Pesti Napló, 1870. szeptember (21. évfolyam, 207-236. szám)

1870-09-24 / 230. szám

nekült, a legtöbb ház puszta, a porosz katonák az ajtókat erővel kifeszítik, hogy a házakban meghalhassanak. Mindenütt hol az út meredé­lyen visz át öt-hat lábnyira keresztül van vágva a Marne s a l’Ourque csatorna hídjai is m­egsem­misítettek. A háború iszonyát mindenek előtt a szeren­csétlen strassbourgi lakosság érzi ,me­lyet a brutális porosz parancsnok csak nagy ne­hezen akart a várból kibocsátani. Végre a sváj­­c­z­i kormány közbenjárására a bombázás kö­zepette mintegy kétezer nőt és gyermeket mégis kibocsátott. A szerencsétlenek a Sverczban talál­nak emberszerető szívekre. Valóban iszonyú ezen menekültek kinézése és rémségesek azon dolgok, melyeket a porosz barbarismusról be­szélnek. Sieber ezredes Zürich­be mente meg e kétezer szerencsétlent, ő bírta rá Werder tábornokot, hogy a bombázás egy pilla­natig se szüneteljen, hanem azért a szerencsét­lenek a porosz seregen átvonulhattak. Egy ilyen menekülő csapatról, Baselből 19-én követ­kezőket imák: szombaton este 7 órakor érke­zett a vaspályán egy második csoport strass­­burgi menekült, 315 nő , 95 gyermek és 25 férfi. A vendéglőkben , magánházakban kórházakban szállásolák el őket. Tegnap 11- en közü­­k Berlinbe mentek. Ott az egész város a vaspályánál volt, csaknem verekedtek a vendé­gek után. Egy berni nőt, ki gyermekével az in­­dóház udvarán volt, erővel strassbourginak tar­tottak s egy család sem akarta magától elbo­csátani. Csak eredeti berni dialectusa mentette meg a túlzó vendégszeretettől. Zürichben 10,000 frankot gyűjtöttek a strassbourgiak számára; a templomokban egy nap 21,600 frank gyűlt össze Magában Aarauban a templomban 850 frankot adtak a szerencsétlenek segélyezésére. Egy magánsürgöny szerint azonban Werder t­á­b­o­r­n­o­k utólag megbánta, hogy szíve jó sugallatainak engedett, s értesíti Uhrich tábornokot, hogy többé senkit sem bocsát ki a várból, így boszulja meg magát a nőkön és gyermekeken azért, mert a várat nem képes hatalmába keríteni. Párisban, Pária és Lotharingiában jelenleg egy óvást írnak alá, mely a lotharingiai kerület bármely részének átengedése ellen szól. Az óvás tartal­ma a következő: „Az alólírott lotharingiai születésűek vagy Lotharingia lakói, óvást tesznek azon eszme el­len, hogy azon departmentnak egy része is,mely Lotharingia régi provincziáját képezi, valaha Francziaországtól elválasztassék. A nemzeti vé­delmi kormánynak köszönettel tartoznak azért, hogy az külügyi politikájának alapjául azon te­rületek integritását fogadta el, melyek ma is még oly bensően és el nem szakaszthatólag a kö­zös hazával egyesültek. Nem fognak kímélni ál­dozatot és erőfeszítést, hogy polgártársaiknak és Európának bebizonyítsák, miszerint mint francziák élni és halni akarnak.“ Oly városnak, mint Párisnak ostromlása, számtalan részletek figyelembe vételét teszi szükségessé, melyekre a közönség nem is ügyel, s melyekről, ha a káros következményeket meg­előzni akarjuk, gondoskodni kell. A férfiak, kik e feladatnak különösen megfelelni hivatvák, az egészségügyi központi bizottság tagjai, azok a városházán üléseznek és naponkint értekeznek. Míg a halál — írja a Petit Journal — minden oldalról fenyeget, míg ágyuk és kartácsok rom­bolnak, vannak férfiak, kik az egészség fentar­­tásáról gondoskodnak. E tekintetben a tudo­mányhoz fordultak. Ezen bizottság tagjai között igen híres neve­ket találhatni. Ott van Germain Lée tanár, az újabb gyógyászat mestere; Bouchardot, a híres egészségügyi tanár; Bouley, az állatgyógyász; Sainte Claire Deville, az njitó s mások. Az el­nökséget Jules Ferry viszi. Tekintsük közelebb­ről e bizottság feladatát. A levegő, melyet be­­szívtak, holnap talán a legveszélyesebb ellenség­­nek lehet ezer meg ezer okból, ha a bizottság nem gondoskodik kellően. A nagy embertöme­gek összegyűlése Párisban az első nehézség, melyet le kell győzni. A mozgó nemzetőrség és a nemzetőrség egy­részt, a mezei lakosok más­részt, kik az ellenség elől Párisba tódultak, a lakosok számát 200,000-rel növesztette. A bi­zottság e tömeg kellő ruházata és táplálása iránt gondoskodott és a kormány e tekintetben kellően támogatta is. Az utczák öntözése szintén igen fontos. A mérnöki művek az Ourg csatornát el­zárják. Mit lehet itt tenni ? E csatorna az öntö­zési csövek legnagyobb részét ellátta vízzel. A por pedig Párisban nemcsak kellemetlen, hanem egészségtelen is, mivel állati részeket tartalmaz. A bizottság elrendelte az öntözést hordók se­gítségével s a veszély el van hárítva. Az álla­tok összetömegesítése oly nagy, hogy ha marha­vésztől nem is kell tartani, de annak kitörése legalább lehetséges. Ha érszabályok nem al­kalmaztatnak, az állatok betegségei átmehet­nek pl. szunyogszúrás következtében is, az em­berekre. De a bizottság naponként küld állat­orvosokat a marhák megvizsgálása czéljából. A vész első jelenségénél a marha azonnal levága­­tik és elásatik; a gödörbe légtisztító szerek ol­­tatnak, mely szerek elegendő mennyiségben kész­letben tartatnak. Gyógyszerek nagy mennyiség­ben hozatnak Londonból. A magán jótékony­ság felhivatott ócska vászon szolgáltatására. Az élelmezést is tanulmánya tárgyává tette a bi­zottság. Útmutatást fog közölni, megmutatja, miként kell az állati és növényi táplálékot kel­lően vegyítni, hogy zöld főzelékben hiány ne legyen. Mindenekelőtt erős férfiakra van szükségünk — mondja a nevezett lap — e fér­fiakat pedig fel kellene menteni az élelmezés gondjai alól. Azik, hogy e tekintetben már kezdettől fogva nem volt eléggé gondoskodva; a tisztek leg­alább élénken panaszkodtak az intendatúra lassú és hiányos tevékenysége miatt. A pálya tegnapelőtt már helyre volt állítva Orvieto Teveroneig, hol azuárok a hidat felrob­bantották. A vonatok idáig hozzák az élelmet, és egy üresen visszatérő vonat többek társaságá­ban a Monte Rotondi állomásig vitt, hova egy jó ebéd reményében rándultunk. Mindjárt mint a tiszta főutczába léptünk, észrevettük, hogy itt több olasz Patriotismus található, mint a Tibeten túli helységekben, melyeken a meg­előző napokon átjöttünk. A pápai czímer min­denütt eltűnt, a trikolor vígan lengett sok abla­kon, a férfiak kalapjaikon kokárda alakjában viselték a három szint, a nők csokor alakjában a füzőn. Felhasználtuk az időt és azonnal a két miglióra fek­vő Mentanaba rándultunk. A városka keleti oldalán elhaladó út mellett, honnan pom­pás kilátás nyilik a szemközt fekvő sabini hegy­ségre és az Appeninek kék hátterére, emlékkö­vet találtunk, melyek miként az egyiken olvas­ható, több „pro juribus Sanctae Sedis,“ e helyen elesett külföldinek emeltetettek. Az elesett Gari­­baldistákra természetesen nem emlékeztet sem­mi jel; még szentelt földbe sem engedték őket temettetni. De emlékük él Sok hálás szívben, melyek nemesebbnek tartják a halált a hazáért, mint a kosmopolitikus mártyrságot a szent­szék jogaiért. Mikor visszatértünk Monte Rotondoba, moz­gásban találtuk a lakosságot, mely épen a tem­plomból jött, hol egy ideiglenes kormány, úgy­nevezett „Giunta“ alakítása végett gyűlést tar­tott De nem kell hinni, hogy a derék emberek talán respublikát akarnak játszani. Egy közü­lök, ki nem egy szolgálatot tett már az olasz ügynek és még az utóbbi napokban is több íz­ben élete veszélyeztetésével belopódzott Rómá­ba, így nyilatkozott egyik társunk előtt: „Csak előbb olaszok legyünk, azután majd tanakodni fogunk a fölött, mi üdvösebb a királyság vagy respublika. De addig sem Garibaldi, sem Maz­­zini nem fogják nekünk a munkát még egyszer elkontárkodni.“ Este, mikor az asztalnál ültünk, megjelent a vendéglőben az új gim­a, hogy a Külügyminisztérium köztünk időző titkárának, mint az olasz kormány képviselőjének tiszteletét tegye. Az urak kifejezők azon élénk óhajukat, hogy az olasz királyság fegyveres ereje egy részét őrségül Monte Rotondoba küldje. Volna ugyan már nemzetőrség, de habár ez elegendő is megvédeni őket a környéken kóborló brigan­­tik ellen, kik mint a pápai kormány hívei, talán a város lakóit Szabadelvű érzelmeikért megbün­tetni akarhatnák, mégis a félénkek megnyugtatá­sára, a kétkedők megszilárdítására szükséges, hogy a dolgok új állapota néhány carabinieri vagy bersaglieri alakjában kézzelfoghatóan fel­­tüntettessék. Mi természetesen minden lehetőt megtenni ígértünk, hogy az ily értelmes és ha­zafias megkeresés gyorsan teljesítessék. A gi­unta elárasztott hálálkodásával, mielőtt eltá­vozott. Reggeli 3 órakor elhagytuk Monte Rotondot. A kapunál a nemzetőrség őr­ködött, de lenn a pályaállomásnál egy zászlóalj olasz gyalogságot áttunk felállítva­; a Monte Rotondonak szánt őrség volt. Mennyire emelkedhettünk a giunta becsülésében, mikor óhajukat egy északon át megtestesítve látták. A főhadi­szállásra visszatérve értesültünk,hogy az napra — tegnapra — sem várható a támadás. ráértünk tehát Tivoliba rándulni. Megérkezé­sünk után, a már bekövetkezett homály daczára, azonnal Sibylla templomához siettünk, hol sa­játságos jelenetnek lettünk tanúi. A pompás ro­tunda alján tisztes polgárokból és hetyke fiatal tisztekből álló társaság lakomázott. Világos nap­jai az egyenruhák talán nem egyeztek volna meg a templom falának színével. De az éj eny­­híti az ellentéteket, és mi sokáig élveztük a sa­játságos látványt. Csak a petróleum-lámpák kel­emenen füstjét össze lehetett volna egyeztetni folyó partján elterjedt vad­ rózsabokrok illatá­val. Annyi tiszteletet csak érezhettek volna az istennő iránt, ki egykor tömjénhez volt szokva, hogy megkíméljék a yankee orrokhoz illő föld­­szurok isszonya szagától. „Silic plurima­naribus duces thura, Venus“ — énekli Horatius. De hura és petroleum az kettő. Mikor a főhadiszállásra visszatértünk, egy suhanczczal találkoztunk, ki felkéredzkedett a jakra Csak két nap előtt jött el Rómából, és sok érdekes dolgot beszélt nekünk. A pápa, vagy inkább hadügyminiszter, mondá, nem bí­zik a benszülött csapatokban, azért a római gyalogság a benszülött zuávok közé osztatott. Ez tökéletesen megegyezett azzal, a­mit Monte­lotondoban hallottunk. Miután az olasz hadse­reg át­lépte a határt, az ott állomásozó pápaiak parancsnoka, egy olasz, kinyilatkoztatta, hogy ha nekik eszükbe jutna az ellenségre lőni, ő ró­mai katonáival rájuk fog lövetni. Mivel a római kormány, melynek hadi ereje már az antibesi légió visszahívása következté­ben is lényegesen leapadt, rendes csapataiban nem bízhatik, szabálytalanokról kellett gondos­­kodnia. A szükséges elemet az abruzzok és a campagna hegyei szolgáltatták. „Squadrigieri“ név alatt egy csapat alakíttatott szökött kato­nákból, megszökött rabokból és más, részint is­kolázott, részint újoncz brigantikból, kikről re­ményük, hogy annál jobban fognak az olasz hadsereg ellen harczolni, minél rosszabb viszony­ban áll legnagyobb részük az olasz igazságszol­gáltatáshoz. A „szent­szék jogaiért“ vívott har­­czuk természetesen az eddig minden egyéb jog ellen folytatott harczot ki fogja engesztelni, és talán igényt is adand nekik, hogy néhány év­század múlva kanonikáltassanak. A suhancz így írta le külső megjelenésüket: hegyes kalap tol­lal, rövid kabát, vörös mellény, térdig érő nad­rág és saru; fegyverüket a pápai sereg letett puskái képezik. Úgy hallatszik, hogy a lövöldözés holnap meg­kezdődik; az ütegek már felállíttatnak; e pil­lanatban haditanács tartatik. A támadás, mond­ják, több ponton egyszerre a legnagyobb erél­­ lyel fog megkezdetni. És csakugyan kívánatos is, hogy miután a világi pápaság véres halált kíván, a csapás azonnal és nyomatékkal intéz­­tessék. (Fő kereskedelmi városok.) A kereskedelmi miniszteriul­ felszólitá a buda­pes­­ti kereskedelmi és iparkamarát, hogy nevezze meg azon városokat, melyek bizonyos vidékek vagy kerületek emporiárvát képezik s igy első folyamodásu bíróságok, adóhivatalok stb. felál­lítására alkal­miak lennének. A városi hatóság is egyúttal felszólíttatott, hogy a keresk­ és ipar kamarának ez ügyben kezére járjon. (Képviselő választás.) Szamos­­újvárott Gajzágó Salamon helyébe, Lászlóffy Antalt választék meg szótöbbséggel országgyű­lési képviselőnek. (Pécsi főreáltanoda.) Az állam és Pécs városa között kötött szerződés folytán, Pécsett állami főreáltanoda állittatik, melynek negyedik osztálya már a f. évi oct. 15-én fog megnyittatni. A beiratások oct. 13—15-én tör­ténnek meg. (Szegeden.) nagyban készülnek az ün­nepélyes elfogadásra, melyben a honvéddandár gyakorlatokra odaérkező honvédtiszteket és majd József főherczeget is részesíteni fogják. E czélból már egy rendező bizotságot is alakítot­tak. (Baleset.) Smadelka József vonatvezető tegnap délután az állam­vasút kőbányai állomá­sán, midőn a már megindult vonatra fellépne, ettől véletlenül elüttetett, minek következté­ben egyensúlyt vesztvén, elesett, és a vonat bal­lábán keresztül ment és azt összezúzta. A sze­rencsétlen, ki a szolgálatra örökre képtelenné vált, 50 éves, nős és két kiskorú gyermek atyja. (Új nőnövelde Pesten.) Keleti Vilmosné, kinek növeldéje Aradon 6 év óta a legszebb sikernek örvendett, most Pestre tette át lakását és növeldéjét oct. 3-án nyitja meg József tér 4. szám alatt. Ajánlhatjuk a közönség figyelmébe. (A budapesti iskolatanács) hétfőn sept. 26-án d.u. d órakor a pesti városház termében rendes évnegyedes gyűlést tart, mely­nek egyik fő tárgyát a polgári iskola berende­zése s az illető tanárok és tanítók kijelölése képezendi. Az illetőket tisztelettel meghívja: Zichy Antal tanfelügyelő. (Nemzeti színház.) Pénteken „Ne fújd a mi nem éget.“ Szigligetinek egy új 3 felvonásos vígjátéka került színre, mely a jeles szerzőnek leggyöngébb művei között fog helyet foglalni. Miután sem a halvány jellemek, sem a bágyadt dialóg működési tért nem nyújtanak a közreműködőknek, mindenik magát játszta s pedig pompásan. Szigeti kiválóképen jeles Szi­geti volt, s Feleky oly jeles Feleky, hogy csak­úgy kiabált, mint tragoediákban szokott — szavalni. Oly megrendítsen kiáltá mindig Szi­geti arczába — fülébe e két szót: „Simi paj­tás !“ hogy komoly aggodalmak leptek meg Szigeti füledobjának épségben maradása iránt, melyeket az utóbbi csak a súgóval folytatott kaczérkodása által volt képes eloszlatni. Ját­szottak még Szatmáryné, Prielle Cornelia, Ná­­day, Szigligeti Jolán, Nagy Imre, valamennyien jól s a közönség minden tapsra kínálkozó al­kalmat megragadott, a színészek sajnos fárado­zásait s a szerzőt megjutalmazni; — azt a szer­zőt, kinek ezen gyönge művét vajmi könnyen elnézhetjük, mert már közel négy évtizedje mulatunk annyi jó s jeles darabján. Holnap még lesz szó lapunkban e darabról. Róma előtt. Cadorna tábornok főhadiszállásából, Casale dei Piazzi, a Porta Pia előtt, sept. 19-ikéről irja az „Augsb. Alig. Zig“ levelezője . Ezen levelet, miként a tegnapit, a hintóban írom mert benn az épületben, mely főhadiszál­lásul szolgál, a tisztek, hivatalnokok, a tábori posta stb. foglalják el a helyet. Az egész hadse­reg szabad ég alatt tanyáz. E hadjáratból az olasz tábornokok nem ígérnek maguknak külö­nös hadi dicsőséget, de ha a babér könnyen lesz is szerezve, a vállalatnak mégis sajátságos ne­hézségei vannak. A római campagna néhány illatos fűszernövényen kívül, semmit sem terem. Az élelmet messziről kell hozni, mintha a leg­­kimerültebb ellenséges földön állnánk. Úgy lát­ Különfélék. Pest, sept. 24. (K­inevezése­k.) Beer Kálmán t. ud­vari fogalmazó, valóságos miniszteri fogalmazó­vá neveztetetett ki, az ő felsége személye körüli minisztériumhoz. Tanodai értesítések. A pesti reformált egyház felső leány­iskolájáról. A pesti ref. egyház, közgyűlési határozatnál fogva, megszűnt fentartani hitfelekezeti elemi fiú­ s leányiskoláit, de czélszerűnek tartotta leánygyermekei magasabb kiképzésére, hogy a községi iskolából kikerülő leánygyermekek magasabb tanintézetben oktatást nyerjenek. Ennélfogva elrendelte az egyház a gyülekeze­ti úrnők s több kegyes egybarátok által felállí­tott s fentartott felső leányiskolát felkarolni s gya­­rapitani, M. Kalocsa Róza asszony tanintézeti igazgatónő mellé két rendes s két több segédta­nárt nevezvén ki. Czélunk s feladatunk: alkalmat s módot nyúj­tani az elemi iskolában négy osztályt végzett leánykáknak több s magasb tudományos ismere­tek megszerzésére; előkészíteni a tanitónő ké­­pezdékbe menni szándékozó leányokat, a­kik oda, a törvény szerint, 14-ik évük betöltése után vétetnek fel, és előkészítő tanodát létesíteni azok számára, a­kik a nőképző-egylet magasb tanintézetébe készülnek átlépni, hová szintúgy 14 évesek vétetnek fel. E tanoda azonos a pol­gári iskolával szervezetére, a tanpálya tartamá­ra és tantárgyakra nézve. A növendékek négy osztályba soroztatnak. Az első osztályba olyanok vétetnek fel, kik a 4 elemi osztályt már elvégezték; a többi osztá­lyokba olyanok, kik az ezeknek megfelelő elő­vizsgát letenni képesek, vagy jó bizonyítvá­nyokkal el vannak látva. Rendes tantárgyak: vallás (hitfelekezet sze­rint), magyar és német nyelvtan, irálytan, iroda­lomtörténet, földrajz, magyarok története, vi­lágtörténelem, számtan, házi könyvvitel, termé­szetrajz, természettan, vegytan, szépírás, aesthe­­tika, női munkák. Rendkívüli tantárgyak: franczia, angol nyelv, rajz, festészet, zene, ének, női ruhaszabás, gép­varrás, táncz és úszás. Az iskolai év october elején kezdődik és tart a következő évi július végéig. A beiratások sept. 25-én kezdetnek meg. Iskola helyisége: ország­ut 29. sz. a. a múze­ummal átellenben. Kelt Pesten, September 1870. Török Pál pesti reform, lelkész. A lipótváros bálvány-utczában 18. sz. alatt létező városi leány főtanoda októ­ber elején a teplom téren épült uj iskola helyi­ségbe fog áthelyeztetni. A beiratás ezen iskolánál még a jelenlegi is­kolahelyiségben September 26-án veszi kez­detét. Az egri érseki joglyceumban a jö­vő 1870. tanévre a beiratások October 1­8-ig bezárólag fognak végbemenni, Veni sancte octo­­ber 9-én fog megtartatni, a nyilvános előadások pedig October 10-én fognak megkezdetni. Eg­rben 1870. évi sept. 21-én. Koválcsik József, fogly. igazgató. A budai királyi főreáltano­­d­á­b­a­n a beiratások sept. 29-én kezdődnek és bezárólag oct. 3-ig tartatnak. Ugyanakkor tartatnak a magánvizsgálatok és a vizsgálat­ismétlések is. Budán, 1870. sept. 22-én. Dr. Say Mórics, kir. igazgató. A tanító- és tanitónőképesitői magánvizsgálatok a budai állami képezdékben f. hó 28. és folytatólag 29. s 30-ik napjain fognak megtartatni, miről az illetők a nyilvánosság utján is figyelmeztet­nek. A budai állami tanító­nőké­pezdében a felvételi vizsga a közoktatási törvény 108. §-a értelmében i. é. October 1-jő és 3-dik napjain fog megtartatni, miről az illetők megjelenés végett értesü­lnek. A budai állami tanítók­épe­z­­d­é­b­e­n, a vallás és közoktatási miniszter ren­deletéből, az idén egy rendkívüli egyéves tan­folyam nyittatik, a­melyre jelentkezettek felvé­teli vizsgája f. é. october hó 7-én tartatik meg. A lévai államképezdénél a rendes első évi tanfolyam,­­ egy rendkivüli egy­éves tanfolyam fog nyittatni. A beiratás f. é. oct. 15-én, a rendes előadás pedig 20-án veszi kezdetét. Az első évi tanfolyamba, valláskülönbség nél­kül, oly ifjak vétetnek fel, kik a 15-dik évet, az egy éves tanfolyamba pedig, kik a 20 évet meg­haladták. Jelentkezők a felvételhez megkívántató elő­tanulmányaikat hiteles bizonyítványokkal köte­lesek igazolni, vagy megfelelő felvéti vizsgát le­tenni. A felveendők mérsékelt díj mellett köztartás­ban is részesülhetnek. Kik a köztartásban díjta­lanul részt venni óhajtanának, kellően felszerelt folyamodványaikat mielőbb az intézet igazgató­jánál nyújtsák be. A pest terézvárosi II. ker. ele­mi iskoláiban az 1870/71-ki tanévre a feltatások i. é. október hó 1 -től 3-ig fognak a templomtéri és hajós-utczai iskola helyiségeiben d. e. 8—12-ig d. u. pedig 2—6-ig eszközöltetni. A „Pesti Napló“ magántáviratai. Berlin, sept. 23. (Hivatalos sür­göny.) Ma délután 5 órakor Toul Tá­ra bevezetett. T­o­u r 8, sept. 23. A poroszok eltűn­tek Dourdan és Arpajonból és Nemours ellen mennek. — A pályaközlekedés Col­mar és Muhlhouse között szabad. — Va­lentin kormánybiztosnak sikerült Strass­­bourgba bejutni. Brüssel, sept. 23. Rochefort az ut­­czai harcz szervezésével bízatott meg és elrendelte, hogy a földszinti lakások és boltok áttöressenek és az utcza felé töré­sekkel elláttassanak. Flórencz, sept. 23. A kormány a római tartományokban a népszavazást szándékozik elrendelni. — Egy római küldöttség kérvényt fog átnyújtani a ki­rálynak a bekeblezés végett, a király a parlament helybenhagyásának fentartása mellett bele fog egyezni. — A parlament Rómába fogja áttenni a fővárost. — A parlament 1871. év február havában fog összehivatni. B­é­c­s, sept. 24. Thiers tegnap ide érkezett. Flórencz, szept. 24. A portugali kö­vetség palotájáról letépték a czimert. — Madorna egy proclamatióban int a tünte­tések ellen. — A pápai csapatoknak csak tevés halottjuk és 55 sebesültjök volt. Flórencz, szept. 24. Az „Opinione“ erősíti, hogy Lenard franczia követ leve­st intézett a királyhoz, melyben kinyilat­­koztatja, hogy az ideiglenes kormány a szeptemberi egyezményt semmisnek te­­kinti. — A viterboi grunta jelenti, hogy a népszavazási comitiák okt. 2-ára hivat­tak össze. Bécs, sept. 24. (Előbörze) Hitelr. 257.25, államvaspálya 376, lombard 185.25, 1860-ki 92.25, 1864-iki 115.50, napoleondor 9.90, anglo­­osztr. 230-50, franco 103, tramway 154-25. Bágyadt. Bécs sept. 24. (Megnyitás.) Hitelr. 257*75, lombard 184*50, anglo­ osztr. 231*25, tramway Szilárd. Frankfurt, sept. 23. (Esti börze) Lom­bard 176 7., osztr. hitelr. 243 osztr. állam­­raap. 358, gács­országi 231,* bágyadtabb. I Anglo-Huugarian...........................p. 86.—i 87.— ! Franco-magyar ...........................n 61 50 „ 61.— , Pesti népbank..................................B­al.— — 3-c— Pesti keresk. bank . ... „ 660.— „ 665.— Szerb bank................................................ „ 68— Magyar hitelb. . . . . „ 83,50 „ 84,60 Magyar jelzálog ...........................„ —B­f,._ Takarék..­.. Urak. Serfőzde. Első magyar ...... p. 620.— „ 630__ Király . . . •».­. — Különféle. Valuták. Arany................................................................. 5.8S a 6.Sz Napoleon . 9.88 9.90 Ezüst................................................................ 123.0­0 128.50 Bécsi tőzsde. Sept. 23. Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Záloglevelek. Elsőbbségek. Váltó folyam. 1 Bankok. Ó­budai . . . . . . p. 96— â 100.-­Gödöllői . . . . . .. .— „ . Pesti ‘250 — ":i:100.— Terézvárosi ... . . . , 47.50 „ 48 50 Külvárosi . 36.— „ :18.— Ferencz—Józsefvárosi . . . „ 38 — „­0.— Iparbank ..............................................„ 24.60 „ 25 — Fővárosi................................................ 158.-- . 153.60 Kőbányai ..............................................B 39.— „ 40.— Uj­pesti....................................................... 48.— , 49. Malmok. árpád ..................................................... 300.— , 310.— Concordia ............................................... 470.— , 480 — Lujza ......................................... . „ 137.— „ 139.— Unió ........ „ 340.­ „ 350.— Henger ..........................................................„ 910.— „ 920— Gyárudvar...............................................„ 68— 70.— Erzsébet ...... „ 160.— „ 152.— Blumféle................................................ 250.— „ 260— Iprály ..................................................... 450— „ 460— ............................................................... 185-- . 190- Victoria......................................................b 220— „ 226.— I. Budapesti .....................................„ 600— „ 610— Pannónia .............................................. 630— „ 640.— Hajórakm. köles. I.­kib. . . . p. 128.— a ISO.— »­n II­­b .... —.— „ Bőrgyár . .........................................„ 90— „ 96— Fiumei hajógyár .................................B 80.— „ 85.— Athenaeum..............................................n 130.— „ 136.— Gschwiadféle ......................................... 168.— „ 160.__ Borszesz fiinom............................................. 280— „ 290.__ Orsz. gőzhajóz.......................................... 48.— „ 00.~ Magyar földb. 5’/................................p. 86.»/a á 87 — » 6%........................ • r — Magyar jel­................................................... 83.­ „ 36.— Ker«ikl............................................................ 87.— „ 87.50 Lánczhid..............................................................p. 92.— â 92.60 Pest-budai malom................................„ 142.— B 144.— Augsburg.....................................................p. 103.— . 108..50 Hamburg ................................................ 91._ 9b­f0 Marla ........................................................ Frankfurt.......................................................„ 103.75 „ 104.26 London...................................................... 124.— „ 124.50 Paris....................................................... .........."______ Altal. Ulamadai. — Vaipilya­rím. —­n./ uiasV”*5’ 66 70 67.80 (cattr.). 80 90. 80 96. 4’. MeUlilqBW . . Alizni ..................375.- 876— 1 /* Matalllqn^s . . . Déli „ ... .184 — 184 60 4 „ Tiszai „ ....280 — 881.­V * 1-BC ftrdélyi „ . . 170.- 171.­A kamionj.gy.k. .. .. — — 1888-kl sorsJ. t«Uea. .28» - 241.-A*lfö,ál »» • 17150 17*.— „ „ Otödr. .28»241 -1864 ki „ ..............88.60 84 50 . 1860 ki „ teljes . 92 50 92 60 Sorsjogstk. „ „ ftödr. .108 50 104 — 1884 ki „ 100 ftol 116 50 116 — fittellnt. sorsj 100 ftot 169 — 169 60 DonAgőah. . 100 „ - ----------­Pöldttbumantaiit. ’Mssu.... too „ - — .— kötvények. trnl­­­.­­ 40 ”, L­„ Palety .... 40 „ —. — magyarországi... 78 - 79 — m­arl 40 _ bánsági ■.•••• «-so­rt» *„*.. 40.. .................74*5 JS.; i;i ni­­vv l-i W»Idstein . . *0 „ — BllODDI. kOtV Kegl.vich . . 10 „ —-----­Rudolf kor.-hg 10 , 14.50 15 50 **/. áll»mv«8pály» . . 133.60 134­­ ... „ „ 1867-kl sor. 183 50 134.­ 3 MTI Tiltok. .’/, dili vaaut .... 111. 111.50 1-ac­erdalyl............91 70 91.­ aUli8b. 100 dn. ft. 4*/. 103 *5 103 10 Baros-pepsi.............. .-------- PriaAf.iOU d... ft. 8«/. ios 75 101.­_ , . . . LoBdot. 10 1. et. 3*/, 1*'.*0124.10 Bank­­el iparrei­r. p*ru 10 troa. . *■/. — —.­Hitelintézet............*57.50 *1 7­75 M»7y. hitelbank . . 84— 35.- ArabV él elült. Ozat. néma. bankr. . 715.— 716 - ' Alse­aaeat. esc. bank 87$. $84 — n. ..... M FGidhH.iint.6v.. S.Pot.3d­..... *5.8 Lloyd..................... S3S-S35. Por FHedriobedor 9 *° * Donagdabajózáa . . 557.- 559.- 5,®«*, -• Által, forgalmi­ bank . $7.­ 98 - 81 .......................1 **.. 0 1St.75 Pestiáru- és értéktőzsdéről sept 24-én. A gabonaüzlet igen gyenge volt, és csak néhány részlet búza kelt el változatlan árak mellett. A börze a közeledő nagy izraelita ünne­pek miatt tartózkodó, de­­a hangulat szilárd, a forgalom igen gyenge. Magyar kölcsön 106.50, dij sors. 46.50 fizetve, 1. magyar biztos, kedvelt 675 adva, magyar hitelrészvény valamivel bá­gyadtabb 83 adva, franco 61 zárva, pesti köz­úti 288 kinálva, budai 30 fizetve, osztrák hitelr. 257.75, zárva, Tramway 154­ fizetve, iparbank 25.25 véve, kártolyfonoda 130 kérve. Valuták és devisek változatlanok. Napoleond’or 9.88, cs. arany 5.85, tallér 1.82 V* fizetve. Államadósság. Magyar vasutk.....................................p. 106.50 k 106.75 Snélleváltság. kötv..................................„ 72.50 „ 70.— Magyar sorsjegyk....................................„ 46.60 „ 46.75 Biztosítási papírok. Grőzhajózási közlekedés. Első Cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat. ;téteről Pestre naponkint fél 7 órakor reggel Győrről Pestre naponkint 11 órakor délelőtt. Ez­tergomról Pestre naponkint 5 órakor reggel. V­ácsról Pestre naponkint fél 7 órakor reggel. Pestről Mohács-, Eszék- és Újvidékre naponkint 0 órakor reggel. Pestről Zimony- és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 11 órakor reggel. Pestről Orsovára és a Duna-fejedelemségekbe szerdát. 6 óra reggel. Eszékről Újvidékre naponkint 5 órakor délután. Eszékről Zimonyra és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, siómba és vasárnap 5 órakor délután. Eszékről Orsovára és a Dunafejedelem­ségekbe szerdán 5 ór. d. u. Zimonyból Belgrád-, Orsova- és a Dunafejedelemségekbe hétfő, szerda és csütörtökön reggel. Baziásról Orsovába ás a Dunafejedelemségekbe csütörtök d. e. aspokl ▼ül hétfő és szerda délben. Orsováról Giurgevo-, Galatz- és Konstantinápolyba péntek délben. Orsováról Giurgevo­ és Gflatzba a Serbiából jövő hajókkal kedd és csütörtök délben. Győrről Bécsbe naponkint 7 órakor este Pestről Bécsbe naponkint 6 órakor este. Pestről Győrre naponkint 6 órakor este. Pestről Vácz- és Esztergomra naponkint 8 órakor délután. Mohácsról Pestre naponkint korán reggel. Eszékről Pestre naponkint 5 órakor délután. Újvidékről Pestre naponkint 12 órakor délben. Belgrád- és Zimonyról Pestre hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Bazlásról Belgrád, Zimony­ és Pestre péntek 2. a. Bazlásról Belgrád­ és Brcskára kedd és csütörtök délben. Orsováról Belgrád-, Zimony- és Pestre péntek 5 órakor reggel. Orsováról Belgrád-, Sabátz- és Brcskára kedd és csütörtök 5 óra reggel Galaczról Orsóva-, Belgrád-, Zimony- és Pestre hétfőn reggel. Galaczról Orsóva-, Belgrád-, Sabácz- és Brcskára péntek és vasáru,­reg Konstantinápolyból Orsova-, Belgrád-, Zimony- és Pestre kedd. Szegedről Zimony­ba szerda és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre vasárnap és csütörtökön délben. Sziszekről Zimonyba kedden reggel. Zimonyról Sziszekre szombat reggel. Gyorshajózások. ■e«trül QaUce- 4, Konstan­tlHipolyl­a hétfőn 7 órakor »«te. Utlísrél Hala«­is Kun/itantinApolyba kedd­ra ssombat 9 órakor re* C­io­tantin&poly­re Valacabél Peetre péntek 4 óra délután. •Tunítaut­nipoly és Gallérból Baeliara kedd ér péntek d óra délott» A személyszállító-hajók megérkezte­kesten , Béd­aból naponkint este, Győrről naponkint este. Esztergom­- és Váczról naponkint d. e. ’vidék-, Eszék- és Mohácsról naponkint d. a. . .*rácl és Zimonyról hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek és vasira** délután. : óra és a Dunafejedelemségekböl .**inap d. a. gyorshajóvtl na * tán reggel. I'l»£ magyar Dunagőzhajózási társaság hajói. Pestről Bezdánig naponkint 6 órakor reggel. Bezdánról Pestre naponkint 6 órakor d. e. Pestről Esztergomra naponkint 2 órakor d. u. tokámról Pe*tre naponkint 6 órakor­­««g I. Magyar.....................................p. 675.—­­ 680.— Pannonia...........................................„ 230.— „ 286.— Unió ...........................................„ 266.— „ 260— Haza ......... n 106.— „ 100.— Bizt. int..................................................... 265.— „ 260.— Vasutak. I. Magyar­ kel. vp....................................„ 90.50 / 91.— Pécs barcsi............................................ 162.— „ 168.— Budai közúti vp........................................„ 130.— „ 136— Pesti „ „ „ 288.- „ 290-Hegyi vp.................................................„ 180.— „ 564 — Alföd-Fiumei.......................... . „ 170.—­­ 172.— Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai ré­vénytársulat nyomdájában (ezelőtt) Emich G. Barátoktár 7. szám 1878.

Next