Pesti Napló, 1869. augusztus (20. évfolyam, 175–199. szám)
1869-08-01 / 175. szám
valódi műveltségről a tanuló ifjúság közt szó sem lehet. Ez állításomat, fájdalom! igazolja a mindennapi tapasztalás; néhány héttel ezelőtt egy pesti nagykereskedőház a levelezési szakmához egy egyént keresett gyönyörű feltételek alatt, ki a magyarnémet nyelven kívül még franczia és angol nyelveken levelezni tud, és mi lett ennek következése, az, hogy egész Magyarhonban ilyen egyént nem talált, ki erre vállalkozhatott volna. Köszönöm az ily oktatást, és ily tanulást is, mely után egy fillért sem kereshet magamnak! Elég hiba az az összes felsőbb tanintézeteinkre nézve, hogy azok elöljárói oly keveset törődnek az ifjúság practicus neveltetésével. Nincs egyéb hátra, mint a gyakorlati térre kilépni, és két külön gymnasiumot felállítni. Egyikben tanítják önök oly szigorral, mint véleményükben kívánták a görög nyelvet, a többi schlendriánnal (de itt ajánlanám, ha görög nyelvtanárokról gondoskodnának, akik tudnak görögül ; Magyarhonban ilyeneket hiában keresendenek, mert nincsenek; egy kis Anabasis fordítás, egy kis elemezés még nem tudomány!); nyelvtanaikhoz használják áthatlan szent titka mély tudományossággal irt grammatikáikat, amelyből nem ri ki a „rejtélyes paedagogicai avatatlanság,“ mint önök nyilatkoznak Ollendorf tanmódszerének behozatala ellen ; tanítják önök leendő jogászaiknak a mathesis fellengző tanait, és hadd állíthatnék én fel egy minden vallás felett álló tiszta államgymnasiumot az alább elősorolandó tantárgyakkal, s meg vagyok győződve, hogy Magyarhon összes tanuló növendékei e gymnasiumba sereglenének. A kor szelleme, s a mindennapi tapasztalás következő tantárgyakat tesz elkerülhetlenül szükségessé a gymnasiumban. A négy alsó osztályban: 1- ör a magyar, 2- or a német nyelvet; 3- or a franczia nyelvet (a deák he lyett); 4- er az angol nyelvet (a görög helyett) ; 5 ör az osztrák birodalom történetét; 6 or. Az osztrák öszbirodalom földiratát, e két utóbbit különös tekintettel Magyarországra, és 7-ez a minden embernek elkerülhetlenül szükséges tudnivalókat a számtanból. Jé Hn'énatee Ja Sommalí taltam, hogy a legcsekélyebb tehetségű tanítványaimmal Ollendorf tanmódszere után váratlan és meglepő rezultatumokat tudtam felmutatni, s nekünk inkább a gyengébb felfogású tanítványainkhoz kell alkalmazkodnunk, nehogy ellen esetben az osztálynak fele is hátramaradjon. Aki nem egészen bízik Ollendorf tanmódszerébe, olvassa: Oppenheimi dr. Burger, Geller igazgató, Máhr Ferdinánd laibachi iskolai elnök, Hall Vazul tengerészkapitány, Versaint naneyi lyceumi tanár s több tekintélyek nyilatkozatait, e nyelvtan czélszerűségéről és életrevalóságáról eléggé meg fog győződni. A négy felső osztályban: Az alsóbb osztályokban előadott négy nyelvnek folytatása és befejezése, rövid irodalmi történetismerettel; továbbá egyetemes világtörténelem; egyetemes földrajz ; természettan; váltójog, s telekkönyvi eljárás. Ezek oly tantárgyak, melyek minden műveit embernek okvetlenül szükségesek, ellenkezőleg, melyeknek tudása nélkül műveit európai embert alig képzelhetünk. Mielőtt e czikkemet befejezném, legyen szabad indokolnom azt, miért kívánom a franczia, és angol nyelvnek behozatalát a gymnasiumokban? A felelet erre röviden az, hogy a mindennapi tapasztalás. — Köztudomású dolog, hogy minden szülő, ki szerény kereenénj élő. Csak néhány fillért félre tenni képes, azon franczia, vagy angol nyelvtanért fogad gyermeke mellé. Miért teszi ezt? Azért, mert e nyelvek tudását a szülők szükségeseknek tartják. Történt-e az valaha, hogy valami szülő gyermeke mellé görög, vagy latin nyelv I tanitét fogadott volna? Tudtommal soha, I ha csak azért nem fogadott a szülő gyér- I mese mellé ily nyelvtanárt, hogy fia a próbatéten meg ne bukjék! ! Továbbá nézzünk szét a világon : vaj- I jón műveletlen ember-e az mind, aki gö- I vögül nem tud? Ha ez állana, akkor ne- I hány némethoni görög nyelvtanáron ki- Irül az egész világgal együtt mindnyájan i tarbárok volnának. Ezt pedig semmi fizm alatt meg nem engedjük, ez ellen innepélyesen óvást tennénk. 1« Leginkább pedig azért kivánják a szü- *4 Sk a franczia, és angol nyelvek behozatlát gymnasiumainkban M ért az elszilvhnozva att tapaszgeteltség korszaka a nemzetek között lejárt. A mai világban mindnyájan a világ polgárai vagyunk; a vasutak által mi Franczia,és Angolhon szomszédai lettünk; e két nemzet az egész világon leginkább elterjedt nyelveket beszéli; nekünk eme nemzettől még igen sokat kell tanulnunk, tehát életszükség nyelvüket is tudnunk. . . A vallástanra nézve azon megjegyzésem van, hogy egy országban, melynek lakói annyi sokféle vallási felekezethez tartoznak, a vallástan nyilvános tantárgyat nem képezhet; mert míg egy vallásfelekezetüeknek a religio előadatik, addig a más vallásbeliek henyélnek. Egyébbiránt úgy hiszem, ideje volna már egyszer, hogy a vallás kérdése felsőbb tanintézeteinkből s gymnasiumainkból végkép kiküszöböltetnék ; mivel nem tudom felfogni, hogy Sárospatakon egy tudós zsidó miért nem taníthatná a physicát úgy, mint egy tudós református a világtörténelmét a pesti kegyesrendiek gymnasiumában ? Mindaddig, míg vallási különbségek kicsinyességeivel foglalkozni fogunk, az „igazi miveit“ nevet meg nem érdemeljük. Végül a betűtszámtan, s mértanra nézve megjegyezzük, hogy ki e tantárgyakat különös szenvedélyből tanulni akarja,menjen a reáliskolákba,ott ezeket tüzetesen adják elő, ott bővibe s hosszába tanulhatja mindenki e két tantárgyat. Most tehát nem volna egyéb hátra, mint ily állam gymnasiumot felállítni, azt országszerte közhírré tenni, s meggyőződhetnénk az első évben mindjárt, hogy a szülők, és tanulók e tanrendszert menynyire pártfogolják. D. FEKETE IZIDOR. Belföld, Pest, jul. 29* A s Zőlődéssm&'Váltság ügyében, mint egy vidéki lap irja, az igazi járásban (Somogy megye) nem séki eredményt mutathat]], fel a jogbiztos az egyezségek megkötése tárgyában. A polgárság el van ámítva, hogy ingyért is megkapja; ha hol ígérnek tb váltságösszeget, az oly csekély, hogy a tulajdonosok meg nem állhatják. Vannak helyek, hol a váltság kötelezettek vérig állítják, hogy a föld úgy is az övék, s most még egyszer megvegyék , haszontalan minden capacitátió. Vannak ismét sokan, kik a jegyzőkönyvet alá sem írják, bírót sem választanak, hanem a jogbiztosnak kell hivatalból] nevezni kenyértörésnél, hogy a földosztogatási vád nem egészen alaptalan. Addig könnyű tagadni és takargatni, míg a gyakorlati élet kérdést nem állít az illetők elé,de bezzeg, mikor van alkalom ,reá s az érdek megszólal, akkor aztán kibúvik a szeg a zsákból. — Szabó Imre Pápa városa képviselőjének kineveztetését szombathelyi püspökké a hivatalos lap mai száma közli. Nagy munkáskiállítás rendeztetik ez idén Londonban, s az angol kormány felhívta a magyar kormányt, hogy a magyar munkások részvételét e kiállításon előmozdítsa. E kiállítás nagyfontosságú, mert míg az eddigi iparkiállításokon rendesen csak a gyártulajdonosok és vállalkozók nyertek kitüntetéseket, s a tulajdonképi munkások szóba sem hozattak, a jelen kiállítás czélja az igazi munkásoknak megadni a kellő elismerést A kormány az ügyet véleményezés végett áttette az országos iparegyesülethez, ennek jelentése azonban, mint a „P. El.“ írja, nem igen kedvező, mert úgymond a jelentés, van ugyan nálunk elég oly munkás, ki bátran felléphetne a kiállításon, de hiányzik általában munkásainknál a szükséges pénz és idő is, mit erre fordítani kellene. — Kísérletet tenni mindenesetre jó lenne, s úgy a kormánynak "és az országos iparegyesületnek, mint különösen az üzlettulajdonosoknak érdeP®»t, jul. 31. [Ered. tud.] (Ipa ros - házak.) Fővárosunk szerencsétlen lakás viszonyai következtében, iparosaink egy része egyesülésre lépett, hogy a város egyik alkalmas részén közösen lakházakat építsenek. Tanulva a continens nagy városainak közegészségi és népesedési viszonyaiból előtűnő eredményeken, a házak építésénél nem a franczia kaszárnya-rendszert, melynek káros oldala oly szembetűnő, hanem az angol-amerikai épitési módot fogadták el. Ennek értelmében minden iparos külön saját házában, mely a szükséges kényelem minden nemével föl lesz ruházva, fog lakni. Előleg száz ily egyemeletes házat akarnak építeni. Minden házhoz 40 □ ölnyi telek igényeltetik, melynek fele be lesz épitve, másik fele csinos kertté alakíttatik át, még pedig úgy, hogy két-két kert egymás mellé jő. Minden ház egy emeletes lesz, földszint két, az emeleten 3 szobából állandóogy az iparosok e terveket megvalósítsák azon kérelemmel fordultak a városi képviselőtstülethez, miszerint ez nekik a Terézvárosban I s erdősor, három dob, és szegletutcza közt fek- 3 4603 □ ölnyi nagyságú, jelenleg homokkal dett és használatlanul heverő telkeket az ügy I Szhaszna volta miatt a lehető legjobb feltéte-I k mellett engedje át Az iparosok a vételér 10 -ed részét azonnal, a többit pedig három éve itt akarják befizetni Ezután egyetemleges I állás mellett 3—400,000 frtot akarnak aztkezésekre fölvenni. Egy ily házacska 3500 —4000 ftba kerülne. E terv megvalósulása,mely a fővárosnak egy egészen uj, s a többiektől tisztaság, rend tekintetében lényegesen eltérő részét fogja alkotni, nagy mértékben a képviselőtestület határozatától függ, és tán alig lehetne föltenni, hogy a képviselőtestület teljes mértékben nem méltányolandja azt, s minden tekintetben segédkezet nem nyújtana oly szerv realizálásához, mely a jövőben százszoros módon fogja kifizetni magát. Pest, jul. 31. (A sárospataki ref. k é p e z d e) ügyben Molnár Aladár osztálytanácsos úrtól a következő sorokat vettük : „A sárospataki ref. tanári képezde helyiségeinek az ott felállítandó állami képezde számára történt megvételéről a „P. Napló“ 172. száma egy — némely pontjaiban téves rövid közleményt hozott. Azon természetes érdekeltségnél fogva, melylyel ez ügy iránt — főleg protestáns — közönségünk viseltetik, t. szerkesztő úr meg fogja engedni, hogy az említett közleményben foglalt pár téves adatot a tényállásnak becses lapjában való rövid előadásával helyreigazítsam. A tiszamelléki ref. egyházkerület legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy s.-pataki tanítóképezdéjének épületeit és telkét,egy állami képezde számára 50 ezer forintért az államnak eladja, és ennek megtörténtével saját felekezeti képezdéjét megszünteti, e helyett évenkint 30 egyh. ker. tanitóval leendő ifjúnak azállami képezdében tanitását kötvén ki. (A többi feltételek kevésbé lényegesek.) Az egyezség megkötésével b. Vay Miklós főgondnok és Kun püspök elnöklete alatt egy küldöttséget bízott meg. Az egyi. kerület felhívására a közoktatási miniszter e küldöttséggel teendő értekezésre, s ha lehet szerződés kötésére, Árvay József zempléni tanfelügyelőt, Molnár A. osztálytanácsost bízta meg, s egy államifőmérnököt küldött ki az épület becsértékének felszámítására. A két küldöttség S.-Patakon folyó hó 23. és 26-ik napjain tartott értekezlete és egyezkedése folytán kötötte meg a főbbpontjaiban alább közlött szerződést, mely egyfelől az egyi. kerületi közgyűlés és másfelől a közoktatási miniszter jóváhagyása után fog hatályba lépni. E szerződés felvilágosítására csak azon elveket adom elő röviden, melyek a közoktatási kormány küldötteit vezérelték, s melyeknek okvetlenül módosítaniok kellett az egyi. kerület által előlegezően megállapított pontokat. Ez elvek a következők . A közoktatási kormánynak óvakodnia kell még látszatától is annak, mintha bármely felekezeti tanintézetet csak azért akarnak megszüntettetni, vagy megszerezni, hogy annak helyén állami tanintézet legyen, annyival inkább a jelen esetben, mert a törvényben rendelt 20 tanító képezde úgysem képes a szükséges tanítói létszámot előállítani, s igy a kormánynak kétszeresen kell örülnie, ha a hitfelekezetek is tar ... w.... ituu nodueu veneti at arány, ha ez úgy eszközölhető, hogy belőle a közoktatásra sokkal nagyobb haszon és előny származik, mint aminő kárt okozna azon veszteség, hogy egy felekezeti képezdével kevesebb leend. Ez alapelvből indulva ki, a következő feltételek alatt kötheti meg a kormány a vérszerződést: 1ör ha a megveendő telkek s épületek elegendők lesznek az állami képezde s hozzákapcsolt elemi gyakorló iskola helyiségeiül és kertjeiül. (Ezért kellett hozzákérni a felajánlott birtokhoz még a szomszéd birtokot, s a 3 hold kertföldet.) 2 év. Ha a megveendő birtok becslés szerint legalább is annyit ér, mennyin a kormány megveszi, s igy még látszata is el legyen kerülve annak, hogy talán az érték túlmegfizetése által akart hatni a felekezeti tanintézet megszüntetésére. 3-or. Ha a birtokért fizetendő összegnek és h. kerület képezdére alapított tőkéinek ezentúl is évenként tanítók képezésére fordittatik és biztosíttatik.“(Ezért kellett az évi 3000 ftot ösztöndijjakul lekötni.) E feltételek teljesítésén túl azonban bármi biztosításra és kedvezményre kész a kormány. És valóban e feltételek szerint létrejött szerződésben sokkal több előny és biztosíték van adva az e. b. kerületnek, mint amennyit említett közgyűlési határozatában önmaga kívánt. Csupán azt említem még meg, hogy a kormány kiküldöttei kikötötték, mikép a mintaiskoláért szükséges épület átalakításokhoz, még a szerződés jóváhagyása előtt a város lakosai is 40 ezer téglával, 10 ezer zsindelylyel és 50 öl kővel dij nélkül járuljanak.“ A megállapított szeződés főbb pontjai a következők : Az eddigi felekezeti tanítóképezde, felekezetnélkülivé, s az 1868. XXXVIII. törvényczikk kívánalmainak megfelelővé alakittatik át. — A vallás- és közoktatási minisztérium ugyancsak a szerződéspontjai értelmében, öröksáron átvesz 4 házat, azoknak belső telkeivel, s egy puszta belső telket, melyek összesen 6477 négy szegölet tesznek ki. Mind a telkekért, ideértve az építendő tanítóképezde számára kerti használatot, tagosításkor átbocsátandó 3 hold földet is, a közoktatási minisztérium 46.000 ftot fizet o. é., s pedig olyképen, hogy a nevezett összeg rátánként 1872. év január 1-jén végleg lefizetendő lesz a sárospataki főiskola pénztárába, beleértve természetesen a közbeeső kamatokat is. Viszont köteleztetik a tiszamelléki helv. hitv. egyházkerület az állami tanitóképezdében járó növendékek közt, évenkint 3000 főnyi ösztöndíjat kiosztani, akként, hogy abban legalább 30—40 tanuló részesüljön.A államtanitóképezde, ugyancsak a szerződés végpontja értelmében, jövő őszszel már megkezdi működését. Pest, júl. 31.(Még egyszer a budapesti térparancsnokság és a beteg honvédek.) A hir. lap mai számában a következőket olvassuk: „Néhány lap nemrég azon hírt hozta, hogy a budapesti térparancsnokság néhány beteg honvéd fölvételét a katonai kórházba határozottan megtagadta, s hogy utóbb — miután ezen betegek fölvételét a budapesti városi hatóságnak mégis sikerült kieszközölni — ezen betegek a kórodának nem rendes, hanem csak azon fiókhelyiségében helyeztettek el, mely közönségesen fegyenczek fölvételére szokott használtatni. Hitelesen értesülünk, miszerint ezen egész közlemény nem áll, miután az e tárgyban megindított nyomozás folytán kiderült, hogy a pesti térparancsnokság beteg honvédek fölvételét a katona-kórházakba soha meg nem tagadta, s továbbá, hogy egyetlen egy eset kivételével, midőn egy kórházbeli szökevény ittas állapotban befogatván, az őt megillető fegyencz-osztályba tétetett beteg honvédek ezen emlitett helyiségbe teljességgel nem jutottak. Pest, jul. 31. (Ghyczy Kálmán és a deficit.) Ghyczy K. eszünkbe juttatja azt az adomát, midőn az egyszeri ember vízbe dobta zsémbes feleségét, ki, midőn már szájig elmerül, nem tudván többé beszélni, jelekkel mutogatta férjének a czimeket, melyeket el nem mondhatott. A „Hon“-ban kilencz hasábos czikk árjában igyekszik Ghyczy Kálmán megerőtleníteni Lónyay pénzügyminiszternek a pénzügyi helyzetről mondott beszédét, a bőbeszédű bizonyítgatásainak a vége ismét csak az, hogy mégis van deficit Van pedig olyan formán, hogy kétféle deficitet különböztet meg : cassadeficitet és budgetdeficitet Azt elhiszi, hogy Lónyay fedezni tudja az állampénztár minden kötelezettségeit s igy cassadeficit nincs, de az — szerinte — magából a budgettörvényből kitűnik, hogy budgetdeficit van, mert ezalatt azt érti, ha egy év kiadásai nem ugyanazon évi folyó bevételek által fedeztetnek, ez évben pedig a folyó kiadásokra fedezetül szólhatott a múlt évekről való adóhátralék, úrbéri kötvények stb., tehát az állam actív vagyona. Mennyiben képeznek azonban adóhátralékok is actív törzsvagyont, annak bizonyításával adós maradt. Azon állítást is fentartja, hogy a miniszter a bevételeket igen csekélyekre előirányozta, s azon ellenvetésre, hogy az előirányzat a múlt évek átlagos számán nyugszik, azt feleli, hogy ez bölcs eljárás, de lehet az elirányzatot magasbra tenni, ha a viszonyok kedvezők . Lónyay ezt azért nem tette, hogy később aztán oly beszéddel állhasson elő, mint a minőt ez ügyben csakugyan tartott stb. Summa summarum az jön ki a kilencz hasábból, hogy deficit ugyan nincsen, hanem mégis van; a mennyiben pedig mindazonáltal nincsen, az nem Lónyay érdeme; világosan mondva elvben van, de tényleg nincsen deficit, s ez Lónyay bűne, melyért Ghyczy Kálmán 9 hasábos poenitentiával sújtja a jámbor olvasót, akik közül egyébiránt nem egy érdemli meg ezt, mivel nem rajta múlt és nem adófizető hanyagságán, hogy Ghyczy Kálmánnak kedve teljék, és deficit ne csak elvben, hanem tényleg is legyen. ríu-HUTSK engedélyezése.) A vasút építési vállalkozóknak, kik valamely engedélyt nyernek, újabban minta /u SfrTM4#»«* szokták mondani, hogy az általuk készítendő s benyújtandó tervek alapján a vállalat kivitele tekintetében mások is concurrálhatnak velük; köteles azonban az, aki a más által készített terv alapjára állván a végleges concessiót megnyeri, a terv készítőjének a tervre fordított költségeit megtéríteni. Vasúti concessiót nyertek újabban: Guácsy Ferencz egy évre az Újvidék és Zimony közti vasút előmunkálataira; a bécsi Bankverein egy évre a Sziszek-Brodi fő és az Illava völgyi Barcsiczig menő szárnyvona előmunkálataira; Ráday Gedeon gr. az aszód-váczi vasutéira ; Szeghő Józsefe Szolnok-Szentesen át H. M. Vásárhely felé menő vasútéra az Alföldi vasutig; a bécsi bankverein megnyerte továbbá az Aradról Szegeden és Baján át a Dunáig, továbbá Mohácstól Sregszárdon és Dunaföldváron át Budára menő fő-, és Dunaföldvárról Székesfehérvárra menő szárnyvonal előmunkálataira az engedélyt. Az Arad városában összefutó következő 4 vonalra szintén megadatott az engedély, ám. a szeged-az öreg-aradi; n.-kikindai-aradi; a buttym-aradi s a nagyvárad-aradi vonalra, így minden ágnak reá vonatkozó kiadásai első tekintetre szembe ötlenek. " Az albizottság örvendetes tudomásul vette a kötelességének tartja jelezni, hogy míg egyfelöl az államháztartásban oly szükséges lehető megtakarítás szorosan szem előtt tartatott, addig más felől, mind a fizetések rendszeresebb megállapítása, mind a diplomatiai kar és a consulsági személyzet beosztásánál határozott haladási irány észlelhető, és hogy a bizottság múlt alkalmakkor kifejezett óhajtásainak nagy részben elég tétetett. Amennyiben azonban ez még némi részletekre vonatkozólag nem történt volna meg, vagy a tárgyalások folytán újabb okadatolt kívánságok merültek volna fel, azok az egyes czímeknél elő fognak adatni. Áttérve az egyes tételekre, azokat az albizottság a következő összegekben véli megszavazásdóknak. I. czim. Központi vezetés. 1. rovat rMinisterium költségei. Tételszám 1—31-ig — a 3-ik tétel kivételével — változatlan elfogadandók ; a 3 ik tételre vonatkozólag a külügyministerium a bizottsághoz intézett s annak elnöke által az albizottsághoz áttett átiratában (melyből kiderülvén, hogy időközben egy udvari s miniszeri tanácsos fokozatos előléptetés utján a 4200 írttal megállapított 2. osztályból az 5250 írttal díjazott 1. osztályba lépett által, s ennélfogva ma a 3. számú tétel czímen 5 első és 1 másodosztályú tanácsos van alkalmazásban a végett keresi meg a bzottságot, hogy az így mutatkozó 105. írt szükségleti többletet állapítaná meg. Az albizottság indokolva látván e kívánságot, az említett többletet megszavazandónak véleményezi, minek folytán az 1—31 tételszámok alatt megszavazott összeg 231,448 írtot teend. II. rovat. Elnöki osztály kiadásai. 32—47-ik tételszámok az előirányzat szerint megszavazandók 68,981 írttal. IIL rovat. A jegyirási és fordítási munkálatok számára fennálló osztály költségei. 48—55-ik tételszámok szintén az előirányzat szerint megszavazandók 22,550 írttal. IV. rovat. A házi udvari és állam-levéltár költségei. 56—67. tételszámok változatlanul elfogadandók 25,814 írttal. V. rovat. A miniszteri fizető hivatal költségei. 68—73. tételszámok elfogadandók 7497 frttal. VI. rovat: A keleti apa némir. költségei 74—77. tételszámok, miután a múlt évi javadalmazás felett kért 360 forintnyi többletet indokolja az élelmiszerek magasabb ára, a kívánt összegben megszavazandó 19,002 frttal. ... VH. rovat. Titkos kiadások. ) 78. tételszám. Az 1869-re engedélyezett összegnél 50,000 frttal kevesebb állíttatott be e czimén, az albizottság csak örvendetes tudomásul veheti a minisztérium abbeli törekvését, hogy mentől kisebbre szorítsa e számadás alá nem vonható összeget, s a most kért összeget egészben megszavazandónak véleményezi 500.000 írtban, oly megkötéssel azonban, hogy az kizárólag külügyi czélokra fordítandó, s ez összeg az átruházási jog alól teljesen kivettnek tekintendő, s más forrásokból semmi szín alatt nem növeltethetik. ‘ °Q“ Megszavazandónak véleményez összesen r'lp frtet mely összeget, ha összevetünk az 1869-re engedélyezett 926,099 frttal, sőt az utólagosan a távírdai költségek fedezésére megszavazott 10,000 frtot is hozzá adván, 936,099 frttal e czimen 61,107 frt megtakarítás mutatkozik. “f*1®1 társulása alkalmával az 5b—67. tételeknél, melyek a levéltár javadalmazását tárgyazzák, felemlittetett, hogy a velenczei áramlevéltárból Velenczén k Olaszország í fííí?* megelőzőleg Dudik Béda történész által felsőbb parancs következtében a 11.meghaladó számú szekrény tartalmát képező fontos okmányok szenteltettek ki s szállíttattak Gratzba. uA.A évben történt már az iráni felszóllalás, szállíttassanak ezek Bécsbe az állami levelét V, í,eg' h‘?10,tt történész által nézettessenek által, miután közöttük több a hazai jogviszonyok és történelemre vonatkozó fontos i... , foglaltatnak. Az albizottság helyén 118. blZ0tt8% ezen kívánságot jelen desszak alatt nyomatékosan hangsúlyozza J Ren^imv^)i§i0m,&tiai költsdgek. K e n d e 8 k 1 a d á 3 O k. Az albizottság a külügyminisztériumnak mellékelt emlékiratában a adatok Megszavazandónak, véleményez: — ‘■'Ws** Lakbérek czimén : (tétel 1—68 at . wt) 47.875 frtot. K 8''g d lk wnai' Megjegyzendő, hogy ezen itt felsorolt három ti az füstben! fizetés végett^ vonandó 5 lu levonása már eszközöltetett6 Ugyanezen czim-előirányzat 13 Una* 1 ^Valamennyi követségeknek átalános szolgálat A wn'' * hoTM AXneA A tas säst albizottság, hogy ezek tisztes hivatalostu““ ru számadás mellett vezetett, kiadások mire szolgálnak, s ennél fogva a tiS nem rokon természetűek ily t S és í• T1 a költségvetésbe. mutassanak be Megszavazandó továbbá: Különögálatbeli kiadások* 2 o . , (13. lap) összesen 15.540 frt. üti ’éá ifx i 82 ködési költségek: 5 fi V 18Kört (13. lap) összesen 62^00 frt! Kft ] ö „ f J?®1 *7 des kiadások: 9. tételsora^en' Meg 971.050 frt Rendkivüli180 ^ Csa' tétel 10—11 41.000 frt (kört z k 1 a,d & Coks vitás 20.000 fi t., rendelkLl APia °takii^ az e. kamata P®at.MOL (A közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság külügyi albizottságának jelentése a közös k ulugyministerium 1870-re előirány•.0t*k®-‘t^gvetéséről) A magyar delegáczió külügyi albizottságának jelentése következőleg szól : „Az albizottság mielőtt beleereszkedett volna az elébe adott költségvetés tárgyalásába, kötet’97t0 ^f^hozni magát a felől, hogy az 1868-ik évre a fentnevezett czimen megszavazott költségvetés összegei mi módon kezeltette^, ^eszközöltettek-e megtakarítások és mennyi-A számadóhivatalban azonban azon meggyőződésre jutott az albizottság, hogy még az 1868- ik év számadásai végleg lezárva nincsenek, s így csak is a kézhez vett kezelési kimutatásból szerezhetett magának némi tájékozást a nélkül hogy a véglegesen megtakarított összegeket számokkal kifejezhetné, ,apan, mindazonáltal már is kitűnt, hogy az íorrf. évi költségvetéssel szemben közel 48.000 frt. megtakarítás mutatkozik, s a számadás végleges lezárásakor remélhető, hogy a megtakarítandó összeg körülbelül 60.000 frtra fog rúgni. Ezt azonban számításba venni csak is majd akkor lehetene. Addig az átvett kimktatások, mint a jelen költségvetés egyes tételei megítélésére segítő adatok, voltak némileg a bizottság által felhasználva. Az előterjesztett költségvetés tárgyalását nem kevéssé ,egyszerűsítette a közös külügyministerimnak úgy a költségvetését kisérő emlékirata, melyben felmutattatván az 1869 ik évre megszavazott költségvetéssel szemben a jelen előirányzatban változtatott tételek, e változtatá W:Uád°ía/10adatt,k'' mintovábbá a beadott azon helyes összeállítása, szi unt -AfA'*15MBS , forint, pótlékaival stb. - egy-egy rovatotképez, s I Megjegyzi aiese órára ötszám ren-