Pesti Napló, 1871. október (22. évfolyam, 226-251. szám)

1871-10-03 / 227. szám

A törvényhatóságok szervezése. Hunyad megye lakosságának száma 188.991, területe 109­­ mfld, két országgyűlési képvi­selőt küld. A 4506 választó 184 bizottsági tagot választaná. E megye eddigi 19 szolgabiró járása az orsz. választókerületekre való tekintettel a községek beosztásával 15-re apasztatott; a lelkek száma egy-egy járásban 10—13 ezerig megy. Ezen fel­osztásnál a megye tekintetbe vette egyfelől azt, hogy nagy és rendezett tanácscsal bíró községek nincsenek, és csak kis és területileg elszórt községek léteznek, másfelől az értelmi fejlődés sem áll azon fokon, hogy az írni és olvasni tudók száma az összes népesség­nek legalább 1­,5-ét tenné. Tekintetbe vétetett továbbá, hogy a törvény és szabályrendeletek által a szolgabírói hivatalra ruházott teendők végrehajtására az intézkedés magában nem ele­gendő, hanem a járások tisztjének s­z­e­m­é­l­y­e­­sen és többször kell a községekben meg­fordulni,hogy intézkedéseit kellően érvényre jut­tassa. Végre azon fontos körülmény is tekintet­be vétetett, hogy ezen megyében a t­ag­o­s­í­t­ás, az erdő-s­­­ogedő - e­l­kü­l­önü­tés alig egy pár közsé­g­b­en hajtatott végre s remény sincs ahhoz, hogy az a mostani keze­lés és eljárási módozattal évtizedek.­ előtt ke­resztülvitessék. A mezei és az erdőpusztításo­­kat ellensúlyozó közigazgatási szabályok tel­jesítése első fokban a szolgabiróra,bízatott. A tisztikar hatásköre tüzetesen szabályoztatott. Határozatba ment, hogy Déva városa a közsé­gek rendezéséről szóló törvény életbe léptetéséig polgármesteri vezetés alatt maradjon, s polgár­­mestere a megyének kültisztviselői­ közé sorol­tassák.­­" ... A tiszikar fizetései ekként terveztetnek: al­ispán 1600 frt 400 frt lakpénz,főjegyző 1400 frt 200 lakpénz,ügyész, 1000 frt 200 frt szálláspénz, árvaszéki elnök 1000 frt 200 frt lakpénz, szol­gabiró 750 frt stb. A napitffjak 5, 3 és 2 frtban állapíttattak meg.­­ , A pénzügyminiszteri adóleütés alapján közlött táblázatra megjegyzi a megye, mikép az tekin­tettel arra is, hogy a megszabott 7*76 százalék­­nál a múlt évben is több fordittatott az admini­stratióra, mindaddig, míg ő­ részben a törvény­hozás törvény által nem intézkedik, a fizetések megszabásánál a­l­a­p­u­l­ n­e­m vétethetett, kérvén, hogy a megyei önkormányzatra elő­irányzott kiadások a­nélkül, hogy a l­akos­­ságra nézve az adószázalék emel­tetnék, az e tárgyban hozandó törvény ren­delkezéséig, az állampénztár által fedeztessenek. Az állandó választmány 27 tagból áll, a me­gyében divatozó nyelveken tanácskozik, és 3 szakosztályra osztatik, u. m. közigazgatási, pénz­ügyi és közlekedésire. Az árvaügyek vitele s azoknak átvétele tár­gyában tüzetes javaslat dolgoztatott ki. A legmagasabb adóösszeg 1887 frt, a legki­sebb 62 frt. Különfélék. Pest, oct. 3. (A brasiliai császár és csá­szárné) Bécsbe érkezése alkalmából a „Wie­ner Abendpost“ hosszabb czikket hoz, melyben üdvözli a császári párt, s ismerteti Brasilia vi­szonyait. A császár 46 éves, neje három évvel idősb, s utazásainak czélját főleg a tengerészet tanulmányozása képezi. ("Személyi hírek.) Báró Wenckheim Béla miniszter és báró Orczy Béla külügymi­­nisztériumi osztályfőnök ma reggel Bécsből Pestre érkeztek. (Kinevezések.) Zsigray Ferencz kas­sai, Prohászka József aradi pénzügyigazga­­tósági számtisztté neveztetett ki. Lipniczky Ferencz és Z­­­s­k­a Gyula a nagybányai jószág­igazgatósághoz erdészeti számvivőkké nevez­tettek ki. (Az orsz. középtanodai tanár­ egy-­­ e­t), mint a hivatalos lapban olvassuk, sept. 28-diki választmányi ülésében örömmel vette tudomásul, hogy a közoktatási miniszter az el­rendelt új tantervben az egylet javaslatát vette alapul s ezt külön küldöttség által fogja meg­köszönni. Ugyan ez ülésben felolvastatott P­a­u­­­­er miniszter következő levele : Tisztelt tanári egylet! Örömmel és őszinte köszönettel értesül­tem f. é. aug. 9. közgyűlésén hozott azon hatá­rozatáról, melylyel engem tiszteleti tagjai sorába fölvenni szíveskedett. Egész életemet a felsőbb közoktatásnak szentelvén, erős meggyőződésem, hogy annak sikere legnagyobb részt a középta­nodák hatásától függ. Nagyra becsülöm tehát kitüntetésemet oly országos egylet részéről, melynek fő czélja : a középtanodai oktatás eme­lése és tökélyesbítése, melynek keletkezését figyelemmel kísértem, működését hivatalos ál­lásomnál fogva újabban közelebbről ismerni és méltányolni tanultam. Fogadják tehát ismételve köszönetemet azon kijelentéssel, hogy valamint az egylet buzgó támogatására számot tartok, és azt ezennel ki is kérem, úgy a közoktatás ja­vára irányzott czélzatait tehetségemhez képest előmozdítani hivatásomnak fogom ismerni. — Kiváló tisztelettel maradván, Pest, September 14-kén 1871. alázatos szolgája dr. P­a­u­­­e­r Tivadar. (Az országos izraelita tanító egylet) közgyűléséhez tegnap tartatott meg az elegyülés. Esti 1 8 órakor a pesti izraelita hitközség dísztermében mintegy 40 tanító gyűlt össze, kikhez Seligmann alelnök lelkes szavakat intézett, különösen hangsúlyozván azt, hogy a zsidó tanító és az ünnepnapokat hozza áldozatul, midőn mások egyedül családjuknak szoktak élni, de reménye, hogy az áldozat meg­hozza gyümölcsét, mert a tanítónak hatalmas támasza van a korszellemben, mely majd az ő sorsán segíteni fog. Végre üdvözli az összegyűlt tanítókat a központi választmány nevében. Erre a házszabályok olvastatnak föl, melyek elfogad­tattak. Most a beérkezett tételek czimei olvastat­ván föl, a gyűlés első napra a 4-ket és 8 kát fo­gadta el tárgyalás végett. E tételek a követke­zők : Czélszerük-e a zsidó iskolákban haszná­latban lévő tankönyvek és ha nem, mily módon lehetne a bajon legczélszerűbben és az egylet előnyére segíteni.“ Előadó Singer Samu; azután dr. Kilányi indítványa, mely azon ellentétek kiegyenlítését óhajtja­, melybe a zsidó congres­­sus munkálata az 1868. XXXVIII. t. ez. 18., 23.,s 28. §§­val jutott, nevezetesen pedig a zsi­dó tanítók önállóságát kívánná biztosítani. To­vábbá a holnapi napra a 9 órai nyilvános ülés előtt még zárt ülés határoztatott 8 órára, mely­ben az elnök fog megválasztatni és a tisztelet­beli tagok ajánlatba hozatni. (Az országos magyar izraelita ta­nító egylet) közgyűlésén ma mintegy hat­van tag jelenlétében reggeli 9 órakor nyittatott meg. Részletes tudósításunkat reggeli lapunk hozza, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy Fri­dmann főkántor a 121. zsoltár karének tisz­ta jövedelmét az egylet czéljai számára ajánlván fel, korábban 25, most 15 forintot szolgáltatott az egylet pénztárába. (A pesti népoktatási kör) f. hó 3-án, kedden, este 6­2 órakor a magyar tud. akadémia kis termében ülést tart, melyre a bi­zottmány tagjai tisztelettel meghivatnak. (Uj postahivatal.) Pestmegyei Tápió- Bicskén okt. hó 5-én uj postahivatal lép életbe. (Kilépés a honvédségből.) Prauns­­berger Hamilkar honvédhadnagy a honvédség­ben viselt tiszti rangjáról leköszönvén, a hon­védség létszámából kitörültetett. (Halálozások.) Szeren­ley Károly a rimaszombati egyesült prot. gymnasium tanára aug. hó 6-án 43 éves korában meghalt. A tanoda melynek 18 éven át buzgó és hű munkása volt, lelkes tanférfiát, az ifjúság barátját, tiszttársai igazán kedvelt barátjukat, nemkülönben a gö­­mörmegyei nép- és iparbank tapintatos s gondos igazgatóját, a rimaszombati jótékony nőegylet és a gömörmegyei honvédegylet fáradhatlan s hű pénztárnokát vesztették el benne. Egy tevé­keny élettel ismét kevesebbet számíthatunk. (Csendélet a határőrvidéken.) Ru­­mából Írják az „Agr. Ztj“-nak: Pénzes József egy uj radviczi molnár sept. 19-én fejszével agyonverte várandó állapotban levő nejét A gyilkos azután tüzet gyújtott a malom előtt s neje holttestét beledobta a tűzbe. Egész másna­pig ott hevert az összeégett hulla a hamuban, mi­dőn arra menő parasztok észrevették és felje­lenték a dolgot. A helyszinére kirendelt bizott­ság daczára a tűz kipusztításának könnyen meg­állapíthatta a nő terhességét s a fején levő fejsze­vágások feltétlen halálosságát. A gyilkos nem is tagadta tettét és semmi bánatot sem mutatott.­­ Ugyane lap írja: Tomosics Tamás és Ferencz tomosicselei lakosok már hosszabb idő óta el­lenségeskedésben éltek. Tamás hosszú ideig té­­pelődött hoszuállási gondolatokkal, míg végre alkalma is nyílt azokat végrehajtani. Sept. 17-én Tomosics Ferencz Lescsebe indult, honnan esté­re visszavárták. Tomosics Tamás két fiával les­be állt és semmit sem gyanító ellenfelét, midőn ez arra ment, agyonverte. A gyilkos fiaival együtt elfogatott és átadatott a törvényszéknek. (Hogy született Petőfi „Erdély­ben“ czimű költeménye?) Az „Erdély“ szerint a forradalom kitörése előtt Koltón, Te­­leky Sándor gróf vendégszerető kastélyában, épen a „partium kérdése“ eldöntésében tanács­kozott a vidék intelligentiája, midőn a láng­­lelkű költő ott élvezé élte legkedvesebb perczeit. Este díszes lakománál a számos pohárköszöntő egymást érte. Mindenki vidám volt, csak a köl­tő arczán borongott a bús komolyság. „Druszám szólj már te is valamit !mond a szívélyes házigaz­da szeretett poétájának. Várj hadd még szedjek be vagy három pohárral! mond Petőfi s bus me­­lancholiájába újra visszaesett. A poharazás folyt tovább, midőn egyszerre föláll az ihletett költő s hatalmas hangon rágyújt festői költeményére. Ölelték, csókolták a szeretett költőt, s hogy e meglepő felköszöntő el ne veszszen fölkérték szer­zőjét a megörökítésre, ki egy szomszéd szobába vonulva, Harray Viktor tollába diktálta nagy nehezen a könnyen eldörgött hazafi érzelmeket. (Elfogott posta tolvaj.) A napokban fogták el azon egyént, ki 1. évi márcz. 27-én a zákányi vasúti állomáson egy Zákányból Zá­grábba közlekedő vonat postakocsijából ellopta a Zágráb Eszékre szóló pénzcsomagot, mely 1860 frt 42 krt tartalmazott. A tettes a zákányi postahivatalnak egy Tóth János nevű szolgája volt. (A mont­cenisi alagút belsejéb­e­n.) Henrik Parville a „Jorn­ des Debats“ tudósító­ja érdekes rajot közöl a világhírű alagút belse­jéről, melyből néhány adat nem lesz érdektelen. A mérnököket kivéve a Montcenis alagút belse­jét még kevesen látták, sok ideig meg is volt tiltva annak megszemlélése s a bejáratokat gon­dosan őrizték. Nem is lenne észszerű dolog vaktában neki­indulni az alagútnak ,mert ez itt még mindig nem egészen biztos. Én azonban a franczia munkások főnökének vezetése alatt bízvást elindulhattam. Az alagút a hegy oldalá­ban 105 méternyi magasságban Fourneaux falu felett megy be a hegybe. Nem messze az alagút nyílásától a hegyoldalban meredek lejtőt ké­szítettek, melyen a hegyből kivájt sziklatörmelé­keket ledobták s az építési anyagot felhúzták. E lejtő mellett vannak alkalmazva azon vascsö­vek is, melyek segélyével az alagút belsejében levő fúrógépekhez levegőt és vizet vezettek. Az alagút nyílásába belépve, nehány másodperczig még bizonytalan félhomály uralkodik s aztán fe­­kete sötétségben botorkál a járatlan kilomé­tereken keresztül. A távolban fel-felcsillámló világosság azon gondolatra bírja az embert, hogy talán már ott van az alagút vége. Oh nem­­ dolgozó munkások lámpája az! — mond­ja a kisérő. — A bejárattól 300 méterre az alagút vonalai összejönnek. A saint-micheli vas­út ugyanis, mely külön alagúton jó idáig, itt az alagút tulajdonképi vágányával egyesül. Az út, melyen mi haladtunk, tulajdonképen a törmelé­kek tovaszállitására szolgált, de ma már le­vannak téve a sínek. Az alagutban két sin lesz lerakva. Az alagút boltozata mindenütt ki van falazva s a falbélés 0'55—1 méter vastag. A költség minden egyes méter után, a fúrást, ki­takarítást és falbélést beleszámítva, a franczia ol­­dalon 1300, az olasz oldalon p­dig 1000 francba került. Az alagúitnak Olaszországból Franczia­­ország felé nevezetes esése van, úgy hogy Olasz­országból Francziaországba csak 25 perczig, míg viszont 40 perczig fog tartani az út. Tovább haladtunk a sötétségben. Semmit nem hallot­tunk, mint lovaink patáinak kopogását a mész­kősziklán. Én egy sziklát sem láttam, de ve­zetőm ki 13 éve jár ezen után, teljes biztosság­gal haladt előre. Megmutatta a helyet, hol az első sziklaomlás történt, mely 5 munkásnak éle­tébe került. Összesen csak 60-ra ment az áldo­zatok száma az építés 13 éve alatt. Az egész alagút lőporrobbantások segélyével történt. Som­­meiller, Grandis és Grattoni kitűnő fúrógépei­nek híre sokakban azon hiedelmet keltötte, hogy az egész munkát csupán e fúró gépek végezték, holott ezek csak a lőportól tények számára szük­ségelt lyukakat fúrtak, de a főmunkát a lőpor végezte itt is. Nem sajátságos­­, hogy a lőpor — a puskapor, mert ez ad legkevesebb füstöt — szolgált eszközéül a civilisatió diadalma e nagy művéhez. Kísérőm 70—75 millió francra becsül­te az építés költségeit, ebből 27 millió esik Fran­­cziaországra. A franczia kormány eleintén azt gondolta, hogy 15 évig fog tartani mig az alagút elkészül s aztán dijat tűzött ki, ha 15 év lefolyás előtt befejeztetik. Kísérőm egy­szerre a falra világított lámpájával, a­hol fel van írva : 5133 m. 50 centi. „Itt dördült el múlt évi dec. 6-án az utolsó akna, itt találkoz­tunk az olasz részről dolgozó munkásokkal. Az örömet melyet akkor éreztünk, alig írha­tom le — folytató kísérőm — Pontosan egymásra talált a két oldalról megkezdett alagút, s mind­össze a mi alagutunk niveauja 60 centiméterrel volt magasabb mint az olaszoké. Az olaszok része 7­81 méter hosszú. A találkozási pontot márványtábla fogja megörökíteni, így haladtunk tovább. Egyszerre csak feltűnt előttünk messze távolban egy fehér csillag, jobban jobban fény­lik, minél inkább közeledünk s a csillag folyton magasabb lesz. Még egy kilométer s a csalódás valósággá lesz. A fehér fény a napvilág, az alagút nyílása. (F i­n n l­a n d­b­ó l.) A „Birzs. Wied.“-nak ír­ják Finnlandból, hogy ott főképen a vyborgi és kyopioski kormánykerületekben a finnek között kérvények keringenek, melyeket a czárhoz akar­nak intézni, hogy a finnlandi államtanácsot szüntesse be, és Finnland nagyherczegségben az orosz kormányrendszert léptesse életbe. Ezen kérvények többnyire a falvakban találnak párt­­híveket. B Magénj­egyzések: A megállapított hivatalos jegyzést reggeli kia­dunk közli. *) Szelvény nélkül. Főszerkesztő : B. KEMÉNY ZSIGMOND Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS, melyek az árhullámzást muta­ják. Pest, pct 3. Államadósság Magyar vasutak..............................p. 106.— „ 106.­ Szőllőváltság kötv............................... 74.50 „ 75. Magyar sorsjegyek ...... 96.— „ 97.. Biztosítási papírok. I. Magyar.....................................p. 760.— 1 765. Pannónia........................................ 390.— „ 396.' Unió.......................................„ 212 — „ 216.­Haza 116.— „ 118^ Bizt. int............................................... 270.— „ 276.. Takarékpénztárak. Ó-budai.................................p. —.— á —. Gödöllői........................................ — Pesti . •................................. 3400.— „ 3500. Terézváro i................................. 48.50 „ 49, Külvárosi ................................. 78.— „ 79.­Ferencz-Józsefvárosi .... 55.— „ 56. Iparbank....................................... 23.50 „ 29. Takarék és hitelegylet .... 66.— „ 67. Fővárosi....................................... 174.60 . 175. Kőbányai....................................... 36.— „ 35. Uj­pesti....................................... 41.— „ 42.­Malmok. Árpád...........................................p. 155.— „ 10.­Concordia*)................................... 360.— „ 366. Luiza.............................................„ 122.— „ 124. Unió .......................................„ 200.— , 206. Hengerm.*) 626.— „ 635. Gyárudvar...................................... 69.— „ 60. Erzsébet...................................... 100.— „ 106. Blum-féle....................................... 180.— „ 190. Király............................................. 340.— „ 350. Sütök*) .................................„ 160.—­­ 160. Victoria . . ........................„ 166.— „ 160. I. Budapesti*)............................„ 460.— „ 470. Pannonia .... ... 620.— „ 640. Vasutak. I. Magyar-kel. vp................................ 113.— „ 114 Pécs-barcsi „ —.— „ — Budai közúti vp...........................„ 90.— „ 95 Pesti „ ».............................. 292.— „ 294 Hegyi „ 80.— „ 85 Alföld-Fiumei ..............................„ 178.— „ 180 Különféle. Hajóralom. köles I. kib. . . . „ 73.— a 74 n n H. „ . . . „ . „ — Bőrgyár......................................„ 101.­ „ 108 Fiumei hajógyár............................ —.— „ — Athenaeum ................................. 183.— „ 185 Gschwindféle ...... 198.— „ 200 Borszesz finom........................... „ —.— „ — Orsz. gőzhajóz..................................„ 28.— » 31 Bankok. Anglo-Hungaria . . . . p. 90.— „ 92 Franco-magyar .......................„ 98 50 „ 98 Pesti népbank .......................„ 47.50 „ 48 Pesti keresk. bank............................. 676.— „ 678 Szerb bank ............................„ —.—„ — Magyar hitelbank . . . ... „ 108.— „109 Magyar jelzálog.......................„ —.—„ — Záloglevelek. Magyar földh. 61/............................ , 88.— „ 8 é­­­s 6*/. .... „­­Magyar jelz....................................... 84.26 „ 84 Kereskb. ......................................... 89.60 „ 90 Váltó folyam. Augsburg.................................... 99.50 . 100 Hamburg...................................... 86.50 „ 81 Mailand....................................... ..— „ — Frankfurt....................................... 99.50 „ 10C London ....................................... 117.50 „ Ili Paris............................................ 45.60 „ 4E Valuták. Arany............................................ 5.60 a —E Napoleon „ 9.40 „ 9 Ezüst............................................ 116.. . 117 Közlekedési vállalatok részvényei. Adva | Tartva^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^Advi^Tart T­TN/'*tO'T f^fS^7C!T^Ti, Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst........................... 176.50 177 50 Osztrák Llord 100 frt . ----~ “"""jj. EG Cl 1­UZOjJU1- B“£tl72A“iaintirSUl,t............................. I« «°- E^erdély pálya 200 frt. ezüst'. '. ...­.. Stafi 8if Erzsébetpálya 200 frt. p. p.......................................... 227.— 229.— Állampálya 500 frank.................................................................— 1. . a Ferdinánd-ész­aki pálya 1000 frt p. p................... 2055.— 2065.— @­7 1867TMkl . .... _ OcL 2. Ferencz­ József pálya 200 frt. ezüst.......................... 204 50 265.- Déli pálya 500 frank............................................... 10750 les' Pécs-barcsi pálya 200 frt. ezüst................................... 171. - 172.- - * 7 200 frt 50/„ *1" -------------------------------------------------------------------------------------------Lajos-Károly pálya 200 frt. p. p................................... 251.­ 262.­. Tiszai 100 . . __ . Adva Tartva Kassa-Oderbergi pálya 200 frt..................................... 176 50 177.- Magyar keleti pály­a 800 frt.‘ ezüst. ' .... 86’- 86 A. Államadósság 100 frt. _____-----------Lembergi-czemowiczi palya 200 frt....................... 170 50 17150 _ P„ . : , 86, 8fc S. . . .. - _ j ; sstr:: Sä SSfÄhn­.»::::: üt üt gSÄSUi-Aki.:::::::: 5= 8 Sorsolássá! A egész sorsj.p. p. . . • . «&= ««•" Bées, TUway 200 frt. ! " 1 .' 1 j ! 1 .' .’ - ST- £ " 1854-ből 250 frtos 4% „ .... —9®-— Magyar-gácsorszagi^ palya . . . ... . . . 157.— 158.50 Rudolf-alapitvány 10 frt. .............................................. 14.50 15. ' 1860-ból 500 „ 5% • .... 95.75 96.25 v . “ *00 frt' ezüat • • • ■ 157.50 158.50 Salm 40 frt. p. p............................................................ 41.— ,3, 1860-ból 100 „ 5°/s n .... 106.— 109.— n kelen palya *00 frt.......................................... 112 — 113.— St. Genois 40 frt. p. p.................................................... 31.— 32 l, I. ••••­•• 131z l- 7 F. Iparvállalatok részvényei. Triest váró. 100 frt. P P........................................... m ifi Comojavadék 42 lira darabja.................................... • • n n 50 „ o. é............................................. 59.— Bp. Állami dománius jelzáloglevél 120 frt .... —­ Donau, osztrák biztosító 200 frt................................. —Waldstein 200 frt p. p. p. . . *....................... 21__ *2. - j. Salgó­tarjáni koszén 100 frt......................................... ......— Windischgrácz. 20 frt. ...................................................... 28.— 25. B. Földtehermentes 100 frt p. p. Securitas viszontbizt 300 frt......................................... Váltók (három hóra): Horvát-tótországi 5% ...... . . . . • G. Záloglevelek. Amsterdamra 100 frt. hollandi 4%.............................................—• Temesi*bánsági 5% .’ 77-· 78 — Osztrák földhitelintézet sorsj. 5%.......................... 106.— 106.50 Augsburgra 100 frt. délnémet 50/0........................... — — Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal .... 75.75 76.25 „ 33 éven visszfizetendő 5%.......................... 86.50 87.- IlfíVeo’/ * —• Magyar 5%................................................................... ’8.­ 79.- Nemzeti bank p­p, 5% sorsolás............................... ,5^0 Boroszki 10« frt. tallér 6*/..........................................­­.­, 1867-diki sorsolási záradékkal . . . 77.60 78— „ 0. e. 5% 92.50 LiUmat­io/............................... _ ................._ Magyar földhitelintézet 51/*0 n . ............................... 88.25 891— Frankfurti 100 frt, délnémet 4% ...... . — e. Más közkölcsönök. . . járadékjegy 6% ...­­.- -.- Hamburgra 100imárk. b. 3% .................................... -- _ Magyar vasúti kölcsön 180 frt darabja .... -------- 106.- . kereskedelmi bank 23 év alatt sors. . . . -.- "* *............................ -­„ sorsjegy-kölcsön 100 frt ....................... 93.50 93.60 - jelzálogbank 50/,% sor...................................... 84.- klO £ T ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! — 7 . szőllődézsma-váltság 100 frt .... . — — „ Elsőbbségi kötvények Marseille 100 frank 6*/............................................... -n Bankok részvény 1. Klsobbsegi Kötvények. Pária 100 frank 6'/,%.............................................. — 1). Bankok részvény,1. alföld-flumel pálya 200 frt. ezüst.......................... 91_ Pénzek árfolyama Angol-osztrák bank 200 frt. 75% befizetés . . . 243.— 844.­• Osztrák Dunagőzhajózási társulat 100 frt. p. p­ . t eUZCK artotjama­flngotmagyar bank 200 „ 40% „ ... 87 50 83.— Erzsébet pálya 200 frt. p. p. . 9,­7. , Arany 5.51 5 Osztrák fSlsishitelintézet 200 frt 40% befizetéssel . 260.— 263.— „ „ ezüst 100 frt......................................... Napoleondsdar . . ..................... 9,39 2 „ hitelintézet 160 xt...................................... 284.25 883.75 » „ 1862-diki............................................... .„„i“ Orosz Imperiale ........................................................ — _ i_ Magyar „ *00 „ 40% befizetéssel . . 106.25 107.­ „ „ 1869-diki.............................................. Maria-Terézia-tallér.................................................... _ Pesti kereskedelmi bank 500 frt —.— —.— „ „ 200 frtos.............................................. ....­ Egyleti tallér ............................................................ —__ Alsó-ausztriai b­eszámitolt bank 5­00 frt . . . . 920.— 930.— Ferdiánd északi pálya 100 frt. p. p.......................... ,j­)' Ezüst............................................................................. . 1. ... Osztrák,franczia bank 20) frt ezüst..................... 115.75 116.— „ n n 100 „ o. ........................... ....'_ __*_ Váltó leszámitolás................................................... — Magyar­ „ „ 2­0 ..................................... 86.50 »7 50 * „ „ 100 „ ezüst 5% . . . 103 — 101 — .r 1 Altalános bank Bécsbei?­­00 frt 50% befizetés . —.— —.— Ferencz­ József „ 200 „ ........................... ..',. ‘l,’., " Valuta, nemzeti bank 716.— 748.—Pécs-barcsi „ 1OO „ ..................... 9„'»6 9.'o branv al marko Egyleti bank *00 frt; 40% bevetés , , . , . 113.25 113.75 Karoly Lajos i M i ...... 105 - 1S5.56 Friedrich'“ . ! ! | ! \ \ \ \ \ l l l Z'Z Z Forgalmi bank 330 frt 66% 178. 180.— . n »II. kib..................................... kg _.Louisd'or Bécsi váltóbank 200 frt 0 • 161.— 163— Lomberg czem. jassyi pálya 300 frt. ezflst ... ____Angol soverelgne ‘ ! ! ‘ * ' T.'Z. .. : ::: 5* Sü . : : : kf» ■ ■ fr S»£ S“*’: "■ '■: ^ t a—A-_äkl_aa-L'- Sk. n:a|SSggä.i' "Sl “1 Helyi hírek. (Az ifjúsági véderő hadgyakorla­­t­a.) Alig múlt el a honvédek gödi hadgyakorla­ta — írja a „P. Lt.“ — ismét „nagy hadgyakor­lat“ ment végbe a testvér fővárosok környékén Az ifjúsági véderő hadgyakorlata volt ez, mely a Zugliget s a Lipótmező között a Kuruczvölgy­­ben küzdetett ki. Szombaton korán reggel kivo­nult egyik század s hadállást foglalt az erdőben, utána néhány órára követte a másik század, mely az ellenséget képezte s aztán órákon ke­resztül folyt a csatározás, s a hadmozdulatok, ro­pogott a fegyvertüz; az előörsek mindent meg­­kisérletek, hogy az ellenség egy-egy vakmerő emberét elfogják s igy folyt a gyakorlat, mig a kürtjelek tábori ebédre szók­ták a kis harczoso­­­kát. Párolgó üstökből falatozták a gulyáshust, s kiki előszedte fekete vagy kevésbé fekete ke­nyerét tarisznyájából. Miután a katonai gyakor­latok minden neme s talán a kis harczosok ere­je is ki volt merítve, a jelenvolt vendégek elis­merő nyilatkozataitól elhalmozva hazatértek. (A kézi munka tanításnak) Pest vá­rosa elemi leány­iskoláiban­­. octóber elsejével kellett volna megkezdődni.­­ A pályázat a taní­tónői állomásokra ki is hirdettetett azon világos kikötéssel, hogy azon tanítók, kik mint tanítók nejes férjeik mellett eddig is több éveken át ta­nították a női kézimunkát, ha gyakorlati képes­ségüket okmányilag bizonyítják, előnyben fog­nak részesülni. — A tanítónők kinevezésének a tanács által múlt héten már meg kellett volna történni, miután az illetők a tanügyi bizottmány által már ki is jelöltettek. — Az ügy azonban most ismét elhalasztatott, mert a tanács, miután több eddigi tanítónő folyamodott ugyan az állo­másért, de okmányokat nem mell­ékelt, s így a pá­lyázat értelmében kinevezhetők nem voltak, és egynémely képviselő a tanügyi bizottságban kö­vetelte, hogy ezen tanítónők a jelöltségből ki­maradjanak. A tanács most még először meg­kérdezi a közgyűléstől, hogy miként definiálja a szakképzettséget, s most isten tudja mikor kez­dik el a leányiskolákban az óhajtva várt és örömmel fogadott kézimunkatanítást. (Halálozás.) Kauser N. János kőfaragó mester és pestvárosi képv, tegnap reggel 54 éves korában meghalt. Temetése oct. 3-án délután 4 órakor megy végbe gyöngytyuk utca a 3. szám alatti házából. A m. t. akadémia ülése. Pest, oct. 2. Három havi szünet után az akadémia ma kezdte meg új ülésszakát. Az egyes osztályok meglehetős számmal képviseltek; az elnöki szé­ken Csengery Antal, ki néhány rövid meleg szóval üdvözli az egybegyült tagokat. Arany főtitkár mindenekelőtt az akadémia halottjairól emlékezik m­eg. A lefolyt hónapok­ban Árvay Gergely, dr. Flór Ferencz, Fábián István és Bittnicz Lajos estek a halál áldozatá­ul. Utóbbi régiség- és pénzgyűjteményét az aka­démiának hagyományozta. Jelentéseiből kiemeljük még a következőket: A közoktatásügyi miniszter elismeréssel fogadja az akadémia ajánlatát meteorológiai gyűjteményé­nek, a metereológiai intézetnek átengedésére nézve. Az államszámvevőszék elnöke megküldi az akadémiának az államszámvitelről szóló kérdő­pontokat. Pulszky ezeket Weningerhez mint kitűnő szakférfiúhoz akarja utasítani, de az akadémia az I-ső osztályhoz teszi át. A hölgydíjra kitűzött kortörténeti pályázatra két pályamunka érkezett be. Rónay Jáczint levelében tudósítja az akadémiát, miszerint a korona örökös mellé mint tanító meghivatván, az osztálytitkárság teendőitől egy évre felmentést kér. Az osztály ezt meg­adja és a titkári állomást csak ideiglenesen fogja betölteni. A Csokonay ünnepélyre az akadémia Pulszky, Szász és Gyulay tagokat küldi ki. Még néhány kisebb érdekű folyó ügy elintézé­se, s a beérkezett könyvek és folyóiratok beje­lentésével az összülés véget ér, és kezdődik az osztályülés. Pulszky Ferencz osztályelnök veszi át az elnökletet, Gyulay Pál a főtitkár helyét. A felolvasói széket Sziládi Áron foglalja el, hogy ismertesse, helyenként felolvassa Kun Géza gr. értekezését, a sémi írásról. A tanulmány két részre oszlik ; szól 1. sémi magánhangzókról, 2. azok megjelölése mód­járól. E tanulmány rövid ismertetése után Fogarassy János felolvassa Bálinth Gábor, az akadémia és kormány költségein ke­letre kiküldött utazónak jelentését utazása eddi­gi eredményeiről. E jelentés különben egy Fo­­garassyhoz intézett levélből, az akadémiának szóló jelentésből, s egy nyelvtudományi érte­kezésből áll. A Kazánból intézett levélből, mely sok apró, egészen személyes részletet tartalmaz, alig emelhetünk ki mást, mint hogy Bálinth számos keresztyén tatárral ismerkedett meg és már megtanult tatárul. A kazáni tatárok külön­ben úgynevezett bolgárokra és keresenekre oszlanak; előbbiek a muzulmán tatárok, utóbbi­ak a keresztyének. Rövideden ismerteti a kereső­nek hittérítési és művelődési történetét és jelen­legi állását. Levele végén azon tanácsot adja a „nemzetnek“ hogy ezentúl ne persa-arabs-török nyelvvel foglalkozóknak adjon ösztöndíjat, ha­nem s­i­n a­i nyelvet tanulmányozónak, mint­hogy Chinában számos népfajok élnek, melyek bár chinai írásjegyekkel élnek, mégis külön ere­deti nyelven beszélnek, mely csak a chinai által lesz hozzáférhetővé. Pedig ez nyelvészetünkre nézve egész új kiaknázatlan tartomány. Következett volna az akadémiához intézett jelentés, melynek elejét Fogarassy el is olvasta de azután egyes mongol szavakon felbuzdulva, maga is egy rögtönözött szóbeli tatár-mongol ér­tekezéssel örvendeztette meg az akadémiát. A jelentés különben nem mond sokkal többet, mint a Fogarassyhoz intézett magánlevél. Követke­zik a nyelvtudományi értekezés. A magyar bir­tokeseti é hangzó milétével, s a magyar félmúlt időben a ból­á-vá nyúlt hangzóval foglalkozik. Az elsőre nézve az állíttatik, hogy az é nem rag, hanem képző. Bálinth szerint mindkettő. Ennek bizonyítását a magyar nyelvből nem vélvén esz­­közölhetőnek, a tatár-kazán nyelvhez folyamo­dik bizonyítékokért. Az értekezés második ré­sze ezúttal az előhaladt idő mellett nem került felolvasásra. Budenz egy rövid, személyes megjegyzése után az ülés 7 óra tájban véget ér. A P. Napló magántáviratai. Prága, oct. 3. A harminczas bizottmány teg­napi ülésében Rieger jelentést tett a nemzeti­ségi törvényjavaslatról. A bizottmány letárgyal­ta választó törvényt, néhány pont kivételével. A harminczas bizottmány ma fogja tárgyalni az albizottmány felirat javaslatát. Kopenhága, oct. 2. Salamon osztrák főconsul meghalt. Bécs, oct. 3. A „Presse“ Berlinből jelenti, hogy Bismarck és Gorcsakoff találkozása ere­detileg Baden-Badenben volt tervezve, de leg­közelebb Berlinben fog véghez menni. Bécs, oct. 3. A „Tagblatt“ egy Brüssel és Ver­­saillesből érkezett táviratot közöl, mely a hely­zetet Párisban igen aggasztónak jelöli és pedig a bonapartista izgatások terjesztése miatt, külö­nösen az iparos és munkás osztályban. Bern, oct. 2. Aargau canton fölkérte a kor­mánytanácsot, hogy a cantonnak a baseli egy­házmegyéből való kilépését jelentse be ; e hatá­rozat okául a solothurni püspöknek államellenes magatartása hozatott föl. München, oct. 2. Hafenmayer manningi plé­bános a szószékről a müncheni katholikus con­­gressusban résztvett 45 tagot excommunicált­a. Bécs, oct. 3. (Előbörze.) Hitelv. 286—., államvasut 369.—, lombard 192.—, 1860-i 95. 50, 1864-i 133.75, napoleon d’or 9.36—, anglo 245.75, franco 116.—, tramway 207.50, Magy. földhitlintézet —.—. Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum irodalmi és nyomdai jás­ványtársult nyomdájában (ezelőtt Emich Q.) Barátok­ tere 7. u. , Bécs, oet. 3. (Megnyitás.)Hitelrészv.285.9, Eszakvasp. —.—, Allamvasp. —.—, Lombar 191.50, 1860-ki —, 1864-ki —, Napoleoi d’or 9.36—, M. hitelrészv.—.—, Galicziai 252.5 Anglo-ausztriai 246.—, Franco-auszt. —,­­Tramway —.—, Magy. földh. int­­... Az áru-és értéktőzsdéről. Pest, 00 3-kán. A pénzviszonyok tartózkodókká teszik a vásárlókat s igy a búza 5 krral alábbszáll Minden egyéb gabnanem változatlan. Értéktőzs­dénk a hangulata a tegnap esti üzlethez képe: jelentékenyen javult. A bécsi piaczczal összekö­tetésben álló papírok majdnem elérték tegna délben elfoglalt állásukat M. vasúti kötes. 10, m. sorjegyek 96.50, m. hitelek 108, francok 88.50 frton kel. Osztr. hitelr. a zárlatnál 286.20 pesti közúti eleinte 289 adatik, később szilár­dabb és 292 frton jegyeztetik. Pesti hengere 625 frton kerestetik. Magy. földh. intézeti zá­loglevelek 88 kel. Bp. főv. takarékp. 154.5 frton kel. Készpénz szilárd. Napoleon 9.4, arany 5.60, tallér 1.76­2. Daczára annak, hog az ezüst Bécsben 114-en áll, nálunk 116 frto jegyeztetik.

Next