Pesti Napló, esti kiadás, 1869. május (20. évfolyam, 98-120. szám)

1869-05-05 / 101. szám

101. szám. Szerda, május 5 -én 1800. 20. évi folyam. Kiadó­hivatal: Ferencziek­ tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ...............................2 frt. 3 hónapra ...............................6 „ 6 hónapra ............................ 12 „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...........................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Ferrencziek­ tere 7. sz. Az előfizetési- és hirdetmény­ dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pest, május 5.1869.­ ­ Consulsági kinevezések. Ő Felsége ápril 4-kéről kelt legfelsőbb elhatározásával az ibrailai alcorsult, Montlony Oszkárt jassy-i con­­sulnak, és a jassy-i főconsulsági titkárt, Haus­­wenzl Jánost ibrailai consulnak nevezte ki.­­ A r. kath. hitvallású képviselők részé­ről, a r. kath. autonómia sürgetésének ér­dekében a kirendelt küldöttség a herczeg­­primásnál tegnap tisztelgett. A kölcsönös üdvözlések és eszmecsere nyilvánítások után a herczeg-prímás teljes megnyugtatólag ki­jelentette,­hogy az autonómia érdekében a püspökség a tolmácsok­ óhajt és igényeket megelőzni kívánja. Az úgynevezett országos autonomikus értekezletre a meghívók és választási szabályok sajtó alatt vannak, s a vá­lasztások püspök-megyénkint junius 20-ig terv­szerűig befejeztetvén, az értekezlet Pesten 20-ka után fog megtartatni. Az értekezlet 103 világi férfiúból, s azontúl egyharmad része arányban, a püspöki kar és alpapságból, egy­házi elemből fog alakulni.­­ A rom. kath. autonómia érdekében f. évi május hó 9-én délelőtti 10 órakor a pastmegyei teremben tartandó m­a­g­á­n­é­rtekezlet­­r­e a képviselő és felsőháznak rom. kath. hit­vallású tagjai tisztelettel meghivatnak. Hazai lapont A „Hazánk“ ma egy egész czikket válaszol a házszabályok ellen emelt reeriminatiókra tett azon megjegyzésünk­re, hogy mi nem csatlakoznánk e jajveszeklés­­hez, annyival inkább nem, mert e bizottságban oly kitűnő és tapasztalt hazafiak voltak együtt, mint Ghyczy K, Várady G., Bónis, Ivánka I., Ráday L. stb. A „Hazánk,“ mai válaszában közli az egész házszabályi bizottság névsorát, s benne találjuk a Deák-párt egyéb tagjai közül Királyi Pált is, lapunk­ból munkatársát, valamint Zichy Antalt, ki ez idő szerint nem képviselő. E kettőt azért veszszük ki a többi közül, mert a „Hazánk“-nak ezen bizottság munkálatairól közlött adatait némileg kiegészíteni kívánjuk. A „Hazánk“ ugyanis constatálván, hogy a többször emlegetett bizottságnak 11 ellenzéki és 24 deák-párti tagja volt. E szerint a felelősség a rosz házszabályokért a Deák-pártra háramlik. Ez helyesnek látszik, de még­sem az ! Bár ti.ely roszul végzett parliamentáris munka ódiuma vagy dicsősége, mihelyest szavazat által eldön­tetik, s ha mindjárt egyik párt csak csekély ma­joritással is leszavazza a másikat, megszűnik párté lenni, ha nem lesz a hongyülésé. Annál inkább a jelen esetben, midőn épen a ház alakulásáról három elaboratum került a bizottság elé: egyiket készítte Ghyczy K., egyiket Királyi Pál, egyiket Zichy Antal. Az a bizottság pedig, melyben a Deák-pártnak 24, a baloldalnak 11 tagja volt, az általános vita alapjául Ghyczy Kálmán elabora­­t­um­át fogadta el. Ezek az elfogadott házszabályok aztán ki­­utasittattak az osztályokhoz s az osztályok az­tán a­hány van, annyiféle módosítást gondoltak ki, és a központi osztály, kötelességéhez k­é­p­e­s­t, az egyes osztályok százfelé ágazó je­lentéseiből módosította újra a teljes ülésben, hol a központi előadó referált. A tények tehát ezek : 1. Ghyczy Kálmáné az elaborátum; 2. a módosításokat nem a Deák­párt tette, különben azok egyöntetűek lettek volna; 3. a központi bizottság nem tett módosí­tásokat, csak kombinálta a kilencz osztály jelen­téseit; 4. végre az országgyűlésen magán kevés vélemény­különbség merült fel e tárgyban, s így szinte egyértelműleg készültek az incriminált Elhibázta a házszabályokat, de nem a Deák­párt, sem a baloldal, hanem az országgyűlés­ botlása annyival nagyobb, hogy pártkülönbség nélkül segítették benne egymást kölcsönösen ; nagy nyegleség magáról elhárítani akarni azt bárkinek, a­mi őt illeti, s annál nagyobb, hogy a mostani házszabályok mégis jobbak, mint az azelőttiek. Végre, a­mit Deák Ferencz módosított rajtuk, arra még csak ma kerül a sor, és még egyszer végre : keresve még a kákán is lehet csomót találni, hát még gyarló házszabályokban ! — Ennél mulatságosabb azon clamantes, me­lyet az ellenzéki lapok azon ütnek, hogy a Deák­­párt „csak“ egy baloldali jegyzőt választott a képviselőházba , sőt a mai bíráló bizottságok megválasztására is borúra-derűre candidálnak, s minden tőlük telhetőt megmozdítanak, hogy he­lyes arányban állíttassanak össze a verificáló bíróságok; de még a képviselőházon kívül, az országos hivatalokra is aspirálnak baloldali jog­­c­í­műkön. Erre vonatkozólag igen jó czikket olvasunk az „Esti L­a­p“-ban, melyből a következő sorokat átveszszük : „Ők, kik a választásokra úgy mentek, hogy min­dent elvesznek, mindent elragadnak, még Deák Fe­­renczet sem hagyják meg képviselői székében ! Ők, kik a választások alkalmával főleg a jobboldal kitűnő talentumai ellen szerveztek összeesküvéseket; kik Somssich, Csengery, Trefort helyébe politikailag igno­­ra quantitásokat ajánlottak ; kik Miskolczon Horváth Lajost és Vadnayt megbuktatták ; kik győzelmi pom­pát tartanak, mert Szentkirályi és Gorove kisebbség­ben maradtak; kik Kerkápolyit és Tanárkit eddigi kerületeikből kiűzték ! „Elfeledték a perfid játékot, melyet velünk Pesten űztek ? A belvárosban lakó polgárok, kik házbirto­kosok a külvárosokban, k­ik szőlőt, gyümölcs, vagy c­szk­ertet birnak a város területén, eddig rendesen a külvárosok választókerületeibe íratták be magukat, a­hol a pártkü­zdelem mindig erősebb szokott lenni. Ezen polgárok Ujházy felléptetése által hazafias kö­telességüknek látták Deák Ferencz számára fényes többséget szerezni, s csak igy történhetett, hogy a József- és Terézvárosban a vagyonos és intelligens osztály néhány szónyi többséggel leszavaztatott! „Minden eszköz, minden fegyver, minden ámító argumentum jó volt és szabad volt ahhoz folyamodni, ha a Deák-pártnak árthattak vele. Az volt a legna­gyobb ember, a­ki „megmutatta,“ hogy az ő várme­gyéjéből egyetlenegy jobboldali képviselőt sem kül­denek fel. Az ilyen nagy embernek megbocsátották, ha pártérdekből a megyei administratiót olyan ke­zekre bízza, hogy miattuk a köz- és magán­ügyek a legsiralmasabb állapotba jutottak. A legtörzsökö­­sebb magyar városok oly képviselőket küldöttek, hogy nevek hallatára el kell bámulnunk a fölött, hogy húsz­­harminczezer ember közül épen ezt tarthatták legér­demesebbnek a törvényhozói szék betöltésére kisze­melni ? „És a­midőn mindez megtörtént, nem szégyenesnek a­miatt panaszkodni, hogy a jobboldal, mely az ellen­zék minden legillegálisabb fegyveres ellen is 110 szó­nyi többséggel bír, nem akar az ő kedvükért abdicál­­ni, hanem kötelességének tartja tovább is szolgálni a hazát, s nem veti oda a gyeplőt a rokonczátlankodók közé.“ Bécs, máj. 3. (A gratz-szen­t-g­otthárdi, kis-czell-veszprém-fehérvári vas­­utareichsrathban.) A nemzetgazdasági bizottság vasúti albizottmánya mai ülésében, mely­­en a kormány részéről Plener, kereskedel­mi miniszter, és Pfeiffer, minisztertanácsos vet­tek részt, a kormány előterjesztvényét vette ta­nácskozás alá, a Gratzból Szt. Gotthárdig kiépí­tendő vasútvonal iránt, vonatkozással a Szt.­­Gotthárdtól Kis Czellen és Veszprémen át Székes- Fehérvárig (itt ismét vonatkozással a Kis-Czell­­től Győrig) vezetendő vaspályán. Az általános vita közben K. P e t­r i n o, előadó megvilágítani törekedett e vonal jelentőségét, hozzászólt a kettős tervhez (Gratz-Gleisdorf-Für­­stenfeld és Grata Rábavölgy Feldbach) s végül a rábavölgyi vonal mellett kardoskodott, mely a kormány előterjesztménye. Hasonlókép­zeltek védelmére a kormány előterjesztményének S­t­e­ff­e­n­s és dr. Kr­u­n is. A törvényjavaslat 1-ső czikkelye vita nélkül fogadtatott el A 2 ik czikknél hosszú vita keletkezett a 34 ezer ftnyi összeg fölött, mely az engedély tar­tama alatt mértföldenkint a társulatnak bizto­síttatnék. Megjegyzi valaki azt is vitatkozás­ közben, hogy míg a stájer területen a vasutak hasonlít­hatatlanul több költségbe kerülnek, mint Ma­gyarországon, itt mégis 36,400 frt biztosíttatik mértföldenként. Itt egyszersmind a pálya kiépít­­hetése iránt támadt aggodalom is kifejezést nyert Dr. Grosz indítványozza 840,000 ftnyi összeg felvételét mértföldenként. Az előadó en- *­­nek ellenében 800,000 ftot, s Steffens 760,000 frtot. Szavazatra kerülvén a dolog, az előadó in­dítványa fogadtatik el. A következő pontok minden érdemleges vál­tozás nélkül fogadtattak el a bizottság által. E tárgy még a nemzetgazdászati bizottság teljes számú gyűlésében vonatik tanácskozás alá. Országgyűlési tudósítás: A képviselőhöz május 5 én tartott ülése. Elnök:Somssich Pál; jegyzők: B­u­­j­a­n­o­v­i­c­s Sándor, Mihályi Péter. A kor­mány részéről jelen vannak : Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök, H­o­r­v­á­t Bol­dizsár , Bedekovics Kálmán , M­i­k­ó Imre gróf, L­ó­n­y­a­y Menyhért és Gorove István, miniszterek. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Elnök jelenti, hogy a ház határozata foly­tán a mai ülés napirendjének első tárgyát a ház­nagy megválasztása képezi; ezenkívül a kilenc­ bíráló bizottság, valamint a kérvényt, gazda­sági és naplóbíráló bizottságok tagjaira is be fognak adatni a szavazatok. A szabályok értel­mében a háznagyra beadott szavazatok a ház előtt lesznek összeszámlálandók; a többi válasz­tás eredménye később is kihirdethető, s így azu­tán a bíráló bizottságok, és végül a naplóbiráló, kérvényi és gazdasági bizottságok tagjaira egy­szerre lehetne szavazni. (Helyeslés.) Ghyczy Kálmán: A kérvényi és gazda­sági, valamint a bíráló bizottságok tagjainak számát a házszabályok meghatározzák, a napló­bíráló bizottságét nem. Szavazás előtt tehát ha­

Next