Pesti Napló, 1869. augusztus (20. évfolyam, 175–199. szám)

1869-08-05 / 178. szám

ra : Létszám 2.990. Költség 967.642 frt, tehát 1870-re kevesebb : Létszám 248. Költség 84.327 forinttal. A kevesebb költséget a létszám csekélyebb volta magyar­ázza meg. És hogy ezen különbség nem jelentékenyebb, az a javasolt fizetés­emelés miatt van. Ha megmaradtak volna a régebbi tiszti fizetések, akkor ezen kiadás kereselet 108.692 frtot tenne. Tehát itt a fizetés javaslat szerint való emelése 24.365 írtra megyen. Megjegyzendő azonban, hogy tulajdonképen a megtakarítás ezen czimben kisebb az említett 84.327 írtnál, mert eddig ezen czimbe voltak felvéve az utazási költségek , melyek összege 33.018 frtra ment. A valódi megtakarítás tehát teszen 61.309 frtot. Ezen czim következő részekből áll. a) A matrózkar létszámának és szükségletének kimu­tatása 1870. Létszám 988. Költség 307.871. 1869. Létszám 1.12­­. Költség 338.300. b) h­ad­­szerkar 1870. Létszám 483. Költség 123.397. 1869. Létszám 525. Költség 149.910. c) gyalog­ezred 1870. Létszám 1.036. Költség 245.872. 1869. Létszám 1.110. Költség 274.983. d) a fiu­mei tengerészeti akadémia kara 1870. Létszám 54. Költség 99.300. 1869. Létszám 54. Költség 100.000. e) a polai vizirati intézet kara 18­70. Létszám 3. Költség 4.759. 1869. Létszám és költség nem létezett f) polai fő- és reáltanoda kara 1870. Létszám 13. Költség 7.936 1869. Létszám 14. Költség 8.919. g) polai teng. fő, dignanoi fiókkórház 1870. Létszám 165. Költség 94.180. 1869. Létszám 166. Költség 95 530. A fiumei tengerészeti akadémiát illetőleg meg­jegyzendő, hogy az 1870-re számított kiadások csak látszólag csekélyebbek, mint az 1869-kiek, mert az 1869-i előirányzatban benne voltak az utazási költségek is. Egyébiránt is kijelentette a tengerészeti osztály vezetője, hogy kész min­den lehetőt megtenni az akadémia emelésére, és alkalmasint többet kellene arra fordítani Ibil­ben, mint a­mekkora összeg részére 1870-re van az előszámításban igénybe véve. Meg kívánja itt még jegyezni az albizottság, hogy azon esetben, ha a fiumei akadémiának épülete előtt levő földje egy része a vasúti indó­­ház építketése végett kisajátíttatnék, óhajtja, hogy az ezen kisajátítás következtében befolyó összeg egy, az akadémia részére alapítandó csil­lagdára fordíttassék. A tengerészeti albizottság ezen czimben elő­irányzott 883 315 forintot megszavazás végett ajánlja. V. czim. Elkülönítettek. Ezen czimen 1870 re fel vannak téve : Létszám 177. Költség 262.932 frt. 1869-re a számfelettiek ré­szére igénybe vett szükséglet kihagyásával . Létszám 234. Költség 302 571 frt 1870 re ke­vesebb . Létszám 57. Költség 39.639 frt. (A számfelettieket is ide számítva 1869-re a czim alatt 365.259 frt. volt meg­zavarva ) A fennebb kimutatott keves­let származik részint abból, hogy a személyzet kevesbedett, részint pedig abból, hogy az 1869-ben ezen czim alá sorolt egyének közül többen fordulnak jelen­leg az I, II., és Ill-ik czimekben elő. A terv szerint való fizetés emelés ezen czimben 25,114 frtot teszen. Ezen czimet képezik : a) A tengeri haderő személyzete kiegészítésére 1870. Létszám 160. Költség 226.400. 1869. Létrám 218. Költség 271.701. b) Különös elhelyezésben levő tisztek 1870. Létszám 3. Költség 16.134. 1869. Létszám «*• Költség 14.950.­­A rendszeresitett helyi •»'­­kalm~~tt-i-an levők 1870. Létszám 14. Kőt­ség 20.397. 1869. Létszám 13. Költség 15.920. A tengerészeti albizottság az ezen czimben kitett 262.932 forintnyi összeget megszavazni vélemé­nyezi. VI. czim. Hajóépitészet és gépek. Az 1870. évre van ezen czim alatt számítva összesen 3.702,152 ft. Ugyan ezen czimen volt megszavazva 1869- ben 3.690,206 frt. Ezen összegnek legnagyobb része alakul azon százalékból, melyet, a hajók eredeti értékét véve fel alapul , valamely hajóraj állandólag ugyanazon karban tartá­sára u. m­. a hajók újakkal való pótlására és jó karban tartására kell fordítni. A hajórajnál e tekintetben elfogadott perezontszám 9 és ’l®. A monarchia összes tengeri haderejének új értéke: 29,615,570, ezen összegnek 9'Lu/o fordítandó magának a hajórajnak állandólag ugyanazon nagyságban és karban tartására. Most valamivel annál kevesebb van igénybe véve, miután a 186,000 írtra becsült, jelenleg épülő­félben levő, „Pola“ nevű szállítóhajó csak június végével fejeztetett be, ennek kamatai tehát csak fél évre vétettek számításba, így jött ki : 2,801,644 forint. Továbbá a mellék és munkahajók, melyek­nek összes értéke 626 340 frt, hasonlag 9"L"10- al számítva 59,502 frtot igényelnek. Végre a vitorlás hajók és a hajó­testek (hulks) részére csupán 3'L°lo véveszámításba — 22,168 frt. A három összeg együtt 2,886,384 ftot tesz. Ez valamivel több, mint a mennyi múlt évben ugyan­ezen czélra igényeltetett (1869-ben 2,815,115 frt.) De „Lissa“ pánczélos csavar fregatt az idén először jön számításba 3,128,000 frtnyi értékével. —■ Hogy az arány­ összeg e miatt nem még nagyobb, oka, hogy némely ha­jók, különösen a vitorlások, eredeti beesőkön jóval alul vannak a kimutatásban felvéve. Egyébiránt ezen tételeket illetőleg előadta a tengerészeti osztály vezetője, hogy ő maga azon arányszámokat, melyekkel a hajórajnál a romlá­sok kiigazítására és az elhasznált hajók újakkal való felcserélésére fordítandó összegeket ki le­het fejezni, nagyon önkényszerűeknek és keveset mondóknak véli. Szerfelett nagy tételek jönnek úgy ki, melyekben a legkülönfélébb kiadások vannak ugyanazon név alá erőltetve.­­ Szán­dékozik a százalékok meghatározását a hajó ja­vításoknak és hajóraj újakkal való pótlásának meghatározásánál mellőzni, és ez után mindig részletesen indokolni és külön tételekben adni elő : micsoda szükségei vannak a hajórajnak a javításokat és az új építéseket illetőleg? Ez volna azon főváltozás a budget belszervezetén, melyre hivatkozás történt a bevezetésben. Ezen czim további részei : a) A hajók és gé­pek által szükségelt tüzelő és más kisebb értékű anyagok 1870. 639,281, 1869. 705,736. b) Ten­­gerészeti munkahajók újakkal helyettesítése 18­0. 28,547, 1869. 50,588. c) A tengerszertár üzletgépeinek ujakkali helyettesítése és jó kar­ban tartása 1870. 39,000,1869. 40,000. d) Chro­­nometerek­, műszerek­, tengerabroszok­ 1870­­.000, 1869. 6,000. e) Teherhordó munkásoknak összesen 1870. 100000, 1869. 105,000. A tenge­részeti albizottság ezen czimben kért összesen 3,702,152 frtot megszavaztatni ajánlja. VII. czim. Tüzérség. Ezen czimben összesen 1870 re az előirányzat szerint kell 237,837 fi­t. Ugyanezen czimben 1869-re meg volt szavazva 430,695 frt. Tehát 1870-re kevesebb 192,858 forinttal. Ezen czim következő részekből alakul : a) Gyakorlati lőszer 1870. 92 759,1869.55,682 frt. Igen természetes, hogy a gyakorlati lőszerre több megyen mint eddig, mert egy 9" hátultöltő ágyú shrapnel lövése 78 frt 72 krba kerül, ilyen neműek jönnek pedig az uj hajókra , jelesül a Lissára. Néhány lövést pedig csak kell velők tenni, hogy a legénység begyakorolódjék az olyanokkal való bánásban. b) Krup- és Arm­­strongféle ágyuk számára lőpor 1870. 105,278, 1869. semmi, c) Tüzérségi felszerelési anyagokra és készületekre összesen 1870. 39,800, 1869. 325,813 frt. 1869-ben azért kellett annyival több ezen utolsó tételre, mert a Lissa és Helgo­land ágyúi értékének egy nagy részét kellett azon évben kifizetni. A tengerészeti albizottság az ezen czimben kért összesen 237,837 frtra menő összeget meg­szavazni ajánlja. VIII. czim. Szárazföldi és vizi építkezések. Ezen czimben az 1870-ik évre összesen előirá­nyozva van 137,666 frt. Ugyanezen czimen 1869- ben meg volt szavazva 118,321 frt. Tehát 1870- re keve­sbb 19,345 írttal. Ezen czim részei: a) Bécsben 1870. 19,316 1869. semmi. Megjegyzendő, hogy ezen kiadások a központi vezetés helyiségeik bérletére és a helyi­ség kellő karban tartására fordittatnak. Ezek tulajdonképen helyökön a központi vezetésnél lennének, 1869-ben mint különös tengerészeti kiadások voltak az előirányzatban. b) Polában 1870. 95,700, 1869. 95,100. c) Triestben 1870. 14,050, 1869. 9,978. d) Fiuméban 1870. 5,600, 1869. 9,350. e) Dalmátországi Zara, Combur és Lissa állomásokra összesen 1870. 3,000, 1869. 3,293. Ezen összegeket a tengerészeti albizott­ság megszavazni véleményezi, és tehát e czimen összesen : 137,666 frtot. IX. czim. Különös tengerészeti kiadások­. Ezen czimben az 1870. évre összesen van szá­mitva 172,000 frt. Ugyanerre az 1869. évre meg volt szavazva 84,969 frt. Tehát 1870 évre több 87,031 írttal. Ezen többlet sokkal nagyobb­­különös kia­dásokéra utalhatna első tekintetre, mint minek valójában vannak. Tekintetbe veendő azonban, hogy ebből az I. czimen fordul elő mint postai költség 150 fi­t, továbbá II., III. és IV. czimek­ben utazások, hivatalos áthelyezések, ujonczok, szabadságosok tovaszállitása 89,711 frt, végre a Ill­ik czimben előjövő tengerpart felvételi költ­ség és úti költségek 21,941 frt, összesen 111,802 frt. Ellenben ezen (IX.) czimhez az összehason­lítás kedvéért hozzá kellene adni, miután 1869. benne voltak a) tengeri abroszok megszerzésére 3,000 frt. b) bérlet és haszonbérdijak 18,200 fr­t, összesen 21,200 frt. Ezen 21,200 frtot levonva a 111,802 frtból, marad 90,602 frt, ezt összehasonlítva az 1869-re engedélyezett 87,031 frttal, ki fog tűnni, hogy az 1870 ik évre valójában csak 3,571 frt van több véve igénybe. A tengerészeti albizottság az ezen czimben összesen kért 172,000 frtot megszavazandónak véleményezi. X. czim. Ellátási költségek. Ezen czimben 1870-re van összesen számitva 194,000 frt. 1869-ben ugyan ezen czim­re volt megszavazva 174.000 frt. Tehát 1870-re több : 20.000 írttal. A tengerészeti albizottság kötelességének tartja megjegyezni, hogy a nyugalmazás­­ra fordított összeg habár viszonyosan sem oly je­lentékeny mint a szárazföldi hadseregnél, a lét­számhoz képest minden esetre sok, és hogy a nyugdíjrendszert minden esetre egészen át kell alakítni és törvényesen megállapítani. Az átruházási jogot megengedhetőnek véli az albizottság a költségvetés öt első czimei közt is, a czimek egyes tételei között pedig átaljában. A tengerészetnek saját jövedelmei az 1870-ik évre kerek számban 100,000 írtra vannak té­ve , tehát 43,377 írttal kevesebbre, mint 1869. A fennebbiek szerint a hadi tengerészet összeg rendes kiadásai tennének 7,500,852 forintot. Ebből levonva a tengerészet jövedelmét 100,000 frtot, marad 7,400,852 frt, azon összeg, melyet a két állam közös kincstárának kellene fedezni. A tengerészeti albizottság jelentéséhez, a fize­tések felemeléséről szóló mellékletből a követ­kező főtételek közlésére szorítkozunk : I. Rendes szükséglet: Tengerész tisztek fizetése összesen javíttatott (391 kü­lönféle rangbeli tiszt) 70,486 írttal. Tengerészeti hadszer­tár tisz­tek (összesen 26 ember) fizetése javíttatott 4,392 írttal. Teng. gyalogsági tisztek (39 ember fizetése 6,207 írttal. Számfelett alkalmazható tisztek és rendszere­sített helyi alkalmazásokban levők (összesen 32 ember) fizetése javíttatott 0,084 fttal. Tengerészeti papság (1 plébános, 4 kurátor, 4 káplán) fizeté­s javíttatott 2,100 fttal. Tengerészeti orvosok (62 ember) fizetése javíttatott 14,445 írttal. Tengerészeti hadbiráké (7 ember) 1,908 írttal; tengerészeti biztosoké (143 ember) 15,340 írttal; végre a felügyelő és szolgaszemélyzet fizetése 3,130 írttal. Össze­sen felemeltettek tehát a tengerészeti tiszti s egyéb fizetések 130,093 írttal. II. Rendkívüli szükséglet: 4 te­ng. hadszerkari tiszt fizetése 788 írttal; 18 teng. gyalogsági tiszté 2,612 írttal; 2 sorh­aj­ókápláné 330 írttal; végre 9 teng. biztos fizetése 840 írttal, összesen 2,520 írttal, mely a rendes szükséglettel összesen 136,343 frtra rúg. Pestvárosa közgyűlése aug. 4-én. Pestvárosa ma d. u. 4 órakor tartott közgyű­lésében szép számú képviselők jelenléte mellett Gamperl Alajos főpolgármester elnöklete alatt mindenekelőtt a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt elnök a szokott számú képviselőket, to­vábbá a számos elintézendő tárgy miatt indít­ványozza, hogy jövő héten kedden és szerdán is legyen közgyűlés, minek folytán a conferentia hétfőn tartatnék. — Elfogadtatik. Tavaszi indítványozza, hogy Medetz képviselő elhunyta felett a gyűlés jegyzőköny­vileg fejezze ki sajnálkozását, s a temetésen testületileg jelenjen meg. — Elfogadtatik. Jegyző felolvassa Gamperl Alajos h. fő­polgármester kérvényét 3 heti szabadság idő iránt, mi megadatik, s azon idő alatt helyette­seid Kada Mihály alpolgármester jelöltetik ki. Felolvastatik Sujánszky Antal volt jó­zsefvárosi plébános levele, melyben esztergomi kanonokká neveztetése folytán a képviselőség­ről lemond. — Sajnálattal tudomásul vétetik, egyúttal pedig a városi iskolatanácsba helyette Tavaszi Endre póttag küldetik ki. —• Felolvas­tatik továbbá Korizmics László képviselő lemondása is; tudomásul vétetik. A belügyminiszter leirata tudatja, hogy a kő vezetvám iránt kötött szerződés jóváhagyatik, s ez a közgyűléssel tudomás végett közöl­­tetik . T­a­v­a­s­z­y indítványára a polgár­­mester elnöklete alatt egy bizottság még a pénz­ügyminiszternél fog eljárni ez ügyben. Felolvastatik Simor János prímás levele, melyben közli a józsefvárosi plébánosságért folyamodók neveit, kik közül a város válasz­­szon. Ezek: Czierer Károly, Márkus Gyula, Kanovics Mór, Winter Ágoston és Degen Gyula. Seregi Józsa azt inditványozza, hogy K­r­i­g­­­e­r apát volt pestvárosi iskola felügye­lő, kinek e hivatala megszűnt a kiről a városnak gondoskodni erkölcsi kötelessége, miután erre most alkalom van, szintén felvétessék a jelöltek közé. — Elfogadtatik s a szavazás későbbi órá­ra tűzetik. A katonaszállások ügyében némi vita után elhatároztatott, hogy a honvédelmi miniszter keressék meg ez ügyet mielőbb törvényhozás útján elintéztetni; míg az megtörténnék, a ta­nács a bécsi árszabály szerint eljárni felhatal­­maztatik. Az országos vásárok áthelyezése a paraszt­vásártérre elfogadtatik, úgyszintén a parasztvá­sártér körüli telkek eladása házhelyekül. A népkonyha ügyében felolvastatik a tanács végzése, mely az illető bizottság véle­ménye ellenére a népkonyhát nem akarja a mérték­hitelesítő hivatal mellett fel­építeni, ha­nem elszórva felállítani, hogy így a gyári mun­­kájá­hoz közelebb legyen. Király Pál nem pártolhatja a tanács ja­vaslatát, mert a népkonyha nemcsak a gyár­­munkások, de más szegények számára is van tervezve; ki sem vihető az, hogy a népkonyha a gyárak közelében legyen, mert gyáraink szét­szórva fekszenek­; a bizottság által javasolt hely­nél a mértékhitelesítő hivatal mellettinél jobbat találni nem lehet. Pénzügyileg is leghelyesebb a bizottság javaslata szerinti épület, mert ezzel kapcsola­ban az is terve­tetik, hogy a városi ra­bok, fegyenczek, szegények is onnan elláttassa­nak, mi az eddig e czélokra fordított 49 ezer ftnyi összeget felére leszállítaná. Az ellen, hogy a kijelölt hely drága — megjegyzi, hogy a bi­zottság utána járt, s más, csak kissé alkalmas telkek még dr­ágábbak. Kéri tehát a bizottsági javaslat elfogadását. We­i­s­z B. azt javasolja, hogy az épen most elárusítani határozott paraszt vásártéren adassák e czélta telek — mit a többség hos­zabb vita után határozattá emel. Napirendre került a pesti népszinházi társu­lat kérvénye, melyben a város erkölcsi támoga­tását kérik, oly formán, hogy aláírási íveket pártfogó irat kíséretében küldjön szét a testvér­hatóságoknak. Királyi Pál kiemelve az ily népszínhá­zak fontosságát, kéri, ne tekintse ezt a közgyű­lés magán­ügynek, hanem nemzetinek, s pártolja azt, mert a­zonon úgy­sem kérnek anyagi se­­gélyt, csak erkölcsi támogatást. S­i­m­o­n Florent is azt hiszi, hogy ez a legkevesebb, a­mit a városnak ez ügyben tenni kell. Patrubány Gergely szeretné, h­a a város egyúttal jó példával menne előre, és alá­írna egy pár részvényt; ez indítvány azonban mellőztetik, s az erkölcsi pártolás elhatároz­­tatik. Ezután a gyűlés feloszlott, s kezdetét vette a szavazás a józsefvárosi plébánosi állomás be­töltésére ; a szavazatok beadására esti­­1.,8-ig tűzetvén idő­­haladó építésének előmozdítására legújabban feltalált expediens, a boltok felállítása kedvező lendületet adhat az ügynek. Hampel Antal vá­rosi képviselő a szükséges 60,000 frtot előlegez­ni ajánlkozik kamat nélkül, csupán azon felté­tellel, hogy a boltok jövedelméből legelőbb is­­ elégittessék ki. A jövedelem 20,000 írtra lévén számítva, a tőke 3 év alatt vissza lenne fizetve s azontúl a bevétel a templom építésére fordít­tathatnék. — T­o­mp­a M­i­h­á­l­y elhunyt jeles költőnk összes műveit Ráth Mór fogja kiadni. Vidéki hírek. Zágráb megye hét­főn tartott közgyűlésében a horvát autonóm kormányhoz osztálytanácsossá kinevezett Datkovics főjegyzőnek bizalmi fel­irat szavaztatott meg, melyben a megye sze­­rencsekivonata mellett sajnálkozását fejezi ki jeles főjegyzője elvesztése felett. Felkérte to­vábbá, hogy az elnöki tisztet több bizottságnál, különösen a báni beiktatási bizottságnál ezentúl is tartsa meg. — Egy arad-szegedi vasút előmunkálataira — hir szerint — megadatott az engedély gr. Wimpfen Henriknek. — A győrmegyei Zámoly köz­ségbeli tizkárvallott lakosságnak a király 300 frtot ajándékozott magán­pénztárából. — A horvát távirdai tanfo­lyam e hó 16-án Zágrábban megnyittatik; a tanárok már ki vannak jelölve, és S­­­o­z­­­r tanár, ki az elméleti részt fogja előadni, Bécsbe utazott, a szükséges készülékek megszerzése vé­gett. A Mileticsék nagy gyűlést tartottak múlt szombaton Újvidéken, hová a vidékről sok száz embert becsődítettek. A gyűlés czélja volt, hogy a Miletics-Subotics párt eljárása a feloszlott szerb congressuson he­­lyeseltessék, mi egyhangúlag ki is mondatott, valamint tüntetőleg kifejezte a gyűlés rászólását a patriarcha magatartása felett. A gyűlés aztán még azt is kimondotta, hogy a zárdajavak con­fiscáltassanak iskolai czélokra. Színház és művészet. A színházi lapra, mely a kormánytól bélyegmentessé­get is nyert, s e hó 1-jén volt megindulandó, 1 . szóval : egy előfizető jelentkezett s igy a lap napvilágot sem látva, már megboldogult. A lap szükségének érzete tehát nem mutatkozott oly felette nagynak a közönségnél, mint Bársonyosi úr hitte és hirdette. — Tóth József egészségi állapota hir szerint tetemesen javul, de színpadon még egy­előre aligha fogjuk láthatni, mert orvosai meg­tiltották neki a beszélést. —• Medgyaszay Ilka, magyar vidéki operette-énekesnőt az „an der Wien“­­színházhoz szerződtették Bécsbe. — A budai népszínházban — hír szerint — legközelebb Kőmives színtársulata fog néhány előadást rendezni. — A cultusminiszter á­tal hir­detett festészeti p­ályahirdetés egyik themájában a „F. L.“ szerint egy kis tévedés csúszott be. A thema volna: „István király Wenczelin lovag által a párkányi ütközet előtt lovaggá üttetik,“ mire a „F. L.“ megjegyzi, hogy nem István király, hanem István herczeg, nem is Wenczelin által, hanem Hunt és Pázmán által, nem is Párkány alatt, hanem Veszprém alat­t üttetett lovaggá.­­ A Csokonai-szobor javára Debre­­czenben a népkertben mulatságot rendeztek, mely 400 ft tiszta jövedelmet eredményezett. A már öntés alatt lévő szobor 11 ezer ftba kerül, mely összegből még 2000 ft hiányzik. .­ . Különfélék. Pest, aug. 4. Személyi hírek. — A portugali ki­rályné, miután ő Felségétől s az uralkodó háznak bécsben mulató többi tagjaitól elbúcsú­zott, tegnapelőtt éjjel 11 órakor elutazott. — Theodorovics Sándor törvényszé­ki ül­nök és államü­gyész Szerém megye kir. törvény­­széki elnökévé. — Kovich Sándor Po­­zsegamegye kir. törvényszéki elnökévé nevez­tetett ki. — S­á­g­h­y Gyula jogtudor a római jogból egyetemi magántanárrá lett képe­sítése folytán ezen minőségben megerősittetett. — Medetz József áldozata lett a főváros­ban közrészvétet keltett balesetének ; két napi szenvedés után kedden d­­u 4 órakor meghalt, mielőtt családja megérkezett volna a für­dőből. Fővárosi hírek. — A Tóth Lőrincz semmitőszéki bíró ellen Almássy Sándor által felszínre erőszakolt kérdésben, mely felett különben a közvélemény már tisztában van. — B­ó­n­i­s Samu bízatott meg a vizsgálattal A vá­lasztás mindenesetre megelégedésére szolgálhat minden oldalnak. — A fővárosi közönség kényelmé­re újabb vasúti közlekedés terveztetik a Gel­lérthegytől az Erzsébet-keserű­forrás mellett Bu­daörsig. Az engedélyért már be is adatott a fo­lyamodvány a budai várostanácshoz. — Följegyzésre és országos után­zásra valósággal méltó eset volt, mely tegnap Pest városa adóhivatala előtt történt. Úgy tódul­tak a polgárok az adófizetés végett, hogy sokan óra hosszat várva sem juthattak fize­téshez. — A pesti rakpart tovább építését a vállal­kozó Diescher épitész tettleg megkezdette. — Az apácza befalazási hirek for­­maszerü lázzá nőnek ki. Most már Budavárosa közgyűlésén is szőnyegre került, hogy évekkel ezelőtt Ilire járt egy apácza befalaztatásának a budai Erzsébet zárdában s interpellatió történt, nem kellene-e vizsgálatot rendelni ? S a polgár­mesternek sikerült megnyugtatni a kedélyeket s a többség úgy vélekedett, hogy egy kósza hirre nem lehet ily komoly dologhoz fogni. — A pesti nép konyhaügye hosszú pi­henés után ismét szőnyegre került s most azt tervelik, hogy az eredeti javaslat ellenében nem épitenek külön házat e czélra, hanem városré­­szenkint helyezik el alkalmas helyiségekbe. — A lipótvárosi basilica csigamódra Egyház és iskola. — Számos f­ő- és alsóbb tanodák, részéről meg­kaptuk a lefolyt tanévről szóló jelentést, me­lyekből térhiány miatt csak az érdekesebb statis­­tikai adatokat közölhetjük. — A kassai főgymnasiumban 16 tanár tanított, hallgató vol összesen a tanév végén 540, és pe­dig az I. osztályban 100, a 11-ban 93, a III-ban 68, a IV-ben 54, az V-ben 64, a VI-ban 53, a VII-ben 71 és a VIII-ban 36. Vallásra nézve: róm. kath. 410, gör. kath. 23, ágost. hitv. 17, helv. h. 9, izraelita 81. Nemzetiségre nézve : magyar 488, német 28, sláv 23, román 1. — Az eperjesi főgymnasiumban 16 tanár tanított, tanuló volt a tanév kezdetén 342, ezek közöl magyar 194, német 31, tót 50, ruthen 67 ; vallásra nézve : rom. kath. 221, gör. kath. 93, ágost. hitv. 1, izraelita 27. Az érett­ségi vizsgálatot 26 állotta ki sikerrel. — A pozsonyi főgymnasiumban 23 tanár tanított, tanuló volt 429, ezek közül ma­gyar 215, német 155, sláv 58, franczia 1, val­lásra nézve róm. kath. 402, helv. hitv. 1, izrae­lita. 26. — Az érettségi vizsgát sikerrel letette 32. — A nagyváradi kath. elemi főtanodánál működött 7 tanár, tanuló volt 386. — A lévai algymnasiumot 8 tanár alatt összesen 173 tanuló látogatta. — A mármaros-szigeti helv. hitv. lyceum igazgatósága következő értesítést tesz közzé: „Értesitén. Köztudomásra hozatik, hogy a máramaros-szigeti helv. hitv. lyceum pártfogóságának folyó év julius 3-án tartott nagy­gyűlésében kelt határozata folytán a lyceumban a jogi tanfolyam , mely 1837-től kezdve, a dicső emlékű Buttler János gróf ki­zárólagosan e czélra tett alapítványából 185­5-ig 16 éven át fennállott és virágzott, ez utóbbi év augusztus havától fogva azonban, a körülmé­nyek szigorúsága miatt egész mostanig szüne­telni kényteleníttetett, a jogi tanulmányok mos­tani igényeihez mérve és a hazai kir. jogakadé­­miák jelenlegi tan­szervezetéhez alkalmazva, há­rom éves tanfolyammal viszont felállíttatott. Ezen örvendetes körülményről azon megjegy­zéssel értesittetik a t. közönség, hogy az ekké­­pen fel-, illetőleg visszaállítandó jogi tanfo­lyamnak, melynek visszaállításáról a nm. m. kir. oktatásügyi minisztérium is értesittetett első évi folyama a most jövő 1869­,0-dik tanévre már, szeptember hó elején, határozottan meg­nyittatik, a második és harmadik évfolyam pe­dig a közvetlenül következő tanévekben egy­másután folytattatni fognak. Az első jogi évfo­­lyamra, miként az egész lyceumban is, beirási időül 186­1 szeptember hó 1­5 napjai akképen tűzetnek ki, hogy a tanítások szept. 6-án már okvetlenül megkezdetnek. Ezen első jogi évfo­lyam tantárgyai lesznek, a magyarországi jog­­akadémiák szervezete szerint. 1. Magyarország történelme, figyelemmel egyfelől a jogi fejlődés­ A „Pesti Napló” magántáviratai. Berlin, aug. 4. A „Prov. Corr.“ m­ondja : Minthogy a vörösköny­vbeli sür­göny — úgy látszik — Por­oszországnak a szász miniszterhez intézett állítólagos közlései ellenér­e akar bírálatul szolgál­ni,— a porosz kormány kijelentette, hogy egy ilyen bírálatnak jogosságát — álta­lános nemzet­politikai okoknál fogva — el kell utasítnia, minthogy a német kor­mányokhoz intézett porosz közlemények a kül-kabinetek bármely ellenőrzése alól menteseknek tekintendők, és az éjszak­német szövetség politikájának solidaritá­­sánál fogva — a mondott ellenőrködési mentesség még fokozottabb mérvben áll a Dresdába intézett közleményekre nézve. Konstantinápoly aug. 4. A .­Turquieft jelenti, hogy Hassan effendi, a nagy vezér hadsegéde Egyiptomba uta­zott, s a szultán meghagyásából egy ira­tot visz a Khedivének (alkirálynak), melyben a határozott felvilágosítások kö­vetnek, úgy a csapatoknak Krétából való visszavonása felett, valamint az Eu­ópá­­ban tett utazás közben folytatott al­­do­­zások iránt. Ha a felvilágosítások elégtelennek len­nének, a porta az 1841-ki fermánra való visszatérést nyilatkoztatja ki Egyiptomot B­é­c­s, aug. 4. A magyar delegátió katonai bizottsága az élelmezési raktárak ordináriumánál 25, az ágyneműek raktá­ránál 50, a tüzérségi személyzetnél 25, a tüzérségi anyagszereknél 5, a szekeré­szetnél 20, az építészeti igazgatóságnál 6, az egészségügynél 3, és a fegyintéze­teknél 6 perc­entet törült. A különféle kiadások rovatában a ka­tonai időszaki iratokra előirányzott kel­lék végképen kitörültetett. A tartalék­ lo­vaknál 2°1„ a törlés. Az egész ordinárium­­ban eddig 3,078,248 főt töröltetett. A ka­tonai határőrvidék és természetbeni ellá­tás kellékeire még nem került a szavazás. Az extraordináriumban 497,600 frt tö­rültetek, 369,000 frt még függőben van, és 3,894,400 frt jön megszavazva. A ka­tonai alapok megvizsgálására kiküldött 4 tagú bizottság ma adta be jelentését, melyben azt indítványozza, hogy mind­azon alapok, melyeknek rendeltetése áll­talános, állítassanak be a budgetbe. A külügyi bizottság ma a belgrádi, bu­karesti, suezi és alexandriai consulságok illetményének felemelését tárgyalta. A belgrádi és bukaresti consulatusok fizeté­sének emelése az indoványozott összegben,­­ a suezié pedig 4.000 frt helyett 1,500 frt emeléssel fogadtatott el. Az alexandriai i­­­í. - re, másfelől Ausztria történelmére. 2. Magyaror­szág közjoga, a történeti fejlődésre tekintettel. 3. Jogi és politikai tudományok encyclopadiája. 4. Római jog. 5. Bölcsészeti tudományok, s ezek közt különösebben az Eszjogtan. Az első évfo­lyamban egész évi tandíj 20 st. a. é. Kelt M.­­Szigeten, julius hó 20. 1869. A lyceumi pártfo­­góság meghagyásából, az igazgatóság.é­ s Közgazdaság. Terményüzleti hetiszemle. (Vége. Méz. Régi áru 60 mázsa kelt el 1912 fo­rinton. Viasz. 12 m. rozsnyói áru kelt el 117 frt­jával. G­u­b­a­c­s 2500 köböl szerbáru kelt el 13- - 13’12 ftjával. . Borkő. Folyvást hiányos készlet. Arak magasfoku fehér 32 ft, vörös 29—30; középáru, vörös és fehér 29’L—30 V* ft. Ha­m­u­z­s­i­r. Változatlan. Erdélyi áru 70 m. kelt el 16 fton. Házihamuzsit keresve . lö’l®— 153/» ft Silányabb 1431*-----15 ft. Hüvelyesek. Teljes pangás. Csak lencse volt a piaczon némi forgalommal. Lóhermag szintén üzlet nélkül. Szilvalekvár. Tulajdonosok 14—15 frt­­ra tartják. Dió Bánsági áru 10 ft. Enyv. 40—50 m. kelt el, minőség szerint 25 V-27 fton. Nyersbőr. A forgalom s a hangulat emel­kedett. Ajak nehéz magy. ökörbőr 70—72 ft 50 kr, középáru 71 — 73, tehénbőr 72—79 frt. Borjúbőr lanyha, fejnélküli áru 133—134 ft, mázsánként. Szerb j­u­h b­ő­r elhanyagolva: 2—3000 db kelt el 114—115 fton, nehéz 120 — 130 ft. Báránybőr igen sok halmozódott piaczra (65—70 ezer db); csak 2000 db áru kelt el szerb 105 111 fton ; erdélyi 90—105 ft, török 95-108 ft. Ozborjubőr, erős kereslet mellett válto­zatlan árakon kelt; 1000 db szerbáru, 2000 db. kelt el besózott oláhorsz. s 10.000 db külön­­­féle. Kidolgozott bőr. Változatlan. Arak: fekete huralt- és barkásbőr 120—135 ft, barna fejbőr 128—135 ft, barna fénybőr, könnyű 245—255 p. közép 235—240 ft, pittling, barna és fekete 120 -142 ft, cserzett asszonytalp 96— 104 ft, fehérbőr minőség szerint 116—118 Ft, gubacstert, nehéz 97—102 ft, u. a. közép 95— 97 ft, egyszer cserzett 100—105 ft, u. a. közön­séges 90—92 ft, mellből 116—118 ft, gubacs­tert 97—102, közép 95—97, fontostalp 95—98, különféle hulladék 62 — 76 ft. Heti szemle a pesti gabon­­tőzsdéről. Szesz. Az árfolyam kevéssé engedett: 48 ’-ron kelt a régi mód szerint készült áru, s 46 V­ kron az új. A forgalomban némi tartózkodás mutatkozott. August-octoberre 46­72, deczember áprilre 4372 kron néhány 1000 mázsa kelt el.

Next