Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)
1865-05-16 / 4524. szám
egyedül czélhoz vezető intézkedés tételére, mely abból áll, hogy az alsó átmetszések oly mérvben, mint a felsők kívánják, kiszélesitessenek, — ezen ügynek a. n. m- magy. kir. helytartóságnak hathatós pártolására. Mielőtt a helyzet ismertetésében tovább haladnék , szabad legyen a Békésnél levő víztomlás némely okainak megemlítése. A felső Fekete és Fehér-Körösök szabályozása, valamint a Gyula megmentése czéljából,a Fehér-Körösnek a Feketébe való bevezetése, egy Gy. Váritól Békésig terjedő egyenes átmetszés által, azt eredményezték, hogy az eddig Gyulát ostromló víztömeg egyenes irányban tovább vonulhatván, Békést ostromolja; igy elévetvén Gyula megmentése, mely a Gy.vári békési csatorna által teljesittetett is, Békést tökéletesen az árvizek rombolásának kitette , mivel vannak ugyan átmetszések Békésen alól is a vízfolyás egyenesítésére, de ezek részint mivel igen csekély szelvényre vannak elkészítve, részint azért, mert az esés, mely Gyulán felül egész Békésig igen kedvező, s ettől lejjebb igen csekély, a Békésig 72 öl szélességben jövő áradat levezetésére, az alig 26 öl széles medreken csekélyebb sebességgel nem elegendő lévén, le nem mehetvén, viztolulást eszközöl, mely viztolulás csak akkor szünendik meg, ha az alsó átmetszések a szélesítés által fogják kipótolhatni a sebességbeni különbséget. Csekélyebb befolyással van a viztolulás eszközlésére a povádi nagy part; mivel azonban ezen partnál a meder szélesített, és a part egy része lehordatott, az akadály legnagyobb részben el van hárítva. Hogy mi károkat tesz Békés városának a viztosulás, kitetszik onnan, hogy a város védelme szükségessé tette gyakran a gátaknak, hatósági engedély melletti, kivágatását, és a víznek egy legelő részrei kibocsáttatását, mely alkalomkor 20,000 hold körüli, részint uradalmi, részint városi birtok borittatott el az árvíztől. Megtörtént az is, hogy a várost elöntéssel fenyegető áradat annyira elragadta, az ilyenkor a nélkül is ingerlékeny népet, hogy a gátakat erőszakkal is kivágták. Hogy városunkban előviz legyen, azt mindnyájan óhajtjuk, de csak azon feltétel alatt, mint ezt a főkormányzóság 1857-ik évben ígérte, t. i. Békés Gyula, Csaba elővizzeli ellátása a peli csatornáról eszközölhető leend, de csak akkor, ha a Fehér Kőrös tökéletes elzárása megtörténik; a Kőrös tökéletesen elzárva nincs, és mégis a péli csatorna bevezettetett a Fehér Körösbe, Békés folytonos tiltakozása,ellenmondása daczára ; Így azon helyzetben vagyunk, hogy ha a Kőrösöket a város védelmi czéljából ki akarjuk zárni, a péri vízvezeték, melylyel áradat is jön, számára levezetésről kell gondoskodni; azonban kérdés, ha várjon ezen levezetést Békés fogja-e elkészíteni, vagy azon társulat, mely Békés ellenzésére a vízvezetéket nyakunkra hozta. Ezek megjegyzése mellett lássuk a további fejleményt. Méltóságos főispán ur Békés város többszörös nyilatkozatait, valamint a küldöttségi jelentést Kőrös Berettyó szab. főmérnök Bodoky Károly urnak véleményadás végett kiadván, fentirt főmérnök ur beadta mart. 10-én véleményes jelentését, mely napra mrtságos főispán úr az érdeklett társulatokat, és várost gyűlésre meghiván, Bodoky Károly főmérnök úr jelentését előterjesztette; véleményes jelentése röviden következőkben öszpontosul: Részint a felső átmetszéseknek, mondhatni tökéletes elkészülte, és az alsóknak készületlensége, részint a Békés határát több irányban keresztül metsző régi medrek partjainak nagy hosszúsága, eredményezik, hogy iszapolás áll elő, és az árvíz tükre évenként növekedik, s az árvíz idején oly hosszú gátvonalon a tökéletes védelem a legnagyobb erővel sem eszközölhető. Mely akadályok elhárítása, az alsó átmetszések tökéletes elkészítése és a gátrendszer jó karba tartásával eszközölhető. Mivel azonban az alsó átmetszések kiásatása után az árvíztükör jelentékeny lejebb szállásáa nem, csak az évenkénti feljebb nem emelkedés várható, Békés megmentésére csakis a gátak jó karba hozatala, s ezek conserválása az egyedüli czélhoz vezető út. A Békés álul kért Körösök eltöltésének két akadálya van, a. m. a fehér Körös poradi elzárásának, az, hogy az árvizén kívül ezen medren a pélgyulai csatorna vize is jön, a fekete Körös elzárásának az, hogy a csatornák nem elegendő szélesek arra, hogy a holt medreken lefolyó vizeket is levezethessék. Azonban ezen kizáratást eszközölni lehetne mégis, ha a fehér Körös a városon felül egy csatornával a fekete Körösbe vezettetnék, azonban ez által szükségessé válnék: 1) a jelenlegi csatornák szélesítése s partjainak emelése. 2) a holt medrek partjainak magasítása. 3) a pélgyulai társaság által biztosított békési gőzmalomnak vízzeli ellátása végett zsilipek építése, az új csatornából a régi mederbe való vízeresztés végett. Költségi szempontból előnyösen terveit csatorna, mivel ennek két parti töltései 2000 ölet tevés, a városban levő partok pedig 9000 ölet, ez által 7000 föl töltés válnék feleslegessé; igaz ugyan, hogy 1060 öl hosszú, 7° széles és 1°4 közép mélységű csatornára szükséges 15,666 köböl földdel a meglevő partokat helyre lehetne hozni; de ha meggondoljuk, hogy ezen kívül még kisajátítási területek 10,000 ftnyi ára még a munkálaton felül kívántatik, a csatornának ak adunk elsőséget. A gyula-békési országutat ezen terveit csatorna keresztül metszvén, ezen egy 6° széles hídépítést tesz szükségessé, azonban ezen hídépítési költség, részint azért, mert a fehér Kőrös meglevő, de kisebb mértékre szorítható hídjából kitelnék, részint mivel reménylhetőleg ezen kiadás országos alapból fizettetik ki, itt tekintetbe nem jöhet. Ezen kiadáshoz jön még a fentebbi czélra szükséges 2 zsilip készítési költség is. A terveit uj csatorna azonban következő munkálatokat tesz szükségessé : 1) Povádi csatorna szélesítése: 9000 köböl. 2) Két csatorna közti part emelés.............................................. 4000 „ 3) Gyulai nagy csatorna part emelése......................................... 15,000 „ 4) Régi fekete és fehér körös partemelése......................... . . 12,000 „ Összesen 40,000 „ 5) Terveit csatorna eltöltéseivel 15,566 „ Összes jelenleg teljesítendő munka 55,5’6 „ munkálat tenné lehetővé a Kőrösöknek a városbeli kizárását. Ezek szerint ajánlatos Békés megmentésére nézve a fehér Kőrösnek a feketébe, — a városon felül — bevezetése, a fentebbi feltételek alatt, azonban ezen elzárással egyidejűleg a fentebb elősorolt munkálat, hid és zsilipek felállítása szükségeltetik. A 40,000 köböl föld kihordását a szabályozó társulatok annyival inkább hajlandók lesznek teljesíteni, mivel ezen munkát később úgy is teljesíteniök kell. Eddig tart a jelentés. Az illető társulati érdekeltség kinyilatkoztatván, miszerint ezen ügyhöz érdemlegesen társulati értekezlet nélkül nem szólhat, a jelentés véleményadás végett az egyes társulatokhoz megküldetni határoztatott, kik véleményes jelentésüket egy , május 8-án tartandó gyűlésre beadni felkérettek. Békés városa, a fent előadott tervezetet ápril 27 én tartott képviseleti közgyűlésén tárgyalta, a május 8-diki gyűlésre méltóságos főispán úrhoz körülményes felterjesztést adott be. Nagy feszültséggel várjuk a május 8 -i gyűtés eredményét. TARCZA: Az ausztriai birodalom statistikai kézikönyvének V. füzete. Irta dr. Konek Sándor. E füzettel veszi a tudós közönség a jeles mtt utolsó részét, s ha lehet a tudományban műkedvelőkről szólni, úgy e füzet azok számára a legélvezetesebb, amennyiben a birodalom szervezetét tárgyalja. Hazánk viszonyai e füzetben ép úgy, mit az összbirodaloméi, tüzetes megismertetésben részesülnek, s a jelen korban, midőn a politikai hírlapok olvasói már honunkban is mindinkább nagyobb számuak lesznek, a különféle s az államgépezet egyes tagjai gyanánt jelenkező szervezetek ily rendszeres előadása hiányt pótló. Hogy a t. közönség állításunk valóságáról meggyőződjék, megkísértjük a különben is nagyon tömött irányú füzetet részben megismertetni. Két nagy fejezetre oszlik a jelen füzet, melynek elseje az alkatidonról, másodika a kormányidomról szól. Az államfőhatalom az Ethiko fenséges törzsből származó Habsburg Lotharingi családnál van, melynek öröklési rendét a pragmatica sanctio, a nagykorúságot és ideigl. kormányzását illetőleg különféle házi szerződések (Magyarhonban az 1485 . 2. t. sz.) határozák meg. A trónralépés módja különféle, némely tartományban külön hódolás, néhol formaszerű koronázás szokásos; az uralkodó vallása a róm. katholika, a háromféle czim és czimer szokásos, t. i. nagy, közép és kisebb czim. Az ausztriai udvar belső és külsőre szakad. A belsőhöz tartozik a főudvarmesteri törzs, a főkamarási, udvar főnagyi és főlovászmesteri törzs, az alárendelt tisztségek és gárdákkal. Azonkívül vannak az egyes koronatartományokban is külön tisztségek, jelesen nálunk Magyarhonban. A birodalom vitézrendei katonaiak és polgáriak. Az udvari díszrendekhez tartoznak : a kegyes Fülöp burgundi herczegtől 1430. alapított aranygyapjas rend, az I. Lipót neje által alapított csillagkeresztrend ; Mária Terézia rend. A polgári rendnek a Sz.István, Lipót, vaskorona és Ferencz József rendje ; mind e rendek birtokosai a belső udvarhoz tartoznak. A birodalmi népképviselet az 1861. febr. 26. kelt nyilt parancscsal uj szerkezetet nyert. A birodalmi tanács, melynek hatásköre a törvényhozás minden tárgyaira kiterjed, mely tárgyak valamennyi országok és tartományoknak közös jogaira, kötelmei és érdekeire vonatkoznak, áll az urak és a képviselőházbal. Az urak házának tagjai örökösek ; a képviselőházéi 6 évreválasztatnak ; a törvényhozótest némely ügyekben mint szűkebb birodalmi tanács, vagyis mint a nem magyar koronás tartományok közös képviselete működik. Az egyes tartományokban külön népképviselet utjáni országgyűlések vannak, melyek császári egybehivás alapján évenként egyszer gyűlnek össze, s országos ügyekről határoznak. Magyarhonban az országgyűlés az 1848. törvények értelmében felső vagy főrendi, is alsó vagy követi táblából áll. Erdélyhonban 1848. előtt egy kamarából, és Erdély három nemzetét képviselt országgyűlés volt; de az 1848. 7. szerint Magyarhonnal egyesülvén,azzal közös országgyülésen hozza törvényeit; jelenleg pedig az 1863. ápr. 21. leirat szerint szervezett országgyűlése van. Horvátországnak az előtti tartományi gyülése az 1861. febr. 26. máj. 9. és nov. 8-án tett leiratok szerint valóságos országgyűléssé éjlesztetett ki. Olaszországban a központi és tarományi congregatiok mező tanácskozó és fel-igyelő testületek, e tartomány átalában még nem nyert népképviseleti országgyűlést. Ami a kormányidomot illeti, meg kell különböztetni a merő kezelési és tanácskozási közleteket a többi működő hatóságoktól. Merő kezeési és tanácskozási közlegek a kabinetiroda, az illam és a miniszteri tanács. Miniszter van jelen egy, a császári ház és külügyek, állam, pénz, gazságügy, hadügy, rendészeti, kereskedelem és közgazdászat, s végre tengerészeti minisztérium. — A miniszterek felelőssége elvileg az 1862. május 1-én kelt császári nyilatkozatban kimondatott. — Az államminiszterium két főosztályra szakad a publico politikai s a vallás és oktatásügyekkel foglalkozván. Hatásköre azonban nemcsak a nem magyar tartományokra terjed. Magyarhonra nézve a magy. kir. üdv. kanczellária működik jelenleg 10 külön osztályban s a magy. kir. helytartó tanács legújabban nyert szervezet szerint. Szintúgy létezik Erdély és Horvátországra külön erdélyi és horvát kanczellária, erdélyi gubernium és horvát helytartó tanács. A német-szláv tartományokban a politikai igazgatóság, hol helytartóságok, hol országos politikai hatóságokra van bízva, ezek alá vannak vetve a középhatóságok, jelesen a kerületi hatóságok, melyekkel Magyarhonban a megyeieket lehet párhuzamozni; elvégre a járási hivatalok, melyek többnyire a törvénykezéssel is foglalkoznak. A városi és községi szerkezet szervezetére az 1862. márt. 5. törvény szolgáltat irányelveket. Magyarhonban az 1848. 23. és 24. t. ez , mely nyomasztó állásukon némileg segített. Ausztriában a szegénység észrevehetőig növekedik, kitűnik ez a bányászat hanyatlása, az iparüzleti pangás, kereskedelmi kicsisek, csődesetek és adóhátralékokból. Az elszegényedés gátlására szolgáló takarékpénztári ügy korán sincs kellőleg még kifejtve, sőt a takarékpénztárak nem is annyira a panperismus ellen szolgáló jótékony sociális intézmény, mint inkább a pénzforgalom egy keresett közege gyanánt jelentkeznek. A biztosítási ügy azonban szépen halad, jelesen Magyarhonban. Még a szegénység elhárítására szolgálnak a munkaházas, zálogházak, a különféle segélyző egyletek, nyugdíjazási intézetek, közápoló szegény intézetek. A közegészségi ügyről még korán sincs a birodalomban kellőleg gondoskodva; az orvosok száma különösen Galliczia és Bukovinában igen kicsiny, a szülésznőké pedig elég szerénynek mondható ; a himlőoltás rendőrileg kezeltetik; a kórházak száma Magyar és Erdélyhonon kivül 415, tébolyda csak 33. van. Az államrendőrség és a közbátorsági teendők a rendőri minisztérium alá tartoznak , mely 21 rendőri igazgatóság s az ezek alárendelt bizottságok segélyével működik. Az igazság- Ügy legfensőbb vezetésére rendeltetett az igazságügyi minisztérium és a kanczelláriak. A nem magyar tartományokban a polgári törvénykezést részint collegialis (országos törvényszék),részint egyes bíróságok gyakorolják ; caugalis instantiák a keresk., bánya, tengerjogi, alberáli, consularis és hűbérjogi törvényhatóságok. A büntető törvénykezésben az 1853. jul. 29. perrendtartás értelmében collegialis bíróságok járnak el. Másodfolyamodán biróságilag az országos feltörvényszék, és harmadbiróságilag a legfőbb törvényhatóság ítél. Magyarországban az 1861. orsz. bir. értekezlet által visszahelyeztetett a régi törvénykezés, bizonyos módosításokkal. Horvát-szlavon és Erdélyországban az 1860. diploma folytán az igazságügyre nézve csak a törvényszékek előbbi szerkezete állíttatott viszsza, de nem a hazai jogtörvényhozás is, hanem az osztrák polgári és büntető törvénykönyv, valamint a büntető és polgári perrendtartás is épségben hagyatott. Az ügyvédek a német szláv tartományokban az 1849. aug. 16. rendelettel kaptak uj utasítást, Magyarhonban pedig legújabban az 1864. dec. 16. rendelet által szorittattak meg lényegesen. A német-szláv tartomá- nyokban divatozó közjegyzői intézmény a bíróságok peren kívüli eljárása nagyobb részét viszik végre. Mily nagy a perek száma Ausztriában, kitűnik a törvénykezés statikájából; volt ugyanis 1863-ban 1,053,725, mely szám az előbbi évekhez képest is igen magas ; bűnvádi kereset volt 1859-ben 165,062. A bűntettesek részint fegyintézetekben, részint törvényszéki börtönökben tartatnak. A pénzügy az egész birodalomra nézve a pénzügyi minisztérium által vezettetik, mely 1864. óta 4 szakosztályra oszlik. Közvetlenül a minisztérium alatt különféle hatóságok, intézetek állanak, melyek az egyes pénzügyi- és adóságokat kezelik. A financzigazgatás összes teendőire minden tartományban létezik egy országos pénzügyi igazgatóság , Magyarhonban 5 külön igazgatósági osztály. Minden tartományban van egy országos főpénztár, nálunk 2 fő és 4 országos fiókpénztár; azonkívül van minden tartományban több - kevesebb kerületi gyűjtőpénztár. Az országos pénzügyi hatóságok székhelyén van külön szervezett pénzügyi ügyérség, mely, mint a korona ügyvéde, hivatva van a kincstár és a közalapok érdekeit szemmel tartani. Azonkívül léteznek egyéb hatóságok a direct adó, az indirect adó és a jövedékek kezelése iránt. Az államháztartás Ausztriában egyátalán a körülmények aggasztó befolyása következtében épen nem kedvező; az évi hiánylatok az utóbbi időben oly állandóságot és tartós növekvést tanúsítanak, hogy 1850—64 ig több mint 1400 millió forint hiánylatok merülnek fel. Az egyes jövedelmek közül a direct adók többféle bevételt foglalnak magukban; először a telekadót, mely 1864. 69,6 millió ftot szolgáltatott, Magyarhonban 21%%, Erdélyben 13%%, Velenczében 44%%, a többi tartományokban 268/30% a ^szta jedelemnek, a házbér és osztályadó 23 milió ft 18-26%%, utána kereset és jövedelemadó (csak a német tartományokban) s a személykereset adó (Magyarhonban) összesen ál., mm. ftot. Az indirect adók 1862. 249 millió forintot jövedelmeztek brutto, miből 191., millió maradt netto. Különben az indirect adók közt van több, mely nem állja ki minden tekintetben a tudomány igényelte helyes nemzetgazdasági követelményeket. Az államjavak és erdőségek brutto jövedelme 18.3 millió tiszta jövedelme csak 4.9 millió forint volt. Egyátalában az államjavak, a bányák és pénzverés utáni tiszta jövedelem 4.4 millió. Az államkiadások tetemes összeget igényelnek, igy 1864. 520., mill. ftot, s pedig a civiligazgatásra 279.,, az államadósságra törlesztéssel együtt 155,ra a haderőre 115, millió forint igényeltetett; aránylag tehá legtöbb fordittatott a civiligazgatásra, pedig az egyes tisztviselők fizetése felette szerény. Az államadósság szintén nagy teher, mely különféle kép kifejlődve, és nagyobbodva, jelenleg ma 3,096,443,244 ftot tesz. A hadügyminisztérium központi irodából és három különböző szolgálati ág szerint elosztott 18 osztályból áll, melynek mindegyikét egy-egy generális vezényli. A hadsereg katonai és administratív ügyeinek főbb vezényletére 10 főhadi kormányszék létezik. A hadsereg maga 8 testre oszlik, s békelábon 320,783, hadlábon pedig 613,526 fővel bír. A különféle hadi intézetek, a hadtörzs, a katonai nevelő és tanházak, a katonai törvényszékek szintén e minisztérium alá tartoznak. A tengerészeti, a kereskedelmi, ipar és közgazdászati minisztérium teendői után még a legfőbb számoló ellenőri hatóság, s az újabb időben szervezett központi statistikai igazgatóságot említve, áttér szerte a birodalom külügyei és nemzetközi viszonyaira. A külügyi minisztérium egyszersmind a császári házé is, s mint ilyen, alája van rendelve a cs. kir. ház udv. és államlevéltár, egy külön fizető hivatallal bir, s őrködik a keleti akadémia felett. A külkövetségekben a viszonyosság elve tartatik fenn, s a nemzetközi viszonyok különféle szerződések által állapíttattak meg. Izíjai így átfutottuk az utolsó füzetet is; az olvasó e rész kivonatból is meggyőződhetik, mennyi és mily sok a tárgyhalmaz, amit a tudós szerző hosszú évi fáradozásainak gyümölcseként itt kizár. A mű bírálatába ereszkednünk ezúttal nem lehet; általában jellemző tulajdonai a tömöttség, a helyes logikai rendszeresség, műgonddal egymás mellé helyezett adattár, s ez adatok megbírálata a nemzetgazdaság tudományának jelenlegi színvonaláról. Jellemzi továbbá szerző virágos és gyakran költőivé emelkedő nyelvezete, amely a különben száraz tudománynak nem szaktudósok előtt is különös vonzerőt nyújt. S ha áll a közmondás : „Ismerd meg tenmagad és hazádat,“ ha különösen a tudományosság növekvésével az ország ismerete is minden művelt embernek egyik fő kívánalma gyanánt jelenkezik , úgy hazánk statistikai rajzát legkönnyebb és legélvezetesebb után, de egyszersmind legtudományosabban és legjobban dr. Konek Sándor általunk ismertetett kézikönyvéből ,lehet bárkinek is megszerezni. MÁTÉ L. Kereskedelmi tudósítás. Pest, május 15. Ma derült nyári napunk van, semmi kilátás az esőre. A mait napokban mind egyre fellegzett, minden pereben volt egy kis reményünk, hogy eső lesz, harmatozva hullott is egy kevés, de mindössze se volt annyi, hogy a port elverje. A gabonaüzlet a fenyegető rosztermés miatt áremelkedéseket mutat. Jelen tudósításunk az egész múlt heti forgalomra vonatkozik : a búza ára e héten 35 krajczárral ment feljebb, és forgalma 70.000 mérőre tehető. A búzát illetőleg tapasztalt kedvező hangulat tökéletesen kiterjedt a rozsra is, mely üzérek által nagyban vásároltatott ; a korlátolt készlet nem is volt képes az élénk keresleteit tökéletesen kielégíteni, minek következtében e czikk ára pár nap alatt feljebb szökkent 25 krral; forgalma 15,000 mérőre ment. Valamivel csendesebb üzlete volt az árpának, habár a hangulat erre nézve is kedvező és irányzata emelkedő; serfőzésre valamint etetésre való is keresett volt és jobban kelt; az áremelkedés mintegy 20 kmnyi s forgalma 10,000 mérő. Nem különben élénk figyelemben részesült a zab, melyből összesen közel 20,000 mérő készáru és később szállítandó részint Pesten, részint Győrött átveendő adatott el, a bejegyzet emelkedett és folyvást szilárduló árakon. A kukoricza e héten ismét drágább lett; az oly régen tartó vásárlási kedv e czikkre nézve nem csökken, és az uj vetés kikelésére kedvezőtlen időjárási viszonyokban uj tápot nyer; készáruból eladatott 20— 25.000 mérőára 2 ft 5—20 kr minősége szerint; később szállitandót illetőleg is körülbelöl ugyanannyira köttetett alku. Köles szintén kedvelt czikk; forgalma 3—4000 mérőre ment, mely 1 ft 90 krjával adatott el. A 1 i sz t ár ak következők : 0. sz. 11—12 ft 40 kr, 1 sz. 10 ft 20—11 ft 60 kr, 2 sz. 9— 9 ft 60 kr, 3 sz. 8 ft 20—80 kr, 4 sz. 7 ft, 5 sz. 5 ft 50—70 kr, 6 sz. 4 ft 20—40 kr, korpa 1— 1 ft 80 kr. Repczére nézve a vetések állása iránt mindenfelől érkező kedvezőtlen tudósítások következtében nagyon élénk az üzlet, a forgalom azonban a tulajdonosok visszatartása miatt jelentéktelen volt ; készáruból mindössze is 1200 mérő első osztályú káposztarepere 6 ft 25—50 krjával, és 800 mérő bánsági 5 ft 75—6 ft 25 krjával adatott el ; uj termelvényt illetőleg tudtunkkal csak 500 mérőre, állomásról átvéve 5 ft 75 krjával köttetett szerződés, mivel a termelők nem bátorkodnak magukat szállításra kötelezni. Repczeolajnak csendes, de szilárd üzlete volt, eladatott mintegy 400 mázsa nyers 24 fájával. A szesz üzlete most lépést tartván a gabna üzlettel, e czikket illetőleg igen szilárddá vált a hangulat ; ára felemelkedett, kész árut illetőleg 46 krra fokonként, mely áron mintegy 600 akó adatott el. Szerződés jelentékenyebb mennyiségre a tulajdonosok visszatartása miatt nem köttethetett. Disznózsírra nézve lanyha az üzlet ára 36 frt. Luczernamagra nézve lanyhább a bángalat: magyarországi 26 ft, francziaországi 36 ft, olaszországi 28 ftjával kapható. Debreczen, május 13.(Hetiüzleti szemle.) E héten a gabnaüzletben a még mindig hiába óhajtott eső hiánya miatt nagy élénkség és általános áremelkedés volt észrevehető. A búza ismét 20—25 krral lett drágább, forgalma azonban a meg nem felelő minőség miatt csak középszerű volt. Rozsot illetőleg a kereslet nagyon élénk, s mivel a nagyobb mennyiségek tulajdonosai az eladásra még nem hajlandók, a kínált készlet hamar talált vevőre, minek következtében e czikk ismét 15—20 krral feljebb szökött. Árpa meglehetős figyelemben részesül, zabra nézve szilárd a hangulat és kukoricza nagyon kerestetik. A folyó árak következők : tiszta búza 2 ft 60—3 ft 25 kr, rozs 1 ft 40 55 kr, árpa 1 ft 10—15 kr, zab 1 ft 5—10 kr, kukoricza 1 ft 40—50 kr. A szesz ára is emelkedik. Az időjárás derült és meleg. Kü 1 ft a télék. Pest, május 15. * Mint említettük volt, gr. Andrássy György Pestre jött, hogy mint a múzeum ügyében kinevezett országos bizottmány elnöke, a közelebbről kapott segélypénz hováfordítása felett rendelkezzék. A rendelkezés, mint mondják, megtörtént a fedelet, melyen az eső becsurog, kiigazítják, a vaskerítést tovább folytatják, az olvasótermet rendezik, a könyvtárhoz még egy segédőrt fogadnak, a rovaroknak és kagylóknak új szekrényeket csináltatnak stb. * Tegnapelőtt délután Pesten a Dorottyautczai 13. szám alatti két emeletes ház fedélzetéről egy 13 éves ács inas a földre lebukván, legott halva maradt. A mester ellen, kinek hibául rovandó, hogy a kellő elővigyázatot, illetőleg az előírt öv alkalmazását elmulasztó, a fenyitó eljárás megindittatott. * Az omnibus kocsisok a zsebelésnek egy uj módját találták fel. Némelyik egész illedelemmel, a másik nagy gorombán megszólítja az embert, hogy tegnap vagy tegnapelőtt adós maradt a 10 krajczárral. Ha kérdik tőle, hogy miért nem szólította meg akkor, vagy azt feleli, hogy nem akart utána kiáltani, vagy egy újabb gorombasággal erősíti, hogy neki igaza van. Reméljük, hogy a kapitányság, amint e keresetmódról értesül, azonnal büntetés terhe alatt eltiltja ez urakat az ily utólagos követeléstől. — Csokonai V. Mihály fuvoláját, — melyen a költő, bizalmas baráti körben oly gyakran hallató Csikóbőrös-kalacska dallamát, — jelenlegi birtokosa, a debreczeni főiskola régiséggyűjteménytárába akarja, mint legilletékesb helyre beadni. E fuvolának mostani birtokosa. Dömsöd’y Károly ur, kinek birtokába e hangszer imigy került. — Az 1802 diki évi nagy tűzvészkor Csokonaiék háza is lángok martalékává válván, kismesterutczán lakó Pándy János, (a fuvola mostani birtokosának anyai részről volt nagyatyja,) házánál a leégett költőnek s anyjának lakást ajánlott, kik is két évig lakván Pándy Jánosnál, midőn tőle távozának, a költő fuvoláját hagyá emlékül a vendéglátó házi ur fiainak, Lajos és Károlynak. Utóbbi, halála előtt pár évvel, mint becses ereklyét s nagybátyai ajándékot hagyta azt mostani birtokosára. — Nagyon helyesen teszik azok, kik ily érdekes tárgyakkal bírnak, ha azokat közintézeteknek gondviselése alá helyezik, hol a feledségtől és az enyészettől is inkább megóvhatók, mint egyesek birtokában. (H.gy.) — Megjelent: A magyar szent korona birtokának kormányzati, törvénykezési és közigazgatási tiszti czimtára- A jegyzéknaptár második évfolyamához mellékletül. Pest. Kugler Adolf tulajdona- * Tekében (Kolozs megye) e hó 8-kán este félkilencz órakor tűz támadván, 7 lakház minden gazdasági épületekkel semmivé lett- A tűz egy beszállásolt katonaistállóból ütött ki, s a katonaló is oda égett. Az összes kár néhány ezerre rúg. Ezen égés által az első magyar biztosító társaság is érdekelve van, a mennyiben 4 lakház és gazdasági épületei nála voltak biztosítva. 1 81S9/19sa ai-yotumtusi * Beküldetett hozzánk : „Regélő“ regény folyóirat. Kiadja Heckenast Gusztáv. Eddigelő megjelent 4 szám. Egy nagyobb s több apróbb regényt hozva. Megjelenik minden hóban kétszer. Előfizetési dij martiustól december végéig 5 ft. martiustól junius végéig 2 ft. E n y i n g, május havában. Herczeg Battháni Fülöp enyingi uradalmához tartozó rebeczi pusztáján a múlt évben két kút furattatván, mivel az egyiknél 22 ölre kőpadra, a másiknál 6 ölre futó homokra akadtak — eredmény nélkül abba hagyatott, míg nem Orosdi Béla zólyomi mérnök és forráskutató az uradalmi tisztség felszólítása folytán múlt őszszel ugyanazon rebeczi pusztán 4 forrást mutatott ki, melyek közül az egyik megfutatván, az általa meghatározott 12 ölnyi mélységben bő forrást nyertek. Ezen, és az eddig is már több ízben hírlapilag közölt eredményeknél fogva nevezett Orosdy Béla hazánkfiát e részben mindazok figyelmébe ajánljuk, kiknek kút vagy forrásnyerés tekintetében hasonló férfiakra szükségük lenne. Farkas Kálmán, Somogy megyei Kéthely mezővárosa egyik utczáján lévő kútnál a múlt hó közepe táján éjjel nappal nagy mennyiségű nép gyűlt össze, az illető kút tulajdonosnőjének azon állítására, hogy az Isten anyját fiával karján, égő gyertyákkal környezve látta a sutban A tolongó nép a kút körül naponkint szaporodott akként, ahogy már zászlóval ellátott processiók is gyülekeztek. Az elöljáróság felvilágosítása, sőt az illető esperes úr közbenjárása sem volt képes a néppel elhitetni, hogy a kút tulajdonosnője vagy magát ámítja, vagy mások ámítását czélozza, s végre hatóságilag kellett a kutat elzáratni s a tilalom áthágására szigorú büntetést szabni. Miért nem fejthetnek ki a nemes czélokra alakult egyesületek nagyobb eredményt a tapasztaltnál? Erre megfelelt Arányi Lajos orvostudor úr a magyar orvosok és természettudósoknak Pesten 1863 ikban tartott IX ik nagygyűlésen, ezt mondván: „Három társulatot említhetnék meg, melynek egyike négy év óta áll fenn, s még egyszer sem küldötte hozzám gyűjtőjét, másika csak háromszoros felszólításomra tévé azt meg; harmadikénak irodájában jelentem magam a három év óta nem követelt járandóság kifizetésére, de miután nem akadhattak a számomra már megírt nyugtára, elutasítottak, azzal biztatván, hogy holnap nálam leend a gyűjtő; a holnapból hónap, mégpedig két hónap vált még mindig zsebemben a pénz, melyne részenkint már 3 év óta a társulat pénztárában kellene fészkelnie vagy érdekében forognia.“ — (így találjuk ezt szóról szóra a nevezett nagygyűlés kiadványának 127-ik lapján) Ehhez nem kell commentár, hanem tanuljunk belőle. MAGYAR TUD. AKADÉMIA. Pályázat hirdetés. A pesti hazai első takarékpénztár kegyeletéből ennek saját kezelése alatt fennálló „Fáy András alapítvány“ alapítólevele értelmében ugyanazon takarékpénztár igazgató választmánya részéről ezerötszáz forint jutalom tűzetik ki a Magyar Tud. Akadémia által megbírálandó „oly munkára, mely a múlt század végétől a jelen ideig hazánkban uralkodott nemzetgazdasági nézeteket, ezek fejlődése történelmét és közviszonyainkra gyakorolt befolyását kimeritőleg adja elő.“ Beküldési határidő 1866. dec. 31-re. A pályaművek, idegen kézzel, tisztán leim, polgári állását és lakhelyét tartalmazó jeligés levéllel együtt, — szóval az Akadémia általános pályázati szabályai megtartása mellett — a fent kitett határideig az Akadémia titoknoki hivatalába küldendők. A jutalom kiadásának ideje később fog közleerül adatni. Kelt a Magyar Tudományos Akadémiának 1865. május 8-án tartott üléséből. Arany János, titoknok, Nemzeti színház. Május 16-ára van kitűzve: „RIGOLETTO.“ Opera 4 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről május 15-ről. 5%- metalliqne. . . 71.64. Nemzeti kölcsön . . 76.65. Bankrészvény ifi,806... Hitelintézet ... . 185.70. Londoni váltók . 109.50. Ezüst.. ., f.. . . 107.50. Arany . .6.18% KÜLFÖLD Angolomig, Baines úr reformbilljének sorsát minden előre tudta. A kormány Lord John Russell nét év előtti törvényjavaslatának aszkózban törté