Pesti Napló, esti kiadás, 1876. december (27. évfolyam, 289-316. szám)
1876-12-01 / 289. szám
és az állam Fiume érdekében már annyit tett, hogy valóban morális kötelessége Fiume érdekeit előmozdítani, de természetes, hogy ezen akarat határát a pénzerő szabja meg. Méltóztatnak mindnyájan tudni, hogy nem a kormány rendeletétől vagy decrétumától függ egy bizonyos hely kereskedése. Vannak akadályok és oly hatalmas tényezők, melyeket egy napról a másikra nem lehet parallizálni vagy megszüntetni. A dolog természetében fekszik, hogy minden jóakarat mellett, ámbár mindig elő fogjuk mozdítani Fiume érdekeit, de nagy kereskedelmi várost rögtönözve mégsem leszünk képesek belőle csinálni. Kérem méltóztassék ezen indítványt mellőzni. Csanády Sándor az indítvány mellett, Wahrmann Mór előadó az ellen nyilatkozik. A ház elvetette az indítványt. A zálogházra előirányzott összegnél Ráth Károly azon visszaélésekre figyelmeztet, melyeket a hivatalos közvetítő intézetek elkövetnek. T r e f o r t erre kijelenti, hogy köszönettel veszi a figyelmeztetést s orvosolni fogja a bajokat. A ház ezután elfogadta a pénzügyi bizottságnak a főváros más részeiben idővel építendő zálogházi fiókokra vonatkozó javaslatát, mely azt hangsúlyozza, hogy e fiókok az intézet saját jövedelmeiből építtessenek. Befejeztetvén a kereskedelmi minisztérium költségvetése, megkezdetett az igazságügyi költségvetés tárgyalása. Az ülés tovább foly. Az ülés végén felszólal Wahrmann Mór, s rövid néhány szó bevezetés után a következő interpellációt olvassa fel: A magyar miniszterelnök úr a képr.ház ez évi május 11-én tartott ülésében előadta alapvonásait azon egyezménynek, mely a bankkérdés megoldása tárgyában a magyar és az osztrák kormány közt megállapíttatott, és amelynek alapján — ama főelvek változatlan fenntartása mellett és azoknak keretén belül — a részletek ki fognának dolgoztatni. Az osztrák pénzügyminiszter úr ugyancsak a bankkérdésre nézve folyó évi nov. 26-án nyilatkozván a netaláni módosításokra nézve oly értelemben szólt, mintha e módosítások esetleg a két kormány közt megállapított és a magyar miniszterelnök által máj, 11-én mondott beszédében körvonalazott alapelveket is érinthetnék. Ennélfogva bátorkodom, magam és elvtársaim nevében a t. miniszterelnök úrhoz illetőleg az összes magyar kormányhoz a következő kérdéseket intézni: 1 el történt-e máj. 11-ike óta a két kormány közt valami újabb megállapodás, mely a bankkérdés megoldása tárgyában együttesen és solidárisan megállapított alapelveket megmásította, vagy pedig a magyar kormány még most is ama főelvet, a bankkérdésnek egy osztrák-magyar bank létesítése által megoldását, megmásíthatlan alapul tekinti, melyhez ezentúl is feltétlenül ragaszkodik ? 2) Ragaszkodik-e a magyar kormány továbbá is az október 4-kén a képviselőházban kimondott azon elvéhez is, miszerint a kiegyezés egyes részei a bankügyét is beleértve — egymástól elválaszthatlan egészet képeznek és csak együttesen terjeszthetők legfelsőbb szentesítés alá ? 3) Mit szándékozik tenni a magyar kormány, hogy a bankkérdésnek a többször említett elvek alapján való megoldását biztosítsa ? Elnök felszólítja a miniszterelnököt, hogy válaszoljon a hozzá intézett interpellációra. Chorin Ferencz szólni kíván. Elnök megjegyzi, hogy azt, hogy kinek akar a miniszterelnök felelni, maga határozza meg. Ha tehát a miniszterelnök most akar felelni, ehhez joga van. Chorin Ferencz kijelenti, hogy az interpellációs könyvben előbb jegyezte be interpellációját. Ezen alapon kérhetné maga részére az elsőbbséget. De erre szóló nem fektet súlyt. Az ülés elején nem volt jelen, s így e kérdésben nem nyilatkozhatott, de szívesen engedte volna magán után történő felszólítás folytán az elsőséget e kérdésben a kormánypárti szónoknak által. Kéri azonban a miniszterelnököt, hogy engedje meg, hogy együtt terjesztessék elő a két interpelláló s arra együttesen adjon feleletet. Tisza Kálmán miniszterelnök előrebocsátja, hogy a házszabályok értelmében joga van külön felelni az interpellációkra. Ez alkalommal a szabályok szerint óhajt eljárni, de megnyugtatja Chorint, hogy ha ő is előterjeszti interpellációját, arra sem fogja a választ elhalasztani. Kijelenti továbbá, hogy a szabályok által engedett jogánál fogva azért kérte, hogy ezen interpellátióra rögtön felelhessen, mert sürgősnek tartotta, hogy ily ügyben, ha már egyszer a kormány egy magán körben nyilatkozott, mentül előbb nyilatkozzék a ház előtt is (Helyeslés.) Ezután így folytatja: Ami az interpellatiót illeti engedje meg a t. ház, hogy nem ismételve a mennyire lehet, de röviden elmondjam az eddig történteket (Halljuk.) Miként az interpelláló úr is hivatkozott reá, én máj. 11-én elmondtam azon alapelveket, melyet iránt a két kormány megállapodott és mely alapelvek nyomán az osztrák magyar banktársulat létesítését elhatározta. Csak alapelvekről beszéltem, mert igen természetesen az egyes technikai részletek megállapításánál hozzászólója van bármely pénzerőnek, mely arra vállalkozik, hogy a kormányok által megállapított alapelvekre építse fel aztán magát az intézetet és ez alkalommal úgy, mint más alkalommal is, igenis a két kormány közt az elsőbbség adatott a nemz osztrák banknak annyiban, hogy a két kormány elhatározta mindenekelőtt őt, — hogy úgy fejezzem ki magamat, — kínálni meg azzal, hogy a két kormány által elfogadott alapelveknek megfelelően az intézetet létesítse. Többet, nagyobb előnyt nem adott és nem adhatott, mert meggyőződésem szerint legalább a két állam kormánya annak valósítását, amit maga jónak lát, nem tehette és nem fogja tehetni soha függővé egy pénzintézetnek elhatározásától. (Helyeslés a középen.) October 4-ikén, — mint ezt az interpelláció is mondja — nyilatkoztam egy interpellációra adott válaszomban az iránt, hogy igenis a két kormány a monarchia két állama közt függőben levő összes tárgyakra nézve lát — nem ugyan jogi összefüggést, s ezt hangsúlyozni kívánom, mert némelyek azt állították, hogy jogi összefüggést mondottam, de láttam oly politikai összefüggést, melynél fogva az egyezménynek egyik tárgya iránt nem lehet szentesítés alá terjeszteni a megalkotott törvényt mindaddig, míg valamennyi iránt nem lehet, vagyis hogy szentesítés alá bocsátani a törvényeket valamennyi iránt csak egyidejűleg lehet. Hogy ezen nyilatkozatok tételére a két kormány közt folytatott tárgyalások alapján teljesen jogosult voltam, ezt bizonyítja nemcsak az hogy bár oct. 4-ike is, de még inkább más. Ilike már jó meszsze van, és soha a miatt, mintha ez irányban mást mondtam volna, mint amit a megállapodások alapján mondhattam: felszólalás senki részéről nem történt, de bizonyítja ezt még más is. Midőn ha jól emlékszem odt hó közepe fele, igen elburkolta ugyan,de mintegy elterjesztve volt az a hír, hogy az osztrák császári kormány a bankmegállapodásokat nem tartja a többiekkel solidaritásban levőknek: én, — bár megvallom, némileg nehezemre esett, mert tudtam, hogy mik történtek — mégis egy october 24-én kelt levelemben felszólítottam az osztrák miniszterelnököt, megmondván, hogy én ugyan a történtek folytán ezen hírnek hitelt nem adhatok, de hogy mégis, tekintve a dolog fontosságát, engem eziránt nyugtasson meg. S rögtön oct. 25-ről keltezve vettem az osztrák miniszterelnök úr levelét, melyben e feltevést magától indignatióval elutasítja (Mozgás) és arra kér fel, hogy az ily híreknek hitelt ne adjak, minthogy ők sem nyilatkozat, sem eljárás által arra, hogy ily hírek terjesztettnek, okot nem szolgáltattak. (Nagy mozgás). Hogy a t. ház mindent, ami már egyszer szóba hozatott, tudjon, megmondom azt is, hogy azon nyilatkozatról, mely legközelebb az osztrák pénzügyminiszter által az ottani képviselők egy körében tétetett, vettem hivatalos értesítést, de vettem azon napnak reggelén, melynek déli óráiban az értekezlet már megtartatott és ennek következése az volt, hogy bár a dolog sürgős voltát tekintve elmulasztottam azt is, ami az ily fontos körülmények közt szükséges, hogy időt vegyek magamnak minisztertársaimmal a dolgot megbeszélni, bízva abban, ami meg is történt, hogy úgyis egyetértünk e dolgokban, magamtól rögtön táviratoztam, de táviratom már az értekezlet után érkezett meg, mint erről utólag értesíttettem. Ennyit a történtekről. Ami már magukat a kérdéseket illeti, egész határozottsággal nyilváníthatom, hogy május 11-ke óta a két kormány közt semmi megállapodás, mely a máj. 11-én általam jelzett megállapodástól eltérő volna, vagy azzal ellenkeznék, nem történt. Ami pedig a magyar kormányt illeti, az ahhoz, hogy a bank az akkor nyilvánított alapelvekre építtessék fel, a mai napon is ragaszkodik; valamint a második kérdésre felelőleg kijelenthetem azt, hogy hasonlag ragaszkodik a magyar kormány ahoz is, amit oct. 4-én voltam szerencsés mondani, hogy a törvények mindezen kérdésekre nézve csak együttesen terjeszthetők szentesítés alá. A harmadik pontot illetőleg pedig a magyar kormány, nem tagadhatván, hogy dacára azoknak, amiket arra nézve, hogy a két kormány ez irányban solidaritásban áll, elmondtam, az osztrák pénzügyminiszternek utóbbi nyilatkozata igen alapos feltevést enged arra nézve, hogy az osztrák ministérium, ma talán másképen akarja értelmezni a történteket, mondom, a magyar kormány első feladatának tekinti kétségbevonhatlan bizonyítékot szerezni az iránt, hogy áll-e bankügyben az osztrák kormány is, úgy, mint a magyar kormány a május 11-én általam kifejtett elvek alapján és áll-e az ügyek solidaritásának alapján, miként én oct. 4-én előadtam. S a szerint, hogy a kormány minő választ, minő biztosítékot fog ez irányban nyerni, fogja megállapítani ez ügyben további eljárását (Élénk helyeslés.) Amint a t. ház méltóztatik ezekből látni, a magyar kormány a fönforgó kérdésre nézve ma is teljesen tökéletesen azon az alapon, azok mellett az elvek mellett áll, amelyeket máj. 1-kén és oct. 4-kén közleni szerencsém volt. Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy részünkről azok valósítására nyugodtan, határozottan fogunk törekedni. Az, hogy mind erősek leszünk ez irányban, fog függni attól, hogy működésünket mind a három szempontból mily fokig fogja támogatni a törvényhozásnak és elsősorban a t. háznak magatartása. A kormány a maga részéről mindenesetre híven fogja teljesíteni azon kötelességét, amelyet máj. 11-ikén és oct. 4-én tett nyilatkozatai, melyeket ma is fenntartunk, reá ruháznak. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a középen.) Wahrmann Mór kijelenti, hogy megnyugvással veszi tudomsul ezen határozott és öntudatos választ. Ezzel az ülés 3/4 2 órakor véget ért. Különfélék. — decz... (A hiv. lapból.) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Szász Károly miniszteri tanácsost és a m. tud. akadémia rendes tagját, az egyetemes irodalom történetből egyetemes irodalom történetből egyetemi mgántanárrá lett képesítése folytán, azon minőségben megerősítette. — A m. kir. igazságügyminiszter Mészöly Gerson budapesti köz- és váltóügyvédet Dunaföldvárra kir. közjegyzővé, Augusztich Antal szentgotthárdi kir. járásbirósági aljegyzőt a szombathelyi kir. tvszékhez jegyzővé, továbbá Draskovich L. kalocsai lakost a csongrádi, Taferner Gy. zsolnai k. szolgabirósági írnokot pedig a vágbeszterczei k. járásbiróság mellé bírósági végrehajtókká, végre ifj. Kary József trencséni kir. tvszéki birnokot, az illavai kir. jbirósághoz Írnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter Dráveczky Adorján budapesti k. alügyészt hasonló hivatali minőségben a pestvidéki királyi ügyészséghez, és Geisinger Károly illavai kir. jbiróságiÍrnokot a trencséni kir. tszékhez helyezte át. A budapesti kir. főügyész Hiezel Péter kir. ügyészségi birnokot a bereg zászi k. ügyészséghez írnokká nevezte ki. . (Strossmayer püspök erdőirtása.) Általánosan tudva van, hogy Strossmayer a gondjaira bízott püspöki uradalmakban rémítő erdőpusztítást visz véghez, s ahelyett, hogy a püspök ezért felelősségre vonatnék, újabban is engedélyt nyert 400 hold erdő elpusztítására. A kormány azonban állítólag kikötötte, hogy a püspök a 400.000 frt vételárt kamatoztatni tartozzék és pedig úgy, hogy mind maga, mind utódjai e tőkének csak kamatjait élvezhessék. (Az orvostanhallgatók) ez idei bálbizottsága következőleg alakult meg: Bálelnök : Tóth L. Alelnök: Letter Gy. Jegyző: Kerékgyártó L. Aljegyzők : Jendrassik E. és Haracsek. Ellenőr: Diescher F. Háznagyok: Morelli K. és Krick Á. Bizottsági tagok: Bakó Gy., Bókay J., Farkas J., Geduly Á., Grünwald K., Illés Ignácz, Kállay Rezső, Konrád Jenő, Major Ferencz, Polgár Zsigmond, Planétek Guido, Schäffer Adolf, Távoly Gyula, Várady László, Zsigárdy. Bálorvosnak dr. Kovách József tanár urat sikerült megnyerni. Az orvosbál 1877. január 16-án a vigadó termeiben fog megtartatni. (S z e n tk uthy L.) ki egykor gyógyszerész volt s évek óta a kerepesi úti »Mátyás király« házban van fényképészete, megmérgezte magát morphiummal. Már idős ember volt. Kétségbeesett lépését, mint mondják, minden tekintetben csüggesztő viszonyai okozták. (Öngyilkos ujoncz.) Az új épület egyik szárnyépületében ma reggel riadóra egy lövés keltette fel a legénységet. Egy ujoncz azon időpontot, midőn az éjjeli szolgálatot végző altiszt a folyosóról a szobába ment felkelteni a legénységet, öngyilkos tettre használta fel; az éjjel egyik társa lepecsételt töltény csomagjából kés segélyével kivett egy éles töltényt, ezzel a mondott időben a folyosóra ment, egy ablakmélyedésben a falnak támaszkodott, a puska csövét mellének irányzó, lábujjával megnyomta a puska ravaszát és a lövés eldördült. A golyó a szerencsétlen ifjú mellét keresztülfúrta és hátul kijővén néhány hüvelynyire a falba fúródott. A fiú a középosztályhoz tartozó családból való, tettének oka ismeretlen. (Egy olasz bűnügy.)A lapok nem rég hírt adtak egy rémitő bűntettről, mely felett mintegy két hónap múlva Nápolyban ítéletet fognak mondani. Egy ember megölte kedvesét, egy tizennyolcz éves leányt, felmetszette s benső részei helyére kősót és csepüt tett, és az igy elcsonkított holttestet bőröndbe tette, elküldte Rómába, ahol csak egy hónappal később fedezték fel. Most hivatalos okiratok alapján elmondjuk e rémtett részleteit, oly tényeket, melyeket regényírónak nem szabad megírnia, mert mindenki azt mondaná, hogy elbeszélése a valószínűséggel homlokegyenest ellenkezik. 1872-ben Palazzo Vincenzo szerzetes visszajött Amerikából, hol kis vagyonkát szerzett; Nápolyban egy családnál szobát vett ki. Ez a szerzetes nem folytatott épen kifogástalan életet , amin ne tessék elszörnyüködni. Az olaszországi alsó papságot nem lehet a mienkhez hasonlítani. Kivált a délolaszországi igen szabadon él, de a nép nem tulajdonít ennek oly nagy fontosságot, mint nálunk szokás. Szerzetesünk is, ki Amerikába ment szerencsét próbálni, nyilván a tengerentúli világban feledte az állásához kötött fogalmakat és csakhamar viszonyt kötött gazdája leányával, Gazzaro Giuseppinával. A fiatal leány csak tizenöt éves volt; eleven és igen csinos leány, de balvállán némi idomtalanságot lehetett észlelni, mely utóbb igen becses útmutatója lett az igazságszolgáltatásnak. A leány beleszeretett e szerzetesbe, ki fakereskedőnek állította magát, sőt még akkor is szerette, mikor a szomszédasszonyoktól megtudta szeretője mivoltát. Különben Palazzo nagyon bőkezűnek mutatkozott ; volt pénze és ezt arra fordította, hogy ajándékokat vett a leánynak. Egy éjjel Giuseppina kis öcscse meglátta, hogy a szerzetes nővére szobájába megy. Megmondta ezt szüleinek, kik egy heves jelenet után Palazzot elkergették. Giuseppina még aznap este ott hagyta szülői házát és kedvese után ment. Mindketten egy meglehetősen hírhedt házban fogadtak szállást, ahol diákok laktak. Palazzo nem sokára megunta ez életet és egy reggel nyers szavakban tudtára adta a leánynak, hogy visszamegy Amerikába. A leány sírt, jajgatott, könyörgött Palazzonak, ne hagyná nyomorban, de a szerzetes hajthatatlan volt. Hanem aztán, úgy látszik, mégis megkönyörült a leányon és húsz frank havi pénzt ígért neki. És ezen gyönyörűséges nagylelkű válasz után elment. Este, mikor hazajött, azt tapasztalta, hogy Giuseppina eltűnt és vele együtt tizenháromezer frank bankjegyekben és török állampapírokban. Azt nem tudhatni, hogy az utóbbiakat is sajnálta-e, de annyi bizonyos, hogy pert indított és Giuseppina, akit nem tudtak megtalálni, in contum adam öt évi börtönre ítéltetett. Ez a prolog, most felgördül a függöny és kezdődik a dráma. Múlt év September 22-én a római vasúthivatalnokok azt tapasztalták, hogy egy málhadarab, melynek tulajdonosa nem jelentkezett, kiállhatatlan szagot terjeszt. Felbontották a málhát, a jelenlevők megdöbbenve látták, hogy a láda egy női holttestet rejt, melyen nincs egyéb ruha, mint ing és harisnya. Kiemelték a holttestet a ládából, kiterítették egy asztalra és ekkor észrevették, hogy a has fel van vágva és megtöltve csepűvel meg kősóval. A gyönyörű hosszú hajzat betakarja majd az egész testet, a kezeken a legnagyobb gondozás látszik. — Kicsoda ez az asszony ? kutatták a szállítási iratokat; a ládát Nápolyból valami Bouno küldte Rómába egy másik Bornonak. Ez annyit ér, mintha azt mondanák, hogy Nagy úr Debreczenből küld valamit Müller úrnak Berlinbe. A rendőrség megindította a nyomozásokat, de hasztalan. A lapok elmondták, hogy a talált nőnek kissé ferde válla van és egy szép napon a nápolyi rendőrfőnöknél beállított egy derék asszony, és könyhullatva kijelenté, hogy a kérdéses holttest tán az ő leánya. Elküldték az asszonyt Rómába és itt a holttesthez vezették. Szívszaggató jelenet volt ez. A szegény asszony zokogva, jajgatva ráborult a fekete holttestre és nápolyi pótnyelven siránkozni kezdett: — Jaj! szegény Giuseppinám! Ugye megmondtam, hogy a jó isten meg fog büntetni, szegény gyermekem ! szegény gyermekem ! Erőszakkal kellett elvinni az asszonyt a holttesttől, oly görcsösen kapaszkodott az irtózatos hullába. Az áldozat kiléte tehát tudva van, már most keresni kell a gyilkost. Ez nem könnyű dolog. Mi lehetett a bűn indító oka ? Azt nem lehetett eltalálni. Utóbb megtudták, hogy Giuseppina elitéltetése előtt hol lakott; nyomoztak azon embereknél, kik vele egy házban laktak; le is tartóztattak egy fiatal tanulót, aki iránt — mint mondják — Giuseppina hajlandóságot tanúsított. Több véletlen körülmény folytán súlyosabb gyamokok terhelték a fiút, de ő nem vesztette el hidegvérét és ügyesen kivágta magát a hínárból. A vizsgáló bíró minden kérdésére és gyanúsítására, csak ezt felelte ön a vádló, tehát önnek kell bebizonyítania állításait. Azt akarja tudni, hogy akkor meg akkor mit műveltem ? Keresse. Én nem tartozom önnek értesítéseket adni. Ha a fiatalember elveszti hidegvérét, vitatkozásba bocsátkozik, bizonyítékokat, alibiket hoz fel, melyek hamisaknak is bizonyulhatnak, akkor ő még ma is börtönben volna, így azonban elbocsátották és a rendőrség újabb nyomozásokat indított. Az idő egyre múlt, de nem találtak semmit. A közönség szidni kezdte a rendőrséget; végül sikerült constatálni, hogy Nápoly környékén több városban és faluban látták Giuseppinát, hol hetekig, hol meg hónapokig tartózkodott. Santa Mariában, San Pietro a Patiernoban, Ponte della Maddalenában az emberek azt beszélték, hogy csakugyan láttak egy csinos ferdevállú fiatal leányt, ki néhány hónapig helységükben lakott; egy körülbelül negyvenöt éves férfi szokta meglátogatni, kit nagybátyjának nevezett. Ezen ember személyleírását is elmondták, de a tettest mégse lehetett megtalálni. Egyszer a rendőrfőnök maga ment Acerrába, ahol Giuseppinát legutolszor látták; elment a házba, ahol a szerencsétlen leány lakott. Az elhagyott ház udvarán egy szeméthalmot talált; feltáratta ezt és két papirfoszlányra akadt. Összegyűrt, összetépett levélboritékok voltak, az egyikre ezen czim vala irva . »Sgr. Salvatore Daniele, strada Maddalena, 29.« Ekkor a rendőrfőnöknek eszébe jutott, hogy e nevet már Giuseppina anyja is emlegette, azt mondván, hogy ezen után tud valamit a leányról. Felkeresték a fodrásznőt, ki Giuseppinát fésülni szokta és gyakran látta együtt a leányt és »nagybátyjá«-t. Egyúttal elküldték Salvatore Dánielért, ki roszat nem gyanítva lépett be a szobába, ahol a rendőrfőnök és a fodrásznő várták. Amint ez az utóbbi észrevette, a felkiáltott : »E isto, e isto il zio di signoria mia.« (Ő az, úrnőm nagybátyja.) Salvatore Dánielét e szavak hallatára, görcsös reszketés fogta el, ájultan összeroskadt. Mikor magához tért, kérdésekkel ostromolták ; könyek közt bevallotta, hogy Giuseppinát Acerrából Nápolyba vitte tengeri fürdőre; magához hozta házába, ahol egyedül lakott. Itt a leány megbetegedett ; ő nem mert orvosért küldeni; négy nap múlva a leány meghalt. Akkor nem tudta hamarjában, hova legyen; félt, hogy gyanú hárulhatna rá, borotvát ragadott, felvágta a szegény leányt, kivette a benső részeket és azokat a csatornába vetette. Éjjel volt, a szakadó eső tovavitte azokat. Dánielé hazajött, sót és csepet vett, beletette a testbe, hogy elejét vegye a rothadásnak, a holttestet ládába tette és egy hordárral a vasúthoz vitette , elküldte Rómába. Az államügyész ez állításokat csak részben fogadhatta el. A vád szerint Dánielé bűnrészes; ő beszélte rá Giuseppinát, hogy lopja meg a szerzetest és szökjék meg. Két évig tartotta magánál elrejtve, kicsalta tőle a lopott pénzt, sőt meg is verte, ha ez vonakodott pénzt adni. Vagyoni viszonyai azelőtt elég zavarosak voltak; egy szép napon mégis vett egy sütőboltot és meg akart nősülni; a vádlevél ezt úgy magyarázza, hogy a leányt teljesen kifosztotta és most le akarta rázni nyakáról. Ha a vádló nem téved és a dolog csakugyan így esett, akkor elképzelhetjük, mily halálos tusát vívhatott e szerencsétlen leány, akit négy napon át elhagyott házba zártak. A szomszédok azt vallják, hogy egy éjjel irtózatos jajveszéklést hallottak a házból. Mi történt ott ? És most képzeljük, ahogy ez azmber felvágja e nőt, míg odakünn a szélvihar dühöng; azután a szakadó esőben tolvaj módra elviszi a belső részeket, majd megtörni a fiatal, meleg testet, ládába teszi és egész éjjel e rémes láda mellett alszik ? És másnap végig megy a városon a hordárral, aki a ládát viszi, melyet egy lökés kinyithat, vagy egy pénzügyőr véletlenül meg akar vizsgálni. Hogy ölte meg Daniele az áldozatot ? A vádlevél azt tartja, hogy megmérgezte rézeleggel; ezt az orvosok fogják egyébiránt constatálni. Ennyire jutott a rémdráma, melyet a nápolyi bíróság lesz hivatva befejezni. A „Pesti Napló“ táviratai. Athén, nov. 30. A kormány javaslata a rendkívüli intézkedések fedezésére ezéltó új adókivetés ügyében megbukott. A szavazás eredménye következő volt: 79 képviselő a javaslatra 78 ellene szavazott, két képviselő nem szavazott. Komondoros holnap beadja lemondását. Bécs, decz. 1. A külügyi hivatalban tegnap írták alá gróf Andrássy s a franczia nagykövet az osztrák-franczia kereskedelmi szerződés érvényének hat havi meghosszabbítása ügyében az egyezményt. A szerződés tehát még 1877. julius első napjáig érvényben marad. London, nov. 30. Gladstone egy levele a »Contemporary Rewiew«-ben reménye, hogy az értekezlet Konstantinápolyban a görögök sorsával is fog foglalkozni. A levél ezt mondja: A törökországi keresztény lakosság elébe teszi Anglia segítségét az orosz segélynek. Angliának ahelyett, hogy az önzés és a fenyegetés politikáját követi, inkább ajgörögök rokonszenvét kell a saját részére biztosítania. London, nov. 30. Yeddában egy óriási tűzvész megsemmisítette az idegen gyarmat egy részét. Béva, deczember 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 137.30. Angol-magyar —.—. Magyar hitelrészvény 97.75. Lombard —.—. Municipalis bank —.—. Által. építő-bank —.—. Magyar sorjesgy —. 1864-es—.—. Napoleond’or 10.17—. Magyar földhitel —. Angol-osztrák 68.50. Franco-magyar — Államvasp. —.—.Unió bank------. Angol épitőbank—.— 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. A gabnatőzsdérőll. Budapest, deczember 1. Gyenge kínálat miatt a búza ára ma ismét 10 krral emelkedett, a vételkedv folyton jó, az üzleti forgalom körülbelül 10.000 méter mázsára ment, a többi gabnafajok jegyzései változatlan maradtak. A mai hivatalos árjegyzések következők: 74.6 kgrs 10.05 — 11.85 ; 75.5 kgrs 11.25 — 12.10 ; 76.5 kgrs 11.60—12.55 ; 77.3 kgrs 11.85—12.45 ; 78.3 12.05—12.60 ; 79.2 kgrs 12.20—12.75. A mai eladások következők : Tiszai 200 mm. 77 kgrs 12.65, 400 mm. 78 kgrs 12.87/2, 300 mm. 76.6 kgrs 12.87/2, 200 mm. 73.7 kgrs 180, 400 mm. 78 kgrs 12.95, 300 mm. 76.2 kgrs 12.40, 300 mm. 76.8 kgrs 12.75, bajai 1500 mm. 75 kgrs 12.00, 2000 mm. 76.6 kgrs 12.30, pesti 600 mm. 77.3 kgrs 12.30, 600 mm. 74.6 kgrs 12.30, bácskai 300 mm. 73.7 kgrs 11.60, mind 3 havi fizetésre. A határidőüzletben rozs, tengeri és zab ára szilárd, a jegyzések következők: Búza tavaszra 12.40 — 12.50; rozs tavaszra 10.10—10.45; zab tavaszra 8.55—8.60 ; tengeri, bánsági május—júniusra 6.80 — 6.85; 5.000 m. mázsa bánsági tengeri május—júniusra köttetett].75 és 680 krajczárért. Az értéktőzsdéről. Budapest, decz. 1. Az előtőzsdén igen élénk hangulat uralkodott az irány azonban csökkenő alakot öltött és a speculatió illetőleg a forgalom főtárgyát magyar hitel részvények képezték, melyek 97.50-en kezdve 96-ra csökkentek, osztr. hitel részr. 135 után 135.60-ig vásároltattak és 135.80-on maradtak. A déli tőzsdén pangott a forgalom, üzérkedő papírok tartósan lanyhák,helyi értékek azonban szilárdak voltak, de csak igen gyéren fordultak elő, befektetési értékek pedig egészen elhanyagolva maradtak, valuták ismét emelkedtek. Osztr. hitel részvények 135—135-en, magyar hitel részv. 95 után 96-ig javulva, fővárosi takarékpénztár résv. 93 on keltek. Victoria gőzm. részv. 273.50tel eszközöltek kötést, Luiza gőzm. részv. 173-ra emelkedtek. Váltók német helyekre és markjegyek 62.95—62.70-ig keltek. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, decz. 1. Búza tavaszra 12.65—12.75. Rozs tavaszra 11.00 — 11.10, magyar 10.90 —11.00. Zab kereskedelmi 8.60 — 8 70, tavaszra 9.10—9.15. Tengeri (kész áru) 6.46—6.50, május—júniusra, 7.30—7.40. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, decz. 1. Az előtőzsdén magy. hitel részvényekben élénk forgalom fejlődött, kezdetben azok 97-ről 99-ig emelkedtek, később azonban a kínálat több felöl rohamos alakot öltött minek folytán 94.50-ig lenyomattak és úgy is maradtak. Egyéb értékek meglehetős szilárdak, osztr. hitel 137.10, anglo 68.50, papirjáradék 60.20, 20 frankos arany 10.172. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos. Adva Tartv» Adv« .Vartv» Bécisi tőzsde* Magy. ált. municipalis 200 frt 40% ..•••*. .jj — . 74 50 75 10 1 Osztr. nemz. bank............................•••••*•• 817 ~ 819 — Rudolfpálya, 300 frt, 5%..................................................... 71 ^ __, ■KT 3Q Unicbank 200 frt 70°/„............................................................ «5 76 4* 25 » • ■ ......................................• • 69- «9 61, i " Rlső erdélyi pálya 200 frt ezüst...................................... J'5 ,n 500------------,-------------------------------------------. _ ,--------,-------- —- E. Közlekedési vállalatok részvényei. Állampálya 500 frank 3«/0.................................................« _ ,49 IL' «. Tart». Alföld-fiumei pálya 200 frt................................................. 93 ~ 83 5 1 kiég. hál. 3»/„ '. ' '. '. “ 149 10 . Albrechtpálya 200 frt.......................................................................................~ “ » I. kibo. 200 frt 5» ............................................ A. Államadósság 1OOfrt. ---------------------------Battaszék-Domb................................................................................. ~ — 85 — „ II. kib. 200 frt 5°/„....................................... .., Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. ......................... 389 ~ *®1 “ Déli vasút január—Juli. 3% 600 fr....................................... ., 6 Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pre. . . ^ 60 10 Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................................ • • _ _ ... ” «tmwI» co°^° ”................................. 50 $3 —' ; J ■ febr-aue 5 nrc. . . 6,0 5 5 60 Í0 Eperjes-tamow. 200 frt............................................................ ~ — . 200 frt ez. 5% ............................................ ” ou i ” ” ezüstben ian—jul^ Cnre . . «« 86 6« Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................ ! I*5 « 1875—1876 6% 500 fr....................................... arpril-oct. 5 p. 85 66 - Ferencz József pálya 200 frt ezüst. . ............................ 119 MO200 . 1877-1878 6% 500 ......................................... Sorsolással 1839-ből egész sorsi p. p. . . . ISON IS.2 - Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . ....................................... “ “ — ' Tiszavidéki . ...........................5%................................ 7151 70 , 1839-ből ötöd * ' 250 252 — Lajos Károly pálya 200 frt p. p............................ 1995 ]99* .Jj Tramway 22 év kispr. . . . , 5%........................... I® rí 1 ” 1854-ből 250 frtos”l»/„” ”........................... h,25 L 3 SS Kassa-oderbergi pálya 200 frt........................................... 84 60 f 5 — 1 Magy.gácsországi 200 frt e. . . 5% ..... . ~ ** 39 * ISBn-bó1500 50/ ”............................ ll)7- tub • I Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . . . 4 . . M?- 114 — Magy. északkeleti 300 frt . . 5«/............................... _ ' ** * 186)-bel 100 * w”.................................... 4 V 16 26 Osztrák magyar Llyod 500 frt p. p...................................... 215 - S05 Magyar keleti 300 frt . . 5»/J........................... « C6 f® ” 801-ből top ” .................................... is*- lái 25 Osztrák-északnyugati 200 frt . ....................................... H* 60 115 50 Magy. keleti II. k. 390 frt . . 5'/„................................................ Comp( járadéktér) 42 lira" ! ! ! .’ .' I '. ! . S3 - *i - , „ . (Lit. B.) 200 frt.................................. - - -- Magyar nyugati 300 frt . . 5'/„........................... “ --------. Áramjószági jelz záloglevél 12.' frt 5%.......................... 14n — 140 60 Rudolf pálya, 200 frt. ... . ............................................. -Osztr kincstári te'vek p 1 7 07 m 97 71. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst............................................ 61 -- 70 - - . Osztr. kincstári jegyek 5y........................................................ 'HU W U‘ Állampálya^OO frt p. .............................................................. 26' ~ *411 - I. Magánsorsjegyek. B. Földtehermentes. 100 frt 1. p. Titzaf pálya°200rfrt 164 — 166 — Hitelintézet 100 frt . . ................................................. ~ 199 " 1 * Récsi Tramway 200 frt ................................. 81 — 88 -0iary 40 frt p. p.......................................................................... 29 6 .30 50 S S't :::::: ::::::: T, ?! Mr«^Är. :::::: »1« :::::: : Üs llí i Kra^nai^karinthiai és tengermelléki 5% * - - - - ti 7 -- 1 nyugaS szehérvár-gráez 200 M i ! ! ! 82,1 . . . J ; . . ; I Horvát-tótországi 5% ........................................................... ......... ~ 1 Pálffy 40 frt p. p........................................................................ 2g &{, 29—' Morvaországi 57„............................................................ ,0(' ~ JA. p KemntrlAVnlph Rudolf-alapitviny 10 frt..................................................... tj 5fl 14 -1 Alsó-ausztriai 5................................................................... IOO 75 101 55 *. ZAlOgleVCleK. [Salm 40 frt p. p!......................................................il. 4' 25 40,5 Felső-ausztriai 5n........................................................... 98-- Osztrák földhitelintézet sors. 50/0....................................... 0é — 106 fő Salzburgi dijsorsjegy 20 frt................................................ l8 — 18 60 Salzburgi 5n .................................................« • t Q I 33 éves visszafizetés 5% ............................................ H* 50 90 St. Genois 40 frt p. p............................................................... 1'4 ^0 35 — SZI?f,Z.ai 5”............................................................ Sí’60 rí rA Cseh jelzálogb. 5%......................................................* . 363 Stanislau városi 20 frt............................................................ 18 7s 19 21 Erdély1 6/6............................................................ n. - '8 00 Nemzeti bank p. p. 5»/„sorsolás....................................... — _-------Triest város 100 p. p. 4’/.%.................................................... 118- 11» —1 Stájerországi 5................................................................... ,r 60 »7 tu o. c.5 /............................................................. 97 - 97 20 » 60 p. p. 40'/. •........................................... 58- 59 _. ! Tirol! . ................................................................... . ~ ~ Magyar földhiteltársulati 34 év 5'/.%....................................................................Waldstein 20 frt p. ...................................................................... J2 '3 26 lernest Bánság o% . . .. • • *............................ 'J 50 ■ — földhitelintézeti 50/.%............................................ 85 25 85 'f Windischgrätz 20 frt................................................................ 9755 27 75 1 Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal 71 50 2 P 6°/ arany........................................................... • • 96 60 97 — Magyar 5% • • • • • • • • • ................................. "3 25 1 71— » kereskedelmi bank 23 év ••••••. -----------------— — díj 1867-diki sorsolási záradékkal............................ s~ 35 • jelzálogbank 5Vt° 10................................................. 76- 78 50 Váltók (három hóra). r Hídé tüvlfiklcenniilr Ansterdamra 100 frt hollandi ......................3 %, J® I C. MAs közkölcsönök. G. Elsőbbségi kötvények. Aug.burgra 100 bír máik . ...... 4 «/a . ^ Duna-szabályozási 5''/ 100 frtos...................................... 5 — i! 5 r5 Berlin 100 bír. márk ...................................... /o . . . f Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5%............................ 98 - 98 5 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5%................................. *3 76 61 Frankfurti 100 bír. mark................................14*/,“/» •* ~ | Gömöri záloglevél 5% 150 frt........................................... Albrechtp. 300 frt 5%........................................................... — — 64 60 Hamburgra 100 kir. mark................................ "/ ” " ’ Magyar nyeremény 100 frt................................................. .7 £, 68— Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 6%.........................................................................Más német város..................................................... */ 71 80 1 50 frt................................................. 67 80 68 Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. . "... .----------------------Brüssel! 100 frt . ...........................................0 T .97 en Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 6% ... . _____________. . , 300 frt e. 5%................................................. 94 76 Londonra 10 font sterling . ........................... % fO TM „ 1874-ki 10 L. ,«»/„................................................. OS _ 96 e0 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt................................................. 91 75 92 Lyonia 100 frank................................................5% ------- . kölcsön 1871. 30 mii.................................................. ...................... . „ 1862-iki............................................................ 90 25 90 76 Milano 100 lira .............................................................. .........~ , 1873-iki 54 mii. 6% ......... _ „ , 1869-iki ............................................................ 88 88 M Marseille 100 frank............................................; «V szőlődézsma-váltság 100 frtos. ...... 70 60 71 25 n r 200 frtos ........... «8 — 78 50 Paris 100 frank ......................................................' .'r. . Pest városi 6“/............................................................................... _ I ____Eperjestamowi 300 frt.......................................................................................................Pétervár 100 rubel...................................................0 . ~ ” —: Török vasúti 400 frank...................................................... 145 11 75 Ferdinánd északi pálya 200 frt p. p. ...... 100 —--------Zürich 100 frank...................................................4 „ . “ ‘ _ _ 145 frank befiz................................................... _ w „ „ 100 „ o. .. ...... 96 — — — „ „ 100 „ ezüst 5% .... 108 — 100 76 , ... 1 Ferencz Józsi , 200 „ ....................................... 91 51 92 - Pénzek árfolyama- 10. Bankok részvényei. Pécs-barcsi „ 200 „ ezüst............................ - '9 - Cs. arany.................................................................................... 8 0« «07 Károly-Lajo. ^ ^300 ................................................ 19 6 0 ~ - osztrák-m. gyar 8 fr. arany................................................. .......... Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés ... (0 50 71) » ” „J* ......................................................... ** ~ 0 6 10 frankos arany...................................................................... 10 17 10 18 Angol-magyar bank 100 frt. n.... — -----------------» » tv” ................................................. 20 márk*, darabja...................................................................... 120 12 50 Bécsi bankegylet 100 frt.......................................................... f.4 — 58 — venft L * ................................................. 171 Sovereign.......................................*.......................................... 12 70 12 8 3 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40...................... ..........— Kassa-oderbergi ^ ^ _\,.k...................... 84 76 Orosz imperiale .................................................. . . . . — -----------------| Magyar földhitelintézet 200 frt.............................................. *3— 28 fO Lembergi-czern.-jassyr palya 300 ht ezüst...................... “ ~ Mári .Terézia-tallér......................................................................................................... Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . ................................ 137 70 137 49 » » ” » tj ' ikb? • • • • 76 ,5 77 25 Ezüst...................................................................... 115— 11625 Magyar ált. hitelint. 200 frt................................................. 98 60 99 5 • ” ” ” ttt ” • • • • 77 - 78 ^ Egyleti tallér....................................... . . ( I S . :----------------------Pesti kereskedelmi bank, 500, frt ....................................... _ _ _ * » » " tv ” is?» • • • •--------88 f!l Török arany líra ... 1 1 . 1162 1165 Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt...................... 650 — «65 — - T, ». -0/' _ _ ” v' ” 01 ' ‘ i---------------------Német kir. bankjegy 100 márk ......... «2 *5 82 76 Franciosztrák 100 frt ........... . OSZtrák-Lloyd .»Vop. P........................................*.1‘ — _ — — Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% .... 88 ~ 88 26 ______________________________________=========S===SSSSSSS^^SacBiiwBBf Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában,Budapest, barátok-tere 7ik. szám, Athenaem-épület, NYILT-TÉR. Hr kprn Lipik-jódfürdő orvosa lakik IIl. IVÓII holdptcza 7. sz., rendel 2—4-ig