Pesti Napló, 1864. május (15. évfolyam, 4263-4285. szám)

1864-05-05 / 4266. szám

Ezek a külön kocsi-osztályok szerint következő­leg számíthatók : Az I. kocsi osztályban 50.000 egyén 20 krjával 10,000 frt. A II. kocsi osztályban 150.000 egyén 15 krval 22,500 frt. A III. kocsi-osztályban 200.000 egyén 10 krval 20,000 frt. 52,500 frt. 52,500 frt. Gyorsfuvar és kisebb málha évenkint 2.000 frt. Ipartelepekben Új­pesten s az odáig vezető úton találunk: egy parafin-, két szesz- és három spodiumgyárat, 8 börgyárost, 8 lisztraktárt, 6 fűszerkereskedést, három fakereskedést, az ördögmalmot és az angyalmezei sörházat. Ezek évi átlagban küldenek és kapnak. Kőszenet 56,800 mázsát, nyersterményt 85,640 m., ké­szített árut 76,400 m., szemes gabonát 93,000 m., szeszt 17,000 m., lisztet és korpát 43,400 m., sót és hüvelyes veteményt 19,900 m., élesz­tőt 3000 m., fűszerárut 2400 m., épületfát 4000 m., timárcserjét 8000 m. Szállitatnak ezenkívül bort 5,009 m., trágyát Újpestre 3000 m., kikötőjeget Pestre 50,000 m. összesen 467,000 mázsát. Kerekszámmal 400000 mázsa fuvartehert 5 krjával . . 20,000 frt. Az összes évi jövedelem e sze­rint . . ................................ 74,500 frt. III. Az évi forgalmi költségek következőleg tűnnek elő : 1) Vontatási szolgálat . . 22,693 ft 40 kr, 2) Pályaföntartás . . . 6,547 ft 43 „ 3) Anyagföntartás . . . 2,440 „ — „ 4) Forgalmi szolgálat . . 11,050,, — „ 5) Általános igazgatási költségek........................... 4,000 „ — „ Összesen 46,731 ft 83 kr. Ehhez a 200,000 ftos tőke 5% kamatai .... . . 10,000 ft — „ Összesen 56,731 ft 83 kr. Kerek számmal tehát a jövedelem 74,500 ft a kiadás 56,500 ft tehát a tiszta jövedelem 18,000 ft mi a 200,000 ftnyi alaptőkének 9%-val egyenlő. Mindenkinek, ki fővárosunk viszonyait is­meri, meg kell engednie, hogy az előadás a dol­gok józan fölfogásán alapul. A fenebb kimuta­tatott remélhető jövedelem e szerint annál szebb eredményt ígér, miután a vállalattól, a maga­sabb és közérdek, fővárosunk további fejlődését illetőleg meg nem tagadható. A­ki csak általánosan ismeri a bajokat, me­lyeknek Pest lakói nyáron át ki vannak téve, nem fogja túlzónak tartani azon állítást, hogy minden a szabadba rándulást könnyítő intéz­mény oly szükséglet, mely nélkül Pest a mai fővárosok színvonalán meg sem állhat. Ez által magasabb jelentőséget nyer a válla­lat, s egyszersmind biztos kilátást a kiterjeszke­désre s jövendő nagyobb elágazásra. Az eszélyes eljárás egyelőre bevárja az első kísérlet eredményét, s később oda is ki fog ter­jeszkedni, hol jelenben az új és szokatlantéli idegenkedés útját állják. A pesti légszeszvilágító társulat évenkint 200.000 m. szenet hozat az államvasuti pálya­­főtől. Egy későbbi elágazás a kerepesi utón át, mindkét rész előnyére válnék, föltéve, hogy az államvasút megrakott szekerei, közvetlenül a közlekedő vonalra vizetnének, s az átrakodás kellemetlenségei elkerültetnének. Innen a loson­czi vasút megnyílásával, az ennek indóházához való csatlakozás is könnyen kivihető leend. Ezen előrelátásból már az első vonalnál is a nagy vasutak sinegyenköze alkalmaztatott. S ha majd e forgalm­i mód tulajdonságait a hosz­­szabb tapasztalás jobban megismerteti, nem lesz-e lehetséges egy szárnyat a lánczhídon ke­resztül, az alagúton át a budai pályafőhöz, s on­nét a zugligetbe vezetni ? Az alapítók az első kísérleti vonal építési és forgalmi engedélye mellett, mindenesetre előjo­got kérenének minden a két testvérváros terü­letén netán építendő további terjeszkedésre. E remény szép kilátást nyújt a tervezett válla­lat kívánt emelkedésére, miért alaposan várható, hogy ez a hatóságoknál kellő méltányoltatás­ Magyar Tudományos Akadémia. Május 2-án a mathematikai és természettudo­mányi osztálynak volt ülése. Hunfalvy János lev. tag Kalkbrenner Károlytól természettudományi úti képeket ol­vasott fel Szepesmegyéről. A M. Tud. Akadémia természettudományi bizottsága bizta volt meg Kalkbrenner urat, hogy Szepesmegye éj­szaknyugati hegységeit beutazván, ezeknek gomba- és alga-növényzetét tanulmá­nyozza. E czélra, néhány kisebb kirándulást leszámítva, 1863-ban két utazást ten Kalkbren­­ner úr; az egyiket junius 3-kától 18 káig a Vi­­kartóczi hegységen, a Királyhegyen (Kralowa­­hola), s a mengusfalvai völgyben, s a másikat (September 16-tól 28-káig) a Kriván környékén és a havasaljai erdőkben. Szerző érdekes úti rajzokban, kellemes tájképekben adja elő tudo­mányos nyomozásai eredményeit, melyeket bi­zonyára a nem szakember is nagy élvezettel fog olvasni. Talán visszatérünk egy külön tár­­czában egy-két tájkép közlésére. Weninger Vincze 1. tag a betegápo­lást, nyugdíjazást é­s temetk­ezés­t s­egé­ly­z­ő egyletekről értekezett, számtani tekintetben. A kölcsönösség elvének legnemesb alkalmazását azon egyletekben találjuk, úgy­mond értekező, a­melyeknek czélja az elbetege­dett tagnak, betegsége ideje alatt orvosi segélyt és gyógyszert, családjának pénzsegélyt, s ha a család fenntartója véletlen baleset által mun­kaképtelenné lesz, nyugdíjat nyújtani, s ha el­hal a tag, temetkezéséről gondoskodni. Ily egy­letek leginkább iparos országokban, ott is főleg a városi népség közt, az iparos és munkás osz­tályban vannak. Ezen egyletek kétféle pénzfor­rással bírnak, u. m. a) tagdijakat szednek, b) jó­tevők adakozásait gyűjtik. Többnyire mindkét segélyt élvezik az egyletek. — Hogy mily el­terjedtek ezen egyletek a külföldön, a követ­kező statistikai adatokból fog kitűnni. Angliá­ban, a munkát és ipart űző osztály körében, mintegy 6000 efféle egylet létezik, két millió taggal ; vagyonuk már meghaladja a 225 mil­lió francot. Francziaországban ez egyletek szá­ma 1861 végén a 4400-at meghaladta, 28 millió francnyi vagyonnal stb. Németországon is sok ily egylet van. Mind Angliában, mind Franczia­országban különös törvények szabályozzák az ily egyletek ügyét. Értekező mellőzi ez egyle­tek alapszabályai és szervezetének tüzetes is­mertetését ; csak az ügy számtani részét tag­lalja, mint a mely az irodalomban átalában nincs még ismertetve; — és mivel kívánatos, hogy az efféle egyletek, melyek hazánkban ala­kulnak, biztos számítási alappal bírjanak, ne­hogy keserves tapasztalatokon kelljen okulniok, mint gyakran külföldön, hol számos csalatkozás után nyert ez ügy helyes alapot. Minden ily egylet kiadásai kétfélék. Oly kia­dások, melyeket valószinüleg előre meg lehet határozni, s melyeknek fedezésére szintén előre megállapítható tagdijak szolgálhatnak. E kiadá­sok a betegápolásra s családja segélyezésére, a temetkezési költségek fedezésére, s a munkakép­telenek nyugdíjazására vonatkoznak. Mindeze­ket előre kiszámítható tagdíjak által kell fedez­ni. De vannak oly kiadások is, melyeket előre nem lehet kiszámítani. Ilyenek az elhalt tag öz­vegyét és árváit illető segélyezések. Az ily egy­letek ugyanis nem biztosító társaságok, s a szá­mítás határán túl esik annak meghatározása, várjon a nőtlen vagy özvegy tag fog e nősülni, hány éves özvegyet, mennyi gyermeket hagy maga után stb. Az ily, előre meg nem határoz­ható kiadások fedezésére a rendkívüli bevéte­lek, ajándékok, kegyadományok stb. szolgál­hatnak. Az előadottak szerint a tagdíjak számítását csupán a valószínű kiadásokra lehetvén kiter­­j­jeszteni, értekező is csak ezekre szorítkozik. A becses értekezés három fő részre oszlik: a) A tagdíj meghatározása, a betegség ideje alatt adandó segélypénzt illetőleg; b) a tagdíj meghatározása, a munkaképtele­nek segélyezését illetőleg; c) a tagdíj meghatározása, a temetkezési költségek fedezését tartva szem előtt. Az értekezéshez, melynek fejezeteit csak egy­szerűen megemlítettük, nagy szorgalommal ki­dolgozott táblázatok mellékelvék. Annál becse­sebb dolgozat, minél kétségtelenebb az ily se­gélyező egyletek jótékony hatása, s minél bizo­nyosabb, hogy az ily egyletek csak akkor ala­kulhatnak teljes biztossággal, ha a tervezők számításokra alapítják javaslatukat, a­melyek a politikai számtan mai állásának megfelelnek. Ugyanez ülésben Szabó József bev. tag, a lapokban is már többször megemlített t­a­r­n­ó­­c­z­i kövüli fáról, s ez óriási kövület előlövési, vegytani, elviteli és felállítási körülményeiről tartott szóbeli előadást, melyre közelebb tüzete­sebben visszatérünk. Végre Hollán Ernő r. tag a vasutak ol­csó építési módjáról irt legújabb munkáját je­lenté be az akadémiának. „Gyakran emlegetik, mondá a nevezett r. tag, hogy a magyar vasutak roszul jövedelmeznek, s a vállalko­zók , kik 1856-ban vasutaink kiépítésén oly mohón kaptak, azon panaszolkodnak, hogy reményeikben csalódtak. Tagadhatlan, hogy vasutaink üzletében sem azon folytonos emelke­dést, sem az állandóságot nem tapasztaljuk, mi­nek más országokban örvendenek. Sokféleképen magyarázzák ezen jelenséget. Szerintem egyik fő oka abban rejlik, hogy a magyar vasutak épí­tésénél hazánk sajátszerű viszonyait számba nem vették. Nálunk a személyforgalom arány­lag csekélyebb, nyers terményeink pedig ma­gas vitelbéreket meg nem bírnak, s azért taka­rékosabban kellett volna építni, hogy olcsóbban lehessen szállítni. De a meglevő külföldi minták után költségesen építettek, szintúgy, mint legin­kább előhaladt országokban, hol a forgalom már a vasutak behozatala előtt is jelesen ki­fejtve volt. „E mellett feltűnő, hogy, más országok ta­pasztalásaihoz képest, nálunk a vasúti jövedel­mek progressiv emelkedése sem mutatkozik, mi egyenesen annak tulajdonítható, hogy a nagy forgalmi erekhez vezető mellékutak teljességgel hiányzanak, vagy ki nem elégítő állapotban vannak. „Hazánk forgalmi statistikájából nemcsak egész vonalrészekre, de egyes állomásokra néz­ve is könnyű kimutatni, hogy a vasúti üzlet na­gyobb állandósággal és több fontossággal bír, mihelyt vízi vagy más közlekedésekkel kap­csolatban áll, miszerint kétségtelen, hogy a közlekedési eszközök rendszeres összehatása és viszonyossága, a forgalom élénkülésének alap­feltétele. „Általános termelési és forgalmi viszonyaink tehát, a meglevő vasutak üzletérdekeivel egye­temben, azt kívánják és sürgetik, hogy a nagy forgalmi erekhez vezető mellékutak javíttassa­nak. Az a kérdés már most, hogy és miként kelljen azokat czélszerűen elrendeznünk ? „Mindazon nehézségek, melyek hazánkban az utak készítésére és fenntartására nézve még a vasutak behozatala előtt léteztek, nagy rész­ben ma is fenn állnak. Hasonló okoknál fogva az ország legnagyobb részében a csatornák építé­se sem ajánlható. Vasutakkal pedig azokat mindaddig nem pótolhatjuk, míg a nagyvas­úti társulatoknál divatozó építési és üzleti mó­dokhoz ragaszkodunk.­­Mert ha jövedelem te­kintetéből már az eddigiek sem voltak kielégí­tők, épen nem gondolható, hogy kisebb vonalok, csekélyebb forgalommal, a kiállítási tőke után jobban kamatozzanak. „Más módokhoz kell tehát nyúlnunk, hogy ebbeli szükségeinket fedezhessük, melyeket va­lószínűleg a skót vasúti üzlet gyakorlatában fogjuk feltalálni, hol szerény érdekek képviselői, az állam segélyezése nélkül, számos vasutakat építettek, melyek a „railways oeconomics“ ne­vezete alatt ismeretesek, főkép a mezőgazdasá­gi termelésnek és kisebb iparnak szolgálnak, mindamellett jól jövedelmeznek, sőt folytonos gyarapodásnak örvendnek. „Efféle vasutak szárazföldünkön még nem épültek. „Múlt évben, a franczia kormány meghagyásá­ból,egy kitűnő szakférfiakból álló bizottság a hely­színen foglalkozott ezen vasutak tanulmányozá­sával. A bizottságban részt vettek M. Lan, in­gé­n­i­e­u­r des mines, és C. B­e­r­g­e­r­o­n, egy svájczi vasúti igazgató, kik illető jelentéseikben az építési és kezelési módot, valamint általán a „railways oeconomics“ sajátságait részletesen leírják. Hasznos és jutalmazó feladatnak tekin­tettem azért, az említett közlemények alapján megvizsgálni, várjon azon elveket, melyek Scó­­tiában több év óta fényes eredményekre vezet­tek, minő kilátással lehetne hazánk viszonyai közt alkalmazni? „Nagy elégtételemre ezen vizsgálat eredmé­nye tökéletesen kielégítő volt, minthogy abból azon meggyőződésre jutottam, hogy topog­rá­­fiai és technikai szempontból valamint Scótiában, úgy nálunk sem fordulnak elő olyféle nehézsé­gek, melyek a „railways oeconomies“ mintájá­ra, olcsó és gazdaságos vasutak építését lehet­­lenné tennék. Sőt a kiállítási költségekre nézve úgy tapasztaltam, hogy az itteni s a scót helyi viszonyok taglalati összehasonlításából folyó különbségek, egymást meglepő összhangzásra kiegészítve, majdnem egészen eltűnnek. „Az érintett módon készült vasutak mildként 200, vagy legfeljebb 300,000 ftba kerülnének. „ S ha megfontoljuk, hogy a vasutak nálunk ed­ig mildként állítólagosan 600,000 ftba kerül­tek, hogy további elterjedésüknek, nagy kiál­lítási költségek mellett, a csekély jövedelmezés állott leginkább útjában : könnyen megmér­hetjük, mily nagy fontossággal bír a „railways oeconomies“ gyakorlatában követett elvek al­kalmazása Magyarországon, hol a közönséges utak készítése és fenntartása oly nagy költség­gel jár, holott efféle gazdaságos vasutakkal a forgalom sokkal nagyobb és kedvezőbb mérv­ben kifejthető, mely ha még eddig nem volt elégséges arra, hogy pl. 400,000 ft mfldkénti kiállítása tőke után, az országban divatozó 5%-al kamatozni, 200.000 ft után bizonyosan jutal­mazó jövedelmet fog hajtani. „Tanulmányaim eredményét egy kis munká­ban foglaltam össze, mely sajtó alatt van, s leg­közelebb a könyvkereskedésben megjelenni fog, de a melynek közzétételéről a tek. aka­démiának jelentést tenni kötelességemnek is­mertem. „E tárgygyal kapcsolatban kiterjeszkedtem azon kísérletekre is, melyek szerint újabb idő­ben a vasúti közlekedések általánosítására s egyszerűsítésére törekedtek. Ezek közül a kö­zönséges utakon készült vaspályák legtöbb fi­gyelmet érdemelnek. Talán egy közelebbi szak­osztályi ülés alkalmul szolgáland arra, hogy a szerkezetek egynémelyikét bemutassan­,­lyeket ez utóbbiak felépítményeire nézve ja­vaslatba hoztak. Hasonló vasút Pestről Új-Rest­­re van tervezve,­ a vállalat életbeléptetésére nézve minden megkivántató előintézmények megtörténtek. „A gazdaságos skót vasutak mintájára ké­szült mellékvonalak nagy fontosságát méltá­nyolván a déli vasúttársaság, dunántúli vona­lain fog legközelebb kísérleteket tenni, s a jó siker esetére rendszeresen folytatni, minek elő­meneteléről annak idején jelentést tenni el nem mulasztandom." ban, a közönségnél pedig megfelelő pártolásban részesülend. Pest, aprilban 1864. Vidéki tudósítások. Pápa, apr. 30. 1864. Tek. szerkesztőség! Szabadjon, Ígéretem sze­rint, a Pápán f. évi apr. 9-ről 10 re éjjel elköve­tett gyilkosság most már ismert részleteit be­cses lapjában tudatnám. Mint első tudósításoi­­­­ban írtam, hogy már f. hó 10 én befogás is tör­tént, a hatóság még melegében nyomába ért a tettesnek, ki ma d. e. 10 órakor a Veszprémből ide jött katonai rögtönítélő bizottmány által kötélleli halálra ítéltetett, s az ítélet rajta Pápán végrehajtatott. Ne­mzetes körülmény az, hogy az elitélt, mint bűntársra,hivatkozik K I-ra,ki a meggyilkoltak­nak közel rokona volt, s náluk talált menhelyet, ezeknél a padláson hált.Vallomásában ugyan elő­ször azt mondá, hogy egyedül tette a merényle­­tet, utóbb azonban kimondó,hogy K. I. egyenesen maga gyilkolta meg a szolgálót, Kraus Mihályt és nejét pedig szinte segítette meggyilkolni, s e val­lomása mellett végső perczig megmaradt, s ha­lálával is megpecsételé. — Az elitélt neve Cse­­ke János, homok bödögei lakos, ref. vallásu, asz­talos, nős és gyermekes ember. A katonai rögtönitélő bíróság még ma Vesz­prémbe vissza­tért.Mint hallom,bűntárs K.I. Vesz­prémbe fog holnap szállíttatni, s miután min­dent makacsul tagad, ott fog a további vizsgá­lat ellene teljesíttetni. Veszprém megyében ez már körülbelül 20-ik kivégzési eset a legközelebb múlt és e­z­ évben, részint rablás, részint gyilkolás, részint gyújto­­gatási bűntényért, s mégis találkoznak, kik, má­sokon nem okulva, újabb és újabb bűntetteket elkövetni nem iszonyodnak. E hó 28-án este Adász Tevelen, mint állíttatik, szándékos gyúj­tás folytán 16 ház lett a lángok martaléka.­­ Ezen községben oly gyakoriak a tűzesetek, hogy a tűzkár elleni biztosításoknál 4 százlélit kell fizetniük. Időjárásunk még eddig jó, gyakoribb lany­ha esők ugyan még igen jót tennének a téli nagy hideg által megsanyart és tavaszi véle­ményeinknek,­­ azonban, leszámítván az e hó elején dühöngött hidegek okozta kárt, minden tűrhetően mutatkozik. Az ipar és ker­eskedelem folytonos pangásban van, mert általános panasz, hogy nincs pénz. Igaz is. Sohasem láttunk oly pénzszükséget, mint a­milyen most van. A szegénység oly fokra hág, hogy nem győzzük a még vidékről is csoporto­san érkező szegényeket alamizsnával ellátni. A gabona-átkelet folytonos egyformaságban pang. Az egészségi állapot általán kielégítőnek mondható. Egyebekről máskor. C­z­i­n­k János. Gazdasági és keresk. tudósítások Pest, máj. 4 én- Zordon, s rendkívül hideg, borult idő. A viz növekvőben. Tegnap mind a búza, mind a rozs jól kelt; el­­adatott nehány ezer mérő fehérmegyei búza a bejegyzés szerint: 1000 m. 8672—87 ftos szin­tén fehérmegyei, egy brünni gőzmalom számá­ra 5 ft 60 krral; s 800 m. 8372— 85 ftos felvi­déki 5 ft 10 krral 3 hóra. Repczére 800 mérőre köttetett vételszerződés 5 ftjával, az átadás az aradi indóháznál történik, az idei repczeara­­táskor. A többi gabnafajokból csekély kelendőség. — Pest, május 3 kán. Nedves, hideg idő. A viz növekvőben. A búzából tegnap is élénk üzlet volt, elada­tott 5000 m. fejérmegyei 86—87 ftos búza 5 ft 50 krjával 3 hóra, továbbá 1300 m. bajai 8572 —87 ftos 5 ft 35 krjával, szintén 3 hóra. A ro­zsot kissé feljebb zárták, s abból is jó adásvevés volt. Zab 1500 m­ 47—48 ftos adatott el 2 ft 30—35 krjával. A többi gabonafajokból csekély üzlet. Győr, apr 1 30 kán. A tegnapi hetivásár a a mostani időszakhoz képest erősnek nevez­hető, úgy, hogy Csallóközből is hajókon több mint 800 mérőt szállítottak. A jobb búzák mind elkeltek, a gyengébbek azonban többnyire a termesztők kezén maradtak. Az idő néhány nap óta hűvös és szeles. Behozatott : búza 1959 m., rozs 815 mm , árpa 475 m., zab 190 m., kukoricza 336 m., bab 22 m., köles 72 m., burgonya 325 zsák. Az árak következők : Egy ausztr. m. tiszta búza 4 ft 50 kr—5 ft 20 kr, közönséges 4 ft 35—45 kr, rozs 3 ft 20—40 kr, árpa 2 ft 80 kr—3 ft, zab­us 2 ft 35—45 kr, kukoricza 3 ft 60 kr—4 ft, köles 3 ft 80 kr—4 ft, széna két lovas kocsi 14—16 ft, széna egy mázsa 2 ft 40—2 ft 60 kr, bor egy akó idei 5—7 ft, mint liszt egy mázsa 9 ft 50 kr, zsemleliszt egy m. 8 ft, kenyérliszt egy m. 7 ft, barna liszt egy mérő 5 ft 50 kr, zsúp 12 font 12 kr’, bab 6 ft 60 kr—7 ft, burgonya zsákja 1 ft 80 kr—2 ft, kendermag 5 frt 50 kr—6 frt 50 kr. Kasa. Folyó hó 27-én tartott hetivásárról a piaczi árak hivatalos kimutatása : Búza, pozso­nyi mérő 3 ft 80 kr—4 ft, rozs 3—3 ft 30 kr, árpa 2 ft 50 kr, zab 1 ft 80 kr—2 ft, tengeri 3 —3 ft 40 kr. Kanizsa, apr. 29-én. A gabnaárak követ­kezők : búza 84—88 fontos 4 ft 50—80 kr, rozs 3 ft 5—10 kr, árpa 2 ft 70 kr—3 ft, zab 2 ft 10 kr, kukoricza 2 ft 90 kr—3 ft, hajdina 2 ft 60 —90 kr, burgonya 2 ft, fehér bab 4 ft 50 —60 kr, uj­bor 3 ft. Kaposvár, apr. hó utolján. A búza mérője 4 ft, rozs, kukoricza 2 ft 50 kr—3 ft, árpa 2 ft 50 kr, zab 2 fton kelt; egyébként a vásártér, hihetőleg­ az izraeliták ünnepei miatt, népte­­len. Az idő valahára kedvezőre fordult; a mezei munka javában foly. A) Kimutatása azon magyar földtehermentesitési kötelezvé­nyeknek, melyek 1864. évi april 29-és és 30-án visszafizetésre kisorsoltattak. Budaiak, Szelvényes kötelezvények, és pedig: 50 ftos: 725, 763, 999, 1380, 1772, 1864, 1984, 2126, 2171­, 2213. sz. 100 ftos: 347, 396, 401, 668, 721, 765, 947, 960, 1011, 1031, 1188, 1455, 1980,2063, 2188, 2560,5128, 5234,5262,5772, 6471, 6477, 6696, 6915, 6971, 7335, 7445, 7461, 7632, 7665, 8026, 8265,8294,9150,9193,9500, 9554, 9649, 9673, 9726, 9737, 9757, 9963, 9969, 10030, 10094. sz. 500 ftos: 19, 324,581, 954, 1008,1302,1412, 1638, 1673. sz. 1000 ftos: 62, 347, 408 kisorsolt 400 írttal. 870, 994, 1189, 1243, 1264, 1472, 1875, 1892, 2098, 2483, 2562, 2695, 2963, 3037, 3137, 3294,3492, 3559, 3572,3651, 3653,3809, 3938, 4242, 4476,4531, 4608,4630,4669,4854, 5052, 5152, 5155, 6370, 6590, 6826, 6883, 7056, 7106, 7141, 7184, 7306, 7418, 7458, 7499, 7617, 8407, 8522. sz. 5000 ftos: 3, 34, 309, 566. sz. 10.000 ftos : 68. sz. Kassaiak. Szelvényes kötelezvények, és pedig: 50 ftos: 49, 215, 572, 1853, 1956, 2124, 2139, 2988, 3146, 3181, 3297, 4334. sz. 100 ftos: 79, 331,793,845, 885, 941, 1021, 1051, 1093, 1121, 1342, 1522, 1545, 1828, 2476, 2640,2741, 3042, 3128,3209, 3349, 3451, 3454, 4060, 4428, 4671, 4701, 4778, 5732, 5909, 6022, 6103,6241,6­563,6419,6534, 6955, 7160, 7294, 7476, 7604, 7634, 7709, 7955, 8108, 8429, 8597, 8769, 8953, 9115, 9498, 9577, 9845, 9910,10075,10087,10294,10317, 10451, 10860, 10919, 11015, 1090, 11355, 11381, 11493, 11531, 11554, 11688, 11696, 12045, 12168, 12223, 12572, 13426, 14157, 14325, 14360, 14601, 14622, 14643, 14654, 14684, 15101, 15289, 15379. sz. 500 ftal, 335, 526 kisorsolt 300 fttal, 562, 954, 1012, 1075, 1151, 1207, 1376,1552, 2302, 2383, 2467, 2567. sz. 1000 ftos: 371, 611, 822, 920, 1554, 1639, 1640, 1705, 1756, 1767, 1787, 2357, 2708, 3064, 3150, 3178, 3205, 3371, 3373, 3579, 3846, 3933, 3971 , 4232, 4281, 4599, 6085, 6301. sz. 5000 ftos : 186, 233, 422, 621. sz. 10.000 ftos: 153, 450. sz. A b c t­ti s ö le: 205. sz. 160 pfttal, 324. sz. 4010 pfttal, 368. sz. 1230 pfttal, 400. sz. 630 pfttal. Nagy­váradiak. Szelvényes kötelezvények, és pedig: 50 ftos: 429, 688, 774, 792, 1339, 1349, 1470, 1513, 1832, 1896. sz. 100 ftos : 39, 83, 226, 366, 737, 784, 867, 1071, 1091, 1458, 1569, 1876, 2192, 2413, 2432, 2589, 2651, 2694, 3014, 3084, 3154, 3469, 3515, 3691,3917, 4260,4846, 4928,5351, 5518, 5616, 5625, 5636, 5952,6061, 6234, 6331, 6387, 6390, 6676, 6872, 6889, 7100, 7476, 7566, 7705, 7874. sz. 500 ftos: 33, 140, 296, 340, 725, 816, 920, 1072, 1130, 1211, 1295, 1492, 1494. sz. 1000 ftos: 29, 183,342,605,711, 719, 1079, 1092, 1275, 1476, 1480, 1690, 2238, 2360, 3038, 3302, 3468, 4259,4644,6554, 6616, 6636, 7190, 7248, 7268. szám. 5000 ftos: 214, 332 kisorsolt 2650 fttal, 450. szám* 10.000 ftos: 159, 246, 372, 444, 503. sz. A betűsök: 132. sz. 650 pfttal, 337. sz. 1700 pfttal, 403. sz. 6310 pfttal. Pozsonyiak. Szelvényes kötelezvények, és pedig : 50 ftos : 91, 101, 121, 229, 269, 330, 431, 448, 508, 536, 659, 937,959, 1010, 1283, 1476, 1640, 1742, 1808, 1901,1963, 2085, 2210, 2288, 2349, 2599, 2627, 2636, 2827, 2832. sz. 100 ftps . 2, 221, 510, 604, 635, 938, 1142, 1153, 1421, 1616, 1622, 1709, 1951, 1976, 1981, 2138, 2307, 2783, 2785, 2963, 3222, 3566, 3651, 3652, 3767, 4290, 4454, 4520, 4619, 4728, 4803, 4833, 4871, 5023, 5157, 5485, 5586, 5698, 5745, 5980, 6045, 6227, 6340, 6436, 6710, 6890, 6951, 6958, 7102, 7127, 7152, 7349, 7354, 7362, 7412, 7463, 7538, 7603, 7605, 7717, 7775, 7935, 8098, 8109, 8113, 8174, 8261, 8413, 8460, 8506, 8656, 8667, 8697, 9261, 9287, 9520, 9537, 9574, 9629, 9726, 9794, 9853, 10153, 10354, 10458, 10474, 10538, 10579, 10763, 10883, 10910, 10913, 11002, 11034, 11228, 11278, 11401, 11472, 11771, 11967, 11986, 12012, 12060, 12358, 12389, 12496, 12822, 12868, 12955, 13042, 13098, 13148, 13264, 13270, 13347, 13399, 13508, 13682, 13704, 13789, 13798, 13832, 13869, 13879, 14055, 14100, 14144, 14145, 14195, 14286. sz. 500 ftos: 131, 167, 172, 298, 400, 431, 521, 574, 656, 689, 795, 851, 938, 942, 1253, 1367, 1423, 1446, 1554, 1784, 1835, 1929, 1991, 2012, 2164, 2459, 2507, 2552, 2724, 2784, 2797, 3087. sz. 1000 ftos : 109, 147, 368, 397, 400, 454, 195, 500, 511, 1019, 1144, 1488, 1571, 1854, 1977, 2022, 2036, 2075, 2080, 2306, 2393, 2512, 2711 , 3316, 3373, 3425, 3482, 3521, 3562, 3737, 3862, 3961 , 3985, 4216, 4270, 4325, 4390, 4646, 4713,4815,4876, 5043, 5053, 5168, 5245, 5253, 5541, 5564, 5696, 5730, 5801, 5928, 5947, 5958,6164, 6520, 6683, 6781, 7977, 8596, 8667, 8670, 8726, 8847, 8953, 9009, 9234, 9260. sz. 5000 ftos : 139, 547 sz. 10.000 ftos : 249, 505, 604, 812,855 kisor­solt 1000 írttal, 1014 sz. A betűsök: 173 sz. 400 pfttal, 231 sz. 2800 pfttal, 390 sz. 3100 pfttal, 432 sz. 960 pfttal, 504 sz. 1270 pfttal. Sopronyiak. Szelvényes kötelezvények, és pedig : 50 ftos : 144, 1016, 1084, 1671, 1729 sz. 100 ftos : 333, 990,1247, 1271, 1297, 1776, 2170, 2256, 2552, 2925, 3311, 3494, 3876, 3898, 3934, 4072, 4172, 4218, 4518, 4631, 5452, 5700, 5879, 6200, 6258, 6348, 6815, 7044, 7291, 7379, 7387, 7726, 7919, 8136, 8146,8326,8582,8671,9128,9294,9714,10051, 10164, 10523, 10780, 10955, 11242, 11265, 11421, 11802, 11979, 12163, 12337, 13165, 13370 sz. 500 ftos: 777, 794, 1117, 1449, 1461, 1490, 1784, 1794, 2007, 2026, 2135, 2311, 2391, 2761 sz. 1000 ftos : 33, 125, 480, 588, 611, 687, 876, 967, 1281, 1494, 1551, 1677, 1778, 1818, 1858, 2072, 2367, 2454, 2650, 3320, 3433, 3578, 3974, 4186, 4332, 4593, 4894, 5506, 5615, 6167 kisorsolt 550 írttal, 6702, 6987, 6997, 7516 , 8263, 8647, 8768, 9078, 9246, 10721, 11575,11639, 11790 sz. 5000 ftos , 428, 430, 466, 789 sz. 10.000 ftos : 505, 576, 1332, 1333 sz. Különfélék. Pest, máj. 4. * A „N. Pr. Ztg.“ bécsi levelezője írja ápril 30-káról : „Épen most értesülök, hogy Ő Fel­sége P­u­­­s­z­k­y Ferencznek megengedte a ha­zatérést, és javait is visszaadatni rendelé. S­ze­mére Bertalan is hasonló kegyben fogna része­­sittetni.“ * Haynald Lajos, a jeles erdélyi püspök ügye — bécsi hir szerint — oly fordulatot vett, hogy ma már a köztiszteletben álló férfi visszalépté­­ről nincs szó. * Gr. Apponyi György ő exója Bécsből Pestre érkezett. * A herczeg Eszterházy-féle képtárban bécsi lapok szerint már megkezdték a festmények le­szedését és bepakolását, a Pestre szállításra nézve. Az idén azonban aligha lesz annyira ké­szen az itteni helyiség, hogy a képtár felállíttat­­hassék. Legalább jókor itt lesz. ♦Az a m­ah a g­onita, melyet Mexicóban lakó hazánkfiai a magyar akadémiának aján­dékoztak, már Liverpoolba érkezett, honnan rövid idő múlva Pestre fog szállíttatni. Össze­sen 50 mázsa. * Múlt éjjel hó esett, s a budai hegység még délelőtti 9 órakor is hóval van borítva. A lég­­mérsék annyira meghí­resült, hogy a hévmérő ma reggel az ablak között csak 5 foknyi mele­get mutato­tt. Ha ehhez hozzáadjuk az eddigi zordán napokat, mostaniig tökéletesen teljesült Schofka tanár következő időjóslata : „Május nedves lesz 1—3-ig, itt-ott viharok vagy szelek, esőfelhőkkel; 5—6-án szél; 8-tól fogva több napig esőre áll; 11—16-ig szeles, esős, hűvös, külö­nösen 13—16-ig; 18 ha körül vihar vagy szél, időnkénti esőfelhőkkel; 20-án szél, tartós ko­mor idő, sőt valószínüleg vihar ; 25—29-ig több ízben vihar és szél, esőfelhőkkel; 31-én szél. A hó közepén csillaghullás.“ — Most este, midőn e sorokat írjuk, oly hideg van, hogy az éjjelre, ha a szél eláll, bizonyosan erős fagy következik be. Ma Pesten széktére sütöttek, s a téli ruhákat a legtöbb ember újra előszedte. * A közelebbi napokban b. Luzsinszky L­a­j­o , múlt éjjel pedig Hrabovszky János kir. hétszemélynök meghalt. Nyugodjanak! ♦Ab. Sina féle gödöllői, hatvani és szt-lőrinczi uradalmakat, irja a „Hon“, a „Banque de credit foncier et industriel“ — Andrée Langrand-Du­­monceau et Comp. —ez év alatt, bécsi igazgató­sága utján vette meg. A negotiatiókat megkez­dette Hajnik Pál; a tulajdonos ajánlata ápril közepén adatott át a fentebbi bank bécsi igaz­gatója, Schaffer Nándor úrnak ; néhány napi vizsgálat után az alkudozás megkezdődött, s múlt szerdán, ápril 27-dikén, az üzlet meg volt kötve, és két millió forint — ugyanaz nap — kész­pénzben le is fizetve. Jelenleg eszközöltetik a javadalmak átvétele ; a végleges kifizetés a leltár és készletek átadása után történik. * Debreczenben — mint az „Arader Zig“­­nak írják — közelebbről egy idegen fordult meg, 8 az ottani egyik 14 tagú legjobb czigányban­­dát szerződtette a mexikói udvar számára. Még ily messzire se utazott soha magyar czigány. A banda minden tagja a hajóra szállás napjától kezdve — az úti költségen kívül — naponként 6 ez­üst húszast kap. Mindazáltal, csak egy évet sem vetünk neki, megint itthon lesznek ezek a mi barna zenészeink. * A buda-tabáni, promontori, kis- és nagy­tétényi ház-, föld- és szőlőbirtokosok közül is alakult egy ideiglenes bizottság, mely szintén lóerejű vasút létesítésén működik Budától Nagy- Tétényig. A bizottság e napokban tartja első alakulási tanácskozmányát, melyben a program­­mot és aláírási íveket fogják szerkeszteni. * Az „O. T.“ egy kezdő magyar szobrásznő­ről tesz említést, kinek Izsó műtermében igen csinos és határozott tehetségről tanúskodó mű­vei láthatók. A művésznőt — neve még titok— rokonai Olaszországba viszik, hogy ott a szob­rászatban kiképezze magát. Folytatása a mellékleten. A betűsök: 264 sz. 10000 pfttal, 265 sz. 10000 pfttal, 304 sz. 10000 pfttal, 406 sz. 200 pfttal, 473 sz. 400 pfttal, 677 sz. 33000 pfttal, 1312 sz. 1100 pfttal. (Folytatása következik.)

Next