Pesti Napló, 1869. augusztus (20. évfolyam, 175–199. szám)
1869-08-14 / 186. szám
golnitseanot ismerik, áll Románia ügyeinek élén, ki Magyarország és Románia között a jó szomszédságot fenntartani épen úgy óhajtja, mint azt, s erről meg lehet a román nemzet győződve — zavartalanul fenntartani a magyar nemzet is kívánja. Ily államférfi alatt e föllépés csakis valamely praefectus túlbuzgalmának vagy tapintatlanságának tulajdonítható. A román csapatok azonban eddig már visszavonultak, a megzavart rend helyre van állítva, s hiszszük — nem is fog többé megzavartatni. Erzsébetváros aug. 7. (Ered. tud.) (Megye bizottmányi gyülés.) Az anynyira zaklatott Felső-fehér megye nyugalmának helyreállítására kiküldött kormánybiztos hazánk köztis keletű polgára Mikó Mihály jelenles augusztus 6-ikán nyitotta meg a megye bizottmányi gyűlését, s érdekes vola látni mennyire siettek megyénk nagyai és kicsinyei e fontos gyűlésben részt venni mely a már hirlapilag politikai Zsodomává és Gomorrháva sülyeztetni ezélzott megye álláspontját fényre derítendő lehete. Az elnöki megnyitó beszédét a nagy számú bizottmányi tagok és roppant hallgatóság viharos éljenzéssel fogadván a bizottmány, tekintve a megye rendkívüli helyzetét megnyugvással, fgadta a belügyminiszter rendeletét a királyi biztos kiküldetése tekintetében, s örömmel fogadta különösen azt, hogy a királyi biztosi teendőkkel Marosszék főkirálybirája bízatott meg, s ezen érzelmeket a bizottmány egy feliratában fogja tolmácsolni. Gyűlésünk első és második napja néhány felsőbb rendelet olvasásán kívül,melyek közt a cultus minisztérium által kiadott iskolatanácsi rendelet is tárgyaltatván, a megye intelligenciájának több tekintélyes tagja választatott a megyei iskola tanács tagjává, több megyebeli tisztviselő elleni folyamatban álló fegyelmi keresetek tárgyalásával telt el. Maurer Victor, Apáthy, Könczei Hoffman és Kohn alorvos a fegyelmi kereset alól ítélet útján feloldoztattak, helyeikre visszatérettek, ami Maurer Victor alispánra nézve lemondásának el nem fogadása iránti határozat mellett történt. Szenkovits ülnök fegyelmi keresete megszüntettetett, miután lemondását beadta, lemondásában hangsúlyozván, hogy mint a miniszteriális rendszernek a bírói függetlenség irányábani tisztelője megyei választás útján concurrálni sem óhajt. A kitűzött választások közül csak az alispáni, egy szolgabirói és esküdti állomások töltettek be választás által. A törvényszéki elnökségre nézt kimondatott, hogy miután a törvény, mely a felállítandó alsó törvényszékek tagjait kinevezés által rendeli beállíttatni, már szentesítve van, és miután a megye és bizottmánya feltétlen bizalommal viseltetik kormánybiztos Mikó Mihály úrhoz, ezúttal választani nem kíván, hanem megkéri és megbízza kormánybiztos urat, hogy mind az elnöki, mind az ülnöki és jegyzői üresedésben lévő állomásokra helyettesítsen belátása szerint figyelembe ajánltatván az elnökre nézve, hogy az eddigi törvény szellemében a lehetőségig az idősebb ülnököt helyettesítse. Érdekes jelenet volt, midőn egyik bizottmányi tag ezen kérdés tárgyalása alatt indítványozta, hogy a megye bizottmánya örökitse meg jegyzőkönyvileg azon bizalma és köszönete kifejezését, melyet a kormánybiztos e gyűlés vezetésével oly fényesen kiérdemelt s egyúttal fejeztessék ki az is, hogy e megye villongásainak s gyűlései rendetlenségének ki az oka. Alig szónok ez utóbbit előadandó vala kormánybiztos ur ünnepélyesen félbe szakasztottá s határozottan kijelentette, miként semmi olyan tárgy vitatásába a gyűlést bele menni nem engedheti mely azonkívül, hogy a szőnyegen lévő tárgygyal összekötve, nincs , általa véghezvitetni kellető vizsgálatok tárgyába vág, s a vizsgálat előtt határozathozatalra nyomásul használtathatnék. Horvát Boldizsár miniszternek a képviselőházban történt megtámadtatása miatt a gyűlés riadó éljenzései között bizalom és részvét irat szavaztatott. S midőn végre a gyűlés harmad napján ez befejeztetett, a bizottmány tekintélyes része a viharos éljenzések között távozó elnököt egyetemlegesen szállására kisérte, Szilvási Sándor tag és birtokos ékes szavakban tolmácsolta megyénk bizalomteljes ragaszkodását, s köszönetét a tapintatos elnökletvezetéséért, melyre a kir. biztos meghatólag válaszolt. 7-én teljes tiszti gyűlésre gyűjté a kir. biztos a tiszviselőséget, hol hivatásuk lelkes és lelkiismeretes teljesítését mindnyájának lelkére kötötte. Végre megemlíthetem még, hogy asztalt is terített a bizottmányi gyűlés után, mely a munkában és tanácskozásban kifáradt kedélyeket újra felvilanyozta s a köszöntő egymást érte. A főbb toasztok a királyra, a minisztériumra egészben, különváltam mégHorvát Boldizsárra, a kormánybiztosra és nejére, a honvédekre stb. mondattak. Bécs, aug. 12. (A hadmérnöki csapatok uj szervezete. II. József császár emlékünnepe.) Az uj hadi szervezés szerint a hadmérnöki csapat két ezredre szakad, mely ismét 5 zászlóalj és 4 századra osztatik fel. Háború alkalmával minden dandárnak egyegy hadmérnöki százada lesz, a tartalékhoz egy hadmérnöki osztály csatlakozik, továbbá minden vasúti szakaszhoz egy aknász csapat, s minden tábori sütöde-osztály mellé egy építőszakasz fog rendeltetni. Egy hadmérnöki ezred béke létszáma békelábon 110 tisztből és 2576 közlegényből, hadilábon 174 tisztből és 7055 közlegényből fog állani. A hadmérnökkarban van 5 tábornok, 11 ezredes, ugyanannyi alezredes és őrnagy, továbbá 53 kapitány, kik a hadmérnöki igazgatóságok vezetésére vannak rendelve. Egy hadmérnöki parancsnok fog minden fő- és hadi parancsnokságnál alkalmaztatni. — Azon ünnepély, mely II. József császárnak Morvaországban épen 100 év előtti szántása emlékére rendeztetik, nagyszerű ígérkezik lenni, a rendező bizottság nagy készületeket tesz , a dolognak némi politikai szinezete is lesz. A morva-sziléziai vasút egy része e hó 26-ka előtt nem állhatván nyitva a forgalomnak, a biottság az ünnep napját aug 29. határozta, az ünnepi szónoklatot K. Wildmann elnök fogja tartani. Tegnap b. Herring elnöklete alatt, nagy számú küldöttség érkezett Bécsbe hogy ő Felségét, a főherczegeket és a minisztereket meghívja az ünnepélyre. Ő Felsége ma délelőtt 10 órakor fogadja a küldöttséget. A miniszterek közül alkalmasint Giskras Potoczky fognak megjelenni. A cseh-morva ellenzékiek mint előre látható, tartózkodni fognak a részvételtől, bohóságot talál ilyenkor egyben-másban, de végre is ez az ízlés dolga, és azon szokatlansága, hogy ilyféle mulatságok újak lévén hazánkban, sokan még nem tudtak velük megbarátkozni. Idővel tehát, ha többet fogunk róluk gondolkozni, s ha némi nemzeti sajátság és nemzeti szellem fogja őket átlengeni, hiszem, hogy megszeretjük a kedélyes összejöveteleket is. Addig, míg ez így lesz, a szigorú kritikusok lelkek és testek felvillanyozása érdekében nyugodjanak meg abban, ahogy van, és ily alkalmakkor mindnyájunk jelszava ez legyen : Heute lache, wer bis heute Nie des Lachens sich gefreut! Wer sich stets des Lachens freute, Lach aus vollem Halse heut. S ezt jól vésse be emléjébe avval, a mit már egyszer mondtam, t. i. a kedélynek vidámsága jobban megóv bennünket a betegségektől, és előbb gyógyitja meg azokat, mint minden gyógyszer, mert a testre való hatása felette kedvező. Im ezek volnának — szerintem — a tornászainak azon igen fontos eredményei, amelyek a férfi jellemének mindenkor becses ékköveit képezik. És így a befejezésemben nincs egyéb elmondani valóm, mint újólag a tornacsarnok felé irányozni azok figyelmét, akiknél az említett tulajdonságok hiányzanak. Ugyanis a férfi szilárd jellemének egyik lényeges részét teszik : a bátorság, lélekjelenlét, önbizalom és undorság oly tulajdonok, amelyek nélkül a világon nagyszerű még nem jött létre soha. Akik tehát e férfias tulajdonokat birni óhajtjátok, sorakozzatok! — Vigyázz! — Jobbra húzódj!! A tornacsarnok felé! Arczal lábbal indulj ! — ezeket nem rábeszélés, hanem a meggyőződés hangján mondhatom! Szetvizer Lajos, pestvárosi tanító. '■'T I Különfélék. Pest, aug. 13. Személyi hírek. A királyné e napokban már visszatér Geratshausenből, s egyelőre Ischlben fog mulatni, hova paripái már el is szállíttattak. Geratshauseni mutatásáról írják, hogy itt ő Felsége körében még a nápolyi királyné, Trani grófné és Thurn-Taxis Hana herczegné tartózkodtak; a sternbergi tó nyugoti részén, Possenhofenben lakik Miksa herczeg, s királynénk előtt kivált a gyermekkori emlékek teszik kedvessé e különben is gyönyörű vidéket. A geratshauseni kastély egyszerű épület, a tó partján fekszik, s a királyné fivérének Lajos herczegnek tulajdona; körülte mély csend és nyugalom uralkodik, s egyetlen szál csendőr ül regényeket olvasgatva a kapu előtt, megakadályozni idegenek belépését. A királyné sokszor egyszerű halászcsornakon hajókáz a tavon, s a czélból egy halász mindig rendelkezésére tartja sajkáját. — Beus grófot utolsó napokban több ízben utaztatták különféle fürdőkbe, de úgy látszik, ő nem utazik, s erre nézve következő bonmot szállong róla: „Tehát nem utazik fürdőbe ?“ kérdé tőle valaki. “Ah ! hát nem tudja ön, hogy én és Bismarck gr. kényszermunkára vagyunk ítélve mindaddig, míg egyik közülünk meg nem hal?“ — Be ck, hirneves baritonista Pestre érkezett. — Mikó Mihály, felső-fehérmegyei kir. biztos a közgyűlés bezárása után körútra indult a nyugalmát visszanyerni kezdő megyében. — Vajda János írótársunkra került a sor az omnibus-balesetek sorában. Egy omnibusra szállás közben ugyanis, a kocsis vigyázatlansága folytán, az ostorral oly súlyosan megcsapta, hogy most betegen fekszik belé. Fővárosi hírek. A város által építendő hazai tervének megvizsgálására kiküldött bizottság még nem határozott, hanem előbb azt vizsgálja meg, vájjon a tervkészítők a város által felállított szabályokhoz tartották-e magukat. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy szőnyegre kerülvén azon eszme is, miszerint e téren ne bérház, hanem az új városház építtessék, „egy barátja“ a főváros emelkedésének levélben általunk arra óhajt figyelmeztetni, hogy a városház számára legalkalmasabb tér lenne a mostani szerviták klastroma, melynek eltávolítása úgy is tervben van. — Sz. István napja alkalmából Pest és Bécs közt két vonat fog rendeztetni, leszállított menetárakkal. Az indulás Bécsből 19 én délután 5 órakor történik, a visszamenőt Pestről Bécsbe minden rendes vonaton aug. 26-ig. — A közös hadügyminisztérium nagy árverést rendez e hó 24-én. A linzi erőművek megszüntetése következtében 248 db 18 fontos vaságyu és más felszerelési eszközök fognak eladatni. A „Guttenberg“ czím alatt Pesten újabb könyvnyomda-részvénytársulat alakult, melynek alapszabályait a minisztérium r megerősítette. Most 300 darab 100 frtos részvény aláírásra bocsáttatik, és pedig oly módon, hogy aláíráskor befizetendő 10 frt, aztán hetenként 50 kr, s így szerényebb sorsúak is részvényesek lehetnek. — Sajtóperek. September 22-én fog tárgyaltatni a közvádló által a „Slovenske noviny“ pánszláv lap ellen indított sajtóper, a közlekedési minisztérium, valamint Hollán államtitkár által egy pesti ellenzéki lap ellen indított perek pedig oktober első napjaiban. — A főváros egészségügye érdekében a tiszti főorvos javaslatára megengedtetett egy bőrbetegek gyógyítására szolgálandó kórház felállítása, továbbá Kőbányán fiókgyógyszertár nyitása. — A pesti zsinagóga kirablása után a budai vízivárosi templomot látogatták meg lelketlen tolvajok, feltörték a perselyt, s a benne volt pénzt elvitték, hasonlókép a budai kapuczinus templomban és a budai zsinagógában; eddig még egyik úgy mint másik rablás tetteseit sem sikerült felfedezni. A „Hon“ és „Magyar Újság“ említenek fel egy esetet, mely szerint a szabadkai gymnasium tanárainak egyike a vizsgák alkalmával, midőn egy tanuló fejtegetve Luther és követőinek álláspontját a katholikusok iránt, ezt mondja : „gyülölségében mindkét fél túlment az illem határán,“ — „nem igaz — kiáltott közbe a tanár — Luther és követői rákentek a katholikusokra minden rágalmat, mint a balpártiak rákennek minden ocsmányságot a jobboldaliakra.“ Helytelen dolog, az igaz, ily politizálás az iskolában, hanem szerencsére a jobboldali politizáló tanár megmarad a szónál, s ettől messze esik az ellenvéleményű tanuló kicsapatása az iskolából, mint ezt a tudós és szabadelvű baloldali pápai főiskolában tették, mely esetről az ellenzéki lapok bölcsen hallgatni jónak találják . A pesti ujonczállításnál közel 4000 ifjú ifjú íratott össze. A „P. L.“ azon különös tényt említi fel, hogy ezek közt egyetlen mágnás család tagja sem található. Egy népgyűlés összehívása érdekében Tassy Árpád Pest-Buda, Ó-Buda, Új- Pest és Kőbánya munkásait vasárnap délután tartandó értekezletre hívja egybe a volt Löbféle vendéglőbe. (Terézváros, István tér.) — Morzsányi Sándor 1848-diki honvédfőhadnagy 1870-re „Országos honvédnaptárat ad ki, s ez, most már negyedik évfolyam, az eddigieknél még bővebb tartalmú legend. A naptár 8000 példányban September első napjaiban már szétküldetik ; előfizetési ára 1 ft. A szerző értesítése szerint van egy valóban páratlan előfizetőgyűjtője, Beke Pál honvédhadnagy, kir.németi táján eddig már 110 előfizetőt gyűjtött. Vidéki hírek. Az Esztergomban folyó évi február havában történt választási kihágás megvizsgálására annak idején kir. biztos küldetett ki, ki is az elővizsgálatokat megindítván, Waydinger Antal alkapitány és Horváth Mihály gazdasági tisztviselő mint fővétkesek hivatalaiktól felfüggesztettek. A fenyitó vizsgálat további folytatása a budavárosi törvényszékre bízatott, mely ítéletét meghozta, s öt egyént a nyilvános erőszakoskodás bűnében elmarasztalván, az enyhítő körülmények tekintetbe vételével egyenként két heti fogságra ítélte, mig Waydinger, Horváth és Kapa tényálladék, többen pedig bizonyítékok hiányában felmentettek. — A Csokonai emlékszobra költségeire még hiányzó összeg nagyon igénybe veszi Debreczenben az illetők munkásságát; vásár vasárnapján és hétfőjén a színházban hangversenyt rendeznek az emlékkerttársulat választmánya által megbízottak; s remélni lehet, hogy a vásárra belőni szokott vidéki közönség — a szini előadások hiányában e két hangversenyt tömegesen fogja meglátogani. —A közbátorság nem igen fényes állapotban lehet a kolozsvár-b.-hunyadi után, mint az erdélyi lapok által közölt következő rablótörténet is bizonyítja : E napokban egy kis-kapusi földmives legény jött haza a bánffy-hunyadi vásárról, két idős román nő társaságában. Fényes nappal lévén az idő, mitől sem tartva ereszkedtek le a Gyerő-Vásárhely mellett levő lejtőn, midőn egy Ind mellől előugrik egy úri ruhába öltözött ember, s a két nőt egy pillanat alatt a sánczba taszítja, (a kik aztán eszeveszetten futni kezdettek) s a legényt, mielőtt első bámulatából felocsúdnék, torkon ragadja. Ekkor még elősiet három erős társa, a legényt a levegőbe felkapják s elvitték az erdőbe egy árokba, ott mindenéből kifosztották. Elvettek tőle 64 o. é. forintot s minden ruháját. De a legény az alkony daczára követé őket, s egész éjen át nyomukban volt, folyton követelvén pénzét és holmiját. A rablók látván, hogy a legénytől nem menekülnek, kalapját másnap reggel visszaadták s ráparancsoltak, hogy azonnal takarodjék, különben megverik. De a legény nem ijedt meg és ment utánuk, követelte pénzét. Ekkor a rablók iszonyatosan elverték. A legényben azonban akkora volt tulajdonának szeretete és a bátorság, hogy nem futott meg, hanem követelte pénzét, s ment a rablók után; ezek látván, hogy a legénytől nem szabadulnak, visszadobták csizmáját azon kijelentéssel, hogy többet nem adnak, s ha mégis megy utánuk, megölik. Erre a legény megiszonyodott, s mivel alkonyat volt, s már 24 órája, hogy semmit sem evett, visszatért, többre becsülvén életét pénzénél. A tettesek ismeretlenek. — Nagy jégeső verte el közelebbről a kardosfalvai határ egy részét. A hulló jégdarabok ellen egy kardosfalvi leány menedéket egy hid alatt keresett, azonban a kiáradt viz által elsodortatván, a hullámok között sirját lelte. — A 48/9-ki tüzéri főparancsnokság pecsétje közelebb a győri gymnasium gyűjteményébe került és pedig sajátságos módon. A pecsét egy nő birtokában volt, kit mindanynyiszor kilelt a hideg, valahányszor a pecsétre nézett, míg végre orvosa úgy vélte a kórost meggyógyíthatni, ha a pecsétet eltávolítja. A pecsét közepén Magyarország czimere van, a hármas halmon azonban korona helyett koszorú, mi nyilván 1849-re mutat; köriratából, „tüzéri főparaasnokság“ a c betű kimaradt. — Ipolyságról közlött utolsó levelünk kiegészítéséül tudósítónk még értesít, hogy a megye közönsége bizton reményű, miszerint az új szervezésnél Ipolyságban törvényszék fog felállíttatni, melynek elnökéül a közvélemény már előre a közszeretetű alispánt, ki mint ember és tisztviselő általános becsülésben részesül, jelölte ki. A közgyűlésről szólt tudósítás egy pontjának helyreigazításául pedig megjegyzi, hogy amaz általános indignatiót keltett, a főispánra vonatkozó sorok nem Horváth Mihály „függetlenségi harcz“ művének, hanem csak az illető ellenzéki lapnak szavai. — Idyll közrendőrségi állapotok.Nagyváradon egyik sőt talán egyetlen mulatóhely a Püspökfürdő, hanem, írja az ottani lap, aki a fürdőbe kíván utazni, a fürdő melletti hídon szálljon le a kocsiról, ha kedves élete, mert a híd lerogyáshoz közel áll és pedig a megyei székhely közvetlen közelében van; hát még távolabb minő állapotok lehetnek ? Ugyanott egy pincze kijavítása egy pallérra bízatott, ki oly remekül megfelelt feladatának, hogy midőn a háziasszony 18 éves mennyasszony leánya pár nap múlva két munkással lement a pinczébe, ez beomlott s a mennyasszonyt egyik munkással eltemette; a temetés közrészvét mellett ment véghez. Egyház és iskola. — Zichy Antal budapesti tanfelügyelő a budapesti iskolatanácsnak e hó 14-én d. u. 5 órakor a városház termében tartandó alakuló gyűlésére meghívja mind a tagokat, mind a közönséget. — Kolta komárommegyei községben e hó 8-án az iskola újabb szervezete végett közös tanácskozmány tartatván, az összes birtokosság a legnagyobb lelkesedéssel elhatározta a közös iskola felállítását, és az iskolafelügyelőket a helyben levő minden vallásfelekezetiek közül választotta meg. Masimevics szerb patriarchának az „ Agr. Ztg“ szerint tegnapelőtt a zágrábi görög keleti egyházközség bizalmatlanságot szavazott a congressus ügyben. — A karczagi néptanodai vizsgák eredménye, — mint írják nekünk — igen fényes volt. Különösen a tanári kar lelkes buzgalmát dicsérik, melylyel kötelmében eljárt. Karczag városnak a népnevelés iránti érdekeltségére szép világot vet a legközelebbi határozata, mely szerint népnevelészeti czélokra 800 holdnyi telket ajánlott fel. Ugyanazon tudósítás szerint Karczagon egy elemi s felsőbb leánynövelde felállítása innét túl csak idő kérdése lehet. A pápai helv. hitv. főtanoda értesítője a múlt tanévről megjelent. Ez intézetben működött összesen 17 tanár, és pedig 9 a theologiai, jogi és bölcsészeti szakban, 8 a gymnasiumban. Hallgató volt az akadémiában 253, és pedig pap 43, jogász 69, bölcsész 132, neveléstan hallgató 9; vallás szerint helv. 175, ágost. 36, r. kath. 25, gör. kel. 2, zsidó 5; nemzetiségre magyar 250, szerb 2, cseh 1. A gymnasiumban volt 360 hallgató, és pedig helv. útv. 246, ágost. 32, r. kath. 22, zsidó 54, gör kel. 1; nemzetiségre nézve magyar 359, szerb 1. — Újvidékről kelt sürgöny szerint Becskerekről 1700 aláírással ellátott bizalmi felirat intéztetett a szerb patriarchához. Obrovacznál nagy népgyűlés tartatott, mely előtt a patriarcha memoranduma nagy tetszés, mozsár durrogatások közt felolvastatott. A „Vidovdan“ és „Svetovici“ szerbiai lapok szintén helyeslésüket fejezik ki. — Fogarassy Mihály, erdélyi püspök, a római egyetemes zsinat alkalmából f. hó 22-re az erdélyi egyházmegyében Gyula- Fehérvárra megyesynodust hirdet. — Kovics Zsigmond, praeconisált pécsi püspök vasárnap fog Esztergomban a prímás által felszenteltetni. Színház és művészet. A budai színészet ügyében újra mozognak. A népszínháznak vevője akadt, s a város hajlandó 180,000 frtért eladni az épületet s a telket. A népszínház bizottmánya 16,000 ft kárpótlást kér, melyből saját követelései, s a gázsi-restantiák is (5000 ft) kikerülnének. A várszínház és az aréna végleg és kizárólag a magyar színészetnek adatnának át, és valószínűleg a népszínház vételárából évenkint subventionáltatnának. Ez talán kedvező megoldása volna a kérdésnek. Budát lent nem lehet concentrálni, a gőzsiklóval a vár közelebb esik azon helyhez, melyen eddig a népszínház állt, s mely szép emelkedésnek indult. — A jelenleg kezdődő idényt azonban még a népszínházban töltené a színészet. — „Drahomira“ szerzőjétől Weil-tól újabb színdarab kerül Bécsben előadásra, „Rosamunda“ czimmel, mely a régi századokban, a népvándorlások idejében játszik. — Benza Idahir szerint Florencbe szerződött a téli idényre, Bulyovszkyné pedig Amerikába készülne, ha igaz. — A nemzeti színháznál P. Szathmáry Károly „Lucanus“ cziműtragoediáját előadásra elfogadták. Kiosztottak a szerepek „Seraphin“ és „Békerontó“ fordított művekből. A Szigligeti „Szökött katona“ népszínműve közelebb fogja 100-ik előadását érni a nemzeti színpadon, mi színészetünkben egyik ritka jelenséget képezenk. Ez alkalomból a csikós szerepében egy szép hangú vidéki színész (Tamási ?) fog fellépni, a női szerepet pedig Helvey Ilka éneklendi. — Fehérváry Antal kolozsvári színigazgató felhívja a vidéki színészet, opera, dráma, ballet és énekkar mindkét nembeli tagjait, kik társulatához szerződni kívánnak, hogy leveleikkel keressék meg aug. 26 ig Pesten, a szerződés ideje oct. 16-tól kezdődik. Arad, aug. 10. [Ered. tud.] Molnár vendégjátéka: „S u 1 1 i v a n“, „Az utolsó próféta“, „Sami 1“.) Midőn hirét vettük, hogy Molnárt circumspectus igazgatónk vendégszereplésre megnyerte, nem várhattunk mást,mint ahogy.Prielle Cornelia és Szerdahelyi csendesebb művészete után egy kis látványban, harczi riadásban kíván bennünket részesíteni, s szinte csodálkoztunk, midőn pesti lapok drámákat és tragoediákat ígértek. Nem is akartuk hinni, mig nem láttuk, de most már láttuk, s engedje meg ön, hogy a színészet nagy fontosságát s általános érdekét tekintve, a szokottnál kissé bővebben tudósítsam önt vendégünk szerepléséről. Molnár Sullivan-on kezdte, s a vélt harczi látványok helyett szürke, szűk bondok tárult fel előttünk, midőn a függöny felgördült. Molnár kitűnően játszotta a színész nehéz szerepét, s különösen a részegséget tettető nagy jelenetben művészi ihlettséggel áthatott, s mintegy nemesített erőt mutatott. A közönség fáradhatlan volt tapsaiban, s szinte elhanyagolta kedvenczeit, kik közül a vendéget szépen támogatta Eichner Anna, a konservatórium növendéke, ki már a pesti nemzeti színpadon is játszott, úgyszintén Vörös, nemkülönben a nemzeti színháznak vándorbotra került komikusa Tóth Soma. Molnár második vendégjátéka „Az utolsó próféta“ volt. E darabot híre meg előzte, a pesti lapok s ezek után az itteniek is beszéltek róla, a közönség kiváncsi volt, de sajnos hogy a fedetlen arénában a közönség nem lévén biztosítva az eső és vihar ellen,minthogy délután égdörgéssel viharos idő tornyosult Arad fölött — csak félházra való közönség gyűlt össze, ez is csupán az utolsó pillanatban, mikor már kezdeni kellett volna az előadást; végre azonban egy éjszaki szél széthordta a fekete felhőket, az eső elállóit, s az előadást az igazgató megtartotta, kevesebb haszonnal, de mégis haszonnal. Az utolsó próféta nagyobb szabású tragedia, melyhez nagy erők, más színpad, és okvetetlenül födött nézőtér szükségeltetik. Az itteni társulat és közönség jó tragikai elődáshoz nincsen szoktatva, nem is fordul meg színpadunkon már évek óta; pár évvel ezelőtt nagyra törekvő fiatal színészek gyakorta tettek kísérleteket még Shakespearevel is, de kísérlet maradt az csupán, s a körülményeknél fogva nem verhetett állandó gyökeret, az igazgató látván hogy a tragedia nem fizeti ki magát, nem szervezhetett drámai erőket külön, és a többi vállalta szintén külön erőket, úgy pedig nem ment a dolog, hogy az opera, és operetté szereplői a tragoediát is elbírják plántálni, meg aztán Dawison Dessoir-ok sem voltak, akik egymagukban az egész környezetet — ennek közreműködését el tudták volna feledtetni nagyszerű alkotásaikkal, mint ahogy a pesti német színház gyarló drámai személyzeténél s előadásainál tapasztalható, mikor egy-egy vendég óriás a tragikai nagy alakokban lép föl, s a közreműködők gyöngesége mellett is nagyközönséget, nagy bevételeket csinál. Az utolsó próféta nálunk csak az első 3 felvonásban hatott, s a zárjelenetben , de ez mélyen hatott, úgy a mű mint összevágó játék, ez keletiesen zamatos és mégis erőteljes nyelvezete által. A hatásnak legnagyobb bizonyítéka az, hogy — a midőn a rabbi Simsont borral kínálva nejétől szótlanul elűzi — s maga előtt a méltóság, öntudat, fensőbbség érzetével s tekintetével az ellenkező termekbe hajtja, s aztán összeroskad, oly viharos tapsban tört ki a közönség, minőnek régóta nem emlékezünk, s elragadtatásában még a szerzőt is hívta. Molnár a rabbi szerepében egész nehézségét és erejét szedte össze s igazán a földult kedélyű tragikus alak állt előttünk — a ki mint vihar elsöpör mindent s aztán maga magát rombolja össze. Mándoki hiven, határozott jellemzéssel adta Simsont, s e nehéz, majdnem érthetlen embert, értelmes játékkal világította meg, bár hálátlan szerep — s a mi nálunk fontos dolog — többször kihívta , megtapsolta a közönség. Lukácsiné jó Judith volt, bir daemoni tekintettel, s tud bőszülten föllázadni —■ midőn a szenvedély vakitásáig túlragadt szerelmében beteg nő vad indulatra támad — látván hogy rajongó szerelme tárgyát más is szereti, ez viszont, s hogy ő elveszti azt, a kiért bűnözött. Lukácsiné feltűnő tehetség a drámai hősnő szerepekben. Molnár 3-ik vendégjátéka , ami volt, a magyar közönség mintegy rokonfajbéli nép eseményét, küzdelmét látja e darabban, s már a színlap nyomán is érdekkel viseltetik az előadás iránt, „a cserkesznép szabadságharcza“ csaknem egyértelmű a magyar szabadságharczczal, s így rokon érzelem és a két sikerült hatásos vendégelőadás mély benyomása alatt roppant nagy közönség gyűlt az arénába . Samil jól scenirozott hatásos franczia dráma, s a közönség elejétől végig érdekkel, feszült figyelemmel nézte, úgy hogy még az előadás folyama alatt elhatároztatott, hogy másnap ismételni fogják. Ez alkalommal a kis színpadhoz mérten Molnárt mint rendezőt is láttuk, s két csata jelenete — a cserkeszek és oroszok összeütközése, és Tiflis megrohanása, égése, — meglepő hatást gyakorolt, s újra meg újra ismételtetett. Mint a hirdetések jelzik, Molnár még csak kétszer lépend föl „Giboyer fia“ franczia színműben, mely hír szerint szellemdús darab, jutalomjátéknak jó választás, az aradi finomabb ízlésű közönség számára. Utolsó vendégjátékául az itt rég nem adatott s Molnártól látni kívánt „II. Rákóczy“t adja elő a társulat, még 1861- ben a budai aréna előadásai után ment a lapok által a hir, hogy Molnár a legjobb magyar „Rákóczy,“ itt is az a hir, bizonyára mint Samilban. Ez alkalommal is zsúfolva lesz a színkör. — Jókai Mór mint regényíró. A „Budapesti Szemle“ legújabban kiadott füzetében Gyulai Pál Jókai újabban megjelent 8 kötetnyi munkásságát veszi bírálat alá, s penetráns elmével mintegy rohanva hordja halomra mindazon alapos kifogásokat, melyek Jókai valódi sikerének útjában állanak. A 4 kötet „novella és genre kép“ (Virradóra) indokolt ítélettel suttatik s a „Szerelem bolondjai“ czimtáblájára hosszú bünlajstromot akaszt jeles ítészünk. A ki olvasta Jókai ez újabb műveit, az csodálkozással fogja felismerni Gyulai megjegyzéseinek igazságát, s a ki Jókai összes irodalmi pályáját megfigyelte, be fogja vallani, hogy hisebb rajzot nem egy hamar olvasott még, mint minőt Gyulai, jelen bírálatába, Jókairól átalában, belefont. A bírálat e része igy szól : Jókainak kitűnő elbeszélő tehetsége van s e tekintetben egyetlen regényírónk sem versenyezhet vele. Egyszerű, folyamatos, s egy pár találó vonással hol plasztikailag, hol festőileg emeli ki tárgyait. Valami kedves ellenséggel, lankadni nem tudó mozgékonysággal ragadja magával olvasóit, anélkül hogy fárasztaná. Átmenetei, fordulatai minden erőltetés nélküliek, mintegy ösztönszerűek. Könnyedén lebeg az elbeszélés folyamának kanyarulatain, melyeket nem tartóztat föl a reflexiók tömege s hol rohamosan, hol csendesen hömpölyögve halad tovább s nyit meg egy-egy újabb völgyet, de ritkán árad ki vagy sülyed posványba. És e ritka adományhoz járul styljének ereje, hangzatossága, jellemzetessége és magyarossága. E tekintetben is felmúlja regényíró társait. Ment Jósika idegenszerűségétől vagy affectált magyarságától, nem találhatni benne Eötvös áradozó nehézkességét, sem kemény szófüzési gondatlanságát s egyenetlenségeit.Egyetlen elbeszélő írónk sem olvasztotta össze oly szerencsésen a népies és mivelt magyar nyelv bájait, mint Jókai. Valódi magyar hangsúly vezérli szófüzéseit s a kifejezések árnyalatainak egész kincstára áll rendelkezésére. E két ritka adománynyal oly mértékben áldotta isten, hogy bár húsz év alatt sok mindent elkövetett megrontásukra, mégsem tudta megrontani. Az úgynevezett miveit magyar nyelv tévedéseiből átvett egyet mást de aránylag keveset, próbált rósz uj szókat fa’ton, de nem sokat. Nem mindig szabatos , a gondolatlanság nyomai is meglátszanak itt-ott «*”* gyorsaságú dolgod ,red olykor gyermekes, vagy épen léha humora természetéből foly, mely az vés, szeretetre méltó, de kiSSS*? ^ sekélyes .Elbeszélése néraelykor , és néha üres szónokiasságba esik, de ez i,“0, 0rozágba' s éretlen eszméi következősén hatásvadászata hogy plasztikaisága szertelen'!Jegeik rajta föl, festőisége szinponmális alanyokat vesz b. a. .lAS'“'"“"lau,, okM!