Pesti Napló, 1867. június (18. évfolyam, 5134–5157. szám)
1867-06-01 / 5134. szám
Az 1861 -ki országgyülés aj* ország jogainak jövendő iszto-itása Cifrfiából ama formahiányok utóla gospótlását, és » Magyarországhoz külön int«sei de lemondási okiratok kieszközlését kérte ő Felségétől, hogy azokat országgyülésileg tárgyalhassa, törvénybe igtathassa sokképen az ország átlagos hozzájárulását is kifejedhette , tiltakozván egyetersmith a lemondások általánosságából Magyarország alkotmánya öt állása csorbítására vonható minden következtetés ellen. Az országgyűlésnek ismételt felirataiban felterveszett kivonatára még eddig megnyugtató válaszoa érkezvén, az országos választmány fel- s világoslást kért a minisztériumtól, hogy történt e sikeres lépés az ország mosdott kivonatának kiépitésére, vagy fog-e legközelebb történni? Miniszterelnök írr e felzólitás folytán szóval is nyiltkozot. Írásban is beadta nyilatkozatát, melyet */ alatt tisztelettel ide mellékel az országos választmány azon kérését, hogy miután nem érzi magát feljogosítva az ország említett kiváltai felett, melyek * lemondásra vonatkoztak, s az 1861-diki országgyűlésről ismételve felterjesztették, határozni — • mert csak az országgyűlés mondhatja ki megnyugvását azokra nézve, mit a raniszterelnöki nyilatkozatban foglaltatnak — méltóztassék az országgyűlés e tárgyat végzési!ag eldőltem*, hogy a koronázási hitlevélbe a trónról lemondást a szerint lehessen beigtatni. Isten, május 31. 1867. Br. Sennyey Pál, e. k. az országos választmány elnöke. Joannovics György, s. k. az orsz. vál. jegyzője. A miniszterelnök írásbeli nyilatkozatának foglalta ez: ']. alatti melléklet. A minisztérium a történt lemondásokban létező formahiányokat maga részéről is felismeri. Minthogy azonban az 1861-ki országgyűlés sem vonta kétségbe azt, mint valóságos és meg nem változtatható tényt, hogy ő Felsége V. Ferdinand 1848. évi december 2-án a magyar íroiról is lemondott, de az ország jogainak épségben tartása és jövendő biztosítása tekintetéből azt kívánta, hogy minden innen vonható következtetések elleni óvása, úgyszintén az országnak ezen lemondáshoz való utólagos hozzájárulása magában a törvényben kifejeztessék. A minisztérium azon nézetben van, hogy ezen formahiányok az oly hosszúra haladott idő után legczélirányosabban akkor volnának pótolhatók, és az 1861-ki országgyűlési határozat czélja legbiztosabban az által lesz elérve, ha a törvényhozás egy ez alkalommal alkotandó törv. czikkben ő Felsége V. Ferdinand és Ferencz Károly főherczeg lemondásait beigtatván, az ezen lemondásuk formahiányából netán vonható következtetések ellen óvását kijelenti, jövőre pedig az iránti jogt fönntartja, miszerint a trónlemondás ténye mnenkor Magyarország külön értesítése mellett és hozzájárulásával történjék. Pest. május 30. 1867. Cr. Andrássy Gyula, s. k. Deák Ferenc*. T. képviselőház ! Az én véleményem az volna, hogy ezen jelentés azonnal kinyomassék, ha lehet, még ma szétosztassék, és ha a t. ház b leegyizik, holnap tárgyaltassék, ne hogy munkálkodásunk folyamában meg legyünk gátolva. (Helyesés). Én nem látok akadályt, hogy ez meg ne történhessék, mert hiszen ez nem törvényjavaslat. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház ! A ház többségének bölcsesége mindenkor határoz, és érvényre eímzi végzését,,és az előtt a kisebbség meghajolni köteles ; azonban azt hiszem, hogy midőn arról van szó, vajjon magában az ezen jelentésekben! kitételek — mert még erről isez szó — vájjon a Gliki feliratokban tisztán csak alaki, vagy lényegi külöönbség foglaltatik-e,— mert részemről nyilván kora, hogy abban nemcsakalaki, de lényegi különbséget is látok, időn Magyarország jövő királyának koronázásáról van szó, midőn ezen koronázást megelőző hitlevél ntegfontolatról van szó , méltóztassanak megengedit az. ház minden egyes tagjai, és maga Pst belváros érdemes képviselője is, hogy az altal eltterjesztett módot, mely szerint a jelentés ma kinyom issék, és azt még holnap vegye át, ház tárgyalás alá, nem tekinthetném részemről egyébnek, mint a dolog oly siettetésének, mely nekem legalább a módot és eszközöket elvenné, hazánk ily nevezetes és alkotmányos fontosságú kérdéséhez a tárgy méltósága és az alkotmány követelte illő óvatossággal járul hatni. Nem kívánom oly időre halasztani a tárgyalást, mely a megfontolási időn túl fölösleges időt vesz igénybe, de kérném a t. házat arra, hogy kinyomani, és még ma szétvezeetni, egy napi gondolkodási időt engedni, s hétfőre a tárgyaikat kitűzni métóztassék. (Felkiáltások a középen : holnap!) Elnök. Tehát a kérdést fogom feltenni: Méltózássolnak azok, kik holnap kívánják tárgyalni, felállni. Diák Ferencz: Én azért kívántam a felolvasott jelentést holnap tárgyaltatni, mert azt hittem, hogy a tárgy előttünk nem új, mert csak arról lesz a szó, mit kívánt a Gl-ki országgyűlés; — akármi van azon jelentésben, az a feliratokban meg lesz — azután arról lesz szó, mit nyilatkoztatott ki a minisztérium, és ennek folytán arról, hogy azon miniszteri nyilatkozatban megnyugszik-. a t. hír. Ezek nem új dolgok. Ezeket néhány óra alatt könnyű megfontolni, és bizonyos vagyok benne, hogy épen Madarász képviselő úr két órát sem fog tölteni ezen tárgy megfontolásával. Én részemről bizonyos vagyok abban, és nem is kételkedem a felett, azonban ha azt hiszi valaki, hogy a siettetéstt valami jogával való élésben gátolja, részemről arra is ráállok, hogy egy nap közbevetésével, azaz vasárnap délután tárgyaljuk e jelentést. (Helyeslés. Felkiáltások: holnap!) Keglevich Béla gr. Az elnök már felszóllított bennünket a szavazásra, s most, úgy látom, hogy most utólag megint belemegyünk a tárgyalásba. Deák Ferenc*. Az elnök úr csak a kérdést tette fel, és én a szavazás előtt szóllottam. Ha még azt is ki akarják zárni az urak, hogy ilyforma kérdésekhez mondhasson valaki valamit, melött a szavazás megtörtént, akkor tanácskozásainknak valóban nem lesz olyan folyama, milyet az ország érdeke megkíván. Felszólalásom abból állott, hogy én a felolvasott jelentésnek holnapi felvételét kívántam. Meglehet, hogy a többség ezen indítványt elfogadta volna. Egy képviselő azonban felszólalt, előadván, hogy neki aggodalma van; meglehet, hogy több képviselőnek is van, s hogy időt kívánnak a megfontolásra. Ilt én már most a magam részéről azt nyilvánítom, hogy én abba szívesen megegyezem, mert én minden ember tanácskozási szabadságát respectálom, akkor valóban nem méltányos, ha valaki azt hozza fel, hogy már el is kezdetett a szavazás, s igy nem lehet többé szólani, és ez épen azért nem méltányos, mert a méltányosságit mások nézeteiront igy visszautasítani, nem tartom helyesnek. (Élénk helyeslés.) Az ezután történt fel és közbeszólásokat nem jegyezzük ide; nem szólalhattak azok épülésére, kik talán a kölcsönös türelem iskoláját vélték falaink keit filtalálhatni; végre az E nők. Ennélfogva méltóztassassak előbb azok feladani, kik az ülést holnap kívánják megtartani. (Megtörténik .) úgy látom, hogy a többség a holnapi nap mellett van. (Ellenmondás a baloldalon.) Tehát méltóztassanak most azok felkelni, kik az ülést vasárnap délutánra kívánják halasztani. (Megtörténik.) A többséget így is a holnapi nap mellett látom. Egyébiránt kihirdetés végett ezen bizottsági javaslat Joannovics György jegyző úr által aálságos főrendekhez is át fog vitetni, s intézkedtem, hogy ezen javaslat legott kinyomattatván, a t. képviselőház tagjai közt még ma kiosztassék. Madarász József. Azon kérdésem volna e tekintetben a t. elnök úrhoz, várjon biztosíthat e bennünket az iránt, hogy a nyomtatványokat még ma délután 4 óráig kezeinkhez kapjuk. Elnök: Én az érát megnem állapíthatom, de mindenesetre még ma szét fognak a nyomtatványok osztatni. Bónis Samu: Nekem a t. elnökségnek csak azon kijelentéséhez van észrevételem, hogy t. i. ezen jelentés még ma fog a magos főrendekhez átvitetni, mert erre nézve az initiatíva e házat illeti meg. Véleményem szerint ezen jelentésnek a házban kell előbb tárgyaltatni, és csak ha a ház ezt végzésileg kimondotta, tétethetik az át a mags főrendekhez a jegyzőkönyi kivonattal együtt Ezt a tanácskozás rendje is megkívánja, mert különbem megtörténhetik, hogy a főrendeknél előbb történhetnék meg a tárgyalás, mint nálunk , s a két határozat között könnyen öszszeüűtközés töörténhetnék. Elnök: Én e tekintetben a bizottság elnöksége részéről ,kérettem fel, ha azonban a t. ház többsége ezt ellenzi, akkor igen természetesen, a tárgyalás után fog az átküldés eszközöltetni. (úgy van, ez a rendje.) Deáky Lajos. T. ház ! Az elnöki kérdés és enuntiatióhoz nekem is van szóm. Deák Ferencz képviselő úr azt indítványozta, hogy ezen tárgy a holnapi ülésben tárgyaltassék, mire Madarász képviselő úr indítványától elállt. (Közbeszóllások : Ezen már túl vagyunk.) Elnök: Bocsánatot kérek, én igen világosan tettem fel a kérdést, hogy holnap vagy vasárnap délutáni-e és a t. ház többsége holnap kívánja az ülést tartani. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés egy óra felé eloszlott. A „P. Napló“ távsürgönyei. Bécs, május 31. A mai „Neue Fremdenbl.“ közli az alsóház felirati tervét. A tervezet bírálja a siszkozás időszakát, reményit, hogy a magyar koronaországok irányában a viszonyok rendezésére szerencsés megoldás jövend létre; hangsúlyozza a ház azon kötelességét, hogy az alkalmat a viszonyok rendezésére készséggé kell felhasználnia; a kir. tanács alkotmányszerű jogaira nézve hasonló kezességetkíván ahhoz, mint a minőt a magyar alkotmány élvez. Sajnálja a felirati terv, hogy a hadkiegészítési törvény népképviselet beleegyezése nélkül bocsáttatott ki, s örömmel üdvözli a miniszterfelelősségi törvény előterjesztése iránt tett ígéretet. Az egyesületi jog és a sajtótörvény — úgymond a terv — alkotmányos szellemű szabályozást kivánnak. A concordatumnak alkotmányszerű revisiója elutasíthatlan szükségesség. Az akóház a pénzügyi előterjesztésekre a leglelkiismeretesebb figyelmet fordítandja. Ausztriának benn, mint kifelé egyaránt békére van szüksége. A császári kormány által az európai béke fenntartására tett sikeres lépések értékét fokozza a császárnak azon nyilatkozata, hogy a visszatarlás minden gondolata távol van tőle. Ausztria jelenleg oly fordulóponton van, mely annak egész jövőjére és léterére elhatározó. Az alsóház azon lesz, hogy nagy feladatait folyvánt tanúsított lojalitásával és odaadásával oldja meg. Vajda Ausztria összes népei azon meggyőződéstől lennének áthatva, hogy csupán egyesített erővel lehetséges leküzdeni azon balviszonyokat, melyek már a közeljövőben sújthatnak bennünket . A felirati viták megkezdése mind az alsó-, mind a felsőházban hétfőre van kitűzve. Bécs, május 31. A mai „Wiener Abp.“ a Washingtonban levő ausztriai követnek e hó 30-ka éjjelén kelt táviratát közli, mely jelenti, miszerint ott csak annyit tudnak, hogy Campbell értesítései szerint Escobedo május 11-kén bevette Queretarót,és hogy a mexikói császár feltétlenül megadta magát. A legújabb orvosi bulletin szerint Mathild Főherczegnő helyzete megnyugtatóbb. Berlin, május 31. A követek háza a mai ülésben az éjszak német szövetség alkotmányát második felolvasás után névszerinti szavazás mellett 227 szóval 93 ellen elfogadta. Konstantinápoly, május 31. A mai „Levant Hérald“ szerint Fuad pasa a hatalmak képviselőihez újólag egy körjegyzéket küldött, melyben a posta összes Hatósági élet. B. Gya rmat, május 26. Megyei közgyűlésünk e hó 23 ik..a kerdődvén, 25 óig bezárólag tartott, s érdeként) tárgyai következők . Azon küldöttség, mely a válozott viszonyok folytán úgy a törvénykezés, mint a közigazgatás körébe tartozó teendőknek lehetőleg czélszerűen miként leendő beosztása és kezelése iránt vala hivatva véleményt adta, kimeríte és a közügyek minden ágára kiterjedő munkálatát bemutatván, ez csaknem módosítás nélkül elfogadtaték. Lényegesebb pontjai: a törvénykezési szakügyeknek a törvényszéki bírák közti beosztása, utasítása a bíráskodó tisztviselőknek, hogy az eléjök hozott peres ügyeket mindenekelőtt barátságosan iparkodjanak elintézni, s elv legyen: a feleket a fölös költségektől, mi az eddigi rendszer mellett olyannyira divott, úgy a tárgyalások mint a végrehajtás alkalmával, felelet terhe alatt, megkímélni, az árvák vagyonát járásonként újból leltározni és biztosítani ; mi végből a szolgabirákhoz, szintén járásonként kisegítő bizottsági tagok neveztetőnek; a községekben előforduló kisebb panaszok és peres tárgyak a 36 kj törvény értelmében a helybeli elöljáróság által intéztessenek: a községi költségvetés az érdeklett lakosok választmányának hozzájárultával készíttessék stb., miknek köztudomásra hozása a néphez magyar és illetőleg tót nyelven intézendő filhivások utján történendik. A járási tisztviselők kötelesek egy közgyűléstől a másikig az általuk végzettekről, vagy az okokról, melyeknél fogva a végrendettek foganata elmaradt, jelentést tenni. Első- és másod alispán jelenték az újonczállítás folytatását és befejezését; a szám azonban az összeirtakból, sok hadkötelesnek elő nem tett állíthatása miatt teljesen betöltve nem lévén, a hiányoltak nyomozandók, vagy ha ez czélra nem vezetne, a hézag az illető községekbeli már egyszer sorozás alá került hadköteleseknek újból sorozás alá vétele által inditványoztatok pótoltatni; mi azonban, némelyek szerint részvért fogna a népben csinálni; e végből a minisztérium e részbeli utasítása veendő igénybe. Azon kérdés: házasodhatnak-e a hadkötelesek tetszésök szerint, vagy nem, némi vitára adott alkalmat. Voltak, kik álliták, hogy ez egyéni jog lévén, a hadkötelezetteknek is föltétlenül megadandó, míg mások helyesen utaláak arra, hogy itt az államnak joga van korlátokat szabni. Egyébiránt úgy tartom ezen kérdésnek elhatározása nem az egyes hatóságok, hanem kizárólag a minisztérium körébe tartozó dolog, már csak annálfogva is, mert különben a honvédelem szervezése tekintetében ily igen lényeges pontra nézve lehetetlen volna az annyira szükséges egyformaságot elérni, itt tehát ismét egyszerűen a honvédelmi miniszter utasítása volna kikérendő. A gyűlés első napján Veres Pál azon indokból, mert találkoztak megyék, melyek a parlamentáris kormányzat elvével össze nem férő határozatokat hoztak (ilyen Szatmár is), és melyek a nagynehezen újból kivívott felelős minisztérium eljárása iránt előleg kellő bizalom hiányát tanúsítván, annak teljességgel nem kívánatos zsibbasztására vezethetnének, indítványton nyilatkoztassa ki Nógrád megye, hogy semmiféle ily felszólítást figyelembe nem vesz, hanem a minisztériumban teljes bizalmat helyezvén, e bizalmával mindaddig támogatandja, míg ellenkezője okot nem lát. Indítványa általános pártolásban részesült; mivel azonban több oldalról felhozaték, hogy ezen indítvány (melyre a szatmári határozat látszott indokul szolgálni) idő előtti azért, mert azon határozat némely lapokban talán olvasható volt ugyan, de e megyéhez még nem érkezett, s igy tilakovásunk ellette egészen fölösleges gyanánt tűnhetnék fel, az indítványt tevő ebbeli indítványát a mondott okból visszavevő. A gyűlés 2-dik napján bemutattatának azon küdöttségek jelentései is, melyek a hivatalos iratoknak átvételével lőnek megbízva. Földet Nógrád a királydombhoz a nógrádi vár teréből küldő, diszlovas, saját költségén, három megy, ezenfelül a koronázás ünnepélyére számos tagnél álló küldöttség, jelölteték ki. Egy 1663-ból való megyei zászló is be lesz e megye részéről ez alkalommal mutatva. Végre megemlítem, hogy már előbbről felhozatván, hogy a törvényszéki bírák száma 11 tag helyett, tízzel,hiányosan jön a tisztválasztás alkalmával betöltve, mely hiány annál érezhetőbb, mert az ügydarabok sokasága miatt a jövőre még 12-dik tag megválasztása is szükséges lesz; a tizenegyedik bírói állomásnak mielőbb leendő betöltetése határozatba ment, mely végből a jelentkezett három egyént, mint jelölteket, főispán ur ő magának, ezek közül egynek leendő kinevezése végett, haladéktalanul felterjeszti. Katonáink, kik nehány hét óta — mintegy 400 főnyi — itt,tanyáznak, oláh legénység; s mindamellett, hogy szépen és csendesen, s a tisztek és altisztek is illemesen viselik magukat, kicsiny, s ez idő szerint ínséges városunkra nézve mégis oly teher, melytől menekedhetni általános közóhajtás itt Csalomjai, főiskolai tanár tolmácsolá, mire , amlga számos éjjentől kisért ékesszóló beszédben felelt, megköszönvén a nyílt, őszinte, férfias fogadtatást, és egyszersmind biztosítván a polgárságot, hogy „az alkotmány nélkül élni nem tudó székely“ mielőbb megnyeri, mit oly régen óhajt. Tegnap a tisztelgők hosszú sorát fogadta önmaga: az egyházak, hivatalok, iskolák, testületek, birtokosság stb. küldöttségeit, mindnyájan üdvözletére reménykedtető választ adva. Majd a hivatali helyiségeket, kórházakat nyilvános épületeket stb. látogatá meg, s különösen a városházán és a székhivatalnál hosszas ideig mulatott, úgy halljuk, ez utóbbinál többek közt, így nyilatkozott: „Elvárom a tisztikartól, hogy kötelességeit a leghívebben teljesíti minden tekintetben, s az ügyeket oly rendben tartja, hogy bármely pereben következik az új hivatalnokok helyökbelépése, az átadás minden fennakadás nélkül fog megtörténni.“ Hozza Isten mihamarább ez időt ! A tegnap végzett ünnepélyt holnap egy ur fogja követni, akkor tartja ugyanis a helybeli ref. egyház második papja, I. Péterfi Károly ur kibucsútását, 52 évi hitszolgálat után a méltán megérdemlett nyugalomba lépvén. Az egyház tisztelete és szeretete kiséri a szószékről alászálltában is azt, kit oly hosszú időn keresztül szerettetve, tiszteltetve látott fellépni. Ma veszszük azon örvendetes hirt is, hogy az alkotmány teljes helyreállításának első lépése immár nálunk is elkövetkezett, Mikó Mihály, országgyűlési képviselő neveztetvén székünk főtisztjéül .Hozza Istent mielőbb körünkbe, hivzá ő is magával a törvényesség rég óhajtott uj korszakát ! 1-1* panaszait recspitulálja, és Görögországot a súlyos következményekért felelőssé teszi. — Versecz városa tisztújítása következő eredménynyel ment véghez : polgármester let Dániel László; városi főbíró Novakovics Emil; városi főkapitány Czvetkovics Sándor; főjegyző Lucich István; főügyész Paszt Vilmos. Marosvásárhely, máj. 25. Tegnap és tegnapelőtt örvendetes két napja telt el városunknak. E hó 23-kán, lovasbanderium nyomában a kocsik hosszú sora robogott fel városunk piaczára. Az első kocsiban az erdélyi kir. biztos, gr. Péchy Manós nagyméltósága ült. Midőn a Szék határát átlépte, Marosszék főtisztje fogadta; idébb a marosszéki birtokosság, gr. Toldalagi Mihály szólván nevében, a város határán felállított diadalkapuval pedig főbiránk, Fekete József üdvözlé. Erdély egy részétátogatja meg ő amaga, s ez útjában érinté városunkat is. De örömmel is fogadtuk, mert benne látjuk azt, kiben reménykedhetünk, hogy teljes alkotmányosságunk mielőbbi helyreállítása végre valahára meg fog valósulni. Nemzeti szín zászló engett minden házon, fényesen világlott minden ablak, s a katonai zenekar lámpásos négyszöge és a polgárság szép fáklyásmenete, roppant sorságtól körülvéve, állott meg este őnmaga szólása előtt. A polgárság érzelmeit — az utczára lejött kir. biztos ur előtt — Szász Béla, ref. Zarándmegye, Ácsova, máj.24-én. Zarándmegyének uj főispánja Jonesko Demeter május 20 án tartotta székfoglalását, 21-én pedig a tisztujitást. A magyarság, a vele egyesült román párttöredékkel, bizalommal nézett a tisztújítás elé; bízott abban, kit a minisztérium küldött ide vérző sebeket gyógyítani, testvériességet helyreállítani s e szerencsétlen, elnyomott megyének nyugalmat adni; bízott szavaiban, hogy minden párt felett fog állani, hogy jogot s igazságot fog szolgáltatni. A főispán a párt felett való állást azzal kezdette meg, hogy egészen a Hodosiu féle párt karjaiba vetette magát s az előleges értekezletre csak 23 magyart hivott meg, a független román értelmiségből szintén annyit. Ezen méltánytalan eljárás miatt mind a magyar mind a román független intelligentia felszólalt. A főispán avval mentegette magát, hogy „ő nem tudta, hogy e megyében még más magyarok és románok is vannak; ő csak azokat hívta meg, kiket neki Irodoriu úr javasolt. Ő méltósága elfeledkezett arról, hogy megérkezte után a független magyar értelmiségből 30 —40-en tisztelegtek testületileg nála. Fentebbi nyilatkozatával a főispán elkezdette Pipos János szerepét játszani s azt eddig ele következetesen folytatja is. Az újabb értekezletre nagyobb számmal meghívott magyarok igen szerény kívánalmait a főispán immel ámmal fogadta. A magyarok kívánalma az volt, hogy Jánó Sándor egyik alispán és Kristyory János egyik főszolgabíró legyen. Úgy hiszem, ezt szerényelen kívánságnak nem lehet tartani itt e megyében, hol mind intelligentia, mind birtok tekintetében a magyarság túlnyomó. A főispán Kristyory Jánost magához hivatta az installatiót megelőző estén, s tudtára adta, hogy Jánó Sándort a románok (t. i. a Hodosiu-párt) teljességgel nem akarják alispánnak, azonban Kristyoryt hajlandók megválasztani, de akkor egyetlen egy magyart sem tesznek be a tisztikarba. Ő méltósága jól tudta, hogy Kristyory János becsületes és jó magyar hazafi, ki nem fogja elvállalni ezen hallatlan ajánlatot. Akkor más combinatióval állott elő, mondta: vállalja el Jánó az első történyszéki ülnökséget és legyen Kristyoly főszolgabíró. A magyar párt ezen ajánlatot elfogadta és elfogadták azt az érdeklettek is, tisztán csak a magyarság iránti szeretetből. Május 20-án tehát úgy állottunk, hotty lesz legalább két magyar sarkalatosabb hivatalban, azonban ember tervez, Hodosiu végez. Mielőtt a tisztújításra áttérnék, nem mellőzhetem a székfoglalást. A szép számmal egybegyűlt megyei bizottsági tagok a megjelenő Hodosiut kalapfelemelgetések által előidézett „szereászká“val fogadták. Hodosiu indítványozza és,kinevezi a küldöttséget a főispán meghívására, ő méltósága kardosan, magyar ruhában megjelenik s román nyelven mondja : „Üdvözlöm e megye bizottságát a törvényesség terén;“ azután magyarul és románul megnyitó beszédét és esküjét elmondja. Beszédéből kiemelendő, hogy minden párt felett áll, hogy a többség akaratának hódol (különös logika!) hogy szigorúan ragaszkodik a törvényekhez, hogy lelkén hordja e megye anyagi és szellemi haladását, végül élteti a császárt, a hazát és megyét. Beszédét sokszor félbeszakasztották az „éljen“ek és aszetreaszkák. A főispánt legelőször üdvözlé Hodosiu (románul), azután Zakariás brádi ev. ref. lelkész (magyarul), utána Sterca Siulitiu Sándor szól románul, s mindkét részről helyesléssel fogadott beszédében a testvériség szükségét lelkes szavakkal emelé ki. Maga ügyvéd oláhul különösen figyelmezteti beszédében a főispánt a sebek behegesztésére és alkalmas tisztviselők jelölésére, végül Batternay Attila felhívja a románokat tényleges egyesülésre. Ezek után a főispán kijelenti, hogy a bizottság működését megkezdheti. Több lényegtelen és szükséges dolog után kiemelendőnek tartom, hogy a bizottság elhatározta Batternay Attila indítványára ő Felségének köszönő és a minisztériumnak bizalmi feliratot készítni. Sterca Stulutiu Sándor pedig Hodosiu és Borleának az országgyűlésen követett elveikért és eljárásukért bizalmat indítványoz szavazni. Ez vitára adott alkalmat és a magyarság kijelenti, hogy ezen indítványt nem nemzetiségivagy személyi ellenszenvből, hanem elvnél fogva nem pártolhatja. Indítványoztak Hodosiu által, hogy a minisztérium keressék fel rendeleteinek román nyelven megküldésére is; ez oda módosíttatik, hogy e kérelem pártolására az ország minden megyéje szólíttatnék fel. A gyűlés délutáni 2 órakor befejeztetik. A bizottságnak román tagjai egy román hazafi nagylelkűsége folytán a városon kívül levő korcsmában ingyen láttattak el borral, pálinkával egész reggelig. Május 21 én reggeli 10 órakor e méltósága a gyűlést megnyitja románul. A tegnapi jegyzőkönyv román nyelven felolvastatik s azon kitéeévé, hogy : „a magyar pártnak egy jelentéktelen része kivételével Hodosiu és Borbeának bizalom szavaztatik.“ Jánó Sándor szót kér s kijelenti, hogy nem a magyar pártnak egy jeltrtéktelen része, hanem az egész magyarság kiveszi magát a szavazat alól. E nézetet vallja Csiszár Károly is, mire Hodosiu úr feláll s kér írásbeli felhatalmazást Csiszártól, hogyan mert az egész magyarság nevében beszélni, midőn még ő (!) t. i. Hodosin maga sem szokott az országgyűlésen pártja nevében szólani. Csiszár ezen Interpellatióra kijelenti, hogy a magyarságnak előre megállapított elvei következtében volt bátor nyilatkozni, különben, ha van magyar, ki bizalmat kiván szavazni említett követuraknak, álljon fel és nyilatkozzék. E beszédet a magyar pártnak minden egyes tagja helyesléssel fogadta. Ezen Vitás tétel a magyarok kívánsága szerint módosittatik s a jegyzőkönyv hitelesíttetik. A főispán a tisztujitáshoz fog, majd minden candidatióba egy románt és két magyart tett. A román bizottsági tagokkal egy éj alatt oly csodálatos és megfoghatlan változás történt, mit mi nem csak nemzeti lelkesültségnek, hanem a pálinkának is tulajdonítunk. Szemtanúi voltunk, hogy a román bizottsági tagok négy ember intésére mint választották meg azon provisoriumbeli tisztviselőket kézifelkiáltással, kiket a főispán Hodosiu úr ajánlatára candidált, s kiket a bizottság legnagyobb része még névleg sem ismert; szemtanúi voltunk és elszomorodtunk, látva a magyarok higgadtsága és nyugodtságával szemben a románoknak ingerültségét és fanatismusát a magyarok ellen. A románok kénytelenek bevallani, hogy a magyarság sokkal higgadtabban s férfiasabban viselte magát most, mint 1861-ben; de az igazság kívánja bevallanunk, hogy a románoknál e részben igen nagy hátraesés történt s a jelen választásnál sokkal indulatosabban viselték magokat, mint 1861-ben. A tisztikar névsora ez : I. alispán Hodosiu József (paduai jogtudor, provis. hivatalnok, orsz. képviselő és idegen.) Ilod alispán : Francu Amosu (prov. és idegen). Törvényszéki ülnökök: Giorgiu Secula (prov. és idegen), Veress Antal prov. Motiu Joane (prov. és idegen), Joane Coseriu (prov. és idegen). Árva tvszéki ülnökök : Vaszilia Paguba (prov. és idegen), Körösy Sándor (prov. főjegyző), Borbá Zsigmond (orsz. képviselő, prov. és idegen). Aljegyzők : Borrha Sabbas és Candrea prov. és idegenek. Főügyész: Francu János (prov. és idegen ) Alügyész : Crisianu Nicolae (prov. és idegen.) Főszolgabirák : Sterca Siulutio Sándor (prov.), Pap Togyer egészen idegen, Bihar megyéből kicseppent prov. esküdt, különben híre szerint a főispán rokona s csakis az ő buzgó ajánlatára választotta meg a bizottság.) Főszolgabirák : Papu László, Moldován Giorgiu , Pappu Dániel, Gaboru Dániel, mind prov. esküdtek: Papu Gratián, Tallosiu Constantin (idegen), Pietsch József, Cuteanu Danila (mind prov.) és Hollaki Árpád. Pénztárnok: Pietsch Antal (prov.) Számvevő: Söpkéz Hen -rik (prov.) így áll a tisztikar. Pipos alatt volt egy magyar szolgabiró, most egy sincs. Magyar tisztviselő összesen három, s ezek között egy nem provisoriumbeli. Jánó és Kristyory megköszönve a méltóságának a bizalmát, melylyel őket candidálta, lemondottak minden hivatalvállalásról, miután az első ülnökséget és főszolgabiróságot nem nyerhették el (noha meg volt igérve), mert nem akarták magukat az utolsó esküdtségig candidáltatni. Egy szintén tapintatlannak találja több magyar a főispán úr azon eljárását, hogy noha ők többszörösen kijelentették, hogy hivatalt vállalni teljességgel nem akarnak, őket mégis elég gyengédtelenül minden poletia candidálta. ( méltósága a magyarok és románok egy részének azon kérelmét, hogy egy, e megyebeli fotrányt, családos apát, hivatalképes egyént candidatióba tegyen, visszautasította, kijelentvén, hogy csak azt candidálja, a kit akar. Ő méltósága, mint Deák-párti főispán oly párttal egyesül, mely az 1848-ki törvények ellen él,a szebeni 1863/4. törvények mellett harczol. O méltósága a testvériség igéivel ott a megyébe és azon három magyart, kit megválaszoltak,Sterca Stulutiu Sándor, és Pappy László szolgabiró urak közbenjárásának köszönhetjük. O méltóságának el kell ismernie, hogy e két szolgabiróban több a testvériség, mint önmagában. 0 . 1- Hodosiu és Borlea urak elhatározták, hogy megyei tisztviselői és képviselői fizetésüket is fogják hozni. Hat éve, hogy e megye tökéletesen a románok kezén van, s ők legkisebb méltánylásai sem voltak a magyarok iránt; ezt jó lesz a nemzetiségi kérdés megoldásánál figyelembe venni. Hogy e megyének fele, ha nem több, a magyarok birtoka, hogy intelligenciánk számosabb és erősebb: ez nem a mi hibás*, s kérjük román testvéreinket, hogy ebből ne csináljanak nemzetiségi kérdést. Különben éljen a testvériség ! Hollaki Imre: Szombathely városa tisztújításának eredménye : Városbiró Jenik Imre , főjegyző Gyük Sándor, aljegyző ifj. Kránitz József, főügyész Kronecker József, alügyész Eredics Ferencz, pénztárnok Schaffer József, ellenőr Hutter Ferencz. Győr, máj. 29. A városi tisztválasztás további folyamában tegnapelőtt, tegnap és ma, szótöbbséggel megválasztanak. Főjegyzővé dr. Kautz Gusztáv, volt id. megyei főjegyző, jelenleg a „Győri Köscsöny“ szerkesztője, aljegyzővé Halma Ferencz eddig is az, törvényszéki jegyzővé szintén az, főügyészszé Probszt Ferencz 61-ki, levéltárnokká Visky József eddigi, felekbiróvá Egerváry József eddigi, számvevővé Steffanics Dénes eddigi (felkiáltással), számtartóvá Frischmann Ignácz eddigi, főorvossá dr. Lumnitzer Károly eddigi (felkiáltással), sebészszé Ofner József, mérnökké (felkiáltással) Tóth Károly eddigi, főhadnagygyá Feldinger Gusztáv, nádorvárosi hadnagy, újvárosi hadnagygyá Fischbach Károly, szabadhegyi hadnagygyá Szauter József. Ekképen a tisztválasztás hat napi erős küzdés után befejeztetett. Az eredmény a magát szabadelvű pártnak elnevezett ellenzékiek javára ütött ki, mert csak azok választottak meg, akiket ezen párt tűzött ki, vagy legalább részben gyámolított. Különben a tisztikar nagyobb része nem politikus egyéniségekből,hanem inkább csak hivatalnokokból áll, a városi hatóságnak erősebb ellenzéki színezetét jóformán a 100 tagú képviselő-testület máj, 31 év bekövetkező választásának eredménye fogja megadni, melybe a miniszteri pártból csak kegyelem útján fognak némelyek bejuthatni, ha ezek is jobbnak nem találandják ily körülmények közt a törpefjinoritás sikertelen szerepléséről lemondani. A bukást főként a sok habítás, fegyelmetlenség, személyeskedés és azon, elvileg dicsérendő, de