Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)

1865-05-16 / 4524. szám

egyedül czélhoz vezető intézkedés tételére, mely abból áll, hogy az alsó átmetszések oly mérvben, mint a felsők kívánják, kiszélesitesse­­nek, — ezen ügynek a. n. m- magy. kir. hely­­tartóságnak­ hathatós pártolására. Mielőtt a helyzet ismertetésében tovább ha­ladnék , szabad legyen a Békésnél levő víz­­tom­lás némely okainak megemlítése. A felső Fekete és Fehér-Körösök szabályozá­sa, valamint a Gyula megmentése czéljából,a Fehér-Körösnek a Feketébe való bevezetése, egy Gy. Váritól Békésig terjedő egyenes átmetszés által, azt eredményezték, hogy az eddig Gyulát ostromló víztömeg egyenes irányban tovább vo­nulhatván, Békést ostromolja; igy elévetvén Gyula megmentése, mely a Gy.­vári békési csa­torna által teljesittetett is, Békést tökéletesen az árvizek rombolásának kitette , mivel vannak ugyan átmetszések Békésen alól is a vízfolyás egyenesítésére, de ezek részint mivel igen cse­kély szelvényre vannak elkészítve, részint azért, mert az esés, mely Gyulán felül egész Békésig igen kedvező, s ettől lejjebb igen csekély, a Békésig 72 öl szélességben jövő ára­dat levezetésére, az alig 26 öl széles medreken csekélyebb sebességgel nem elegendő lévén, le nem mehetvén, viztolulást eszközöl, mely viz­­tolulás csak akkor szünendik meg, ha az alsó átmetszések a szélesítés által fogják kipótolhat­ni a sebességbeni különbséget. Csekélyebb be­folyással van a viztolulás eszközlésére a povádi nagy part; mivel azonban ezen partnál a meder szélesített, és a part egy része lehordatott, az akadály legnagyobb részben el van hárítva. Hogy mi károkat tesz Békés városának a viz­­tosulás, kitetszik onnan, hogy a város védelme szükségessé tette gyakran a gátaknak, hatósági engedély melletti, kivágatását, és a víznek egy legelő részrei kibocsáttatását, mely alkalom­kor 20,000 hold körüli, részint uradalmi, részint városi birtok borittatott el az árvíztől. Megtör­tént az is, hogy a várost elöntéssel fenyegető áradat annyira elragadta, az ilyenkor a nélkül is ingerlékeny népet, hogy a gátakat erőszakkal is kivágták. Hogy városunkban előviz legyen, azt mind­nyájan óhajtjuk, de csak azon feltétel alatt, mint ezt a főkormányzóság 1857-ik évben ígérte, t. i. Békés Gyula, Csaba elővizzeli ellátása a peli csatornáról eszközölhető leend, de csak akkor, ha a Fehér Kőrös tökéletes elzárása megtörténik; a Kőrös tökéletesen elzárva nincs, és mégis a péli csatorna bevezettetett a Fehér Körösbe, Békés folytonos tiltakozása,ellenmondása daczá­ra ; Így azon h­elyzetben vagyunk, hogy ha a Kő­rösöket a város védelmi czéljából ki akarjuk zárni, a péri vízvezeték, melylyel áradat is jön, számára levezetésről kell gondoskodni; azon­ban kérdés, ha várjon ezen levezetést Békés fogja-e elkészíteni, vagy azon társulat, mely Bé­kés ellenzésére a vízvezetéket nyakunkra hozta. Ezek megjegyzése mellett lássuk a további fejleményt. Méltóságos főispán ur Békés város többszörös nyilatkozatait, valamint a küldött­­ségi jelentést Kőrös Berettyó szab. főmérnök Bodoky Károly urnak véleményadás végett kiadván, fentirt főmérnök ur beadta mart. 10-én véleményes jelentését, mely napra mrtságos fő­ispán úr az érdeklett társulatokat, és várost gyűlésre meghiván, Bodoky Károly főmérnök úr jelentését előterjesztette; véleményes jelen­tése röviden következőkben öszpontosul: Részint a felső átmetszéseknek, mondhatni tö­kéletes elkészülte, és az alsóknak készületlensé­­ge, részint a Békés határát több irányban ke­resztül metsző régi medrek partjainak nagy hosszúsága, eredményezik, hogy iszapolás áll elő, és az árvíz tükre évenként növekedik, s az árvíz idején oly hosszú gátvonalon a tökéletes védelem a legnagyobb erővel sem eszközölhető. Mely akadályok elhárítása, az alsó átmetszések tökéletes elkészítése és a gátrendszer jó karba tartásával eszközölhető. Mivel azonban az alsó átmetszések kiásatása után az árvíztü­kör jelen­tékeny lejebb szállásáa nem, csak az évenkénti feljebb nem emelkedés várható, Békés megmen­tésére csakis a gátak jó karba hozatala, s ezek conserválása az egyedüli czélhoz vezető út. A Békés álul kért Körösök eltöltésének két akadálya van, a. m. a fehér Körös poradi elzá­rásának, az, hogy az árvizén kívül ezen medren a pélgyulai csatorna vize is jön, a fekete Körös elzárásának az, hogy a csatornák nem ele­gendő szélesek arra, hogy a holt medreken le­folyó vizeket is levezethessék. Azonban ezen kizáratást eszközölni lehetne mégis, ha a fehér Körös a városon felül egy csatornával a fekete Körösbe vezettetnék, azonban ez által szüksé­gessé válnék: 1) a jelenlegi csatornák szélesí­tése s partjainak emelése. 2) a holt medrek part­jainak magasítása. 3) a pélgyulai társaság ál­tal biztosított békési gőzmalomnak vízzeli ellá­tása végett zsilipek építése, az új csatornából a régi mederbe való vízeresztés végett. Költségi szempontból előnyösen terveit csa­torna, mivel ennek két parti töltései 2000 ölet tevés, a városban levő partok pedig 9000 ölet, ez által 7000 f­­öl töltés válnék feleslegessé; igaz ugyan, hogy 1060 öl hosszú, 7° széles és 1°4­ közép mélységű csatornára szükséges 15,666 köböl földdel a meglevő partokat helyre lehetne hozni; de ha meggondoljuk, hogy ezen kívül még kisajátítási területek 10,000 ftnyi ára még a munkálaton felül kívántatik, a csatorná­nak ak adunk elsőséget. A gyula-békési országutat ezen terveit csa­torna keresztül metszvén, ezen egy 6° széles hídépítést tesz szükségessé, azonban ezen híd­építési költség, részint azért, mert a fehér Kő­rös meglevő, de kisebb mértékre szorítható hídjából kitelnék, részint mivel reménylhetőleg ezen kiadás országos alapból fizettetik ki, itt tekintetbe nem jöhet.­­ Ezen kiadáshoz jön még a fentebbi czélra szükséges 2 zsilip készítési költ­ség is. A terveit uj csatorna azonban következő munkálatokat tesz szükségessé : 1) Povádi csatorna szélesítése: 9000 köb­öl. 2) Két csatorna közti part eme­lés.............................................. 4000 „ 3) Gyulai nagy csatorna part emelése......................................... 15,000 „ 4) Régi fekete és fehér körös partemelése......................... . . 12,000 „ Összesen 40,000 „ 5) Terveit csatorna eltöltéseivel 15,566 „ Összes jelenleg teljesítendő munka 55,5’­6 „ munkálat tenné lehetővé a Kőrösöknek a város­­beli kizárását. Ezek szerint ajánlatos Békés megmentésére nézve a fehér Kőrösnek a feketébe, — a városon felül — bevezetése, a fentebbi feltételek alatt, azonban ezen elzárással egyidejűleg a fentebb elősorolt munkálat, hid és zsilipek felállítása szükségeltetik.­­ A 40,000 köb­öl föld kihor­dását a szabályozó társulatok annyival inkább hajlandók lesznek teljesíteni, mivel ezen mun­kát később úgy is teljesíteniök kell. Eddig tart a jelentés.­­ Az illető társulati ér­dekeltség kinyilatkoztatván, miszerint ezen ügy­höz érdemlegesen társulati értekezlet nélkül nem szólhat, a jelentés véleményadás végett az egyes társulatokhoz megküldetni határoztatott, kik véleményes jelentésüket egy , május 8-án tartandó gyűlésre beadni felkérettek. Békés városa, a fent előadott tervezetet ápril 27 én tartott képviseleti közgyűlésén tárgyalta, a május 8-diki gyűlésre méltóságos főispán úr­hoz körülményes felterjesztést adott be. Nagy feszültséggel várjuk a május 8 -i gyűt­­és eredményét. TARCZA: Az ausztriai birodalom statisti­­kai kézikönyvének V. füzete. Irta dr. Konek Sándor. E füzettel veszi a tudós közönség a jeles mtt utolsó részét, s ha lehet a tudományban műked­velőkről szólni, úgy e füzet azok számára a leg­élvezetesebb, a­mennyiben a birodalom szerve­zetét tárgyalja. Hazánk viszonyai e füzetben ép úgy, mit az összbirodaloméi, tüzetes megismer­tetésben részesülnek, s a jelen korban, midőn a politikai hírlapok olvasói már honunkban is mindinkább nagyobb számuak lesznek, a külön­féle s az államgépezet egyes tagjai gyanánt je­­lenkező szervezetek ily rendszeres előadása hiányt pótló. Hogy a t. közönség állításunk való­ságáról meggyőződjék, megkísértjük a különben is nagyon tömött irányú füzetet részben megis­mertetni. Két nagy fejezetre oszlik a jelen füzet, mely­nek elseje az alkatidonról, másodika a kor­mányidomról szól. Az államfőhatalom az Ethiko fenséges törzsből származó Habsburg Lotharingi családnál van, melynek öröklési rendét a prag­­matica sanctio, a nagykorúságot és ideigl. kor­mányzását illetőleg különféle házi szerződések (Magyarhonban az 1485 . 2. t. sz.) határozák meg. A trónralépés módja különféle, némely tar­tományban külön hódolás, néhol formaszerű­ ko­ronázás szokásos; az uralkodó vallása a róm. katholika, a háromféle czim és czimer szokásos, t. i. nagy, közép és kisebb czim. Az ausztriai udvar belső és külsőre szakad. A belsőhöz tar­­­tozik a főudvarmesteri törzs, a főkamarási, u­d­­var főn­agyi és főlovászmesteri törzs, az alárendelt tisztségek és gárdákkal. Azonkívül vannak az egyes koronatartományokban is külön tisztsé­gek, jelesen nálunk Magyarhonban. A birodalom vitézrendei katonaiak és polgáriak. Az udvari díszrendekhez tartoznak : a kegyes Fülöp bur­gundi herczegtől 1430. alapított aranygyapjas rend, az I. Lipót neje által alapított csillagke­­resztrend ; Mária Terézia rend. A polgári rend­nek a Sz.­István, Lipót, vaskorona és Ferencz József rendje ; mind e rendek birtokosai a belső udvarhoz tartoznak. A birodalmi népképviselet az 1861. febr. 26. kelt nyilt parancscsal uj szerkezetet nyert. A birodalmi tanács, melynek hatásköre a törvény­hozás minden tárgyaira kiterjed, mely tárgyak valamennyi országok és tartományoknak közös jogaira, kötelmei és érdekeire vonatkoznak, áll az urak és a képviselőházbal. Az urak házának tagjai örökösek ; a képviselőházéi 6 évre­­vá­lasztatnak ; a törvényhozótest némely ügyekben mint szűkebb birodalmi tanács, vagyis mint a nem magyar koronás tartományok közös képvi­selete működik. Az egyes tartományokban kü­lön népképviselet utjáni országgyűlések vannak, melyek császári egybehivás alapján évenként egyszer gyűlnek össze, s országos ügyekről ha­tároznak. Magyarhonban az országgyűlés az 1848. törvények értelmében felső vagy főrendi, is alsó vagy követi táblából áll. Erdélyhonban 1848. előtt egy kamarából, és Erdély három nem­­zetét képviselt országgyűlés volt; de az 1848. 7. szerint Magyarhonnal egyesülvén,azzal közös or­­szággyülésen hozza törvényeit; jelenleg pedig az 1863. ápr. 21. leirat szerint szervezett országgyűl­­ése van. Horvátországnak az előtti tartományi gyülése az 1861. febr. 26. máj. 9. és nov. 8-án tett leiratok szerint valóságos országgyűléssé éjlesztetett ki. Olaszországban a központi és tar­­ományi congregatiok mező tanácskozó és fel-­igyelő testületek,­­ e tartomány átalában még nem nyert népképviseleti országgyűlést. A­mi a kormányidomot illeti, meg kell külön­­böztetni a merő kezelési és tanácskozási közle­teket a többi működő hatóságoktól. Merő keze­­ési és tanácskozási közlegek a kabinetiroda, az illam és a miniszteri tanács. Miniszter van jelen eg­y, a császári ház és külü­gyek, állam, pénz, gazságügy, hadügy, rendészeti, kereskedelem és közgazdászat, s végre tengerészeti miniszté­rium. — A miniszterek felelőssége elvileg az 1862. május 1-én kelt császári nyilatkozatban kimondatott. — Az államminiszterium két fő­osztályra szakad a publico politikai s a val­lás és oktatásügyekkel foglalkozván. Hatás­köre azonban nemcsak a nem magyar tartomá­nyokra terjed. Magyarhonra nézve a magy. kir. üdv. kanczellária működik jelenleg 10 külön osztályban s a magy. kir. helytartó tanács leg­­újabban nyert szervezet szerint. Szintúgy léte­zik Erdély és Horvátországra külön erdélyi és horvát kanczellária, erdélyi gubernium és horvát helytartó tanács. A német-szláv tartományokban a politikai igazgatóság, hol helytartóságok, ho­l országos politikai hatóságokra van bízva, ezek alá vannak vetve a középhatóságok, jelesen a kerületi hatóságok, melyekkel Magyarhonban a megyeieket lehet párhuzamozni; elvégre a já­rási hivatalok, melyek többnyire a törvényke­zéssel is foglalkoznak. A városi és községi szer­kezet szervezetére az 1862. márt. 5. törvény szolgáltat irányelveket. Magyarhonban az 1848. 23. és 24. t. ez , mely nyomasztó állásukon né­mileg segített. Ausztriában a szegénység észrevehetőig nö­vekedik, kitűnik ez a bányászat hanyatlása, az iparüzleti pangás, kereskedelmi kicsisek, csőd­esetek és adóhátralékokból. Az elszegényedés gátlására szolgáló takarékpénztári ügy korán sincs kellőleg még kifejtve, sőt a takarékpénz­tárak nem is annyira a panperismus ellen szol­gáló jótékony sociális intézmény, mint inkább a pénzforgalom egy keresett közege gyanánt je­lentkeznek. A biztosítási ügy azonban szépen halad, jelesen Magyarhonban. Még a szegény­ség elhárítására szolgálnak a munkaházas­, zá­logházak, a különféle segélyző egyletek, nyug­díjazási intézetek, közápoló szegény intézetek. A közegészségi ügyről még korán sincs a biro­dalomban kellőleg gondoskodva; az orvosok száma különösen Galliczia és Bukovinában igen kicsiny, a szülésznőké pedig elég szerénynek mondható ; a himlőoltás rendőrileg kezeltetik; a kórházak száma Magyar és Erdélyhonon ki­vül 415, tébolyda csak 33. van. Az államrendőrség és a közbátorsági teendők a rendőri minisztérium alá tartoznak , mely 21 rendőri igazgatóság s az ezek alárendelt bi­zottságok segélyével működik.­­ Az igaz­ság- Ügy legfensőbb vezetésére rendeltetett az igaz­ságügyi minisztérium és a kanczelláriak. A nem magyar tartományokban a polgári törvényke­zést részint collegialis (országos törvényszék),ré­szint egyes bíróságok gyakorolják ; caugalis in­stantiák a keresk., bánya, tengerjogi, alberáli, consularis és hűbérjogi törvényhatóságok. A büntető törvénykezésben az 1853. jul. 29. per­­rendtartás értelmében collegialis bíróságok jár­nak el. Másodfolyamodá­n biróságilag az orszá­gos feltörvényszék, és harm­adbiróságilag a leg­főbb törvényhatóság ítél. Magyarországban az 1861. orsz. bir. értekezlet által visszahelyezte­tett a régi törvénykezés, bizonyos módosítások­kal. Horvát-szlavon és Erdélyországban az 1860. diploma folytán az igazságügyre nézve csak a törvényszékek előbbi szerkezete állíttatott visz­­sza, de nem a hazai jogtörvényhozás is, hanem az osztrák polgári és büntető törvénykönyv, va­lamint a büntető és polgári perrendtartás is ép­ségben hagyatott. Az ügyvédek a német szláv tartományokban az 1849. aug. 16. rendelettel kaptak uj utasítást, Magyarhonban pedig leg­újabban az 1864. dec. 16. rendelet által szorit­­tattak meg lényegesen. A német-szláv tartomá-­ nyokban divatozó közjegyzői intézmény a bíró­ságok peren kívüli eljárása nagyobb részét vi­szik végre. Mily nagy a perek száma Ausztriá­ban, kitűnik a törvénykezés statikájából; volt ugyanis 1863-ban 1,053,725, mely szám az előb­bi évekhez képest is igen magas ; bűnvádi ke­reset volt 1859-ben 165,062. A bűntettesek ré­szint fegyintézetekben, részint törvényszéki bör­tönökben tartatnak. A pénzügy az egész birodalomra nézve a pénzügyi minisztérium által vezettetik, mely 1864. óta 4 szakosztályra oszlik. Közvetlenül a minisztérium alatt különféle hatóságok, intéze­tek állanak, melyek az egyes pénzügyi- és adó­ságokat kezelik. A financzigazgatás összes te­endőire minden tartományban létezik egy orszá­gos pénzügyi igazgatóság , Magyarhonban 5 külön igazgatósági osztály. Minden tartomány­ban van egy országos főpénztár, nálunk 2 fő és 4 országos fiókpénztár; azonkívül van minden tartományban több - kevesebb kerületi gyűjtő­­pénztár. Az országos pénzügyi hatóságok szék­helyén van külön szervezett pénzügyi ügyérség, mely, mint a korona ügyvéde, hivatva van a kincstár és a közalapok érdekeit szemmel tar­tani. Azonkívül léteznek egyéb hatóságok a di­rect adó, az indirect adó és a jövedékek kezelése iránt. Az államháztartás Ausztriában egyátalán a körülmények aggasztó befolyása következté­ben épen nem kedvező; az évi hiánylatok az utóbbi időben oly állandóságot és tartós növek­vést tanúsítanak, hogy 1850—64 ig több mint 1400 millió forint hiánylatok merülnek fel. Az egyes jövedelmek közül a direct adók többféle bevételt foglalnak magukban; először a telek­adót, mely 1864. 69,6 millió ftot szolgáltatott, Magyarhonban 21%%, Erdélyben 13%%, Ve­­lenczében 44%%, a többi tartományokban 268/3­0% a ^szta jedelem­nek, a házbér és osztály­­adó 23 milió ft 18-26%%, után­­a kereset és jövedelemadó (csak a német tartományokban) s a személykereset adó (Magyarhonban) össze­­sen ál., mm. ftot. Az indirect adók 1862. 249 millió forintot jövedelmeztek brutto, miből 191., millió maradt netto. Különben az indirect adók közt van több, mely nem állja ki minden tekin­­tetben a tudomány igényelte helyes nemzetgaz­dasági követelményeket. Az államjavak és erdő­ségek brutto jövedelme 18.3 millió tiszta jöve­­delme csak 4.9 millió forint volt. Egyátalában az államjavak, a bányák és pénzverés utáni tiszta jövedelem 4.4 millió. Az államkiadások tetemes összeget igényelnek, igy 1864. 520., mill. ftot, s pedig a civiligazgatásra 279.,, az államadós­ságra törlesztéssel együtt 155,r­­a a haderőre­­ 115­, millió forint igényeltetett; aránylag tehá legtöbb fordittatott a civiligazgatásra, pedig az egyes tisztviselők fizetése felette szerény.­­ Az államadósság szintén nagy teher, mely különféle kép kifejlődve, és nagyobbodva, jelenleg ma 3,096,443,244 ftot tesz. A hadügyminisztérium központi irodából és három különböző szolgálati ág szerint elosztott 18 osztályból áll, melynek mindegyikét egy-egy generális vezényli. A hadsereg katonai és admi­nistratív ügyeinek főbb vezényletére 10 főhadi kormányszék létezik. A hadsereg maga 8 testre oszlik, s békelábon 320,783, hadlábon pedig 613,526 fővel bír. A különféle hadi intézetek, a hadtörzs, a katonai nevelő és tanházak, a kato­nai törvényszékek szintén e minisztérium alá tar­toznak. A tengerészeti, a kereskedelmi, ipar és köz­gazdászati minisztérium teendői után még a leg­főbb számoló ellenőri hatóság, s az újabb idő­ben szervezett központi statistikai igazgatósá­got említve, áttér szerte a birodalom külügyei és nemzetközi viszonyaira. A külügyi minisztérium egyszersmind a császári házé is, s mint ilyen, alája van rendelve a cs. kir. ház udv. és állam­levéltár, egy külön fizető hivatallal bir, s őrkö­dik a keleti akadémia felett. A külkövetségek­ben a viszony­osság elve tartatik fenn, s a nem­zetközi viszonyok különféle szerződések által állapíttattak meg. Izíjai­­ így átfutottuk az utolsó füzetet is; az olvasó e rész kivonatból is meggyőződhetik, mennyi és mily sok a tárgyhalmaz, a­mit a tudós szerző hosszú évi fáradozásainak gyümölcseként itt ki­zár. A mű bírálatába ereszkednünk ezúttal nem lehet; általában jellemző tulajdonai a tömöttség, a helyes logikai rendszeresség, műgonddal egy­más mellé helyezett adattár, s ez adatok megbí­­rálata a nemzetgazdaság tudományának jelen­legi színvonaláról. Jellemzi továbbá szerző virá­gos és gyakran költőivé emelkedő nyelvezete, a­mely a különben száraz tudománynak nem szak­tudósok előtt is különös vonzerőt nyújt. S ha áll a közmondás : „Ismerd meg tenmagad és hazá­dat,“ ha különösen a tudományosság növekvé­sével az ország ismerete is minden művelt em­bernek egyik fő kívánalma gyanánt jelenkezik , úgy hazánk statistikai rajzát legkönnyebb és leg­élvezetesebb után, de egyszersmind legtudomá­nyosabban és legjobban dr. Konek Sándor álta­lunk ismertetett kézi­könyvéből ,lehet bárkinek is megszerezni. MÁTÉ L. Kereskedelmi tudósítás. Pest, május 15. Ma derült nyári napunk van, semmi kilátás az esőre. A mait napokban mind egyre fellegzett, minden pere­ben volt egy kis reményünk, hogy eső lesz, harmatozva hullott is egy kevés, de mindössze se volt annyi, hogy a port elverje. A gabonaüzlet a fenyegető rosz­termés miatt áremelkedéseket mutat. Jelen tudósításunk az egész múlt heti forgalomra vonatkozik : a búza ára e héten 35 krajczárral ment feljebb, és forgal­ma 70.000 mérőre tehető. A búzát illetőleg ta­pasztalt kedvező hangulat tökéletesen kiterjedt a rozsra is, mely üzérek által nagyban vásá­roltatott ; a korlátolt készlet nem is volt képes az élénk keresleteit tökéletesen kielégíteni, minek következtében e czikk ára pár nap alatt feljebb szökkent 25 krral; forgalma 15,000 mérőre ment. Valamivel csendesebb üzlete volt az á­r­p­á­n­a­k, habár a hangulat erre nézve is kedvező és irány­zata emelkedő; serfőzésre valamint etetésre való is keresett volt és jobban kelt; az áremelkedés mintegy 20 kmnyi s forgalma 10,000 mérő. Nem különben élénk figy­elemben részesült a zab, mely­ből összesen közel 20,000 mérő készáru és ké­sőbb szállítandó részint Pesten, részint Győrött átveendő adatott el, a bejegyzet emelkedett és folyvást szilárduló árakon. A kukoricza e hé­ten ismét drágább lett; az oly régen tartó vásár­lási kedv e czikkre nézve nem csökken, és az uj vetés kikelésére kedvezőtlen időjárási viszonyok­ban uj tápot nyer; készáruból eladatott 20— 25.000 mérő­­ára 2 ft 5—20 kr minősége szerint; később szállitandót illetőleg is körülbelöl ugyan­annyira köttetett alku. Köles szintén kedvelt czikk; forgalma 3—4000 mérőre ment, mely 1 ft 90 krjával adatott el. A 1 i s­z t á­r a­k következők : 0. sz. 11—12 ft 40 kr, 1 sz. 10 ft 20—11 ft 60 kr, 2 sz. 9— 9 ft 60 kr, 3 sz. 8 ft 20—80 kr, 4 sz. 7 ft, 5 sz. 5 ft 50—70 kr, 6 sz. 4 ft 20—40 kr, korpa 1— 1 ft 80 kr. Repczére nézve a vetések állása iránt min­denfelől érkező kedvezőtlen tudósítások követ­keztében nagyon élénk az üzlet, a forgalom azonban a tulajdonosok visszatartása miatt je­lentéktelen volt ; készáruból mindössze is 1200 mérő első osztályú káposztarepere 6 ft 25—50 krjával, és 800 mérő bánsági 5 ft 75—6 ft 25 krjával adatott el ; uj termelvényt illetőleg tud­­tunkkal csak 500 mérőre, állomásról átvéve 5 ft 75 krjával köttetett szerződés, mivel a terme­lők nem bátorkodnak magukat szállításra köte­lezni. Repczeolajnak csendes, de szilárd üzlete volt, eladatott mintegy 400 mázsa nyers 24 fájával. A szesz üzlete most lépést tartván a gabna üzlettel, e czikket illetőleg igen szilárddá vált a hangulat ; ára felemelkedett, kész árut illetőleg 46 krra fokonként, mely áron mintegy 600 akó adatott el. Szerződés jelentékenyebb mennyiség­re a tulajdonosok visszatartása miatt nem köt­tethetett. Disznózsírra nézve lanyha az üzlet­ ára 36 frt. Luczernamagra nézve lanyhább a bán­galat: magyarországi 26 ft, francziaországi 36 ft, olaszországi 28 ftjával kapható. Debreczen, május 13.(Hetiüzleti­ szemle.) E héten a gabnaüzletben a még mindig hiába óhajtott eső hiánya miatt nagy élénkség és ál­talános áremelkedés volt észrevehető. A búza is­mét 20—25 krral lett drágább, forgalma azon­ban a meg nem felelő minőség miatt csak kö­zépszerű volt. Rozsot illetőleg a kereslet na­gyon élénk, s mivel a nagyobb mennyiségek tu­lajdonosai az eladásra még nem hajlandók, a kínált készlet hamar talált vevőre, minek követ­keztében e czikk ismét 15—20 krral feljebb szö­kött. Árpa meglehetős figyelemben részesül, zabra nézve szilárd a hangulat és k­u­k­o­r­i­­cza nagyon kerestetik. A folyó árak követke­zők : tiszta búza 2 ft 60—3 ft 25 kr, rozs 1 ft 40 55 kr, árpa 1 ft 10—15 kr, zab 1 ft 5—10 kr, kukoricza 1 ft 40—50 kr. A s­ze­s­z ára is emelkedik. Az időjárás derült és meleg. K­ü 1 ft a t­é­l­é­k. Pest, május 15. * Mint említettük volt, gr. Andrássy György Pestre jött, hogy mint a múzeum ügyében kine­vezett országos bizottmány elnöke, a közelebb­ről kapott segélypénz hováfordítása felett ren­delkezzék. A rendelkezés, mint mondják, meg­történt­­ a fedelet, melyen az eső becsurog, ki­igazítják, a vaskerítést tovább folytatják, az olvasó­termet rendezik, a könyvtárhoz még egy segédőrt fogadnak, a rovaroknak és kagylók­nak új szekrényeket csináltatnak stb. * Tegnapelőtt délután Pesten a Dorottya­­utczai 13. szám alatti két emeletes ház fedélze­téről egy 13 éves ács inas a földre lebukván, legott halva maradt. A mester ellen, kinek hi­bául rovandó, hogy a kellő elővigyázatot, ille­tőleg az előírt öv alkalmazását elmulasztó, a fenyitó eljárás megindittatott. * Az omnibus kocsisok a zsebelésnek egy uj módját találták fel. Némelyik egész illedelem­­mel, a másik nagy gorombán megszólítja az embert, hogy tegnap vagy tegnapelőtt adós ma­radt a 10 krajczárral. Ha kérdik tőle, hogy miért nem szólította meg akkor, vagy azt feleli, hogy nem akart utána kiáltani, vagy egy újabb gorombasággal erősíti, hogy neki igaza van. Reméljük, hogy a kapitányság, a­mint e kere­setmódról értesül, azonnal büntetés terhe alatt eltiltja ez urakat az ily utólagos követeléstől. — Csokonai V. Mihály fuvoláját, — melyen a költő, bizalmas baráti körben oly gyakran hal­­lató Csikóbőrös-kalacsk­a dallamát, — jelenlegi birtokosa, a debreczeni főiskola régiséggyű­jte­­ménytárába akarja, mint legilletékesb helyre be­adni. E fuvolának mostani birtokosa­­. D­ö­m­s­ö­­d’y Károly ur, kinek birtokába e hangszer imigy került. — Az 1802 diki évi nagy tűzvészkor Cso­­konaiék háza is lángok martalékává válván, kis­­mesterutczán lakó P­á­nd­y János, (a fuvola mos­tani birtokosának anyai részről volt nagyatyja,) házánál a leégett költőnek s anyjának lakást ajánlott, kik is két évig lakván Pándy Jánosnál, midőn tőle távozának, a költő fuvoláját hagyá emlékül a vendéglátó házi ur fiainak, Lajos és Károlynak. Utóbbi, halála előtt pár évvel, mint becses ereklyét s nagybátyai ajándékot hagyta azt mostani birtokosára. — Nagyon helyesen te­szik azok, kik ily érdekes tárgyakkal bírnak, ha azokat közintézeteknek gondviselése alá he­lyezik, hol a feledségtől és az enyészettől is in­kább megóvhatók, mint egyesek birtokában. (H.gy.) — Megjelent: A magyar szent korona birto­kának kormányzati, törvénykezési és közigaz­gatási tiszti czimtára- A jegyzéknaptár második évfolyamához mellékletül. Pest. Kugler Adolf tulajdona­- * Tekében (Kolozs megye) e hó 8-kán este félkilencz órakor tűz támadván, 7 lakház min­den gazdasági épületekkel semmivé lett- A tűz egy beszállásolt katonaistállóból ütött ki, s a katonaló is oda égett. Az összes kár néhány ezerre rúg. Ezen égés által az első magyar biz­tosító társaság is érdekelve van, a mennyiben 4 lakház és gazdasági épületei nála voltak biztosítva. 1 81S9/19sa ai-yot­­umtusi * Bekü­ldetett hozzánk : „Regélő“ regény fo­lyóirat. Kiadja Heckenast Gusztáv. Eddigelő megjelent 4 szám. Egy nagyobb s több apróbb regényt hozva. Megjelenik minden hóban két­szer. Előfizetési dij martiustól december végéig 5 ft. martiustól junius végéig 2 ft.­­ E n y i n g, május havában. Herczeg Bat­­tháni Fülöp enyingi uradalmához tartozó rebeczi pusztáján a múlt évben két kút furattatván, mi­vel az egyiknél 22 ölre kőpadra, a másiknál 6 ölre futó homokra akadtak — eredmény nélkül abba hagyatott, míg nem O­r­o­s­d­i Béla zólyomi mérnök és forráskutató az uradalmi tisztség fel­szólítása folytán múlt őszszel ugyanazon rebeczi pusztán 4 forrást mutatott ki, melyek közül az egyik megfutatván, az általa meghatározott 12 ölnyi mélységben bő forrást nyertek. Ezen, és az eddig is már több ízben hírlapilag közölt eredményeknél fogva nevezett Orosdy Béla ha­zánkfiát e részben mindazok figyelmébe ajánl­juk, kiknek kút vagy forrásnyerés tekinteté­ben hasonló férfiakra szükségük lenne. Farkas Kálmán,­­ Somogy megyei Kéthely mezővárosa egyik utczáján lévő kútnál a múlt hó közepe táján éj­jel nappal nagy mennyiségű nép gyűlt össze, az illető kút tulajdonosnőjének azon állítására, hogy az Isten anyját fiával karján, égő gyertyákkal környezve látta a sutban A tolongó nép a kút körül naponkint szaporodott akként, ahogy már zászlóval ellátott processiók is gyülekeztek. Az elöljáróság felvilágosítása, sőt az illető esperes úr közbenjárása sem volt képes a néppel elhitet­ni, hogy a kút tulajdonosnője vagy magát ámítja, vagy mások ámítását czélozza, s végre hatósági­lag kellett a kutat elzáratni s a tilalom áthágá­sára szigorú büntetést szabni. Miért nem fejthetnek ki a ne­mes czélokra alakult egyesületek nagyobb eredményt a tapasztalt­nál? Erre megfelelt Arányi Lajos orvostudor úr a magyar orvosok és természettudósoknak Pesten 1863 ikban tartott IX ik nagygyűlésen, ezt mondván: „Három társulatot említhetnék meg, melynek egyike négy év óta áll fenn, s még egyszer sem küldötte hozzám gyűjtőjét, másika csak háromszoros felszólításomra tévé azt meg; harmadikénak irodájában jelentem magam a három év óta nem követelt járandó­ság kifizetésére, de miután nem akadhattak a számomra már megírt nyugtára, elutasítottak, azzal biztatván, hogy holnap nálam leend a gyűjtő; a holnapból hónap, még­pedig két hó­nap vált­­ még mindig zsebemben a pénz, mely­­ne részenkint már 3 év óta a társulat pénztá­rában kellene fészkelnie vagy érdekében fo­rognia.“ — (így találjuk ezt szóról szóra a ne­vezett nagygyűlés kiadványának 127-ik lapján) Ehhez nem kell commentár, hanem tanuljunk belőle. MAGYAR TUD. AKADÉMIA. Pályázat hirdetés. A pesti hazai első takarékpénztár kegyeleté­ből ennek saját kezelése alatt fennálló „Fáy András alapítvány“ alapítólevele értel­mében ugyanazon takarékpénztár igazgató vá­lasztmánya részéről ezerötszáz forint jutalom tűzetik ki a Magyar Tud. Akadémia által megbírálandó „oly munkára, mely a múlt század végétől a jelen ideig ha­­zánkban uralkodott nemzetgazda­sági nézeteket, ezek fejlődése törté­­nelmét és köz­viszonyainkra gy­ako­­rolt befolyását kimeritőleg ad­j­a e­lő.“ Beküldési határidő 1866. dec. 31-re. A pályaművek, idegen kézzel, tisztán leim, polgári állását és lakhelyét tartalmazó jeligés levéllel együtt, — szóval az Akadémia általános pályázati szabályai megtartása mellett — a fent kitett határideig az Akadémia titoknoki hiva­talába küldendők. A jutalom kiadásának ideje később fog közleerül adatni. Kelt a Magyar Tudományos Akadémiának 1865. május 8-án tartott üléséből. Arany János, titoknok, Nemzeti színház. Május 16-ára van kitűzve: „RIGOLETTO.“ Opera 4 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről május 15-ről. 5%- metalliqne. . . 71.64. Nemzeti kölcsön . . 76.65. Bankrészvény ifi­­,806... Hitelintézet ... . 185.70. Londoni váltók . 109.50. Ezüst.. .­­, f..­ . . 107.50. Arany .­­ .6.18% K­ÜLFÖLD Angolomig, Baines úr reformbilljének sorsát minden előre tudta. A kormány Lord John Russell nét év előtti törvényjavaslatának aszkózban törté

Next