Pesti Napló, 1867. május (18. évfolyam, 5108–5133. szám)

1867-05-01 / 5108. szám

alkalmával történt megálapodás folytán, az érin­tett középponti lpotbáglyt a ferenczvárosi Vi­­dacs párt tész­rről, következő tagok választottak meg: Bi­ly Ferenc?., Waltherr Gyula, Pászth­ory -B­oly, Te­legel­y István, He­gl Ferencz, Sárköz, april g0. Vidéki tudósítások. Azon gyűléséhez a terézvárosi válasz­tóknak, melyet Beliczay Imre elnök úr ápril 29-re, a központi bizottmány utasí­tása ellenére, a Szentkirályi párt elnöké­nek aláírása nélkül­­ hívott össze, ez utóbbi a következő levelet küldte be : Tisztelt Beliczay Imre elnök úrnak ! A 120-as választmánynak f. hó 2-án Boli­­czay úr elnöklete alatt tartott tanácskoz­r­ányá­­ban oly jelentés is fordulván elő, mely a valódi tényállással ellenk­ezik ; bátor vagyok tisztelt ci­rok urat — igazság szeretetére hivatkozva — felkérni, miszerint e hiányos jelentést helyreiga­zítani szíveskedjék. Szíveskedjék tehát jelesen kinyilvánítani az igazság érdekében, hogy én, mint a Teréz­városi Szentkirályi párt elnöke, egy­részt azért nem ír­tam alá Beliczay úr plakátját, mert a Szentkirá­lyi párt a követválasztás előtt egyáltalában min­den közgyűlést mellőzni kívánt; más­részt pedig és főleg azért, mert Beliczay elnök úr plakátja nem a központi bizottmány ajánlatának szelle­mében volt szerkesztve. Nem volt benne jelesen az egyesülésnek azon egyetlen feltétele kije­lentve, mely szerint a­mi eddig történt, nem történtnek tekintendő, s a közös gyűlésben új választások e­s­z­k­ö­z­­­e­n­d­ő­k." M Én szíveskedjék kijelenteni az igazság érdeké­ben, hogy miután Belicz­ay úr viszont ilyen tartalmú plakát aláírását tagadta meg irá­nyomban, abból önként következik , hogy tehát nem én magára, hanem mindketten gátoltuk a közgy­űlés összehívását. Felkérvén végre a tisztelt elnök urat, hogy jelen nyilatkozatomat a ma tartandó gyűlés jegy­zőkönyvébe is felvétetni szíveskedjék — befe­jezésül megragadom az alkalmat azon szép egyet­értésre emlékeztetni, mely köztünk eddigi alkot­mányos mű­völléseinkben mindig létezett, és ered­ményizé, hogy a mit óhajtánk, ki is vittük. Mily mellett azorbm anny­i hivatalosé* magánérdeket 87^’ » városunk jövőjére mily nagy befolyásu nem lehent volna kielégíteni; készítettek tehát I1T^.h\!n0Sta­t's­ tvwoWmk váU s­ásánál, le­minde­n ni.van nélül I6 G', 10', 14', süt 12' G' víz magasságú töltést is, melynek eredménye lett, hogy a névtelen kiadások miatt most több százezreire menő, különbe­n is a legnagyobb ín­séggel küzdök fillérét hoza­t­ik áldozatul. Alig várjuk az alkotmányos tsztviselők m­egérkezé­­sét, kik bizonyosan kérdőre veendik a hibásakat, annyival inkább, mert e megfoghatlan hit­ük helyrehozására, ugyanazon vezető mérnöknek, kinek a múlt évi hibája helyrehozására elég tere lett volna, azt még ínséges munkáltatás által is hel­yreh­oz­ni e­l­ riasztotta, mi által t­ég több ezer hold bon­hatott el­­ izzót, s azon vis­ágügyi bizo­t­ság munkálkodására foltot vet­­t, mely különben kiváló lelkiismeretességgel, fáradhatatlan buzga­lommal, sőt erején túl m­egfe­szitett áldozatkész­­séggel gondoskodott nemcsak az ínségesek ellát­­tásáról, de a gazdaság biztosítására czélzó leg-­szükségesebb munkák elintézéséről. Pedig az illető mérnök többször felszólittatott, várjon a töltések erejüknél és magasságuknál fogva kiáll­jáko a 1­8' vi­.magasságot? - s ez mindannyiszor biztosította azok tökéletes elkészíttetését. Miután mindezek daczára ez meg sem úgy történt, s az itteni lakosság önhibáján kívül, az Ínségből még nagy­obb ínségbe sodortatott , a minisztériumot úgy, mint az inségí­gyi hiv­ottságot, bátorkodunk felkérni helyzetünk kellő ügyelembe vételére. Szaboly Antal, rézváry összes választó polgárai egyetlen egy zászló alá sorakoznának, s ekként létrejönne az egyetértés, melyet csupán a központi bizott­mány ajánlatának elfogadása t­e­­kin­tetében­­ eltérés gátolt meg eddigis. Hazafius üdvözlettel maradván tisztelt elnök urnak. Pest, 1867 april hó 29. Tisztelő polgártársa T­örök József, a Szentkirályi párt elnöke. A solti járás alsó részét, mely a megyének örökös mostoha gyermeke volt, ennyi év óta szorongatott helyzetében, mib­őn márm­ár kime­nekültnek hitte magát, vagy raű­lön anyagi hely­zetét a közel jövőbe­n itt gállh­ató révben látta, a szokásos, most azonban már a múlt évben saját erején kezdeményezett, e­­él flytán az inségi munkálatok végleges befejezésével a legbizto­sabbnak h­itt h­­lyzetében nem remény lett uj csa­pás látogatta meg Van nekünk két vizünk : alsó, mely a Dunából, s felső, mely az Ürjégből önt el, s e két víz rendesen egyidőben ereszti ki mérgét, s e méreg tökéletes gyilkoló­ja gazdasá­gunknak, pedig mi mindnyájan csak földmivesek vagyunk. Hogy a bajon mily könnyen lehetne segíteni, egyszer­ű magyarázatát leli abban, mi­szerint a felső vizet — melynek még hozzá na­gyon elegendő esése is van — a Dunába kellene ereszteni, mely addig, m­íg a téli hóolvadások kezdődnek, bizonyosan l­evégezte pályáját, az alsót pedig dunai védtöltéssel kirekeszteni. Hogy ez egyszerű két munka mindeddig nem­ jön végre­hajtva, bizony csodálatos, da ha a lefolyt provi­zóriumokra visszaemlékezünk, se­­tségesnek fog­juk találni m­ég a csodákat is ott, hol akár hiva­talos, akár hivatal nélküli egyéneknek maci­ina­­tió által elég tetes nyílt azoknak örökké pénz­­szomjas vágyát kiel­giteni, kik a múlt kormány csupa tiszteletére ajánlották fel h­iatalos készsé­güket, így történt ez nálunk. Mé­g a múlt évben kezdettek meg a dumuáti töltév­ezési­k, vállalkozó mérnök, vezető mérnök, collaudáló mérnök, mit tudom még, miféle szigorú figyelm­ük között, kellett voln pedig a töltésnek az előleg meg­vizsgált ter­v szerint la* dunaiszinnguvság ellen készítve lenni a budai pécze szerint; ily készítés A „P. Napló“ társürgönyei. Lőcse, april CO. Gróf Csáky Albin főispánnak ünnepélyes instalktiója után Szepesenegyének m­­­­tartott megye-bizott* mányi ülésében gr. Csáky Kálmán azon indítványa, hogy a magyar minisztérium­nak Szepes m megye részéről bizalmi felirat küldessék és hogy az által a megyének legalázatosabb köszöneté terjesztessék ő Felsége elé, — elfogadtatott. Mire egy­hangúlag elfogadtatott Zsédenyi azon Inditványa is, hogy Deák Ferencihez, — kinek érdemei a nemzet szivébe a köszö­net betűivel vannak bevésve , — kö­szönő- és bizalmi­ felirat inté­,tessék, — és h­ogy minisztériumhoz küldendő fel­irathoz azon toldalék tétessék , hogy — a mennyire iparkodni fog Szepes­­m­egye minden erejével megkönnyíteni azon jogok gyakorlását, a melyekkel s felelős minisztérium törvényesen fel­ruházva van, — ép úgy azon remény által vezéreltetik, miszerint a miniszterium még ezen­­ ésszak alatt törvényjavasltot terjesztett elő a helyhatósági jogoknak — az 1848 . Iö. fez. értel­műében — a Argoloszág háború esettre semleges marad. Különfélék. Test, april 39. — Kinevezés. Vé­rtesy Sándor udv. tit­kár, osztá­rtanácsosi ranggal, miniszterelnöki tit­kárrá neveltetett ki. — A vallási é­s közoktatási mi­niszter a hivatalos lapban nyilvános köszö­netet mond mindazon tanári s tanítási testületek­­n­k, intézeteknek, faoodáknak és egyeseknek, kik üdvözlő fe­liratokat intéztek hozzá. —‘A dohánytermesztés könnyí­tés­é­r­e nézve a pénzügyminiszter követ késő rendeletet bocsátott ki: „Tudomásomra jutván, hogy múlt 1866. évben külföldre való kivitelre termelt dohánynak egy része a termelők által még el nem oda hatott, nehogy ezen körülményből a termelőkre káros következmények súlyosodjanak, ennélfogva a dohánytermesztés könnyítése vé­gett, a dohány­készleteknek a terme­­k raktárai­ban tarthatására a termelésre következő év ápril hó végéig kitűzött határnapot e folyó 1807. évre october hava utolsó napjáig azon feltétel alatt h­osszabitom meg, hogy az illető dohány-kész­letek az ideiglenes dohány egyedárusági rend­tartás 52. c­ikkében előszabott feltételeknek megfelelő raktárakban, a pénzügyőrségnek sza­bályszerű ellenőrködése alatt legyenek elhe­lyezve.“ — „A keresztyén egyház múltja“ czimü egyházi történelemre nyit előfizetést Zom­bory Gedő megyaszói ref. pap, mely munka, a protestáns ifjúság és családok használatára, 13 ívnyi nagy 8-rét kötetb­en fog megjelenni. Előfi­zetési ára 1 ft 20 kr, mely összeg a szerzőhöz küldendő be Megyaszóra (utolsó postája Sze­rencs.) — A kir. magyar természettudo­mányi társulat május hé­l­ső napján szak­­gyűlést tart, melynek tárgyai lesznek: 1. Molnár János úr értekezik a budai méczmárgi vegyal­­katáról. 2. Fehér Ipoly ur ászéi hatásáról ké­ményeinkre. — U­ólag történt felü­lfizetések az írói segély­­egylet javára rendezett hangverseny alkalmával: Török János 1 körszékért, 3 zárt-rés és 2 belépő­­jegyért 15 szot; Wenckheim Béla bár­ó belügy­miniszter 2 kiírszé­kért 10 f­ok — A „Haza“ magyar életbiztosító­ba­n­k vezérügynökségCs, a . .­­ , ,. .. i “«“» ugjiim­orgin­, a Lijthán túli tarto­mutsztell renid­szerrel falu osszeegyezte- , mányokra, Bécs és Pr­ágában székeléssel, a kive­­tése végett, minthogy CÉlipáit ezen össze- 1 dalom egyik előkelő bankár háza, Epstein L. egyeztetés hozhat az országra ju­tást. — ! vette át, ki egyut­al ezen intézethez 00,00 ) frt .1 .1. „ ! tekintélyes tőkével. Holnap (májin 1 jén) tartatik a tisztujitás. Első alispán Korponay lesz. Drezda, april 30. A kamara — ma tartott ülésében — azt határozta, hogy az éjszak német szövetség alkotmányának változatlan elfogadása, vagy teljes elve­tése felett a közelebbi pén­teken fog sza­vazni. Az elnök felhíva a kamarát, hogy minden, még legnagyobb aggályait is te­gye félre, és feladatát oldja meg gyo­rsan, hogy a jelenlegi kéjelezetlen és bizonyta­lan állapotoknak vége vettessék. London, ápril 30. Stanley kinyilat­­koztatá tegnap az akóházban, miszerint a congresstui javaslatnak Franc­ia- és Poroszország részéről való elfogadtatása folytán a kérdésnek rövid időn leendő békés megoldását reméli, a nélkül azon­ban, hogy ezt határozottan előremondhat­­ná , — a tárgyalások részletei nem kö­zölhetők , egyúttal valótlannak nyilat­koztatja azon hírt, mintha a királynő a jogkérdés felett ítéletét kimondta volna ; tekintélyes tőkével, mint alapító lépett be. Ez esemény tanúsítja, hogy a nagyreményű ifjú in­tézet iránti bizalom mily mérvben mutatkozik nemcsak belföldön, hanem hazánk határain túl is. — A városi vigadó bérlője, Seeger úr, hazafias buzgóságában késznek nyilatkozott a vigadót az udvari lakoma számára átengedni — naponkénti háromezer ftért. — Budán a magyar színi előadá­sok holnap (máj. 1-sején) kezdődnek a nyári színkörben. A játékrendet alább közöljük. — A regatta, mely­nek mij. 11 -én kellett volna végbemenni, bizonytalan időre el van ha­lasztva. — Halálozás. Haller Ferencz gróf, nagy­váradi kanonok, e­bó 28 kán, élete 02-dik évében elhunyt. — Felső-Bányáról írják nekünk, hogy ott a lemondott Ujfalussy Miklós helyébe r megvá­lasztandó orsz. képviselőül első helyen Grenzen­stein miniszte­r osztályfőnököt, továbbá Stoll és Bercsey nagybányai lakosokat és Schmotzti pré­postot emlegetik. — A budai magyar előadások játékrendje (az arénában.) Május 1-jén: ilymnus. Leánykérés. 11a te úgy. Dajka. Vér­tanuk. (l-sö ilőadás.) Máj. 3-kán: Egy szellem­­itus hőig­', vigj. Fecsegek, operetté. (Szén'.­­ ­ gyorgyíné fellipsé.) If­­. 5-kén: Il.'Rákóczy Fe­renc­. fogsága. Május 7-kén : Choufleuri, operetté. Köszörületlen gyém'írű­, énekes vies. (Mindszenti Cornélia fellepte.) Máj. 9-kén­t Jogászcsiny, bo­hózat, és Férj az es­ó előtt. Máj. 11 kén : Szép G-rathca, operetté. Az uram nem szeretem, Ggj. Házasság java, vigj. Máj. 13 kán: Női­ öveidé, operetté. A 8-dik pont, vigj. — Uj könyvek és röpiratok: 1) Eszter, tört. regény Jósikától, két kötet­ben. Uj olcsó kiadás­­­ára l ft. 2) Költemények Udvardy Gézától.211.1. Ara 1 ft. „ 3) Három komabeszélgetése a sza­­bad­ságról, erkölcsi irányú népies vers Bony­­hay Benjámintól. Ára 5 kr. Jövedelme a mold­­vai magyar ínségeseknek van szánva. 4) A magyar nyelv teljes szótára, B­világi Mórtól. V­ik füzet: 385—41­0. 1. Ára 50 kr. 5) Szemen szedett adatok sz. k. Sze­ged város közvagyoni helyzetéről, néhány korszakü javaslatul, Budás Mihálytól. 56 I. Ára 40 kr. Jövedelme a szegedi nőegy­let­nek van szánva. 6) Az „Erdészeti és Gazdasági La­pok“ ez idei évfolyaménak IV ik füzete. 7) „Az élet bármely pályáján szük­séges a gyorsírást birni.“ Szepessy Xa­vér F. töl. 15 I. 8) Kalauz az Eszterházy képtár­ba­n. 112 I. Ara 30 kr. — Felhivás. A Pest bel­városi választók f. é. május hó 4 én délután 3 órakor a „Nemzeti lovarda“ helyiségeiben az el­es bizottmány ja­vaslatainak előterjesztése feletti tanácskozás vé­gett tartandó értekezletre oly kéréssel hivatnak meg, hogy választói igazolványaikat a belépés­nél előmutatni szíveskedjenek. K .­é­s Ltván,elnök. Sárkány József, jegyző. — Ilihnignuitás Lapunk tegnapi száma 3-dik oldalon a 2-dik hasábon levő „Felhívásban“ 20% nak helyett 20­0 olvasandó. KÜLFÖLD. Anjak­rsgf .. A „Times“ úgy vé­ekedik, hogy a francziák és németek mostani hadi­készüléteib én a ném­e­­teknek legalább egy fontos előnyük van. Ők mindnyájan egyetértenek katonai szervezetek jelességére nézve. Francziaországban ellenben katonai dolgokra nézve bizonyos anarchia ural­kodik a véleményekben, s ott úgy utazik, mintha a kormány a had­eregre akarná hárítani saját tétlensége és mulasztásai hi­nsúlyát. A császár szervezői terve pedig nemc­­k a nép részéről találkozik ösztönszint ellenszegülé­­sel, de oly illetékes bírálók által is megtám­adtatott, mint Aumal­­­ig, Trochu és Changaraier tábornokok. Ezek azt állítják, h­ogy a franczia hadsereg át­­alakítása felfegyverzett nemsz­tté, az egész rend­­sz­ert teljesen felbomlasztaná és él­domtalanítaná. Nincs kétség benne, a két vetélkedő nemzet kü­lön elvekből indul ki, és szükségkép eltérő ered­ményekre fog jutni. Az eltérő vélemények a tu­­sájában Francziaország vezér fér­fiai közt valósá­­gos szerencséje Francziaországnak, ha háború esetében hadseregét úgy küldi háborúba, a­mint van, melött még mindenféle kísérleteket tett volna vele, és reformokat vitt volna beléje. A­minő most, a franczia hadseregnek joga van ma­gát egész Európában a legjobbnak tartani, már csak azért is, mert az afrikai gyarmatokban ál­landó hadi iskolája van. It a vihar netalán ki­törne, az algieri légiók és a Mexikóból hazahívott katonák sokkal inkább dicsekedhetnének a há­ború valódi fáradalmaival való m­egbarátkozott­­sággal, mint a­minőt a poroszok hét napos had­járatuk fényes test­ével szerethe­tők. A „Morning Post“ felteszi, hogy Napoleon Luxemburg megszerzésének tervéről nem mon­dott és nem is mondhatott le. Alla — úgymond — Luxemburg városa és vára a poroszok birtokában marad, akkor a fran­czia c­ászár által megindített alkudozások egyet­len czélja meg lesz hiúsítva. Az 1839 -i szerző­dés aláírói elébe terjesztett két kérdés egyike arra vonatkozott: czélszerű e, hogy Luxemburg Poroszország legújabb nagyobbodása után e ha­talom birtokában maradjon ? E kérdés Luxem­burg várára, nem pedig területére vonatkozott. Mikor a császár Hágában Luxemburgért alku­dozott, természetesen nemcsak a nagyherczeg­­séget, de a várat is meg akarta szerezni, és ma­gától értetik, h­ogy a nagyherczegség, noha az ezer angol négyszög raék­földnyi területet foglal el, igen csekély Lecsa volt egy várhoz képest, mely nemcsak a legerősebb Éjszak Európában, de a fennforgó körülmények közt különösen nagy értékű lenne Firmendaország éj­szak­keleti határának éhalmául. Kezdet óta valószínű­­en volt, hogy Poroszország le fogna mond­ai meg­­szállási jogáról, s e kérdés keletkezése óta min­den újabb esemény c­ikk­­ megerősítésére szol­gált. K­­inder úr azon állítására, h­ogy Németor­szág meg van oszolva, Bismark gróf a titkos szerződéseket brcsto­ta közre, melyek a rajna­­vonult tényleg eltörül ék, s most, midőn az ja­­vasoltatik, hogy Poroszország mondjon le Lu­xem­burg váráról, tökéletesen jellemében fe­küdnek, ha egy kereken megtagadó válaszszal az alkudozásoknak véget vetne. Mikor a múlt nyári háború végén Francziaország a Saarlouis melletti szén-aknákat kér­t, a megtagadó válasz rögtön követte a kérőlmet. Egészben véve tehát nem mondhatni, hogy a láthatár derül. Vájjon Francziaország tűrni fogja-e, hogy másodszor is oly hatalom állja el­­ltját, melyet tegnap még számba sem vett? És nyugton z­ebre tehett e a császár azt, a­mit sokan a hatalomvarázs elho­­m­ályosulásának tekintenének.“ A „Daily News“ a fenyegető veszélyért Na­póleonit teszi felelőssé. r Az első, utolsó és teljes felelősség — úgymond — a jövő háborúért, ha ugyan jönni fog, a franczia kormányt fogja élnk A császár tavaly, ha nem is Poroszország vereségére, de Németország szétbomlására szá­mított, meg arra, hogy vagy az egyik, vagy a másik legyőzött fél végső szükségben az ő be­avatkozásáért fog folyamodni. Ő Olaszországban egy eszméért folytatott háborút, s két tartomány­nyal fizettette meg magát. Most Németországban hasonlóképen egy eszméért tartotta meg a békét, s fizetésül egy földszeletet várt határain, és egy egész várlánczolitot. A történelem magasztalva fogja Napóleonról említeni, hogy egy háború vé­gén, mely mindet­ várakozását megcsalta, s mely­be épen eléggé unatkozott, miszerint a német hazadságot feltüzelje és Orszország hála kötele­zettségét letörleszsze, morgás nélkül fogadta Bismark gróf udvarias, da tagadó válaszát, Szö­rény kártalanítási követelésére. De mindezek után mikép jó az, hogy most hirtelen a luxem­burgi kérdés támad, s hogy a Franczia- és Né­­metorsz­ág közötti háború most már csak hóna­pok vagy hetek kérdése? Azon kollegáinkra, kik az imperializmus bámulói, kell bíznunk, hogy e következetlenségeket és ellentmondásokat saját modoruk szerint megfejtsék. Bismark vádlóinak meg kellene gondolniuk, hogy egy Napóleonnak csak szeli­b utánzója. Ita Francziaország 1851 óta folyvást szabad lett volna, úgy Németország egysége szabadságban és békében születhetett volna meg. De mikor Francziaország se nem szabad, se nem elégü­lt, akkor szomszédainak határait és Európa békéjét mindig veszély fe­nyegeti.“ Négy út nappal ezelőtt az angol hírlapok még mit sem tudhattak a legújabb békés fordulatról. Francziaország. A háborúra vonatkozó események jobbra for­dultát jelenti azon körülmény,hogy mind a bécsi, mind a párisi börzén a papírok ismét emelked­nek. Már tegnap emli­­k, hogy szó van egy, Lon­donban május 15-­ kén tartandó congressusról, mostani híreink csak bővítése, ez egyszerű, de fontos hírnek. Berlinben e hó 26-kán kezdett el­­terjadni a hír, hogy a nevezetes kérdés békés után fog megoldatni, s már 27 én a párisi körök is érte ülve voltak; ez napon volt a három köz­vetítő hatalom képviselőinek beszélgetése Bis­­mark úrral. A hírek lényege pedig abban áll, hogy az európai nagyhatalmak képviselői össze fognak gyű­lni Londonban, s addig a Luxemburg körü­l támadt versengés fel fog fü­ggesztetni. — A lapok titok volt, hogy Victoria angol királynő egy, a jelen viszonyokra vonatkozó le­­v­et küldött a porosz királynak. Magántudósi­á­­satok — n­ji a „France“ — megerősítik e hit valód­is­ágát. Az, angol királynő levelit ápril 24-kén adta át a követ, Lord L o f t­u­s, a porosz királyn­ak. E levélben a királynő hiva­kozik a porosz király őfelségénk és Lidi, keresztyéni és emberiség) érzem ir­, s felemlitvén a szomszéd hatalmak gyanakodásait, inti, hogy Európa békéjét fenn­tart­sa. Victoria királynőnek ez önkéntes, személyes közbelépése becsületére v.Uik brit ő felsége ér­­telmességének és emelkedett lelkének. Miután Lord Lollin­e leve­let a királynak által adta, hosszasan értekezett ilismarl­ úrral. — A franczia kamra ápril 27 iki ülésében, a­mit az ülés megkezd­­ett, az elnök egy levelet olvasott föl, melyet hozzá K­rudor, az államminisz­ter intézett a bejelentett interpellátió tárgyában. A levél igy han­gzik : Elnök úr! U.­ szives volt engera sürgöny által értesíteni, hogy Falta Gyula, l’hcard, Melezieux, Simon Gyula és Bethmont urak által aláírva, a kormányhoz a luxemburgi kérdés tárgyában in­­terpellatio intéztetett. A kormánynak legélénkebb vágyai közé tartozik, hogy a közhatalom osztá­lyosaival és a néppel mindazon tényeket tudas­sa, melyek a luxemburgi kérdés körül történtek. H Ha a fejtegetések lehetők lennének, maga a kormány sietne, hogy a szószékre vigye. De az európai békét megőrző alkudozásokat a nagyha­talmak kezdették m­eg és folytatják tevékenyen. E diplomatikai helyzet nagy tartózkodást igé­nyel a császár kormányától, ennélfogva egy nyil­vános vitatkozás felelősségének terhét nem vo­lt­ati­ra igáza. Ez látva a közhangulat természetes izgatottságát, sajnálattal ugyan, de azt tanácsolja, hogy e vita napoltassék el. A törvényhozótestületnek sokkal több jártas­sága van az efféle kényes kérdésekben, hogy sem ne helyeselné a komány magaviseletét. A kormány pedig el van határozva, hogy a fontos tárgyat, mihelyt a körülmények engedik, a ház elibe fogj­a terjeszteni. Honk­er. E levélnek egy-egy másolata az osztályok el­­tökeimk adatott át, kik aztán tanácskozásokra vonulva, minden osztályban egyhangúlag elha­tározták, hogy Favre Gyula interpellatiójának jelenleg hely nem adatik. Mi tután ez a nyílt gyülésben kimondatott, Favro Gyula meg szót kért, s egyebek közt kérte a kormányt, hogy semmi elhatározó lépést se te­gyen a ház megkérdezése nélkül. — Az a mulatságos körülmény fordult el a jelen komoly viszonyok közt, hogy Bism­ark ur­unk kedve kerekedvén falusi kéjlakába vonulni, egy pár napig várakoztatta Ausztriát, s Angol- és Oroszországot. Persze ezt nem­ igen veszik jó néven a rettentő nagy listai mák , s egyik lap azt ír­a, hogy ehhez fogható rendkívüli­­ség nem történt a világ kezdete óta, az öreg „Times“ pedig félig meddig mosolygó képet csi­nál, s Bismark urat mama Benoitonhoz hason­lítja, a ki Soha sincs otthon. Távirati tudósitások. Pár­is, apr. 30. A „Fraro“ tegnapi szám­a mondja: Poroszo­rszág engedményeinek titlusai m­­int Lux­bn­turg kiürítése. Poroszország magatar­tása tudja bebizonyítani : leg­álisan akarja­­ a békét, h­ozzájárulván azon feltételekhez, melyek nélkül a háború kikerülítetlen. Poroszországnak nem szabad kettős játékot fizni, s nem szabad a congressus elfog­adását utógondolatok­kal kí­sérnie. Paris, apr. 30. A mai „Moniteur“ mondja: A Luxemburg miatt közbejött eset alkalmából a kormánynak elővigyázati rendszabályokhoz kel­lett nyúlni. A lelkés hirek arra birták a császárt, A „Ludas Matyi“ életlap legköz­ebbi szám­a- hogy semmi új rendszabályt el ne rendeljen. A bán egy álnévvel aláírt felhívás közöltetett, mely­k­ sabadságosak, kik beleivandók voltak, ben fog­nak maradni. — Berlin, april 29. Ma délután 2 órakor a király elnöklete alatt több órai miniszteri tanács tartatott, melyen a trónörökös s a katonai és polgári kabinetek tagjai is jelen voltak. Ezt ben aljas rágalmak foglaltatnak ellenem azon czélzattal, hogy a küszöbön álló városi választá­soknál a választók mellettem nyilatkozható jó véleményét megingassák. Fentnevezett lap szerkesztőségét e felhívás szerzője iránt megkérdezvén, az akkér nyilatko­­dó Szlakoma követte az orosz czár születésnapjá- a­zott, hogy az érintett teihivir szerzőjét nem is­­nak tiszteletére, mert, annak valódi nevét megnevezni nem tudja. — Be­lin, april 29. Forekenbeck a porosz s a lap legközelebbi számában e tekintetben képvielőház ülését háromszoros és jennel nyi­ helyreigazítást teend közzé, rótta meg a királyra. Ezt az öt osztály sorshúzás­a általi megválasztása követte. Holnap lesz az el-­­ nök választás. —Js a m b u r­g, april 29. A „Weser-Zei­tung egyik jól értesült berlini levelezője jelenti, m­ikép Poroszország az Oroszország által indit- s Addig is, mig a közzétett rágalmazás miatt a kel­l törvényes lépéseket megtennem, fe­lhivom­ az álnevű szerzőt, hogy a közzétett rágalmakat igazolja, s valódi nevét nevezze meg; ellenkező cikire öt becsületsértő rágalmazónak nyilvání­tom, s nemtelen személyének kipuh­itolása iránt i­ányozott conferentiát feltétlenül elfogadta ugyan,­­ a bünfenyitő törvényszék közbenjárását vceu­ilBinill.ixhtJ. _ Jól 1. m I . ? írrAnvhf». de fől nullázott programja nélkül ;ha közvetítő­dem igénybe, hatalmak javaslataira azonban, melyek sem Pesten. 1867. april 29. együttesen, sem egy tartalmulag nem közöltettek vele, semminemű kötelező nyilatkozatokat nem adott. — A ma megnyitott országgá fie és bere­kesztése hallomás szerint közel van. Mind a ki­rály, mind Bismark gróf Párisba utaznak. — Berlin, april 29 kén. A „Nordd. Alig. Z­g.“ és „Keresztestíjj”megerősítik, hogy Poroszország a meghívást a conferentiához el­fogadta. A „Kér. újság“ azt teszi hozzá, hogy itt Luxemburg semlegességének Európa kezessége alá helyezése fog majd kérdésben forogni, ha a nagyhatalmak abban állapodnak meg, hogy az eddigi védelmi rendszertől eltérjenek. A tárgya­lások alapja még nincs határozottan formulázva. — Darmstadt, ápril 29. A követkamrában előterjesztetett a Poroszországgal kötött katonai szerződés. Goldmann és Halwachs képviselők indítványba hozták Hessen belépésit az éjszak­­német szövetségbe. — New York, ápril 18. Miksa császár sikeretlen kísérletet tett a Queretaro alatt tábo­rozó ostromhadat áttörni. Juarez parancsot adott ki, miszerint Miksa, ha fogságba esnek, hadi­fo­golynak tekintessék. Esti posta. — Figyelmet érdemlőnek találjuk az „Op. National“-nak egy bukaresti levelét, mely egye­bek közt igy szól : Fontos tényeket várhatunk Keleten. Szerbia, melynek népe Szláv, és Oláhor­szág, melynek népe latin eredetű, egyesülni fog­nak. Az itt nagy pompával fogadott szerb feje­delem ajánlatot tett egy szorosab szövetségre néz­ve a fenyegető veszélyek ellen. Oroszország készen áll, hogy megrohanja a fejedelemségeket, azon ürügy alatt, hogy a kré­tai keresztyéneken akar segíteni­. Ausztria ezt nem nézheti jó szemmel, s ő is elfoglalja Bosz­niát és Hserczegovinát. Ily állásában-­ dolgoknak a szerbek, kik sem az egyik, sem a másik nagy­hatalom jármát tűrni nem akarják, s az oláhok, kik függetlenségüket féltik, önként szövet­keznek , de jól érzik, hogy így sem képesek az éjszaki óriással megküzdeni. Azt mond­ják tehát, hogy készek lennének régi ellen­ségükkel, a törökkel szövetkezni, ezt gyámo­­lítlan­, s erre támaszkodni. E népek közelebb­ről sok engedélyt nyertek a szultántól; az ér­dekek nagyon bonyolultak, s csak pár hét előtt is mindenre inkább gondoltak, mint arra, hogy a török szultánt Sándor czár ell­e támo­gassák. Az ol­dott azonban a szláv elemtől is félnek, m­rt ők csak­­ m­ib­en vannak, mig szerbek, bosnyákok stb. sokkal többen; a hely­zet tehát ez : bizalmatlanság minden nagyhata­lom ellen, s bizalm­atlan­ság egymás iránt is az apró fejedelemségek közt, habár az órdekek könnyen váratlan csoportosulást idézhetnek elő. —Az esti lapok sem hoznak új eseményeket, legföljebb a körülményeket részletezik, hogy t. i. a franczia császár Cowley lordnak in­ként adta tudtára, hogy’ Francziaország nem óhajt területi nagyobbod­ást, s csak is a poroszok kivonulását követeli ; h­ogy más­felől Poroszország kijelen­tette, miként ő Luxemburgot kiürítené, ha a nagyhatalmasságok biztosítanák, hogy nem fog franczia kézbe kerülni. Valóban, hta meggondoljuk, hogy ez egymásra annyira féltékeny, hiú és nagyravágyó nép egy­másnak ezután m­i is szomszédja marad,­­ hogy egyik r­égi dicsőségét őrzi, mig a másik uj dicső­ségre vágyik —• nem hihetjük, hogy a béke ál­landó legyen, s a „Jou­rn­ das Dab.“-val ismétel­tük a régi közmondást, hogy a congrosm­ok h­abony után arra valók, hogy a lányokat ratifi­kálják, háború előtt pedig annak m­gállapuá­­ltára szolgálnak, hogy a bek­i nem lehetséges. ** nhá*. Május 1 jére van kitűzve : „A KI­EUTES.“ Szintén 5 felvonásban. — Távirati tudósítás * bécsi börzéről april­i- tól : 5*/* metallique. . . . . 57 4 9. Nemzeti kölcsön . . . . . 68 GO. Bankrészvény . . . . . 708.—. Hitelintézet . „ . . 62—. Londoni’ váltók ..... 131 75, ezüst .......................................130 —. Arany . .......................... 6.21. A pesti aru-börze hiva­talos árjegyzéke. April 30-án. Alsó-ausztriai mérő szerint 8 u 1 y font szerint Ue­r- I­­xlan, j­ár a uU na * t* . é. Búza, bánsági . S$—87 6 97 7 10 . bánsági 88-89 7 2­­7 7 35 „ tiszai uj . 86—97 6 95 7 10 . tiszai uj . . . 88—89 7 30 7 45 . «éhén ári uj . . 85—86— _ * n “j • • 86-87— — „ pesti vidék uj . 85-86 s 85 7­­„ pesti vidék uj . 87-88 7 20 7 37 Jtétsser ,s . . . 81-82 4 95 6 15 Köss uj . 77—80 4 80 5 — Árpa, Bérfőzésre 69-70* 45 3 60 „ táplálék . ('6—68 3 20 3 40 7»b, uj 44-46 2 10 2 25 Kukon­cza, hín -ági ó .— — * bánsági uj .— — — Ba'”, uj ...— G — fi 2i Köles­e , o 9 *— 1 30 3 &0 Káposztás repcse . .— 5 zi G — Repcze, hámi ági «. .— — — Donovizál.is . I­­dói­ r fi « 14 7"' változó. T* Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmon& N­Y­­ LT-T­­­R. Nyilatkozat: Kármán Lajot.

Next