Pesti Napló, 1864. május (15. évfolyam, 4263-4285. szám)

1864-05-05 / 4266. szám

103 - 4266 15. évf folyam. Szerkesztési iroda : Firencziek terek 7-dik szám, t-fle emelet. A lap szellemi részét illetet minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén, 7-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pen.., kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek : Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva Félévre . . . . 10 írt 50 kr o. é. Évnegyedre. . . 1 6 írt 25 kr o. é. 1864. Csütörtök, május 5. Hirdetmények álja : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 új kr. Bélyegdij külön 30 nj kr. Magánvita 5 hasábos petit-sor 25 új kr. Előfizethetni a PESTI NAPLÓ május—jönius! 2 hóra 3 ! 50 kr. május—júliusi 7* évri* 5 1! 25 kr. május-szpkmb. 5 hóra 8 ll 75 kr. A „Pesti Napló“ kiadósága. Pest, május 4. 1864. (Fk) Valóban, nem puszta rémeket láttak, kik a dunai fejedelemségekben hatalmas válság közeledését jósolták, mely döntő befolyással lesz ez országoknak mind kül, mind belhelyzetére. A legújabb tények olvasóink előtt ismeretesek, s így csak röviden hivatkozunk rájuk. A minisztérium 8 millió piaszternyi hitelt kivánt a foksányi tábor felszerelésére, s e követelést kabinetkérdés rangjára emelte. A kamara ellenben előbb a paraszttörvény tisztábahozatalát sürgette, illetőleg visszavonását azon javaslatoknak, mik által a kormány a jobbágysági viszonyt megszüntetni törekszik. A kormány erre rá nem állván, bizalmatlansági szavazatot kapott, s ennek következtében Couza maga — a nép tetszésétől kísérve — a kamara feloszlatásához látott. Ez, futólagos vázlatban, a mostani tényállás. Ha közelről nézzük, felötlő, hogy a román kormány eljárása, nem mondjuk, hogy mindenben, de legalább igen sok tekintetben, franczia mintára van szabva. Eszünk ágában sincs a bukaresti nemzeti gyűlést az 1850-ks francziával ugyanazon vonalra állítani, de annyiban mégis van hasonlatosság, amennyiben Couza csakúgy, mint annak idején Bonaparte Lajos, erőszakosan töri meg a létező képviselet ellenállását, s ennek hátat fordítván, a tömegek részéről keres támogatást. Igaz, hogy némely lapok, melyek közelfekvő okokból Couzát és ennek mostani kormányát egyátalában nem szívelhetik, úgy tüntetik elő a dolgot, mintha a román kormány legújabb előterjesztvényei communistikus jellemmel bírnának, és nem czéloznáik egyébre, mint arra, hogy a köznép az aristocratia fosztogatására izgattassék. Nálunk, hol jobban ismerik a moldva-oláh viszonyokat, hol hiteles tudomással bírnak a moldva-oláh aristocratia tulajdonságairól, hol tudva van végre az is, miszerint azon „bérlők“, kikről ez esetben szó van, nem oly bérlők, amilyenek például Nagy-Brittanniában találhatók, hanem hogy ezek egyszerű jobbágyok, amilyenek ily sanyarú helyzetben már Oroszországban sem találhatók többé, nálunk, mondjuk, alkalmasint helyesebb megítéltetésre fog találni a román kormány törekvése. Nem tagadjuk annak lehetségét, hogy Couza fejedelem e parasztok felszabadításából tán politikai tőkét akar vezetni, nem tagadjuk ennek lehetőségét, ámbár a román kormányférfiak lelkébe pillantani nem vagyunk képesek, de azért, hogy valamely törekvéssel ez vagy ama mellékezél is járhat, nem fogjuk kárhoztatni e törekvést, midőn közvetlen és látható czélja helyeslést érdemel. A válságnak azonban mindenesetre még csak kezdetén állnak, a fejedelemségek és Couza törekvéseinek sikere még épen nincs biztosítva az által, hogy a követek gyűlését a fegyveres hatalom által szétugrasztatta. Az erkölcsi és anyagi kár, mely a bojárokat fenyegeti, oly tetemes, hogy nem lesz eszköz, melyhez ezek nem folyamodnak, ha bármily csekély kilátásuk, van, miszerint általa a fenyegető veszteséget elháríthatnák. Hogy ezen eszközök sorából a külhatalmakkal való conspirálás épen nincs kizárva, Moldva és Oláhország története váltig bizonyítja, név szerint pedig Oroszország azon hatalom, melynél az otthon vereséget szenvedett pártok már nem egyszer kerestek menedéket. Meglehet, hogy ezúttal is ugyanez fog történni, s nem mernénk jótállni arról, hogy Gorcsakovság nem ragadandja meg a beavatkozásra kínálkozó alkalmat. Igaz, hogy a párisi szerződés és az 1858-ki egyezkedés tiltja ezen egyoldalú beleelegyedést; valószínű lévén azonban, miszerint Couza fejedelem már most új, nagyon democrata szellemű választási törvényt fog odzogálni, mely az idézett egyezményekkel nincs öszhangzásban — a beavatkozásra talán még oly köpenykét is lehetne aggatni, mintha e lépés a fennálló szerződések fenntartásának érdekében történnék. Szintoly természetes másfelől az is hogy Couza nem tette volna azt, amit tesz, ha nem bizonyos arról, miszerint szükség esetén kissegélyre ő is számolhat, s hogy ezen segélyző hatalom nem lehetne más, mint Francziaország, mely tán súgó szerepét is vitte eddig, — arról semmi kétség nincsen. Ha ezen feltevés helyes, ha azon sodronyt, mely a dunafejedelemségi eseményeket mozgásba hozza, csakugyan a tuilleriák ura tartja kezében, ha Románia fejedelme csakugyan előre látja, miszerint előforduló alkalommal Oroszország ellenségképen léphetne vele szembe , akkor teljesen magyarázható volna azon pártfogás is, melynek a lengyel menekültek Couza kormánya részéről örvendenek, s akkor a lengyel mozgalom talán nem utolsó helyet foglal el azon eszközök sorában,miket a román kormány az Oroszország elleni küzdelemben felhasználni szándékoznék. A többi hatalmak, főleg Ausztria és Anglia, nehezen maradhatnának közömbös nézők, ha a Dunafejedelemségek Oroszország és Francziaország közti közvetlen vagy közvetett küzdelem színhelyévé lennének. Ily küzdelem „localizálva“ sehogy sem képzelhető ; az egész keleti épület oly pirhanyós, hogy nem lehet annak egyes falát megrázogatni, anélkül, hogy az egész épület meg ne rendülne, sőt itt-ott egy-egy tál öszsze ne omolnék. Mindezen okokból fontosnak tartjuk ugyan a dán-német viszályt, érdekkel — habár nagyon kevés reménynyel — kísérjük a londoni értekezletet, de legalább reánk nézve közvetlenebb fontosságúnak véljük azt, mi a dunai fejedelemségekben történik, még pedig kultural úgy, miként politikai tekintetben. Bécsi dolgok. A sziriai országgyűlésen egy szabadelmű indítvány csírája kelt ki. Mint Graczból május 2-ikán írják, aznap dr. Rechbauernek egy javaslata járt kézről kézre a képviselők közt, s máris számosan írták alá. Ezen indítvány javasolja : keressék fel az állam kormány, terjeszszen a jövő ülésszakon a rendszatb elé oly büntető eljárási törvényjavaslatot, melyben az esküdtszékek illetékessége terjesztessék ki a súlyosabb köz- és magán bűnökre, valamint mindennemű sajtóvétségekre. Ezenkívül javasoltassék a polgári perrendtartás reformja s az igazságügyi hatóságoknak az alkotmánynyal összhangzóan való szervezése. — Nincs benne kétség, írják Graczból, hogy a szíriai országgyűlés elfogadja egyértelműleg e javaslatot, de a múlt évben is létetett egyhangúlag elfogadott ilynemű indítvány, minden eredmény nélkül. Egy-egy tartomány gyűlése javaslatának görbébb retortán kell keresztül mennie, hogysem oly könnyen váljék törvénynyé. Ugyancsak a fentebbi napon a szíriai gyűlésen a tartományi tébolyda ügye került szőnyegre. A kormánybiztos arra emlékeztette a gyűlést, hogy az intézet igazgatójának kinevezése csupán a császárt illeti meg. Mindemellett a tartományi gyűlés az „országos bizottság“ illetékességét mondá ki e kinevezésre nézve. Az uj 70 millió forint osztrák kölcsön. A „Wiener Zig“-ban erre nézve a következendő hirdetmény jelent meg. Az 1863. november 17-ki, s az 1864. február 29 -i törvényekben foglalt felhatalmazásnál fogva egy 109,279,309 forint összegnek hitel útján való beszerzésére, s az 1864. február 11-ki, 100-ból 96 ftoe, praemiumkölcsön által már biztosított 38,400,000 ft összegre való tekintettel a pénzügyminisztérium elhatározta: 1) Hogy a többi, kerek számban 70 millió összeget öt per centes, az átadóra szóló, 1864- ben máj. 1 jén kezdve kamatozandó, ezer o. é. fies (száz font sterlinget) és szelvényes kölcsönkötvényekben felvenni, melyek közül az első 1864. nov. 1 én jár le. 2) A kamatok, a jövedelmi adó levonása nélkül, félévenként, máj. 1-én és nov. 1 én fizettetnek ki. Amsterdamban 85 o. é. krajczárért 1 hollandi courant ftot számítva, Berlinben 1 ft 50 kr o. é. 1 courant )oroBz tallérban, Majna Frankfurtban 6 o. é. ftot 7 déli német ftban, Londonban 106 é. ftot 1 font sterlingben, Párisban 40% o. é. krt 1 francban számítva. 3) A hitelpapírok beváltása legfeljebb 35 év alatt, azaz legfeljebb az 1899-dik év végéig megtörténik. Az 1865-dik évben, s minden reá következőben , a kölcsönöszszeg névszerinti értékének századrésze visszavásároltatik, s ezenkívül minden évben, minden addig visszavásárolt kölcsönpapir kamatai további visszavásárlásra fordíttatnak. Ha pedig a hitelpapírok árfolyama Londonban a lefolyt kamatok leszámításával 11 0-on felül fog állani, a folyó években beváltandó kötvények az év folytán kisorsolás útján szálalnak meg, s az év lefolyta előtt teljes névleges értékekben Londonban visszafizettetnek. 4) Az eme kölcsönre bejövendő ajánlatok 1864. máj 11 én esti 6 óráig a pénzügyminisztérium elnökségi irodájában, átvételi nyugta mellett, vétetnek át. Minden ajánlkozás lepecsételve nyújtandó be, s kívülről rá kell irva lenni a névnek, melyre az átvételi nyugta kiadandó. A nevezett óra lefolyta után egy ajánlat sem fogadtatik el. 5) A beérkezendő ajánlatokat a nevezett napon esti 8 órakor a megjelenendő ajánlkozók jelenlétében a pénzügyminiszter bontja fel. Az ajánlatok felbontása előtt egy lepecsételt levélboríték tétetik le, mely az ár minimumát rejti, amin alól a kölcsön nem adatik át. 6) A kölcsön azon ajánlkozóé lesz, ki a minimális áron felül a legnagyobb árt ígéri az egész 70 millió forint összegért Abban az esetben, ha a legmagasb áron egyenlő ajánlkozások lesznek az összes 70 millióra, az eldöntés azonnal sorsolás útján történik. 7) A 70 millió egy részére, nem kevesebb mint 10 millió forintra, fogadtatnak ugyan el ajánlatok, de csak azon esetben jönek tekintetbe, ha az összes 70 millira a minimális árat elérő ajánlat egy sem érkezik. Különben a pénzügyminiszter fenntartja magának az abbeli határozást, hogy átalán elfogadja-e a részletes ajánlatokat. Ha a miniszter a részletes ajánlatok elfogadására határozza magát, következő lesz az eljárás: A minimális árat meghaladó magas részletajánlatok, azon teljes értékben, merre szólanak, az elfogadott legcsekélyebb áron ingadtatnak el, amíg az egész 70 millió ki fogja járni. Ha ez eljárásnál a kivánt összeg alább szállítása lesz szükségessé, ezen leszállított összeghez való arányban ez azon ajánlatokon fog megtétezni, melyek alsóbb árakra szólanak. 8) Ha a beérkezendő ajánlatok egyike sem fogadtatik el, a legcsekélyebb árat tartalmazó boríték az ajánlkozók jelenlétében felbontatik, s a minimális ár közöltetni fog. 9) Minden ajánlkozó az átveendő kölcsönpapírra az ajánlat tíz százalékát köteles letenni a központi állampénztárnál, s az erre kapott nyugtát, lepecsételetlenül, ajánlatához mellékelni. Az ily nyugtával nem kisért ajánlat el nem fogadtatik. Az ajánlati tárgyalás befejezése után utóbbi nyugták visszaadatnak, de azon ajánlkozó cautiója visszatartatik, kinek ajánlata elfogadtott. 10) A cautio állhat: Osztrák értékű ezüst pénzben ; a szabadalmazott osztrák nemzeti bank jegyeiben ; a sóbányákra való részletes hypothekaris utalványokban ; conventiós vagy osztrák értékre szóló állampapírokban ; a szab. osztrák nemzeti bank zálogleveleiben az éjszaki Ferdinand császár vasút elsőségi kötvényeiben vagy részvényeiben ; végre minden oly belföldi vállalat elsőségi kötvényeiben vagy részvényeiben, melynek részére az ausztriai államkormány bizonyos jövedelmet garantirozott. Minden államadóssági papír, záloglevél, kötvény és részvény a hozzátartozó, még le nem járt szelvényekkel, s illetőleg „talon“-okkal, s az illető consignatio-jegyzékkel legyen ellátva. A nem az előmutatóra szóló részvények annak girójával legyet kiállítva, kinek nevére szól, s illetőleg az ajánlkozó girójával. Ha valamely ajánlkozó a cautiót a nevezetteken kivül másnemű értékben akarná letenni, erre a pénzügyminiszter előleges beleegyezése kieszközlendő. 11) Az állampapírok, záloglevelek, elsőbbségi kötvények és részvények 10 percentes cautióképen az 1864. május 10 iki bécsi börzei árfolyamon alól (a törtszám mellőzésével), a bankjegyek s részletes hypothekaris utalványok pedig, 114 ftot számítva 100 forint ezüstre, fogadtatnak el.; 12) Az ezüstben és bankjegyekben leteendő cautiók az átvevőnek a letétel napjától kezdve 1866. január 11-ikéig 5 percenttel fognak kamatozni. Az előre leteendő részletek hasonlókép 6 percenttel kamatoznak ama részletek lejárta napjáig* 13) A befizetések ily módon történnek: 10 százalék 1864. május 18*ikán 20 „ 1864. június 20-ikán; 10 „ 1864. július 21-ikén; 20 „ 1864. october 4-ikén; 10 „ 1864 novemb.6-ikén; 20 „ 1864. decem. 9-ikén; 10 „ 1865. január 11-ikén fizetendő be. A kölcsön elvállalóinak 1864. május 12-ikéig ki kell jelenteniök a pénzügyminiszter előttirásban, az előszámlálandó piaczok közül melyiken, s mindenik piaczon minő részletes összegekkel akarják tenni a befizetéseket.] 14) A befizetések tehetők : Amsterdamban 100 hollandi,««^ courant forinttal 85 o. é. forintért; J1« g,S Berlinben 1 porosz courant tal-JSjg'© lér I1/# o* é. forintért; f rj 1 Majna-Frankfurtban 7 déli' « ««£ német forinttal 6 o. é. ftért; -«j g £ Londonban 1 font sterlinggel 10. § ■£_ é s o. é. ftért; i ® £ Párisban 100 frankkal 40Va °-\ § ® é.l forintért. \ § m * Bécsben a ce. k. állampénztárnál ezüstpénzben ; azon esetekben, ha Bécsben más befizetési hely kiváltatnék, erre a pénzügyminiszter beleegyezése lesz kieszközlendő. 18) A 10. §. értelmében leteendő cautió legfeljebb 1865. január 1- ig kicserélhető azon készpénzbeli összeggel, melyért elfogadtatott. Ha e határidő elmúlik, a nélkül, hogy a 18. §-ban említett eset bekövetkeznék, a pénzügyi igazgatóság fel van jogosítva ezen cautionális értékpapíroknak a börzén való eladására. Az ily eladással nyert összeg az utolsó részletbefizetés kiegyenlítéstül betudatik. De ha nevezett öszszeg az átvételi ár 10 százalékát ki nem tenné, az átvevő erről értesíttetni fog, hogy az érlehűlés után legfeljebb 8 nap alatt a 10 százalékból még hiányzandó mennyiséget letegye, ellenkező esetben az állampapírokban rendelkezés alá jöhető összegről a 18. §. szerint történik intézkedés. 16) A befizetések történtekor ideiglenes nyugták allttnak ki. Könyré fog tétetni utólag azon időpont, melyen kezdve a teljesen befizetett ideiglenes nyugták beszedésével az államkölcsönpapirok az illető szelvényekkel együtt a befizetési helyen kiadatnak. 17) Egy ideiglenes nyugtára, ha nem történt meg a teljes lefizetés 1864. november 1-seje előtt, az ugyanazon napig rá eső kankmennyiség a következendő részletfizetésbe tudatik be, s ezért az illető kölcsönpapirok kiadása az 1864 november 1-sején lejárandott szelvények nélkül történik. 18) Ha egy-egy részletfizetés a 13. § ban meghatározott időközben még nem történik, a cantió a kincstár tulajdonává lesz, az átvevőnek minden igénye és kötelezettsége elenyészik, ami a kölcsönben való részvételből folyna, s a pénzügyi igazgatóság fenntartja magának, hogy az e miatt szabad rendelkezésére jutott kölcsönpapírokat másnak adja. 19) Oly ajánlatok nem vétetnek tekintetbe, melyek az előbbi feltételektől eltérnek. Bécs, máj. 2. 1864. Pener, cs. k. pénzügyminiszter. Pest, május 4. Alább közöljük a Pest és Uj-Pest közt épitendőt levonató vasút programiját. Ezen programm részletesen kifejti azon előnyöket, melyek a pest-újpesti személy- és fuvarforgalomra fognak háramlani a lóvonatu vasút kiépítése által. Teljesen osztjuk a programban kifejtett nézeteket, mert meg vagyunk győződve, hogy ezen lóvonatu vaspályaterv nemcsak a pestvárosi belközlekedést, de főleg az Új-Pest és a főváros közt a jelen terhes fuvarozási viszonyok közt is oly élénk forgalmat fogják élénkíteni, s midőn fővárosunknak a külföldi s főleg az amerikai nagyobb városok egyik legkiemelendőbb előnyét, az olcsó, gyors helyi közlekedést szerzendi meg, másrészt forgalom élénksége által nemcsak a vállalatba fektetett tőkék kamatait fizeti meg, hanem igen jövedelmezőnek fogja feltüntetni ezen új vaspályavonalat. Midőn e vállalat buzgó felkarolására az érdeklődteket felhívjuk, s annak mielőbbi létesülése iránt óhajtásunkat fejezzük ki, megemlítjük, hogy a vállalat alapítói már meg is nyerték az előengedélyt, sőt a végleges építési és forgalmi engedély kiadatása után következő részvényaláírások megkezdéséig előjegyzési ívek bocsáttattak ki. A tervezett vaspálya alaptőkéje 200.000 forintra van határozva ; ezen tőke 2000 db 100 ftos részvények kibocsátása által lesz fedezendő. A programmban felvett jövedelmezési alap szerint 9 percentet fog tisztán jövedelmezni a vaspályába fektetendő tőke. A jövedelmezőség szempontjából — azt hiszszük — nem mulasztandják el az illetők az államvaspálya-társulaton kívül a losonczi vaspályatársulattal is értekezni aziránt, hogy az említett társulatok indóházaitól a városba beszállítandó málhák és terhek a lóvonatu vasút által szállíttassanak, mely kedvező ajánlatok mellett hálózatát minél szélesebbre terjesztheti. Lóvonatukat Pest és Pest között Előhaladt korunk előnyeihez tartozik, hogy mindenütt, hol a czélszerű javítás szüksége erősebben nyilvánul, az erre szükséges eszközöket az érdekeltek köre előteremti. A rendelkezésre álló eszközök és a kitűzött czél közötti viszony határozza ugyan meg az ellenkező nehézségek mérvét, de ha egyszer megfogamzott az eszme, valósítása időkérdés marad csupán. Mindazok előtt, kik Pest és Újpest között akár kedvtelésből, akár ügyben gyakrabban közlekedtek, világos jön, hogy e vonalon a forgalom könnyítése nem csupán kényelmiekintetben kívánatos, hanem az erre célzó vállalat jövedelmezési szempontból is életképesnek és jutalmasnak bizonyulna. A társasköreik forgalmi kimutatása teljesen igazolja e föltevést. A 30,000 frtot meghaladó összes jövedelem ezen csak 10/1 mfldnyi vonalon pedig a szakértő előtt is biztos alapul szolgál tökélyesebb fuvarozási eszköz létesítésére. E megfontolásból származott a Pest és Uj-Pest közt létesítendő lóvonatu vasút esz A mai exent ünnep minit lopunk legkiiselebbi ez&ma »zonbatou májip 7-én jelenik meg. méje. Ha ezéljának teljesen meg akar felelni a város központjából kelle kiindulnia; elhelyezésére legillőbb iránynak mutatkozott a széles országút, váczi út, meghosszabbítással a Vácznak vizető országúton. E szerint tisztán helyiviszolyok befolyása alatt keletkezett e lóvonatú vasút zere, melyhez hasonlók Amerikában régóta vannak, s újabb időben nálunk is mindinkább keletkeznek és virágzanak. Átalában arra valók, hogy a közönséges utakon könnyebb, olcsóbb s gyorsabb közlekedést létesítsenek a nélkül,hogy a közönséges járműveknek legkevésbé hátrányul szolgálnának. Nagy városokban különös céljuk,hogy mindazok, kiket a magas szállásbér a belvárosból elűz, csekély árért és meghatározott menetekben a távol elővárosokból a központra szállítassanak. Amerikában e vasutak előnyeit rég elismerték. Az Unió legnagyobb városainak utczáit terjedelmes hálózat szeli keresztül kasul; lovaktól, öszvérektől vontatva, naponkint nyesnek terjedelemben és kiterjedésben. A közelükben fekvő telkek ára tetemesen felszökött , mellettök számos lakház épült, s így a városok terjedését is nagyban előmozdították. A csekély vitelkor, a menet kellemessége kényelmes kocsikban, a közlekedés gyorsasága és pontossága csakhamar megnyerte a közönség rokonszenvét e forgalmi eszköz számára. A lóvonatú vasutak előnyei általában azon mérvben nyilvánultak, hogy már a kisebb amerikai városok sem nélkülözhetik. Emellett az illető társaságok jó üzletet csinálnak. Általában 9—16% ot jövedelmeznek az amerikai lóvonatú vasutak, mit a forgalmi eszközök rendkívüli használatának lehetőségéből, valamint az intézmények nagy egyszerűségéből könnyű kimagyarázni. Az amerikai lóvonatú vasutak forgalmi eredményei egyszersmind megmutatják, a nagyvárosok belforgalma mily roppant fokozatra képes, mihelyt csekély vitellkrrel, pontosság és kényelem párosulnak. Philadelphia és Brooklyn útvonalai 510,000 lakos mellett, egy év alatt 21 millió utast szállítottak; eszerint minden egyes lakos 42-szer ment e vonalakon. A 130 ezer lelket számláló Bostonban 6,300,OCO volt egy évben az utasok száma, és így 47 menet esik egy lakóra- E mérvet használva, a Budapesten létesítendő útvonalnak, 150,000 lévén a lakosok száma 6,000,000 utast kellene évenkint szállítnia. Németországban a Nürnberg-Fürthi lóvonatu vasút 15— 207,, osztalékot jövedelmezett. Londonban legközelebb lóvonatu vasúttársaság (Tramwey company) alakult, mely Németalföldön létesítene hasonló vasutakat. A tőke 200,000 font, 20,000 darab tízfontos részvényekben. Az első vonal Haagtól Scheveningenig van tervezve, a hasznot 15%-al számítják föl. Bécsben Möller A. F. Hamburgból, valamint Schaeck-Jaquet és társa léptek föl engedélykérőkül lóvonatú vasutakra. Elvben kimondták az elfogadhatóságot Egyelőre a schönbrunni vonal tűzetett ki kísérleti vasutat. A pest-újpesti lóvonatú vasút feladata, hogy rendes személy- és fuvarforgalmat létesítsen a nevezett két hely között, mérsékelt vitelsar mellett. A tervezett vonal a szénatéren a két oroszlánnál indul meg, az ország- és váczi út közepén haladva, az államvasút indóházánál a töltés közelében, áttér a váczi országút bal felére, s ugyanazon irányban folytatja futását az újpesti Wagner-féle teleknél fekvő végpontjáig, a téli kikötő zártöltése közelében. Összes hosszúságit 4/96,13 bécsi él. Legnagyobb kanyarulata, az illető kitérőknél, 120 bécsi lábnyiak. Legnagyobb esése, tekintve a szándékolt feltöltést a kis sörcsarnoknál 1:78. E szerint két jó ló képes egy 80 mázsás szekeret teljes gulyában, azaz 34 egyénnel terhelve, s 1% mértföldnyi sebességgel, 1 óra alatt, vagy két teherkocsit — 1 órát számítva egy mértföldre — vontatni. A személykocsik egy6 egyénnek és két 8 egyénnek való coupéet tartalmaznak, s a gyorsfuvar számára szükséges helyet. Azonkívül 12 külső ülés van rajtuk alkalmazva. Minden kocsi el van látva erős csavardörzszsel, melyet a kocsis vagy conducteur kezel, s mely a kocsit csaknem egy pillanat alatt megállíthatja. A tulajdonképeni vonaltervezetet illetőleg, az egész vonalon , a mennyiben a város utczán vonul át, vasfölépités javasoltatok, mely folyó láb szerint 25 fontot nyom. A töltésen és a váczi országúton a sinek az állampálya profiljához hasonlón, 3' magasságúak lesznek, melyekk súlya 9 font egy folyó lábra. A terv szerint kőkoerta-alapon nyugszanak, s kénnel töltött kőcsavarok által köttetnek egybe szilárdan. Magas építményeket indítványoztattak: az indóház Új-Pesten, lóistálókkal s egyéb szükséges helyiségekkel, valamint az őrházak megkívántató számmal. I. Az egész kiállítás összes költsége e szerint a következők: 1) alépítésre 3,191 írt 90 kr. 2) fölépítésre 110,202 „ 29 „ 3) magas építményekre 38,249 „ 80 „ 4) jelzők 420 „ — „ 5) forgalmi eszközök 31,200 „ — „ összesen: 183,263 frt 99 kr. II. Biztos adatok szerint jelenleg társaskocsikon, bérszekereken s comfortableken, Pest és Új-Pest közt átlagosan naponkint 570, tehát évenkint 205,000 személy utazik. Megfontolva azonban, hogy a tervezett vonal tulajdonképi forgalmi minőségében, a két nevezett hely közötti egyenes forgalmán túl, a város több megállapodási pontján, mini a szénatér, Zrinyi kávéház, sréntér, lipótvárosi templom s az államvaspályafő, a társaskocsik szolgálatát is átveendi — emellett, a tapasztalat szerint,a szabadba rándulás kifejlődését is figyelembe véve, mihelyt erre olcsó és kényelmes eszközök álltak a közönség rendelkezésére bizonyosan indokoltnak tekinthető azon föltevés, hogy a remélhető évi személyforgalomra nézve a tévebbi szám megkétszerezve vetessék föl, tehát 400.000 utas számíttassák.