Pesti Napló, 1869. október (20. évfolyam, 225–251. szám)
1869-10-14 / 236. szám
236 szám Csütörtök, october 14.18.. 20. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám, emelet. E lap szellemi részét illeti minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Binnen tetten levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek tere 7. szám földszint* Kiadó-hivatal: A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők.PESTI IA Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva: Egész évre ... 22 frt. Félévre..................11 frt Negyed évre Két hóra. . Egy hóra : 6 3 1 , 50 kr. 70 kr. 65 kr. Hirdetmények díja: 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Nyílt tér : 5 hasábos petitsor 25 nj kr. Előfizetési felhívás* PESTI NAPLÓ 1869-kiadt.—deczemberi folyamára Előfizetési feltételek: Pesten húshon hordva, vidékre postán küldve Fél évre................................................11 frt. Negyedévre.................................... . 5 frt 50 kr. Egy hónapra.............................................1 frt 85 kr Az „Athenaeum“, Irodalmi (a nyomdai részvénytársulat, mint tulajdonos és kiadó államban)-féle tant komolyan veszszük, vagyis, ha az egyházat oly módon akarjuk az államtól elválasztani, hogy az necsak a világi hatalommal szemben, hanem saját körén belül is szabaddá tétessék, akkor nincs más választásunk, mint az állam kinevezési jogát a nép választási jogává transformálni. Csak ez után akadályozható meg, hogy az államtól függetlenné tett egyház ne legyen ellenséges státus a státusban, csak ezáltal szünhetik meg a kormánynak ezen anomál joga — az egyedül jogosult tényezőnek — a népnek javára. S én ezt oly fontosnak tartom, miszerint meg vagyok győződve, hogy a szabadság veszedelme nélkül a törvényhozás csak úgy mondhat le a magyar állam püspökkinevezési jogáról, ha e lemondásnak feltételéül szabja a püspököknek a hivők általi választását. TOLDY ISTVÁN. Pest, oct. 13. 1869 A magyar állam püspökkinevezési joga. Hogy a kölcsönös függés azon viszonyát, melyben eddig a magyar állam és egyház egymással állva, egymás ügyeibe beavatkoztak, világosan felfoghassuk, szükséges mindenekelőtt e viszony jogi nyilvánulásai iránt tisztába jönnünk. Csak igy szólhatunk aztán hozzá az állam és egyház elválasztásának gyakorlati keresztülviteléhez. A magyar királynak, vagy miután alkotmányos országban a királynak az államéitól különböző személyes jogai a közjog terén nem lehetnek, helyesebben szólva: a magyar államnak legfőbb kegyúri joga először az egyházjavadalmak adományozásában nyilatkozik. Werbőczy Hármaskönyvében (T. rész 11. czím) olvassuk, hogy „a pápa az egyházi javadalmak adományozására nézve semmi hatóságot nem gyakorol a megerősítési hatalmon kívül“, hanem e jogot és hatóságot a magyar király gyakorolja. Míg más európai fejedelmek csak „ajánlanak“, „előterjesztenek“ püspöküket, a magyar király az ország főpapjait egyenesen „kinevezi“, ami annyit jelent, hogy az így kinevezett főpap már a kinevezés által főpapi rangját, czimét s jószágait megkapja, melyekhez a pápa csak „megerősítésével“ s az úgynevezett „lelki“ hatóság adományozásával járul. E főpapok pedig, kik az állam által neveztetnek ki, az érsekek, püspökök, világi és szerzetes apátok és prépostok, úgy a czimzetesek, mint a javadalmasok, valamint 1772. óta, midőn a kanonokkinevezés jogát Mária Terézia a püspököktől visszavette, a kanonokok.A kinevezéssel karöltve jár az egyes főpapok áthelyezési joga is más javadalmakba. A főpapokat, vagyis az egyház legbefolyásosabb, leggazdagabb tagjait, a parancsoló egyház vezéreit kinevezni, — ez a legfontosabb jogok egyike, melylyel az állam az egyház felett bir. Természetes volt e jog keletkezése a középkorban, melynek hűbérrendszere minden jogot és vagyont a királyi adományozásból származtatott , és szüksége is volt az államnak e jogra azon korban, midőn minden főur és főpap állásánál fogva természetes ellensége volt úgy a trónnak, mint a nép öszszeségének. De mig a mohácsi vész előtt e rendelkezés nem teljesité a hozzákötött reményeket, mig minden kinevezés daczára azt látjuk, hogy a hazánk sorsára nézve oly végzetessé vált 14. s 15. századbeli olygarchia soraiban a főpapok is mindig feltalálhatók valának, megváltozik e viszony a 16. században. A kor iránya a fejedelmi absolutizmusnak kedvezett, s e törekvése a trónnak csak eszközzel bírt a püspökkinevezés jogában. Az olygarchia napjai elmúltak, s a főpapok mind mélyebbre hajoltak a trón előtt. Tenniök kellett, mert ettől függött minden előmenetelük. Ekkor hajtott tehát hasznot a kormány püspökkinevezési joga, de nem a nemzetnek s a szabadságnak , hanem a trón absolutismusának. Mert azon nem csodálkozhatunk, hogy a kormány, mely folytonosan harczban állt a nemzettel, a legújabb időkig a tőle függő egyházi javadalmakat csak oly egyéneknek adományozta, kiknek e harczban hasznukat vehetni remélé. Igaz ugyan, hogy a jelenben ez állapot annyiban megváltozott, hogy nem idegen kormány rendelkezik többé az ország ügyei felett, de azért a kinevezési jog, ha nem is oly veszélyes ma a szabadságra nézve, mint volt eddig, mégis nagy anomáliát foglal magában, és még veszélyessé válhatik. Anomália e jog, mert mindig anomália marad, hogy egy politikai hatalom, főkép olyan, mely valamely párt többségén alapul, nevezze ki az egyház fejeit; veszélyessé válhatik, mert az ellen se égen, se földön nincs biztosíték, hogy oly kormány ne következzék be, mely e jogot ismét a szabadság ellen fordítsa. Ellenkezik ezenkívül a vallás érdekével, mert mindaddig, míg a világi hatalom bírja e jogot, a javadalmak betöltésénél elsősorban mindig politikai indokok által fogja magát vezéreltetni. Ha tehát úgy a vallás, mint a szabadság érdekeit tartjuk szem előtt, ha az egyházat az államtól el akarjuk választani, ezen egyházi hivatalok betöltésének joga kell, hogy kivéve az állam kezéből, magára az egyházra ruháztassék. De ennek kimondásával még e kérdést befejezettnek nem tekinthetjük. Mert a püspökkinevezés jogát lehet oly módon is ruházni az egyházra, mely minden hozzákötött reményeket meghiúsítana. Így például, ha az állam e jogáról egyszerűen a pápa javára lemondana, valódi árulást követne el önmaga ellen, mert mindezen hivatalokat a szabadság és nemzeti önállóság ellenségének kezébe játszanál Ha a kanonokokra bízná a főpapok választását, csak a papi kaszt hatalmát növelné a hívek jogainak rovására Ha egy országos egyháztanácsra bizná, csak azt érné el vele, hogy a már fungáló főpapok túlnyomó befolyásától tenné függővé a megürült javadalmak betöltését. Mindezen módjai a kinevezésnek és választásnak nagyobb veszélylyel járnának a szabadságra nézve, mint járna alkotmányos kormány alatt a kormányi kinevezés. Az egyetlen mód tehát, melyen a vallás érdekei idegen érdekek beavatkozásától megóvhatók volnának s melyen a szabadság valamit nyerhetne, az, hogy a főpapi hivatalok a hívek választása által töltessenek be, oly módon , hogy minden egyházmegye a maga megyei zsinatán válaszsza meg saját főpapját. Nem ellenkezik e mód a keresztyénség traditióival, mert hiszen kezdetben a keresztyénség minden püspökei a nép által választottak, melynek e jogát csak idők folyamában ragadták magukhoz az uralkodók. Szilágyi Virgil ur a „Szabad egyház“által nagy örömmel fogadott röpiratában azon indítványnyal lép fel e tárgyra nézve,hogy a katholikus országos congressus válaszsza — nem a püspököt, hanem a püspöki candidátust, kinek kinevezése ezentúl is a királytól függne. Azt hiszem, e javaslat hiányai magától szembeötlenek. Mert ha Szilágyi úr az egyházat el akarja választani az államtól, várjon, lehetőnek tartja-e ezt a király püspöknevezési jogának fentartása mellett? ha alkotmányos kormányzást akar, mikép adhat a királynak oly jogokat, melyeket az a felelős kormány közbejötte nélkül gyakoroljon? E javaslat egy darab középkori hűbérrendszert akarna a 19. században modern utón reconstruálni. Ez beleülhetik a szélső baloldali politika keretébe, de felvilágosodott embernek ambitiója nem lehet. S azért, ha a „szabad egyház a szabad Mai számunkhoz egy fél ív melléklet van csatolva. A telekadó rendszernek a hazai vizorokhoz alkalmazott gyors és olcsó alkotmnyos átmagyarositása. V. 4- er. Midőn a járásoknak aránylagos kiindulási pontjai a főbb mivelési ágak osztályainak holdankénti tiszta jövedelmére nézve meghatároztalak, ezután a megye más megyével szomszédos községei holdankénti tiszta jövedelemi tételének a megyék aránylagos kapcsolatba vétele végett, meghatározása következnék, a járási kiindulási ponthoz arányban, a községi és járási adóbizottmányok által a fentebbi pontban megjelölt módon. A megye összes szomszédos községeinek ekként felvett tiszta jövedelmi tételei a szomszéd megyék járási adóbizottmányai együttes ülésében lennének véglegesen megállapítandók. 5- öt. Az országos megyei kiindulási támpontok országos megállapítása az adóközségeknek járásonként jövedelmi fokozatokban lett megyei adóbizottmányi besorozására és az egyes járások a megye kiindulási pontjához arányosított támpontjainak a megyei adó bizottmány általi meghatározása, s a megyék szomszédos községeinek illető járási adó bizottmányaik közmegegyezésükkel arányba hozott holdankénti tisztaövedelmi tételeinek felvétele után következnék a sor az egyes járások kebelében belöl eső adóközségek jövedelmi tételeinek felvételére. Ezen felvétel akkép eszközöltetnék, hogy a járási kiindulási ponttal szomszédos községekben kezdve, ekként szomszédról szomszédra menve, egyik községet a másikhoz viszonyítva egyszerű összehasonlítás útján, és a művelési ágak szerinti jövedelmi fokozatokbani sorozás irányadó tekintetbe vételével, szükség esetében pedig a községben létező évenként szóbeli szerződések és előleges fizetésekkel szokásos, ezért általában közmegállapodás szerint tudva levő középföldbérnek is méltánylatával,vagy a földadás vételi közbecslés szerinti tudva levő összegeinek 5% kamatai felszámításával kihozott eredményét a holdankénti tiszta jövedelem megközelítő összegéül tekintve — mindezen tényezők körülmények szerinti felhasználásáról nem fogna nehézségbe ütközhetni a községi adó bizottmánynak az adó és hitel telekkönyvnek önmaguk egyirányú közjava követelte érdekében is tett közép valóságon alapuló jövedelmi bevallásainak aránylagos voltát a járási adó bizottmány részéről azonnal megbírálni és meggyőződése szerint ezeket, mint a szomszéd községekhez helyes arányban állókat elfogadni. Gor A járások minden egyes községeinek mivelési ág és osztályonkénti tiszta jövedelmi tételei, amint a járásokban ily módon alkotmányos közegek hozzájárulásával felvehettek, a felvétel befejezésétől számított 30 napig a jövedelmi tételek a járásbeli szolgabiró hivatalos helyiségén és a megye középpontján nyilvánosan kifüggesztetvén minden községnek jogában állandó tán létezhető felszólamlását a járásbeli szolgabirónak rövid indokolással írásban beadni. 7-er A községek jövedelmi tételeire létezhetett felszólamlások megítélésére nyitva volt felszólamlási időszak lejártával a becslésre nézve többé semmi felszólamlás el nem fogadtatván, a megyei adóbizottmány, egybegyülve az egész megye összes községeinek holdankénti tiszta jövedelmét mivelési ág és osztályonként a járások jövedelmi fokozatos főkimutatásában foglalva, melyben az egyenlő fokozatokbani összes megyei községek egymás mellé bejegyeztetnének, végleges tárgyalás alá veendő, és a beadott felszólamlásokat is ez alkalommal elintézvén, a tiszta jövedelmi tételeket végérvényüleg megállapítja. Ezen megyei adó bizottmány végtárgyalása után a megye fő alispánja, mint a megyei adó bizottmány elnöke az egész megye közönségének mivelési ág és osztályonkénti tiszta jövedelmi véglegesen megállapított tételeit az országos adóbizottmányhoz megerősítés végett felterjesztendi. Ily alkotmányos módon a hazai összes földbirtokosoknak közvetlen befolyása és közremunkálásával s ebből bizonyára kifolyólag közmegnyugvásával is az adó telekkönyvi és becslési munkálatoknak a helyi viszonyok és tényleges állapot szerinti felvételével , az adós hiteltelekkönyv egyesítésével óhajtanám én a német telekadórendszert gyorsan, olcsón, s a feleslegesnek mutatkozó becslési operátumok egyszerűfélrevetésével átmagyarosítani, s ez által mind a hiteltelekkönyvet, mely jelenben nem telekkönyv csak adósságok névjegyzéke mind a hazai földbirtokosok értelmisége mellőzésével készült katastert tökélesíteni, és mindkettőnek jövőrei együttes vezetését biztosítani, és ez által ezt a nép érdekében egyszerűsíteni. Azon feltehető kérdésre, mennyi időt és mily pénzerőt igényelne a földadó alapnak ily módom országos átdolgozása ? Válaszképen megemlíteni bátorkodom, hogy bízva a hazai összes földbirtokosok a tárgy közérdekeltségű voltánál fogva önként felajánlandó közreműködések és tettleges befolyásukban — a telekkönyvi munkálatok elkészítését, becslést, és a földadónak ezen új alapon leendő kivetését két év alatt reményiem —gyakorlati ismereteim alapján — befejezhetnek állítani. A megkivántató pénzerő felszámítására alapul véve a magyar állam területének 49,850,643 katastrális holdját és 31,981,668 birtok részletét Keleti telekadó a kataster 66 és 52 lap és a pénzügyi törvények és szabályok 17 §-ban meghatározva lévő hold és birtok részletenkénti 3 kv munkabért — ezen felszámítást követve 2,450,000 forint igényeltetnék. — De tekintve, hogy a már megtörtént tagosítások által a birtok részletek száma jelentékeny mérvben megfogyott s ez alapon idő közben újból elkészült, föld adó sorozati munkálatok könnyű és egyszerű revisio és kiigazítás útján át idomítható lenne — ezen körülményt beszámítva,mintegy 2 millióra volna tehető — a telekkönyvi munkálatok elkészítésére megkivántató pénzerő, melyhez a folytonos munkássággal, és utazással elfoglalva leendő hivatalos közegek fizetéseit és a megkivántató telekkönyvi nyomtatványok költségeit is beszámítva 1 millió forintban — öszszesen 2 év alatt mintegy 3 millióra lehetne a megkívántató pénzszükségletet feltenni. Ezen pénzösszeg egyéni véleményem szerint a földadó hátraléki összegéből lehetne a földadó alapja aránylagos és alkotmányos átdolgozása, és a telekkönyvi intézmények tökéletesítésére fordítandó. Szabad legyen ezen önzetlen s legjobb hazafiúi szándék sugalla érzetből származott egyszerű értekezésemet azon kifejezésemmel zárni be „győzzön a jobb.“ KOÓS KÁROLY: jogakadémiáink nagyobb részének helyiségén rendszeres katonai állomás nincs) october 1-től a következő év october 1-ig katonai kötelességével elfoglalva, nem léphet a vizsgára. Minthogy pedig egyáltalán nem kívánható , hogy a bírói államvizsga előtt a katonai ügy térjen ki — annyival is inkább nem, mert a bírói államvizsgálati rendelet akkor jött ki, midőn már a katonai kötelezettségnek oktober hó elsején leendő elkezdése rendeletileg kimondatott : bizonyára a vallás és közoktatásügyi minisztériumnak kellene utólagos rendelet által ezen bajon minél hamarább segíteni. Tagadhatatlan , hogy ez iránt felterjesztőleg kérelmezni elsősorban nem a joghallgatóknak, de a bírói államvizsgáló bizottságoknak kellett volna, azonban tudva azt , hogy vallásügyi minisztériumunk ilyen esetekben illetékes felszólamlások folytán a leggyorsabban és óhajtás szerint járandott el — mivel eddigelé semmi kisegítő intézkedés nem történt — azt kell hinnünk , miszerint ezen körülményről bírói államvizsgáló bizottságaink mindenike megfeledkezett. Minthogy pedig az ügy fontossága legkomolyabb eljárást igényel , czélszerű és szükséges dolog lenne , hogy államvizsgáló bizottságaink a lehető leggyorsabb lépseket megtennék az iránt, hogy a bírói államvizsgázás második határideje október hónapról September hónapra tétetnék által, vagy ha az idő eltelése miatt ezen intézkedések megtétele —■ már ez évre vonatkozólag czélszerűnek nem mutatkoznék : okadatolva lenne,ha a nevezett bizottságok a bírói államvizsgát szabályozó miniszteri rendeletben adott hatalmuknál fogva a vizsga határidejének megváltoztatását elnökileg is eszközölnék. Néhány szó a bírói államvizsgázás határidejét illetőleg. A birói államvizsgát szabályozó miniszteri rendelet a vizsga letevésének határidejét következőleg határozta meg . Minden év július hó 21 -ikétől annak végéig vizsgázhatnak azok kik az utó félévi tanfolyamot kitűnő sükerrel végezték, ellenben a nem kitűnő sikerrel végzők ugyanazon év október havában nyerhetnek csak határidőt a vizsga letevésére. A vizsgázhatási időpont ekkénti elkülönítésében, ha egyéb körülményekben nem forognának, semmi czélszerűtlenséget nem látnánk, mert tagadhatatan , hogy a majdnem 3 hónapi időnyeremény némi ösztönt fog nyújtani arra, miszerint a joghallgatók nagyobb része igyekezni fog utolsó félévét kitűnő sikerrel végezni be, s nem is az ellen van kifogásunk , hogy a kitűnő osztályzatú joghallgatók lealább itt egy utolsó kedvezménynyel ne jutalmaztassanak, de bizonyos körülmények közt hátrányosnak és valóban sérelmesnek mutatkozik az , hogy a nem kitűnő osztályzatnak vizsgázhatási határideje— amelyen a kitűnő osztályzatnak nagyobb része is vizsgázni szokott — oly messze létetett az iskolai év bevégeztétől — egészen október hónapra. Azonban még ezen egy negyedévi időhalasztás sem volna hátrányos, ha a katonai hadkötelezettség kezdete october hó 1-ejére nem volna kitűzve, de mivel a katonai kötelezettség szintén minden év october 1-én kezdendő el, az a sérelmes körülmény forog fenn , hogy a joghallgató ifjúságnak hadköteles része — ami 1/3-ot tesz — nem egy évnegyedre fog visszavettetni az államvizsga letehetésétől, ,de egy év és 3 hónapra, mert ha csak nem ott töltendi le az illető katonai idejét, ahol a jogot végezte (ez pedig nagyon esetleges dolog, mert tudva van , hogy Bécsi dolgok. A napirendet még mindig az egyenes leichsrathválasztások és a cseh kiegyezés kérdése dominálja. A bécsi hírlapok igen éktelenül kaptak ez utóbbin hajba. Egy része a világért sem ismerné el a „csehi kiegyezés“ kérdésének létezését még csak az által sem, hogy e két szót kiírja; a másik ellenben hevesen plaideiroz a kiegyezés mellett. E meghasonlás nem érdemelne nagyobb figyelmet, ha igen szembe szökő nem volna,hogy oly rétegekig terjed, melyeknek mégis csak van egy egy szava ezen kérdések eldöntésében. A mennyiben a symptomák után sejtjük, a cislajianus államférfiak két-két csoportja áll a hírlapok által annyi vehemencziával védett álláspontok mögött. Ha valaki a nevekre kiváncsi, azt annyiban elégíthetjük ki, hogy nézetünk szerint az egyik csoport Taafe, Potocki és Berger — élén tán Beust gróffal a kiegyezés mellett van, ellenben Giskra és Herbst — Plener és Hasnerrel — mereven ragaszkodnak a decemberi alkotmányhoz. Ennyi valószínűnek tetszik előttünk, ismételjük, ha szabad a lapok állásából ítélnünk. Ez a „házi viszály“ oly kényes természetű, hogy mindenki jól teszi, ha bele nem avatkozik. Mi — igaz, hogy távol is állunk a tűzhelytől — egyelőre sejteni sem tudjuk, hogy minő neutrális téren találkozhatnak a felek a praeliminarek megállapítására ? — A cseh declaransok — és ők az egyik fél — annyira élére állították ügyüket, hogy vezéreik hathatós blamage nélkül nem pacírozhatnak. Egy menekvés volna : ha az eddigi szóvivők visszavonulnának s kevésbé enyagírozottaknak engednék át a terrénumot, és amennyiben a mai déli posta hírét hozta, hogy Rieger és Palaczky hosszabb időre elhagyták Prágát, úgy látszik, mintha ez eljárásra mások is gondolnának; de hol vannak azok a kevésbé enyageíozottak ? A declaransok keblében elvétve emelkedett ugyan egy egy mérsékeltebb hang , de az annyira nem tudott csak némi jelentőségre is vergődni , hogy a natáni békülés a nemzeti pártnak ilyetén képviselőivel felettébb csekély vagy épen semmi garancziát nem nyújtana a jövőre, s az eventuális béke állandóságára nézve. Szent Venczel unokái nem mutatkoztak oly politikus nemzetnek, melyet az ideiglenesen netán megvonuló régi harangozók minden körülmények közt újra ne tudnának gyökeresen alarmeirozni. Az „Osten“,mely igaz,hogy híresebb koholmányairól, mint jó szándékáról állítja ugyan, hogy a cseh vezérek „jelentékeny engedményekre készek.“ ■— De a cseh vezérek lapjai még mindig keresztes háborút hirdetnek a cseh deczemberi alkotmány ellen. Az Osten többet is tud ennél. Szerinte az alkotmány felfüggesztésére, még csak petrov-ra sem kerülne a sor. Mindössze a kormány kötelezné magát, hogy egy „megállapított“ választási törvény-reformot „visz keresztül“ a prágai és a brünni gyűléseken. A császár leiratban biztosítsa a nemzetet,hogy soha esze ágában sem volt a cseh koronának a sanctia pragmatikában meg