Pesti Napló, 1874. július (25. évfolyam, 148-174. szám)

1874-07-11 / 157. szám

íiűséges szolgálatai jut^máu­l ía zia & magyartotu | Gyöngyössy Józsefről és fiáról r t -■ .u -Orgongyossy-család csak a v. tudtuk vala­mit. Képzelhető, mily nagy volt Gyöngyössy Sámuel ur öröme, midőn a soha nem látot­t, csak a családi hagyományokból ismert, tisztán franczia ajkú rokont magánál megjelenni látta. A nagykállói dalárda a lelkész ur iránt való szere­tetből meglátogatta az ér­dekes vendéget s a Marseillaisen kivül nehány gyújtó magyar dalt énekelt el tiszteletére. Az i­jpesti zendülés.­ ­jul. 11. Az újpesti zendülés ügyében indított perben a pesti kir. Lünfenyitő tvszék (elnök Mirth Antal, előadó dr. Emmer Kornél, szavazó bíró P­a­p­p József) ma délelőtt hirdette ki ítéletét. Az ítélet röviden összefoglalja a bebizonyult tényálladékot és indokolja, hogy benne álhír­terjesz­­tés, rendőri közegek sértése, izgatás, szándékos kár­tétel, veszélyes fenyegetés,­zendülés, nyilvános erő­szak, gyilkossági kísérlet, lázadás és rablás bűnté­nyeit látja. Az alanyi tényálladékra nézve általános enyhítő körülmény a rendőri felügyelet hiánya, és az hogy a bűntettek előre tervezve nem voltak , általá­nos súlyosító körülmény a bűntettek összehalmozó­­dása és hogy ez alkalommal a személyes va­gyonbiztonság Újpesten nagy mérvben veszélyez­tetve jön. Ezek után az ítélet áttér az egyes vádlottakra, azon sor szerint, amint többé vagy kevésbé súlyos bűnök miatt ítéltettek el,­minden vádlottnál az ítélet részletesen adja elő a vizsgálat és végtárgyalásnak ide vonatkozó eredményét, valamint a súlyosító és enyhítő körülményeket; az előbbiek között több íz­ben hallható azon indok is, hogy az illető makacsul tagadott, a végtárgyalásnál visszavonta az elővizsgá­latban tett vallomását és így tévútra akarta vezetni a bíróságot. Az egyes vádlottak felett hozott ítéleteket a következőkben ismertetjük : Hat évi súlyos börtönre ítéltet­tek : Csömör Ferencz lázadás, zendülés, ny­ izgatás,veszélyes fenyegetés és főczinkosság. Reszel Antal láz., zend., ny. erőszak, szánd, kártétel, izgatás és főczinkosság. Ifj. Tóth János lázadás, gyilk. bűnkisérlet. Vagács Lajos láz., gyújtogatás és szánd, kártétel miatt. Öt évi súlyos börtönre ítéltettek. Kiss Bugyil, zendülés, ny. erőszak, szánd, kárté­tel. S­ö­r­ö­s János bűntettekre való izgatás, álhí­­rek terjesztése, veszélyes fenyegetés, zendülési fő­czinkosság. Pavlovics Pál zendülés, ny. erő­szak, szándékos kártétel, rablás. Tamaskovics Pál lázadás és rablásbani bűnrészesség miatt. Négy évi súlyos börtönre ítéltet­tek . Alföldi József láz., gyilk. kísérlet, rablás­bani bűnrészesség és testi bántalmazás. Kovács János láz., gyilk. kísérlet, rablás, szándékos kártétel. W­a­n­e­r Ferencz zendülés, ny. erőszak és szánd. kártétel. Varga József zendülés, erőszak és szánd. kártétel miatt. Három évi börtönre ítéltettek: Ar1 Gusztáv lázadás, gyilk. kísérlet. Karlsdorfer F. lázadás, gyilk. kis., Kiss Mihály lázadás, rend., szánd. kártétel, veszélyes fenyegetés. Pillhoffer Ágoston lázadás, gyilk. kísérlet miatt. A többiekről reggeli lapunkban. A „Pesti Napló“ táviratai. London, jul.­ 11. (Az alsóház ülése.) A pénz­ügyi helyzet megbeszélése alkalmából kijelenti a pénzügyminiszter, hogy semmi ok nem forog fenn a költségvetés megváltoztatására, minthogy az elő­irányzatot a bevétel előreláthatólag meg fogja ha­ladni. Párig, jul. 11. A »Gar Trib.« a lapok hí­reit a bonapartista központi bizottság ügyében ki­küldött enquete eredményéről túlzottnak és hibásnak jelenti ki. Athén, jul. 10. Trapezuntból érkezett sürgö­nyök jelentik, hogy az ottani főkormányzó a püspöki épületet és az örmény apáczák vezetése alatt álló iskolát erőszakkal elfoglalta, a 90 éves hassounita püspököt és az apáczákat onnan kiűzte, és ezen, ugyane püspök által emelt épületeket a kupellanis­­táknak adta át. Belgrád, júl. 10. Az angol képviselő Long­­worth­er betegség miatt lemondott állásáról és eluta­zott Londonba. New-York, jul. 10. A »New-York Herald« jelenti Amoyból július 9-éről, hogy a japániak műve­letei Formosa ellen be vannak fejezve . China meg­fizeti a költséget és elvállalja a garantiát az idege­nek biztonsága iránt. Versailles, jul. 10. Az alkotmánybizottság­ban a minisztérium a kerület szerinti szavazás be­hozatalát kívánta a szavazási jegyzékek helyett; kí­vánta továbbá egy felsőház felállítását, melynek tagjait részben a kormány nevezné ki, és a feloszla­­tási jogot, melyet az elnök a felsőház közreműködése mellett gyakorolna-Versailles, júl. 10. A nemzetgyűlés ülésében Berthauld (baloldali) interpellálja a kormányt, váj­jon az elnöki üzenet tagadni szándékozik-e a nem­zetgyűlés jogát a november 20-ai törvény magyará­zatához, és vájjon Mac-Mahon jövőre a nemzetgyűlés felelős tagja marad-e. A vita az alkotmánytörvény tárgyalásáig halasztatott. Wolowskinak módosítvá­­nya, miszerint a bank részére teendő évi visszafize­tések 150 millióra szállíttassanak le, az e fölötti vi­tában a pénzügyminiszter által élénken megtámad­­tatott. A vita holnap folytattatni fog. B­é­c­s, julius 11. (Megnyitás.) Hitelrészvény 228.25. Angol-osztrák 152.—. Lombard —.—. Unió­bank 117.—. Által, építő bank 66.50. Angol-épitő­­bank 72.—. B­é­c­s, julius 11. (Előbörze.) Hitelrészvény 228.50. Magyar földhitel 75.50. Angol-magyar 40.— Angol-osztrák 152.—. Magyar hitelrészvény 211.50. France magyar 86.— Állammsut 308.50. Lombard 137.25. Union-bank 117.50. Által, építő bank 65.—. Angol-épitő-bank 7­2.—. Frankfurt, julius 20.(Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 105.5/8. Osztrák hitelrészvény 227.6/8 Osztrák.-államvasut 327. A- 1864-ki sorsjegy ] 60. p. 1860-ki 103.1/2. Lombardok 138.—. Galicziai 264.1/2. Papirjáradék 63.7/6. Ezüstjáradék 67.5/8. Osztrák bankrészvény 1028. Hamburg, julius 9. Búza 243.—. 130.— Rozs 182.—. 171.—. Olaj —. 61.—. 61.— Szesz —.—. 56.—. 57.—. 57.—. KÖZOKTATÁSÜGY, Egyetemeink orvosi facultása. Egyetemeink orvosi facultásainak rendezésé­ben a budapesti intéző körök, bécsi barátaik útmu­tatása szerint jártak el s helyesen. Minálunk az át­alakt t­elp­­ulás amint méltányos is öt évig fog tartani, mert­­ uj rendszer csak új hallgatót kötelezhet, ami nagyon természetes. Az uj rendszer be van hozva, annak okszerűségét kétségbevonni nem lehet, ered­ményéről majd a most meggondoltak s behozottak­­kal számoló közeljövő fog tanúságot tenni. Mikor az uj rendszert hozzánk átültették, annyi dicsőítőt hallottunk felőle Ausztriából s nálunk is, hogy szin­tén bírálatába sem foghattunk bizonyos kedvező haj­lam nélkül, s nehogy részrehajló ítélettel kárt ejt­sünk bírálói hitelünkön, élni hagytuk az ügyet, meg­nyugodván az intézők bölcsességében s bízván azok tetteinek kimaradhatlan sikerében. S magában véve jó az új rendszer. Fő érdeme az, hogy már az egyetemen összeházasítja az elméle­tet a gyakorlattal. Nehezebb ugyan a szigorlóra, mert annak a szigorlatképes három természettudo­mánynyal, s a számos új gyakorlati szigorlattal ugyancsak meggyűl a baja, de könnyített rajta mégis, mert az ő terheit megosztó, a mennyiben t. i. a régi medicináé et chirurgiae tudorság négy szigor­latából tizennégyet csinált, úgy rendezvén azokat, hogy hat jusson a harmadéves, nyolcz maradjon a hatodévesnek belőle. A régi kétféle tudorságot kiküszöbölte, helyébe egy egyetemet állított egy ok­levéllel, mely, mint már neve is mutatja, kiterjed az orvosi tudomány minden ágára. Az új rendszer az egyetemet tisztán tudományos intézetnek vette, s be­hozatala minálunk, a külföld előtt, helyreütötte ama csorbát, melyet budapesti egyetemünk fakadó jó hí­rén a homeopathikus honatyák ütöttek, a tudomány szempontjából. Most már túl vagyunk a kezde­ten,az egyetemnek megindult újjászervezése tény. Az újság okozta elfogultságot tehát leküzdhettük a már megszokott változással szemben, s most nyugodtan latolhatjuk bíráló mérlegünkön az új rendszer tá­masztotta vágyakat, a törekvőknek nyújtotta eszkö­zökkel. Amit az öt év múlva kikerülő fiatal orvostól követelhetünk, az az új rendszer szerint nem keve­sebb, mint hogy ő szakmája minden ágában tu­dományosan, alaposan kiképzett gyakorló orvos legyen. Papiroson e czélnak kijelölték az útját, lás­suk már most, sikerült-e az egyetemet arra ráve­zetni ? Az első két év gyakorlást igénylő tárgyai: a leíró, a helyrajzi s a kórboncttan, az élet, növény, ásványtan s a vegytan. A tisztán elméleti tudomá­nyokat nem fogjuk annyira tekintetbe venni, mert azok, habár nagy szerepük jut a gyakorlati életben, az egyetemen az új rendszerrel is alárendelt szerepet játszanak. Nézetünk szerint az új szigorlati rendszer­nek, mely az első két év után már számon kéri a hall­gatók előhaladását, azon módon nem felelhet meg a jelölt, a­hogy kérik. Az új szigorlati rendszer ugyanis azt követeli, hogy a hallgató az itt érintett tárgyak mindegyikéből szigorlatot tegyen, még­pedig: a bonettan­­s élettanból külön-külön elméletit és gya­korlatit, a növény­i ásványtanból egyszerre elméletit és­ gyakorlatit, a vegytanból pedig csak elméletit. A hallgató e követeléssel szemben igy áll: első éve téli semesterének első felében a boncttani elmélettel fog­lalkozik, másodikában annak gyakorlatára tér át s ha szerencsés, úgy az izomtant módjával átveheti. A második vagyis nyári félévben nem bonczolhat, azért hát a boncttan leglényegesebb részei, úgymint a vér­­edénytan, az idegmirigy rendszer stb. jövőre marad­nak. Az ásvány- s növénytant mint első éves megta­­­­nulhatja, a vegytanban pedig előkészítő ismereteket szerezhet, melyekkel a második évben kell helyt ál­lania. Az élettan gyakorlása azonban, mely a máso­dik év első felében kezdődik, már föltételezi a bonet­tani gyakorlottságot annak minden ágában, szintúgy a kórbonettan is. Amint látjuk tehát, az első két év leglényegesebb tárgyai, a bonettan, kórbonettan és az élettan a régi tanmóddal nem férnek meg jól egy­más mellett. Ehhez járul még, hogy az első év elméletét másodikban gyarapítania kell a hallgatónak ; hogy az akkor előtte új élet-­s kórbonettan annyira igény­be veszik idejét, hogy azonkívül nem igen reflectál­­hat másra, hogy a vegytan, a szűkebb orvostudomá­nyi természettan s a górcsőzet, mely tudományok az élettan kiegészítő részei, mind mélyebb szakszerű is­meretet kívánnak tőle, semhogy az első év hiányait pótolnia engednék, önkáruk s az általuk elérni kí­vánt czél veszélyeztetése nélkül. Ily körülmények kö­zött jut az orvostanhallgató harmadik évében a zöld asztalhoz. Egyenként kevés, összesen véve nem sok alaposat tud az előadott tantárgyakból. A szigorla­tokat azonban mégis leteszi, hogy hogyan készül azokra, azt szintén elmondom most egyelőre folytas­suk az öt év leírását. Harmadik éve első felében az orvostanhallgató az akkorra maradt szigorlatokat végzi, a másodikban, mely csak három hónapig tart, hozzálát a klinikus teendőkhöz. Negyedik s ötödik évét a kliniká­kon tölti. Az új rendszer követelményeinek tehát, úgy cselekedvén a mint előadtam, eleget tehet a jelölt a hatodik év első felében, s az egyetemről kikerülve, a gyakorlatban megállhatná a sarat, ha a közéletben nem akadnának intézmények, melyek zavarólag hat­nak pályafutására, s továbbá, ha az intézők a taní­tási módszeren ugyanoly másítást követtek volna el, mint melynek a szigorlati rendszert alávetették. De nem lehet figyelmen kívül hagynunk, s ezelőtt az in­tézőknek sem lett volna szabad szemet hunyniok, hogy m­ainapság az egyetemi polgár már komolyabb ál­lami tényező is, hogy katona. A hadköteles orvosje­­löltnek, ha pályakészítő tanulmányától a katonásko­dás miatt nem akar egy évre búcsút venni, két félévi klinikát kell kimutatnia, csak így szolgálhat azután, mint orvosi élévé a katonai kórházakban. A katonás­kodás tehát rendszerint a negyedik évre esik. Ré­szünkről becsüljük az orvosi tudomány katona tekin­télyeit, s tekintettel az életre, nem kárvalljuk az egyenruhában töltött évet, de az egyetemre s külö­nösen az új szigorlati rendszerre nézt, egyenesen el­veszettnek mondjuk a körükben átélt esztendőt, mert ez alatt a katonai formalitásokon s a tisztán katona­or­vosi teendőkön kivül egyebet sem lehet tanulni; a kár tehát kettős ezalatt a szigorlóra: felejt s nem szerez ! Negyedik éve ily módon a hajtókában veszett..Klini­kára ez ideig csak egy félévet fordíthatott. Ötödik évében már most nyakrafőre kell dolgoznia, hogy ré­szint a mulasztottakat pótolja, részint a felejtetteket visszaidézze, részint valami újat szerezzen. Szorgal­mas tevékenységgel lép át a hatodik esztendőbe, melyben gyakorlati szigorlatot kell tennie a kór­bonettan s a belgyógyászatból, a sebészet, szülészet s szemészetből. Az utóbbiaknál különös figyelemmel vannak a jelölt műtői gyakorlottságára. Ezeken kí­vül az elősoroltakból elméleti vizsgákat is kell ten­nie, melyeket még más tudományokkal megszerezve, nem kisebb szigorral vizsgálnak. Hogy az előadott körülmények között művelődött jelölt honnét vette a tőle követelt sok mindent, s különösen, hol szerezte a műtői gyakorlottságot, melyet szerencsés kérdéssel tanúsított, azt sok esetben maga a vizsgáló sem tud­ja felfogni vagy kimagyarázni, mert ez idők szerint, dicséretükre legyen mondva, tanáraink sokkal ön­zetlenebbek s igazabbak , semhogy annak okát önmaguk, illetőleg előadásaikban akarnák keresni. Sérteni azonban senkit sem akarunk, azért e pontot közelebbről kell megvilágítanunk. Szigorlatokat bírálva abból indulunk ki, hogy a vizsgáló tanár jelöltjétől nem követelhet többet, mint a­mennyire tanította. Már most ez elvet tart­ván irányadónak, látogassunk az egyetemre. Menjünk teszem egy sebészeti előadásra, s kisérjük figyelem­mel annak lefolyását. A tanárt hivatására termett okos embernek találjuk, aki a tudományosság mai színvonalán áll; magyarázata vonzó, világos, diagnó­zisa könnyű és biztos. Az előadás elméleti része hoz­záillő tudományossággal kezdődik s végződik, amit hallottunk, megtartottuk. Tanárunk ezúttal áttér a gyakorlati részre. Műtői asztalán fekszik a beteg, ki­től a legközelebbi óranegyedben választják el a ha­­lált hozó fenét. Tanárunk orvossegédjei az asztal köré gyűlnek, ki kést, ki szivacsot, kutaszt, csipeszt stb. tartván kezében, egyikök pedig, aki az altatást ve­zeti, gondos figyelemmel van a beteg állapotára. Az operáció megkezdődik. Tanárunk nyugodtan mondja a műtét okát s szükségét, akközben vág s kése útját pontosan jelezi, hogy a hallgatóság tudja a műtét kiterjedését, hely­rajzi ismeretét pedig a tanár szava után felfrissítse. A­ki az orvostani előadások modorát meg nem szok­ta, az bámulja a következetességet mely azon átleng, az a tanár tudománya által megkapatva, ott marad a műtét végezetéig. Mi is ott maradtunk. S már most körülnézve az előbb teli teremben, csak harmadát, jó esettel felét találjuk a volt hallgatóságnak. Miért? A hallgatott egy része látta a műtét közvetlen keze­lését, másika nem; aki látta, ott maradt velünk, hogy tanuljon, a­ki nem látta, az elment. Ez az or- mostani előadások rajza minden szakban. Elméletet tanulhatni rajtuk, de nem műtői gyakorlottságot. A jelölteknek soha sincs módjában, akár élen, akár te­temen tanára mellett operálni, puszta látással pedig se vért, se kezet nem kap a jelölt, mely operateurnek minősíthetné. A gyakorlottságot tehát másutt kell hogy szerezze! Itt röviden át kell térnünk az egyetemi tör­vényre, mely a pályaválasztókkal az egyetem s leen­dő szakmájuk iránt való kötelességeik mivoltát van hivatva megismertetni. A régi rendszer egyetemi tör­vénye félévről félévre kimondja a hallgatónak az il­lető tantárgyakat. A hallgató tehát számba véve egy heti órái számát, mely forinttal számítva óráját, a félévi tandíj összegét adja, tudta semestrális költsé­geit, s az egyetemi törvény segélyével, mert a benne foglaltakon kívül egyébre nem volt kötelezve, egye­temi összes költségeit már mint első éves előre kivet­hette. A tanulmányával járó költségek dolgában te­hát nem kellett tapogatóznia, pedig az a pont nagyon lényeges a szülő s a pályaválasztóra nézve. Az új rendszerrel, mely a már előbb érvényre emelt tanszabadságot szélesebb alapra fektette, na­gyon természetes, változások történtek az egyetemi törvényen is. A tanszabadság, mint vívmány, az újabb kornak megfelelően, a hallgatók belátására bízza a veendő tárgyakat, anélkül, hogy azokról felvilágosí­taná ; az új egyetemi törvény tehát, mely ezen tan­­szabadság szellemében készült, nagyon hézagos a kö­vetelmények dolgában. A hallgató az új törvény szerint kötelez­­v­e egyébre nincs, mint hogy félévenként legalább 10 frtnyi tandíjt előre lefizessen, ha ennek eleget tesz, egyetemi rendes hallgatónak tekintetik, s egyéb­re nincs is szüksége. A szigorlati rendszer az itt elő­adottak után már tudjuk mit követel. A hallgató te­hát tanévei közben semmire sincs kötelezve, azok le­teltével azonban mindenre köteles. Ez az új rendszer s a vele jött egyetemi törvény kivonata. Már most nézzük, hogyan készül a jelölt az eléje szabott szigorlatokra. A leírtam előadás mintá­ja az egyetemi ny. r. tanárok által tartatni szokott, tehát a kötelező előadásoknak. Azokon elméleti kép­zettséget szerezhet a jelölt, gyakorlati ügyességét a kurzusok adják. Ezek miatt kellett a régi s a mos­tani egyetemi törvények egymástól elütő részére utalnunk, mert tulajdonképen ezek vezetik az új rendszer szigorlatait. Mi a kurzus ? A kurzus szintén előadás, csakhogy azt nem a ny. r. tanár, hanem an­nak orvossegédje tartja. Hallgatója kizárólag szigor­ló, hivatása tehát az előkészítés. Tartama rö­v­id, hosszúra csak azért sem nyúl­­hatik, mert ez esetben nem lehetne alkalmas a néha egyszerre öt tárgyból is készülőnek kezére járni. Közönségesen 2—4 hétig tart. Ezen idő alatt az as­­sistens tudorok a szakmájukba vágó főbb dolgokat, igy az operatiók főbbjeit megmutatják a candidátu­­soknak s azok az előadó útmutatása mellett maguk is tehetnek egy-egy operatiót az ott fekvő tetemen. Ez tökéletesen a maga rendjén van, s ez ellen nem volna szavunk, ha a rendes előadások is módját ad­nák a gyakorlatnak, de így határozottan ellene va­gyunk. A gymnasiumon érett ifjú, az egyetemi tör­vény nyomán, jóhiszemmel választja pályatanulmá­nyát, melynek pénzbeli terheivel is szeretne megis­merkedni, arról pedig az egyetemi törvény által nem kap tudomást. Kivehetik ugyan a legszükségesebbeket, amit olcsón adnak, hanem pályatanulmányának drá­ga felét nem látja ki belőle. A tandíj összege tudjuk, hogy mitől függ, azt a törvény állapítja meg, a kurzus díját az illető elő­adó válogatja s mert kevés hallgató mellett olcsón adva nem volna jövedelmező a kurzus, az előadók nagy áron tartják, minek az a következése, hogy a jelölt kivett különféle szaku rendes óráiért 20—40 frtot fizetett, a 2—4 hétig tartó kurzusokért ugyan­annyit fizet, még­pedig külön-külön minden egyes szakban. A szigorlatra készülés tehát jóformán drá­gább az öt évi rendes oktatásnál, s a készülés ezen módja az új szigorlati rendszerrel s a lek­tani elő­adások mellett el nem kerülhető. így szerzik a szi­gorlók a megkívánt m­űtői ügyességet, igy a boncz­­tani otthoniasságot, a belgyógyászati stb. gyakor­lottságot. Az előadottakból már kirí az új rendszer hiá­nyossága, mert: 1- szer. Nem veszi számba a hallgatónak az ál­lamhoz való viszonyát. 2- szor. Olyast követel tőle, a mire nem taní­totta, s hogy azt elérje a mit követel, 3- szor oly utakra kényszeríti a szigorlót, me­lyeket a pályaválasztóval meg nem ismertetett. Az egyetemi törvény czéljáról már megemlé­keztünk, annak ellenére az új egyetemi törvény rövi­den átfut a tanévek alatt kívántakon, miket egész­ben a már érintett tandíj lefizetésére lehet összevonni, sehol sem érinti a kurzusok voltát, de még azok ne­vét sem említi; a szigorlatoknál többet beszél a dí­jak előleges lefizetéséről, mint a szigorlatok módjá­ról ; az új egyetemi törvény, a velejött szigorlati rendszer egyszóval nem tölti be helyét úgy, amint kellene. A pályaválasztó, ki az egyetemet csak híré­ből ismeri, ezen egyetemi törvény beiratkozást tár­gyaló §-ain nem okosodik el, a szigorlati rendszert pedig, melyhez nem ért, föl sem fogja. Az új egyetemi­ rendszeren észlelt s elmondott hiányok megismertetésén kívül az a czélom, hogy azok pótlási módjára gondoljak, igénytelen nézete­met ez irányban a következőkbe foglalom. Először a minisztérium, egyetértve a közös hadügyérrel, eszközölje ki, hogy a hadkötelesség az orvostanhallgatókat tanulmányaik közben ne érje; a helyett a végzett tudorok jöjjenek katona sorba. Hogy pedig a végzett tudorok katonai kép­zettséggel kezdhessék meg a tettleges szolgá­latot, intézkedjék a minisztérium arra nézve, hogy a másod - harmadéves orvostanhallgatók ren­des óráikon kívül, kötelező katonai előadásokban is részesüljenek már az egyetemen, melyeket arra kine­vezett katonaorvosok tartsanak. A katonai tárgyak­ban tett előmenetelről pedig az orvostanhallgatók egy katonaorvosokból álló bizottsággal a facultás dékánjának jelenlétében s a tudori oklevél elnyerése előtt számoljanak. Másodszor az egyetemi rendes előadások akként rendeztessenek, hogy azokon a hallgatók a kívánt gyakorlatot is megszerezhessék. Ha ez nem volna elérhető, a­mint hogy bajos is, harmadszor, hozassék egy egyetemi rendsza­bály, mely a kurzusok iránt intézkedjék, mely azok szükséges voltát kimondja s azoknak árt szabjon. A második, illetve harmadik pontról nem kellene az egyetemi törvénybe külön §-t iktatni, hanem e he­lyett a szigorlatokra vonatkozó §-ok után egyet, melyben az állana, hogy a gyakorlati készülés mód­járól az egyetemi rendszabály intézkedik, azt pedig a beiratkozóknak adni szokott egyetemi törvényhez kellene pótlék gyanánt csatolni. A­mi az első két év főbb tárgyainak összefér­­hetését illeti, az iránt, mert tisztán materiális kérdés, nincs határozott indítványom. Ezek azon hiányok, melyek a behozott új rend­szer sikerét kérdésessé teszik, nemcsak minálunk, ha­nem Bécsben is, s melyek, nézetem szerint, csak ro­­szat vonhatnak maguk után. Berencsy László. w Adv» Tartva Adva Tartva . . .. . _________Erzsébet-pálya ezüst 100 fm­.................................. „_ _ HAdtUl I Alt. letéti bank, 200 frt, 40% befizetés.................... „ . 1862-tkt ............ ~ n, aswv» Osztrák jelzálogbank, 200 frt 25% befizetéssel ... . “ , „ 1669-ikt ........... . r,0 _ Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt. 40% bef. ... ___„ „ 200 firtos..................­­_ Osztrák ingatlan-hitel­intézet, 100 frt, 40% beflz. . . Ferdinand északi pálya 200 ftrt p. p. ...... .. “ *X UlillS X V­ F* Ipar- és földhitelbank 200 frt, 50% befizetéssel ... „ n „ 100 frt p. p.................... pq 5 Jl _ Olasz-osztrák­ bank Bécsben, 200 frt ezüst 40% beflz. . . » » » 100 „ ezüst 5% . • « . . 9e . ■.rrrrr---- Alsó-ausztriai bank 100 frt.................................... Ferencz József _ 200 Osztrák-keleti bank (20 font st. vagy 500 frc.) 200 Pécs-barosi „ 200 n ezüst ...... 02 80 _ ' - Adva - Tartva írt ezüstben............................................ Király­ Lajos „ 800 ................................. “ ~ ”­­ A* Államadósság 100 frt»___________Reál-hitelbank 200 frt,.......................................... w Lembergi-czem.-Jassyi pálya 300 frt ezüst............... —­­ . . .. „ "T70­ e,A »/ Osztrák takarékbank 200 frt, 40% befizetéssel ... " „ „ „ _ I. kib. 1865 .... 80 —­­ Egységes Járadék, jegyekben máj.—nov. 5 prc. ... 70 80 70 41 union-bank. 200 frt . . . 115 ~ 115 50 II.­­ 1867 .... 88 — — — 1 n m * febr.—aug. 5 prc. ... 70 15 70 25 1 n­. 1868 . 80 —-----I _ , ezüstben Jan.—jul. 5 prc. . . . 75 30 75 40 _ _ ............. . , f)««trAk-Lloyd­ino”frt " " ’ -------------­n in april—oct. 5 prc. ... 75 80 75 40 E. Közlekedési Vállalatok részvényei. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst .­­.*!...*]--------------8.r..,^i8s9.bfi.0AoTprr“Z‘flMt!n44!. • 2^= S«= AfM«pály.1200 frt.................................... 1« 50 Uo­­­a,«. ^ JJg n “ . 2SSSXL.W «55 ............... • : • 13i= ‘fi­j . 1860-ból 500 , 5%. ....................... 108 7 5 no »5 ««ab^p­ály».»0 fr­ p................................. 308 50 209 _ n'Ma, ' TM -------------­ * i834*bö!iw - 5%:.\ : •.;::; : $67°5 jj35L°ÄrÄÄwaíooómízű.,: :: :; : : »- ^>*.•»% .................•••.■: «- «« M»gybr vasúti kSh­aSn 12* frt darabj....................... 96 — 96 25 ba*reriTáV»*7oO*frt ezfi?*''**.......................... 1« - 145 M 't'Ásr keleti pálya 800 frt -Ást' 1­­­67 40 67 60 , sorejegy-kfilesin 100 frt.................................... 86 75 8 7 25 Pécs-barcal pálya 200 frtezfist..............................1*4- US­­ .•* g /00 56/............................. ................... „ szóludozatra.víltrág 100 frt............................... 72 — — ~ °oto L­P............................... — lvi «5 f»«a-oderbergl vasút 5%, 200 frt ezüstben.............. 87 75 88 — (WraHrl zalogl-vel 150 frt............................................................Kasaa-oderlHirgl pKlyz.OOfrt .............................. fr­­ Ubrecht-wsut 800 frt 5®/0 ezüstben 100 frt........................................ *—...................““ •: §”= : - == ‡•- SS S;s:bÄ’Är&i::: ÄS mm «STBS. 0 • • •:85 - = VS és SfSt a Z- SS = S 8 8 £ Temesi 1867-diki sorsolás záradékkal...................... 74 — 74 50 Magyar-gácsországi első pálya 200 fi*............................................. r MaiAiiwmrainiiTol­ Magyar 5%.......................................................... 76 75 77 50 „ Kazak-keleti „ 200 frt ...................... US 75 114 25 1 . 1867-diki .orsetáli záradékkal...................... 75 - 75 50 - keleti­ pálya 200 frt.................................... ss 50 fí 50 1,atelintézet 100 frt............................................... 157 50 158 -Csehországi 5%................................................... 98 — 98 50 Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vaspálya valary 40 frt p. ................................................... 26 — 20 50 Bukovinai 5 ....................................................... 78 — 78 50 200 frt ezflstben..................................................................Dunagőzhajózási 100 frt p. p............................................................. Gácsorazági ...................................................... 79 75 80 210 Cseh északi pálya, 150 frt..................................... _ ___""osbrucki városi 20 frt....................................... 17 — 18 — Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5%.................. 8 6 50 -----Cseh nyugati „ 200 frt...............................................................eglevteb 10 frt .­­ ................................ 75 12 25 Morvaország] 5%........................................ 95 — 96 — Morva-sziléziai közp.­pálya, 200 frt ezüstben. .... _ _ _ v/r°8 köles. 40 frt........................ 22 — 23 Alsó-ausztriai 5„................................ 98 — 98 50 Osztrák-észak­nyugati pálya, 200 frt...................... . ........................................ *55? “ Felső-ausztriai s”............................................ 94 — 95 — Rudolf pálya, 200 frt ezüstben.............................. JS 50 ° r Rudolf-alaparany 10 frt....................................... 12 20 12 60 Salzburgi 5,.................................­.- ——-----Dél-észak-német összekötő-pálya, 200 frt p. p.. . . ... _ JJ' -ahn 40 f1'1­5- P- • • ......................• . . . 81 — S1 50 Sziléziai S .... 94 25 ___ 145 - 147 - Salzburgi dissorsj. 20 frt..................................... 15 50 16 50 Stájerországi 5­0 ............... 93 50 94 — Denois 40 frt. p. ............................................. 21 75 22 25 Tirol­ st ............................................... F. Iparvállalatok részvényei. tanisiau városi 20 frt........................................ 14 — u 50 * l'riest város 100 p. ............................................. 106 -• 106 50 _ __. ,. ... „AgricolaV mezeg. váll. társasága 300 firt...........................r-----»,_» „50 p. .................................................. 53 — 53 — C. Más közkolcsönok. Pesti épitő-társaság 200 frt, 40% bef..................................................A­aldstein 200 frt .. ...................................... . 21 50 22 — D . . ... , cj 05 c,­­5 Donau, osztrák biztosító 200 frt.......................................................Vmndischgrätz 20 frt .......................................... 13 — 19 — Pest város 6% sorsolási kölcsöne 100 frt. ... „„Vasúti kocsi-kölcsönző-társ 200 frt 40% .-------------­?cca IIT 5°/o Tisszdflz®t8n'15 kölcsöne 1oo frt. . . ^ saigi-Ájáni készén 100 frt -------------- Váltók (három hóra). A török Vasúti Kölcsön díj kötvényei, 400 frank . . ^ Securitást viszontbizt. 300 frt................................... -- __ Vm­terdamra 100 frt hollandi . . . . 5% . . . »3 80 93 90 » * ” • » 400b­ank»5 fr. étlan. viszontbizt. bank. 200 frt 30% befizetés............. -----u­gsburgra 100 frt délnémet.................5% • . 93 50 93 60 Alt. osztrák épité­társaság, 200 frtt. 80% befsz............. 64 25 64 50 feflin 100 tallér ...............................5% ...---------------­r. .. . . . . . Bécsi épitétársaság 100 frt..................................... 18 25 18 50 lei­oszló 100 frt tallér......................5% . . .---------------­Bankok részvényei. Osztrák­ vasut-építő-társaság 200 frt ............................................ —­ízm­issel.................................... 5% ...--------------00 00 7- Prágai vasipar-társaság 200 frt. . ....................................................rankfurti 100 frt délnémet..................4% . . . 93 70 93 75 Angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés . . 21 39 75 Stájerországi vasipar-társaság 200 frt --------------Hamburgra 100 mark. ..........................3% . . . 54 70 54 80 Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ 105—110— Europa bizt. társaság Bécsben, 200 frt. 40% befiz. . .---------------Gordonia 100 font sterling.................7Vs%. . . 11170 11180 Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel . . 74 75 75 25 lyonra 100 frank..............................6% ..._____— — Magyar ált. földhitelintézet 100 frt.................................................. „ „„ . , , Milano 100 frank.............................5% . .’ 1-------------­Cseh ált. bank 200 frt 40% bef............................... 226 75 227 — 6. Záloglevelek. Marseille 100 frank.........................6% . . .__________ Osztrák hitelintézet 160 frt ............................. ..................... Piris 100 frank ..................................................................................................................................«'/»%• • • 44 20 44 25 Pesti kereskedelmi bank 500 frt.................. • . — — — — Owttrik földhitelintézet sorsj. 5% •••••••• 95 — 95 50 eterver igo rubel ......................... . _________ alsó-ausztrifoi leszámitoló bank 500 frt.................. 870 — 880 — » 83 éves visszafizetés 5%........................... 85 25 85 75 Osztrák-franczia bank 260 frt ezüst ....... 59 — 59 501 Csak­ Jelzálogb. 5% . ........................................................... Pénzek árfolyama. Magyar­ . . 200 frt 40% befizetéssel . . 85 — 86 -1 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás........................................................____ n tto 5 S3 Általános bank Bécsben 200 frt 50% befizetés ... — —-----» °. ®• *°/» • ..................................... 92 — 92 10 7 _ ’...................................................... 92 8 93 Nemzeti bank ............................................... 982 - 984­­ Magyar földhitelintézet 5%% . . . ....................... 85 50 *5 70^« "“*................................................. J _ __ Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés...................... 11- 1125 s . . , fir,*diskJí­y ............................................Mtai-TetSriaAIuer.............................................. ................... Forgalmi bank 200 frt................................... 95 50 96 50 - kereskedelmi bank 28 év alatt sors........................................Egrtttt Ullé? ' “...................................................................... Osztr. magy. leszám. és hitelbank 200 frt, 40% befl . --------------» . jelzálogbank 5­/1% sora. --------------S.. .......................................................s 1M _ Bécsi váltóbank 200 frt 40% ........ . _________Osztrák Jelzálogbank 10 év alatt visszafszendé­gialimitolá................................................ “ .­­ _ „ váltóüzleti ársaság 200 frt 40% ............... 70 _ 71— 5%% ................................................... 92 60 95 — * * *.................................... „ bank 100 frt 40% befizetés ...................... ...................50 év alatt visszafizetendő 5%% • • • • • • • 89 — 90 — Valuta. „ bankegylet 200 frt 40"/o befizetés .... 81 - „3 _ Első osztr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 5%/,% • • 99—-----Arany al marco -------------­Magy. ált. hitelbank 200 frt, 40»/0...................... ................... Friedrichs d’or‘ '-------------­n \, K.%mvTr,“Al!i3 hite,intézet 200 f-10 befl* ■ -------------- H. Elsőbbségi kötvények: Le«i»d’or.......................................................... -- -­rOett tWla 200 lit ..••.­••••»« . _ _ __ — Ang?ol SOUVfirot?BB H I® N­ Magyar jelzálogbank 200 frt, 3° frt bef. . . . . Alföld-fiumei pálya 200 frt erlist 5%....................... 82- 82 50 p0r“0„ pénztári utalvány' I I J I T T T I -------------­Srujczia-osztrák,magyar­ bank Párisban (500 Iran*_________Albrechtpálya 300 frt 5%....................................... 78— 90 Ezü­stszelvény . . ......................... . . 105 20 105 40 50 frt darabja).................................................................1 Báttaszék-Dombóvár 200 frt c. 5%.......................... 71 75 72 Oroszpapir rubel ... 1 54 1 56 Osztrák-egyptomi bank (20 font tster. (tOO frt, ea.­ 125 — 126 50 Egyes, magyar gőzhajózási 100 6s 200 frtos 6%. . .-------------- . 40°/° befizetéssel .............................................................Osztrák dunagőzhajózási társul*: 1009 frt p. p ... Börze- és hitelbank 200 frt, 40% befizetés. .... . Erzsébet-pálya 200 frt p. ................................................................ Tanügyi hitele. (Az egyetemes tanitógyűlés) szervező bizottsága kérelmére Trefort közoktatásügyi miniszter szíveskedett a szervező bizottságnak a tan­testületekhez s iskola fenntartókhoz intézett követ­kező köriratát pártolólag szétküldeni : Midőn sze­rencsénk van (czimed) tisztelettel értesíteni, hogy a­­ magyarországi néptanítók H­dit egyetemes gyűlését az ennek rendezésére kiküldött bizottság folyó évi augusztus hó 9—12 napjaira hívta össze, és a gyű­lésnek a bizottság által megállapított ügyrendjét s a tárgyalandó tételeket ide mellékelve bemutatjuk : egyszersmind bátorkodunk (czimedhez) azon tiszte­letteljes kérelmet intézni, méltóztassék akként intéz­kedni, hogy a hatósága alatt álló tanítók a gyűlésen megjelentetésre augusztus 5-től fogva szabadság­­időt nyerjenek. Kitűnő tisztelettel Budapest, 1874. július 6-án, alázatos szolgája Molnár Aladár a ren­dező bizottság elnöke. (Alapkő-letétel.) Apatin községe jú­nius 29-én az újonnan építendő hat osztályú felsőbb polgári iskola alapkőletét­eli ünnepélyét ülte meg. A lélekemelő ad­ásnál mintegy két­ezer ember volt je­len. E felsőbb tanintézet létesítése mindenekelőtt Schmauss Endre képviselő érdeme, ki a város iskolaügyének emelésén már rég óta nagy erélylyel fáradozik. De nem kevesebb elismerés illeti meg a város lakosságát, mely osztálykülönbség nélkül föl­fogta az eszme helyességét s megvalósítását dicsére­tet érdemlő áldozatkészséggel támogatta. Az inté­zet számára sokféle adomány létetett. Fernbach Bá­lint úr maga 1000 frtot, a városi iparegylet Amann József elnök buzdítására 1500 frtot adományozott. Az alapkőletételét banquet követte, melyen az első felköszöntést Schmausz Endre képviselő mondá Tre­fort miniszterre; a második felköszöntés viszont Schmausz úrra mondatott. (A délmagyarországi t­a­n­i­tó­­egylet elnökségétől) a következő soro­kat vettük: Az egyleti bizottmány, mint a délmagyar­országi tanitói gyűlések szervező bizottsága, elhatá­rozta, hogy a VEI. délmagyarországi tanítói gyűlés f. é. augustus hó 5­ 6. és 7-én Zsombolyán tartassák meg, a­mire mindenkit szívélyesen meghívunk. Zsom­bolyán már is alakult a helyi bizottság, és pedig a távolabb körökben is a tanügy körül szerzett bokros érdemeiről ismeretes Wiszkidenszky Gusztáv, iskola­széki elnök elnöklete alatt, mi az idei gyűlésre nézve a legszebb várakozásokra jogosít. Az egyik bizott­mány napirendre a következő három tételt tűzte: 1. Az elemi és a polgári iskola szervezése, ref. Petrásch György, zsombolyai községi tanító. 2. A 6 osztályú elemi népiskola és a hivatalos tanterv, ref. Wiener Péter, zsombolyai polg. isk. tanár. 3. Az iskolaszék és működése, ref. Jung Ferencz, heufeldi községi ta­nító. Azonkívül bejelentetett: 4. A modern népiskola tévúton, Hetzel Somától. 5. Hol talál oltalmat a ta­nító, Bak J.-től. További bejelentéseket az alulirt el­nökség fogad el. Zsombolyán, julius 8. Az egyleti elnökség: Wiener Péter, elnök. Diblik János, titkár. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, bar­átok­ tere, Athenaeum-épület 1874. KÖZGAZDASÁG. Üzleti link. (Budapesti gabna- és érték­tőzsdéről) jul. 11. A gabnaüzlet ma szüne­telt. Az értéktőzsdén a hangulat ma is szilárd volt, az üzlet élénk. Már az előbörzén is élénk üzlet volt. m. hitel 211, földhitel 175-175.75, munk­. 37—39 takarék és hitel 55.50—56, a déli tőzsdén magyar sorsjegyek 84.75, magyar hitel 211, földhitel 75.75, anglo 40.50, takarék és hitel 56.25, municipális 38.50, pesti közúti vaspálya 267, molnárok és sütők 196, pestbudai malom 635, Drasche-féle téglagyár 155, Athenaeum 219, buda-óbudai népbank 34, hazai központi takarékp. 84—82.50, Schick-féle téglagyár 175, Ganz-féle 347, borszesz gyár társ. 175. Valuták változatlanok, 20 frcos arany 8.93, császári arany 5.32, tallér 1.65­­/a* (A bécsi börzéről.) Július 10. Az üzérkedés részéről tanúsított nagyobb eladási kedv rosszul hatott az üzlet menetére és alábbnyomta az árfolyamokat, jelentékenyebb csökkenések azonban csak a kizárólagos üzérkedési papíroknál fordultak elő. A déli üzletben szintén hiányzott a vételkedv, minélfogva a lanyha irány tartotta magát. Zárlat : hitelrészvény 226, anglobank 149,unionbank 114.75, vereinsbank 11, francoosztrákbank 59.25, handels­­bank 73.75, verkehrsbank 96, bankverein 81.50, seehandlung 32, magyar hitelbank 210.50, anglo­­magyar bank 39.50, alig. baubank 64, wiener bauge­­sellschaft 71.50, bauverein 37.20, lombardiai vas­pályák 134.50, erdélyi vaspálya 136.25, tiszavi­­déki vaspálya 231.75, kassa-oderbergi 149, tram­way 152, Károly Lajos vaspálya 249.25, magyar díjsorsjegyek 86.50. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos.

Next