Pesti Napló, 1871. június (22. évfolyam, 125-148. szám)

1871-06-03 / 127. szám

foglyok egyike Br.­c­o­r a Gers megyéből ezt előre látta s inkább a, fogságban maradt, hol egy Coliin nevű földije őt védelme alá vette. A regg folyamában Mazas igazgatója Garceau polgár alárendeltjeinek kijelenté, hogy a börtön fel fog gyujtatni, a személyzet tehát hagyja el azt. Bacon ekkor arról értesül, hogy Coliin ér egy nappal előbb több lőporhordót, melyet a fogház csatornáiban elhelyeztek, szerencsésen elvitt és a kertben elásott. Ekkor a börtönőrök vezetőjét rábeszéli, hogy a kapukat bezárja, az igazgatót az elmenésben gátolja s várja be a dolog végét, miután a fogház különben sem rob­bantható föl. Garceau igazgatót túszul valóban visszatart­ják, s noha a lázadók a lövéseken folyton belő­nek, esti 9 óráig védik magukat. Ekkor végre megjelennek a 35. sorezred katonái, kik a Szaj­nán Bercynél keltek át, s hatalmukba kerítik a fogházat. Garceau igazgatóba commune egy te­remtménye, czellába záratik, s a csapatok állan­dóan megszállják a fogházat, mely azóta min­den felgyujtási kísérletnek sikeresen ellenállt. Egy más borzasztó eseményt következő Mon. Un.-hez intézett levél ir­te : Szerkesztő úr! Május 25-én fél öt órakor dél­után a nemzetőrség 101. zászlóalja ezredesének, Cerisier polgárnak parancsára a Collége Albert le Grand (Domonkosrendi iskola Arcucilban) egész személyzetét, összesen 24 részint egyházi részint világi egyént a Sector börtön ajtaja előtt lemészárolt. Midőn V­­6 órakor a diadalmas csapatok az Avenue d’ Italienen átvonultak, négy domonkos rendi szerzetes hullája még a földön hevert s a nyomorult lakosság ruháitól fosztá meg azokat. Van némi remény, hogy a perjel sebeiből meg fog gyógyulni. A dominikánusok „a jó isten­ért !“ kiáltással haltak meg s mint az intézet tanárai és szolgái a legnagyobb bátorsággal. Abbé Grandiolas. Egy más jelentés ugyanez iszonyú kegyetlen­ségről következőket ír: Már május 16-án a 101 zászlóalj egy csoportja az intézet egész személy­zetét elvitte azon ürügy alatt, hogy a dominica­­nusok a versaillesiaknál kémszolgálatokat végez­nek. Bicéire erődbe vitték őket, pénzüket el­vitték, zsebeiket átkutaták s azután egy kasamá­­tába vitték őket, hol nyolcz napon át rosz szal­mán vízzel és kenyérrel élve szenvedtek. A 24 és 25 közti éjjel a lázadók kiüliték az erődöt s egy tiszt jelenté a foglyoknak, hogy szabadon bocsáttatnak s saját biztosságuk te­kintetéből a Gobelins börtönbe fognak vitetni. Útközben a nép minden módon bántalmazta őket s Route d’ Italien végén egy házban helyez­ték el őket, melybe a bombák tömegesen röpül­tek. Innen más helyre vitték, hol kihallgaták őket. Fél három órakor egy veresinges jelenik meg s azt kiáltja : Emberekre van szükségünk a torlaszoknál! Mit csinálnak a fehér kabátosok ? Vezessétek hozzánk, mi majd foglalkoztatjuk őket.“ Valóban a torlaszokhoz vezették a fog­lyokat, mely azonban az ellenség golyóinak többé ellenállani nem tud; vissza kell tehát tér­­niök. 4 órakor egy veres inges Cerisier ezredes uj parancsát hozza. Ekkor a dominicanusok két sorba állíttatnak s párosan az ajtó elé vitetnek; alig lépték át a küszöböt, lövések hangzanak s a 101. zászlóalj végrehajtja az ezredes utolsó parancsait. A pa­pok élettelenül összeesnek; 24 közül 21 meggyil­koltatott, csak háromnak sikerült szerencsésen megszabadulni. Az 1773 septembriseurök méltó utódokra találtak. Belföld: A ssiász univerzitás zárülése. Az ülés elején az elnök válaszol dr. Kern mi­napi interpellációjára, mely szerint a jövőben meg nem fogja engedni, hogy az universitás pénztárnoka (a mostani képviselő is) állomásá­ról eltávozzék. A válasz helyeslő tudomásul vé­tetik. Egy különvélemény felolvasása, a szelistyei bormérési jog, kérdésének s más nem annyira közédekü tárgyak (köztük a pénztárvizsgálók jelentése) befejezése után kitűnvén, hogy a gyű­lés már nem határozatképes : a még le nem tár­gyalt ügyek a következő universitásra utasit­­tatván, s a jegyzőkönyvek hitelesítése a Szeben­­ben levő tagokra bizatván, elnök a következő beszéddel rekeszte be az universitást: „Tisztelt nemzeti universitás! Uraim ! Midőn a­z. év jan. 10-kére összehívott universitást ezennel berekesztettnek nyilatkoz­tatom , engedtessék el nekem, hogy tevékenysé­gének részleteire visszapillantást vessek. Hiszen nekünk eleven emlékezetünkben élnek azok, a jövő számára pedig a jegyzőkönyvek adják meg a felvilágosítást. „E gyülekezet tevékenysége bizonyára nem volt meddő. Politikai irányban oly művet hozott létre, melynek rendkívüli horderejűt senki sem fogja tagadni, t. i. a municipális törvényjavasla­tot; más irányban ismét nem kevésbbé mélyre­ható határozatok jöttek létre, mint a fogarasi uradalom visszaadása, egy földmivelő iskola fel­állítása és végre ipariskolák alapítása fölött. „Ez már magában igazolni látszik a jelentékeny pénz s időáldozatot, és ha ez az áldozat valóban rendkívüli volt, a­mennyiben a teljes gyülekezet 3 és fél hónapig ülésezett, a bizottságok azon­felül pedig egy fél hónapig dolgoztak, ez igazolt­nak tekinthető azért, mert 1869-­s 1870-ben nem volt universitási gyűlés, miért is a gazda­sági anyag nagyon meggyűlt. Végre pedig két akkora számmal voltak együtt, mint máskor, ez oly körülmény, mely az ülés megnyújtását ered­ményezte, de e körülményt, mint haladást kell üdvözölnünk. „Csak egyet sajnálok őszintén: tanácskoz­­mányaink az ellentétes vélemények szenvedé­lyes összeütközése által gyakran elkeserítettek, továbbá a valódi művelődési czélokra sürgősen követelt áldozatok olyannyira megszomorítottak és még sem mentek attól az árnyéktól, hogy erő­inket fölülmúlják. „Oly körülmények közt csekély erőmhez ké­pest az elnökség nehéz teendőinek csak nagy nehezen felelhettem meg, a miért is bocsánat­ért esedezem, egyszersmind mindnyájuk elnézé­séért s jóakaratáért, melylyel különösen az utóbbi időben rendkívüli fáradságokra vállal­koztak, mi­által a gyűlés bezáratása oly jókor lehetséges volt. „Ezenkívül csak egy kívánságom van: két­ különfélék. Pest, jun. 3. (Vilmos főherczeg) tegnap este Pestre érkezett. A főherczeg ur a Frohner-ven­­déglőbe szállt s holnap reggel innen Kassára utazik. (K­e g­y - a­d o m á n­y.) Király ő felsége ungmegyei Csicser községének a r. kath. isko­laház felépítésére magánpénztárából 80 frtnyi segélyt adományozott. (Kinevezés.) Heim Vilmos dohány gyá­ri kezelő-dohány gyári aligazgatóvá nevezte­tett ki. (Bogovics Imre) volt zágrábi főispán, je­lenleg miniszteri tanácsos a horvát minisztérium­ban Budán tegnapelőtt a Verőcze megyei mikol­­jáczi kerületben 142 szavazattal 98 ellenében a horvát országgyűlésre képviselőnek megválasz­tatott­ (Reményi Ede) máj. 20-án Ipolságon ját­szott Mányik Ernesztin síremléke javára. A hangverseny 200 főt jövedelmezett, s hangver­seny után tánct tartatott. (Ünnep a jégeső ellen és mégis jégeső.) Itt-ott pünkösd harmadnapját is meg­ülik, még pedig mint a jégverés elleni ünnepet, így történik ez Gyulán is, de az ünneplés az idén mit sem használt, mert a múlt hó végén ott nagy jégeső esett, mely nem jelentéktelen kárt okozott. (Tóth Kálmán) „Honvéd menház köny­ve“ a honvédmenház javára eddig 700 frtot jö­vedelmezett. Remélhető, hogy az összeg legalább is 1000 frtra fog kiegészülni. (Excommunicálva lesz.) Mint a „P. Z. “ jelenti, a Pozsonyban igen kedvelt hitszó­nok, pater Medardus ferenczrendi barát (Du­­bovszky József), az új dogmának Magyaror­szágon is történt kihirdetése, s a legutóbb Po­zsonyban történtek folytán a szerzetes rendből kilépett. Dubovszky kilépésének okát bővebben fogja előadni a nyilvánosság előtt. (Tűzvész.) Szt-László községe Erdély­ben, ünnep harmadnapján csaknem egészen a tűz martaléka lett. 87 ház égett le. (Pest városának régi képe.) E na­pokban értesültem, hogy néhány év előtt Budán, a Gellérthegy alatti terek egyikén, valamely ven­déglő kapuja alatt Pest városának egy régi lát­képe lógott, melyet azonban minden keresés és tudakozódás daczára sem magam, sem a je­lentő maga találni nem bírtunk. Minthogy Pest­nek régiebb képei, főleg a dunai sor, igen rit­kák s többnyire csak mint Budának mellékletei tűnnek fel, kérem azon urakat, kiknek a neve­zett, talán más helyre áttett képről vagy egyéb pesti régi képekről tudomása van, szí­veskedjenek ezt velem közleni, mivel ez által fővárosunk történetének is jó szolgálatot teen­­dek. R­ó­za e­r Flóris, (a m. nemzeti múzeum­ban.) (Az alapnevelők) orsz. egyletének vá­lasztmánya közelebb igazságot szolgáltatott a sokat üldözött Rapos Józsefnek. Megválasztot­ták az első titkári állomásra. (Rá­th Mór) könyvkereskedéséről több lap azt jelenté, hogy némi összefüggésben lenne azon új könyvbolttal, mely a régi vastuskó he­lyiségeiben nyittatott. Ez ellenében Ráth M. ur kijelenti, hogy könyvkereskedése, mely sokol­dalú s nagymérvű működésénél fogva nagyobb­­szerü helyiségeket igényel, ezentúl is az u. n. háznégyszögben marad és változatlanul, „egészen a szokott módon“ folytatja üzletét. (Pozsonyban) is megalakult a kath. ka­­sinó. Helyisége a prímás palotájában van, hol lapokat a tagok ingyen olvashatnak, sőt maguk is lapot akarnak alapítani az istentelen liberalis­­mus ellen. (Lakodalom s tűzvész.) Gyulán május 20-kán egy földmivesnél menyegzőt ünnepeltek. Midőn a vőlegény szive választottjával a szülői házból Arsdra távozandó volt, egyik vőfér a kocsiról véletlenül a kisded ház eresze felé irá­nyozva, az ünnepély dicsőítésére egy lövést tett, s nem is gondolva arra, hogy abból még komo­lyabb dolog is fejlődhetik,­­ tovább hajtottak. Néhány perc­c­el később azonban a házfedélen kicsaptak a lángok, s a ház menthetlenül leégett. Szerencse, hogy a gyorsan érkezett segély a lángok tovább terjedésének gátat vetett. (Névváltoztatás.) Kadlatyák Sán­dor petrovaszállói lakos „Patai“-ra változtatta nevét, szólás nélkül ismerni óhajt, igen könnyű tehát a gyermek keblében felébreszteni a természet iránti szeretetet, ha egy fogalmainak megfelelő természetrajzot adunk kezébe. Irodalmunkban sajnosan nélkülöztünk egy ily munkát, mivel Roff fordítása, Peregriny műve elavultak, Hanák csak az emlősök és madarakról írt, Schubert szép, és kitűnően beosztott művében a fősúly a szemlélő oktatás­ra lévén fektetve, a szöveg csak magyarázata az állatnak á átalában szerző műve tervezeté­nél főleg az iskolai használatra volt tekin­tettel, s igy a tanítónak is széles műkö­dési kört engedett, a mire azonban szintoly, vagy még nagyobb szükség van, az egy oly kézi­könyv, melyből a fiatal olvasó más hozzájárulta nélkül tudjon magának felvilágosítást szerezni az állat, növény és ásvány­világ képviselőiről, különösen pedig a hazaiakról. Ezért, mint e kívánalmaknak megfelelőt, öröm­mel üdvözöljük Martin átdolgozott magyar kiadását. Ez tömörsége mellett lehetőleg válto­zatos, itt-ott enged egy-egy tekintetet vetnünk az állatok életébe is, figyelem van fordítva a nö­vények hasznos vagy káros voltára s hazánk természeti tárgyaira. Az előadást egyszerű, tiszta, könnyen érthető folyékony irány jel­lemzi. A rajztáblák nemcsak csinos kivitelűek, jól rajzoltak, szépen színezettek, hanem a­mit azok­ban főleg kell méltányolnunk az, hogy a tár­gyak megválasztásában nem a hatásra van számítva, hanem arra van gond fordítva, hogy a legjellemzőbb állat- és növénycsaládok képvisel­ve legyenek és a növények rajzai között a hazai mérges növények hű ábrái is adva vannak. Szóval, oly munka ez, mely nemcsak a fiatal­lal képes a természetrajzot­­megkedveltetni, hanem nálunk, hol terjedelmesebb természet­rajzi munka hiányzik, a felnőttek is haszonnal olvashatják, miért is melegen ajánljuk (L— r K—n.) jön ki a mag, melyet e gyülekezet vetett a nem­zet javára !“ Ezzel bezáratott az universitási gyű! K­t. Irodalom. (A természet három országa.) Kü­lönös tekintettel Magyarországra. Martin M. után a magyar ifjúság számára átdolgozta dr. Dulácska Géza. 32 színezett rajztáblával. Pest, Athenaeum kiadása, 1871. (Ara 4 fzt.) Az Athenaeumnak köszönettel tartozunk, hogy Martin jeles művét átültette irodalmunkba. Va­lóban nagy szükség volt egy ily műre. Ma, mikor a czivilizált világ minden országá­ban versenyezve igyekeznek a természettudo­mányt minden ágában fejleszteni, előbbre vinni, mivel átlátták annak gyakorlati hasz­nát, szükséges voltát, nálunk vajmi kevés, mondhatni, semmi sem történik ez irányban, pedig most már minden v­a­l­ó­d­i t­a­g mivelt ember meg van győződve a felől, hogy épen az kell, hogy ismeretének főbb részét tegye, mert a nevelés más iránya, a fejlő­dés jelenlegi foka mellett nem nélkülözheti sem a költő, sem a nevelő, nem a bölcsész, az állam­­férfiú, a törvényhozó, legkevésbé a gyáros, er­dész, állattenyésztő, földmives. Nem volna sza­bad tehát, hogy az alaposan ne taníttas­­s­é­k minden főbb iskolában és magán nevelő in­tézetben. E czél elérésére azonban szükséges az, hogy az alap jó, a czélnak kellőleg megfelelő, kézi­könyv által már a gymnasiumban letétessék, vagy, a­mit én még ezt megelőzőleg is nagyon szükségesnek tartok, a szép tudományt megked­velteim már otthon, a háznál az ifjúság számára írt kézikönyv által. A természetben különösen a minket környező természeti tárgyak azok, melyek vonzerőt gya­korolnak már a gyermekre, mint a mely lé­nyek, tárgyakkal naponta érintkezik, a melyek alakjuk, rendeltetésük, életük által hatnak kép­zelő tehetségére, a melyeket tehát önként, mn­(Irodalmi pályázat.) A „Családi Kör“ által hirdetett pályázatnak határideje közeledvén, a „Cs. K.“ szerkesztőségének megkeresése foly­tán azt újra ide igtatjuk : A pályázat kihirdet­­tetett: 1.) Egy beszélyre; pályadij 80 frt o. é. 2. ) Egy lyrai költeményre; pályadij 40 frt o. é. 3. ) Egy társadalmi irányczikkre, különös tekin­tettel a nők társadalmi állására; pályadij 40 ft. o. é. 4.) Egy ismeretterjesztő czikkre, pályadíj 40 frt o. o. A beszélyre nézve kiköttetik, hogy annak nem szabad hosszabbnak lenni két nyom­tatási ívnél, és sikamlós tárgyú beszélyek nem pályázhatnak. A társadalmi irányczikkre, vala­mint az ismeretterjesztő czikkekre vonatkozó­lag kiköttetik, hogy azok könnyed, vonzó mo­dorban legye­nek írva, és hogy terjedelemre ne legyenek hosszabbak egy-egy nyomtatási ívnél. Pályázati határidő 1871-diki julius hó 1-seje bezárólag. A pályázati munkák idegen kézzel írva, jeligével ellátva és a pályázó nevét és lakhelyét tartalmazó, bepecsételt és a bo­ríték külsején a pályamunkán levő jeligével ellátott levél kíséretében a „Családi Kör“ szer­kesztőségéhez küldendők be név nélkül. A pá­lyaművek a beérkezés sorrendje szerint a „Csa­ládi Kör“-ben közöltetni fognak. A közleti pá­lyaművek az e végre fölkérendő pályabirák ál­tal megbiráltatván, a pályanyertes művekhez csatolt jeligés levelek a pályabirák által fel fog­nak bontatni, és szerzőik neveinek közzététele mellett, a fenn kitett díjösszegek az utolsó pá­lyamű megjelentétől számítandó két hó múlva a „Családi Kör“ szerkesztősége által az illető szerzőknek ki fognak fizettetni. A nem nyert művekhez csatolt jeligés levelek a pályázati eredmény megállapítása után a pályabírák által azonnal el fognak égettetni. A pályázatra bocsá­tott művek kivétel nélkül a „Családi Kör“-nél szokásos díjazásra tarthatnak igényt. — A „Családi Kör“ szerkesztősége. (Jelentés.) Több oldalról hozzám intézett tudakozódás folytán kijelentem, hogy „B a­z a­­tul t­e­r­me­lés“ felett irt pályamunkámat Pfeiffer Nándor pesti könyvkereskedőnek adtam át bizományba, hol az 40 kron kapható. Mokry Sámuel:“ A P. Napid magántáviratai. Flórencz, jun. A kamara hadseregügyész­­bizottsága elvben elfogadta az új seregszerve­zési törvényjavaslatot, mely szerint általános védkötelezettség behozatala mellett a szolgálati idő összesen 12 évet tenne. tokutak­, junius 2. A lázadás teljesen el van nyomva. Berlin, julius 2. A „Reicbsanzeiger“ a f. hó 18-án tartandó általános hála isteni tiszteletre vonatkozólag rendeletet közöl. — A „Kreutzig“ arról értesül, hogy a III. Frigyes Vilmos emlék­­szobrát jw. * - M leplezik le a csapatok bevo­nulása után. Berlin, június 2. A birodalmi gyűlés tárgya­lás alá vette a német hajótulajdonosok, a kiuta­sított németek által követelt és a hadi károkért adandó kárpótlásról szóló törvényjavaslatokat. A birodalmi tanács elhatározta,­­hogy e javasla­tokat teljes nyílt ülésben tárgyalja részletesen. München, június 2. Hire jár, hogy a kor­mány felmondani szándékozik a concordatumot. Berlin, jun. 2. A „Spenersche Ztg.“ egy hi­vatalos jellegű czikke „Oroszország és Német­ország“ czime alatt constatálja, hogy az utolsó háború alatt Oroszország és Poroszország kö­zött a legjobb egyetértés uralkodott. — Versail­les­ hírek szerint a monarchisták el volnának határozva, hogy Chambord grófot mint V. Hen­riket az országba hívják. A papság támogatja e törekvést. — Rochefort haditörvényszék elé ál­líttatott a polgárháborúra való izgatás vádja alatt. — Párisi érsekké hit szerint Dupan­­loup neveztetnék ki. — A sereg­i újjá­szerve­zési bizottság egyhangúlag elhatározta az álta­lános védkötelezettség behozatalát. Versailles, jun. 3. A nemzetgyűlés tegnapi ülésében Brunet indítványba hozza a proscrip­­tió törvényének eltörlését, mert ez nem egyezik meg a köztársasági elvekkel és csupán a dynas­­tia szenvedélyeinek szolgál. A gyűlés sürgősnek jelenti ki az indítványt. Több jobb­oldali kép­viselő indítványba hozza az 1832. ápr. 14-ki, s az 1848. máj. 27-ki törvényeknek eltörlését, melyek a Bourbon herczegek ellen vannak in­tézve. A jobboldal képviselője kijelenti,­­hogy a két Bourbon ág egybeolvadt. Az egész jobbol­dal követeli ezen indítvány sürgős tárgyalás alá vételét, mi nagy többséggel el is fogadtatik. Prága, jun. 2. A pápa 25 éves jubileumát jun. 18-án itt ünnepélyes körmenettel ülik meg, melyet az érsek vezetene. Flórencz, jun. 3. A kamara tegnapi ülésé­ben a külügyminiszter kijelente: Ha a párisi rablógyujtogatások egy részese Olaszországba jönne, az olasz kormány azonnal foganatosítaná a franczia kiszolgáltatási szerződést. B­é­c­s, junius 3. (Előbörze.) Hitelr. 285.40, államvasp. 429.—, lombard 172.30,1860-iki 101. —, 1864-iki 126.75, napoleondor 9.76—, anglo­­osztrák 249.50, franco 119.50, tramway 220.50. Szilárd. B­é­c­s, junius 3. (Megnyitás.) Hitelr. 285.50, lombard 172.50, napoleonder 9.78 — , anglo osz­trák 248.50, franco —.—, tramway 215.—, Szi­lárdabb. F r­a­n­k­f­u r­t, junius 2. (Esti börze.) Ameri­kai 96.56, lombard 165 —, osztr. hitelv. 275.—, államvaspálya részv. 413.—,galicziai 249.50.—, Szilárd. Frankfurt, junius 2. (Zárlat.) Bécsi váltóárf. 96.25, Amerikai 96.75, 1854-ki 75.50, 1864-ki 123.25, lombardok 164.—, Évjáruléki papír —.—, osztrák bankr. 760.—, osztr. hitel­részvény 272.—, osztrák államp. 411.50, 1860- diki 82.40, Ferencz­ Józsefp. 192.—, galicziai 247.75, Szilárd. Zürich jun. 2. Búza lanyha. Elsőrendű ma­gyar búza 31­0/a—31.75. Hamburg jun. 2. Búza kereslet csekély, s olcsóbban kel. Rozs szilárd. Búza 155.50, 156, rozs 109 110, olaj nyugodt 29­2, 276/s, szesz nyugodt és 201/*, 21. 21­2. Berlin jun. 2. Búza 78.50, 78.25, 76, rozs 51.50,52.40, zab 48-35, olaj 26. 25.30,25.75, szesz 17.26, 16.22, 17.03, 17.12. S­­­e­t­tin, jun. 3. Búza 68—80, 77%, rozs 50—25, 51.24, olaj 26.50, 25.6, szesz 16 16.3. Antwer­p­en, jun. 2. Petroleum 29 franc. Köln, jun. 2. Búza emelkedik 72.8.50, 72.7%, rozs szilárd 52.5,52.9, olaj 147/16,14%0. Rohr­schach jun. 2. Búza lanyha, árak alig tartják magukat, elsőrendű Sl'Ufili/*. Amsterdam, jun. 2. Rozs octoberre 213.50. London jun. 2. Gabnaüzlet szilárd, a Derby verseny miatt pang. Buzabeszállitás 5110, árpa 250, zab 39.810 quarter. (Az egyes. Budapesti főváro­si takarékpénztár 1871. máj. havi üzlet forgalmának kimutat­á­­s­a) Bevételek : Pénztári maradvány ápril­isról 134,854 frt 34 kr. Készpénz betételek 1,291,483 frt 66 kr. Visszafizetett ingatlan kölcsönök 27,950 frt, előlegek 19,375 frt, váltók 1,837,428 frt 12 kr, tartási kölcsönök 233,991 frt 41 kr. Bevett kamatok 90,481 frt 75 kr. eladott érték­papírok után 8850. Különféle bevételek 3721 ft 59 kr. Összes bevételek 3649,125 ft 87 kr. Kia­dások : Visszafizetett betételek és tőkésített ka­matok 972,535 frt 04 kr. Betételek után fizetett kamatok 7563 frt 34 kr. Kifizetett ingatlan köl­csönök 32,800 frt, előlegek 25,060 frt. Leszámí­tott váltók 2,192,633 ft 33 kr. Kifizetett ingat­lan kölcsönök 139,067 frt 98 kr. Különféle költ­ségek 2195 frt 39 kr. Tisztviselők havi fizetései 2144 ft 13 kr. Visszatérített kamat 252 ft 10 kr. Előleg a hitelegyletnek 26,000 frt. Kifizetett osz­talék 44 ft. Értékpapírok vétele 97,640 ft. Kifi­zetett adó 6165 ft 28 kr. Jótékony adakozás 3065 frt 75 kr. Pénztármaradány május hó végével 137,543 frt 53 kr. Összesen 3,649,125 frt 87 kr. A hitelegylet forgalma. Bevételek: Pénztármaradvány ápril­isról 2245 frt 90 kr beváltott váltók 133686 frt 61 kr. A biztosítéki alapra tett fizetések 2950 frt. — Váltók után bevett kamat 3629 frt 19 kr. A tartalék tőkére tett fizetések 153 frt. A takarékpénztártól vett előleg 2600 frt. — összesen 168.655 frt 70 kr. Kiadások: Leszámított váltók 151,900 frt 68 kr. Tiszti fizetések 70 frt 82 kr a takarékpénz­tárnak fizetett kamat. 9870 frt 37 kr. Pénztár­­maradvány május hóról 6823 frt 83 kr. össze­sen 166,665 frt 70 kr. Az áru- és értéktőzsdéről. Pest,jun. 3-án. Gabnaüzletünkben a hangulat folyton szilárd. Az üzletforgalom csekély, az árak válto­zatlanok. Az értéktőzsde is szilárd, különösen malompapírok kedveltek és jelentékenyen na­gyobb árfolyalom keltek. Magy. vasúti kölcsön 107.40, m. sorsjegyek lanyhábbak 93.75. Első m. biztositó 775, Pannónia visszliszt 342, magy. hitelbank 110.75, osztr. hitelr. 285.40. Pesti közúti lanyhán 285.50. Első budapesti gőzm. 580, Concordia 550. Molnárok és sütök 214 keresett. Drasche-féle 98 frton erősen kinálta­­tik. Készpénz és váltó alábbszáll. Napoleon 9.76, arany 5.81, tallér 1.81 adatik. ittítni adósság. Főszerkesztő : B. KEMÉNY ZSIGMOND. Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. Takarék­pénz­tárak. Különféle. Hagyar vasúti*............................p. 107.40 „ 10 .50 Szőllőválteág. kBtv . . . „ 76.50 „ 76.75 Magyar sorsjegy­*. . . . „ 7­3,50 . 93 75 Biztosítási papírok. I. Kanyar ...... p. 776 A 780,— Pannónia*) .... . . „ 342 - . 345.— üaio ............................................. 316 — , 3l8r -Hasa 100 — , 01 Bist. int. ....................................... , 260 — » 265 -Vasutak, I. Magyar-ke!, vp..........................„ 16.— 6­60 Pécs barcsi ................................p.­­78 - 180— Budai kBsnti vp. . . „ 127 130— Peati „ „ ....................... 285.10 „ 286.— Hegyi vp..................................„ M. — „ 85 AlfBd­?itUBd­ ... . „ 177— „ 178.— Bankot, Aeglo-Hungarian ...................... ^ 90 60 96.— 5­ r.taco-magyar ...... 80 —„ 80 50 Pesti -répások .... . „ 33.— 33 50 Past. keresi. bank . . . . „ 676.— „ 678 Szerb bank . ... . „ 70.—„ 72— Magyar hitelb. . . . . . „ 111.— ,111.50 Magyar jelsála« . . . . „ —„— 6.— Malmok. Árpád ..................................p. 255.— a 260.— Concordia ............................„ 569.— . 560.— Luiza............................................... 129.— . 130.— Unió ............................................. 285 — „ 290 — Henger m............................................ 880.— . 900.— Gyárudvar.......................................... 70.— , 71.— Erzsébet.......................................... 126.— , 130.— Blumféle.......................................... 205.— , 210.­Király ......................................... 370.— , 300.­Sütök .............................................214.— . 215.­Victoria.............................................210.— . 214.­­ Budapesti................................. 580.— „ 585.­­Pannónia ................................. 695.— „ 600.— ó­ budai ”............................p. 40.— A 45.— Gödöllői ................................ —.— „ — Pesti*).........................................6800.— „ 8350.­Terézvárosi*)............................. 46.50 . 46.75 Külvárosi ............................ „ 44.— „ 44.60 Ferencz-Józsefvárosi .... 45.— „ 45.60 Iparbank . . . . . . „ 25.76 „ 26.— Fővárosi*)............................... 167 60 , 168 — Kőbányai*)................................„ 35.— , 35.60 Uj­pesti ..............................., 40.— , 41.— Haj Árukat, köbe. 1, kib....................100.—, 102.— » , » H.........................* —•— n —•— Bőrgyár ........ „ 105.— , 10.— Fiumei hajógyrár ...... . —., ,— Athenaeum . . „ , 172.— 175._ Gschwindféle*) . . ... 189.— , 190._ Borszass finnoin. ....... —.— „ _.__ Orsz. gözhíjátt. ............................... 44.25 „ 44.50 Zálogíritelek. Magyar Mik. 5'/. ..... ..9.10 i­­9.26 » * (* .... ------ n , Magyar je « ........ 84 — . 85.— Keroakb ..................... 91* 91.26 Válté­rely am. Augsburg ....... p. 102.50 A 108.— Hamburg .... . . „ si— . 91.25 Msóla ............................................., Frankfurt.................................. „ 1 5­2.60 . 1 03.— London ....... 123 — . 523.25 Paris . ............................*______' Valuták. Ara°y • p. 5.81 a —6.82 Napoleon ......... 9.76.— 1 9.78 Es«st ............................................. t22.— .14,2.60 *) Szelvény nélkül. ___(.............. mAr»«Tvn E. Közlekedési vállalatok részvényei. Adv» t« tv» T»rt»mj int HilynX X t­I | Hl. Alföld-fiumei pálya 100 frt ezüst......................... 17750 178— Osztrák Lloyd 100 frt....................................................................................| Osztrák Dunagdahajózási társulat 500 frt. p. p. . 603 - - 605.— ^Is5 erdélyi pálya *00 frt. earlst . . . 88 90 8919 Tribne 9 Erzsébetpálya *00 frt. p. p............................................*20.75 *21.*5 AVampilya 600 frank...................................................issus 139 — JUniUS I. Ferdinánd-északi pálya 1000 frt p. p.......................*308.­ *31*.- * 186T-diki.......................................­­ Ferencz­ József pálya *00 frt. ezüst ...... S0*.*5 203.75 Déli pálya 500 frank.............................................. Uh­r o 111— . .. . . . . . Pécs-barcsi pálya *00 frt. ezüst............................... 177.— 177.50 „ „ 800 frt. 5 «/„ . gatz «aan A, Államadósság 100 frt.. Tartva Lajos-Király pálya 100 frt. p. p................................. *60.75 *61. ■ TPiszal „100................................................................?___________ „ „ ,, esi,­­ „„„ . p/s mw m0­ Kassa-oderbergi pálya 100 frt....................................... 96.76 97.25 Magyar keleti pálya 800 frt. ezüst 67­ ^20 Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 6­­ . • 69.30 69.40 Lemberg-czemowitzi pálya *00 frt. ezü­st . . . 178.60 174. -■ " [8br-—»"«• * % • • ®*-*® osztrák Lioyd 500 frt. p. p...................................... 394.— 396.— I. Magánsorsjegyek. a­z ezüstben jan.—jul. 6 % . . 69 30 69 40 K erdélyi pálya *00 frt ezüst. ...... 170.60 izi.— — . „ . ápril—oet 6%. . 69 1­0 69.80 Állampálya *00 frt. p. p................................................ 429.50 430.50 ni 1 'n0 .................................................. 1,3 ~ 175-50 Csatrák értékben vissza flietendfi 6 % . . *78 — »19 — Székesfehérvár-gyír-gráczi pálya *00 frt. ezüst 170.50 171.— m­­ 1................................... 35­— s7-“ Sorsolással 1839-b5l egész sorsi p. p.......................277.- £78- Dél! pálya *90 frt. ....................................................171. . .7125 P' P......................................108-~ 10S. . 1839-b51 utöd „ ...............................­­.- Tiszai pálya 200 frt....................... ..........................06 60 247- Ai10^ ........................................ li-~ 17-“ . 1854-bíl 250 frtoa 4 % .................... 94.25 94.75 Bécal fraiway S00 frt...................................................2*9 60 *21- íZ?: ................................................ 8*- 85— „ 1860-ból 500 „ 5 % ....................101.10 WLM Magyar-gácsországi pálya...........................­ . . . 161.60 16*. 1 n’ fr­t..........................• 1 *9.— *0.— „ 1860-ból 100 „ 6 4. .....................111'7 t61* ■ észak-keleti „ 1 00 frt ezüst .... 164*5 16475 R.im .in tvt .f ............................................. 150— 1850 ! „ 1864-billOO ......................................... 126 76 1*7.- | keleti pály. *00 frt........................................... ig.25 84 60 .................................................. «•“ tó-Domojáradék 4* Ura darabja.................................... *3.— *5.- St CenoU 40 frt p. p................................................... *9.— 80.— Állami domániul Jelzáloglevél 1*0 frt........................ 1*7.50 128.— F. Iparvállalatok réSZTényei. Triest vároz 100 frt. p. p..............................................122.— 1*4.— K FEldsiehormeMtCB 100 frt . D Donau, osztrák biztosító *00 frt ...... _________. Waldstein 20 frt. p. p............................ . . . . . 2*.— 28.— **• »cimenennem.eB ion irc. p. p. salgó­tarjáni készén 100 frt. ........ — _ _ WtodischgrStz 20 frt p. .......................................... ".59­­.50 Horvát-tótországi 6 •..................................................... 85.- 86.- -W«»* viszontbszt. 800 frt......................................... — ------ Vártok (három hóra). Erdélyországi 6 %..................... • • • 70'~ 78,60 6- Záloglevelei. Amsterdamra 106 frt. hollandi 4 %........................,03.- 103.10­0 A sorolási záradékkal' '. ! ! ! g W ( ‘K ^ ^ WWWTM "1.Z 1867-diki sorsolási zárad­ékai! ! . 7340 ,8.60 Nemze« bank p.p. 51/% sorsolás....................._ 97.25 97 AO ^ ‘ ! ! ! ! «« «Zo c.Másf ől kölcsönöi. "^““.éze’^n­egyev.: : : ülü ü;ü ÄAmT‘s:::::: S Margar raand­ kölcsön 120 írt. darabja . . . 107.35 107.60 * kereskedelmi bank 23 év alatt sors. . . —Londonra 100 font sterling 2*/­ %......................... 123.35 123.50 sorsjegy-kölcsön 100 frt............................. 94— 94.26 . jelzálogbank 5*/* % sorsa..................... 84.— 84.50 vyonta 100 frank 6 %....................................... 48 60 48.70 „ ,7505déz»maváltság 100 frt...................... -- — Elsőbbségi kötvények. Marseille 100 fra*nk 6/d% '• n fr D. Bankok régivenyel. . . .. 0„„ .. piri“ n­o frank oy, »/„.............................................­­.­Alföld-flumel pálya 200 frt. ezüst............................... 83.90 89.10 p. p . Angol-o­sztrák bank 200 frt., 75 % befizetés . . 24*.— 248.50 Osztrák Dunagőzhajózási társulat 100 frt. p. p. . —.— — F­renzeli­ar'folyama. Angol-magyarbank *00 „40% „ . . 90 25 90.75 Erzsébet pálya 5 % 100 frt. p. p............................... 85.­ 9550 Arany. . . •................................................... 6 83­­.85 Osztrák földhitelintézet 100 frt 40 »/p befizetéssel 162 50 163.50 „ „ ezüst 100 frt.......................... 93.50 94.-- Napoleonsdor . . ................................................... 97.­ 9.80 ■ „ hitelintézet 160 frt.................................... 285.10 285.39 „ „ 1862-diki......................................... . 99.— 100.— Orosz Imperiale ..................... ........ _ Magyar „ *00 „ 40 % befsz.....................111.­­ 111.50 . „ 1869-diki.............................................. 98.50 99.— Mária-Terézia tallér....................................................... | Pesti kereskedelmi bank 500 frt. . *.................... —.— —.— „ „ 200 frtos . . . ... . . . —.— —.— Egyleti tallér................................................ . __* __ | Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt .... 896.— 899.— Ferdinánd északi pálya 100 frt. p. p.......................... 91.50 92.­ Ezüst................................................................................1*L25 13175 . Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst.................... 119.75 1*0.25 „ „ „ 100 „ o. ........................... 87.50 88.50 Váltó leszámítolás............................................. ....1 —1— 1 Magyar n „ *00 „ ....... 79.26 70.76 ,, „ „ 100 „ ezüst 5 % . . 105.30 105.60 7 . , n . t Általános bank Bécsben *00 frt. 50 % befizetés . 90 50 91.— Ferensz­ József „ 200 „ ............................. 96.90 9/10 * » 1 U 5 a. t Nemzeti bank.................................................................. 791— 793.— Pécs-barcsi „ 200 „ „ . . . . 90.50 91.— Arany al marka....................................................... ________ | Egyleti bank 100 frt. 40 % befizetés..................... 113 25 113.75 Károly Lajos „ 800 ........................................ 104.50 105.60 Friedrichsd’or................................ I____I_____ _ Forgalmi bank 200 frt 60 % „ ..................... 170 50 171.— „ „ „ IL kib. ...... . WO— 100.S5 Louisd’or.......................................................................I­­ Bécsi váltóbank 200 frt 40 % . ..................... 149 50 180.- Lemberg-G­.enj.-Jasayi pálya 300 frt. eatlat . . . ..— Angol sovereigne.......................................................J 1S.351 040 IJ „ váltóüzleti társaság 200 frt 40 % ... . 97.50 98— 1 „ ,, „ „ I. kib. 1865 . . . 79.30 79.60 Perosz pénztári utalvány..............................................I ij.2­­1*3 .’ „ bank 200 frt. 40 % befizetés ...................... —.— —.— | „ ,, „ ,, IL „ 1867 . . . 99.25 90.75 Ezüst szelvény.......................................................1 122—1 122 50 „ bankegylet *00 frt. 40 % befizetés , . *52— 253— 1 ,._____„ „ „ III. ., 1868 . . 84— 84.50 I Orosz papirrubel.......................................................* . , , gj Nyomatik a kiadó-tulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) Barátok tere 1. sz. 1871.

Next