Pesti Napló, 1870. április (21. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-05 / 77. szám
A műegyetem és technikai szaknevelésünk. (I.) Bárhová tekintsünk is e széles hazában, mindenütt sürgős teendők halmazát látjuk, melyek évtizedek óta várják a hazai ingenieur alkotását: vasutaink technikai kivitele és vezetése legnagyobb részt idegen kezekben; közutaink — honi szokás szerint — szánandó állapotban; folyamaink vad zabolátlanságban; földművelésünk csatornázás, öntözés és czélszerű tagozás hiányában; hazi gyáriparunk még csak szülemlőben; s az érdeklődés a magasabb ipar iránt még csak az eszmék országában él. És bár honnan nyilatkozzék is erre nézve vélemény, mindenünnen az hangzik felénk : magyar ingenieurök nincsenek, a miéink csak műkedvelők. Sajátságos jelenség! E nemzet, mely a magáét, ha selejtes is, mindenek fölött szereti és a külföldi jelesebbnél többre becsüli; e nemzet, mely ha más irányú működésről van szó, a haza és külföld közti párhuzamok vonásából ki nem fogy, ha magasabb képzettségű technikusai iránt kérdezik, a legnagyobb önmegtagadással, sőt mondhatnék, a legnagyobb közönyösséggel jelenti ki: nálunk valódi technikusok nincsenek, hozzánk, ha valamit létesítni akarunk, külföldi edyiket kell bevonzani. Ez irányban nem túloz, sőt ellenkezőleg a másik szélsőség felé hajol; a meglevő hazai erőket nemhogy megbecsülné érdemek szerint, hanem egyszerűen megtagadja, mintha nem is léteznének. E következetlenség az előítéletekben, e ferdeség a közvéleményben, ha meglepő is, mint minden következetlenség, ha fájó is, mint minden igazságtalanság, természetes és könnyen megmagyarázható. Érzi nemzetünk, hogy a technikai szakképzés érdekében még nem tett soha semmit, de a legkevesebbet sem; tudja, hogy a magyar törvényhozás e tárgyat bár több ízben figyelmére méltatta, de még eddig soha sem vonta be alkotása körébe, s jól tudja, hogy a tisztelet miféle nemében részesítik nálunk a mérnöki foglalkozást elannyira, hogy az uralkodott osztály előítélete szerint az e pályára való lépés még nemrégiben egyértelmű volt az önlealázással. Ily előzmények után és ily körülmények között legkevésbé sem csodálkozhatunk azon, hogy nemzetünk a belföldi technikai szakférfiak képzettségét egyáltalán kétségbe vonja, hisz a helyzet majd olyan, mint azon apáé, ki mostohául szeretett gyermekéről, minthogy nem iskoláztatás egészen magára hagyva engedé felnőni, sót soha, mindig csak roszat föltételez. Félszázados mulasztásból származott bajokat, megrögzött előítéleteket egy csapással nem lehet kiirtani, ezeknek csak az idő lesz talán orvosuk.De a mulasztást mihamarább helyre ütni, a technikai szakképzésről törvényhozásilag gondoskodni, a küldiekkel versenyre képes polytechnikumot felállítani, a lenézett foglalkozás iránt kedvet, önfiaink iránt bizalmat ébreszteni, s tényekkel rábizonyítani, hogy a technikai szakképzettséget nem szabad, s az ország legvitálisabb érdekeinek kockáztatása nélkül nem lehet állandó import-czikknek tekinteni — ez az, mi a múltból még, s a jövőből már most hatalmunkban áll. A K. József-műegyetem tanártestülete már 3 évvel ezelőtt, mindjárt a törvényes kormány megalakulásakor, első és legsürgősebb kötelességének tartotta kidolgozni és a közoktatási miniszter elé terjeszteni azon javaslatot, mely szerint a mostani polytechnikumot újjászervezendőnek, s a kor igényeihez s az ország méltóságához illő országos polytechnikummá átalakítandónak véleményezte. A nyűgeiből fölszabadult tettvágy, a biztató remény mihamarabb teljesülve látni az életpályánkul választott technikai szakképezés tökéletes sikerének előföltételeit, eltakaró előttünk a helyzet átalakulásának nehézségeit , bizonyosnak véltük, hogy az ország is első teendői közé számítandja, helyreütni a fönnebb említett félszázados mulasztásokat. Mi, mint az ezen idő alatt történtek figyelmes kísérői, teljesen méltányolni tudjuk kormányunk fáradozásait a közjogi alap megszilárdítása körül, s át is látjuk, hogy egész a lefolyt évig kormányunknak a valódi reformok megindítására alig maradhatott ideje. De most, midőn minden felől az hangzik, hogy a jelen 1870. év inaugurálandja a nagy reformokat , újra megpezsdül a már-már lehervadt remény, hogy a folyó év eredményei között találandjuk a törvényhozási tényezők által szentesített törvényjavaslatot is, az országos műegyetem fölállítása iránt. Teljes tisztelettel, de egész őszinteséggel is fordulunk a közoktatási miniszter úr felé, kérve kérvén őt, hallgassa meg a kor intő szózatát, használja fel e kínálkozó békeévet egy oly alkotásra, melylyel nemcsak egy régi nemzeti adósságot törlesztend be,s hanem a melylyel egyszersmind a legsikeresebben előmozdítandja a nemzeti előítéletek kiirtásának és a hazai közvélemény jobbra fordulásának egészséges processusát. Ámbár teljesen meg vagyunk győződve, hogy azon törvényjavaslat, melyet a közoktatási miniszter úr a felállítandó polytechnikumra nézve az országgyűlés elé terjesztend, minden lényeges változtatás nélkül törvényerőre fog emeltetni, s hogy az országgyűlés az ezen productív beruházásra szükséges költségeket a legnagyobb készséggel meg fogja szavazni; mindazonáltal tökéletesen el vagyunk készülve arra is, hogy a műegyetem fölépítése, az intézetnek új alapokon való fölszerelése, a tanszemélyzet megújítása, illetőleg kiegészítése legkedvezőbb esetben is 2—3 évet igénybe venni. De ily hosszú időre meghagyni a József-műegyetemet jelenlegi szomorú állapotában, annyit tenne, mint végkép kiirtani nemcsak a közönség, de még a tanártestület kebeléből is a bizodalmát az intézet működésének sikere iránt. Valamint a harcos, ha diadalremény nem hevíti, és úgy a tanár is, ha elhagyta önbizalma, nem fog sikert aratni soha. Szily Kálmán: Interpellációk és határozati javaslatok a képviselőház mai ülésében. Mukcs Ernő határozati javaslata: „Miután az 1868. XXI. sz. 12 §-a határozottan és kivétel nélkül rendeli, hogy az egyenes adók évnegyedenkint fizetendők, tekintve azt, hogy hazánk adózó népének zömét a földmivelő osztály képezi, mely a reá kivetett adót, csakis az évi terményből fedezheti; tekintve, hogy az idézett t. ez. 15 §-ának szigorú alkalmazása által a földmivelő osztály oda van terelve, hogy termesztményét idő előtt potom áron elpazarolja; tekintve, hogy ugyane t. ez. 14 §-a értelmében a késedelmi kamatok iránt az állam biztosítva van, s e szerint rövidséget nem szenvedhet, mondja ki a t. ház határozatilag. A pénzügyminiszter oda utasítatik hogy mielőbb terjeszszen be egy t. javaslatot, mely a földadónak végrehajtás útjáni beszedését az aratás és gabna takarítás idején , vagyis július és augustus hónapokon át megszüntesse.“Eőry Sándor interpellációja a közlekedési miniszterhez : „Mi volt az indoka annak, hogy a nyugati pályán Győr és Pápa között a vasút eleve nem úgy terveztetett, s Győr megye által is ismételve szorgalmaztatott Tét felé,hanem attól eltérőleg Gyömöre és Szerecsen felé rendeltetett építtetni.“ Táncsics Mihály interpellációja a pénzügyminiszterhez : „1.) Van-e tudomása a t. pénzügyminiszter úrnak arról, hogy a Békés megyében fekvő Földvár és Apácza kincstári pusztákon folytatott gazdaságban visszaélések kaptak lábra, jelesen csak azok kapnak haszonbérbe, kik vagyonosok, mert ajándékozni, vesztegetni bírnak ; azután azok, kik egy bizonyos kormánypárti képviselőre adták a múlt választásnál szavazatukat ; és végre a szegényebb községek, melyek addig elé solidaritásban, régibb szokásnál fogva holdankint 5 fitos haszonbért fizetve mindig kaptak, és most e jótéteménytől elüttettek azért, mert magános jómódú gazdák holdjáért 8 frtot fizetnek. .., És ha van a t. pénzügyminiszter úrnak, erről tudomása, nem tartja-e hivatalos kötelességénél fogva szükségesnek minél előbb nyilvánítni, hogy a bajt, még mielőtt az tovább-tovább harapóznék, kellő intézkedéseknél fogva orvosolandja, szigorúan utasítván gazdatiszti alárendeltjeit, hogy személy válogatás nélkül juttassanak a puszták földjeiből a szegényeknek is, ha a haszonbértrendesen fizetik s a községeknek is az előbbeni mód szerint holdjától 5 ft haszonbéri fizetés mellett.“ Táncsics Mihály interpellátiója a belügyminiszterhez : „1.) Van a t. miniszter úrnak arról tudomása hogy Békésmegyében, jelesen az orosházi választókerületben fekvő Bánfalva községnek régi temetője megtelvén, most uj temetőül hely számára nincs kijelölve, holott a község és a földesuraság között létrejött szerződés értelmében az uraság kötelezte magát, hogy ha az előbbi temető betelik, uj temetőül helyet fog a községnek kijelölni, ha ami eddig nem történt. 2.) És ha van erről tudomása, nem tartja-e szükségesnek sürgetően intézkedni, nehogy Bánfalva községe kénytelenittessék halottait útfélen temettetni el.“(Derültség jobb felöl.) Körmendy Sándor interpellációja a vallás és közoktatási miniszterhez: „Van e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Somogymegyében fekvő lakócsai uradalom, mely Lakócsa, Tóth-Ujfalu, Sötöny, Szent- Borbás és Szent-Jakfalvakból áll, s „királyi alapítványi“ szim alatt általa kezeltetik, valamint az ugyancsak somogymegyei kaposfői apátsági birtok, mihez Páccá, Újfalu tartoznak s szintén általa kezeltetnek, sem a miniszter urnak 1869. évi vagyoni előterjesztésében, sem az a mellé csatolt okmánytárában kimutatva nincs, sem jövedelme s hovaforditása az 1868. zárszámadásában elő nem fordul. Hol van, vagy ha nincs, miért nincs ezen nagy és szép birtokok jövedelme kimutatva s mire lettek — mióta általa kezeltetnek — jövedelmei fordítva. Vannak-e még több ily birtokok a miniszter ur kezelése alatt, s ha igen, melyek azok ? a kinyilatkozott isten autoritása miatt, ki nem tévedhet és meg nem csalható. Mert a vallás az apostol tanúságaként annak bizonyító eszköze, mit látni nem lehet. (Hebr. 11. 1.) Hogy azonban vallásos engedelmesség az észszel ötzhangzatban álljon, isten akarta, hogy a szent lélek belső eszközeihez kinyilatkoztatása külső bizonyítékai is járuljanak, azaz isteni események, főleg csodák és jövendölések, melyek midőn isten bölcseségét és mindenhatóságát bizonyítják, az isteni erő legbiztosabb és mindenki felismeréséhez mért jelei. Azért a hit, ha nem is működik a szeretedben, isten ajándéka és hatása az üdvösséghez tartozik, mely által az ember istennek szabadon engedelmeskedik, midőn kegyéhez melynek ellenállhatna, járul és azt elfogadja. E szerint isteni és kath.hit szerint mindazt hinni kell,mit isten szava az Iratok s a hagyomány szerint tartalmaz és mit az egyház akár ünnepélyes kijelentés, akár a rendes tanítói hivatás által hinni valónak kijelentett. Ez ama hit, mely nélkül lehetetlen istennek tetszeni és fiainak közösségébe jutni. Azért — épen úgy miként nélküle bocsánatban ki sem részesül, úgy nem fogja senki, ki élte végéig nála ki nem tart, az örök életet nyerni. IV. fejezet. A hitről s az észről. .... Még pedig az ész, ha a vallás megvilágositja és ha buzgón, ájtatosan s józanul kutat, isten segélyével némileg betekinthet ama mysteriumokba, még pedig igen gyümölcsözően, — de soha sem nyer képességet azt igazságnak felismerni, mi saját tárgyát képezi. Mert az isteni mysteriumok természetük szerint olyannyira túlmennek az alkotott felismerésen, hogy a hagyományozott kinyilatkoztatás s az örökölt hit daczára, maga e hit leple eltakarja őket, s a homály bizonyos nemébe vannak burkolva, mig e halandó életet éljük: „mert a hitben és nem a szemléletben élünk“. (Cor. II.)De noha a hit az ész felett áll, ész és hit között valódi szakadás nem lehet, mert hiszen ugyanazon isten, ki a mysteriumokat kinyilatkoztatja, s a hitet beönti, adta az emberi léleknek az ész világát, isten azonban önmagát nem negálhatja s igazság az igazságnak ellent nem mondhat. Ennélfogva ily ellentét színe csak onnan származhatik, mert a hitelveket nem az egyház értelmében értik és értelmezik, vagy pedig mert az őrültség találmányai az ész nyilatkozatának tartatnak. „Tehát minden állítást, mely a hit fenséges igazságával ellenkezik, egészen hamisnak jelentünk ki. (Conc. Lat. V.) Az egyháznak továbbá, mely a tanítás apostoli hivatalával azon megbizást is nyerte, hogy a hit örökét megőrizze, istentől joga és kötelessége „egy hamisan úgy nevezett tudomány ellenbeszédeit“ elítélni. Ezért minden keresztyén hivő nemcsak megintetik, nehogy ily nézeteket, főleg ha az egyház elvetette őket, mint a tudomány jogosult következtetéseit védelmezzen, hanem egyszer mindenkorra köteleztetik is, hogy tévedéseknek tartsa őket, melyek azigazság csalékony színébe burkolvák. És nemcsak, hogy hit és ész soha ellentétben nem lehet egymásssal, hanem segítik is egymást kölcsönösen, miután a valódi ész a hit alapjait fejti ki, s ennek világával az isteni dolgok tudományát előmozdítja; a hit pedig az észt tévedésektől menti meg, biztosan tartja s sok ismerettel látja el.Távol legyen tehát,hogy az egyház emberi művészetek és tudományok ápolását ellenezné,őket változatos módokon segíti és előmozdítja. Nem is tiltja meg a disciplinák egyikének sem, hogy saját körén belül saját alapelvei szerint járjon, hanem csak azt akarja meggátolni, hogy azok az isteni tanoknak való ellentmondás által tévedéseket ne vegyenek magukba vagy határukat átlépve, a hit vidékébe zavarólag ne hassanak. Mert a hit tana, melyet isten kinyilatkoztatott, nem mint valami bölcseleti ötlet tökélyesbités végett adatott át az emberi szellemnek, hanem azért, hogy — mint isteni,Krisztus arájának adott örökség — ez híven megőrizze s csalhatlan módon magyarázza. Ezért a szent hitelveknél mindig azon értelmet kell megtartani, melyet a szentatya, az egyház egyszer kimondott, akár közös tanító hivatása, akár ünnepélyes definitio által; és sohasem szabad ez értelmezéstől egy magasb fölismerés színe és czíme alatt eltérni : „Így nőtt tehát, tenyészszél sokat és hatalmasan az egyes és az öszesség haladása, az egy ember és az egész egyház,a nemzedékek és a századok,a fölismerés, a tudomány, a bölcseség által, de csak az ő irányukban, ugyanazon dogmában, ugyanazon értelemben és ugyanazon jelentőségben“ (L. Vine. Lir. Com. u. 28.) Schema a hitről. (Folyt.) III. fejezet a hitről. Miután az ember istentől, legfőbb teremtőjétől s urától mindenben függ s az alkotott ész a nem alkotottnak egészen alá van rendelve, kötelesek vagyunk, ha isten nyilatkozik, az akarat s az ész teljes engedelmességére a hit által. E hitet azonban, mely az emberi üdv kezdete, a kath. egyház természetfeletti hatalomnak jelenti ki, melynek segélyével mi az isteni kegy sugallata és segélye mellett, azt, mi ki van nyilatkoztatva,igaznak tartunk — nem a dolgok talán általunk is felismerhető belső igazsága, hanem különfélék. Pest, april 4. (U dv a r i ű i r e k.) Király ő Felsége kíséretével együtt szombaton este utazott el a rendes esti vonattal. A királyné is Mária Valéria főherczegnővel szerdán elhagyja Budát és csak őszszeltér ismét vissza Magyarországba. Király ő Felségét elutazása alkalmával József főherczeg és a királyné főudvarmestere egész a kocsiig kisérte. A szalonka - vadászatoknak, melyek az utolsó napokban tartottak, nem volt kedvező eredményük, az első napokban alig lőttek 20 darabot, az utolsó napon pedig egyetlenegy szalonkát sem láttak a magas rangú vadászok. (Szuppan Zsigmond) Kanapok és országgyűlési képviselő, mint a „M. Áll.“ hiteles kutforrásból értesül, már kineveztetett ő Felsége által beszterczebányai püspökké. (A hazai első pesti takarékpénztár mai közgyűlésében a rokkant honvédek javára tízezer forint alapítványt tett, és pedig úgy, hogy ennek évenkénti kamatját, vagyis 500 forintot fordítja e czélra. Kijelenté azonban, hogy ez összeget nem a honvédmenházra, hanem az elaggott honvédeknek otthon, saját tűzhelyeiknél eszközlendő ellátására szenteli , az alapítvány kezelését magának tartja fenn. (Honvédtisztek lemondása.) Mint budai tudósítónk hiteles forrásból jelenti, a szabadságolt állományba legközelebb kinevezett honvédtisztek közül mintegy huszonöten beadják lemondásukat és az el is fogadtatott. (Az orsz. m. iparegyesület) gyáripari szakosztálya Kanitz Mór úr elnöklete alatt ápril 1-én ülést tartott, melynek főtárgyát munkáslakók ügye képezte. Weiss Berthold úr — ki ez ülésen szakosztályi jegyzőnek megválasztatott— részletesen indokolta az általa e tárgyban beadott javaslatot, hogy az iparegyesület ezen sokfelé vitatott, de mindeddig eredményre nem juttatott ügynek sikeresítését erélyesen kezébe vegye. Javaslattevő érdekes statistikai adatokkal kimutatta, hogy ezen ügynek mielőbbi létesítése immár múlhatlanul szükségessé vált, miután egész Európában nincs egy főváros sem, hol a munkások a lakviszonyok tekintetében kedvezőtlenebb helyzetben volnának, mint nálunk. A szakosztály több tagja nagyon melegen szólt a tárgy fontosságáról; behatóan tárgyaltatott azon mód is, mely szerint legbiztosabban és legrövidebb idő alatt ezért lehetne érni. Az eszmecsere egy bizottság kiküldésére vezetett, melynek tagjaiul megválasztottak : Weisz Berthold, Schuk Náthán, Dr. Grosz Lajos, J. Péterffy József urak és Steinacker Ödön igazgató. E bizottság még több szakértő által ki fog egészíttetni, (a „magyar mérnökegylet“) f. hó 2-i szakülésében Schulz Ferencz Spanyolország középkori építészetéről tartott előadást. Folyékony szabatos előadása,de különösen azon számos és kitűnő figyelemmel készült kézi rajz, melyeket értekező Spanyolországban léte alkalmával gyűjtögetvén, a nagy számú hallgatóságnak bemutatott, különös figyelmet ébresztett. Habár ismertetésében Spanyolország több nevezetesebb városaira is kiterjeszkedett, mindazonáltal előadásának főtárgyát mégis leginkább Barcellona városának egyházi, köz és magánépületei képezték, hol előadó, úgy látszik, legtöbb új műtárgyat találván, legtöbbet időzött, s legtöbb eredeti felvételeket tett. Schulz Ferenczet, mint a bécsi akadémia Schmidt tanár legjelesebb tanítványát, a „bécsi szépművészeti akadémia“ küldötte ki a spanyol középkori építészet tanulmányozása végett, honnan néhány év óta visszakerülvén, Pesten telepedett meg, és mint magánépítész működik. A pénzügyminisztérium részéről ő van megbízva Vajda-Hunyad várának Erdélyben helyreállításával. Schulz Ferencz előadását rendes választmányi ülés követte, hol a többi tárgysorozat között a technikai műszótár kiadása kerülvén szőnyegre, a szótár tartalmára nézve a bizottság programmja némi módosítással elfogadtatott, s összeállításával Domanitzky István mérnök és honvédfőhadnagy bizatott meg. (Vizeki Tallián Lajosné) szül. Simoga Mathild asszony élete 49, boldog házassága 30. évében Sz.Pétervárt elhunyt. (A távirdat Correspondenz- Bureau) pesti fiókjának főnökétől, a lapunkban múltkor megjelent észrevételre, hogy a német lapok több táviratot kapnak, mint a magyarok, hosszabb levelet vettünk, melyben arra utal, hogy a magyar lapok nyomdái korábban zárják be a munkát, mint a németek. Miután azonban, a t. igazgató urat meggyőződtettük arról,hogy e körülmény legalább a „Pesti Napló“ személyzeténél újabb időkben nem áll, mert az esti lapba dug, a reggelibe éjfélig fogadhatunk el táviratokat, s ezentúl a német lapok is kénytelenek a nyomatást megkezdeni, reményijük, hogy az említett vistás körülmény nem fog ismétlődni. (A budai dalárda folyó évi ápril hs 8-án (pénteken) este 7 órakor az egylet helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. A tárgy fontossága tekintetéből kéretnek az egylet működő tagjai teljes számú megjelenésre. (Váltóhamisítás.) Vezerle Gyula úr,Pesten általánosan ismert egyéniség, ma délelőtt újvilág utczai lakásán, hol Müller álnév alatt lakott, elfogatott váltóhamisítás miatt. Többek közt Thaisz Elek főkapitány nevére is hamisított váltókat. (Azon 600 fit értékű medaillon), melyet Inkeyné sz. Batthyányi grófnő a főrendiek műkedvelői előadásán elvesztett, megkerült. A budai kapitányság az elveszett ékszer megtalálóját elfogatta,mert eladni szándékozott a becses ékszert. (Megmentett gyermek.) Tegnap d. u. 4 és 5 óra között egy gőzmalmi munkás fia egy talpról a Dunába esett, de egy gőzhajó legénységének sikerült a gyermeket csáklyákkal kifogni a vízből s még életben átadni megrémült atyjának. Jákfai Könczöl Viktor nyug. cs. k. huszárkapitány f.évi apr. 3-án, reggeli 4 órakor, 38 éves korában meghalt. (A népszámlálás Pesten) összesen 12,937 frtba került s igy egy főre 6, 5 kr. esik (x) (Cséry és Halász) városligeti tehenészetét jól ismeri a városi és vidéki gazdaközönség, nemcsak jó híréből, hanem a pesti és bécsi kiállításokról is, hol a gondos és szakavatott tenyésztők méltó elismerésben részesültek, s e mellett elsőrendű pályadíjakat nyertek. E nagyhírű tehenészetet, mint lapunk hirdetései közt olvasható, a tulajdonosok áruba bocsátották. Kétségkívül felesleges rá figyelmeztetnünk a gazda közönséget, kivált most, mikor a keleti marhavész elmúltával e tehenészet kitűnő jóságú példányait az ország minden részébe el lehet szállítani. Színház, művészet. (Ujházy Edét), ajkassai színház tehetséges, fiatal tagját, ki vidéken a korán elhunyt Tóth József szerepeit játsza sikerülten, ápril 1-től a nemzeti színházhoz szerződtették. Május elején érkezik meg, s — úgy halljuk — legelőször a „Haramiák“-ban és utána a „Londoni arszlánok“-ban mint Meddle ügyvéd szeretné magát bemutatni közönségünknek, melyet a múlt augusztusban szerződtetési czélból tartott sikerük három vendégjátékáról kedvezőn ismert. Miután az alaposan művelt és szép törekvésű fiatalember főczélja volt, „minden áron“ bejutni a nemzeti színház tagjai közé, igen szívesen szerződött mint segédszínész is, 800 főt évi fizetéssel. (Szigeti Józsefet) 4000 ft évi fizetéssel szerződtették, míg Feleki, Szerdahelyi és Lendvay 3000 frtot kaptak. (Palai Ede,) a nemzeti színház elsőrendű tagja megválik a művészi szakmától, s ezentúl csupán mint rendező működene a színháznál. A színészet egy buzgó, derék tagot veszít benne , e veszteség azonban pótolható, de hozzá hasonló értelmes, műveit s ügyes rendezőt nem tudnánk egyhamar ajánlani a nemzeti színháznak. (Singer Annak, a.) a nemzeti színházban múlt szombaton lépett fel a „Troubadour“-ban. Rendkívüli „lámpaláz“ uralgott rajta, s ezen kívül betegség folytán nem is volt hangjánál. A közönség elnézéssel fogadta kísérletét. A „Pesti Napló“ magántáviratai. (Ered. sürg.) Bécs, ápril 4. A „Pr.“ jelenti, hogy a császár ma reggel megérkezvén, 8 órakor azonnal elfogadta gróf Potockyt. A minisztérium, mint látszik, ma vagy holnap megkapja elbocsáttatását. (Ered. sürg.) Fiume, ápril 4. Az itteni municipium egyhangú határozata folytán sürgető kérvény terjesztetik a magyar országgyűléshez, hogy a szent péter-fiumei vasútnak magyar területre eső részét minél előbb engedélyezné. Bécs, ápril 4. (Eredeti távirat.) Ma délben 2 órakor adta be a kabinet lemondását, ami elfogadtatott. A kabinet újraalakításával gr. Potocky bizatott meg. Valószínűleg Kellersberg a belügy, Schröckinger, prágai orsz. pénzügyigazgató, a pénzügyi tárczát veendik át. Lasser nem fogadta el a neki kínált tárczát. Az új minisztérium programmjának első pontja : a kir. tanács és az összes tartománygyűlések feloszlatása. Bécs, ápril 4. Az összes esti lapok egyhangúlag megerősítik, hogy az összes kabinet beadta lemondását, amit a császár el is fogadott. Ő Felsége ma reggel ide érkezett és délben Potocky grófot két órai kihallgatáson fogadta. Bé cs, april 4. A „N. Fr. Pr.“ miniszteri jelöltül Kellesberg Lassert emlegeti. Bé cs, april 4. Mint a „Tagblatt“ esti lapja tudni akarja, Kaiserfeld elnök a delegatióba való választásokat elvonta a napirendről, miután a felső-ausztriai és steyerországi képviselők az e tekintetbeni választások iránt tagadólag nyilatkoztak. Bécs, ápril 4. A „Tagblatt“ jelenti: Egy császári kézirat által még e hét folytában az összes tartománygyűlések fel fognak oszlatni és haladéktalanul új választások elrendeltetni. Az uj tartománygyűlések május 21-kén fognának egybegyűlni, éspedig kizárólag azon czélból, hogy képviselőket válasszanak a bírók, tanács képviselő házába. Bécs, ápril 4. Az urak házának mai ülésében az egészségügy rendezésére vonatkozó törvényjavaslat hat tagú bizottmányhoz utasíttatott; a polgári perrendtartás is kiadatott egy 9 tagú bizottmánynak. A tanárok fizetésének szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot, mielőbbi tárgyalás végett, a budget-bizottmányhoz tétetett át. Erre a kereseti adóra vonatkozó törvényjavaslatot másodszor olvastatott fel. Pár is, ápril 3. este. A járadék a boulevardon 73.35-ön állt. A senatus consultum tárgyában kiküldött bizottmány tegnap Rouchert elnökévé, Bauchardot titkárává választotta. A „Francais“ írja : A balközép tegnap, sajnálatának kifejezése mellett elhatározó, hogy a minisztériummal egyetértőleg, a senatus consultum iránti interpellátióknak elnapolására fog szavazni. Hozzáteszi a nevezett lap : Ollivier kinyilatkoztatá, hogy holnap bizalmi szavazatot fog kérni, és annak meg, vagy meg nem adásából kabinet kérdést csináland. Ma ismételt értekezések folytak Ollivier és a két középpárt tagjai közt, melyeknek valószínűleg egyetértés lesz az eredménye. A plebiscitum kérdésében még nincs határozat. A „France” úgy hiszi a minisztérium holnap a törvényhozó testülésének kezdetén, azon nyilatkozatot teendi, hogy a kormány az alkotmánykérdésre vonatkozó minden interpellate visszautasítand. Párizs, ápr. 4. Biztosan állítják, hogy a ministerium elfogadja a senatus consultumra vonatkozó interpellate. A ministerrium elhatározásai mindinkább a plebiscitum értelmében alakulnak. Pár is, apr. 4. A kormány egy újabb jegyzéket küldene Rómában, mely — hírszerint — egyidejűleg fogna közöltetni a pápával és a zsinattal. Pár is, apr. 4 A hadügyminister közlé a törvényhozótesttel, hogy a kormány a múlt évi hadjutaléknak 90,009 főre leszállításába beleegyezik. Creuzot, apr. 3.A helyzet békés, de a munkahelyek elhagyvák. Schneider elnök ma reggel barátságos értekezletet tartott a szünetelő munkások küldöttségével. Madrid, april 3. A minisztertanács ma — az uralkodó miniszteri krízis folytán — tanácskozásra gyűlt össze, azonban megoldás nem jött létre. Este ismét tartatik miniszteri tanács. A cortes majoritása is összegyűl, és valószínűleg bizalmi szavazatot határozand Echagaray részére. Mint jelentik, az unionisták és progessisták parliamentális középpáttá alakultak. Hírlik, hogy az elitélt Suner képviselő Francziaországba ment vissza. A katonai sorozásról eddig beérkezett hírek nem tudósának komoly rendetlenségekről. Csupán Bejárban hagyta el 60 ifjú ember a városi óvások közt.