Pesti Napló, 1867. május (18. évfolyam, 5108–5133. szám)

1867-05-01 / 5108. szám

alkalmával történt megálapodás folytán, az érintett középponti lpotbáglyt a ferenczvárosi Vidacs párt tészrről, következő tagok választottak meg: Bily Ferenc?., Waltherr Gyula, Pászthory -Boly, Telegely István, Hegl Ferencz, Sárköz, april g0. Vidéki tudósítások. Azon gyűléséhez a terézvárosi választóknak, melyet Beliczay Imre elnök úr ápril 29-re, a központi bizottmány utasítása ellenére, a Szentkirályi párt elnökének aláírása nélkül hívott össze, ez utóbbi a következő levelet küldte be : Tisztelt Beliczay Imre elnök úrnak ! A 120-as választmánynak f. hó 2-án Boliczay úr elnöklete alatt tartott tanácskozrányában oly jelentés is fordulván elő, mely a valódi tényállással ellenkezik ; bátor vagyok tisztelt cirok urat — igazság szeretetére hivatkozva — felkérni, miszerint e hiányos jelentést helyreigazítani szíveskedjék. Szíveskedjék tehát jelesen kinyilvánítani az igazság érdekében, hogy én, mint a Terézvárosi Szentkirályi párt elnöke, egyrészt azért nem írtam alá Beliczay úr plakátját, mert a Szentkirályi párt a követválasztás előtt egyáltalában minden közgyűlést mellőzni kívánt; másrészt pedig és főleg azért, mert Beliczay elnök úr plakátja nem a központi bizottmány ajánlatának szellemében volt szerkesztve. Nem volt benne jelesen az egyesülésnek azon egyetlen feltétele kijelentve, mely szerint ami eddig történt, nem történtnek tekintendő, s a közös gyűlésben új választások eszközendők." M Én szíveskedjék kijelenteni az igazság érdekében, hogy miután Beliczay úr viszont ilyen tartalmú plakát aláírását tagadta meg irányomban, abból önként következik , hogy tehát nem én magára, hanem mindketten gátoltuk a közgyűlés összehívását. Felkérvén végre a tisztelt elnök urat, hogy jelen nyilatkozatomat a ma tartandó gyűlés jegyzőkönyvébe is felvétetni szíveskedjék — befejezésül megragadom az alkalmat azon szép egyetértésre emlékeztetni, mely köztünk eddigi alkotmányos művölléseinkben mindig létezett, és eredményizé, hogy a mit óhajtánk, ki is vittük. Mily mellett azorbm annyi hivatalosé* magánérdeket 87^’ » városunk jövőjére mily nagy befolyásu nem lehent volna kielégíteni; készítettek tehát I1T^.h\!n0Stat's tvwoWmk váU sásánál, leminden ni.van nélül I6 G', 10', 14', süt 12' G' víz magasságú töltést is, melynek eredménye lett, hogy a névtelen kiadások miatt most több százezreire menő, különben is a legnagyobb ínséggel küzdök fillérét hozatik áldozatul. Alig várjuk az alkotmányos tsztviselők megérkezését, kik bizonyosan kérdőre veendik a hibásakat, annyival inkább, mert e megfoghatlan hitük helyrehozására, ugyanazon vezető mérnöknek, kinek a múlt évi hibája helyrehozására elég tere lett volna, azt még ínséges munkáltatás által is helyrehozni el riasztotta, mi által tég több ezer hold bonhatott el izzót, s azon viságügyi bizotság munkálkodására foltot vett, mely különben kiváló lelkiismeretességgel, fáradhatatlan buzgalommal, sőt erején túl megfeszitett áldozatkészséggel gondoskodott nemcsak az ínségesek elláttásáról, de a gazdaság biztosítására czélzó leg-szükségesebb munkák elintézéséről. Pedig az illető mérnök többször felszólittatott, várjon a töltések erejüknél és magasságuknál fogva kiálljáko a 18' vi.magasságot? - s ez mindannyiszor biztosította azok tökéletes elkészíttetését. Miután mindezek daczára ez meg sem úgy történt, s az itteni lakosság önhibáján kívül, az Ínségből még nagyobb ínségbe sodortatott , a minisztériumot úgy, mint az inségígyi hivottságot, bátorkodunk felkérni helyzetünk kellő ügyelembe vételére. Szaboly Antal, rézváry összes választó polgárai egyetlen egy zászló alá sorakoznának, s ekként létrejönne az egyetértés, melyet csupán a központi bizottmány ajánlatának elfogadása tekintetében eltérés gátolt meg eddigis. Hazafius üdvözlettel maradván tisztelt elnök urnak. Pest, 1867 april hó 29. Tisztelő polgártársa Török József, a Szentkirályi párt elnöke. A solti járás alsó részét, mely a megyének örökös mostoha gyermeke volt, ennyi év óta szorongatott helyzetében, mibőn mármár kimenekültnek hitte magát, vagy raűlön anyagi helyzetét a közel jövőben itt gállható révben látta, a szokásos, most azonban már a múlt évben saját erején kezdeményezett, eél flytán az inségi munkálatok végleges befejezésével a legbiztosabbnak hitt hlyzetében nem remény lett uj csapás látogatta meg Van nekünk két vizünk : alsó, mely a Dunából, s felső, mely az Ürjégből önt el, s e két víz rendesen egyidőben ereszti ki mérgét, s e méreg tökéletes gyilkolója gazdaságunknak, pedig mi mindnyájan csak földmivesek vagyunk. Hogy a bajon mily könnyen lehetne segíteni, egyszerű magyarázatát leli abban, miszerint a felső vizet — melynek még hozzá nagyon elegendő esése is van — a Dunába kellene ereszteni, mely addig, míg a téli hóolvadások kezdődnek, bizonyosan levégezte pályáját, az alsót pedig dunai védtöltéssel kirekeszteni. Hogy ez egyszerű két munka mindeddig nem jön végrehajtva, bizony csodálatos, da ha a lefolyt provizóriumokra visszaemlékezünk, setségesnek fogjuk találni még a csodákat is ott, hol akár hivatalos, akár hivatal nélküli egyéneknek maciinatió által elég tetes nyílt azoknak örökké pénzszomjas vágyát kielgiteni, kik a múlt kormány csupa tiszteletére ajánlották fel hiatalos készségüket, így történt ez nálunk. Még a múlt évben kezdettek meg a dumuáti töltévezésik, vállalkozó mérnök, vezető mérnök, collaudáló mérnök, mit tudom még, miféle szigorú figyelmük között, kellett voln pedig a töltésnek az előleg megvizsgált terv szerint la* dunaiszinnguvság ellen készítve lenni a budai pécze szerint; ily készítés A „P. Napló“ társürgönyei. Lőcse, april CO. Gróf Csáky Albin főispánnak ünnepélyes instalktiója után Szepesenegyének mtartott megye-bizott* mányi ülésében gr. Csáky Kálmán azon indítványa, hogy a magyar minisztériumnak Szepes m megye részéről bizalmi felirat küldessék és hogy az által a megyének legalázatosabb köszöneté terjesztessék ő Felsége elé, — elfogadtatott. Mire egyhangúlag elfogadtatott Zsédenyi azon Inditványa is, hogy Deák Ferencihez, — kinek érdemei a nemzet szivébe a köszönet betűivel vannak bevésve , — köszönő- és bizalmi felirat inté,tessék, — és hogy minisztériumhoz küldendő felirathoz azon toldalék tétessék , hogy — a mennyire iparkodni fog Szepesmegye minden erejével megkönnyíteni azon jogok gyakorlását, a melyekkel s felelős minisztérium törvényesen felruházva van, — ép úgy azon remény által vezéreltetik, miszerint a miniszterium még ezen ésszak alatt törvényjavasltot terjesztett elő a helyhatósági jogoknak — az 1848 . Iö. fez. értelműében — a Argoloszág háború esettre semleges marad. Különfélék. Test, april 39. — Kinevezés. Vértesy Sándor udv. titkár, osztártanácsosi ranggal, miniszterelnöki titkárrá neveltetett ki. — A vallási és közoktatási miniszter a hivatalos lapban nyilvános köszönetet mond mindazon tanári s tanítási testületeknk, intézeteknek, faoodáknak és egyeseknek, kik üdvözlő feliratokat intéztek hozzá. —‘A dohánytermesztés könnyítésére nézve a pénzügyminiszter követ késő rendeletet bocsátott ki: „Tudomásomra jutván, hogy múlt 1866. évben külföldre való kivitelre termelt dohánynak egy része a termelők által még el nem oda hatott, nehogy ezen körülményből a termelőkre káros következmények súlyosodjanak, ennélfogva a dohánytermesztés könnyítése végett, a dohánykészleteknek a termek raktáraiban tarthatására a termelésre következő év ápril hó végéig kitűzött határnapot e folyó 1807. évre october hava utolsó napjáig azon feltétel alatt hosszabitom meg, hogy az illető dohány-készletek az ideiglenes dohány egyedárusági rendtartás 52. cikkében előszabott feltételeknek megfelelő raktárakban, a pénzügyőrségnek szabályszerű ellenőrködése alatt legyenek elhelyezve.“ — „A keresztyén egyház múltja“ czimü egyházi történelemre nyit előfizetést Zombory Gedő megyaszói ref. pap, mely munka, a protestáns ifjúság és családok használatára, 13 ívnyi nagy 8-rét kötetben fog megjelenni. Előfizetési ára 1 ft 20 kr, mely összeg a szerzőhöz küldendő be Megyaszóra (utolsó postája Szerencs.) — A kir. magyar természettudományi társulat május hélső napján szakgyűlést tart, melynek tárgyai lesznek: 1. Molnár János úr értekezik a budai méczmárgi vegyalkatáról. 2. Fehér Ipoly ur ászéi hatásáról kéményeinkre. — Uólag történt felülfizetések az írói segélyegylet javára rendezett hangverseny alkalmával: Török János 1 körszékért, 3 zárt-rés és 2 belépőjegyért 15 szot; Wenckheim Béla báró belügyminiszter 2 kiírszékért 10 fok — A „Haza“ magyar életbiztosítóbank vezérügynökségCs, a . . , ,. .. i “«“» ugjiimorgin, a Lijthán túli tartomutsztell renidszerrel falu osszeegyezte- , mányokra, Bécs és Prágában székeléssel, a kivetése végett, minthogy CÉlipáit ezen össze- 1 dalom egyik előkelő bankár háza, Epstein L. egyeztetés hozhat az országra jutást. — ! vette át, ki egyutal ezen intézethez 00,00 ) frt .1 .1. „ ! tekintélyes tőkével. Holnap (májin 1 jén) tartatik a tisztujitás. Első alispán Korponay lesz. Drezda, april 30. A kamara — ma tartott ülésében — azt határozta, hogy az éjszak német szövetség alkotmányának változatlan elfogadása, vagy teljes elvetése felett a közelebbi pénteken fog szavazni. Az elnök felhíva a kamarát, hogy minden, még legnagyobb aggályait is tegye félre, és feladatát oldja meg gyorsan, hogy a jelenlegi kéjelezetlen és bizonytalan állapotoknak vége vettessék. London, ápril 30. Stanley kinyilatkoztatá tegnap az akóházban, miszerint a congresstui javaslatnak Francia- és Poroszország részéről való elfogadtatása folytán a kérdésnek rövid időn leendő békés megoldását reméli, a nélkül azonban, hogy ezt határozottan előremondhatná , — a tárgyalások részletei nem közölhetők , egyúttal valótlannak nyilatkoztatja azon hírt, mintha a királynő a jogkérdés felett ítéletét kimondta volna ; tekintélyes tőkével, mint alapító lépett be. Ez esemény tanúsítja, hogy a nagyreményű ifjú intézet iránti bizalom mily mérvben mutatkozik nemcsak belföldön, hanem hazánk határain túl is. — A városi vigadó bérlője, Seeger úr, hazafias buzgóságában késznek nyilatkozott a vigadót az udvari lakoma számára átengedni — naponkénti háromezer ftért. — Budán a magyar színi előadások holnap (máj. 1-sején) kezdődnek a nyári színkörben. A játékrendet alább közöljük. — A regatta, melynek mij. 11 -én kellett volna végbemenni, bizonytalan időre el van halasztva. — Halálozás. Haller Ferencz gróf, nagyváradi kanonok, ebó 28 kán, élete 02-dik évében elhunyt. — Felső-Bányáról írják nekünk, hogy ott a lemondott Ujfalussy Miklós helyébe r megválasztandó orsz. képviselőül első helyen Grenzenstein miniszter osztályfőnököt, továbbá Stoll és Bercsey nagybányai lakosokat és Schmotzti prépostot emlegetik. — A budai magyar előadások játékrendje (az arénában.) Május 1-jén: ilymnus. Leánykérés. 11a te úgy. Dajka. Vértanuk. (l-sö ilőadás.) Máj. 3-kán: Egy szellemitus hőig', vigj. Fecsegek, operetté. (Szén'. gyorgyíné fellipsé.) If. 5-kén: Il.'Rákóczy Ferenc. fogsága. Május 7-kén : Choufleuri, operetté. Köszörületlen gyém'írű, énekes vies. (Mindszenti Cornélia fellepte.) Máj. 9-ként Jogászcsiny, bohózat, és Férj az esó előtt. Máj. 11 kén : Szép G-rathca, operetté. Az uram nem szeretem, Ggj. Házasság java, vigj. Máj. 13 kán: Női öveidé, operetté. A 8-dik pont, vigj. — Uj könyvek és röpiratok: 1) Eszter, tört. regény Jósikától, két kötetben. Uj olcsó kiadására l ft. 2) Költemények Udvardy Gézától.211.1. Ara 1 ft. „ 3) Három komabeszélgetése a szabadságról, erkölcsi irányú népies vers Bonyhay Benjámintól. Ára 5 kr. Jövedelme a moldvai magyar ínségeseknek van szánva. 4) A magyar nyelv teljes szótára, Bvilági Mórtól. Vik füzet: 385—410. 1. Ára 50 kr. 5) Szemen szedett adatok sz. k. Szeged város közvagyoni helyzetéről, néhány korszakü javaslatul, Budás Mihálytól. 56 I. Ára 40 kr. Jövedelme a szegedi nőegyletnek van szánva. 6) Az „Erdészeti és Gazdasági Lapok“ ez idei évfolyaménak IV ik füzete. 7) „Az élet bármely pályáján szükséges a gyorsírást birni.“ Szepessy Xavér F. töl. 15 I. 8) Kalauz az Eszterházy képtárban. 112 I. Ara 30 kr. — Felhivás. A Pest belvárosi választók f. é. május hó 4 én délután 3 órakor a „Nemzeti lovarda“ helyiségeiben az eles bizottmány javaslatainak előterjesztése feletti tanácskozás végett tartandó értekezletre oly kéréssel hivatnak meg, hogy választói igazolványaikat a belépésnél előmutatni szíveskedjenek. K .és Ltván,elnök. Sárkány József, jegyző. — Ilihnignuitás Lapunk tegnapi száma 3-dik oldalon a 2-dik hasábon levő „Felhívásban“ 20% nak helyett 200 olvasandó. KÜLFÖLD. Anjakrsgf .. A „Times“ úgy véekedik, hogy a francziák és németek mostani hadikészüléteib én a németeknek legalább egy fontos előnyük van. Ők mindnyájan egyetértenek katonai szervezetek jelességére nézve. Francziaországban ellenben katonai dolgokra nézve bizonyos anarchia uralkodik a véleményekben, s ott úgy utazik, mintha a kormány a haderegre akarná hárítani saját tétlensége és mulasztásai hinsúlyát. A császár szervezői terve pedig nemck a nép részéről találkozik ösztönszint ellenszegülésel, de oly illetékes bírálók által is megtámadtatott, mint Aumalig, Trochu és Changaraier tábornokok. Ezek azt állítják, hogy a franczia hadsereg átalakítása felfegyverzett nemsztté, az egész rendszert teljesen felbomlasztaná és éldomtalanítaná. Nincs kétség benne, a két vetélkedő nemzet külön elvekből indul ki, és szükségkép eltérő eredményekre fog jutni. Az eltérő vélemények a tusájában Francziaország vezér férfiai közt valóságos szerencséje Francziaországnak, ha háború esetében hadseregét úgy küldi háborúba, amint van, melött még mindenféle kísérleteket tett volna vele, és reformokat vitt volna beléje. Aminő most, a franczia hadseregnek joga van magát egész Európában a legjobbnak tartani, már csak azért is, mert az afrikai gyarmatokban állandó hadi iskolája van. It a vihar netalán kitörne, az algieri légiók és a Mexikóból hazahívott katonák sokkal inkább dicsekedhetnének a háború valódi fáradalmaival való megbarátkozottsággal, mint aminőt a poroszok hét napos hadjáratuk fényes testével szerethetők. A „Morning Post“ felteszi, hogy Napoleon Luxemburg megszerzésének tervéről nem mondott és nem is mondhatott le. Alla — úgymond — Luxemburg városa és vára a poroszok birtokában marad, akkor a franczia cászár által megindített alkudozások egyetlen czélja meg lesz hiúsítva. Az 1839 -i szerződés aláírói elébe terjesztett két kérdés egyike arra vonatkozott: czélszerű e, hogy Luxemburg Poroszország legújabb nagyobbodása után e hatalom birtokában maradjon ? E kérdés Luxemburg várára, nem pedig területére vonatkozott. Mikor a császár Hágában Luxemburgért alkudozott, természetesen nemcsak a nagyherczegséget, de a várat is meg akarta szerezni, és magától értetik, hogy a nagyherczegség, noha az ezer angol négyszög raékföldnyi területet foglal el, igen csekély Lecsa volt egy várhoz képest, mely nemcsak a legerősebb Éjszak Európában, de a fennforgó körülmények közt különösen nagy értékű lenne Firmendaország éjszakkeleti határának éhalmául. Kezdet óta valószínűen volt, hogy Poroszország le fogna mondai megszállási jogáról, s e kérdés keletkezése óta minden újabb esemény cikk megerősítésére szolgált. Kinder úr azon állítására, hogy Németország meg van oszolva, Bismark gróf a titkos szerződéseket brcstota közre, melyek a rajnavonult tényleg eltörül ék, s most, midőn az javasoltatik, hogy Poroszország mondjon le Luxemburg váráról, tökéletesen jellemében feküdnek, ha egy kereken megtagadó válaszszal az alkudozásoknak véget vetne. Mikor a múlt nyári háború végén Francziaország a Saarlouis melletti szén-aknákat kért, a megtagadó válasz rögtön követte a kérőlmet. Egészben véve tehát nem mondhatni, hogy a láthatár derül. Vájjon Francziaország tűrni fogja-e, hogy másodszor is oly hatalom állja elltját, melyet tegnap még számba sem vett? És nyugton zebre tehett e a császár azt, amit sokan a hatalomvarázs elhomályosulásának tekintenének.“ A „Daily News“ a fenyegető veszélyért Napóleonit teszi felelőssé. r Az első, utolsó és teljes felelősség — úgymond — a jövő háborúért, ha ugyan jönni fog, a franczia kormányt fogja élnk A császár tavaly, ha nem is Poroszország vereségére, de Németország szétbomlására számított, meg arra, hogy vagy az egyik, vagy a másik legyőzött fél végső szükségben az ő beavatkozásáért fog folyamodni. Ő Olaszországban egy eszméért folytatott háborút, s két tartománynyal fizettette meg magát. Most Németországban hasonlóképen egy eszméért tartotta meg a békét, s fizetésül egy földszeletet várt határain, és egy egész várlánczolitot. A történelem magasztalva fogja Napóleonról említeni, hogy egy háború végén, mely mindet várakozását megcsalta, s melybe épen eléggé unatkozott, miszerint a német hazadságot feltüzelje és Orszország hála kötelezettségét letörleszsze, morgás nélkül fogadta Bismark gróf udvarias, da tagadó válaszát, Szörény kártalanítási követelésére. De mindezek után mikép jó az, hogy most hirtelen a luxemburgi kérdés támad, s hogy a Franczia- és Németország közötti háború most már csak hónapok vagy hetek kérdése? Azon kollegáinkra, kik az imperializmus bámulói, kell bíznunk, hogy e következetlenségeket és ellentmondásokat saját modoruk szerint megfejtsék. Bismark vádlóinak meg kellene gondolniuk, hogy egy Napóleonnak csak szelib utánzója. Ita Francziaország 1851 óta folyvást szabad lett volna, úgy Németország egysége szabadságban és békében születhetett volna meg. De mikor Francziaország se nem szabad, se nem elégült, akkor szomszédainak határait és Európa békéjét mindig veszély fenyegeti.“ Négy út nappal ezelőtt az angol hírlapok még mit sem tudhattak a legújabb békés fordulatról. Francziaország. A háborúra vonatkozó események jobbra fordultát jelenti azon körülmény,hogy mind a bécsi, mind a párisi börzén a papírok ismét emelkednek. Már tegnap emlik, hogy szó van egy, Londonban május 15- kén tartandó congressusról, mostani híreink csak bővítése, ez egyszerű, de fontos hírnek. Berlinben e hó 26-kán kezdett elterjadni a hír, hogy a nevezetes kérdés békés után fog megoldatni, s már 27 én a párisi körök is érte ülve voltak; ez napon volt a három közvetítő hatalom képviselőinek beszélgetése Bismark úrral. A hírek lényege pedig abban áll, hogy az európai nagyhatalmak képviselői össze fognak gyűlni Londonban, s addig a Luxemburg körül támadt versengés fel fog függesztetni. — A lapok titok volt, hogy Victoria angol királynő egy, a jelen viszonyokra vonatkozó levet küldött a porosz királynak. Magántudósiásatok — nji a „France“ — megerősítik e hit valódiságát. Az, angol királynő levelit ápril 24-kén adta át a követ, Lord L o f tus, a porosz királynak. E levélben a királynő hivakozik a porosz király őfelségénk és Lidi, keresztyéni és emberiség) érzem ir, s felemlitvén a szomszéd hatalmak gyanakodásait, inti, hogy Európa békéjét fenntartsa. Victoria királynőnek ez önkéntes, személyes közbelépése becsületére v.Uik brit ő felsége értelmességének és emelkedett lelkének. Miután Lord Lolline levelet a királynak által adta, hosszasan értekezett ilismarl úrral. — A franczia kamra ápril 27 iki ülésében, amit az ülés megkezdett, az elnök egy levelet olvasott föl, melyet hozzá Krudor, az államminiszter intézett a bejelentett interpellátió tárgyában. A levél igy hangzik : Elnök úr! U. szives volt engera sürgöny által értesíteni, hogy Falta Gyula, l’hcard, Melezieux, Simon Gyula és Bethmont urak által aláírva, a kormányhoz a luxemburgi kérdés tárgyában interpellatio intéztetett. A kormánynak legélénkebb vágyai közé tartozik, hogy a közhatalom osztályosaival és a néppel mindazon tényeket tudassa, melyek a luxemburgi kérdés körül történtek. H Ha a fejtegetések lehetők lennének, maga a kormány sietne, hogy a szószékre vigye. De az európai békét megőrző alkudozásokat a nagyhatalmak kezdették meg és folytatják tevékenyen. E diplomatikai helyzet nagy tartózkodást igényel a császár kormányától, ennélfogva egy nyilvános vitatkozás felelősségének terhét nem voltatira igáza. Ez látva a közhangulat természetes izgatottságát, sajnálattal ugyan, de azt tanácsolja, hogy e vita napoltassék el. A törvényhozótestületnek sokkal több jártassága van az efféle kényes kérdésekben, hogy sem ne helyeselné a komány magaviseletét. A kormány pedig el van határozva, hogy a fontos tárgyat, mihelyt a körülmények engedik, a ház elibe fogja terjeszteni. Honker. E levélnek egy-egy másolata az osztályok eltökeimk adatott át, kik aztán tanácskozásokra vonulva, minden osztályban egyhangúlag elhatározták, hogy Favre Gyula interpellatiójának jelenleg hely nem adatik. Mi tután ez a nyílt gyülésben kimondatott, Favro Gyula meg szót kért, s egyebek közt kérte a kormányt, hogy semmi elhatározó lépést se tegyen a ház megkérdezése nélkül. — Az a mulatságos körülmény fordult el a jelen komoly viszonyok közt, hogy Bismark urunk kedve kerekedvén falusi kéjlakába vonulni, egy pár napig várakoztatta Ausztriát, s Angol- és Oroszországot. Persze ezt nem igen veszik jó néven a rettentő nagy listai mák , s egyik lap azt íra, hogy ehhez fogható rendkívüliség nem történt a világ kezdete óta, az öreg „Times“ pedig félig meddig mosolygó képet csinál, s Bismark urat mama Benoitonhoz hasonlítja, a ki Soha sincs otthon. Távirati tudósitások. Páris, apr. 30. A „Fraro“ tegnapi száma mondja: Poroszország engedményeinek titlusai mint Luxbnturg kiürítése. Poroszország magatartása tudja bebizonyítani : legálisan akarja a békét, hozzájárulván azon feltételekhez, melyek nélkül a háború kikerülítetlen. Poroszországnak nem szabad kettős játékot fizni, s nem szabad a congressus elfogadását utógondolatokkal kísérnie. Paris, apr. 30. A mai „Moniteur“ mondja: A Luxemburg miatt közbejött eset alkalmából a kormánynak elővigyázati rendszabályokhoz kellett nyúlni. A lelkés hirek arra birták a császárt, A „Ludas Matyi“ életlap legközebbi száma- hogy semmi új rendszabályt el ne rendeljen. A bán egy álnévvel aláírt felhívás közöltetett, melyk sabadságosak, kik beleivandók voltak, ben fognak maradni. — Berlin, april 29. Ma délután 2 órakor a király elnöklete alatt több órai miniszteri tanács tartatott, melyen a trónörökös s a katonai és polgári kabinetek tagjai is jelen voltak. Ezt ben aljas rágalmak foglaltatnak ellenem azon czélzattal, hogy a küszöbön álló városi választásoknál a választók mellettem nyilatkozható jó véleményét megingassák. Fentnevezett lap szerkesztőségét e felhívás szerzője iránt megkérdezvén, az akkér nyilatkodó Szlakoma követte az orosz czár születésnapjá- azott, hogy az érintett teihivir szerzőjét nem isnak tiszteletére, mert, annak valódi nevét megnevezni nem tudja. — Belin, april 29. Forekenbeck a porosz s a lap legközelebbi számában e tekintetben képvielőház ülését háromszoros és jennel nyi helyreigazítást teend közzé, rótta meg a királyra. Ezt az öt osztály sorshúzása általi megválasztása követte. Holnap lesz az el- nök választás. —Js a m b u rg, april 29. A „Weser-Zeitung egyik jól értesült berlini levelezője jelenti, mikép Poroszország az Oroszország által indit- s Addig is, mig a közzétett rágalmazás miatt a kell törvényes lépéseket megtennem, felhivom az álnevű szerzőt, hogy a közzétett rágalmakat igazolja, s valódi nevét nevezze meg; ellenkező cikire öt becsületsértő rágalmazónak nyilvánítom, s nemtelen személyének kipuhitolása iránt iányozott conferentiát feltétlenül elfogadta ugyan, a bünfenyitő törvényszék közbenjárását vceuilBinill.ixhtJ. _ Jól 1. m I . ? írrAnvhf». de fől nullázott programja nélkül ;ha közvetítődem igénybe, hatalmak javaslataira azonban, melyek sem Pesten. 1867. april 29. együttesen, sem egy tartalmulag nem közöltettek vele, semminemű kötelező nyilatkozatokat nem adott. — A ma megnyitott országgá fie és berekesztése hallomás szerint közel van. Mind a király, mind Bismark gróf Párisba utaznak. — Berlin, april 29 kén. A „Nordd. Alig. Zg.“ és „Keresztestíjj”megerősítik, hogy Poroszország a meghívást a conferentiához elfogadta. A „Kér. újság“ azt teszi hozzá, hogy itt Luxemburg semlegességének Európa kezessége alá helyezése fog majd kérdésben forogni, ha a nagyhatalmak abban állapodnak meg, hogy az eddigi védelmi rendszertől eltérjenek. A tárgyalások alapja még nincs határozottan formulázva. — Darmstadt, ápril 29. A követkamrában előterjesztetett a Poroszországgal kötött katonai szerződés. Goldmann és Halwachs képviselők indítványba hozták Hessen belépésit az éjszaknémet szövetségbe. — New York, ápril 18. Miksa császár sikeretlen kísérletet tett a Queretaro alatt táborozó ostromhadat áttörni. Juarez parancsot adott ki, miszerint Miksa, ha fogságba esnek, hadifogolynak tekintessék. Esti posta. — Figyelmet érdemlőnek találjuk az „Op. National“-nak egy bukaresti levelét, mely egyebek közt igy szól : Fontos tényeket várhatunk Keleten. Szerbia, melynek népe Szláv, és Oláhország, melynek népe latin eredetű, egyesülni fognak. Az itt nagy pompával fogadott szerb fejedelem ajánlatot tett egy szorosab szövetségre nézve a fenyegető veszélyek ellen. Oroszország készen áll, hogy megrohanja a fejedelemségeket, azon ürügy alatt, hogy a krétai keresztyéneken akar segíteni. Ausztria ezt nem nézheti jó szemmel, s ő is elfoglalja Boszniát és Hserczegovinát. Ily állásában- dolgoknak a szerbek, kik sem az egyik, sem a másik nagyhatalom jármát tűrni nem akarják, s az oláhok, kik függetlenségüket féltik, önként szövetkeznek , de jól érzik, hogy így sem képesek az éjszaki óriással megküzdeni. Azt mondják tehát, hogy készek lennének régi ellenségükkel, a törökkel szövetkezni, ezt gyámolítlan, s erre támaszkodni. E népek közelebbről sok engedélyt nyertek a szultántól; az érdekek nagyon bonyolultak, s csak pár hét előtt is mindenre inkább gondoltak, mint arra, hogy a török szultánt Sándor czár elle támogassák. Az oldott azonban a szláv elemtől is félnek, mrt ők csak miben vannak, mig szerbek, bosnyákok stb. sokkal többen; a helyzet tehát ez : bizalmatlanság minden nagyhatalom ellen, s bizalmatlanság egymás iránt is az apró fejedelemségek közt, habár az órdekek könnyen váratlan csoportosulást idézhetnek elő. —Az esti lapok sem hoznak új eseményeket, legföljebb a körülményeket részletezik, hogy t. i. a franczia császár Cowley lordnak inként adta tudtára, hogy’ Francziaország nem óhajt területi nagyobbodást, s csak is a poroszok kivonulását követeli ; hogy másfelől Poroszország kijelentette, miként ő Luxemburgot kiürítené, ha a nagyhatalmasságok biztosítanák, hogy nem fog franczia kézbe kerülni. Valóban, hta meggondoljuk, hogy ez egymásra annyira féltékeny, hiú és nagyravágyó nép egymásnak ezután mi is szomszédja marad, hogy egyik régi dicsőségét őrzi, mig a másik uj dicsőségre vágyik —• nem hihetjük, hogy a béke állandó legyen, s a „Journ das Dab.“-val ismételtük a régi közmondást, hogy a congrosmok habony után arra valók, hogy a lányokat ratifikálják, háború előtt pedig annak mgállapuáltára szolgálnak, hogy a beki nem lehetséges. ** nhá*. Május 1 jére van kitűzve : „A KIEUTES.“ Szintén 5 felvonásban. — Távirati tudósítás * bécsi börzéről aprili- tól : 5*/* metallique. . . . . 57 4 9. Nemzeti kölcsön . . . . . 68 GO. Bankrészvény . . . . . 708.—. Hitelintézet . „ . . 62—. Londoni’ váltók ..... 131 75, ezüst .......................................130 —. Arany . .......................... 6.21. A pesti aru-börze hivatalos árjegyzéke. April 30-án. Alsó-ausztriai mérő szerint 8 u 1 y font szerint Uer- Ixlan, jár a uU na * t* . é. Búza, bánsági . S$—87 6 97 7 10 . bánsági 88-89 7 27 7 35 „ tiszai uj . 86—97 6 95 7 10 . tiszai uj . . . 88—89 7 30 7 45 . «éhén ári uj . . 85—86— _ * n “j • • 86-87— — „ pesti vidék uj . 85-86 s 85 7„ pesti vidék uj . 87-88 7 20 7 37 Jtétsser ,s . . . 81-82 4 95 6 15 Köss uj . 77—80 4 80 5 — Árpa, Bérfőzésre 69-70* 45 3 60 „ táplálék . ('6—68 3 20 3 40 7»b, uj 44-46 2 10 2 25 Kukoncza, hín -ági ó .— — * bánsági uj .— — — Ba'”, uj ...— G — fi 2i Kölese , o 9 *— 1 30 3 &0 Káposztás repcse . .— 5 zi G — Repcze, hámi ági «. .— — — Donovizál.is . Idói r fi « 14 7"' változó. T* Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmon& NY LT-TR. Nyilatkozat: Kármán Lajot.