Pesti Napló, 1866. február (17. évfolyam, 4735-4757. szám)
1866-02-01 / 4735. szám
ottani három magyar, különösen a II. Rákóczi-féle emigratio még felfedezhetett emlékeit illetőleg. Többnyire siriratok, síremlékek, halálozások feljegyzései és a II. Rákóczi Ferencz seralf név alatt ismeretes palotájának leírása stb. Óhajtandó, hogy e rövid úti napló, a mellékelt 26 ábrával illustrálva, önálló füzetben adatnék ki szerző által. ... o. Budai kereskedelmi és iparbank. (Folytatás és vége.) Folyó számlára. 167. §. Időről időre az igazgatóság határozandja meg azon feltételeket, melyek mellett a bank pénzeket folyó számlára és meghatározott időre vagy felmondásra, kamat nélkül vagy kamatoztatásra átvesz. E pénzátvétel célja nemcsak az, hogy a kereskedelem és ipar kívánalmainak nagyobb mértékben elégtétessék, hanem az is, hogy nyújtassék időközileg nem használt pénzét gyümölcsözőleg befektethetni, és ez által az üzletforgalomnak engedni át. 168. §. Folyószámla nyitása a félnek írásbeli megkeresésére történik, melyben az első betétre megkínált összeg a kívánt felmondási határidővel együtt megjelölendő. Legkisebb összeg, melyre a társaságnál számla nyitása kérethetik 50 ftra van szabva osztrák értékben. 169. §. Az igazgatóság minden ily kérvényt a legrövidebb idő alatt végzéssel közölvén a visszafizetési határidőhöz képest megszabott kamatlábat és egyéb feltételeket is, azonban jogában áll, a körülmények szerint, valamely betét elfogadását meg is tagadni, anélkül, hogy határozott okának előadására köteleztethetnék. 170. §. Mindenik betevő fél számlájába szintúgy beíratnak a pénzbetételek és az e részekre történt visszafizetések, mint az általuk felvett pénzek és utalványozott visszafizetések is. Hasonlólag minden félnek kivonatára számlát kivonatok is adatnak. 171. §. Ha valamely fél részére folyó számla van a társaságnál nyitva, akkor a pénzek átvétele történhetik : a) készpénz-befizetés által vagy magának a számlatulajdonosnak, vagy annak számára harmadik fél részéről, vagy b) A társaságnál lévő valamely nyílt követelés utalványozása és hozzáirása által. 172. §. Ha a befizetés készpénzben történik, akkor a fél a pénztárnál egy letéti jegyet ad be, melyre neki az elnök vagy ennek helyettese, aztán egy igazgató és a pénztárnok által aláírt vetelvényi bizonyítvány adatik ki, melynek a beadott összeget, betűvel és számmal kiírva, a lejárati vagy felmondási időt és a kamatlábat kell tartalmazni. Ha valamely számlabirtokos részére egy harmadik fél tesz le pénzt, akkor a beadási jegyben egyszersmind az is pontosan kiteendő, hogy kinek számlájára fizettetik be az összeg. Valamely követelésnek átutalványozása esetében a számlabirtokos csak egyszerű avisóval értesíti a társaságot. 173. §. Minden számlabirtokos, tekintettel a szorosan meghatározott felmondási időre, egyszerű írásbeli utalvány által tetszése szerinti időben egészben, vagy részben felmondhatja a társaságnál lévő javadalmát, hasonlag történhetik valamely javadalomról intézkedés is utalvány által tetszés szerinti sommákban, csakhogy az 20 oszt. értékű forintnál kisebb summákban ne történjék. 174. §. A felmondott vagy különben lejárt összegektől a lejárati nappal minden további kamatozás megszűnik. Ezen összegek azonban a további bennhagyás feltételei iránt történt egyesség után újra kamatozás alá jöhetnek. Minden kamatszámításnál a hónap 30, az év 360 nappal számíttatik. 175. §. A társaságnál valamely javadalomról intézkedés oly módon is történhetik, hogy az a tulajdonos, vagy annak meghatalmazottja által készpénzben követeltetik vissza, vagy a számlabirtokos által egy harmadiknak engedtetik felvétel végett, vagy végre örökösödés vagy végrehajtás útján az illetékes hatóság által ruháztatik által egy harmadikra. 176. §. A társaságnál valamely folyószámlára lejárt készpénzösszeg szintén egészen vagy részletben , valamely betevő számlájáról, egy vagy több számlabirtokosok rovására, átruháztalak. Ez esetben különös írásbeli jelentés szükséges, melynek az átruházandó összegnek és a számlabirtokosnak megjelentését kell tartalmaznia, kinek részére az összeg engedményeztetik. 177 §. Valamely számlabirtokos csőd alá jutása esetében a javadalom csonkítlatlanul a csődtömeg rovására tartatik, s csak az illetékes csődbíróság felszólítására szolgálatik ki az illető tömeggondnoknak, a számlakivonat visszaadása mellett, a társaság alapszabályszerű illetékes előjogát sértetlenül fenntartván. 178 §. Saját számláján kívül más számlájával egy számlabirtokos sem nyerhet utasítást vagy kimutatást. Azon hivatalnokok, kik a számlabirtokosok számláit vezetik, e felől a legszigorúbb hallgatás tétetik kötelességükké, nekik az igazgatóságon kívül senkinek másnak a folyószámlákról felvilágosítást adniok vagy közleményt tenniök nem szabad ; minden egyébb nyilatkozat elengedhetlenül,hivatalvesztéssel büntettetik. 179. §. A számlabirtokosok folyószámlái minden féléves zárlat alkalmával a tőkére nézve szinte azonkép, mint az eső kamatok és provisiokra nézve félévenként máj. 31-kén és nov. 30-kán befejeztetnek, minden számlabirtokosnak számlát kivonata a legrövidebb idő alatt megküldetik, mely aztán, ha reá a kézbesítéstől számított 15 nap alatt kifogás nem következik, helybenhagyottnak tekintendő. 180. §. Az igazgatóság fogja meghatározni, hogy a számlabirtokosok által javadalmaikról tett intézkedéshez képest, és főkép a pénzeknek folyó számlára átvétele alkalmából a számlabirtokos által micsoda provisio részen fizetendő. 181. §. A folyó számlára átvett összegeknek az időnként befizetve levő részvény tőkeösszegeinek ötszörzetét soha sem szabad meghaladniok. E. Letéteményátvétele. 182. §. A letétemények átvételéért a folyamodás az igazgatósághoz intézendő, s a tárgyaknak darab számátminőségét, értékét, súlyát stb. magában foglaló pontos jegyzéke melléklendő. A letételi díjakat ugyan az igazgatóság fogja meghatározni, ezek azonban a letétemény benső értékének 10 százlakiját egész évre számítva, túl nem haladhatják. 183. §. Ha a felvétel megengedtetik, akkor a letétemény az intézet és a fél pecsétjével óvatosan ellátottvá, róla az összeirással egyező átvételi bizonyítvány adatik ki. 184. §. Az intézet a letevőnek a szabályszerű gondviselet elmulasztásából eredő káráért ugyan jót áll, de nem egyszersmind a véletlenségekért is. A pesti országgyűlésre küldendő Királyhágón túli követek választása iránti főkormányszéki rendelet. Utasítás. (Vége.) 25. Szavazáskor a szavazó neve a választási bizottság által feljegyzendő; a szavazás éjjel nem folytattathatván, ha a választás a szózatolás napján le nem járhatna, az azt követendő napokon mindaddig, míg bevégződhetik, tovább folytatandó ; a választás minden félbehagyásakor szoros gondoskodás tétezvén, hogy a szózatok épségben és sértetlenül megőriztessenek. 26. A szavazási bizottság eljárása, valamint a szavazatok összeszámítása, nyilván történik. 27. Ha a szavazás bevégeztével a szavazóknak általános többsége egy egyén mellett nyilatkozik , az megválasztott országgyűlési követnek azonnal kijelentetik. 28. Ha a szavazóknak általános többségét azok közül, kikre a szavazás történt, egyik sem nyerné el, azon két egyén között, kik aránylag legtöbb szavazatot nyertek, újabb szavazás történik. 29. Ezen másodszori szavazás, amennyiben a szavazók sokasága miatt az első szavazással egy napon nem végeztethetnék be, ha a körülmények egy új választási idő kitűzését nem igényelnék, a következő napon fog a kellő közhírrététel mellett megkezdetni, s a 25. pont szerint befejeztetni. ... , 30. A kitűzött két egyén közül az, ki a másodszori szavazásnak alkalmával az abban résztvevő választók szavazatának többségét megnyeri, megválasztott országgyűlési követnek azonnal kijelentetik. 31. A választók összeírása egyik hiteles példányának a választás alkalmával a szavazatszedő küldöttség kezeinél kell lenni. 32. Kiki csak személyesen szavazhat. 33. A választóknak az összeírásnál vagy választásnál semminemű fegyverrel vagy bottal megjelenni nem szabad. 34. Az összeíró és szavazatszedő küldöttségnek tagjai a törvény oltalma alatt állanak; a rajtuk elkövetett bármely sérelmek, bűnvádi eljárás mellett, a vétséghez aránylag lesznek megfenyítendők. 35. Mind a választók összeírásánál, mind a választásnál a jó rend fenntartásának joga és kötelessége a kiküldött elnököt illeti, ki szükség esetében e czélra fegyveres erővel előlegesen is rendelkezhetik. 36. A szavazatszedő küldöttség a választás folyamáról rendes jegyzőkönyvet vezettetvén, azt a választás befejezésével az elnök és jegyző, s a szavazatszedő küldöttségnek legalább két tagja 3 példányban aláírják, s egy példányt a megválasztott követnek azonnal kezéhez juttatván, a másik kettőt a levéltárbani fenntartás és illetőleg a királyi főkormányszékhez leendő átküldés végett, a központi választmánynak beadják. 37. A megválasztott skövetnek a kezéhez juttatott választási jegyzőkönyv megbizólevél gyanánt szolgál. 38. A választás vezérletére kiküldött elnök azon hatóságban , illetőleg választókerületben, melyben a választásnál elnököl, követté nem választathatik. 39. A jelen törvény rendeleteinek az illetők általi teljesítésére a királyi főkormányszék felügyel, s az e végett megkivántató utasításokat és rendeleteket az illető középponti választmányokhoz intézi. 40. Azon választások iránt, melyeknek törvényessége bármely tekintetből kérdésbe vétetnék, a magyar országgyűlési képviselőtábla intézkedendő. 41. A választások véghezvitelére vonatkozó minden intézkedések és eljárások a lehető legnagyobb gyorsasággal eszközlendők s a törvényhatósági főnökök a középponti választmányokkal együtt kötelesek a választási teljes alkotmányos szabadság, úgy a csend és rend fenntartására, felelet terhe alatt szigorúan őrködni, a középponti választmányok arról is czélszerűen gondoskodván, hogy az összeírt választók s a választásra megjelenők ugyanazonossága czélszerüen ellenőriztessék. Kelt az erdélyi királyi főkormányszéknek boldogasszony hó 10-ik napján 1866-ik évben Kolozsvárt tartott üléséből. Vidéki tudósítások. Fülek, jan. 27. A „Pesti Napló“ folyó évi jan. 12-ki számában Pálfalváról egy közlemény jelent meg G. A. aláírással, mely általános tartalma miatt hallgatással nem mellőzhető. Ezen közlemény szerint ugyanis Pálfalva és Kis-Tereme vidéke hasonlít a hajdani bakony-erdei haramia-világhoz, mert közlő azt állítja, hogy ott egy magánosan csak a közeli városban t. i. Pásztora Hevesben — menni is valódi feladattá vált. Nagyon képzelődő vagy legalább is félénk embernek kell G. A. urnak lenni, mert az általa felemlített dolgok igen nagyítottak, és alig egyebek, mint gyermekek elleni mumus-féle ijesztgetések. Hogy éjjeli apróbb lopások, sőt titkos zártörések is történtek mostanában azon vidéken, az igaz; sőt az is való, hogy Pálfalva és Kis-Tereme közt a Markháza puszta mellett valami csavargó egy bányásztól 3 itcze pálinkát és 8 font húst szép módjával elvett, de ezek oly tények, melyek bármely vidéken is, kivált téli időben, megtörténnek, anélkül, hogy valakinek eszébe jutna, ilyen eseteket a rémségesek közé sorozni. Lássa, édes G. A. úr, ilyen históriák Pest, sőt Bécs, Páris és London utczáin is megtörténnek, s mégsem találkozik senki, ki a világgal azt akarná elhitetni, hogy ama városokban nem tanácsos egyedül járni. Abban is igaza van,hogy Kis-Teremén a Gyürkycsaládnak (nem Györky) sirboltja múlt évi dec. 24—25-ke körül valami jó madarak által, kik abba a mintegy 1/2 lábnyi tág szelelő lyukon bújtak le, megbolygattatott, de az arczkoporsókat felnyitni nem tudván, holmi kilógó rojtok,és néhány rézlakat letiprása és leverése után tovább állottak. Az elvitt érték mintegy 25 ftnyi, de a koporsókban vagdalások által ejtett kár közel 300 ftra rúg. A tett említett hó 25-én fedeztetett fel, de lehet, hogy pár nappal előbb követtetett el. A tettesek még nem tudatnak, de van már gyamok nyomokba juthatni, s a vizsgálat illető helyenmár folyamatban van. Eddig csak megjárja G. A. úr rémcikke, mert csak általánosságban beszél, de amiket azontúl felhord, az már arról tesz bizonyságot, hogy nem nagy barátja az igazságnak. Ő ugyanis az általa panaszolt szomorú állapotot az erélyes kutatások hiányának tulajdonítja, s különösen azzal vádolja a kerületi szolgabíróságot, hogy az a nála bejelentett lopási és egyéb hasonló esetek felett, a vádlottat alperesnek czímezve, tárgyalási jegyzőkönyvet nyit, és vádló -felperest megkívántató tanuk hiányában keresetétől nem egyszer elmozdítja. Azt is állítja, hogy kerületünkben (a fülekiben), valamint a megyének egyéb kerületeiben nincs csendbiztos. Ezek részint rosz akaratú ráfogások, részint pedig nyilvános valótlanságok. — A pálfalvai kerületi szolgabiróság Bohus Abel úr személyében oly kezekben van, hogy azt jobbakra bízni alig lehetne ; ezen állításomat, merem hinni, alaposan megcáfolni senki nem fogja. Említett szolgabiró úr, mint régi censuratus ember, alig fog G. A. úr tanácsára szorulni kötelességeinek teljesítésében, és ismervén erélyességét, szorgalmát és szakavatottságát, nyíltan ki merem mondani, hogy G. A.-nak őt nevetségessé tenni akaró állításai nem egyebek koholmánynál és éretlen életeskedésnél. Említett szolgabiró úr kihágási, vagy bűnügyekben járván el, tárgyalási jegyzőkönyvet soha nem nyit, hanem igenis külön külön jegyzőkönyvileg kihallgatja a vádlót, vádlottat és tanukat, s az eredmény szerint vagy maga ítél — t. i. a kihágásokban — vagy pedig az összes vizsgálati iratokat, szükség esetén az illető vádlottakkal együtt, a megyei fenyitótörvényszékhez beküldi, vagy pedig próbák hiányában az ügyet egyelőre megszünteti. Al- és felperesi elnevezésekről hasonló ügyekben nála szó sincs , ám bizonyítsa be G. A. úr az ellenkezőt, ha az ezennel reá ruházott ráfogást terjesztő czímet magától elhárítni akarja, vagy tudja. A nyomozásokat említett szolgabiró úr lehetőleg teljesíti, hogy nem mindig sikerrel, az igaz, de annak talán csak nem ő az oka, mert hiszen széles a világon sok bűntény követtetik el, mi soha nem jó napfényre, s okos embernek nem jut eszébe azért kizárólag a hatóságot okozni. Hogy oly vádak és panaszok, melyek mivel sem igazoltatnak, s vádlott által tagadtatnak, említett szkió úr által egyelőre megszüntetnek, az igen természetes, s minden józan ember által akkor volna kárhoztatandó, ha ellenkezőleg cselekednék. — Bizony higgye meg G. A. úr, hogy józan értelmű embert — magán kívül — nem talál megyénkben, ki oly szervezést óhajtana, mely az ő codexe szerint fogna eljárni. Végül azon vakmerő állítására G. A. urnak, hogy megyénkben egy csendbiztos sincs, csak azt felelem, hogy tolla úgy neki iramodott kérdéses czikke írásakor, miszerint ő maga sem tudta, mi kerül ki belőle. Édes G. A. ur! hiszen azt megyénkben a gyermek is tudja, hogy a többi 3 járás 1862. évtől fogva mai napig csak egy perezre sem volt csendbiztos nélkül, s csupán a fülekjárás az, melyben a csendbiztosi állomás már 10. év óta egy lovaspandur-őrmester által helyettesíttetik. G. A. úrtól még nem volt szerencsénk valamely hírlapi czikket olvashatni, de ha első fellépésével is csak ennyire tiszteli az igazságot és az olvasó közönséget, akkor bizony jobb lesz más mesterséget kezdenie, s a tollat egyéb valamire használni. Hasonló esetben jövőre is áll elébe, és pedig nyílt sisakkal, hogy megkérdhesse: ki legyen G. A.? K. A. Derecske, jan. 26. Örömmel üdvözöltem a képviselőtestület nagy többségének hazánk nagy fiánál, Deák Ferencznél tartott értekezlete alkalmával hozott bölcs végzéseit, s a hon lakóinak millióival egyetemben teljes reménynyel nézek azon szép jövőnek elébe, midőn a nemzetre ólomsulylyal nehezedő nemlegesség és semlegesség üdvös tényezésnek adván helyet, a honatyák által alkotandó bölcs törvények biztosítandják a szabadságot és törvényes rendet, megszüntetendik a vallás és születésből származó előjogokat, s érvényre emelendik a törvény előtti tökéletes egyenlőséget; azonban sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy az említett értekezlet által tárgyalásra kitűzött nagyfontosságú hazai ügyek között a közegészségügy nincs megemlítve; aggodalommal töltené el keblemet e fontos ügynek mellőzése, ha nem élnék azon erős meggyőződésben, miszerint az a képviselőtestületnek magas figyelmét el nem kerülendő, s ha nem említtetett is meg különösen a tárgyalandók sorozatában, mint azt nagy hordereje következtében megérdemlő vala, az osztályok egyikében fog tárgyaltatni. Nem akarom ismételni azokat, melyeket már a közegészségügy fontosságáról és eddigi elhanyagolásáról a magyar orvosok és természetvizsgálók marosvásárhelyi és pozsonyi nagygyűléseiben és a „Politikai Hetilap“ múlt évi lapjaiban elmondtam, röviden csak annyit jegyezek meg, miszerint hazánk lakóinak physical jóléte, szaporodása és ereje, melyek nélkül szellemi fejlődés sem lehetséges, a közegészségügy rendezésével szoros kapcsolatban áll; egy elsatnyult nemzedék nem élvezheti az üdvös törvényeknek jótékony hatását, egy elsatnyult nemzedék képtelen úgy saját nemzetiségének fenntartására, mint a haza megmentésére. Nem vagyunk azon szerencsés helyzetben, honunk elismert orvosi tekintélyei közül bár egyet is a képviselőház tagjai között szemlélhetni, mindazáltal bízva honatyáink bölcseségében, egy percig sem kételkedünk, hogy a közegészségügy az egyetemes orvosi rendnek többször nyilvánított kivonata szerint törvényhozás útján fog elintéztetni , s azon méltánylatra találand, melyet nagy fontosságánál fogva megérdemel. Grósz Lajos, Bihar megye főorvosa: Tót-Komlós (Békésm.), jan. 24. Az eddig hosszasan tartott száraz, hideg időjárás jóra fordulván, minden gazda szeme a jövő éven függ, mint a melytől kárpótlást vár az 1863, 1864 és 1865-dik évekért. És valóban, örömmel mondhatjuk el, hogy még eddig meg lehetünk nyugodva vetéseink tekintetében. Bár a számos kártékony állatok, u. m. egér, hörcsög stb. sáskaként özönölvén el földjeinket, annyi kárt tettek, hogy mármár csalatva hittük magunkat reményünkben, mindamellett is a két-háromszor lelegelt búza a hó és eső után oly szépen kezd újra nőni, hogy akaratlanul is a régi dús évek jutnak eszünkbe. Hála Istennek, a kártékony állatok annyira elpusztultak, hogy e felől aggódnunk többé már nem lehet. Vádolom magamat, hogy a most szándékomban levő felfedezéssel, melylyel — habár nem is új már ez — hasznára lehetek a tisztelt gazdaközönségnek, előbb fel nem léptem. Én ugyanis több évi tapasztalat után mondhatom, hogy az ilyen kártékony állatok ellen sikeresen küzdöttem. Csehországban nagy divatban van az egerek és más effélék ellen a vetést védeni. És ez nem nehéz és nem költséges dolog, mind e két előnyökkel bir fökép azon egy mód, melyet itt szándékom előterjeszteni. Legczélszerűbb tarhonyát arsenicummal mérgezve a vetésen nem nagyon sűrűn széthinteni, s e szerint azzal mintegy bevetni a földet. Különben a mérgezést nem épen szükséges arsenicummal tenni, lehet e helyett bármely olcsóbb, de hasonló erejű mérget használni. Természetesen ilyenkor minden házi állatot zárva kell tartani, különben is estve hintetvén be a föld a tarhonyával. És ez czélhoz fog vezetni. Saját tapasztalatom után mondhatom, hogy ez által annyi egér, hörcsög stb. elpusztul, hogy a föld terítve van velök. — És ezt mindannyiszor kell ismételni, valahányszor ezen élelmes állatok szaporodni kezdenek. Előre is tudom, erre sokan azt fogják mondani, hogy késő eső után köpönyeg, de eddig akadályok gátoltak tapasztalatomnak a tisztelt gazdaközönség elébe terjesztésénél. Nyitramegye, jan. 20. A „Pesti Napló“ I. évi 10-ik számában Nyitra megyéből közlött hosszú czikkre legyen szabad nekünk is igénytelen honpolgároknak röviden válaszolni. Mindenekelőtt megvalljuk, hogy válaszunk, ha tán nem is oly kedélyes hasonlatokkal fűszerezett, de kimerítőbb lenne, ha szerencsések lehettünk volna magunknak némi tájékozást szerezni az iránt, hogy hajlandók-e a „Többen“ czím alatt nyilatkozók magukon kívül Nyitra megyében lakó más ember fiát is a közönséghez számítani. Alkalmunk lévén a múlt év oct. 10 és 29-én tartott megyei gyűlésekben — megvalljuk örömérzettel — meggyőződni arról, hogy a közvélemény némi komolyabb önállóságra vergődött fel, és a fellengző szónoklatokat, az expediensek mesterkélt retorikáját háttérbe szorította ; némileg — tán túlságos öntudatból eredt — idő előtti lépésnek tekintjük azt, ha „Többen“ is a közönség nevében felszólamlanak. Véleményünk szerint a differentiák lényege nagy részint abban rejlik, hogy főispán urunknak egy igen kitűnő és nagyrabecsülendő, a mostani körülmények közt ritkább hibája van, és ez, hogy nemcsak anyagilag, de szellemileg is független, ki eddigelé legalább a pártok eszközéül nem engedte felhasználni sem személyét, sem magas állását. A főispány urat, mint komoly gondolkozású, szilárd jellemű, igazságszerető” férfiút ismerjük, ki előtt a közjó és annak előmozdítása nem phrasis, de valóság, kinél e feladat becsület dolga és hazafias kötelesség; erről világosan tanúskodik minden eddigi működése, és mi erősen hiszszük, hogy ez a nyitramegyei közönségnél máris elismerésre talált és találni fog mindinkább. A „Többen“ által hőén óhajtott municipális élet visszatértét mi is óhajtjuk, de legczélszerűbbnek tartjuk ez iránt honatyáink bölcs határozatát nyugodtan bevárni, és ha csak a választott tisztikar lehet a „bizalom kifolyása“ akkor nem fogható fel előttünk, miért kívánnánk oly mohón új kinevezéseket? Ha választani fogunk, majd elválik, kik lesznek a „közbizalom kifolyásai“! Többen. Különfélék. Pest, jan. 31. Tegnap este fél hatkor 0 Felségeiknél udvari diszebéd volt, melyben mintegy „negyvenen vettek részt. Császár és császárné 0 Felségeiken kívül jelen voltak: primás ő eminentiája, gróf Majláth Antal főajtónálló, gr. Cziráky János fökamarás, gróf Károlyi György koronaőr, b. Sennyey Pál tárnok, Maráth György főkanczellár, Meczer István személynök, gr. Török Bálint országbírói helyettes, gr. Eszterházy Mór tárczanélküli miniszter, gr. Almásy György, gr. Wenkheim szolgálattevő kamarás, továbbá három udvari hölgy, úgy szintén Lichtenstein herczeg katonai főparancsnok, gr. Pálfy Mór, Cseh, St. Quentin stb. tábornokok, valamint a nagy számú, Ő Felsége kíséretében levő hadsegédi kar stb. Császárné Ő Felsége franczia szabású fehér öltönyt viselt, brüsseli fekete csipkékkel, dús hajzata habzólag hullott alá vállaira, nyakát remek gyémánt nyakék diszité. Mondják, hogy oly szép, oly bájoló még soha sem volt, mint ez alakálommal. Az ebéd alatt a legnyájasabban beszélgetett szomszédaival. Ő Felsége huszár ezredesi ruhát viselt. Császárné 0 Felsége császár 0 Felségétől balfelöl ült, mellette prímás eminentiája foglalt helyet; császár 0 Felsége szomszédságában Königsegg grófnő, császárné Ő Felségének főudvarmesternője ült; a prímás után pedig Thurn-Taxis herczegné, azután gróf Majláth Antal következett a sorban. Az ebéd Va^'ig tartott. Asztal után cercle volt, mely mintegy 1/4 óráig tartott. — ’^8-kor a Felséges pár a rájok várakozó két fogatú udvari hintóba szállt, mely a testvér főváros kivilágított utczáin végig, a hullámzó néptömeg által lelkes éljenekkel üdvözölve, robogott a nemzeti szinházba, m. v. Ő Felségeik pozsonyi fogadtatásáról egy pesti német lapnak ezt írják: „A mint a felségek vagyonja látható lön, ezerszeres „éljen“ dördült meg ismétlődve, s kalaprázás és zászló lobogtatással kísérve, mig a czigányok harsogó zenéjökkel emelték a jelenés szépségét. Midőn a vonat megérkezett, ő Felségeik kiszáltak, s az ott váró küldöttségtől tiszteletteljesen üdvözöltettek. Alig lépett ki a császárnő a vagyon előtt kiterített szőnyegre, három fehérruhás leány hatásos beszéd kiséretében egy gyönyörű virágcsokrot kézbesített a fejedelmi hölgynek. A csokor széles fehér selyemszalaggal volt átkötve, melynek lecsüggő végein aranybetűkkel e szavak ragyogtak. „A pozsonyi hölgyek, legmélyebb hódolatul.“ Az egyik lányka, Samarjay Anna k. a., e szavakkal nyujtá át az illatárasztó csokrot: „Engedje meg Felséged, hogy e virágokat a pozsonyi hölgyek legmélyebb hódolata jeléül átnyújthassuk,a mire ő Felsége csengő hangon és hibátlan kiejtéssel magyarul néhány köszönő szóval méltóztatott felelni. A Presle. Ztg. mint a magas hölgy szivjóságának megindító tanúságát említi, hogy ő Felsége a csokor átvétele után nyájas leereszkedéssel szólt a lánykákhoz: „Önök meg fogják hűteni magukat“, mire Samarjay k. a. azt felejé: „Oh nem Felséged, mi nem halünk meg.“ Midőn a vonat elrobogott, a Felség, kezében tartva a virágcsokrot, nyájasan integetett a sokáig és viharosan éljenző nép felé. © Császár Ő Felsége a magyar képzőművészeti társulatnak mai napon 1000 forintot méltóztatott ajándékozni. V Ő Felsége a császárné és királyné hódoló tiszteletére Ujváry Mihály „Erzsébet“ czímű szózatot irt, s a díszesen kiállított dicséreket hozzánk is beküldte. „ V Arad városa Ő Felségeik megérkezése napján fényesen ki volt világítva. V A budai Elisabethmum alapköve a jövő héten Ő Felsége a királyné által ünnepélyesen fog letétetni. V Sina báró veszélyesen megbetegedett. V Herzberg Simon pesti kereskedő Ő Felségeik megérkezése emlékére 100 ftot adott az izraelita, nyugdij-intézeti alapra. — O excja Königsegg grófné, Ő Felsége a császárnénak főudvarmesternője kedden, csütörtökön és szombaton d. u. 1 —3 óráig udvarképes urakat és hölgyeket a királyi palotában levő termeiben elfogadand. Az illető helyre leendő átszolgáltatás végett beküldetett szerkesztőségünkhez amaz ezüst serleg, melyet Lendvay-Latkóczyné ünnepelt színművésznőnk a bukaresti templom felépítésére ajándékozott. Az adomány annál becsesebb, minthogy a tisztelt művésznő 1843 ban országgyűlési emlékül kapta Pozsonyban, s igy valóban áldozatnak mondható, a mennyiben egy szép élet maradványát képezte, a mely talán többször enyhité a nehéz pálya okozta kellemetlen perczeket. Az építendő imaház nevében fogadja a tisztelt adományozó őszinte köszönetünket. — A bukaresti ref. magyar templom bevégzésére tiszt. Koós Ferencz lelkész kezeibe tett kegyes adományok kimutatása. V-ik közlés: Patay József 2 ft, b. Baldacsy képviselő 10 ft, Várady Antal 1 ft, Arday Károly 3 ft, Székely-Sánta Teréz két magyar arany, a Pesti Napló 1. szerkesztőségétől átvettem 32 ftot, Babos Gábor 2 ft, Molnár József 2 ft, Valaki 2 ft, Özv. Elek Menyhértné 5 ft, Vincze Miklósné 3 ft, Búzás Károly 2 ft, Szathmári Lajos 5 ft, dr. Bókay János 5 ft, Egressy Sámuel 5 ft, Dr. N. 1 ft, összesen 85 ft és kétmagyar arany. Mai napon betettem a pesti takarékpénztárba 100 ftot, és ezzel együtt a budapesti takarékpénztárakba le van téve 800 ft. Pest, január 31-én. Koós Ferencz. Zsoldos Ignácz úr a bukaresti templom javára 5 ftot küldött be szerkesztőségünkhöz. —m.— A nemzeti színházban tegnap tartott díszelőadás alkalmából szóljunk egy pár szót a nemzeti színházi igazgatósághoz, vagy kezelési közegekhez. Hogy történhetett az, hogy tegnapelőtt délután azokat, kik zártszékjegyeket akartak venni, ha nem is mindenikét, de legalább nagy részét — tiszteletreméltó nevekkel szolgálunk ha kell — azzal utasították el, hogy nem lehet jegyet kapni, mert nagy számú jegyet az udvar számára tartottak fenn; az előadás estéjén pedig hordárok 5—6—8 forintért árulták a zártszékjegyeket. Hol hallotta továbbá a titkár azt, hogy álló jegyeket az előadás előtt a nap folytán áruba bocsátottak volna ? Tudtunkra ez sehol nincs szokásban, e sorok írója pedig Európa nagyobb színházaiban megfordult, mégpedig ünnepélyes alkalmakkor. Álló jegyet már csak azért sem adnak el a nap folytán sehol, mert ki akarják zárni azt, hogy ezzel is üzérkedést kövessenek el, mint az ülőjegyekkel teszik. Nálunk azonban már ezt is megértük, mert egy földszinti álló jegyet 1 ft 50 krért árultak este fél 6-kor a színház előtt, sőt még a karzati jegyeket is kettős áron tartották. Az nem mentség, hogy a tolongást akarták elkerülni, mert tolongás máshol is van, s tudnak segítni a bajon, miért nem tudnak itt ? — Arról nem is szólunk, hogy lapunk számára a zártszék-jegyet csak 3 óráig tartották meg, melyet, minthogy estig nem hozathatunk el, rögtön odább adtak rajta, természetesen attól tartva, hogy ha 6 óráig ki nem veszszük, még a nyakukon vész, akkor, midőn kívül 8-szorossára csigázták a zártszékek árát. — A „Családi Kör“ ez évi második műlapja, mely az országgyűlés megnyitását ábrázolja, valóban megérdemli, hogy arról ígéretünkhöz képest tüzetesebben szóljunk. Nem szeretünk nagy szavakat használni, de akár más ilynemű képekkel hasonlítsuk össze az előttünk fekvőt, akár annak compositióját tekintsük, be kell vallanunk, hogy e műlap kitűnően sikerült, különösen ki kell emelnünk az azon előforduló negyvennél több arczkép legnagyobb részének hüségét, ott látjuk Deákot, Eötvöst, b. Kemény Zsigmondot, Gorove Istvánt, Somsich Pált, b. Senynyei és Majláth excellentiásokat, gr. Apponyit, Jókait, Tisza Kálmánt, Ghiczyt, Nyárit, Tóth Kálmánt, Királyi Pált stb. — Amint értesülve vagyunk, a „Családi Kör“ a jövő félévre szintén érdekes műlappal fogja meglepni előfizetőit, s a havonként külön mellékletképen kiadandó képeit albummá állítja össze, mely kivált irodalmi jeleseink arczképeit fogja tartalmazni, így legközelebbről Arany, Tóth Kálmán, Tompa stb. képeit fogja hozni. Örömmel jegyezzük meg azt is, hogy a szerkesztőség a lap tartalmára is mind több-több gondot fordít, s heti szemléit két kitűnő tárczaírónk írja. Ily előretörekvést látva e lapnál, nem tehetjük, hogy azt a közönség figyelmébe ne ajánljuk. — A „Pesti jótékony nőegyleti négyes“ előfizetési iveinek szives beküldését f. évi feb. 25- ig kéri a szerző. — Több részrőli felszólítás következtében tisztelettel köztudomásra juttatja a Tüköry-féle teremben f. é. feb. 1-én tartandó zártkörű tiszti tánczvigalom rendező bizottmánya, miszerint azon t. ez. családok, kiknek kényelmükre esvén a helyszínén leendő jegyek váltása, vagy érkezésök azok korábbi beváltását nem engedné, az e végre felállított bizottmányi tagnál belépti jegyeiket meghívásuk előmutatása mellett a táncrestélyen beválthatják. Sz Az orvostanhallgatók febr. 5-ki fényes táncfvigalmán az előadandó több uj zenedarabok között leginkább gr. Széchenyi Ödön „Sebes polkáját,“s dr. Demjánovich Iván uj „Me.