Pesti Napló, esti kiadás, 1876. december (27. évfolyam, 289-316. szám)

1876-12-01 / 289. szám

és az állam Fiume érdekében már annyit tett, hogy valóban morális kötelessége Fiume érdekeit előmoz­dítani, de természetes, hogy ezen akarat határát a pénz­erő szabja meg. Méltóztatnak mindnyájan tudni, hogy nem a kormány rendeletétől vagy decrétumától függ egy bi­zonyos hely kereskedése. Vannak akadályok és oly hatalmas tényezők, melyeket egy napról a másikra nem lehet parallizálni vagy megszüntetni. A dolog természetében fekszik, hogy minden jóakarat mellett, ámbár mindig elő fogjuk mozdítani Fiume érdekeit, de nagy kereskedelmi várost rögtö­nözve még­sem leszünk képesek belőle csinálni. Kérem méltóztassék ezen indítványt mellőzni. C­s­a­n­á­d­y Sándor az indítvány mellett, W­ahrmann Mór előadó az ellen nyilatkozik. A ház elvetette az indítványt. A zálogházra előirányzott összegnél R­á­t­h Ká­roly azon visszaélésekre figyelmeztet, melyeket a hi­vatalos közvetítő intézetek elkövetnek. T r e f o r t erre kijelenti, hogy köszönettel veszi a figyelmezte­tést s orvosolni fogja a bajokat. A ház ezután elfogadta a pénzügyi bizottság­nak a főváros más részeiben idővel építendő zálog­házi fiókokra vonatkozó javaslatát, mely azt hangsú­lyozza, hogy e fiókok az intézet saját jövedelmeiből építtessenek. Befejeztetvén a kereskedelmi minisztérium költ­ségvetése, megkezdetett az igazságügyi költségvetés tárgyalása. Az ülés tovább foly. Az ülés végén felszólal Wahrmann Mór, s rövid néhány szó bevezetés után a következő interpellációt olvassa fel: A magyar miniszterelnök úr a képr.­ház ez évi május 11-én tartott ülésében előadta alapvonásait azon egyezménynek, mely a bankkérdés megoldása tárgyában a magyar és az osztrák kormány közt megállapíttatott, és a­melynek alapján — ama főel­vek változatlan fenntartása mellett és azoknak kere­tén belül — a részletek ki fognának dolgoztatni. Az osztrák pénzügyminiszter úr ugyancsak a bankkérdésre nézve folyó évi nov. 26-án nyilatkozván a netaláni módosításokra nézve oly értelemben szólt, mintha e módosítások esetleg a két kormány közt megállapított és a magyar miniszterelnök által máj, 11-én mondott beszédében körvonalazott alapelveket is érinthetnék. Ennélfogva bátorkodom, magam és elvtársaim nevében a t. miniszterelnök úrhoz illetőleg az összes magyar kormányhoz a következő kérdéseket intézni: 1­ el történt-e máj. 11-ike óta a két kormány közt valami újabb megállapodás, mely a bank­­kérdés megoldása tárgyában együttesen és soli­­dárisan megállapított alapelveket megmásította, vagy pedig a magyar kormány még most is ama főelvet, a bankkérdésnek egy osztrák-magyar bank létesítése által megoldását, megmásíthatlan alapul tekinti, melyhez ezentúl is feltétlenül ragasz­kodik ? 2) Ragaszkodik-e a magyar kormány továbbá is az október 4-kén a képviselőházban kimondott azon elvéhez is, miszerint a kiegyezés egyes részei a bank­ügyét is beleértve — egymástól elválaszthatlan egé­szet képeznek és csak együttesen terjeszthetők legfel­sőbb szentesítés alá ? 3) Mit szándékozik tenni a magyar kormány, hogy a bankkérdésnek a többször említett elvek alapján való megoldását biztosítsa ? Elnök felszólítja a miniszterelnököt, hogy vá­laszoljon a hozzá intézett interpellációra. Chorin Ferencz szólni kíván. Elnök megjegyzi, hogy azt, hogy kinek akar­­ a miniszterelnök felelni, maga határozza meg. Ha tehát a miniszterelnök most akar felelni, ehhez joga van. Chorin Ferencz kijelenti, hogy az interpellá­­ciós könyvben előbb jegyezte be interpellációját. Ezen alapon kérhetné maga rész­é­re az elsőbbséget. De erre szóló nem fektet súlyt. Az ülés elején nem volt jelen, s így e kérdésben nem nyilatkozhatott, de szí­vesen engedte volna magán után történő felszólítás folytán az elsőséget e kérdésben a kormánypárti szó­noknak által. Kéri azonban a miniszterelnököt, hogy engedje meg, hogy együtt terjesztessék elő a két in­terpelláló s arra együttesen adjon feleletet. Tisza Kálmán miniszterelnök előrebocsátja, hogy a házszabályok értelmében joga van külön fe­lelni az interpellációkra. Ez alkalommal a szabályok szerint óhajt eljárni, de megnyugtatja Chorint, hogy ha ő is előterjeszti interpellációját, arra sem fogja a választ elhalasztani. Kijelenti továbbá, hogy a szabályok által en­gedett jogánál fogva azért kérte, hogy ezen interpel­­látióra rögtön felelhessen, mert sürgősnek tartotta, hogy ily ügyben, ha már egyszer a kormány egy ma­gán körben nyilatkozott, mentül előbb nyilatkozzék a ház előtt is (Helyeslés.) Ezután így folytatja: A­mi az interpellatiót illeti engedje meg a t. ház, hogy nem ismételve a mennyire lehet, de röviden elmondjam az eddig történteket (Halljuk.) Miként az interpelláló úr is hivatkozott reá, én máj. 11-én el­mondtam azon alapelveket, melyet iránt a két kor­mány meg­állapodott és mely alapelvek nyomán az osztrák magyar banktársulat létesítését elhatározta. Csak alapelvekről beszéltem, mert igen ter­mészetesen az egyes technikai részletek megállapítá­sánál hozzászólója van bármely pénzerőnek, mely arra vállalkozik, hogy a kormányok által megállapí­tott alapelvekre építse fel aztán magát az in­tézetet és ez alkalommal úgy, mint más alka­lommal is, igenis a két kormány közt az elsőbbség adatott a nemz­ osztrák banknak annyiban, hogy a két kormány elhatározta mindenekelőtt őt, — hogy úgy fejezzem ki magamat, — kínálni meg azzal, hogy a két kormány által elfogadott alapelveknek megfele­lően az intézetet létesítse. Többet, nagyobb előnyt nem adott és nem ad­hatott, mert meggyőződésem szerint legalább a két állam kormánya annak valósítását, a­mit maga jó­nak lát, nem tehette és nem fogja tehetni soha füg­gővé egy pénzintézetnek elhatározásától. (Helyeslés a középen.) October 4-ikén, — mint ezt az interpelláció is mondja — nyilatkoztam egy interpellációra adott válaszomban az iránt, hogy igenis a két kormány a monarchia két állama közt függőben levő összes tár­gyakra nézve lát — nem ugyan jogi összefüggést, s ezt hangsúlyozni kívánom, mert némelyek azt állítot­ták, hogy jogi összefüggést mondottam, de láttam oly politikai összefüggést, melynél fogva az egyez­ménynek egyik tárgya iránt nem lehet szentesítés alá terjeszteni a megalkotott törvényt mindaddig, míg valamennyi iránt nem lehet, vagy­is hogy szente­sítés alá bocsátani a törvényeket valamennyi iránt csak egyidejűleg lehet. Hogy ezen nyilatkozatok tételére a két kor­mány közt folytatott tárgyalások alapján teljesen jogosult voltam, ezt bizonyítja nemcsak az hogy bár oct. 4-ike is, de még inkább más. Il­ike már jó mesz­­sze van, és soha a miatt, mintha ez irányban mást mondtam volna, mint a­mit a megállapodások alap­ján mondhattam: felszólalás senki részéről nem tör­tént, de bizonyítja ezt még más is. Midőn ha jól em­lékszem odt hó közepe fele, igen elburkolta ugyan,de mintegy elterjesztve volt az a hír, hogy az osztrák császári kormány a bank­megállapodásokat nem tartja a többiekkel solidaritásban levőknek: én, — bár megvallom, némileg nehezemre esett, mert tud­tam, hogy mik történtek — mégis egy october 24-én kelt levelemben felszólítottam az osztrák miniszter­­elnököt, megmondván, hogy én ugyan a történtek folytán ezen hírnek hitelt nem adhatok, de hogy mégis, tekintve a dolog fontosságát, engem eziránt nyugtasson meg. S rögtön oct. 25-ről keltezve vet­tem az osztrák miniszterelnök úr levelét, melyben e feltevést magától indignatióval elutasítja (Mozgás) és arra kér fel, hogy az ily híreknek hitelt ne adjak, minthogy ők sem nyilatkozat, sem eljárás által arra, hogy ily hírek terjesztettnek, okot nem szolgáltattak. (Nagy mozgás). Hogy a t. ház mindent, ami már egyszer szóba hozatott, tudjon, megmondom azt is, hogy azon nyi­latkozatról, mely legközelebb az osztrák pénzügymi­niszter által az ottani képviselők egy körében tétetett, vettem hivatalos értesítést, de vettem azon napnak reggelén, melynek déli óráiban az értekezlet már meg­tartatott és ennek következése az volt, hogy bár a dolog sürgős voltát tekintve elmulasztottam azt is, a­mi az ily fontos körülmények közt szükséges, hogy időt vegyek magamnak miniszter­társaimmal a dolgot megbeszélni, bízva abban, a­mi meg is történt, hogy úgyis egyet­értünk e dolgokban, magamtól rögtön táviratoztam, de táviratom már az értekezlet után érkezett meg, mint erről utólag értesíttettem. Ennyit a történtekről. A­mi már magukat a kérdéseket illeti, egész határozottsággal nyilvánítha­tom, hogy május 11-ke óta a két kormány közt semmi megállapodás, mely a máj. 11-én általam jelzett megál­lapodástól eltérő volna, vagy azzal ellenkeznék, nem történt. A­mi pedig a magyar kormányt illeti, az ahhoz, hogy a bank az akkor nyilvánított alapelvekre építtessék fel, a mai napon is ragaszkodik; valamint a második kérdésre felelőleg kijelenthetem azt, hogy hasonlag ragaszkodik a magyar kormány ahoz is, a­mit oct. 4-én voltam szerencsés mondani, hogy a tör­vények mindezen kérdésekre nézve csak együttesen terjeszthetők szentesítés alá. A harmadik pontot illetőleg pedig a magyar kormány, nem tagadhatván, hogy dac­ára azoknak, a­miket arra nézve, hogy a két kormány ez irányban solidaritásban áll, elmondtam, az osztrák pénzügymi­niszternek utóbbi nyilatkozata igen alapos feltevést enged arra nézve, hogy az osztrák ministérium, ma talán másképen akarja értelmezni a történteket, mon­dom, a magyar kormány első feladatának tekinti két­­ségbevonhatlan bizonyítékot szerezni az iránt, hogy áll-e bankügyben az osztrák kormány is, úgy, mint a magyar kormány a május 11-én általam kifejtett elvek alapján és áll-e az ügyek solidaritásának alap­ján, miként én oct. 4-én előadtam. S a szerint, hogy a kormány minő választ, minő biztosítékot fog ez irányban nyerni, fogja megállapítani ez ügyben to­­v­ábbi eljárását (Élénk helyeslés.) A­mint a t. ház méltóztatik ezekből látni, a magyar kormány a fönforgó kérdésre nézve ma is tel­jesen tökéletesen azon az alapon, azok mellett az el­vek mellett áll, a­melyeket máj. 1­­-kén és oct. 4-kén közleni szerencsém volt. Méltóztassanak meggyőződ­ve lenni arról, hogy részünkről azok valósítására nyu­godtan, határozottan fogunk törekedni. Az, hogy mi­nd erősek leszünk ez irányban, fog függni at­tól, hogy működésünket mind a három szempontból mily fokig fogja támogatni a törvényhozásnak és első­sorban a t. háznak magatartása. A kormány a maga részéről mindenesetre hí­­ven fogja teljesíteni azon kötelességét, a­melyet máj. 11-ikén és oct. 4-én tett nyilatkozatai, melyeket ma is fenntartunk, reá ruháznak. Kérem a t. házat,­­ méltóztassék ezen válaszo­mat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a középen.) Wahrmann Mór kijelenti, hogy megnyug­vással veszi tudomsul ezen határozott és öntudatos választ. Ezzel az ülés 3/4 2 órakor véget ért. Különfélék. — decz..­­. (A h­i­v. lapból.) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Szász Károly miniszteri tanácsost és a m. tud. akadémia rendes tagját, az egyetemes irodalom történet­ből egyetemes irodalom történetből egyetemi m­gántanárrá lett képesítése folytán, azon minőségben megerősítette. — A m. kir. igazságügyminiszter Mészöly Gerson budapesti köz- és váltóügyvédet Dunaföldvárra kir. közjegyzővé, Augusztich Antal szentgotthárdi kir. járásbirósági aljegyzőt a szombat­­helyi kir. tvszékhez jegyzővé,­­ továbbá Draskovich L. kalo­csai lakost a csongrádi, Taferner Gy. zsolnai k. szolgabirósági írnokot pedig a vágbeszterczei k. járásbiróság mellé bírósági végrehajtókká, végre ifj. Kary József trencséni kir. tvszéki birnokot, az illavai kir. jbirósághoz Írnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter Dráveczky Adorján budapesti k. alügyészt hasonló hivatali minőségben a pestvidéki királyi ügyészséghez, és Geisinger Károly illavai kir. jbirósági­­Írno­kot a trencséni kir. tszékh­ez helyezte át. A budapesti kir. fő­ügyész Hiezel Péter kir. ügyészségi birnokot a bereg zászi k. ügyészséghez írnokká nevezte ki. . (Strossmayer püspök erdőirtása.) Általánosan tudva van, hogy Strossmayer a gondjai­ra bízott püspöki ur­adalmakban rémítő erdőpusztí­­tást visz véghez, s a­helyett, hogy a püspök ezért fe­lelősségre vonatnék, újabban is engedélyt nyert 400 hold erdő elpusztítására. A kormány azonban állító­lag kikötötte, hogy a püspök a 400.000 frt vételárt kamatoztatni tartozzék és pedig úgy, hogy mind ma­ga, mind utódjai e tőkének csak kamatjait élvez­hessék. (Az orvostanhallgatók) ez idei bálbi­zottsága következőleg alakult meg: Bálelnök : Tóth L. Alelnök: Letter Gy. Jegyző: Kerékgyártó L. Al­jegyzők : Jendrassik E. és Haracsek. Ellenőr: Die­­scher F. Háznagyok: Morelli K. és Krick Á. Bizott­sági tagok: Bakó Gy., Bókay J., Farkas J., Geduly Á., Grünwald K., Illés Ignácz, Kállay Rezső, Kon­­rád Jenő, Major Ferencz, Polgár Zsigmond, Plané­­tek Guido, Schäffer Adolf, Távoly Gyula, Várady László, Zsigárdy. Bálorvosnak dr. Kovách József ta­nár urat sikerült megnyerni. Az orvosbál 1877. ja­nuár 16-án a vigadó termeiben fog megtartatni. (S z e n t­k u­th­y L.) ki egykor gyógyszerész volt s évek óta a kerepesi úti »Mátyás király« házban van fényképészete, megmérgezte magát morphiummal. Már idős ember volt. Kétségbeesett lépését, mint mondják, minden tekintetben csüggesztő viszonyai okozták. (Öngyilkos u­j­o­n­c­z.) Az új épület egyik szárnyépületében ma reggel riadóra egy lövés kel­tette fel a legénységet. Egy ujoncz azon időpontot, midőn az éjjeli szolgálatot végző altiszt a folyosóról a szobába ment felkelteni a legénységet, öngyilkos tettre használta fel; az éjjel egyik társa lepecsételt töltény csomagjából kés segélyével kivett egy éles töltényt, ezzel a mondott időben a folyosóra ment, egy ablakmélyedésben a falnak támaszkodott, a pus­ka csövét mellének irányzó, lábujjával megnyomta a puska ravaszát és a lövés eldördült. A golyó a szeren­csétlen ifjú mellét keresztülfúrta és hátul kijővén néhány hüvelynyire a falba fúródott. A fiú a közép­­osztályhoz tartozó családból való, tettének oka is­meretlen. (Egy olasz bűnügy.)A lapok nem rég hírt adtak egy rémitő bűntettről, mely felett mintegy két hónap múlva Nápolyban ítéletet fognak mondani. Egy ember megölte kedvesét, egy tizennyolcz éves leányt, felmetszette s benső részei helyére kősót és csepüt tett, és az igy elcsonkított holttestet bőröndbe tette, elküldte Rómába, a­hol csak egy hónappal ké­sőbb fedezték fel. Most hivatalos okiratok alapján elmondjuk e rémtett részleteit, oly tényeket, melyeket regényíró­nak nem szabad megírnia, mert mindenki azt mon­daná, hogy elbeszélése a valószínűséggel homlokegye­nest ellenkezik. 1872-ben Palazzo Vincenzo szerzetes visszajött Amerikából, hol kis vagyonkát szerzett; Nápoly­ban egy családnál szobát vett ki. Ez a szerzetes nem folytatott épen kifogástalan életet , a­min ne tessék elszörnyüködni. Az olaszországi alsó pap­ságot nem lehet a mienkhez hasonlítani. Kivált a délolaszországi igen szabadon él, de a nép nem tu­lajdonít ennek oly nagy fontosságot, mint nálunk szokás. Szerzetesünk is, ki Amerikába ment szerencsét próbálni, nyilván a tengerentúli világban feledte az állásához kötött fogalmakat és csakhamar viszonyt kötött gazdája leányával, Gazzaro Giuseppinával. A fiatal leány csak tizenöt éves volt; eleven és igen csinos leány, de balvállán némi idomtalanságot lehetett észlelni, mely utóbb igen becses útmutatója lett az igazságszolgáltatásnak. A leány beleszeretett e szerzetesbe, ki fakeres­kedőnek állította magát, sőt még akkor is szerette, mikor a szomszédasszonyoktól megtudta szeretője mivoltát. Különben Palazzo nagyon bőkezűnek mu­tatkozott ; volt pénze és ezt arra fordította, hogy ajándékokat vett a leánynak. Egy éjjel Giuseppina kis öcscse meglátta, hogy a szerzetes nővére szobájába megy. Megmondta ezt szüleinek, kik egy heves jelenet után Palazzot elker­gették. Giuseppina még az­nap este ott hagyta szülői házát és kedvese után ment. Mindketten egy meglehetősen hírhedt házban fogadtak szállást, ahol diákok laktak. Palazzo nem sokára megunta ez életet és egy reggel nyers szavakban tudtára adta a leánynak, hogy vissza­megy Amerikába. A leány sírt, jajgatott, kö­­nyörgött Palazzonak, ne hagyná nyomorban, de a szer­zetes hajthatatlan volt. Hanem aztán, úgy látszik, mégis megkönyörült a leányon és húsz frank havi pénzt ígért neki. És ezen gyönyörűséges nagylelkű válasz után elment. Este, mikor haza­jött, azt tapasztalta, hogy Giuseppina eltűnt és vele együtt tizenháromezer frank bankjegyekben és török állampapírokban. Azt nem tudhatni, hogy az utóbbiakat is saj­­­nálta-e, de annyi bizonyos, hogy pert indított és Giuseppina, a­kit nem tudtak megtalálni, in contu­­m ad­am öt évi börtönr­e ítéltetett. Ez a prolog, most felgördül a függöny és kez­dődik a dráma. Múlt év September 22-én a római vasúthivatal­­nokok azt tapasztalták, hogy egy málhadarab, mely­nek tulajdonosa nem jelentkezett, kiállhatatlan sza­got terjeszt. Felbontották a málhát, a jelenlevők megdöbbenve látták, hogy a láda egy női holttestet rejt, melyen nincs egyéb ruha, mint ing és ha­risnya. Kiemelték a holttestet a ládából, kiterítették egy asztalra és ekkor észrevették, hogy a has fel van vágva és megtöltve csepűvel meg kősóval. A gyönyö­rű hosszú hajzat betakarja majd az egész testet, a kezeken a legnagyobb gondozás látszik. — Kicsoda ez az asszony ? kutatták a szállítási iratokat; a ládát Nápolyból valami Bouno küldte Rómába egy másik Bornonak. Ez annyit ér, mintha azt mondanák, hogy Nagy úr Debreczenből küld va­­lamit Müller úrnak Berlinbe. A rendőrség megindította a nyomozásokat, de hasztalan. A lapok elmondták, hogy a talált nő­nek kissé ferde válla van és egy szép napon a nápo­lyi rendőrfőnöknél beállított egy derék asszony, és könyhullatva kijelenté, hogy a kérdéses holttest tán az ő leánya. Elküldték az asszonyt Rómába és itt a holttesthez vezették. Szívszaggató jelenet volt ez. A szegény asszony zokogva, jajgatva ráborult a fekete holttestre és ná­polyi pótnyelven siránkozni kezdett: — Jaj! szegény Giuseppinám! Ugye meg­mondtam, hogy a jó isten meg fog büntetni, szegény gyermekem ! szegény gyermekem ! Erőszakkal kellett elvinni az asszonyt a holt­testtől, oly görcsösen kapaszkodott az irtózatos hullába. Az áldozat kiléte tehát tudva van, már most keresni kell a gyilkost. Ez nem könnyű dolog. Mi lehetett a bűn indí­tó oka ? Azt nem lehetett eltalálni. Utóbb megtudták, hogy Giuseppina elitélte­tése előtt hol lakott; nyomoztak azon embereknél, kik vele egy házban laktak; le is tartóztattak egy fiatal tanulót, aki iránt — mint mondják — Giu­seppina hajlandóságot tanúsított. Több véletlen körülmény folytán súlyosabb gyam­okok terhelték a fiút, de ő nem vesztette el hi­degvérét és ügyesen kivágta magát a hínárból. A vizsgáló bíró minden kérdésére és gyanúsítá­sára, csak ezt felelte ön a vádló, tehát önnek kell bebizonyítania állításait. Azt akarja tudni, hogy akkor meg akkor mit műveltem ? Keresse. Én nem tartozom önnek értesítéseket adni. Ha a fiatal­ember elveszti hidegvérét, vitat­kozásba bocsátkozik, bizonyítékokat, alibiket hoz fel, melyek hamisaknak is bizonyulhatnak, akkor ő még ma is börtönben volna, így azonban elbocsátották és a rendőrség újabb nyomozásokat indított. Az idő egyre múlt, de nem találtak semmit. A közönség szidni kezdte a rendőr­séget; végül sikerült constatálni, hogy Nápoly kör­nyékén több városban és faluban látták Giuseppinát, hol hetekig, hol meg hónapokig tartózkodott. Santa Mariában, San Pietro a Patiernoban, Ponte della Maddalenában az emberek azt beszélték, hogy csak­ugyan láttak egy csinos ferdevállú fiatal leányt, ki néhány hónapig helységükben lakott; egy körülbelül negyvenöt éves férfi szokta meglátogatni, kit nagy­bátyjának nevezett. Ezen ember személyleírását is elmondták, de a tettest még­se lehetett megtalálni. Egyszer a rendőrfőnök maga ment Acerrába, a­hol Giuseppinát legutolszor látták; elment a házba, ahol a szerencsétlen leány lakott. Az elha­gyott ház udvarán egy szeméthalmot talált; feltá­­ratta ezt és két papirfoszlányra akadt. Összegyűrt, összetépett levélboritékok voltak, az egyikre ezen czim vala irva . »Sgr. Salvatore Daniele, strada Maddalena, 29.« Ekkor a rendőrfőnöknek eszébe jutott, hogy e nevet már Giuseppina anyja is emlegette, azt mond­ván, hogy ezen ut­­án tud valamit a leányról. Fel­keresték a fodrásznőt, ki Giuseppinát fésülni szokta és gyakran látta együtt a leányt és »nagy­bátyjá«-t. Egyúttal elküldték Salvatore Dánielért, ki roszat nem gyanítva lépett be a szobába, a­hol a rendőrfő­nök és a fodrásznő várták. A­mint ez az utóbbi észrevette, a felkiáltott : »E isto, e isto il zio di signoria mia.« (Ő az, úrnőm nagybátyja.) Salvatore Dánielét e szavak hallatára, görcsös reszketés fogta el, ájultan összeroskadt. Mikor magához tért, kérdésekkel ostromolták ; könyek közt bevallotta, hogy Giuseppinát Acerrából Nápolyba vitte tengeri fürdőre; magához hozta há­zába, a­hol egyedül lakott. Itt a leány megbetege­dett ; ő nem mert orvosért küldeni; négy nap múlva a leány meghalt. Akkor nem tudta hamarjában, hova legyen; félt, hogy gyanú hárulhatna rá, borotvát ragadott, felvágta a szegény leányt, kivette a benső részeket és azokat a csatornába vetette. Éjjel volt, a szakadó eső tovavitte azokat. Dánielé hazajött, sót és csepet vett, beletette a testbe, hogy elejét ve­gye a rothadásnak, a holttestet ládába tette és egy hordárral a vasúthoz vitette , elküldte Rómába. Az államügyész ez állításokat csak részben fo­gadhatta el. A vád szerint Dánielé bűnrészes; ő beszélte rá Giuseppinát, hogy lopja meg a szerzetest és szök­jék meg. Két évig tartotta magánál elrejtve, kicsalta tőle a lopott pénzt, sőt meg is verte, ha ez vonako­dott pénzt adni. Vagyoni viszonyai azelőtt elég zava­rosak voltak; egy szép napon mégis vett egy sütőbol­tot és meg akart nősülni; a vádlevél ezt úgy ma­gyarázza, hogy a leányt teljesen kifosztotta és most le akarta rázni nyakáról. Ha a vádló nem téved és a dolog csakugyan így esett, akkor elképzelhetjük, mily halálos tusát vív­hatott e szerencsétlen leány, akit négy napon át el­hagyott házba zártak. A szomszédok azt vallják, hogy egy éjjel irtózatos jajveszéklést hallottak a ház­ból. Mi történt ott ? És most képzeljük, ahogy ez az­mber felvágja e nőt, míg odakünn a szélvihar dühöng; azután a szakadó esőben tolvaj módra elviszi a belső részeket, majd megtörni a fiatal, meleg testet, ládába teszi és egész éjjel e rémes láda mellett alszik ? És más­nap végig megy a városon a hordárral, aki a ládát viszi, melyet egy lökés kinyithat, vagy egy pénzügyőr vé­letlenül meg akar vizsgálni. Hogy ölte meg Daniele az áldozatot ? A vádlevél azt tartja, hogy megmér­gezte rézeleggel; ezt az orvosok fogják egyébiránt constatálni. Ennyire jutott a rémdráma, melyet a nápolyi bí­róság lesz hivatva befejezni. A „Pesti Napló“ táviratai. Athén, nov. 30. A kormány javaslata a rendkívüli intézkedések fedezésére ezéltó új adókivetés ügyében megbukott. A sza­vazás eredménye következő volt: 79 képvi­selő a javaslatra 78 ellene szavazott, két kép­viselő nem szavazott. Komondoros holnap beadja lemondását. Bécs, decz. 1. A külügyi hivatalban tegnap írták alá gróf Andrássy s a franczia nagykövet az osztrák-franczia kereskedelmi szerződés érvényének hat havi meghosszabbítása ügyében az egyezményt. A szerződés tehát még 1877. julius első napjáig ér­vényben marad. London, nov. 30. Gladstone egy levele a »Con­temporary Rewiew«-ben reménye, hogy az értekezlet Konstantinápolyban a görögök sorsával is fog fog­lalkozni. A levél ezt mondja: A törökországi keresz­tény lakosság elébe teszi Anglia segítségét az orosz segélynek. Angliának a­helyett, hogy az önzés és a fenyegetés politikáját követi, inkább ajgörögök rokon­­szenvét kell a saját részére biztosítania. London, nov. 30. Yeddában egy óriási tűzvész megsemmisítette az idegen gyarmat egy részét. Béva, deczember 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 137.30. Angol-magyar —.—. Magyar hitelrészvény 97.75. Lombard —.—. Municipalis bank —.—. Által. építő-bank —.—. Magyar sorjesgy —. 1864-es—.—. Napoleond’or 10.17—. Magyar földhitel —. Angol-osztrák 68.50. Franco-magyar — Államvasp. —.—.Unió bank------. Angol épitő­bank—.— 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. A gabnatőzsdérőll. Budapest, deczember 1. Gyenge kínálat miatt a búza ára ma ismét 10 krral emelke­dett, a vételkedv folyton jó, az üzleti forgalom körülbelül 10.000 méter mázsára ment, a többi gabnafajok jegyzései vál­tozatlan maradtak. A mai hivatalos árjegyzések következők: 74.6 kgrs 10.05 — 11.85 ; 75.5 kgrs 11.25 — 12.10 ; 76.5 kgrs 11.60—12.55 ; 77.3 kgrs 11.85—12.45 ; 78.3 12.05—12.60 ; 79.2 kgrs 1­2.20—12.75. A mai eladások következők : Tiszai 200 mm. 77 kgrs 12.65, 400 mm. 78 kgrs 12.87­/2, 300 mm. 76.6 kgrs 12.87­/2, 200 mm. 73.7 kgrs 1­80, 400 mm. 78 kgrs 12.95, 300 mm. 76.2 kgrs 12.40, 300 mm. 76.8 kgrs 12.75, bajai 1500 mm. 75 kgrs 12.00, 2000 mm. 76.6 kgrs 12.30, pesti 600 mm. 77.3 kgrs 12.30, 600 mm. 74.6 kgrs 12.30, bácskai 300 mm. 73.7 kgrs 11.60, mind 3 havi fizetésre. A határidőüzletben rozs, tengeri és zab ára szilárd, a jegyzések következők: Búza tavaszra 12.40 — 12.50; rozs tavaszra 10.10—10.45; zab tavaszra 8.55—8.60 ; tengeri, bánsági május—júniusra 6.80 — 6.85; 5.000 m. mázsa bánsági tengeri május—júniusra köttetett]­.75 és 6­80 kraj­­czárért. Az értéktőzsdéről. Budapest, decz. 1. Az előtőzsdén igen élénk hangulat uralkodott az irány azon­ban csökkenő alakot öltött és a speculatió illetőleg a forgalom főtárgyát magyar hitel részvények képezték, melyek 97.50-en kezdve 96-ra csökkentek, osztr. hitel részr. 135 után 135.60-ig vásároltattak és 135.80-on maradtak. A déli tőzsdén pangott a forgalom, üzérkedő papírok tartósan lanyhák,helyi értékek azonban szilárdak vol­tak, de csak igen gyéren fordultak elő, befektetési értékek pe­dig egészen elhanyagolva maradtak, valuták ismét emel­kedtek. Osztr. hitel részvények 135—135-en, magyar hitel részv. 95 után 96-ig javulva, fővárosi takarékpénztár rés­v. 93 on keltek. Victoria gőzm. részv. 273.50tel eszközöltek kötést, Luiza gőzm. részv. 173-ra emelkedtek. Váltók német helyekre és markjegyek 62.95—62.70-ig keltek. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, decz. 1. Búza tavaszra 12.65—12.75. Rozs tavaszra 11.00 — 11.10, magyar 10.90 —11.00. Zab kereskedelmi 8.60 — 8 70, tavaszra 9.10—9.15. Tengeri (kész áru) 6.46—6.50, má­jus—júniusra, 7.30—7.40. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, decz. 1. Az előtőzsdén magy. hitel részvényekben élénk for­galom fejlődött, kezdetben azok 97-ről 99-ig emelkedtek, ké­sőbb azonban a kínálat több felöl rohamos alakot öltött mi­nek folytán 94.50-ig lenyomattak és úgy is maradtak. Egyéb értékek meglehetős szilárdak, osztr. hitel 137.10, anglo 68.50, papirjáradék 60.20, 20 frankos arany 10.17­2. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos. Adva Tartv»­­ Adv« .Vartv» Bécisi tőzsde* Magy. ált. municipalis 200 frt 40% ..•••*. .jj —­­ . 74 50 75 10 1 Osztr. nemz. bank............................•••••*•• 817 ~ 819 — Rudolfpálya, 300 frt, 5%..................................................... 71 ^ __, ■KT 3Q Unicbank 200 frt 70°/„............................................................ «5 76 4* 25 » • ■ ......................................• • 69- «9 61, i " Rlső erdélyi pálya 200 frt ezüst...................................... J'5 ,n 50­0------------,-------------------------------------------. _ ,--------,-------- —- E. Közlekedési vállalatok részvényei. Állampálya 500 frank 3«/0.................................................­­« _ ,49 IL' «. Tart». Alföld-fiumei pálya 200 frt................................................. 93 ~ 83 5 1­­ kiég. hál. 3»/„ '. ' '. '. “ 149 10 . Albrechtpálya 200 frt.......................................................................................~ “ » I. kibo. 200 frt 5» ............................................ A. Államadósság 1OOfrt. ---------------------------Battaszék-Domb................................................................................. ~ — 85 — „ II. kib. 200 frt 5°/„....................................... .., Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. ......................... 389 ~ *®1 “ Déli vasút január—Juli. 3% 600 fr....................................... .,­­ 6 Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pre. . . ^ 60 10 Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................................ • • _ _ ... ” «tmwI» co°^° ”................................. 50 $3 —' ; J ■ febr-aue 5 nrc. . . 6,0 5 5 60 Í0 Eperjes-tamow. 200 frt............................................................ ~ — . 200 frt ez. 5% ............................................ ” ou i ” ” ezüstben ian—jul^ Cnre . . «« 86 6« Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................ ! I*5 « 1875—1876 6% 500 fr....................................... arpril-oct. 5 p. 85 66 - Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst. . ............................ 119 MO­­20­0 . 1877-1878 6% 500 ......................................... Sorsolással 1839-ből egész sorsi p. p. . . . ISO­N IS.2 - Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . ....................................... “ “ — ' Tiszavidéki .­­ ...........................5%................................ 7151 70 , 1839-ből ötöd * ' 250 252 — Lajos­ Károly pálya 200 frt p. p............................ 19­­95 ]99* .Jj Tramway 22 év kispr. . . . , 5%........................... I® rí 1 ” 1854-ből 250 frtos”l»/„” ”........................... h,2­­5 L 3 SS Kassa-oderbergi pálya 200 frt........................................... 84 60 f 5 — 1 Magy.­gácsországi 200 frt e. . . 5% ..... . ~ ** 39 * ISBn-bó1500 50/ ”............................ ll)7- tub • I Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . . . 4 .­­ . M?- 114 — Magy. északkeleti 300 frt . . 5«/............................... _ ' ** * 186)-bel 1­00 * w”.................................... 4 V 16 26 Osztrák magyar Llyod 500 frt p. p...................................... 215 - S05­­ Magyar keleti 300 frt . . 5»/J........................... « C6 f® ” 801-ből top ” .................................... is*- lái 25 Osztrák-északnyugati 200 frt . ....................................... H* 60 115 50 Magy. keleti II. k. 390 frt . . 5'/„................................................ Comp( járadéktér) 42 lira" ! ! ! .’ .' I '. ! . S3 - *i - , „ . (Lit. B.) 200 frt.................................. - - -- Magyar nyugati 300 frt . . 5'/„........................... “ --------. Áramjószági jelz záloglevél 12.' frt 5%.......................... 14n — 140 60 Rudolf pálya, 200 frt. ... . ............................................. -Osztr kincstári te­'vek p 1 7 07 m­ 97 71. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst............................................ 61 -- 70 - - . Osztr. kincstári jegyek 5y........................................................ 'HU W U‘ Állampálya^OO frt p. .............................................................. 26' ~ *411 - I. Magánsorsjegyek. B. Földteh­ermentes. 100 frt 1­. p. Titzaf pálya°200rfrt 164 — 166 — Hitelintézet 100 frt . . ................................................. ~ 199 " 1 * Récsi Tramway 200 frt ................................. 81 — 88 -­0iary 40 frt p. p.......................................................................... 29 6 .30 50 S S't :::::: ::::::: T, ?! Mr«^Är. :::::: »1« :::::: : Üs llí i Kra^nai^karinthiai és tengermelléki 5% * - - - - ti 7 -- 1 nyugaS sz­ehérvár-gráez 200 M i ! ! ! 82,1 . . . J ; . . ; I Horvát-tótországi 5% ........................................................... ......... ~ 1 Pálffy 40 frt p. p........................................................................ 2g &{, 29—' Morvaországi 57„............................................................ ,0(' ~ JA. p KemntrlAVnlph­ Rudolf-alapitviny 10 frt..................................................... tj 5fl 14 -1 Alsó-ausztriai 5................................................................... IOO 75 101 55 *. ZAlOgleVCleK. [Salm 40 frt p. p!......................................................il. 4' 25 40,5 Felső-ausztriai 5n........................................................... 98-- Osztrák földhitelintézet sors. 50/0....................................... 0é — 106 fő Salzburgi dijsorsjegy 20 frt................................................ l8 — 18 60­­ Salzburgi 5n .................................................« • t Q­ I 33 éves visszafizetés 5% ............................................ H* 50 90 St. Genois 40 frt p. p............................................................... 1'4 ^0 35 — SZI?f,Z.ai 5”............................................................ Sí’60 rí rA Cseh jelzálogb. 5%......................................................* . 3­­6­­3 Stanislau városi 20 frt............................................................ 18 7s 19 21 Erdély1 6/6............................................................ n. - '8 00 Nemzeti bank p. p. 5»/„sorsolás....................................... — _-------Triest város 100 p. p. 4’/.%.................................................... 118- 11» —1 Stájerországi 5................................................................... ,r 60 »7 tu o. c.5 /............................................................. 97 - 97 20 » 60 p. p. 40'/. •........................................... 58- 59 _. ! Tirol! . ................................................................... . ~ ~ Magyar földhiteltársulati 34 év 5'/.%....................................................................Waldstein 20 frt p. ...................................................................... J2 '3 26 lernest Bánság o% . . .. • • *............................ 'J 50 ■­ — földhitelintézeti 50/.%............................................ 85 25 85 'f Windischgrätz 20 frt................................................................ 9755 27 75 1 Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal 71 50 2 P 6°/ arany........................................................... • • 96 60 97 — Magyar 5% • • • • • • • • • ................................. "3 25 1 71— » kereskedelmi bank 23 év ••••••. -----------------— — d­íj 1867-diki sorsolási záradékkal............................ s~ 35 • jelzálogbank 5Vt° 10................................................. 76- 78 50 Váltók (három hóra). r Hídé tüvlfiklcenniilr Ansterdamra 100 frt hollandi ......................3 %, J® I C. MAs közkölcsönök. G. Elsőbbségi kötvények. Aug.burgra 100 bír máik . ...... 4 «/a . ^ Duna-szabályozási 5''/ 100 frtos...................................... 5 — i! 5 r5 Berlin 100 bír. márk ...................................... /o . . .­­ f Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5%............................ 98 - 98 5 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5%................................. *3 76 61­­ Frankfurti 100 bír. mark................................14*/,“/» •* ~ | Gömöri záloglevél 5% 150 frt........................................... Albrechtp. 300 frt 5%........................................................... — — 64 60 Hamburgra 100 kir. mark................................­ "/ ” " ’ Magyar nyeremény 100 frt................................................. .7 £­, 68— Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 6%.........................................................................Más német város..................................................... */ 71 80 1­­­­ 50 frt................................................. 67 8­0 68 Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. . "... .----------------------Brüssel! 100 frt . ...........................................0 T­ .97 en Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 6% ... . _____________. . , 300 frt e. 5%................................................. 94 76 Londonra 10 font sterling . ........................... % fO TM „ 1874-ki 10 L. ,«»/„................................................. OS _ 96 e0 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt................................................. 91 75 92­­ Lyonia 100 frank................................................5% -------­ . kölcsön 1871. 30 mii.................................................. ...................... . „ 1862-iki............................................................ 90 25 90 76 Milano 100 lira .............................................................. .........~ , 1873-iki 54 mii. 6% ......... _ „ , 1869-iki ............................................................ 88 88 M Marseille 100 frank............................................; «V szőlődézsma-váltság 100 frtos. ...... 70 60 71 25 n r 200 frtos ........... «8 — 78 50 Paris 100 frank ......................................................' .'r. . Pest városi 6“/............................................................................... _ I ____Eperjes­tamowi 300 frt.......................................................................................................Pétervár 100 rubel...................................................0 . ~ ” —: Török vasúti 400 frank...................................................... 1­45 11 75 Ferdinánd északi pálya 200 frt p. p. ...... 100 —--------Zürich 100 frank...................................................4 „ . “ ‘ _ _ 145 frank befiz................................................... _ w „ „ 100 „ o. .. ...... 96 — — — „ „ 100 „ ezüst 5% .... 108 — 100 76 , ... 1 Ferencz Józsi , 200 „ ....................................... 91 51 92 - Pénzek árfolyama- 1­0. Bankok részvényei. Pécs-barcsi „ 200 „ ezüst............................ - '9 - Cs. arany.................................................................................... 8 0« «07 Károly-Lajo. ^ ^300 ................................................ 19 6 0 ~ - osztrák-m. gyar 8 fr. arany................................................. ..........­­ Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés ... (0 50 71)­­ » ” „J* ......................................................... ** ~ 0 6­ 10 frankos arany...................................................................... 10 17 10 18 Angol-magyar bank 100 frt. n.... — -----------------» » tv” ................................................. 20 márk*, darabja...................................................................... 12­­­0 12 50 Bécsi bankegylet 100 frt.......................................................... f.4 — 58 — v­enft L * ................................................. 1­­71 Sovereign.......................................*.......................................... 12 70 12 8 3 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40...................... ..........— Kassa-oderbergi ^ ^ _\,.k...................... 84 76 Orosz imperiale .................................................. . . . . — -----------------| Magyar földhitelintézet 200 frt.............................................. *3— 28 fO Lembergi-czern.-jassyr palya 300 ht ezüst...................... “ ~ Mári .Terézia-tallér.........................................................................................................­ Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . ................................ 137 70 137 49 » » ” » tj ' ikb? • • • • 76 ,5 77 25 Ezüst...................................................................... 115— 11625 Magyar ált. hitelint. 200 frt................................................. 98 60 99 5 • ” ” ” ttt­ ” • • • • 77 - 78 ^ Egyleti tallér....................................... . . ( I S . :----------------------­Pesti kereskedelmi bank, 500, frt ....................................... _ _ _ * » » " tv ” is?» • • • •--------88 f!l Török arany líra ... 1 1 . 1162 1165 Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt...................... 650 — «65 — - T, ». -0/' _ _ ” v' ” 01 ' ‘ i---------------------Német kir. bankjegy 100 márk ......... «2 *5 82 76 Franciosztrák 100 frt ........... . OSZtrák-Lloyd .»Vo­p. P........................................*.1‘ — _ — — Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% .... 88 ~ 88 26 ______________________________________=========S===SSSSSSS^^SacBiiwBBf Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában,Budapest, barátok-tere 7­ik. szám, Athenaem-épület, NYILT-TÉR. Hr kprn Lipik-jódfürdő orvosa lakik IIl. IVÓI­­I holdptcza 7. sz., rendel 2—4-ig

Next