Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)

1863-12-24 / 4159. szám

294—4159 14. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferenczisk tere 7-dik szám, 1-sö emelet. 1863. Csütörtök, dec. 24. E lap szellemi részét illető minden közlemény K Í a d Ó ■ h Í T A t a 1 : í Előfizetési feltételek : a szerkesztöségrhez intézendő. ,T, m , ,, , . , , , , , F e r e n c z i e k t e r é n, 7-dik szám, földszint. Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva : Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli g Félévre . . ] . 10 frt 50 kr o. é. fogadtatnak el. panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendök. | Évnegyedre. . . . 5 frt 25 kr o. é._______ Hirdetmények dija : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdij külön 30 nj kr. Magánvita 5 hasábos petit-sor 25 nj kr. Előfizetési felhívás „Pesti Napló“ 1^64-dik évi folyamára. Előfizetési ár : Január—júniusi félévre 10 frt 50 kr. Január—mart. negyedévre 5 ft 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Pest, dec. 23. 18G3 (Fk) Azon jelenségek, mikből a minap a német ügyek növekedő fontosságát ki­mutattuk, két nap óta valóban meglepő mértékben szaporodtak, és e pillanatban bátran álKthatni, miszerint Németország nemcsak geographice, hanem politice is Európa szivét képezi, mely az egész test vérforgását szabályozza, és még egy da­rab ideig szabályoznndja. Szántszándékkal mondjuk a német ügy» és nem a schleswig-holsteini, mert ez utóbbi kérdés csak a lendületet adta, voltaképen pedig amaz forog szőnyegen teljes terjedelmében, és — minden veszé­lyeivel. Törekedjünk, a mennyire lehet, Né­metország mostani helyzetét szabato­­sitani. Eddig — értjük a legújabb fordulat beállta előtt — három tábor létezett Né­metországban: a nag y néme t eké, kik Ausztriát semmi áron nem akarták ki­­szorittatni Némethonból, és mivel ily sú­lyú hatalom a maga természete szerint másodrendű szerepet nem játszhatik, — többé-kevésbbé Ausztria főnökségét is akarták; aztán volt kis német párt, mely Ausztriát kiszorította volna; akkor azon­ban a túlsúly természet szerint Poroszor­szágot illette, és igy, a mint a nagy német pártot osztráknak, úgy a kis néme­tet porosznak lehetett nevezni. — Amahhoz a déli, emehhez az éjszaki álla­mok kormányainak többsége tartozott. Végre volt még a liberális, vagy, ha úgy tetszik, demokrata párt, mely valódi szándokait be nem vallhatta, — melytől azonban a két nagyhatalom azért iszonyodott, mert a demokratia elvei Bécsben és Berlinben egyaránt vissza­tetszők ; a kisebb udvarok pedig féltek e párttól, mert azt gondolták, hogy pro­gramjának egyik főpontja a német sou­­verainek számának csökkentése. Ezen pártállás most gyökeresen meg­változott. A helyett, hogy egymással szemben­­állva látnók a két nagyhatalmat, és mind­egyik körül egy-egy csoport közép és kis államot, mindkettőtől különállva pedig a demokratiát: e helyett — mondjuk — mosta két nagyhatalom egymás mel­lett áll, velők szemben pedig a közép és apró államok, a demokratiától környez­ve, még pedig oly demokratiától, mely­nek sorait az osztrák és porosz nép is nem csekély contingenssel szaporítja. A napi események részleteivel lapunk más rovataiból ismerkedvén meg az ol­vasó, itt általánosságok mellett marad­hatunk, és csak annyit emlittink, hogy iménti állításunkat illustrálja először a bajor királynak oly gyorsan híressé lett levele Schrenk miniszterhez; másodszor Beust , a szász miniszter sürgönye a bécsi kabinethez ; harmadszor azon határozatok, mik az imént a frankfurti követgyülés részéről hozattak, és — ha tetszik — negyedszer azon félig gú­nyos, félig boszus hang is, melyen a fél­­hivatalos „Gen. Corres.“ azt a piquant megjegyzést teszi, hogy ha a bajor király ily merész politikát követ, alkalmasint védni is fogja tudni nemcsak Németor­szággal, hanem egyszersmind Európával szemben. Egyfelől állna tehát a két nagy hata­lom, sok száz emberre menő fegyelmezett hadsereggel ; másfelől pedig a csekély haderejü kisebb államok, melyek azon­ban a nép millióinak lelkesedésére és ál­dozatkészségére támaszkodhatnak. A helyzet már igy is elég kellemetlen a nagy hatalmakra nézve, mert, miként már a minap kiemeltük, vagy az megtör­ténhet, hogy contre coeuv a mozgalom által tova ragadtatni)fognak, vagy pedig Némethon belsejében kiüthet a polgár­­háború. A külföld beavatkozására igy is, amúgy is, bőven meg volna az ürügy. Akkor megszűnnék puszta agyrém lenni az uj rajnai szövetség, csakhogy ezen uj szövetség annyiban különböznék a régi­től, a mennyiben most a kormányok és népek közt teljes egyetértés uralkodnék. De, mielőtt ezen távolabb álló eshető­ségek beállanának, erős meggyőződésünk szerint be fog következni a sokkal közelebb álló fordulat t. i. az Ausztria és Po­roszország közti egyetértés a legrövidebb idő múlva fel fog b o m ol n i. Midőn a minap a porosz alsóház ma­gatartásáról szólítunk, azon lehetőségre utaltunk, miszerint e testület — ámbár eljárása a rendkívüli hitel megtagadása körül teljesen jogosult és indokolt — talán mégis politikai hibát követ el, oly tervek kivitelének ellene szegülvén, mi­ket Bismark ur el nem árul ugyan, mik azonban jól értesült személyek által tulaj­­donittatnak neki. Nálunknál még sokkal világosabban szól a „ Wanderer“ egy állítólagos „pá­risi“ tudósítója, mely azonban — az is­meretes jegy után Ítélve — bizonyos bécsi követségi palotához sokkal köze­lebb lakik, mint a tuilleriákhoz. E tudó­sító szárazon, kimondja, hogy Ausztria a londoni szerződés fenntartását őszintén akarja a béke fenntartása érdekében, és hogy Poroszország hóditásokat ne te­hessen éjszakon; de Poroszország csak azért akarja, mert ezáltal az augusten­­burgi candidatura mellőztetik, és aztán Poroszország maga számára foglalhatja le azon területet, melynek Dániatóli elszakadásától ő épen nem idegenkedik. A legislegelső alka­lommal, mely Poroszország ezen vég­­czéljait napfényre hozza, természetesen a Bécs és Berlin közti entente romba dől, és az alatta lappangó nemcsak véle­mény-különbség, hanem egyenes el­lentét láthatóvá leend. Ily fordulat beálltával, azaz: ha Bis­mark ur a herczegségek elszakadását | Írná a maga zászlajára (habár ezen el- | szakadást Poroszország érdekében kiván­­ja), ily esetben a fődologra nézve egyet­értés képzelhető Poroszország, a kisebb államok és a democratia közt, mely — azon előnyért, hogy őa fődologra nézve oly hatalmas szövetségest nyer, a milyen Poroszország — talán elejtené a személy­kérdést, t. i. az augustenburgi herczeget, csak hogy a herczegségek uémet kormány alá jussanak, a mi nemzetiségi szempont­ból a fődolog. Ily esetben, mondjuk, le­hetséges, hogy Poroszország, a kisebb államok és a német nemzet többsége közt a béke és egyetértés helyreáll. Mi történik akkor Ausztriával ? Fogja-e ő egymaga, és németországi hatalom lé­tére egész Németország ellenében a dán birodalom integritását védeni? Vagy, ha már nem gátolhatja a herczegségek elsza­kadását, log e az augustenburgi herczeg jogai mellett, miket most nem akar elis­merni, háborút viselni — Poroszország ellen ? A magyar földbirtok hiteligó yei és jövője. III. A földhitelintézetek története bizonyít­ja, hogy azok conserválólag hatottak a földbirtokra, s egy bizonyos fokig a nem­zetgazdasági közérdekek figyelembe vé­telével kímélték az ős tulajdonosok iva­dékait, a hitel által alkalmat nyújtván az ősi patrimoniumok megtartására. E szempontból tekintve a dolgot, a Ma­gyar Földhitelintézet, s a jövőben bizo­nyosan alakulandó hitelintézetek, a leg­szebb összhangban állanak az ezredéves magyar törvényhozás szellemével, mely az ősi birtoknak az eredeti birtokoscsalád­nál való megőrzését s biztosítását tűzte ki czélul. A Corpus Juris törvényezikkelyeinek sorozata mellettünk szól. — E tekintet­ben tehát a földbirtoki hitelbankok poli­tikai szempontból is nagy fontosságúak korunkban, midőn épen a politikai jogok egyik nevezetes része a föld-tulajdonnal áll válhatlan kapcsolatban. Nagy fontos­ságúak, mert azok érdekeinek megőrzé­sét tartják szem előtt, kiknek története ép úgy beolvadott a nemzeti történetbe, mint a hon védelmében ontott vérök a haza szent földjébe. Az 1848-ki törvényhozás szelleme, a hitel természete s a XIX. század de­­mocratiai eszméi által tisztult nemzetgaz­daság azonban uj követelésekkel is állanak elő, melyek az előbbi status­politikai irányt kiegészitik. E hármas té­nyező postulatuma nem egyéb : mint a magyar földbirtok forgalma, circulatiója egy bizonyos mértékig, melyet az ősiség eltörlését követő szabad föld természete megenged, helyesel. Magyarázzuk ki magunkat. Kimutattuk előbb, hogy az 1848-ki politikai és társadalmi újjászületés után a magyar földbirtokra és földbirtokos-osz­tályra nézve a létei kérdésévé lön a föld­birtok érték-mozgositása hitelbankok ál­tal, s a hitel hiányában pangó földmivelés felemelése a hitel által. Hála az égnek, hogy e nagy szükségen enyhitend a M. Földhitelintézet, de csak azon pontig, a meddig a hitel terjed, mert hisz a jelzá­­logi hitel nem végtelen, hanem a reál­érték egy bizonyos mennyiségéig terjed, a miből következik, hogy a hitelbankok tevékenysége bizonyos korlátok közé van szorítva. Főszempont itt a jelzálogul szolgáló hitelalap reál-értéke, az úgynevezett hi­telképesség. Az eladósodott jószágtestekre épen úgy áll e szabály, mint a tehermen­tes birtokokra. Az értékmobilisatio földhitelintézetek által egyenes arányban áll a földbirtokok hitelképességével. Ezen pontig áldásosán működik, azontúl nincs számára cselek­vési tér. Oly birtokok, melyek tulterheltetésök miatt a hitelintézetek positiv alapszabá­lyai értelmében nem vehetik igénybe a hitelintézetet,erre nézve hitelképtelen, holt massák, kizárva a hitelképesség s a sza­bad circulatio áldásából. Fájdalom, hogy hazánkban ily termé­szetű birtok is elég létezik. Hogy miért, megfelel reá a lefolyt tizenöt év. A baj létezik; eltagadása monomania; a gyógyításról való gondolkozás az ön­mentség ösztönszerü sugallata. Az ily birtokoknál főteendő a magán­érdek összeegyeztetése a nemzetgazdasági főigényekkel, melyek szerint a circulatio éltet, a termelést fokozza, s a közvagyont szaporítja. A mely birtokokon a földhitelintézet nem segíthet, melyeknek terhei lehetet­lenné teszik azon termelési képesség elő­állítását, a milyenre ugyanazon földbir­tok más viszonyok közt képes lett volna, az ily földbirtokok mind a köz-, mind a magánérdekek szempontjából nagyobb értéket fognak képviselni, ha oly kezek közé kerülnek, melyek a munka- és tőkék által oly jövedelmező állapotba helyezik a kérdéses birtokot, a milyent az előbbi tulajdonos alatt az eladósodottság miatt soha el nem ért volna. Ezen érv ellen a középkori kizáróla­gossággal rokon kasztsz'eilem sem szól­hat — mert fel&zóllalását a napi élet uta­sítja vissza. A nemzetgazdaság, cultura s a politi­kai jogtan igénylik, hogy az ily birtokok circulatió által újra éljenek s a munka és tőke által gyarapítsák a közvagyont, po­litikai előnyöket is nyújtva a jószág­szerzőknek. Imposans támaszunk van ez állításnál az 1848-ki törvényhozás szellemében és betűiben, melyek midőn egy részt lebon­tották a földbirtokról a középkori nyű­göket, az alkotmányi és politikai jog­­gyakorlatot oly alapra fektették, mely­nek teljesen megfelel a szabad föld s az annak eszméjéből folyó szabad circulatió egy bizonyos észszerű határig, — az úgynevezett minimum kikötésével. Ezen általánosságok — s az álláspont kimagyarázása után részletezzünk,: s te­kintsük a dolgot minden oldalról. Minő feltételek alatt nyit, hitelt a Ma­gyar Földhitelintézet. Záloglevéli kölcsönöknél a jelzálogul lekötött birtok becsértékének első tiszta felére — a 10 éves jövedékjegyekben nyitott hitelnél a becsérték l5°/o percent­jére — végre az öt évesjövedékjegyi köl­csönöknél a birtok becsértékének 157o percentjére. A mi a készpénzbeli rövid ide­jű kölcsönöket illeti, azok nemcsak azért nem jöhetnek különös tekintet alá, mert rövid időre engedélyeztetnek , hanem azért sem, mert értékpapírokra adandó előlegeknél a letett papírok értékének 3/* részéig, a nyílt hitelnél a jószág becsértékének 30°/o-ig terjed a hitelnyúj­tás, illetőleg készpénz-kölcsön kedvez­ménye. Következik a fentebbiekből, hogy oly birtokos, kinek jószága például 3/i rész­ben adóssággal van terhelve, sőt sok esetben még azon birtokos is, kinek jó­szága csak a becsérték felében van ter­helve, nem veheti oly hasznát a földhitel­intézeti hitelnek, mint azt a földbirtok hi­teligényei és jövője kivánják. Ha meggondoljuk, hogy hazánkban a telekkönyvi rendszer behozatala óta, s a jobbadán nagy vagy uzsorás kamatú vál­­tókölcsönöknél igen sok hazai földbirto­kos jutott azon helyzetbe, hogy birtoka jövedelme csaknem kamatfizetésre fordit­­tatik, — belátjuk, hogy hazánkban sok oly földbirtok létezik, mely nem jövedel­mez felényit, mint jövedelmezne, ha az tehetős községek vagy vagyonos magá­nosok kezei közé jutna, hol természetes állapotban visszanyerné hitelképességét, sőt az eladás utján az előbbi, igen sokszor önhibáján kívül elszegényedett birtokost is egy bizonyos mennyiségű töke birto­kához juttatná. Ha ezen reflexiókat magasabb szem­pontból elemezzük, kiderül 1-ör. Hogy az ily jószágvételek s eladások,— eltekintve az egyesekre háruló előnyöktől — nem­­zetgazdászati tekintetben fontosak, szük­ségesek, mert a bizonyos osztályoknál, községeknél, egyeseknél megtakarított összegeket, mint biztos tőkéket, a földvé­tel által consolidálják, s hazai kezek közt hagyják a hazai birtokot. 2-or. Mert az ilynemű üzletek által emeltetik, fokozó­dik a földbirtoki productivity, minthogy a vevő községek vagy magánosok eloszt­ván a megvett birtokot, a részbir íokqkat gondosabban művelik, s több hasznot ,’Al nak belőle, mint az előbbi birtokos. !nr. A tőkésítés és megtakarítás nő, mini; ízt a rajnamelléki tartományok, Szászé*-« ig; Francziaország, Belgium példái bizonyít­ják. 4-er. Az adósságokkal terhelt közös birtokok közmondásos jövedelmezőtlon­­sége el van báritva, ha a birtok vagyo­nos társvevők közt feloszlik. 5-ör. A már birtokos középrend vagyonosodba is előmozdittatik, ha annak tagjai testü­letben vagy többen összeállva, az arány­­lagos felosztás kikötésével megvásárol­ják az oly terhelt birtok Aat, melyek­nek tulajdonosait különben is a vég­rehajtás mozdítaná él birtokaikból. — Ezen birtokhozjutás első-rendű ténye­ző a politikai önállóság és honszeretet szempontjából is. 6. Mert oly ország­ban, hol a földművelés a kiváló élelmi for­rás, a földművelési közállapotokat akkor lehet virágzóknak mondani, ha a földbir­tok hitelképes nagy, k özép, kis és csekélyebb részekre oszlik fel, s a nem­zet vagyonosodó, takarékos osztályai YÁSGXáu Magyar Tudományos Akadémia a= Érintők közelebb, hogy az akadémia math, és természettudományi bizottsága a jelen 1863- kiévbenameteorologiai észleleteket illetőleg, kipótolta mindazt, a mit tavaly azért volt kénytelen elmulasztani, mivel költségvetésé­ből e fontos tétel kitöröltetett. A bizottság a központi meteorologia érdeké­ben akként rendelkezett, hogy az idei pénzöszlet­­nek legnagyobb része a szükséges szerek megvé­telére fordittassék, hogy igy valahára honunk­ban is tétessenek olynemü észleletek, minők, Törökországot kivéve, Europa minden egyéb országában napi renden vannak. A szerek Mün­chenben a királyi meteorologiai észlelde igaz­gatója, Lamont, felügyelete alatt készültek. Egy más része a szereknek, a melyekkel az akadé­mia szertára az idén nevezetesen gyarapodott, Bicskéről jött?, akadémiánk tagja, Nagy Ká­roly gyűjteményéből. Folyó évi november 14-kén a bizottság a központi meteorologiai észleldét már testületi­leg megtekintő. A helyiség a budai városi reáliskola épületé­ben van s ez iskola igazgatója dr. Schenzl Gui­do, a physica tanára, egyszersmind a meteoro­logiai észleletek vezetője is. A bizottság teljes bizalommal van e férfin szakképzettsége, buz­galma, erélye iránt, s minthogy az ily intéze­teknél a lényegesb kellék az egyéniség, e rész­ről van oka reményleni, hogy a fáradozás gyü­mölcsöző lesz. Az épület a várhegy keleti oldalán szabadon áll s szigorú góth Ízlésben építve, a délkeleti sarok második emeletében könnyen lehetett találni oly termet, melynek három oldala az épület törzséből kinyúlván, ugyanannyi világtáj felé fordul. Ugyanazon terem némely ablaka annyira északnak fekszik, hogy soha nap nem süti, mások keletnek, s ismét mások délnek. A keleti és déli oldalon egy kis erkély van, mely több észlelésre nézve jó szolgálatot tesz. Ez emelt helyiségen kívül van az észlelde czéljaira még egy földszinti és egy földalatti. A földszinti az épület keleti terraszán van a sza­badban ; a földalatti szintezen oldalon, s az épü­lettől délkeletre szabadon álló pincze alakú te­remből áll, melybe kőlépcsők vezetnek le, bol­tozva van s ellátva felső világítással. Az észleldei szerek következők : A) A másod-emeleti észleldei teremben : a) a légnyomás mérésére. 1. Egy u. n. akadémiai barometer. Készítette Kapel­­ler. Ára 45 ft. Tulajdonosa a reáliskola. E baro­meter a bécsi cs. k. központi meteorologiai és magnetikai intézetben meg van vizsgálva s az ottani normal barométerrel összehasonlítva. Ugyanazon szer ez, melylyel már dr. Fenreisz tette a barometer-észleleteket nehány éven ke­resztül, s a mely e czélra jelenleg is szolgál. Az észleled idő : 7 óra reggel, 2 óra d. u. és 9 óra este. 2. ÖnjegyzŐ barometer. Kreil rend­szere. Készítette Kapeller. Ára 160 ft. Tulaj­donosa az akadémia, birtokába a Nagy Károly­­féle gyűjteményből jött. Ez a légnyomás napi változásainak följegyzésére szolgál. E szer 1863. május felétől fogva szakadatlan működik a eredményei az észlelde vezetőjénél vannak. b) A légmérés. 1. Higany-tbermometer, Kapellertől. Ára 6 ft. A főreáliskoláé. Skálája. 7,o %ba van beosztva. Szintén meg van pró­bálva a bécsi intézetben. 2. Önjegyzö thermo­meter. Egyelőre csak minta, remélhetőleg ja­nuár elejétől kezdve fog működni.1 E szer érté­kei nem absolut becsüek, hanem inkább a napi változásokat adja tudtul, melyek értékei a hi­­ganythermometeren tett észlelések által hatá­roztalak meg. c) Parány nyomat és nedvesség. Egy psychrometer, August-féle, Kapellertől. Ára 6 ft. A főreáliskoláé. Beosztása, mint a szárazsági thermometernek. Felállítva tisztán északnak, hol még szemközt sem fekszik oly fal, melyre nap sütne. d) Szélirány. Meghatározására szolgál egyike a számos szélkakasnak az épület te­tején. e) Csapadék. Meghatározására jelenleg a ház tetején egy esőmérő van felállítva. A reál­iskola tulajdona. Ára 8 ft. Áll egy felfogó, egy gyűjtőedényből s egy csőből a mérésre. Hasz­nálata a bizottság által kiadott utasításban fog­laltatik. f) Elpárolgásmérő (atmidometer). Ész­lelésekre nagyban, dr. Sehenzl terve szerint. Az akadémiáé. Ára 2 ft 80 kr, 1863, május vége óta működik. Az elpárolgott vízmennyiség 5 napról 5 napra észleltetik. Újabban a csapa­dék és elpárolgás megmérése czéljából Pestre a Rókuskórházba is adatott egy példány, hol az az udvarban van felállítva, s az észlelete­ket Molnár János nr viszi véghez. g) Ozonometer. Schönbeinféle papírok I által. j h) Légvillámosság. E czélra egy Boh- I nenbergerféle electroscop szolgál, s a légnek villámossága alcoholláng által fogatik föl, s izo­lált rézhuzal által vezettetik az észlelési terem­be. Van azonban már intézkedés téve, hogy pontosabbal cseréltessék föl Lamont rendszer szerint. i) D e 1 e j e s s é g. Az elhajlás meghatározá­sára egy declinometer Gauss szerint. Grubertől Bécsben. Ára 120 ft (felállítás nélkül) A fŐ- reáliskoláé. A változások észlelésére. k) Csillagászi határozásokra, a mennyire a delejességhez szükségesek: 1. Geo­­doetikai theodolith. Készítette Értei München­ben. Ára 600 ft. A bicskei gyűjteményből kapta az akadémia. Csillagászati észleletekre e szer nem alkalmas, mert magasabb állású csillagok észlelésére nem való, s e miatt egy u. n. uni­­versalnak megszerzése kívánatos. E szer az idő és azimutok pontos meghatározására szolgál. 2. Tükör-kör. Készítette Pistor Berlinben. Ára 140 ft. Dr. Scbenzló. A napmagasság meghatá­rozására. 3. Csillagászi ingaóra. Reichenbach­­tól Münchenben. Értéke 400 ft. A főreáliskoláé. A csillagászati időt mutatja. 4. Dentféle sze­­lenczebarometer- Denttől Londonból. Ára 60 font sterling. Nagy-Kár oly gyűjteményéből kapta az akadémia. d) Az akadémiának legújabban vett delejességi szerei s földther­­m o m e t e r j e i. 1. Egy utazásra való tökéletes magnetikai theodolith. Az absolut elhajlás és belterjesség meghatározására, ezen kívül van hozzáadva egy készülék a lehajlás közvetett utón meghatározására is. Készült Münchenben a csillagda conservatoriumában. Ára 450 ft (bajor pénzben). E szer jelenleg rectificatio alatt van. B.Földszinti helyiség az épület keleti terraszán. 2. Aföld melegségének, meghatá­rozására való készülék. Áll tiz hévmé­rőből, melyek alkalmas rámába helyezve az épület két különböző skáláján 20 bajor lábnyi mélységre eresztvék alá. É végből két lyukat fúrtak, s mindegyikbe 5 thermometert tettek. Készítette ezeket Greiner Münchenben. Áruk 33 bajor forint. Tulajdonosuk az akadémia. Az észlelés történik minden szerdán, délben, mint Münchenben. Ugyané napon az itt levő kutban a viz hőfoka is meghatároztatik. 3. Egy kötalapzat az absolut el­hajlás meghatározására. Ebhez tar­tozik egy declinometer 5' magassággal. Készí­tette Lamont. Ára 25 bajor ft. Az akadémiáé. Tető által még nem lévén védve, az észleletek nem folyhatnak rendesen. De segítve lesz e ba­jon rövid időn. C. Földalatti helyiség. 4. Variatio-szerekböl két tökéletes rendszer az elhajlás, szintes belterjesség és le­hajlás meghatározására. Lamont szerint készül­tek a csillagda conservatoriumában, München­ben. Ára 360 ft (bajor). Az akadémiáé. Egy száraz, pinczealaká teremben vannak 6 kő­talapra állítva. A hozzátartozó 6 távcső és ská­lák két kőoszlophoz erősitvék. A helyiség telje­sen vasment. 5. Nehány segédszer. Két pár defle­ctor. Egyik a belterjesség kényelmes meghatá­rozására. Lamonttól. 5 bajor ft. Saját szekrény­ben. A másik igen gyönge mágnesekkel a skala-fok értékeinek meghatározására. Dr. Schenzltől. Az észleletek eredményeit dr. Schenzl gra­­phikailag feljegyzi s a math, és természettud. bizottságnak évenkint megküldi az ez által nyo­matott mintaiveken.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék