Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)
1868-05-23 / 5423. szám
azért szólaltam fel, hogy egyrészt az illetők figyelmét felhívjam azon okokra, melyek az ügyet sürgetéssé teszik, másfelől megvizsgáljam azon nehézségeket, melyek a népnevelési törvénynek ez idő szerint előterjesztése ellen felhozhatók. Ez utóbbiakról azonban legközelebb. d v. Bécsi dolgok. A reichsrath megszavazta szombati ülésében az idei országos budgetnek következő tételeit: A földművelési minisztérium részére ........................... 616,000 ftot. Az igazságügyi minisztérium részére ........................... 9,021,784 ftot. A főszámvevőségi hivatal költségeihez hozzá ■ero szóltak, ellenben az államadósság fejezeténél erélyesebb vita fejlődött ki. Réger indította meg a vitát következő indítványával: ,A tárgyalás és határozat az államköltségvetés 33. fejezete felett az „államadósságokról“ napoltassék el addig, míg a náz a kormány pénzügyi javaslatai felett végleg nem határozott.“ E mellett Ryger azt hiszi, hogy a költségvetés többi fejezetei felett lehetne folytatni a tanácskozást. Dr. Rechbauer támogatja ezen indítványt, de ki akarja emelni e kérdés államjogi oldalát is. Valamint — úgymond — Magyarország nem volt jogilag kötelezve az államadósságok fizetésére, úgyszintén Cislajthania sincsen, mivel az adósságok a képviselet hozzájárulása nélkül vetettek fel. Az, hogy a reichsrath 1861-ben, s később az államadósság kamatait felvette költségvetésébe, szerinte nem álapíthat meg jogcímet; különben vannak újabb államadósságok, melyeket a végrehajtó hatalom contrahált akkor, mikor az alkotmány fel volt függesztve, név szerint az 1865-ki ezüst kölcsön, valamint az 1866- diki kölcsön. Indítványozza, hogy mondja ki a ház határozatilag, miszerint ezen kölcsönök kamatainak a költségbevetésbe való beigtatásából, az ily kölcsönök kérdéseinek elismerésére, s az erre vonatkozó indemnity megadása vagy kiter-jesztése iránt semmi következtetés ne vonattassék. Winterstein, mint előadó, Ryger indítványa ellen szól, ellenben Rechbauerét correctnek találja. A pénzügyminiszter megengedi, hogy theoretice helyes Ryger indítványa, de gyakorlatilag, amennyiben a költségvetést szörnyen elhalasztja, nem kívánatos, hogy elfogadtassék. Azonban az indítványt a ház 13 szavazat többségével elfogadja, mire Winterstein indítványa folytán elnök az ülést felfüggeszti, hogy a budget-bizottság a további tárgyalás módjáról tanácskozzék. A bizottság azonnal össze is ült, s elhatározta, hogy a budget tárgyaltassék tovább,eszközöltessék t. i. másodszori olvasása, de a harmadszori olvasás halasztassék akkorra, mire a kormány pénzügyi javaslatai elintézve lesznek. A ház erre ráállt, akarta is azonnal folytatni a tárgyalást, de minthogy — minisztertanács lévén — a miniszterek közül senki sem volt az ülésben jelen, elhalasztotta a hétfői ülésre. Az ülés végén még egy kis episod történt. Bartels lovag alezredes Linczben publicistáifoglalkozása folytán perbe fogatván, a reicharabhoz fordult, hogy a katonai hatóság alól elvonassák, s esküdtszék elé állíttassák. Azonban Bartels a napokban Linczből hirtelen eltűnt, s alaposan gyanítják, hogy elfogatott. Weiehsc nem akarja ugyan ezen tényt a reichsrath provocatiójának tekinteni, de sürgősen indítványozza, hogy a kérvényezési bizottság utasíttassék, hogy Bartels petitiójáról a legközelebbi ülésben, minden formaság kizárása mellett, jelentést tegyen. A ház az indítványt, mint sürgőst a kellő 2, szótöbbséggel elfogadja. Az alkotmánybizottság letárgyalta az államadósság ellenőrzéséről szóló kormányjavaslatot, s az egyenes reichsrabh választásokra vonatkozó előterjesztvényt. Az elsőbbik helyett egészen újat készített a bizottság, melyhez azonban Breszl is hozzájárult. Az utóbbi, melynek csak Ziemialkovszky opponált, változatlanul fogadtatott el a bizottság által. A porosz és angol kereskedelmi szerződésekről (melyeken a magas országgyűlés működése kissé fennakadt), a Berlinben megjelenő „Volks- Zeitung“ is megemlékezik, s ezt jegyzi meg: „különben igazuk van a magyaroknak, legyenek a nevek a dolgoknak megfelelők. A régi egységes Ausztria, az összbirodalom nem létezik többé; ne is kísértsen tehát e képtelenség többé reactionárius kísértet gyanánt diplomaticus okmányokban.“ Bizonyosak voltunk benne, hogy a bécsi „Zukunft“ a görög keleti egyháznak országgyűlésünkön tárgyalt ügyét, a heves oppositiót, melylyel szembe állították magukat egymással a szerbek és románok, ellenünk fogja kiaknázni, csak azt nem mertük előre megjósolni, hogy a „Zukunft“ voltaképen a szerbek vagy a románok mellett köti-e fel kardját. Egyet tartottunk bizonyosnak, azt, hogy a csapást mindenek felett nekünk magyaroknak szánta. Sejtelmünk — kissé későn ugyan — de valósult. A „Zukunst“ a szerbek historicus jogainak kel védelmére, melyeket szerinte a magyar országgyűlés lábbal taposott akkor, midőn a keleti egyház viszonyait a két nemzetiség elválásakor törvényhozásilag szabályozta. A magyar országgyűlésnek, mint a „Zukunst“ állítja, egyébb szándéka sem volt, mint a két nemzetiséget egymásra uszítani, s „ha — így végzi fulmináns czikkét — a felsőház is elfogadja az illető törvényjavaslatot, ami, fájdalom, várható, akkor nem maradna a szerb nemzetnek (?) egyébb hátra, mint egy testtel-lélekkel ezen eljárás ellen felkelni, s kezében az ily flagráns elnyomás ellenében ünnepélyes óvással, ahhoz folyamodni, kinek elődei a szerb nemzettel szent szerződés kötöttek.........Királyukhoz, kinek trónját Szerbia fiai testükkel támogatták, midőn a hűtlenség és árulás döntötte meg.“ Hogy ki hinti a konkolyt, ki támasztja a viszszavonást, azt olvasóinkra bízzuk megítélni, külömben is dicséretes mérsékletnek ismervén el a „Zukunst“részéről, hogy a szerbeket pártfogásért egyenesen a czárhoz nem utasítja. Mentségéül különben elismerjük azt is, hogy bizony fájhat neki látni azt, hogy az országgyűlés bölcs mérséklettel szolgáltat igazságot minden oldalra, ami mindenféle gyümölcsötteremhet, csak olyat nem, milyent a „Zukunft“ szája ize kíván. Azért hiszszük, hogy mérges csikkeinek nem lesz sok hatása. __ A szathmármegyei Deák-párt programiigi Midőn hazánk közjoga nyíltan mntik, s midőn a szentesített törvények iránti engedetlenségre s a társadalmi rend felbontására nyílt felhívások és buzdítások történnek, minden jó polgárnak s minden értelmes férfiúnak első kötelessége gátat rakni az árnak, mely mindent elnyeléssel fenyeget. Azért a szatmármegyei jobboldali párt eljöttnek látja az időt, hogy magát megalakítsa, határozottan szervezze s consolidálja. És midőn ezt teszi, büszkén veszi fel a „Deákpárt“ firmát, melynél tisztábbat, önzetlenebbet és hazafiasabbat nem választhatott volna. E nagy névhez méltóbb jelszót a szatmármegyei „Deák-párt“ nem választhatna, mint amit Dupin a franczia főtörvényszék első státusügyvéde, 1830-ban választott magának „Sub lege libertás.“ Ily átalakítási korszakban, hol a viták szabad folyama, kétes czélu politikai clubbok szervezése, az izgalmat rendkívüli, s azon fokra emelhetik, mely 1679-ben Angolországban még az iskolás gyermekeket is ingerült pártokra osztá, nincs veszedelmesebb mint a politikai kétes magatartás, s nincs valami szánandóbb mint a népszerűség hajhászása miatti ingadozás, azért a szatmármegyei „Deák-párt“ hazafias kötelességének tartja követendő elveit köztudomásra juttatni. Magára a főalapra nézve, lelkünk mélyéből vagyunk meggyőződve, hogy az 1867-ki kiegyezkedési alap, melyen a jelenlegi felelős kormány fennáll és működik, nem hogy a nemzetnek törvények által biztosított önállóságit s alkotmányos jogait feladta volna, sőt ezen alap képes csak biztosítani a fennforgó körülmények közt hazánk önállóságát s nemzetiségünk fennmaradását, azért nyíltan kijelentjük, hogy a jelenlegi felelős kormányt támogatni fogjuk mindaddig, valameddig működése alkotott törvényeinkkel összhangzásban áll, támogatjuk, nem szolgai hódolattal ugyan, de azon hazafias érzülettel, mely a békés kibontakozás nehézségeit sem feledheti ki számításából. Ez azonban nem azt teszi, hogy alkotmányunk elfogadott alapja a fejlődés és kívánalmak netovábbját érte el, mert tudjuk és érezzük, hogy a természet örökös törvénye a világot a perfectibilitás lehető legmagasb fokának elérésére ösztönzi, azért mi is igyekezni fogunk, hogy azon törvények, melyek a gyakorlatban és életben az állam czéloknak talán meg nem felelnének, a törvényhozás útján megváltoztassanak, és a kor követelményéhez mért czélszerűbb törvényekkel pótoltassanak; de mindaddig, mig az alkotmányos utón hozott, s a magyar koronás király esküje által szentesített törvények alkotmányos utón meg nem változtattalak, azoktól a tiszteletet s engedelmességet egy szabad, alkotmányos polgár sem vonhatja meg. Valamint vallás dolgában Constant szerint egyetlenegy józan szabálynak : a pulzusok teljes szabadságát, s a tökéletes vallásegyenlőséget fogadhatjuk el, úgy a polgári hitvallás alapjának elutasíthatlan követelményeit , a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságát, szó- és sajtó útján fenntartani kívánjuk. Az egyéni jogokra nézve : a törvény előtti egyenlőséget, valamint a munka szabadságát valljuk elvünknek ; szóval a cselekvési szabadságot pártunk követendő elvül tűzi ki egészen azon végső határig, míg általa egyéni, vagy államtörvény által biztosított jogok nem sértetnek. Mindazon feltételek, melyek a magyar önálló és független államiság fejlesztésére megkívántatnak, ezek közé sorozván a nemzeti honvédelmet — azon kiváló gondját képezik pártunknak, mely mindig oda hatni törekedik, hogy a kitűzött czél eléressék, s a kölcsönös bizalom megrendítésével ne kockáztassék. Tiszta demokratikus alapra fektetett képviseleti rendszerünkkel, s ebből kifolyólag a felelős parlamentáris kormánynyal, a még most is aristocratikus alapon nyugvó helyhatósági intézményünknek öszhangba hozása azon első kötelesség, melynek beváltását a 48-ki törvények szelleme sürgetően követeli, azért a helyhatósági intézménynek, mely sem a népet, sem a kor szelleme által teremtett számtalan érdekeket nem képviseli, az 1848: XVI. törvényczikk rendelete szerint a népképviselet alapján leendő rendezésére, azon szilárd akarattal akarunk hatni, melyet a 48-ki törvények által decrerált népfenség magasztos eszméje követel. A testvérnemzetiségek igényeinek kielégítését az ország integritásának, s nemzeti önállóságának kockáztatása nélkül, lelkünkből óhajtjuk és előmozdítjuk. Kivánjuk, hogy minden a föld tulajdonát nyűgtő, s az 1848-as törvények által érintetlen hagyott intézmények terhei, a tulajdon szentségének megóvása, teljes kárpótlás mellett szüntettessenek meg. Midőn az elősorolt, s mély meggyőződésünkből folyó politikai hírünket a közönség tudomására juttatjuk, nem késünk kinyilatkoztatni, hogy azon politikai küzdtéren, melyre lépnünk egyedül a haza iránti szeretet sürget, csak lejális, s nemes fegyverekkel küzdünk, mert nem lehet felednünk, hogy azon politikai párthoz tartozunk, mely hazánk nagy fiának nevét viseli, ez megtanított bennünket, hogy az igaz ügyért küzdeni csak nemes fegyverrel lehet, s hogy az igaz ügyérti küzdelem erőt ad, bármily nemtelen bántalmak elviselésére is. Kelt Nagy-Károlyban, 1868. évi május 6-án lépéseket a netalán szükséges költségszaporítás iránt megtehesse. Melegen fogadta és örömmel tette magáévá a tanács a szakosztály részéről beterjesztett javaslatot egy megindítandó statistikai tanfolyam iránt, de miután az előadandó tárgyak felosztása, s az ügy foganatosítása mélyen meggondolandó , külön tanári és kormánybeli szakférfiakból alakítandó bizottsághoz utasítá, melynek tagjaiul legott megválasztottak: dr. Kautz Gyula és dr. Konek Sándor egyetemi, Hunfalvy János, polytechnicumi tanár urak, továbbá Weninger Vincze, miniszteri, Ribáry József és Suhajda János osztálytanácsosok, és Keleti Károly, mint a tanács előadója és javaslattevő. A szakosztály részéről elkészített javaslat egy magánjogi statistika szervezete ügyében, valamint az általa bemutatott új minták és utasítás a közoktatási adatok gyűjtése iránt szintén bizottsághoz utasíttattak, mely utóbbira nézve a közoktatási miniszter úr fel fog kéretni, hogy a megválasztottakon és saját minisztériuma képviselőjén kívül még egy-két szakértő tanférfiút nevezzen ki a tanácskozó bizottságba. Hosszabb vitát keltött Leheder Károly Tivadar tanácstag egy indítványa, melyben felszólítja a tanácsot, gondoskodjék módokról, hogy a közelgő hazai aratás iránt, amennyire lehet, hiteles adatok birtokába jussunk, valamint tegyen lépéseket, hogy a külföld hasonló adataira nézve a lapokból merített tudósításoknál hiteles adatokat és gyorsabban nyerjünk, tárgy fontosságának teljes elismerése mellett felhozott ellenérvek, melyek szerint a gazdasági statistika legnehezebb része az aratási statistika nem szerezhető meg anélkül, hogy a megelőzött vetési és művelési adatok iránt biztos tudomásunk legyen, arra indítá a tanácsot, hogy ezen kérdést is bizottság elé terjeszsze, melybe indítványozó Scheder Károly uron kívül Korizmics László, Szénássy Károly és Hunfalvy János urak is — megválasztatván, felkeressék még a közgazdasági minisztérium gazdasági osztályának vezetője Hidegháthy miniszteri tanácsos úr, azonkívül pedig talán a börzei bizottságból választandó két szakértő kereskedelmi férfiú. Végül még a tanács előadója tesz jelentést a szakosztály által kiadandó, „Hivatalostatistikai közlemények “-re nézve, melyből 20 negyed-rét iv már ki lévén nyomtatva, a körülbelül 24—25 ivre terjedő első füzet nyomatása mielőbb el fog készülni, szétküldése pedig azonnal meginditatni. Az orsz. magyar statistikai tanács ülése május 13-kán. (Folytatás.) A népszámlálás ügyében készült munkálat kiegészítése lévén szükséges, miután a statistikai tanács főleg dr. Konek Sándor és Ribáry Sándor belügyminiszteri osztálytanácsos fejtegetései alapján nem hiszi lehetőnek, hogy a népszámlálás a magyar államköltségvetésben foglalt 30.000 ftból eszközölhető volna: arra hívja fel a népszámlálási bizottságot, hogy a munkálat, minta és utasításbeli oldalán kívül, a kivitelt és az egésznek pénzügyi oldalát is vegye tekintetbe, készítsen legalább megközelítő költségvetést, s azt mielőbb a stat.tanácsnak bemutatván, tegye oly helyzetbe, hogy az a közgazdasági m. kir. miniszter úr ő excjánál a kellő kereskedelmi és vámszerződés. (Folyt.) 16. Czikk. Vaspályákon, a szállítványok idejére, módjára és árára vonatkozólag, a másik fél alattvalói és azoknak árui, kevésbé kedvező bánásmód alá nem vétethetnek, mint a saját alattvalók és azoknak árui. A másik álladalom területéből ki- vagy oda történő átszállításokért egyik álladalom által sem szedhetők magasabb vaspályás fuvarilletékek azoknál, melyek alá ugyanazon vaspályán a saját területen fel- és lerakott áruk aránylag esnek. 17. Czikk. A szerződő felek azon lesznek, hogy területeikben a vasúti áruszállítás az egy helyen öszszetalálkozó pályák közti közvetlen összeköttetések előállítási által, s a szállító eszközöknek egyik pályáról a másikra átvitele által lehetőleg megkönnyíttessék. Továbbá ott, hol határszéleiken közvetlen sinösszeköttetések léteznek, s a szállító eszközök átmenete történik, azon árukat, melyek szabályszerüleg lezárható kocsikban vizetnek be, s ugyanazon kocsikon az ország belsejében oly helyre szállíttatnak, hol az elintézésre jogosított vám- vagy adóhivatal létezik, a határszélen való bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, mint szintén a csomózástól felmentendik, amennyiben azok a rakjegyzékek és teherlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek. Oly áruk, melyek szabályszerűleg lezárható vaspályakocsikban valamelyik szerződő fél területén át a másiknak területéből ki, vagy oda be, átrakodás nélkül vizetnek, az árubevallástól, lerakodástól és átvizsgálástól, mint szintén a csomózástól úgy az ország belsejében mint a határszéleken, menten hagyandók, amennyiben azok a rakjegyzékek és teherlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek. A fentebbi határozmányok foganatosítása azonban attól feltételeztetik, hogy az érdeklett vaspályaigazgatóságok a kocsiknak az ország belsejében lévő elintéző hivatalnál, vagy a kimeneti hivatalnál sértetlen zárral és kellő időben megérkezése iránt kötelezettséget vállaltak. Amennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt említetteknél nagyobb könnyítéseket állapított volna meg, e könnyítések a másik féllel való forgalomnál is a kölcsönösség feltétele mellett alkalmazást találnak. 18. Czikk. A szerződő felek alattvalói kereskedés és ipar megkezdése és folytatása, valamint a fizetendő adóra nézve a benszülöttekkel egyforma bánásmódban részesülnek. A gyógyszertári üzletre és a vándoriparra ezen határozmány nem alkalmazható. Ha az egyik fél alattvalói vásárokat és sokadalmakat kereskedés folytatása és saját termesztményeik vagy gyártmányaik eladása végett látogatnak, ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját alattvalók. Kereskedők, gyárosok és más iparűzök, kik ki tudják mutatni, hogy azon államban, melyben laknak, az általuk gyakorolt üzlet után a törvényes adót fizetik, ha akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat tesznek, vagy magukkal vitt mustrák mellett megrendeléseket keresnek, a másik fél területén ezért semminemű további illetékek fizetésére nem kötelezhetők. A szerződő felek egyikének alattvalói, kik különböző államok helyei közt fuvarozást, tengeri vagy folyamhajózást űznek, ezen iparadó alá nem vethetők. 19. Czikk. Az áruk megjelölése és jegygyei ellátása (Ettiquetiung) vagy, azoknak csomagolása tekintetében a szerződő felek mindenikének alattvalói a másik területén ugyanazon védelmet élvezendik mint a belföldiek. 20. Czikk. A szerződő felek kölcsönösen megengedik egymásnak, hogy a .1* «1 ““ A ben és kereskedelmi p.acawn, a hol van más állam cosnulai létezhetnek, .lyeket 87.nt ”T.13« falak agyi«»* *,£ caönOBBég feltétele mellett a ®áBlk nyeket tében ugyanazon jogokat és ke .1 Jjk. élvezendik, melyeket bármely más államé “ tagnak 21. Czikk. A szerződő felek mindegyike külföldi tánsuláit kötelezni fogja, hogy a másik fél alattvalónak, amennyiben az az illető helyen által képviselve nincs, oltalmat és segedelmet ugyanazon módon és nem magasabb illetékeit mellett nyújtsanak, mint saját alattvalóinak. 22. Czikk. A szerződő felek egymásnak kölcsönösen át engedik, hogy vámhelyeikre tisztviselőket küdessenek ki, oly czélból, hogy a vámügyre és határszéli őrködésre vonatkozó ügykezelésről tudomást szerezzenek, mivégre ezen tisztviselőknek mindenkor készséggel alkalom nyújtandó. . .... A két vámterület számvitele és statistikája iránt a szerződő felek egymásnak minden kívánt felvilágosítást megadandnak. 23. Czikk. A szerződő felek azon egyes orszi , melyek vámterületeikből kizárvák, mindaddig, míg kizárásuk tart, a jelen szerződés czikkeiben foglalt megállapodások nem marandók. 24. Czikk. A jelen szerződés 1868. junius 1-vel lép életbe, az 1865. évi ápril 11-én kötött kereskedelmi és vámszerződés helyébe. Hatálya 1877. december 31-ig terjedene.— Azon esetre, ha 12 hónappal ezen nap előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánítaná e szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, ismét egy évig hatályban marad azon naptól számítva, melyben a szerződő felek egyike vagy másika azt felmondotta. A szerződő felek fen tartják maguknak azon jogot, hogy kölcsönös értesítés után ezen szerződésben, vagy az ahhoz csatolt tarifákban bármely változtatást metehessenek, mely annak szellemével s alapelveivel ellenkezésben nem áll, és melynek szükségét a tapasztalás netán kimutatta volna. 25. Czikk. Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok nyolcz hét lefolyta alatt Berlinben kicserélendők lesznek. Kelt Berlinben, 1868. mártius 9-én. Wimpfen. (P. H.) Preus. (P. H.) Bismarck. (P. H.) Delbrück. (P. H.) Philipsborn. (P. H.) Weber. (P. H.) Fggensberger. (P. H.) Thümmel. (P. H.) 19. Vidéki tudósítások 19. Nyiregy háza, máj. Tisztelt szerkesztőség! A különféle czímű napi és heti lapokba oly sok mentségét olvassa az ember arra nézve,hogy miért nem fogadta el Kossuth Lajos (a nagy hazafi) a képviselőséget, hogy már szinte beleunt az olvasó közönség, közelebb is a „Pesti Napló máj. 16. számában a felesleges glossák Kossuth legeslegújabb levelére: ezek mondatnak : „K. azt mondja, hogy „nem csak képviselői állást nem fogadhat el, hanem szeretett hazája viszontlátását is kénytelen magától megtagadni,és alább az mondatik, ő jöhet haza, a mikor tetszik , ha mint képviselő jönni nem engedik elvei, jöhet mint magát ember, ki visszahúzódik a politikától, mert az adott alapon a küzdtérre kilépni nem akar. Reá nézve sincs más törvény, mint amely a haza minden más polgárára nézve kötelező. Hanem — őszintén szólva — épen ez bántja őt, ki magát húsz év óta kivételes állás képzelmébe álmod bele. Tisztelt szerkesztőség, nagyon idején lenne már egyszer igazán — őszintén szólva — kimondani a tökéletes valóságot, miért nem fogadhat el képviselőséget, és miért nem jöhet haza K. , mert becsületes ember akar maradni, és következetes magával;— hiszen ő maga zárta ki magát hazájából örökre, vagy is az osztrák ház uralkodása alatti időre, azon mindenki előtt ismeretes 1849-ki debreczeni mondatával. „Isten velem mindent tehet, csak azt nem, hogy én többé osztrák alattvaló legyek“ — ez tartja őtet vissza, s kell, hogy vissza is tartsa, ha szavának ura akar lenni , csakhogy ha maga iránt következetes, hagyna békét nekünk is idehaza, és ne bolygatná a békülni akaró kedélyeket, s ne áldozná fel hazáját semmi hasznot nem hozó hiúságának, szerintem ezt kellene neki megmondani. Egyébiránt ezen egyéni nézetemért bocsánatot kérve, megkülönböztetett tisztelettel gyök. D. S. egyszerű polgár. Hivatalos. A Somogyvármegyébe kebelezett Szigetvár városában a folyó évi junius 13-ik napjára eső országos vásár az idén ugyanazon hó 15-én fog megtartatni, mi ezennel közhírré tétetik. Pesten, 1868-ik évi május 13-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi kir. minisztériumtól. ut. K is 1 d u f é l é k. Pest, május 22. Személyi hirek. Budáról az udvar körétől folyvást a legmegnyugtatóbb hirek érkeznek. Királyné ő Felsége igen jól érzi magát, és virulób. B, x\^z **, min|; valaha. A csecsemő föherczegne is Felséges anyjához hasonlólag, a legjobb egészségnek örvend. — Ő Felsége nagybányai Jósa , amnéi magyar omági földbirtokosnak a cs. kir. kamarási méltóságot adományozni méltóztatott. — Király ő Felsége dr. B a 1 a s s a tanár és kir. tanácsost 25 éves tanárkodása alkalmából, hir szerint, a Szent-István-rend lovagkeresztjével méltóztatott feldisziteni. — Böszörményi egészsége megjavult, s tegnap már a fris levegőt barátaival a városerdőben élvezte. — Meghalt: 1 Jo zs i 1 Antal, udv. tan., az egyetem volt rectora, élte 77-dik évében, f. hó 19-én. Tegnap őFelsége elnöklete alatt tanácskozás tartatott a honvédelmi törvény tárgyában Bécsben melyben az osztrák,« magyar»88 közös miniszterek részt vettek. Bécsi hirek szerint A VLnköU, A»gHiv»l ki v»n _ Bécsi távirat szerint a de 1e g a 11 p a vtemberben uM, &p ?te«, melyhez nem kell die.« com“““a szombati de » e . t éy, melyel az orvoshallgató ifjúság Balassa tanár tiszteletére a polgári lövölde helyiségeiben rende- XLIA volt Miniszterek, tanárok, orvosok, képviselők ovostanhallgatók, a pest képviselői egyesültek, hogy az estély valósággal lenyen. Balassa tanár egy magyar v hangjai és tisztelői hangos női között fogadtatott. Az ek között kik a tanárnak üdvözletüket bemutták, Wenkheim és Horváth miniszterek, és Klapka tábornok volt. Később a bájos Andrássy Gyula grófné és Eötvös József bárónő is megjelentek és hosszabb ideig nézték a fesztelenül mulató ifjúságot. A távozók kedves emléket vittek magukkal azon derék orvostanhallgatókról, kik midőn tanáruk iránti tiszteletüknek oly méltó módon tudtak kifejezést adni, egyúttal azt bizonyították, hogy így ők maguk is azon a téren keresik dicsőségüket, alkal- s melyen tanáruk babérja termett: a szorgalom, a tanulmány, a férfias küzdelem terén. Éljenek a pesti orvostanhallgatók ! — Vetter Antal a „Hazánkéban figyelmezteti a kormányt azokra, amiket, tekintve a küszöbön álló honvédelmi reformokat, már most is foganatba lehetne venni. Szükséges szerinte magyar nyelvű szabályzat előleges elkészítése ; ez sok időt vevén igénybe, kívánatos, hogy már készen legyen akkorára, ha szükség lesz rá. Óhajait ezenkívül következőleg formulázza:Adassék vissza a Ludoviceum eredeti rendeltetésének, készítessék humánusabb hadi törvénybefektessék a beligazgatás a legegyszerűbb elvekre, végre legyen az öltözet és felszerelés csinos és tartós, nemzeti, de lehetőleg olcsó. — A „Nagyváradi Lapok“-ból látjuk, hogy nemes Bihar megye annyira ragaszkodik azon szabályzathoz, miszerint megyegyűlésen csak a gyűlés tagjai és a tiszteletbeliek foglalhatnak helyet, hogy a helybeli lapok referenseinek sem teszi lehetségessé, ha közléseket hozni a történtekről, úgy tudjuk, a nemes megye közönsége bal-párti; a bal-párt szereti mapát kenni-tenni a szabadelvűség mázával; de itt is látjuk, hogy valóban csakis mázával; minden szabadelvűség első alapfeltétele és minden szabadság első garantiája a nyilvánosság; szabad országokban minden ilynemű tanácskozás nyilvános nemcsak, hanem nyitva áll a lapok tudósítóinak is, kik a nyilvánosságot sokkal inkább képviselik, mint ama néhány ember, a ki a karzaton elfér De azért Bihar szabadelvű vármegye. — Jótékonyságok. J. F. az éhező algiriak számára 5 forintot, a lapunkban a minap említett szegény családapa két beteg gyermeke számára pedig 2 forintot és N. N. 3 forintot tett le szerkesztőségünknél, azon szintén lapunk egyik múltkori számában említett vidéki szegény család számára, melynek hármas fia született. — G aud in chemicusnak, franczia lapok szerint, sikerült gyémánt, zafír, rubin és smaragd-utánzásokat állítni elő, melyek a természetes drágaköveknek nemcsak színével, tüzével s sugártörései tulajdonával bírnak, hanem rendkívüli kemények is, köszörülhetők is, s az üveget is vágják. Ha ez igaz , hatása az ékszer-kereskedésre nem marad el. — A gazdasági egyletek e nyhée junius hóban a kereskedelmi miniszter elnöklete alatt összeül, s az annak tanácskozása tárgyait képező munkálatokon már erősen dolgoznak a nevezett minisztériumban. — A békésmegyei takarékpénztári egylet választmánya az országos honvédalap gyarapítására 400 forint összeget terjesztett fel. A makói izraeliták pedig egyenjogúsításuk emlékére, magukat az országos honvédalap javára öt év folyamata alatt egyenlő részletekben fizetendő 500 forint összeg adományozására kötelezték, s ezen összegből a folyó évre eső 100 ft részletet beszolgáltatták. — Ismét egy érdekes külföldi votum fekszik előttünk új állapotainkról. Pascal Duprat, a kiváló nemzetgazdász „egykori népképviselő,“ mint Francziaországban czimezik, magyarországi útjának tapasztalatait a „Journal des Economistes czímű folyóirat szerkesztőjéhez, Gartier Józsefhez Florenczből intézett levelében teszi közzé. Előszámlál többek közt minden nevezetesebb hazai lapot, s néhány szóval jellemzi valamennyinek irányát és működési körét._ígéri, hogy közelebbről terjedelmesb munkát fog közrebocsátani magyarországi tapasztalatairól. Levelének végén így nyilatkozik hazánk új helyzetéről: „Addig is (míg t. i. amaz ígért munka megjelenhetnék) azon következtetést vélem vonhatni mindabból, mit önnek előszámláltam, hogy a szabaddá lett Magyarország szorgosan felhasználja szabadságát, és hogy a körülmények szerencsés találkozása folytán, máris alkalma van a közgazdászati átalakulás jótéteményeit élvezni. Az épen vázolt kép egyébiránt talán egy más következtetésre is feljogosít s ez az , h°gy a politikai és vallási reactio minden erőlködései daczára is a régi Európa mindinkább háttérbe szorul s letünőfélben van az események színteréről.Farkas Lajos, aki hosszas száműzetés után most érkezett haza Amerikából kéri Lux Jakab orvos urat, mint egykori sárospatala tanulótársát hogy lakhelyét tudassa vele Nagy-Mihályba, Zemplén megyébe *) ~ A‘d8u általár0B biztosítótársaság L0ZgA6 h;1napVmáj’ 23á“ a társaság Jabdón házában Erzsébetién 3. az. délutáni 4 óra^4^10,&kjK54&1“H minden második szerdán Ési a. ká 6 fo8v* **^*AAi»* a legnagyobb gondot fogja fordítani 7 ?!“7 hogy e bizottmánynak csaknem iroL ^dekeB» »•»«.. .„„jí be»,... in,Arr a „Cydom alma“ szerzőjé 4 aklKár°ly „Gibbon“ jeles fordítója, Grea/LYo^ Pongrácz Emil. a vers- i k .100 é® b* földi nyzairól ismert M i 1 a s*?„'^ Vilm^“1. *) A többi hazai lanokkt w • ••!_ távol volt honfitársunk “ ha,itót ely soká *én,t átvenni °k 'tiní' ^«Üstből ektt.l. va