Pesti Napló, esti kiadás, 1876. augusztus (27. évfolyam, 179-209. szám)

1876-08-01 / 179. szám

tetett; egyenruhájuk egy tunique, fehér flanell-bu­­gyogó, báránybőr kucsma, felül egy ezüst félholddal és kis turbánnal. Syriából tizenegy zászlóalj katonát várnak, kiket Antivariba küldenek. A Vrbicánál a montenegróiak által elfo­gott Osman pasára vonatkozólag sok mindenféle hír merül fel. Szerb forrásból, mint említettük, azt jelentik, hogy ez az Osman pasa magyar ember s va­lódi neve Farkas, illetőleg Wolf. A »P. Lt.« úgy véli, hogy ez az ur a kőbányai gőz­­téglagyár nem rég elhunyt igazgatójának, Wolf Bernátnak, testvére. Küzdött a honvédség soraiban 1848 és 49-ben, s ak­kor változtatta meg nevét Farkasra. Bem had­seregében küzdött s főhadnagygyá léptettetett elő. Bemmele is átment a török területre s itt muzul­mán lett. Kitűnő nyelvismeretei következtében csak­hamar a konstantinápolyi katonai akadémián nyelv­tanár lett, s a császári herczeget is tanította. A krími háborúban bey lett, s mint ilyen a török, angol és franczia hadseregek között a levelezést vitte. A had­járat végével pasa lett. Azt mondják, hogy igen buz­gó követője az Izlamnak. — Mi más oldalról azt halljuk, hogy az elfogott Osman pasa nem az az Osman, ki korábban a magyar szabadságharczban is részt vett. Az elfogott Osman pasa születésére nézve török s igen képzett katonának mondják. A múlt évben beutazta Európát; ez alkalommal Buda­pesten is volt, s egy ízben a képviselőház karzatán is megjelent. Túr­a-S­everinből, július 27-ikéről M­a­r­­kus István képviselő a következőket írja: »Azt az időt, a­míg a csatatér mozgalmaira hiába várnék, felhasználtam arra, hogy a török-szerb part hosszá­ban hajón egy ártatlan recognoscirozást vigyek vég­hez, így ma este ide érkeztem; a háború mindenütt visszavonult a Duna partjairól, de ott hagyta, lát­ható is néhol, irtózatos nyomait. Viddíntől fölfelé egy irányt fekvő Jaszem falutól kezdve a vidék egy nagy pusztaság, a szerb határig minden falu el van hagyva és félig vagy egészen elpusztítva. Florentin török részében a mecset füstös csonka tornya bus­z tekint le a körülötte levő pusztulásra; a müezzin he­lyett egy kutya vonit az aljában; talán társait brija valami zsákmányra. Legborzasztóbb Novoszelo és Yuri tájéka, a­hol Hassán bey minapi csatája és mé­szárlása folyt le. A­mit itten hallottam, nem volt mese. Még most, 10 nap múlva is hevertek a parton hullák, ott, hol a halálos golyótól találva elestek. Ki is temesse el őket ? A lakosság már rég Viddinbe vagy tovább szökött, néhány gazdátlan szarvasmar­hát, vagy ludnyájat hagyva maga után. Maguk a szerbek közül csak hírmondók maradtak. A törökök e csata után tova vonultak. Nincs ott senki, csak egy sereg sertés, kutya és holló. Ezek aztán borzasztóan végzik a sirásó munkáját, talán egy szegény szerb családapán, a­ki nagy politikusainak eszeveszettsé­­géért lakói így még halála után is. A vrbitzai csata. A vrbitzai csatáról a következőket je­lentik Ragusából a »Pol. Corr.«-nak: A vrbitzai, vagy — a­mint a montenegróiak nevezik — vucidoli csata legtalálóbb illustratióját képezi a herczegovina-montenegrói harcznak. A je­les stratégák által vezetett európai seregek küzdel­meiben csaknem minden a számítás dolga; itt ellenben az egyesek s az egész szerencséje és bátorsága hatá­rozza meg az események menetét. A montenegróiak visszavonulása Nevesinjétől oly szerencsétlenségnek látszott, hogy a montenegrói táborban már békealkudozásokról beszéltek. S vég­zetessé is lett volna e visszavonulás a montene­­gróiakra nézve, ha Mukhtar pasa követi a háború legegyszerűbb szabályait, s folyvást szemmel tartja a montenegróiakat. Szándéka volt elvágni visszavonu­lási útjukat Montenegro felé, s betörni ez országba, de e tervvel, melyhez nagyobb erőre lett volna szük­sége, maga vesztett el mindent. A montenegróiak a legrövidebb úton vonultak vissza, míg a törökök párhuzamosan s tőlük félórá­nyira haladtak, a­nélkül, hogy egyiköknek tudo­mása lett volna a másikról. Mukhtar azt vélte, hogy az ellenséges haderőnek csak egy részével fogna öszszeütközni , s hogy Peko Pavlovics és más vojvodák visszamaradtak. E helyett valamennyi mon­tenegrói csapat bámulatos gyorsasággal egyesült, midőn Selim pasa megérkezett, hogy őket oldal­ban megtámadja. Jóval előbb érkezett a harcztérre, mint Moukhtar; csapatait ennek folytán beken­ték s áttörték, s ő maga is elesett. Az első táma­dást roppant vérontás követte. Sok török tisztet — köztük még egy pasát és három ezredest — felken­— Tudjuk már a többit: »mire ön e levelet olvassa, én megszűntem élni« stb. Sokan írták már ezt, hanem aztán az ember egyet szokott gondolni és kettő lesz a dologból: november havában a Szaj­na nagyon hideg szokott lenni; a főbelövés se valami kellemes operáció. Az ember hát kereket old és örül a sikerült búcsúztatónak, mely időt enged a menekü­lésre, mert addig, míg a rendőrség a maga együgyü­­ségben Saint Cloudnál nagy ember halászatot ren­dez, addig az aranyhal szép csendesen elillan a ha­tárból.­ — Én azt hiszem, hogy ez a levél őszinte, mondá Maheurtier komolyan. Moule nem felelt, csak mosolygott, mintha azt akarná mondani: jámbor nyárs polgár! — E levél mindenesetre nagyon fontos, benne van a vallomás, melyre egyébiránt nem is volt szük­ség, és az is, hogy bűntársai is vannak. — Bizonyosan vannak, szólt M­aheurtier, más­kép nem tudom magamnak Causson magaviseletét megmagyarázni. — De mindebből még­se tudjuk, hogy mennyit lopott a pénztárból, jegyzi meg a részvényes. — Remélem, hogy keveset, csekélység lesz az egész . .. Causson túlozza a dolgot, elvesztette lélek­jelenlétét és .. . — Ne ringassa magát illuziókba, szólott közbe a rendőr ; fogadni mernék, hogy a pénztárából jelen­tékeny összegek hiányoznak. — Én is azt tartom, téve hozzá Roche. — De ezen egyszerű lakás eléggé bizonyítja, hogy pénztárnokom nem költött sokat, vélekedek Maheurtier. — De a házon kívül sokat költhetett, felelt Moule. Ez világos. — Az világos, ismétlő Roche fontoskodó arc­c­al. — Ön nem tudja, hogy Maheurtier imádta nejét és gyermekét. — Oh, némely embernek igen tág szíve van, okoskodott a rendőrügynök. — Uraim, szólt a biztos, e találgatással nem sokra megyünk , majd megtudjuk, hogy mennyit sik­kasztott. Itt elvégeztük munkánkat, visszamehetünk a Vivienne-utczába, a pénztárt nem kell kifeszí­­tenünk, bizonyosan itt vannak a kulcsok. (Folyt, köv.) czoltak. Mukhtár egyébiránt­­nem kapott sebet. Né­melyek szerint Trebinje-be ment, hogy némi csapa­tokat szedjen össze, mások szerint Mostarban ma­radt. Legvalószínűbb, hogy serege maradványaival Bilek­ben van a montenegróiak által körül­zárolva. A veszteségekre vonatkozólag azt állítják a tö­rökök, hogy megmentettek nyolcz zászlóaljat, a mon­tenegróiak pedig, hogy veszteségük halottakban és sebesültekben nem nagyobb 200 embernél. Győzel­müket bátorságukon kívül azon körülménynek is kö­szönhetik, hogy hagyományos módon küzdöttek, s mellőzték a nagy seregek minden taktikáját s stra­tégiáját. Ha a montenegróiak nem tudják e győzelmet kizsákmányolni, a jelen háború mása lesz a hossza­dalmas herczegovinai felkelő-harcznak, melyben foly­tonos csaták voltak, a nélkül, hogy valamelyik fél si­kert arathatott volna. Különfélék. — aug. 1. (Kinevezése­k.) Az igazságügyminiszter az igaz­ságügyminiszteri számvevőséghez Gruber József és Salamon Gyula ottani bijnokokat III. oszt. számtisztekké ideiglenes minőségben nevezte ki; Kandár Gyula kőrösbányai kir. járás­­birósági írnokot a dévai kir. törvényszékhez és Albecsy Pé­ter dévai kir. törvényszéki írnokot a kőrösbányai kir. járásbí­rósághoz helyezte át ; az aradi királyi törvényszékhez II. oszt. jegyzővé Steinitzer Károly köz- és váltóügyvédet ; a vallás- és közoktatásügyi miniszter Petricska Jenőt, Prámer Eleket és Bergmann Ágostont a zombori állami egymásiumhoz rendes tanárokká; Gönczy Jánost, a kassai gépészeti szakta­noda helyettes tanárát, az újvidéki kath. főgymnásiumhoz rendes tanárrá ; a pénzügyminiszter Müller József pozsonyi fővámhivatali ellenőrt a budapesti m. kir. fővámhivatalhoz II. oszt. főtisztté ; Babarczy Perencz pénzügyi fogalmazót a fogarasi kir. adófelügyelő mellé helyettessé nevezte ki. (Perczel Béla igazságügyminisz­ter) ma este Tolnába megy, hogy jelen legyen a gyűlésen, mely alatt a megye termében B­a­r­t­a­l György arczképét fogják felfüggeszteni; ezen ünne­pély alkalmával V­i­z­s­o­n­y­i Gusztáv országgyűlési képviselő tartja az emlékbeszédet. (A­domány iskolai czélra.) Tóth János kegyesrendi áldozár és szegedi városi népiskolai fel­ügyelő, tanári pályájának félszázados évfordulója emlékéül, a szegedi polgári leányiskolában sajátjából felállított természettani gyűjteményt örök hagyo­mányként ezen intézetnek ajánlotta fel. A nemes keblű adakozónak a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter köszönetet fejezett ki e tettéért. (Csónakverseny.) Az »Egyetértés« csó­nakegylet által f. évi augusztus 6-án Budapestről D.­­Földvárra tánczvigalommal összekötött távversenyt rendez, mely igen érdekesnek ígérkezik. Múlt vasár­napon öt csónak indult nevezett egyletből a verseny­­pálya megvizsgálására s az evezősök a tikkasztó me­leg daczára jó kedvvel érkeztek D.­Földvárra, hol az ottani »Erzsébet« csónakegylet tagjai által legszíve­sebben fogadtattak s arról értesültek, hogy a fogad­­tatási ünnepélyben s tánczvigalomban való részvétét a környék egész intelligenciája megígérte. (N­agy szerencsétlenség.) Mint lapunk­nak írják, Szilágy megye Alsó-Szopor községében f. hó 26-án rendkívüli szerencsétlenség történt. Stein­berg Lipót ottani lakos és haszonbérlő neje eladó szép nővérével és 6 éves fiacskájával fürödni mentek a Kraszna folyamba. A kis fiúcska nagynénjével játszani kezdett, de egyszerre elmerült; nagynénje mentésére rohanva szintén elmerült, ekkor a kétség­­beesett anya utánok rohanva a mélységbe szintén elmerült, mindhárman a hullámok áldozatjai lettek. A borzasztó csapás két köztiszteletben álló nagy­károlyi családot sújtott : Spicz Antalt, mint édes­apát és nagyapát, és Steinberg Lipótot mint férjet és a hat éves kis­fiú édes atyját. Mindhárom hullát II.­Károlyba szállították s ott nagy részvét közt te­mették el; az anya holttestét csak negyednap múlva találták meg a folyam fenekén. (Furcsa dolgok a váczi egyházme­gye köréből) A »M. Hir.« Váczról a következő épületes dolgokról értesül. Közelebb fizettetett le azon birság, melyet a nem rég Túrán elhunyt Bruck-­­­ner Endre czimzetes apátnak, volt czeglédi plébá­nosnak kellett volna lefizetni. Ő ugyanis a királyi kincstár számára termesztett dohányából 10 mázsá­­nyit visszatartott, és abból Czikora Sándornak 6 mázsát összesen 108 fr­ért tilosan eladott. A csem­pészeten rajtakapatván, az apát-plébános urra 5040 frtnyi pénzbírságot róttak, de a pénzügyminisztérium azt 1792 frtra mérsékelte.A Felséghez beadott folya­modvány sikertelen lévén, az 1792 frtnyi pénzbírság a pap vagyonából immár fedeztetett. A tápió­­bicskei r. kath. lelkész pedig Czank Lajos cs. kir. 38. sz. gyalog ezredbeli katonának 1874. sept. 4-én családi értesítőt állított ki, melyben ennek anyja és Erzsébet nővére, mint élők vannak feltün­tetve, holott ez utóbbi még az 1848. évben, az előbbi pedig 1872-ben halt meg. Czank Lajos ezen okirat alapján a katonaságtóli elbocsáttatását kérte, a­mit azonban, az okirat hamis volta kiderülvén, nem nyert meg. Egy harmadik pap, a veresegyházi plébános Dem­ka János pedig más mániában szenved. Ré­gibb idő óta több és terjedelmes panaszkérvényt adott be a községi bíró és a jegyző ellen, egyszer a belügyminiszter úrnál , másszor a megyénél, me­lyeket rendesen a kántorral és egy-két veres­­egyházi lakossal is aláírat. Az ezen kérvények­ben foglalt panaszok mindig fáradságos vizsgá­latokat igényeltek, és mindannyiszor alaptalanok­nak bizonyultak be. A panaszok oly hangon voltak írva, hogy a megye hatósága kénytelen volt Demka János­­ papot hivatalosan meginteni. Mindamellett június hó elején Demka plébános, Varga János községi adószedővel és még két veres­­egyházi lakossal a budai kir. pénzügyigazgatóságnál személyesen jelentek meg s ott jegyzőkönyvbe vett szóbeli panaszt tettek, melyben a községi bírót és a jegyzőt a szőlőváltsági napló vezetésénél elkövetett visszaéléssel vagyis csalással, sőt adópénzek sikkasz­tásával vádolják. A pénzügyigazgatóság által a me­gyéhez átküldött ezen panasz következtében, mely Demka János pap részéről e folyó évben már az ötö­dik panasz, a megyei járási szolgabiró jön a vizsgá­latnak azonnali eszközlésére utasítva. A hosszas és fáradságos vizsgálat kiderítette, hogy adósikkasztás nem fordult elő, a dézsmaváltsági ügy pedig V­e­­resegyháza községben a legpéldásabb rendben kezeltetik, s ekkér a budai kir. pénzügyigazgatóság­nál emelt panasz a legalaptalanabb vádaskodás és rágalmazás. Ennél fogva a vizsgálat eredménye folytán hozott alispáni határozat a panaszjegyző­könyv másolatával együtt a panasztott Czene István biró és Ráday János jegyző részére a netaláni tör­vényes elégtétel szerzése végett kiadatott. Ezenkívül a megye felkérte a váczi püspököt, hogy e plébá­nost Veresegyháza községéből, a­hol eddigelé a kü­lönböző vallásfelekezetű lakosság békés egyetértés­ben élt, mielőbb eltávolítsa. (Elitélt tolvaj.) Dr. Falk Miksa szolgá­ja, Molnár Béla gyöngyösi szül. 25 éves ifjú, f. é. júl. 14-én a városligeti nyaralóban dr. Falkné távolléte alatt több ezerre menő — részint készpénz­ben, arany és ezüstben, részint ékszerek s ruhane­­müekben — betöréses tolvajlást vitt véghez, azonban még idején elfogták, az eltolvajolt értékek nagy része megkerült; e betöréses tolvajlásáért a törvény­szék őt egy évi súlyos börtönre ítélte. (A zentai árvaszéknél történt lo­­pásról) a következő részleteket jelentik: Nem any­­nyira a kár nagysága, mint a lopás módja az, mely a közvéleményt foglalkoztatja. A tényt nyilván az előzte meg, hogy a 3100 frtot rendes utón kivették a pénz­tárból ; azután gyakorlatiatlannak bizonyult az a szo­kás, mely szerint a főkulcs a közgyámnál, a mellék­kulcs pedig a jegyzőnél van, a jegyző lakatja el volt törve, a főkulcs pedig a kulcslyukban volt. A város­háza falán , ahol az árvaszék helyisége van, egy kötél lógott, mely illetékes emberek nyilatkozata szerint nem szolgálhatott a betöréshez. A zentai ka­pitányság a közgyámot, ki egyszer már vádolva volt hivatalos visszaéléssel, letartóztatta. (A pozsonyi postarablás­ tette­seit a H­e­g­y­i-testvéreket egy pozsonyi távirat sze­rint Győrött elfogták, a lopott pénzt mind megtalál­ták náluk. (Megőrült.) Jónás János napszámos neje Mária, tegnap esti fél 10 órakor, szövetség-utcza 5. sz. a. lakásáról veszélyes elmeháborodottság miatt a Rókus-kórházba szállíttatott. (Félelmében Dunába ugrott) Be­­recz Mária borsodmegyei disznóshorváti 17 éves hajadon, tegnap esti 1­211 órakor a Ferencz­ József sétány alatt a Dunába ugrott, de R­ó­h­r Péter uszoda­szolga még életben kimentette, s ápolás végett kórházba küldetett. Nevezett nő ellen szolgálat adója, Schwarz Adolf m. k. állam-vaspálya vonatvezető ké­sőbb azon panaszt emelte, hogy tőle több darab ru­haneműt lopott, s igy az illető valószínűleg tettének e következménye miatti félelmében akart öngyilkossá lenni. (A rendőrség­ tegnap 93 egyént tartózta­tott le, kik közül 44 rendőrileg fenyitett, 20 elbo­­csájtatott, 5 ügye függőben maradt, 8 eltolonczolta­­tott a többi pedig részint a dologházba, kórházba, s a fenyitő törvényszékhez kisértetett. A „Pesti Napló“ táviratai. (Ered. sürg.) Zenta, jul. 31. A »Pesti Napló« eredeti sürgönye, mely szerint Bálint Ferencz a sza­badelvű párt nagy többségének jelöltje volna, hatá­rozottan alaptalan, mert a pártgyülésben senki, annál kevésbé Bálint Ferencz, ki itt egészen ismeretlen egyén, említve sem jön. Abban egyhangúlag gróf Lónyay jön lelkesedéssel egyedüli jelöltnek kikiáltva. A párt nevében. Belgrád, aug. 1. (»Bud. Corr.«) Tegnap délután a főhadiszállás Alexinátzból Deli­­grádba tétetett át. Bilgusa, aug. 1. (»B. C.«) Mukhtar pasa minden várakozás ellenére Bilekben van. Konstantinápoly, jul. 31. Éjjel. A legújabban érkezett n­ő­s­i táviratok jelentik, hogy a török sereg most már megragadta az offensivát. A szerbek visszaszoríttattak. A törökök elfoglalták a derventi sánczokat, és benyomultak Szerbiába Gurgus­­sovátz irányában. Widdini sürgönyök szintén jelentik, hogy a törökök megragadták az offensivát. Végül Podgoriczából jelentik, hogy a montenegróiak Antivarinál megverettek. London, aug. 1. A felsőház tegnapi ülésében Stradheden a keleti kérdésről folyt vitá­ban határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a ház kész az 1856-iki szerződések fenn­tartására szükséges rendszabályokat elvállalni. Lord Derby határozottan ellenzi ez in­dítványt. A vita folyamában visszautasítja a kor­mány ellen felhozott vádakat, védelmezi a kormány politikáját. — Derby ezt mondá: A kormány jöven­dő politikája a háború eredményétől és a többi ha­talmakkal való együttműködés lehetőségétől függ. A kormány iparkodni fog arra, hogy oly változás ne történjék, mely nem okvet­len szükséges; mindig csak azt fogja tenni, mi a keleti kérdés kielégítő, tartós megoldását fogja előidézni. Derby beszéde után Stratheden indít­ványa közfelkiáltással elvettetett. Az alsóházban Bourke kijelente, hogy a nagy­­vezír forma szerint megc­áfolta azon hírt, mintha a Görögországgal határos tartományokat cserkeszek­kel akarná betelepíteni. B Adv» Tartva Adva Tart*» ÉCSI TŐZSDE Francomagyar WO frt • ‚ ‚ • I ■ I i ( { { • iSzi­rok- Lloyd Sz, p. p. . 1 . . . .Ili* ' ~ —j| H“» életbuton­tó óahttel»00 frt.................................... 1' _ Osztrák észA-nyugati vaspálya, 100 frt, 0% . . • • 81 55 60, T .. „„ Magy. ált. municipal *60 frt 40% . .......____________Rudolfpálya, S00 frt, &•/............................................ . • • 1* 7850| Julius 31. Magy. jelzálogb. *00 frt ................................. . 1 857 _ 85, _ . 1889 .................................................................. 5 74 .7. Osztr. Demi. bank................................................... i • i “«J T, ' ............................................................................... !? ~ 73 59 __=__===========_=_===___==== _—Unicbank »»0 frt ....................................................... 68 ~ 58 50 bu« erdélyi pálya »00 frt «zárt 61 “ 61 50­­ Állam pálya 500 frank 2% . #. »•#•••••____‘ _ " in ,, , AdT* T“,T* E. Közlekedési vállalatok ré­szvényei. * „”'“5.,* \ -------------------­A. Államadósság lOO frt.-------------------------AM 5 id-flum.i pálya t oo frt...................................................I ,u_? “ I ““’“"W“ 5% too fr. . . . . . . . J|9 r «» *» T - “r- SSi R :! s S­S .*! ^ -•::: M­i­i­i­i­i! - - : 5£S Sw ::::::: - ” “ : : -T“ «öt ÍR :: S! S-SsÄr ”"-:::! S» F zl •"■^«KSsöd T\p,r :::::: S: 5S= íoob<í.«« ^ ^ CXtlTíooWa :!«t* «äst : ssssrst: :::::; - u- = “6-u 13-°- aSf:: % :::::: 55 S» : XÄ : !*r»s ü »t - ‘S -° *S 7~6 SÄiä “■ SÄ:: ft : i í; i: = ~ « = Compt járadékjegy « lira............................................... S1 25 817a ' „Xaf­­ília *00 frt . . 12175 122 35 Államjószági jelzáloglevél 10 0 frt 5*/#.......................... 141 50 148 60 o^ikm^LWodtOO frtpp. . . . . »Ili- 380 -Oa str. kincstári jegyek 6%.....................i.i.i 07 60 28 - S^-ES^£21. .. . . i­­ . 128 7 128 5»­ I. MagAliSOIS jegyek. B. Földtehermentes. iOO frt p. p. * * J * ! .’ * ‘7- ~ ~ ..........................................‘ » * • ** I 151 “ Csehországi 5°/»................................................... . i . 100- d­iTvu/» m M P'.V'. '.'.'.'.'.'.'.I .' 74 60 76 - DaMgSzhajiSieTlOO frt 'p- V *'/. ' • 28 - 95-Bukovinai 8 ..............................................................i . 84 - 84 75 10800 frt J 1 . . . I­I . 18* - 184 - Innsbrucki városi 80 frt.................................................... 18 25 19 -Gácsországi .............................................................1 . St 50 25 Limway 800 frt . 108 75 109 50 Keglevich 10 frt .................................................................. 18- 13 50 Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5..................... 90­­ Maayar gáesországi elsí Dálya 100 frt.......................... 88 — 81 M Krakkói sorsjegy köleson *0 frt..........................ti. 14 50 15 — Horvát,tótországi 6% .. ....................................................................~~ fr.Tkete i 800 M ezüst. ... 100­­ ICO 50 Buda város köles. *0 frt................................................... 26- 28-Morvaországi 5°/...............................................J. 99 50 J»5 50 a ^*0-Dályi^*00 Z. !. ! ! . . . . . 31- 31 50 40 frt ./ ........................................................................ 37 85 30 75 Alsó-ausztriai 6,..............................................» 152 " 103 1 || nyugati székesfehérvár-gráca 800 frt.................... »8 — 98 50 RudoU-alapitvány 10 frt ..................................... • • • 1360 14­­Felső-ausztrai 6, . . . ............................ • • 97— ■ J Balm 40 h­t p. ................................••••*••• 1c 39 — B&libargi 5„ . ..........................*i.1. 97— — ~ Salzburgi dijsoraj. 10 frt ••••••••«•• 15 71» IC 25 Sziléziai 6 * ...................... 96 50 97 50 « Záb­eleYGlek- St­­eend­s 40 frt. .. ............................................................... 29 50 30 — Erdélyi 6% . 73 50 74 50 Stanislau városi 20 frt......................................................... 18 V. 19 75 Stájerországi 6­......................................................... 96 50 97 — Ontrft földhitelintézet sors. 5% ....... . 106 50 107 ~ Triest város 100 p. p. 4»/*•/•.......................... • • • • 88 — 119 — Tirol 1­6. ..••••••••«• 99—------- 33 éves visszafizetés 5% •••••••• 88 75 89 ?51 „ „ 50 p. p. 40/0 ..••••••••* 58 — 59 — Temesi Bánság 5®/„......................................................... 72 50 73 25 00­#b jel^iogb. 5%.............................................................. 93 Waldstein 20 firt p. ........................................... 21 - 22 — Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal.......................... 72 — 3 Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás . . .­­..................... ......... .........Windischgritz 20 frt .......................................................... 23 25 24 -Magyar 5%............................................................................. 72 50 73 50 p. o. 5%......................................................... »7 25 97 40 s 1867«diki sorsolási záradékkal ...... 72 — 73-' Magyar földhiteltársulati 84 év 51/»*/» ••....» — S5 25 , földhitelintézeti 5'/,7«......................................... • 85 25 85 5“l Váltók (három hóra). C. Más közkölcsönÖk. • á.Á • . J •••*•»* I »* w _____ ,ona szabályozási 5% 100 frto.________| , , J 104 - 104 «, l jSSAEft?. • '• *. *. '• '• ’• '• i 78 - 1 ! -- -­“ AW w:::::::: ! g * n g e. Elsőbbségi kötvények. I ^10 frb.,r-mkrk::::::: JU :: - - ~ £ :ir­­v:::SteAA :::::: i l:: j * kKWir. 1A71 ' KA mii ' * * * i * * * i * Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5«/o.................................... ” Londonra 10 font sterling ....•• 286 • « 124 80 1^510 * iKk­ttr wl ‘ ----------------~1 Osztrák dunagízhajózási 1000 frt p. p. ... . . . ~ ~ Lyonia 100 frank.........................................7o­­ • •----------­* 8m­ mo'frt'oa' 3 * ' * • --------------------, „ 300 frt a 67s............................... 93 b0 93 “ Milano 100 lira...............................................5% . . .---------“ ~ P • .4g 100 frt.*. . .... .--------------- - Brasébet-pálya ezüst 100 frt.............................................. ~ “ 85 55 Marseille 100 frank...................................3./„ . . .---------------------­-5.,! iait­­aik...........................!..?!• “ ~ “ r. . . I86S.IU........................................................ 84 - 84 Ml Müncheni 100 ft.d. ......................................3°/0 . .------­Türök ratuU 40« frank . ? . 4575 18 25 1869-ikl........................................................ ......... 82­­ Paris 100 frank .........................................3"/o •­­ • 49 25 48 40 ■ • 145 frank beal.......................................................................................» • 100­­rt0,.................................................... ...........................Pétervár, 100 rubel.......................................77„ . . . ------------------­Eperjes-tarnovi 300 frt............................................. . . 59 75 89 H Zürich 100 frank.................................... | S'/. . .-------------------­_ _ _ _ . - _ Ferdinand északi pálya 200 frt. p. p. ...... 16*1 160 50 D. Bankok részvényei. 9 , 100 frt p. o............................ as 25 95 75 . . . , 100 , szuet 57, . . . . • 194 — k 64 *51 Pénzek árfolyama. Angol-osztrák bank *00 frtos 110 frt befizetés . I . 72 60 78 70 Ferencz József , 100 .......... 89 50 90 — Angol-magyar bank 100 frt. a • • • •_________ Pécs-barcsi , *00 , ezüst..............................................................g,w arany................................................................... . . . S91 5 92 Bécsi bankegylet 100 frt. .....istit 68 - 69 — Kiroly­ Lajos „ 300 ................................................ 97 — 97 56 go­frkos arany..................................... . ....­­ 9 92 9 91 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40...................................................... .. „ IX. klb....................................................... 90 60 91 — Sovereign . .......................................... . , i . j . n 21 12 26 Magyar fMdhitelintézet *00 frt.^ ....... _ 34 r« . , 10. . . . 1881 ............................... 89 — 89 5.1 Orosz imperiale.............................................................. ........................... Keresk. ca iparhitelintea. 180 tru ....... . 443 „ 113 25 » » IV. . ... 300 ............................... — — —­­ Mária-Terézia-tabér ............................................................................................. Magyarán, hitelint. 100 Mi . . ........ .22 76 123 25 Kaesa oderbergi 200 frt . ............................................ . 65 — 66 — ....................................................................... 171 85 101 60 Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . ............................................................Lembergi-caern.-jassyi pálya 300 frt ezüst. .... — — — - Egyleti tallér............................................................ .......................... ««i Gaz . . . . »­­\ *******............................... -- -­Franco-osztrák 100 frt........................................................ _ 18 25 » s e a III- a 7868 .... 66 75 67 25 , a a a IV. , V17» ....-------------------- Konstantinápoly, julius 31. éjjel. Négyszáz bolgárt, kik ez idő szerint Philippopolisban be vol­tak börtönözve, szabadon bocsátottak. Bécs, aug 1. A »Fremdenbl.« tévesnek mond­ja azon hírt, mely szerint Strossmayer püspök Bécsbe hivatott volna,hogy adjon véleményt politikai ügyekről. Belgrád, aug. 1. (»B. C.«) A fegyverszüneti tárgyalások mind kézzelfoghatóbb alakot öltenek. Risztics Deligrádból táviratozott Milojkovicsnak. Tegnap és ma kora reggel az angol és az orosz con­sul, a kik közül az utóbbit két nap óta nem lehetett látni) hosszabb ideig értekezett a belügyminiszter­rel. Most az hírlik, hogy Wite és Karzoff urak Deli­­grádba akarnak menni. Komoly emberek azt mond­ják, hogy Angolország a szerb kormánynak Zwor­­kot ígérte azon esetre, ha a döntő csata előtt létre­jön a békekötés. Bécs, aug. 1. Az 1860-iki államsorsjegyek mai húzásán a következő sorozatszámok húzattak ki : 509 733 803 1761 1826 1849 1913 2004 2136 2117 2269 2276 2752 2767 3328 3902 4001 4749 4931 5133 5259 5332 5522 6163 6261 6657 6768 7222 7226 7288 7674 7941 4859 8492 8603 8671 8722 9615 10233 10336 10959 11055 11170 11440 11494 11531 11696 12119 12203 12260 12864 13258 13364 13556 13570 13684 13705 13743 13916 13956 14328 14362 14748 14818 14823 15010 15050 15062 15378 15851 16053 16072 16168 16365 16659 16741 17461 17611 18155 18820 18967 19226 19482 19754 19792. Bécs, augusztus 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 143.— Magy. Földhitel —.—. Angol-Magyar —.—. Angol-Osztrák 74.50. M. hitelrészv. 122 50. Franco-Magyar —Lombard —. —. Államvasp. —.—. Municipalbank —.—. Unio-bank —. — Által. épitő-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. Magy. sorsjegy —.—. 1868-as —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napoleon d’or 9.95.— Bente —.—. Böve, aug. 1. (Előbörze.) Hitelrészv. 142 90. Magy. Földhitel —.—. Angol-magyar —.— Angol-osztrák 72.50. M. hitelrészvény 122 50. Franco-magy.—.—. Lombard 74 50. Á­llamvasp. —.—. Municipalbank —.—. Uniobank 58.50. Által. épitö bank —. Angol épitö bank —Magyar sors­­jegy------. 1860-as—.—. 1864-es —. Ezüst —. Napo­leondor 9 9 5 */2 Bent* —.—. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A szegedi kiálllitáson résztvevő budapesti kiállítók) dr. Szabóky elnöklete alatt tegnap az iparoskör helyiségében gyűlést tar­tottak. Dr. Szabóky az ülést megnyitván, azon remé­nyét fejezi ki, hogy a kiállítás be fogja bizonyítani, hogy a bécsi kiállítás után Magyarországon az ipar emelkedett és hogy a magyarországi iparosok azon működnek, hogy a hazai ipart saját lábaira állítsák. Kiemeli, hogy a kiállítás augusztus 20-án a keres­kedelmi miniszter által mindenesetre meg fog nyit­tatni ; felszólítja tehát a kiállítókat, hogy a tárgyak elküldésével úgy siessenek, hogy 15-ikig mind el le­gyen küldve, mert a Szegeden működő bizottság 18-án már nem vesz föl semmi tárgyat s az ily elkésett kiállítóknak várni kell, mert tárgyaik csak a kiállítás megnyílta után fognak berakatni. Továbbá említi, hogy minden kiállító összes tárgyainak jegyzékét, sa­­játkezűleg aláírva a ládába tegye, annak egészen egyenlő másolatát pedig beküldje az orsz. magyar iparegyesületbe, hogy a kipakkolásnál e tárgyak mennyiségét ellenőrizni lehessen; szükséges lesz to­vábbá a láda fenekére belül, hasonlóan a tetőnek belső részén is a kiállítónak nevét felragasztani, mert ezek a ládák a kiállításkor félretétetnek s a bezáráskor csak úgy lesznek könnyen megtalálhatók. A láda külső oldalára és tetejére vörös szinü czimszalagot kell ragasztani, melyen csak az álljon, hogy a tár­gyak mely csoporthoz tartoznak. E szalagok az ipar­egyesületben aug. 1-től fogva d. u. 4—7 óra közt a kiállítóknak ingyen kiszolgáltatatnak. Az osztrák államvasut 50°/0 viteldijleszállítást engedélyezett, kik e kedvezményben részesülni akarnak, kötelesek a bizottságtól igazolványt mutatni elő. Ezen igazol­ványok a szalagokkal együtt fognak kiszolgáltatni. Az osztrák államvasut a személyi viteldíj leszál­lításába nem akart beleegyezni, de mint szóló­nak tudomása van, még­is fog hetenkint há­rom vonatot indítani Szegedre és vissza leszállí­tott árak mellett.­­ A budapesti bizottság gon­doskodott róla, hogy a kiállítók és segédeik Szege­den ingyen­ szállást kapjanak, felkéri szóló a kiállí­tókat, kik Szegedre utaznak, hogy értesítés végett forduljanak a budapesti bizottság titkárához, Demkő János úrhoz, ki Szegeden fog tartózkodni. A szegedi kiállításra jelentkezett összesen 1750 kiállító, kik közül 320 budapesti. Elnök felszólítja a gyűlést, hogy válaszsza meg a jury 33 tagját, mely Budapestre esik, Ráth Károly gyáros azt kívánja kimon­datni, hogy a­mennyiben a választottak a válasz­tást el nem fogadnák vagy a kitűzött időre (augusz­tus 24., 25. és 26-án), Szegeden meg nem jelenhetné­nek, a bpesti bizottságnak joga legyen helyökbe másokat nevezni ki. Ezen indítvány egyhangúlag el­fogadtatott. A választás előtt még Römer K. L. fel­szólítására köszönet szavaztatott dr. Szabóky Adolfnak. A jury-választás következő eredménynyel ment végbe. I. csoport: Bellő Albert, póttag Künsten J. II. csoport: Fischer Ignácz, Volny Józs, póttag : Kubinka István. III. csoport: Korizmics László,pót­­lag: Kuchlcs J. IV. csoport: Brühl Lip, Krausz La­­tag, póttag: Demkő Ján. V. csoport: Adler Károly, Fromm A., póttag: Graner Kár. VI.csoport: Eber­­ling Guszt. Halbauer A., Lőrincz Istv., Ráth Kár., póttag: Schön Jak., Weiner A. VII. csoport: Csep­­reghy János, Hoffmann J. C., Kramer Samu, Stein­­acker Ödön, póttagok: Chladek János, Neuschloss Emil. VIII. csoport: Oetl Ant., SchukNath, póttag Garay Béla. IX. csoport: Eisele Józs., póttag: Kutschera György. X. csoport: Dulcz Ant., Schön József, póttag: Freund Arm. XI. csoport: Falk Zsigm. Freund Vilm., Mosch Károly, Posner K. L., póttagok: Kozmata F., Sekunda Venczel. XII. cso­port : Soma, Ohm C. O., póttag: Felsmann Józs. XIII. csoport: Kölber Alaj., Rausch Fer., Strobl Józs., póttag: Kollerich Pál. XIV. csoport: Bucher Lénárt póttag : Walser Ferencz. XV. csoport: Havas Sánd, póttag: Schönigen J. XVI. csoport: Formay Béla, póttag: Kurz Ferencz. (S­e­r­t­é­s-ü­z­l­e­t.) (Az első magyar sertés­hizlaló és kölcsönelőlegező részvénytársaság jelen­tése jul. 29-ről.) Az üzlet élénkebb lesz, mihelyt a könnyebb áruk készlete elfogy s a nagyobb kereslet­nek meg nem felelhet. Elkerülve az a bécsi piaczot Oderbergen át sok vitetik el, egyelőre közép fajú áru, de ezek elfogytával azonban a nehéz fajok is forgalomba jönnek. Jegyzett árak: magyar 250 — 290 klgmmos 55 1/2—57 1/2 krral, 100—220 klgmos 57— 95 kros, szerb könnyű áru 53 112—56 2/2 kr. — Föl­hajtatott alföldről 2040 darab, Erdélyből 430, Szer­biából 1410, Oláhországból 340, összesen 4220 da­rab. — Elhajtatott felvidékre 580, Bécsbe 3290, Prágába 400, Bodenbachon át Drezdába 860, Oder­bergen át Boroszlóba 540, Drezdába az oderbergi vonalon 310, Berlinbe és Halléba 580. Budapesti fo­gyasztásra 2750, átvitel 130, összesen 9450 darab. — Állományban maradt 36070 darab, melyekből 24870 darab a részvényszállásokban fekszik. — Bé­csi vásár, jul. 25. Felhajtatott 2720 drb, külön­féle faj ; az üzlet lanyha, az árak mindamellett a m. hetiekhez képest változatlanok. Nehéz fajok 48—52 középsulyuak 42—47 frt, süldők és orosz-lengyel áruk 40—46 fi­jával 100 kilóként élő sulylyal. — Drezdai vásár, jul. 24. Fölhajtatott 547 vidéki sertés, ezek 60—64 fillérrel, magyar 116 darab 57 fillérrel fizettettek fontjaként. Lanyha üzlet volt. — A b­e r­l­i­n­i jul. 24-én tartott vásárra fölhajtatott 5425 darab, különféle fajból, az üzlet lanyha, nagy mennyiségű behozatal volt, magyar áru 17—181 tal­lérral fizettetett 100 fontonként. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere 7. sz. Athenaeum-épület. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről Budapest, aug. 1. A teg­napi nyomott árak ma tartották magukat, a kínálat csekély, középszerű vételkedv mellett 700 mm. kelt el. Egyéb gabna­­fajok a tegnap jegyzett árakon áruitattak. A határidőüzletben búza és zab árai igen nyomottak: búza őszre 9.15—9.20, rozs 7.70—7 82, zab 6.04 — 6.07,­tengeri aug. 5 65 — 5.70, sept.5.80 — 5.85, repeze bán­sági aug. 15.50—15.75, káposztarepeze aug.—sept. 16.50— 16.75. Az értéktőzsdéről Budapest, aug. 1. Lany­hább bécsi árfolyamok az amúgy is csekély üzletet még a lehető legszűkebb korlátok közé szorították. Valuták valami­vel szilárdultak. A­z előtőzsdén osztrák hitel-részvény 143.90-en vásároltattak. A déli tőzsdén pedig 141.70-re hanyatlottak, magy. hitel-részv. 121.50-en adva,­­ 22 re tartva voltak. Luzia gőzm. részvényeket 122-el kerestek, egyéb érték­papírok nem vétettek figyelembe. Váltók Párisra 49.20-on, 20 frankos aranyak 9.92— 9.67-ig, markjegyek 61.15—61.56-ig keltek. A bécsi gabnatőzsdéről, (Ered. sürg. Báza, aug. 1. Búza őszre 9.05—9.15. Zab kész áru : 8.20 — 8.30, őszre 6.30—6.40. Tengeri azonnal 6.10—6.20. Bors 8.60— 8.70, őszre 9.05 — 9.16. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, aug. 1. Az előtőzsde külföldi magasabb jegyzések folytán igen szilárd hangulatban kezdődött, később azonban mindin­kább hanyatló irányzatot vett és igen lanyhán záródott .­­ osztrák hitel (143 után) 141 50, anglo 72, magyar hitel (123 után) 121, 20 frankos arany 10. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos.

Next