Pesti Napló, 1866. december (17. évfolyam, 4986-5008. szám)

1866-12-01 / 4986. szám

égető szükségességét ismerik, és mindazok előtt, kik Magyarország ez egyik fontos gaz­­dászati ágának barátai, nem időszerűtlent teszünk, ha megkérjük, hogy a magy­ar erdészeti­ egyletet szellemi és anya­gi erejökkel megéljék, hogy annak tag­jaivá legyenek, s közvetve és közvetlenül a küzdéssel létrejött erdészeti irodalmat, mely nemzetünk fiai és tanulóival az er­dészeti tudományokat édes anyai nyel­vünkön közli és szellemi tökélyesreülé­­sü­nk mellett a­nyagi jólétünknek is emel­­teüle, pártolják, fenntartsák és biztosítsák. Az erdészeti­ egyletnek és közlönyének kell közgazdászatunk ezen egyik,kevésbé elismert fontos ágának mivelésére hatni, s hazánk erdészeti ügyeinek nemcsak őréül lenni, de a hol szükség, tettei és ta­nácsosai is szolgálni , arra vigyázván, hogy mindazt, mi erdőgazdászatunk fejlő­désére hathat, mi sírra nézve kívánatos és üdvös, mi az erdőbirtokosokra nézve a közjólét megsértése nélkül előnyös, meg­ismertesse; a mi pedig haszontalan, téves és káros, azt megaka­dlyozza, s honunkat e részben is a tudomány haladásával és a külországokkal egyenlő színvonalon tartsa. Hazai erdőgazdászatunk s ennek sze­münk előtt elterülő kincsei legnagyobb részt, vagy, mondhatni, egészen ismeretle­nek. A magyar erdészeti egylet feladata e kincsek nagyságát, ha nem is közvetlenül kifürkészni, de nemzetünkkel megismer­tetni. Az erdészeti egylet közgyűléseinek és közlönyének kell azon közvetítőnek lenni, mely hazánk összes erdészeti érde­keit szem elő­t tartva, a tudomány vívmá­nyait, s a gyakorlat tapasztalatait, alapos megvizsgálás, a czélszerűség megfontolása,­­ ha szükség, megkísérlés után terjeszsze. Az erdészeti egylet feladata: nyitva tarta­ni azon tért, melyen a hazánk különböző viszonyaiban gyökerező és egymástól el­térő erdőgazdászatok módszerei kicserél­tessenek, hogy azok fény- és árnyoldalait megismerhetve, közerővel lehessen ápolni azt, a­mit hasznos, és megakadályozni a mi káros. Tudva azt, hogy minden társulat és egyesület csak akkor felelhet meg czéljá­­nak leginkább, ha a szükséges anyagi eszközöket bírja, ugyan­ezért a hazai kul­túra emelésére eddig is lényegesen befolyt főurainkat, erdőbirtokosainkat, testülete­ket, királyi városokat és községeket, s ve­lük együtt az erdészet és az ezzel közeli rokon vadászat minden barátait kell arra kérnünk, hogy azon egyletet, melyet az erdészetnek csekély díjjal jutalmazott szolgái nagy czéljai elérésére segíteni képtelenek, vegyék pártfogásukba, hogy így áldásos eredménynyel működhető egyesületté váljék. Karolják fel az erdészeti­ egylet ügyét azok, kiknek nevük Magyarország anyagi ügyeine­k emelésével már­is egygyé forrott, segítsék és pártolják hazai erdészet­ük mindazon barátai, kiknek a magyar biro­dalom 16 millió holdnyi erdőinek javá éa gondos mivelése szivükön fekszik, hasz­nálják fel a tért és alkalmat ez egylet ügyeinek előmozdítására, s mivel az er­dészet és vadászat minden ba­rátai egyaránt hivatalosak a gazdasági­ egylet Köztelkén Pesten f. é. december 9 ik napján tartandó nagy gyűlésre, vegyenek abban részt, tanácsaikkal és közreműkö­­désükkel segítsék annak ügyeit elő, mert csakis ekkor remélhetjük, hogy Magyar­­ország is képes kend erdészeti ügyei len­dítésére ha többet nem, de legalább any­­nyit tehetni, mint a kis Morvaország. G­azdászatunk és erdészetünk egymás­sal szoros kapcsolatban állanak, ha utó­b­bit a tökély legmegközelíthetőbb fokára emeljük, nin­csak pénzbeli jövedelmeink összegét sokasítjuk, hanem előbbinek is lényeges és hasznos szolgálatokat teszünk, miért a hazai mezőgazdászat és erdészet viszonylagos helyes aránybani fejlesztése egyaránt tarthat igényt arra, hogy föld- és erdő­birtokosainknak, mező és erdő­­gazdáinknak gondolkozásuk tárgyává vál­jék, s az egész nemzet oszthatlan párt­fogásának kedvezményeiben részesüljön. BEDŐ ALBERT, a­­hogy a felszólamló a választóférfiak lajst­romába nem a törvény szerint íratott be; b) hogy egy harmadik törvénytelenül iktattatott be; c) hogy a választóférfiak megválasztása nem rendesen ment végbe. 22. §. A felszólamlás szóval vagy írásban a küldöttség elnökéhez beadandó és a szükséges bizonyítékiratok melléklendők. A választási kül­döttség kötelessége, ha azt találja, hogy a fel­szólamlás alapos, a választóférfiak lajstromát azonnal kiigazítani, egyébként pedig a felszó­lamlást rögtön elintézni s a határozatról a fel­­szólamlót szóval vagy írásban értesíteni. 23. §. Ha a felszólamlás a megyében vagy városban a választóférfiak lajstroma ellen van intézve, s ha a felszólamló az első határozattal nincs megelégedve, úgy szabadságában áll az ellen legfeljebb három napig felebbezni. Ezen felebbezés felett vé­ve az országos hatóság ha­tároz. A bejelentett kérvények minden késedelem nélkül elintézendők, s a választás végrehajtását meg nem szüntetik. 24. §. Ha a kérvény alapos volta elhatároz­tatott, akkor a választó férfiak lajstroma azon­nal kiigazítandó. 25. §. Ha a felszólamlási határidő lejárt, s ha az összes beadott kérvények elintéztettek, akkor a választó férfiak lajstromai végre befejezendők, s ezen lajstromokra, hogy ez meg­ és mikor tör­tént, a választási küldöttség tagjainak aláírásá­val feljegyzendő. Ennek meg kell történnie minden tekintet nélkül arra, várjon a kérvények elintéztettek-e vagy nem, ha a felszólamlásra kitűzött 14 nap letelik. 26. §. A megyei szolgabírák, városi tanácso­sok, lelkészek és minden hatóságok köteleztet­­nek, a választókü­ldöttségnek a keresztlevelek, adókönyvek, a polgárok névjegyzéke, telek­könyvi kivonatok, s átalában az összeíráshoz szükséges minden esz­közök előterjesztése által segédkezet ny­újtani. 27. §. Valamely képviselő újra­választása alkalmával a választási lajstromok a választó küldöttségek által csak átvizsgálandók és betöl­tendők. A képviselők választása: 28. §. A központi bizottmányok határozzák meg a napot a képviselők választására, de úgy, hogy a választás legalább 14 nappal a tarto­­mánygyűlés megnyitása előtt eszközöltessék. A választási nap legalább 14 nappal előbb a hír­lapokban s egyéb szokásos uton közzététessék. 29. §. A képviselők választása nyilvánosan történik. 30. §. A választásnál senkinek sem szabad fegyveresen megjelenni. 31. §. A választásnál a választási küldöttség elnöke gondoskodik a törvény értelmébeni rend­szerű eljárásról. 32. §. Országgyűlési képviselő-jelöltnek az tekintetik, kit a városokban tíz, a megyékben pedig öt választó férfiú, és pedig a választási kül­döttség előtt mint ilyent, kijelölt. 33. §. A jelöltek a választó gyűlésekben csak akkor beszélhetnek, ha arra legalább öt válasz­­tóférfiú által felhivatnak. 34. §. Ki képviselőjelöltül lép fel, annak nem szabad azon választókerületben, hol kijelölve van, a választó küldöttség tagjának lenni. 35. §: A képviselők választásánál a szavazás személyesen vagy szóbelileg történik. Minden választóférfiúnak, ki valamely jelöltet javaslatba hoz, joga van a választóférfiak közül kettőt ajánlani, kik a szavazás pontos feljegyzése felett őrködnek. 36. §. Az átalános szavazattöbbség határoz Ha Senki sem nyert ily többséget, akkor azon kettő közt, kik legtöbb szavazatot nyertek, új választás történik. 37. §. A választási küldöttség elnökének gond­ja legyen arra, hogy minden szavazásnál a sza­vazók, valamint az egyes jelöltekre adott szava­zatok száma, pontosan feljegyeztessék. A jegyző ezt pontosan feljegyzendi, s a vá­lasztási küldöttség tagjai felette ellenőrködni fognak. 38. §: Minden választás felett két példányban választási­ jegyzőkönyv szerkesztetik, az összes választási küldöttség által aláírva. A választási jegyzőkönyv egyik példánya a bevégzett válasz­tás után a megválasztott képviselőnek kézbesítte­­tik vagy megküldetik, hogy az nekik megbízási okmányul szolgálhasson az országgyűlésen; a második példány a központi bizottmánynak kül­detik meg. 39. §. A választási jegyzőkönyv a hely- és na­pon kívül, hol és mikor a választás végbement, a választóférfiak számát, kik jelen voltak, továbbá a megválasztott képviselő nevét s végre a sza­vazatok számát, melylyel a választás végrehaj­tatott, tartalmazni fogja. 40. §. A központi bizottmányok a kerületük­ben megválasztott képviselők neveit, a választási jegyzőkönyvnek melléklése mellett a bánnak bejelentik. A választásokra vonatkozó többi iratok a be­fejezett választás után az illető megyei, városi vagy községi hatóságok levéltáraiban elhelye­zendők. Módosítások a h­orvát országgyűlés rende­zésére és választási rendjére vonatkozó tör­vényjavaslatokban. I. Országgyűlési rend. Az 1. és 3. §-ra. Az országgyűlés egybe hívása, elnapolása, bezárása, a törvényes idő előtti feloszlatása, a korona kizárólagos kiváltsá­gai közé tartozik, melyeket senkivel, tehát helyet­tesév­el, a bánnal sem oszthat meg; ennélfogva ezen kiváltságnak egyes-egyedül a király szá­mára kell fenntartatnia. A­z 5-d­i­k §-r­a. Az országgyűlési tagok közé, kiknek ezután is személyes szavazati joggal kell birniok, tartoznak : 1) Az auraniai perjel, a zágrábi főkáptalan képviselője mint nagyprépost, mely mind dicső ősrégi múltjánál, mind tetemes birtokánál fogva kitűnik. 2) A horvát-szlavon főispánok mint magas, a tapasztalat és ítélet érettség által kitűnt föméltó­­ságai a koronának. 3) A turopolyai gróf, kinek joga, hogy köz­ségét választott követ helyett képviselje, annál inkább megóvandó, miután a gróffá választás a bizalom jele, melyet a község benne helyez. A c. betűhöz. A képviselők száma 56-ra korlátoltatik, mint az a választási rendben bőveb­ben előadatik. A d. betűhöz. Mindaddig, mig a katonaörvidéki intézménynek katonai szervezetében kell meg­tartatnia, csak ő­felsége a király elhatározásától függhet, váljon a határörvidékieit fel meghivassa­­nak-e az országgyűlésbe. Az e. betűhöz. Mint magától érthető, a dalmát képviselők száma csak törvényes uton határoz­­tathatik meg, mi csak akkor következhetik be, ha ezen országnak Horvátország­ és Slavoniával leendő egyesülési kérdése véglegesen megoldatik. A 6-ik §-hoz. Valamint a korona elvitázhatlan jogához tartozik a bán helyettesének (locumte­­n­ens banális) kinevezése, úgy az ennek helyét képviselő országgyűlési elnök kinevezésének is számára biztosíttatnia kell. Azonkép tehát, mint ez a legf. kir. leiratban kimondatott, úgy az országgyűlés által megvá­lasztott két alelnök megerősítésének is, a korona részére kell fenntartatnia. A 10. § hoz. Az országnak csak akkor nyúttat­­hatik nagyobb garancia a képviselők képessé­gére nézve, ha a megszabott tulajdonokon kívül még ama feltételek követeltetnek, melyek a vá­lasztási jog elnyerésére megkívántatnak ; miután ezáltal több kezesség nyuttatik, hogy a képvise­lők személyes érdekei az ország érdekeivel szo­rosan összefüggnek. Ugyanezen §. c. betűjéhez. E szónál „bűntény,“ a melléknév „aljas,“ kihagyatott, és pedig azért, mivel egyátalában a törvényben megtiltott min­den bűntény következménye, a képviseletnél való közreműködés jogának elvesztését kell, hogy maga után vonja, mert egyébként a képviseleti méltóság szenvedne. A 11-i­k­­­hoz. Miután ő Felsége a király ál­tal e hazának mágnási méltóságra emelt minden fia ezen felemeltetés által ipso facto személyes szavazati jogot nyer, az alkalmazott szerkezetben csak azon idegen mágnások értethetnek, kiknek törvényhozási jogaik czéljából indigenatus adatik. Miután a mágnások e mellett fontos érdekeket képviselnek, igazságtalanság lenne ezen jog gya­korlatát az országbani folytonos lakástól függővé tenni, miután az országon kívül akár királyi szolgálatban , vagy más sürgős körülmények miatt tartózkodhatnak, mi mellett mindazáltal hű fiai maradnak a hazának. A 12-ik §-hoz. Azon kérdés, hogy az ország­gyűlési határozatok mily feltételek alatt nyernek törvényes erőt, oly fontos, hogy e tekintetben a ház ügyrendje döntő nem lehet. Ezen kérdésnek ő Felsége által szentesítendő törvény útján kell rendeztetnie. A 14-ik §-hoz. Azon elv, miszerint a tartom­ány­­gyűlés hatáskörébe mindazon tárgyak tartozza­nak, melyekre vonatkozólag ez maga a tárgya­lásról le nem mondott, tekintetbe véve a törté­nelmi jogot é s a koronának ebből származó sza­badalmait,­ továbbá saját hatalmának , valamint tekintélyének érdekében, a Magyarországgal és az összbirodalommal szemben elfoglalt bizonyta­lan helyzetét illetőleg el nem ismertethetik, sőt az országgyűlés hatásköre a mellékelt mintázat szerint lenne egyelőre meghatározandó. A 18-ik­­­hoz: A bizottmány megemlítése a saját alap vezetésére nézve kihagyandó lenne, miután nem a tartomány rendezése feletti tör­vénybe tartozik, s a megelőző határozmányokkal semmi szerves összefüggésben nem áll. II. Választási rend. Az 1. §-hoz. Mind a megye, mind a szabad kir. városok képviselőinek számában oly változások történjenek, melyek az itteni nézet szerint ezéssze­rűebbek, s nevezetesen Slavonia alapos követelé­seinek jobban megfelelnek. Miután eddig a mező­városokat törvényesen a képviseleti jog soha sem illette, s ezeknek nagyobbrészt földmivelőkből álló népessége a megyei képviselők által hason­­szőrűleg és elegendőleg képviseltetett, tehát ab­ban történt megállapodás, hogy a mezővárosok, Ó- és Új-Vukovár kivételével, saját képviselet­ben ne részesíttessenek. Az 5 dik­k­hoz. Miután a közrend érdekében szükséges, hogy a hatóságok a választási cselek­mény szabály­szerű menetére gondot viseljenek, ennélfogva a központi bizottmányokban­ elnök­ség a megyékben a két alispán egyikének, a városokban pedig a polgármesternek tartatnék fenn. A 9 dik §-hoz. Hogy a központi bizottmányok és választási küldöttségek munkálatai az országos hatóságok tudomására juttatandók, kétséget sem szenved, ez tehát a törvényben határozottan fel­hozandó lenne. A 10-dik §-hoz. Ez csak a követelt feltételek közelebbi meghatározása. A 12-ik § hoz. A 10 főnyi választási census Fiume megyére és Zágráb megyének a Kulpa fo­lyón túl fekvő kerületeire nézve aligha alant nem vétetett, ennélfogva az 20 ftra emeltetett. A 13-ik §-hoz. A közvetlen választóknál is szükségesnek látszik a census átalános meghatá­rozása, és pedig 5 ftnyi kis összegben , mert csak valamely fekvő vagyon vagy kellő terjedelmű iparág birtoka szolgálhat jogalapul a választá­soknáli közreműködésnél. A 15-ik §-hoz. A földbirtokosok választási cen­­susa, a méltányosság szempontjából, az iparűzök választási censusával ki lenne egyenlítendő­. A 23-dik §-hoz. A részrehajlatlanság érdeké­ben történnék, hogy a végleges elhatározás a vá­lasztási tárgyalásoknál is állandó, a szenvedélyes pártharcrokon kívül álló hatóságra, a. m. a hely­tartótanácsra bizattassék. A 37-dik §-hoz. Ha már az szándékoltatik, hogy e választási cselekménybe minden befolyás eltávolíttassék, mégis kötelessége a kormánynak, hogy a kedélyek szenvedélyes izgatottságából eredő szomorú kihágások elkerültessenek; ennél­­fogva szükséges, hogy a választási cselekmé­nyeknél kormánybiztos legyen jelen, ki csupán a rend felett őrködnék s az egyének biztonságát védené. A 38-dik §-hoz. A fennálló körülményeket tekintetbe véve, csak szóbelileg kellene szavazni. Hogy az írástudó szavazóknak kezesség nyúj­­tassék, miszerint szavazataik pontos feljegyzése a választási jegyzőkönyvekbe meghagyatik, azon­­ jog alapittatik meg, mely nekik a tett pótlékban­­ nyujtatik. Pótczikk a katonai határőrvi­dék számára. 1. Miután ő Felsége az elhatározást azon kérdést , illetőleg magának fenntartá, vájjon mikor és mily­­ módositványok alatt működjék közre a katonai határőrvidék a horvát-szlavon országgyűlés tár­gyalásainál, s miután a katonai határőrvidékre vonatkozó czikkek a határőrvidéki követek köz­reműködése nélkül jöttek létre, magától érthető, hogy ezen czikkek meg nem erősittethetnek és­­ ennélfogva kihagyandók.­­ B­é­c­s, oct. 26-kán 1866. Báró Kussevich Emil alaanagy, s k. Buzimi dr. Jellachich Eduárd, s.k. Vidéki tudósítások. Léva, nov. 27. Azon csapások közül, melyek ez idén hazán­kat s nemzetünket oly súlyosan látogatják, ne­künk is elég jutott osztályrészül. ínség, cholera, úgy látszik kezet fogtak egymással, hogy az ez év elején a közállapotaik, s ez által magán ügyeink jobbra fordulhatásából merített reményeinket, s hitünket megrontsák, megsemmisítsék! —Nem tagadhatjuk ugyan, hogy kormányhatóságaink részéről méltánylandó intézkedések tétettek e bajok enyhítésére ; de minden jó akaratunk mel­lett, melylyel ez intézkedések irányában visel­tetünk, nem tekinthetjük azokat másnak, mint oly palliatív rendszabályoknak, melyek ugyan képesek bennünket egy időre fenntartani, de nem képesek a bajt gyökeresen orvosolni. Pedig itt volna már az ideje, hogy annyi hányattatás után végre valahára biztos révpartra vezettes­sünk, jobb és boldogabb időket éljünk ! Spa­nyolországról szokták mondani, hogy a tenné szét adományaival bőven meg lévén áldva, bol­dogulásához csak jó kormányzása hiányzik: várjon el lehetne e azt hazánkról mondani, hogy ebben elüt Spanyolországtól! ? Évek óta min­denfélekép biztatnak bennünket, hogy immár jobb dolgunk lesz, hogy jobblétünk megalapítá­sára a szükséges lépések már megtátették, de mi a valóságban bizony mit sem tapasztalunk, csak azt látjuk, hogy naponként fogyunk vagyo­nunkban, s a­mily mértékben fogy vagyonunk s önkénynek tétetik ki zsákmányul személyes biz­tonságunk, oly mértékben növekedik a minden­féle executió. Igaz, az adóexecutióval jelenben csak fenyegettetünk, de a tapasztalásból már megtanultuk azt, hogy e fenyegetésnek nyomá­ban jár a megvalósítás. E szorongatások között aztán nem csodálhatni, ha a kormány intézke­dései az ínségügy­ben nem tesznek oly kedvező hatást, mint azt más körülmények között s tör­vényes állapotban várni lehetne. Az elemi csa­pások által mélyen sújtott ország szenvedése közállapotaink nyomorúsága által még inkább tetéztetik. Ez állításunk ellenében ugyan több­ször hallok az életet alkalmaztatni: „mivel nincs minisztérium, mivel nincs megyegyülés, tehát nincs termésünk; baculus est in angulo, ergo pluit.“ Azonban nem azért kívánjuk törvényes állapotaink helyreállítását, mintha ezek az elemi csapásokat tőlünk eltávolítani képesek volná­nak , hanem igenis azért, mivel ezen csapások gyászos következményeit könyebben véljük eny­híthetni, gyökeresen orvosolhatni törvényes kö­zegek útján szabad hozzájárulásunkkal mint a reánk tukmált rendszer által. S hasztalan a kor­mány közegeinek abbeli törekvése minket meg­győzni akarni arról, hogy bajaink s szerencsét­lenségünk, pusztulásunk forrása egyedül a min­ket oly súlyosan látogató elemi csapásokban rejlik, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy orszá­gos viszonyaink fonák helyzetében a legdúsabb termésű évek sem bírták megalapítani jólétün­ket. Egyébiránt, hisz ez már elismert, bevallott dolog, s ezeket csak mint közönségünk hangu­latának kifejezését registráljuk, mely uralkodó hangulatot az országgyűlés egybehívása sem volt képes eddig megváltoztatni Általánosan elterjedt hiedelem nálunk, hogy az országgyűlés, miután a törvényes állapot mindeddig helyre nem állíttatott, tán helyreállíttatni oly hamar nem is czéloztatik, kénytelen lesz magát elna­polni, miért is nagy feszültséggel tekint min­denki az országgyűlés első lépésére, előre is ké­szülvén egy új provisoriumi aerának. E várako­zás a mint feszült és kínzó, oly elszánt is arra nézve, hogy az ország jogai, s alkotmányos sza­badságai sértetlenül fenntartassanak, s megőriz­tessenek. S bár ez ínség, a korán beállt tél­i munka kereset-hiány miatt mind jobban kezd is bekopogtatni házainkba, erőnk megfogyva bár de törve nem, és annyi megcsalatott reményeink után is Ezen erő legnagyobb s legméltóbb ki­fejezést lelt eddig egyesületeink tevékenységé­ben, különösen a barsmegyei gazdasági egye­sületben. Ezen egyesület mindjárt a végzetes májusi­ fagy után felfogván hivatásának köteles­ségeit, intézkedett a beállandó ínség enyhí­tése tárgyában aként, hogy a megyei hatóságot, a megyeszerte okozott károkat rajzolva, meg­kérte a hatásköre által nyújtott czélszerű esz­közök foganatosítására, maga kebeléből pedig inségügyi bizottságot küldött ki a megyei álla­pot kellő kipuhatolására, az inségügy figyelem­mel kísérésére, a könyöradományok gyűjtésére, és a szükséges teendők végrehajtására. A me­gyei hatóság a megkeresés következtében, az inségügyben előjöhető teendőket saját részéről a a gazdasági egyesülethez visszabocsátotta, s igy az egyesület által kiküldött bizottság, mint Bars megye állandó inségügyi bizottsága szere­pelt s működött; városunkban, mint az egyesü­let székhelyén, minden szombaton gyűlést tart­ván, nem csak a kormány részéről megadott 27 ezer forintot vetőmagra ínségeseink között em­­berszeretetétől vezettetve pártatlanul kiosztotta, hanem a könyöradományok gyűjtésében is ta­pintatos eljárásával szép összeget hozott létre, egyszersmind, hogy az ínség nagyobb mérvbeni beállásával polgártársainak keresetet biztosít­son, a kormány­rendeletek értelmében a munka alá veendő útvonalakat kijelölte. Itt azonban te­vékenysége megakadt. Azon kezdetben a me­gye­hatóság és egyesület között felölteit szívé­lyesség, nem lévén természetes alapjai, nem le­hetett tartós. Az inségügyi bizottság a megyei hatóság több ízben felmerült intézkedései által saját függetlenségét s intézkedéseit paralysáltatni látván, hogy az ügy ne szenvedjen, kénytelen jen működéseit megszakasztani, s azoktól vissza­lépni. Nem akarjuk feszegetni azon titkos rugó­kat, melyek a szakadást előidézték, csak a puszta tényekhez kívánunk ragaszkodni. A volt inségügyi bizottság által kijelölt útvo­nalak a következők: a­ lévai járásban, hol az ínségesek legnagyobb számmal találtatnak, a bányavárosokat Kabnán, Alsó-Pél, Baracska, Bessenyőn keresztül húzódó összekötő útvonal az érsekújvári vasúti állomáshoz, mely, mennyiben nemcsak speciális helyi érdekeinknek, hanem felsővidéki szomszédjaink közlekedésének elő­mozdítására szolgál, országos fontosságúnak méltán tartatik; b) tapolcsányi járásban az ebe­­deczi gazdag kőszéntelepekhez vezető aranyos marothi útvonalnak eddig bevégezetlenül álló része; c) garami járásban szentkereszt handlovai és zsarnócza-pila­velkapolai útvonalak; mind­annyi fontos közlekedési eszközök, melyek ha valóságot nyernek, közlekedési rendszerünk ha­talmas lendületet fog kapni. Hogy azonban a régi bizottság ezen tervezetét, mely már hely­tartósági helybenhagyást is nyert, az új földi hatalmak nem fogják e desavuálni vagy alább-szállitni, a kormány által e czélra megajánlan pénzösszeg mérvétől, vagy oly gusztustól is füg melyet a régi bizottság nem akart megrónia. Ennyit ínséges ügyeinkről. A cholera, hála az isteni gondviselésnek, megyénk jeles főorvosa dr. Brach Ferencz uj kartársai buzgó fáradozásának vidékünkön töké­letesen megszűnt, a felsőbb vidéken még egy esetek előfordulnak ugyan, de itt is vége se jár, úgy hogy azt ott is megszűntnek mon­datni. A barsmegyei gazdasági, valamint a rév kaszinó egyesületek e hó második felében tisi választó közgyűléseiket tartván, az elsőben régi tisztviselők újból ismét három évre megy­lasztattak, az utóbbiban a régiek újabb erőkk cseréltettek fel, elnökké választatván köztiszt­letben álló hírneves orvosunk dr. B­r­a­c­h Fe­rencz úr. Most midőn nyilvános életünk csa az egyesületi téren nyerhet kifejezést örömül­két kell kijelentenünk a szerencsés választása felett. Im r. 1. Horvát-szlavon országgyűlés. A választás­i rendre vonatkozó tör­vény­i ciikk. (Wge.) 19. §. Ha valaki azt hinné, hogy a választók összeírási lajstromából törvényellenesen kiha­gyatott, jogában áll, azon napon, melyen a vá­lasztóférfiak megválasztatnak, a szükséges ok­mányoknak előmutatása mellett felszólamlani, s a választóküldöttség e felett még a választás előtt, és pedig­ minden késedelem nélkül határoz. Ha a határozat a felszólamlór­a nézve kedvező, ak­kor választási jogát azonnal gyakorolhatja. 20. §. Az így szerkezeti választási és választó férfiak lajstromai nyilvánosan a választási he­lyeken 8 napig kiteendők, s arról, hogy ez meg­történt, a választó hely népessége azon meg­jegyzéssel értesítendő, miszerint ezen 8 napi ha­táridő alatt mindenkinek szabadságában áll a választóférfiak kitett lajstromát megtekinteni és az ellen felszólamlani. 21. §. Felszólamlás intéztethetik ellene : Mád, nov. 28. Tekintetes szerkesztőség ! A „Pesti Napló“ nov. 24 én kelt 270 ik szá­mában, az országos borászati értekezletről szól tudósítás egy általam állítólag tett oly indítvány­ról emlékezik, mely, midőn személyemet a te­jes avatatlanság színében tünteti fel a közöcsé előtt, másrészt egyátalán hamis, valótlan. A A közlés szerint ugyanis én a párisi iparműkiáll­­ásra „magyar biztosok“ kiküldetésének szor­galmazását javasoltam volna. E téves értesítés oda kérem helyreigazíttatni, miszerint „én a Pt­risba kiküldendő magyar biztosoknak az orszá­gos kiállítási bizottmány által, bizonyos utasítá­sokat adni indítványoztam, melyek értelmébe azok a világ minden részéből oda gyülekező között, boraink előnyös elhelyezése, valószín árkelete, újabb piaczok kiszemelése, valamin végre azoknak szállitgatási könnyebbsége irán alapos tudomást szerezzenek — s e részben gyűj­tött tapasztalataikat miheztartás végett azután a hazai bortermelő egyletek utján, a borász kö­zönségg­el,közölj­ék.“ — Ez indítvány nem csupán hogy egyhallgulag elfogadtatott, de sőt ezen utasítások kidolgozására, s írásbeli benyújtásán is felszó­lttattam. — A borászat országos érde­ke, valamint az igazság nevében kérek becses lapjukba helyt adni jelen helyreigazitó soraim­nak , megkülönböztetett tisztelettel maradva­n­­ tekintetes szerkesztőségnek. Alázatos szolgája Török Sándor. Különfélék, Pest, nov 30. — Az irói egylet alapszabályainak tervezete megjelent. Kik szerkesztőségünknél írtak alá, helybeliek bármikor átvehetik, vidé­kieknek kereszt kötés alatt postán bocsátjuk útra. —sz.— A Rókus kórház sebészi osztálya tegnap reggel igen kegyeletes kis ünnepélynek volt helye. A nevezett osztály főorvosát, a köztisz­teletben álló Kovács Sebestyén Endrét, neven ap­­ja alkalmából betegei s a segédszemélyzet szí­vélyes ovátiókkal fogadák a reggeli beteg láto­gatás alkalmával. Az egyik szobában a főorvos urnák megkoszorúzott arczképe volt felállítva, a járóbetegek élén ezek egyike igen meleg sza­vakban tolmácsolta mindnyájuk háláját. A fő­orvos úr elérzékenyülve a szeretet és hála ezen őszinte nyilatkozatán, meleg szavakkal köszönte meg a szíves megemlékezést úgy a betegeknek, mint a tisztelgő orvosi segédszemélyzetnek.­­ A Kisfaludy társaságnak utóbbi nyilvános ülésében a többi között két Shakespearei mű fordításának elfogadása jelentetett be Arany János és Rákossi Jenőtől. Az erre következett zárt ülés főtárgyai, mint halljuk, a következők­ből álltak : B. Eötvös József, a társulat­ elnöke, sokszoros elfoglaltatása folytán, lemondását tu­­data , kinyilatkoztatván egyszersmind , hogy mindig büszkeségének fogja tartani, hogy a tár­sulat tagja lehet. — Szathmáry, a társulat pénz­tárnoka, ez állástól felmentetni kéri magát. — Ezután szóba kerültek a jövő évi ünnepélyes közü­lés tárgyai. Bejelentetett, hogy Jókai Mór megtartja a közülésen a már régebben ígért em­lékbeszédet Jósika Miklós felett. Vadnay Károly egy lélektani rajzot fog felolvasni. A programm többi része még nincs megállapítva. Hök. © Mint halljuk a jelentkezési ügyet (Mel­dungswesen) Pest városában szigorúbban akar­ják kezelni, és e czélból a már fennálló 1864. évben életbe léptetett jelentkezési hivatal sze­mélyzetét szaporítani kivánják. A jelentkezés­nek több tekintetbeni hasznosságát nem akarjuk ugyan kétségbe vonni, minthogy azonban ennek kezelése, a közönség zaklatása nélkül meg nem történhet és önkénytelenü­l is az utált Bach rendszer fénykorára emlékeztet vissza: azon kérdés merül fel, váljon czélszerű-e most, midőn hazánk minden ügyei épen a forduló­ponton“ ál­lanak, hasonló, eredetüknél fogva mindenesetre népszerűtlen és gyűlölt dolgokat szőnyegre hoz­ni ; azt hiszszük, hogy e kérdésre jelenleg, és a törvényhozás intézkedéséig csak nemmel lehet felelni. — A „Nemzeti kör“ a szavazatszedő bizott­mány jelentése, s­ illetőleg a választások kiegé­szítése végett f. évi decembr 2-án délut. 5 óra­kor közgyűlését folytatandja. Staller Ferencz titkár.­­ A városi hatóság kebelében jelenleg ko­molyan foglalkoznak egy uj népösszeirás létesítésének módozataival. Az utolsó népszám­lálás 1857-ik évben volt, melynek adatai na­gyobb részt mind használhatatlanok, az uj ösz­­szeirás mielőbbi foganatosítása tehát égető szük­ség, e czél elérhetése végett egy bizottmány tervezetet fog készíteni, melynél nemcsak a hatósági czélok, hanem a tudomány érdeke is figyelembe veendő lesz . Joachim, hegedűművész hazánkfia megérdemlett nagy kitüntetésben részesül Páris­ban. A „Figaro,“ mely nem igen pazarolja a di­cséreteket, így szól : „Joachim a legnagyobb hegedűs, ki valaha élt, az pedig betű szerint ér­tendő, hogy valaha. Sokkal nagyobb, mint Alard és Sivori. Több mint nagy mű­vész, ő nagy mester, a mesterek mestere­­, mű­vész a művészet legnagyobb hatalmává­.“ — A „Korunk“ írja: A főkorm­ány székhez az udv. kanczelláriától leirat érkezett, mely szerint a várad kolozsvári vonal munkálatainak tavasz előtt meg kell történniök; a kolozsvár-brassói vonal nyomjelzéséhez tavaszai szintén hozzá

Next