 1862-diki kiviteli kereskedésének kimutatása megjelent, és a korábbi év eredményeitől kevésben különbözik. A kivitt árak értéke 124,137,812 font sterling; 1861-ben egy millió fonttal több volt. A kivitel harmadrésze a gyarmatokra esik, Kelet-Indiába csökkent, mit a kanadai és ausztráliai híven pótol, hasonlólag gyarapodott a kivitel Francziaországba, sőt Mexikóba is, FRANCZIAORSZÁG. A március 29-ről szóló párisi lapok constatálják, hogy a gallicziai hatóságok szigorúbb rendszabályokhoz nyúltak a lengyel felkelés irányában, s e körülménynek tulajdonítják, hogy a sürgönyök gyérebben érkeznek hozzájuk Krakkó felöl. Az „Op. Nationale“ azt mondja, hogy Ausztria teljes semlegességben akar maradni a különböző kabinetek közt megkezdett alkudozások kimeneteléig. Jóindulattal van ugyan a lengyelek iránt most is, azonban Oroszország élénk szorgalmazásai folytán iparkodik mégis bebizonyítani e hatalom irányában, ha nem is rokonszenvét, legalább alkalmazkodását (condescendance). Az „Opinion Nationale“ újólag és ismételve kiemelvén az egyhangú rokonszenvet, mely Francziaországban a lengyel ügy iránt nyilatkozik, czikke végén a következő szavakat intézi a császárhoz : „Síre! Francziaország egy Lengyelországot akar ; akarja, hogy egy nagy igaztalanság helyrehozassék, s egy nagy martyrság véget érjen. E czél eléréséért kész kockáztatni mindent, még azon hallatlan jóllétet is, mely tíz év óta átalakította ; kész megtagadni (abjurer) mindent, azon agyarkodásokig, amelyek még csak imént is megosztottak. Még ha azt tesszük is fel, hogy a Lengyelország mellett keletkezett egyértelműség csupán fegyvernyugvást fog eszközölni a pártok közt, nem pedig végleges kibékülést : ezen fegyvernyugvásból még akkor is maradna legalább valami, t. i. azon nagy nap emléke, melyen minden szív egyformán dobogott a nemzetközi testvériség gondolatáért. És midőn a történelem elbeszélendi e napot, hajnalhasadtát azon egyetemes solidaritás korszakának, mely egykor valamennyi nemzetet egyesitendő lesz , nem fog megfeledkezni azon uralkodóról, ki akkor feltudta fogni Francziaország hivatását, s annak betöltését vezette.“ — A „France“ szerint Barague y d’Hilliers tábornagy van kinézve ez idén acha- 10nsi tábor főparancsnokául, aki a jövő májusban fog oda menni. — A „Pays“ írja: „Bizonyos lapok hirdették, hogy két, franczia földön született fiatal lengyel, a porosz zsandármok által Königsbergben elfogatott, s az orosz hatóságoknak kiadatott. E tény valótlanul volt átvéve. Igaz, hogy két lengyel származású fiatal ember, Zsoranszki és Nowodverszki urak, néhány napig le voltak tartóztatva Poroszországban, de ők a mi danzigi consulunk közbenjárását kérvén fel, a franczia kormány félhivatalosan lépéseket tett ügyekben. Úgy értesülünk, hogy a porosz kormány, hajolván a Berlinben levő franczia nagykövet óhajtásaira, kibocsátásukat elrendelte, s már útlevelet is kaptak Párisba.“ Ugyancsak a „Pays“ szerint Osten- Sacken orosz gróf nem azért járt Rómában, hogy kárhoztató bullát eszközöljön ki a lengyel felkelés ellen, hanem csak azért, hogy öt lengyel püspök praeconisálása tárgyában a kellő iratokat kézbesítse a szentszéknek. ” A „Francéiban ezt olvassuk : „Az amerikai lapok egy napi parancsot közölnek, melyet a Pueblában lévő mexikói hadak parancsnoka, Ortega, intézett a maga hadseregéhez, jelentvén katonáinak, hogy mindennap számos franczia szökevény érkezik hozzá a táborba, s azt ajánlván nekik, fogadják őket szívélyesen és jó akarattal. „Ezen okirat, mely Európa elámítására van koholva, hazug. Mondják, hogy a főparancsnok felelt is neki, kétségbevonhatatlan számokkal mutatván ki, hogy a szökés teljesen semmi a franczia hadsereg sorai közt, s kiemelvén más, ugyan ily fajta rágalmakat is, melyeket Juarez a közvélemény megcsalására gondolt ki.“ — Havin úr, a „Siécle“ igazgatója, kijelenti, hogy Picard ellenzéki képviselővel nem akar versenyezni a párisi képviselőjelöltségben. Egy másik nyilatkozat szerint azonban Havin úr fenntartja jelöltségét a főváros egy másik kerületében. Girardin Emil e nyilatkozattal meg van elégedve, s a „Presse“ részéről a legmelegebb támogatást ígéri Havin úrnak, nem Picard, hanem Guyard Delalain ur ellenében. — A „Presse“ turini tudósításai oda mutatnak, hogy Sartiges, a Turinban lévő franczia követ nem sokára vissza fog lépni. A visszalépést egészségi állapotával indokolná. — Konstantinápolyból mart. 19 évei jelentik a „France“-nak, hogy a szultán a Bajram ünnepek elmúltával nagy útra szándékozik indulni, meglátogatván nemcsak az Archipelagust, Egyiptomot és a syriai partok több pontját,hanem hír szerint még Franczia- és Angolországot is. Abdul-Aziz április végén Toulonban fogna kiszállni, s megismerkedvén a franczia nagyobb intézetekkel, Cherbourgból át fogna kelni Angliába. A díszhajó, melyen a szultán ezen utat teendi, az egyiptomi alkirály ajándéka, aki ezenkívül 25 ezer új, és a legtökéletesebb szerkezetű karabéllyal is meglepte a padisát. — Be nard tengernagy egy sürgönyben jelenti Cochinchinából, hogy Gocongot bevette, és az anamiták ellenállását mindenütt megtörte. A tengernagy febr. 28-ikán visszatért Saigonba. NÉMETORSZÁG. A porosz képviselőház bizottmánya a miniszterfelelősségre vonatkozó törvényjavaslatot változtatás nélkül elfogadta. E felelősség csak büntetőjogi tekintetben állapíttatott meg ; a magánjogi, azaz kárpótlási kötelezettségre vonatkozó felelősséget illetőleg Kirchmann, a bizottmány keblében indítványt emelt, mely illetékesség hiányából elutasittatott, s igy majd a képviselőház elbe fog terjesztetni. — Vincke, hi az úgynevezett ó-szabadelvi párt feje volt, kilépett elvtársai köréből, mert ezek a lengyel ügyben a haladási párttal szavaztak, melylyel a pártvezér semmi összeköttetésre sem akart reá állani,s igy a pártok közeledése könnyebb,s az ó-szabadelvüek gyarapodása valószínűbb leszen. Az 1864 -i költségvetésen a pénzügyminisztérium buzgón dolgozik, s az 1862-iki év utólagos előterjesztését amazzal együtt várják, mi a minisztérium és a képvielőház régi collisióit felmelegitvén , az országgyűlés eloszlatását május vagy juniius hóra teszik. Távirati jelentések. — Páris, mart. 30. A „Nation“ irja: A lengyel ügy újabb diplomatiai phasisba lépett. Franczia- és Angolország al elérendő czélra nézve egyet értenek. Valószinű, hogy Ausztria nem fog vonakodni, hogy ugyanezen útra lépjen. — Köln, mart. 30. A mai kölni lap írja : Párisban a lengyel politikára nézve teljes fordulat állott be. Francziaország felhagyott azon eszmével, hogy egy független Lengyelország állíttassák fel. —Pétervár, mart. 30. Berg tbk Konstantinshg mellé a katonai ügyekben adlatussá, Lewschinetbk pedig fő rendőrmesterré neveztetett ki Varsóban. — Koppenhága, mart. 29. A kaszinóban tegnap tartott meeting egyhangúlag elfogadó azon határozatokat, melyek Holstein elkülönítésére s Dánia és Schleswig alkotmányos fejlődésére czéloznak. — Drezda, mart. 30. A mai drezdai újság párisi tudósítója (29-körel) kétségbe vonja a „Köllner Zig“ adatait a lengyel ügyben, s mondja : Annyi bizonyos, hogy Francziaország véglegesen lemondott a közreműködésről a mart. 2-iki Russel-féle jegyzék értelmében teendő lépések ügyében. De ugyancsak Francziaország Ausztriát és Angliát újólag felszólíta együttes eljárásra az orosz kormánynál. Esti posta. Pest, mart. 31. — A kölni lap azon bécsi telegrammját, mely azt jelentette volt, hogy Francziaország Lengyelország teljes függetlenségét kívánja Oroszországtól a leuchtenbergi herczeg királysága alatt — az „Indépendance belge“ csak próbaléggömbnek tartja, melyet csak azért bocsátottak fel, hogy megtudják, merre hajlik a közvélemény. — Wielopolski marquis egy levelet tett közzé, melyben visszautasítja azon vádakat, melyekkel Nepoleon herczeg illette őt a francai senatusban. A franczia császár unokaöcscse e levélre, a „Patrie“ szerint, a legélénkebben válaszolt, melyben erélyesen megmarad a beszédében felhozott vádak mellett. — Míg a „Pays“, mint a francziaországi rovatban olvasható, kiegyenlítettnek hirdeti azon incidenst, melyet két lengyel fiatalembernek porosz zsandárok által tett elfogatása előidézett, addig a „Patrie“ egy hasonló esetről beszél, anélkül, hogy tudná az olvasó, nem ugyanazon incidensről van-e ismét szó. Mártius 21-dikén ugyanis a porosz zsandárok elfogtál a két 18—20 éves lengyel fiatalembert a porosz trületen, ahová menekültek volt, s Alexandrowban kiadták az orosz hatóságnak. E két fiatalembert a „Patrie“ szerint a varsói várba vitték. — Kalis vidékéről írják mart. 25** jéről a „Bresl. Ztg“nak . E vidéken a lengyelek koránt sem vesztették el reményeket, kivált a kwainiercei kemény ütközet után. A Mielenszki féle csapatban több a porosz, mint az orosz alattvaló, s nem sokára porosz vezért fog kapni. Ezen felkelők nagy része a jobb módú osztályból való,s többnyire tetemes összeggel rendelkezhetnek. — Athénéből írják mart. 21. Múlt hét folytán először a hadügy, aztán a külügyminiszter, s végre az egész kabinet beadta lemondását. A hadügyminiszter azzal indokolta lépését, hogy a katonaság nem engedelmeskedik neki, s nincs elég hatalma, hogy engedelmességre bírja kényszeríteni. És valóban, igen meglepő eseteket tudott e részben fölhozni. A külügyminiszter amiatt mondott le , mivel a nemzeti gyűlés félreértvén a Parlamentarismus törvényeit, a felelős minisztérium jogkörébe vágott. A viszonyok napról napra romlanak, s különösen sok panasz van a katonák erőszakoskodása ellen. A sok eset közül elég említni, hogy egy kávéházban egy katona minden különös ok nélkül rálőtt egy diákra. Felelős szerkesztő : Báró Kemény Zsigiuond Vasutak. A tiszavidéki vaspályán. Gőzhajósás. Gabonaárak Bécsiből. Elindulás 7 óra 45 percz regg. 8 óra este. Püspök-Ladány. Ind. 1 óra 26 percz délután. ptí81—Győr : páratlan számú napo- Érsekújvár. Elindulás 1 ó. 20 p. d. u. 1 ó. 43 p. éjjel. Debreczen. Ind. 8 óra délután. kon, 7 órakor reggel. Bécs—Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. Pest- Bécs: naponkint 6 órak. este. Alsó-ausztriai mérti db — öb fé0 pest. Érkezés 4 óra 37 p. d. u. 5 óra 27 p. reggé . Tokaj. Ind. 5 óra 25 perez délután. Paks—Pest: naponkint 6 órakor reg. Rud. 3b 75 37 ^5 Czegléd. Elindulás 8 óra 9 p d. u. 9 óra 7 p. reggel. Miskolcz. Ind. 7 óra 24 perez este. Mohács—Pest : vas., hétfő, kedd, ob 25 db 10 Szeged. Indul 12 óra 17 p. éjjel. 2 ó. 7 perez délután. _Miskolcz Debreczen—Czegléd csütörtök s szombaton 5 óra este. 81 25 21 75 Te*e.T*r. Érkezés 4 óra 1 percz reggel. 7 óra 1 p. Debreczen ^ ,ed Eszék-Pest: hétfő, csütörtök déle. Temesvár-Bécs MXicz Ind 7 óra 52 percz reggel. Zimony-Pest: vasárnap és szerdán 16 50 IS 75 Temesvár. Elindulás 10 óra 32 p. éjjel. 10 ó. 4 p. reg. Tokai Ind 9 óra 35 perez reggél 12 órakor délben. Szeged^Elindulás 2 óra 25 p. reg. 2 ó^37 p. délután. Debreczen' in(j, 12 óra 12 perez délben. Orsova-Pest: szombat viradatkor. K?tszereg . . . . SzegedElindulás 6 óra 29 p. reg 6 óra 31 p. délut. Püspök.Ladány. Ind. 4 óra 45 perez délután. Galacz-Orsova-Pest , szombaton Rozg (uj) Pest. Érkezés 8 óra ,5 perez reg 8 óra 87 perez este. Szolnok. Ind. 4 óra 44 perez délután. reggel. —- —-------Érsekújvár. Elindulás 1 ó. 50 p. d. u. 1 óra 1 p. éjjel. ^ Lefele: 94 50 94 60 Bécs. Megérkezés 6 óra 33 perez este. 6 óra reggel. Püspök-Ladány—Nagyvárad. Bécs—Pest: naponkint 6'/s ór. regg.1 A (lói I V a SZ) á 1Y á D Püspök-Ladány. Erk. 12 óra 48 perez délben. Győr-Pest : minden páros számú rakomera Székes-Fehérvár-Bécs. Szolnok. Ind. 10 óra 59 perez délelőtt. Úton 6 órakor repel. . . 44 30 44 40 Sz .Fervár Ind. 8 ó, 43Pp. reg. érk. 7 ór. 20 p. este. Czegléd—Arad, Pest—Baja—Mohács : vasárnap, hét- Paszuly.................... Kanizsa. Elindulás 1 óra 43 p. d. u. érk. 2 ó. d. u. Czegléd. Ind. 9 óra 37 percz délelőtt. fo, szerda, csütörtök és szomba- Repcze őszi ... ----------- Czegléd—Debreczen—Miskolc*—Kassa. Kanizsa Nagyvárad. Ind. 10 óra 6 percz délelőtt. nap 7 órakor regg. Kukoncza . . _UK_ Escompte bank...................... 686 - 637 - London (10 L. St. . . 111 90 112 - ^ 5 óra 15 p. este. CzeS15d- Árk’ 5 óra 41 PerCZ délután' Pest-faks : naponkint 4 ór. délut. KWe» l r-n-r Becsi börze^martms 300 Ad°n J*r'iT sorsjegyek. áT tott ^ 5'/0 osztrák érték . . . . 69 70 69 EO Hitelintézeti 100 frt 185 60 136 80 A Dunán, a pesti piaczon martius 30 án. 5% metalliquea...................... 75 70 75 80 Gőzhajózási 100 „ 99 25 99 75 VaSuti menetek a délkeleti Taspalyán. Czegléd. Ind. 9 óra 27 percz reggel. Felfelé: —-------------——----—r-r-----------4'/»% „ ...................... 67 67 70 Eszterházy herczeg 40 „ TM ?uly .i‘S maf. 5% nemzeti kölcsön . ... 81 40 81 5'i Salm „ 40 „ . u de 10 . . —7-----— 1839-ki sórsjegyek (ötödrész) . 150 — 151 — Pálffy „ 40 „ ■ 68 10 37 '__ — szerint L át q._e._ 1854-ki „ . . . . S3 — 93 50 Clary „ 40 „ . .5 — — í — 1860-ki „ . . . . 95 90 96 — St. Genois gróf 40 „ . ’ bánáti n. 85—118 4 —114 i Földtehermentesitések. Budai 40 „ . B .• 1 jA: a qv 0«3 ítiA 15 Magyar.................................. ?4 76 75 26 Windischgrätz herez. 20 „ . » tiszavidéki ui t 15?4 45. Bánsági................................. 13 50 74 Waldstein gróf 20 „ . 23 25 23 75 ■ febrius 8'85 4 10 4 25 Erdélyi................................. 2 — 72 60 Keglevich gróf 10 „ . * bácskai ut 84—85 3 85 4 — M, “***■* k#TMnyek Q0 gq m Váltók (devisek) _ - -5/.Lloyd. . . . . . • 92 50 93 25 .... 76-79 2 50 2 65 50 dunagőzhajózási . . . 93 - 93 60 h A10 “ “ ,1V Árpa, sörfőzésre . . 68-70 22 20 Bank záloglevelei 12 hónapra 99 75 100 — Amsterdam (100 holl. írt) . . 65 67 1 60 i Részvények. Augsburg (lOOdel. „j . . 45 50 1501601 Hitelintézeti............................ 211 90 212 10 Frankfurt (100 „ „) . ■ 14 60 94 70 1 ' 79—83 2 2*12 601 Nemzeti bank...................... 795 - 796 - Hamburg (100 M. B.) . . 83 80 83 90 . ? '. . . - 1 80 12 -j n!°yd ......................_ ll __ Páns (100 frank ) . . — — — ......................995 400 Pénznemek. — — — gesti lánczhid......................41 L~r._____________ 15 40 1.5 50 téli . . | — — | Eül ... ■ z^sszJ. Mit is lg Tiszai vasút............................ 147 — 147 — Ezüst........................... • * 111 25 111 75 '-t 1.-t— sr'r ii-— «*■■■ ^ ■^ * ■^■■■•81 Ml.. ....................... ......... 1 I ‘ I I