Pesti Napló, 1879. január (30. évfolyam, 2-27. szám)
1879-01-02 / 2. szám
tes jelett tett a helyzetről s a már foganatba vett védelmi munkálatról; a jégtorlódásra nézve kifejté az előbb tartott szakértői értekezlet véleményét, mely szerint a torlasz még most nem ad ugyan okot az aggodalomra, de jövőre félelmesebbé válhatik , ha a felső vizek jegei erősebben megindulnak nem találnak a várasnál akadálytalan utat eltakarodásra.A nagyobb jégtorlódás miatt előállhat hamos duzzadás veszélyességének megítélésére hangoztatott, hogy a város alatti töltések jó hannak ugyan s átlag 27—28 láb vízmagasságig, de a külső töltéseknél nem így áll a dolog ; e*lag mindenütt egy lábbal alacsonyabbak ; a társi,műi töltések meg épen csak 25 */a láb vízmagasságot bírnak el, s e szerint a jégtorlasz okozta duzzadások eshetőségeinek megítélésénél nem a vár melletti kitűnő karban levő töltések szerint kell megítélnünk a helyzetet, mert a veszély nem innen, hanem házból fenyeget, ha válságos helyzet talál beállani. A vízvédelmi bizottság, méltányolva az elnöki előterjesztésben előadott s komoly számításbavételt követelő körülményeket, helyesléssel vette tudomásul a tanácsnak a jégtorlódás eltakarítására már előleg foganatba vett intézkedéseit. (A csőd áldozata.) Ma délután temetik el Győzy Pált, az ismeretes hatvani-utczai papírkereskedőt.Közbecsülésben állott jellemének tisztasága és jótékonysága miatt. Üzletében évekkel ezelőtt perselyt állított fel, melybe mindenki, ki üzletében a téntát használta, kis adományt vetett. Ily módon évenkint több mint száz forint gyűlt be a gazdasszonyok egyelete javára, úgy hogy az egylet más kereskedőket is felkért e szép példa utánzására. Múlt évben Győry is áldozata lett a mostoha viszonyoknak. Csődbe jutott, rááldozta minden vagyonát, hogy becsületét megmentse; a törvényszék mindazonáltal egy havi fogságra ítélte. A szerencsétlen kereskedő ezt annyira szivére vette, hogy megőrült és gutaütés érte. Három hónapig feküdt betegen, míg végül a halál megmentette szenvedéseitől Béke poraival. (Parádról) Írják nekünk: Kövér Gusztávné asszony által jótékony czélra indítványozott 10 kros tombola játékok rendeztettek a parádi timsós fürdőben az 1878. évi fürdőidény alatt, az ottani fürdőkezelő tiszt Klinkár Emil úr által. Ezen alkalomra bejött 24 azaz 24 frtot a parádi iskola részére Kozma József plébános és az iskolaszék elnöke átvette. (Az Örsz. nőképző egylet elnöksége a legmélyebb köszönettel hozza nyilvánosságra, hogy az egyesület tanintézete javára decz. 14-én rendezett művészestély jövedelméhez még utólagosan királyné ő Felsége 100 frtot, József főherczeg 50 frtot és Koburg herczeg 20 frtot küldeni kegyeskedtek. (Sopron városa köztárházakat építtet.) Sopronból jelentik, hogy a város már ez év január havában egy köztárházat fog megnyitni, mely vasúti kapcsolatban lesz a győrsopron-ebenfurti és az osztrák déli vasúttal. E tényt elég lesz egyszerűen regisztrálni: a »fővárosi atyák« elszégyelhetik magukat, hogy a köztárházak ügyében nem tudnak semmire menni, míg nemcsak Bécs és Prága, de már egy magyar provinciális város is megelőzte a fővárost. (A népnevelők egyesülete) január hó 11-én, szombaton, a polgári lövész társulat dísztermében a budapesti tanítók segélyegylete által tombolával összeköti táncrvigalmat rendez. A rendező bizottság Zichy Antal, tiszteletbeli elnök. Schmidt M. Ferencz, elnök. Jablonszky Lajos, pénztárnok. Kovács Ede, jegyző. Lakits Vendel, alelnök. Ekker Antal ellenőr. Egy személy-jegy (beléptijegy) ára: 1 frt. Jegyek a meghívó alapján kaphatók: a r. b. tiszt. elnökénél, VIII., muzeum-utcza 8.; az elnöknél, VII., király-utcza 77.; a pénztárnoknál, VIII., őr-utcza 3.; Zilahy S. könyvkereskedésében, váczi-utcza 12. és a r. b. tagoknál. Egy tombolajegy ára 10 kr. (Zichy Géza gróf.) ki balkezü zongorajátékával általános elragadtatást keltett a múlt párizsi világkiállításon és a walesi herczeg termeiben, jan. 2-én az irói segélyegylet javára fényes műsorú hangversenyt rendez. («A névtelen hősök«) Erkel Ferencz új dalművét, »a Névtelen hősöket« február-hóban szándékoznak szintehozni a nemzeti színházban. A próbák és a szükséges előkészületek már nagyban folynak. E dalmű szövegét tudvalevőleg Tóth Ede írta. (B á r t f á ró 1) Írják nekünk: Rég, emberemlékezet óta nem sújtotta városunkat oly nagy csapás, mint a múlt esztendőben, de nem is nyilvánult soha lelkünket annyira megragadó módon a fejedelmi kegyelem és honfitársaink részvéte irányunkban, mint nagy szerencsétlenségünk eme napjaiban. Ő Felsége a király első volt, ki a nagy csapás következményeinek enyhítésére 1000 forintot küldött; a példát csakhamar követték: megyés püspökünk Schuster Konstantin, Kaczvinszky Viktor, a jászói prépost, a kassai káptalan tagjai, Juhász Norbert, kassai tankerületi főigazgató és számtalan polgártársunk. Ezen nagylelkű adományozóknak mintegy 3000 fztra o. é. rúgott könyöradományai, mindjárt megérkeztükkor szétosztattak, a távolabb megyékből azonban folyton, még deczember hóban is érkeztek segélypénzek, melyeknek egybegyűjtött összege ismét mintegy 3000 frt o. é. közvetlen a karácsonyi ünnepek előtt szétosztatván, a tűzkárosultan is örvendhettek az egyház által örömnek szentelt eme napon. Midőn ezt nyilvánosságra hozzuk, föl kell említenünk a szomorú esetet, mely megzavarta a karácsonyi örömünnepeket. A városi tanács jellem és jogi képzettség tekintetében egyik legkitűnőbb tagja, Benedik Gusztáv váratlanul elhunyt, nagy fájdalmára családjának és Bártfa sz. kir. városnak, melynek 43 évig tisztviselője, jegyzője, főbírája, kapitánya, polgármestere, tanácsnoka és az 1877. XXII. t. sz. életbe lépte után, midőn a városi jogszolgáltatás ismét jelentős és nehéz feladattá lett, ismét bírája volt. — A köztisztelet és szeretet, melyben ő általánosan részesült, a legmeghatóbb alakban nyilvánult temetése alkalmával. Béke poraival! (Szörnyű gyorsaság!) A következő levelet vettük: Trencsén megye Tursovka községe körülbelül 3000 lakost számlál, a miből önkényt következik, hogy a tényleg iskolába járó tankötelesek főösszege meghaladja a 200-at. Ami az általános védkötelezettségnél nagyon gyakori most, az egyik tanító hadköteles és az őszi mozgósítás alkalmával behivatott. Mit csináljon a község tanító nélkül ? Vagy képes egy ember 200 tanulót oktatni? Felfolyamodik a minisztériumhoz, s a tanító felmentését kéri. A község várja, várja a végzést, hogy majd annak eredménye szerint intézkedik . Vagy visszatér a tanitó, vagy elutasittatik a kérvény és akkor az időre, mig a tanitó Boszniában lesz, alkalmaznak egy segédet.— De a község biz hiába várja, se szűr, se posztó, tanitó sincs, végzés sincs! Valahára visszatér a tanitó Boszniából és mit nem tesz a gonosz fatum ? majdnem ugyanaz napon küldetik vissza Tursovka község kérvénye, hogy hát »elutasittatott, a tanítónak be kell rukkolnia.« Dictum factum úgy történt az urnák 1878. esztendejében. (A pesti s budai közúti vaspályatársulatok) egyesülése ténynyé vált, amennyiben t. i. a pénzügyminiszter engedélyezte a margithidi lóvasutat. Ezen összekötő vonal képezte eddig is az akadályt, mert a két társaság már rég megkötötte a fúzió iránt a szerződést. A pénzügyminiszter hír szerint jelentékenyen kisebb összeggel elégedett meg az eredetileg követeltnél. A budai társaság rövid idő múlva összehívja a közgyűlést. A 110,000 frt vételár, mely a felszerelvényekért (lovak és szerszám nélkül) s az épületekért jár, a követelések kielégítésére fordíttatik s bár az államnak is van a budai vasúton egy 10— 20.000 frt követelése, de ennek levonása mellett is jutni fog egy-egy részvényre a legrosszabb esetben 20 frt. A pesti társaság valószínűleg már februárisban átveszi a forgalmat s ha csakhamar a margithidi vonalhoz lát, lehet, hogy a nyáron a ludoviceumnál válthatunk már jegyet a zugligetbe. A szolgálati személyzetet a legnagyobb részben állomásukon hagyják. (Hymen.) Fehér János gymnáziumi tanár legközelebb eljegyezte Gajáry Ottilia kisasszonyt, Gajáry Károly, Modor városa orvosának kedves leányát. (Szülésznői tanfolyam.) A budapesti sir. tudományegyetemen a szülésznői tanfolyamra a leiratások január 11-én kezdődnek. (Mosch Károly öngyilkossága.) Tegnapi lapunkban említettük, hogy Mosch Károly helyiek illatszergyáros decz. 3- án Aradon megmérgezte magát Az esetről a P. J. a következő részleteket közli: Mosch körutat tett a vidéken, hogy adósaitól leszedje a hátralékokat és épen hazautazóban volt. Vult hétfőn Aradról azt írta nejének, hogy nem sorára hazajön, leányának pedig, ki a »Magyar király« épületben levő illetszerüzletet és a gyárat vezeti, az utóbbi napokban megrendeléseket is eszközölt vidéki vevők számára. Kedden délben Primayer úrnak, egy régi barátjának azt írta, hogy mire e sorokat megkapja, ő már nem lesz az élők közt, utasításokat adott neki vagyonát illetőleg, s egyúttal egy csomagban Almay úrnak, a Wurm-udvar tulajdonosának megküldte a házára vonatkozó összes számlákat (Mosch Károly volt a Wurmudvar administrátora) és egy nagyobb pénzösszeget, Almay úr tulajdonát. Este Primayer úr egy csomagot kapott, mely az elhaltnak óráját, gyűrűjét és a nejébe irt búcsúlevelet tartalmazta. De a levelet még nem lehetett Moschnéval közölni. A szerencsétlen nő tegnap még nem tudta, hogy mily csapás érte. Csak annyit közöltek vele, hogy Mosch Aradon megbetegedett és állapota aggasztó. De már ez a hír is annyira felizgatta, hogy az orvos megtiltotta a gyászhírt vele közölni, mert attól lehet tartani, hogy a szegény nő megőrül, már most is mindenféle rémlátományok izgatják; ha valaki közelébe jön, a legnagyobb izgatottságba jön, mert attól fél, hogy férje halálát fogják vele tudatni. Hogy mi indította Moscht a szörnyű tettre, még bizonytalan. Gyárüzlete jól ment ugyan, de az általános üzleti pangás nem hagyta érintetlenül. Vidéki vevői közül évről-évre mind többen szüntették be fizetéseiket és a többiek is igen lassacskán fizettek. Mosch már a nyáron panaszkodott a rosz üzletmenet felett és azt mondá egy barátjának, »nem érdemes ennyit vesződni, hogy utóvégre mégis csak tönkre menjen az ember. Legjobb volna, ha főbe lőném magamat.« — Mosch több ipari és kereskedelmi vállalatban is vett részt és nagy veszteségeket szenvedett, nevezetesen az I. magyar kőszén-részvénytársulatnál. Más részről azonban azt hiszik, hogy Moscht csak exaltáczió indíthatta öngyilkosságra, mert vagyoni viszonyai erre nem adtak okot. Indokolja e feltevést az, hogy Mosch szívbajban és gyakran vértolulásokban szenvedett, másrészről meg különczködött. Pár évvel ezelőtt a szabadkőművesi intézményért rajongott és nagy összegeket költött rá, majd meg a halászatra adta magát, halastót vett bérbe és sok időt töltött itt. Mosch szülei lengyel nemesek voltak, részt vettek az 1830-diki forradalomban és ezért menekülniük kellett, Brünnbe vándoroltak ki. A harminczas években Mosch megismerkedett Boskovitz pesti kereskedővel és ezzel együtt átvette a »Magyar király« épületében levő illatszerüzletet, melyet halála napjáig vezetett. 1838-ban alapította a király-utczai 97. sz. a. illatszergyárat, mely immár negyven éve hogy fennáll Mosch jövő évben ünnepelte volna ezüstlakodalmát nejével, sz. Pázmándi Kempelen Gizella asszonynyal; hét gyermeket (négy fiút és három leányt) hagyott hátra, kik közt a legfiatalabb még csak 13 éves. Egyik leánya, Balázsovits ügyvéd neje, két évvel ezelőtt halt meg. (Kolozsvárott) nagy senzácziót kelt egy ifjú nő, K. Mari öngyilkossága. Mint hírlik, benső viszonyban állott. Nagy Imre tanárral, ki nem rég megölte magát. K. Mari tegnapelőtt gyufáról leszedett foszforral követett el önmérgezést, melynek áldozata lett. (Haláleset.) Fischer Sarolta szül. Wallfisch Fischer Ignácz helybeli kalapgyáros neje, deczember 31-ikén, életének 31-ik évében elhalálozott. (A boglyakemencze áldozata.) A Debreczen beszéli: Tolvaj Bálint 60 éves agg majoros volt a Debreczen városa határában levő paczi erdőrészen birtokos Hatvani Józsefnél. Deczember 28-án este egyidejűleg az öreg magában üldögélt szobájában haza várva a városba bevásárlás végett távozott feleségét. De az asszony késő estig sem tért meg és igy a majoros nehány zsíros tüskét rakva a kemenczébe ledőlt nyugodni. Később valószínűleg fölkelt és nehogy a szobája hirtelen kihűljön a kemencze előttéjét egészen leeresztő. E tette azonban halálát okozta. A lassú és tökélytelen elégés következtében kifejlődött szén gőz, mely az elzárt boglyakemenczéből is utat talált magának, lassan kint egészen betölte a szobát és az édesben szunnyadozó öreg majorost örök álomra szendeltté. Valamelyik juhász éjféltájban véletlenül nyitott be az öreghez, ott is majd leütötte lábáról a gyilkos gáz, roszat sejtve levette rögtön ajtót, ablakot nyitott, gyertyát gyújtott — de a majorost már halva találták fekhelyén. Holttestét a kórházba szállították és az orvosi látlelet fuladás okozta szélhűdést konstatált a halál okául. (Az afghánok izraeliták.) Az afghánok Saul zsidó király utódainak tartják magukat és dicsekednek izraelita származásukkal, de sértésnek veszik, ha »zsidók «-nak nevezik őket. A »Makhzan-i-Afghani« cz. könyvben Nimat-Ullah, ki Jahangir császár udvari történetírója volt, azt írja, hogy könyvének megírásánál kiválóan segített neki Haibat khán és e nagy tudományú férfiú összegyűjtötte és rendbeszedte az afghánok családfáját, mely felmegy Jakub és apjukig. Egyébiránt azon állítás, hogy az afghánok izraelita eredetűek, más régibb afghán írók könyveiben is előfordul, akik — a legtöbb mohamedán író állítása szerint — a legjobb forrásokból merítettek. Tajik, a keleti afghánok híres szentje, a »Tazkiart-ul-Abarar« cz. könyvben körülményesen bizonyítja az afghánok izraelita voltát. Egy angol író a Timesban arra figyelmeztet, hogy van egy ötszáz évvel ezelőtt megjelent afghán könyv, ahol el van mondva, hogy Banji emir (Harun-al-Rasid kalifa kortársa) több Mózes vallású izraelitának megengedte, hogy letelepedjenek az ő birodalmában, kímélj meg ma ezen ellentállhatatlan csábító csevegésétől. Annyira elfáradtam a magam bajától, hogy nincs kedvem elvállalni a mások terhét. Guy jó szerencséje annyira kifáraszt, mintha magamnak kellett volna azt hajszolnom. — Légy nyugodt. Hosszú levelet írt és a kalandokról szóló részt mellőzni fogom. — Hát mi van még benne ? — Igen érdekes leírása egy híres festménynek. — Ah! ah! Azt mondod, hogy ő Milanóban van. Akkor nyilván a híres Leonardo-festményről beszél. Régen tudom, hogy a Romainek, apa és fiú egyaránt, tudnak erről gondolkozni és írni. — Ugyan mi lett, Martial, hogy ma este oly malicziózus vagy ? — Mert olyan ügyesen választottad meg az időt. Te boldog vagy, én meg dühöngök. — Jobb szeretném, ha örömömet veled közölhetném, mint hogy boszudat rajtam kiöntsed. — Látom már, hogy nincs menekülés! sóhajtott fel Martial. Beszélj hát, önző. Mit írhát Guy a ti nagymestertekről, folytatás a szobrász, keresztbe vetette lábait és kezeit keresztbe fekteté, mint a ki el van ítélve egy unalmas história végighallgatására. Romain elbeszélő kedvében volt és a kedvetlenség e nyilvánulásai nem riasztották el. — Egy délutánt töltött a híres dominikánusoknál, kezdé a festő. Lelkesedése, melyet nekem körülményesen leír, méltó a halhatatlan Leonardihoz. Képzeld csak, rendőröket kellett hivatni, hogy Guyt kivezessék a zárdából. Nem akart kimenni a refektóriumból. — Hát szerzetes akart lenni, vágott közbe Martial, óh, váratlan megtérés! A művészet mily csudát eszközölt! (Folyt, köv.) **HXamF*■■ «r ■ summa* ■ mm ■■ Min ■■ Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmib nyomdai részvény-társulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület. Közgazdaság. Vegyes faizek. (A városi 3 és 5 milliós kölcsön kötvényekből), ma d. e. 10 órakor következő számok huzattal ki. A 3 milliósból 11 drb 100 frtos é. p. 480 214 215 318 377 284 213 422 452 511 és 535. 2 drb 500 frtos é. p. 65 és 21 sz. és 22 darab 1000 forintos é. p. 155 158 1244 384 1467 1093 314 1539 441 1492 312 2478 1462 2036 1499, 1528 2281 633 2338 442 1735 és 806 számok. Az 5 milliósból kihúzattak: 29 drb 100 frtos é. p. 1911 3198 484 2632 3237 1337 363 3178 4430 221 3243 1531 857 2965 376 2579 1629 869 3582 2974 3923 4373 2740 3356 1315 3423 3503 2028 és 1421 sz. 24 drb. 500 frtos é. p. 2541 2708 2811 2687 2697 1998 2841 1870 405 1663 2683 2930 1848 283 1555 2171 1783 2862 326 2238 541 611 2248 és 1019 sz. Végül 24 db. 1000 frtos következő számokkal: 2711 1609 271 144 760 767 2402,2445 1991 1544 2366 2836 1481 1150 2883 2816 2420 2573 2073 549 512 2459 372 és 1820. A 3 milliósból jelen húzás a 17 d ik, az 5 milliósból pedig a 15-dik. (A magyar bor Romániában) felirat alatt a Bukaresti Híradó a következőket közli: Bukarestben legalább is 20— 25 nagyobb kereskedésekben és vendéglőkben, kirakatokban természetben kiállítva, és az étlapokban kiírva látjuk a magyar borokat. A magyar borszállítók többnyire Palugyay (Pozsonyból), Rrtike (Pécsről) és az »erdélyi pincze egyletből« (Kolozsvár) állanak. De nem nagy becsületünkre válik a nevezettek borszállítása, mert a boroknak nagyobb része roszasága miatt ihatatlan, mig csekély része a középszerű jóságon is alul áll, és mégis oly méregdrágák — nevezetesen egy fél litter közönséges, de gyakran igen rész bor ára öt frank. Az »erdélyi pincze egylet« ihatatlan »riesling«-je négy frank üvegenként. Pedig a jó, hamisítatlan magyar, de főkép erdélyi borokkal lényeges üzletet lehetne itt csinálni. Miért is az erdélyi bortermelőket ezennel felhívjuk, hogy vegyenek maguknak annyi időt és tartsanak egy értekezletet, hogy miként lehetne Romániában az erdélyi borokat megkedveltetni. Adják a borokat úgy mint azt a természet adta, és Romániában az erdélyi bortermelők fényes üzletet csinálhatnak. Még egy megjegyzésünk van az »erdélyi pincze egylet« vignettjeire. Azokon a kétfejű sas van, ami valóban megrovandó. (A troppaui sikkasztás és a bécsi tőzsde.) Az osztrák hitelintézet igazgatósága tudvalevőleg bizottságot küldött ki annak kiderítésére, igaz-e az állítás, hogy az intézethez közel áll néhány czég a troppaui sikkasztást a tőzsdeközönség rovására kizsákmányolta. A bizottság működéséről jelentést terjesztett elő, melyet az igazgató tanács már helyeslőleg tudomásul is vett. A jelentés szerint a bizottság működése következő két pont elérésére irányult: 1) vájjon a hivatalos kötelességnek a hitelintézet kebelében való megszegése utján jutott e nehány egyén a troppaui események közététele előtt azok tudomására s igy nyert e alkalmat, ez eseményeket lehetőleg kizsákmányolni és 2) ha ez nem történt, mi okozta decz. 18-án este az árfolyamok roppant hanyatlását A bizottság az ügyet tíz ülésben tárgyalta, több jegyzőkönyvet átvizsgált s tizenhat egyént szóbelileg kihallgatott. Hornboltl, Weisz és Mauthner igazgatók vallomásaiból s Putzger igazgató leveleiből kiderül, hogy a troppaui sikkasztásról az első hir 17-én este egy táviratban s 18-án reggel egy expresslevélben érkezett; az ide vonatkozó iratok ki sem kerültek a nevezettek kezéből s igy rajtuk kívül senki sem tudhatott a dologról. Különösen Weisz igazgató ismételve állítja, hogy sem testvérének, sem a L. G. Weisz utódja c cégnek, sem bárki másnak nem szólt az ügyről. Ő tehát a legteljesebb indignáczióval utasítja vissza a vádat, hogy a sikkasztást saját előnyére használta volna fel, amint mondja — ő nem lenne képes ily árulást elkövetni az intézőn, melyhez tartozik. A bizottság több tőzsdetagot kihallgatott. Weisz Ignácz, az igazgató testvére azt állítja, hogy 18-án összesen csak 100 db hitelrészvényt adott el és pedig saját ügynöke által, mire — ha nagyobb operációba akart volna fogni — nem saját ügynökét használta volna. Esküt kész rá tenni, hogy a sikkasztásról csak 19-én reggel értesült, a hivatalos közlésből. A bizottság erre azon ügynököket hallgatta ki, kiket a tőzsdeközönség azzal vádolt, hogy a nagyban való eladásokat eszközölték. Ezek közül S. M. Mayer azt vallja, hogy 300 db részényt adott el a saját számlájára. Neufeld ügynök megerősíti Weisz Ignácz fenntebbi vallomását. Adler L. ügynök szintén esküvel kész megerősíteni, hogy nem tett Weisz részére eladásokat. A bizottság azon házak főnökeit is kihallgatta, kikről azt mondották, hogy nagyban adták el a részvényeket. Ezek közül Kuffler és Gerber azt állítják, hogy 18-án este a tőzsdén sem voltak ; egy Hirschler nevű úr azt mondja, hogy 18-án nem este, hanem délben adott el nagyobb számú hitelrészvényt. Szóval a kihallgatottak mindnyájan azt vallják, hogy 18 án este még sejtelmük sem volt a sikkasztásról. A bizottság Berlinben is kutatásokat eszközöltetett, de ottan sem derített ki semmit. Az egyetlen körülmény, mely azt sejteti, hogy a sikkasztásról valakinek tudomása lehetett, az, hogy 18-án délelőtt Brünnből az anglo bankhoz megbízás érkezett 100 drb hitelrészvény eladására. Ezek után a bizottság konstatálhatónak mondja, hogy 18-án este a tőzsdén még senki sem tudott a sikkasztásról s hogy azon állításra, hogy a C. G. Weisz-cég eladásai okozták volna a pánikot, semmiféle bizonyíték nem szerezhető. Mi okozta tehát a katasztrófát, az ki nem deríthető. De nem lehetetlen, hogy Schindler, a troppaui ügynök öngyilkossága, mely 18-án történt, egyes üzletemberek tudomására jutott, s ezek által bizonyos kombinácziókra lön felhasználva. Üzleti hírek: A gabnatőzsdéről. Budapest, jan. 2. Búza mérsékelten kínálva, vételkedv gyenge, az irány lanyha, a hivatalos árak csak nehezen érhetők el, és csak névlegeseknek mondhatók ; a forgalom tegnap és ma csak 10000 mm. volt. A többi gabnafajok árai szilárdak gyenge üzlet mellett. A határidőüzletben búza tavaszra 8.60 — 8.67, zab tavaszra 5.75 — 6.80, tengeri, bánsági május—júniusra 4.95-5.05. Az értéktőzsdéről: Budapest, január 2. Az előtőzsdén ma semmi üzlet sem volt. A déli tőzsdén szilárd hangulat fejlődött : osztrák hitel részvények 222.50—223-ig, magyar hitel részvények 214.75 — 215-ön, magyar aranyjáradék 83,95 — 84-en,pesti keresk. bank záoglevelek 96-on, szllőváltsági kötv. 82 en keltek. Helyiértékek közül orsz. közp. lak. pénzt, részv. 94-en serfőzöde részv. 409, pesti közúti vasút részv. 192-en vásároltattak. Az aranyvaluta nem változott. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered, surg.) Bécs, január 2. Buza tavaszra 9.10—9.12; rozs magyar 6.40—6.70 ; zab tavaszra 6.20—6.25; szokvány zab 6.15—6.30; tengeri május júniusra 5.20—5.25, azonnal, régi 6.00—6.20, új azonnal 5.00 — 5.30. A bécsi értéktőzsdéről. (Eredeti sürg.) Boas, január 2. Az előtőzsdén mindinkább szilárdult a hangulat. osztrák hitel 222.10, magyar hitel 215, osztrák államvasút 254.50, magyar aranyjáradék 83.771/1, 20 frankos arany 9.37. A budapesti marhavásárról, jan. 2. (Schwarcz J. B. marhabizományos tudósítása.) A mai hetivásáron volt összesen 1403 drb marha és pedig 843 ökör, 471 tehén, 6 bivaly és 28 bika. Ökrök ára 51 —53,50, teheneké 46—49, bivalyoké 43. Ökrökben és tehenekben jó középminőségek voltak, melyek a piaczi szükségletnek kellősen megfeleltek. Néhány száz darab ökör szeszgyárosok Citál hizlalásra vétetett meg. Bécs, január 2. (Megnyitás.) Hitelrészvény 221.60. M. hitelrészv. 213.75. Lombard —. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák —.—. Államvasút —. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.— Napoleond’or 9.36 Aranyjáradék —.—. Unio-Bank —. —. Hangulat igen csendes. Bécz, január 2.(Előbörze.) Hitelrészvény 221.80. Magy. hitelrészv. —. Lombard —.—. 1864-diki —.— Ezüst —.—. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák —.— Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.36. Aranyjáradék 83.70. Inio-bank —.— Hangulat: üzletnélküli. Magánjegyzéseink a következők, a hivatalos jegyzést reggel közöljük: Államkötvények: pénz ára pénz áru Vasúti kölcsön 99.50 100.— Keleti vasút I. 63.— 63.50 Sorsjegy » 78.50 79.— » » n, Kincst. utalv. 115.— 118.— — — III. —.— —.__ Aranyjáradék 83.90 84.— Szölőv. kötv. 82.— 82.25 Földteherm. m. 79.50 80.— Földthm. érd. —.— Bankrészvények. Magyar hitel 214.50 214.75 Osztrák hitel 222.89 223.— Budap. ipar —.— —.— Magyar ipar —.— — ,— Kisb. földhitel —.— —.— Pesti keresk. —.— —.— Lipótvárosi —.— —.— » kézmüv. —. — —__ Vasutak részv. Alföldi 115.50 116.— Magy. északk. 114.50 115.— Pesti közúti 192.— 193.— Kassa-oderb. —.— —.— Biztosító társ. részv. I. magy. 2150.— 2170.— Pannónia v. b. 500.— 525.— Pesti 99.50 100.— Unió v. b. 95.— 105.— Gőzmalmok részv. Concordia 478.— 480.— Luiza —.— —.— X. budapesti —.— —.— M. és sütöri —.— —.— Erzsébet 260.— 263.— Pannónia 1465.— 1480— Hengermalom —.— —.— Victoria —.— —.— Takarékpénzt, részv. Központi 94.— 95.— Fővárosi —.— —.— I. hazai 2500.— 2515.— Külvárosi —.— —.— Különféle vállalatok részv. Alagút —.— —.— Dräsche tég!. —.— —.— Ganz —.— —.— Salgót. kősz. —.— —.— Gschwindt —.— —.— Börfőzöde 400.— 405.— Gyapjumosó —.— —.— Athenaeum 302.— 805.— Záloglevelek. M. f.h. i. 6’/10/o 95.— 95.25 M. jelz. h. b. 84.— 84.50 . » » 5 » Pesti ker. h. 96.— 96.25 aranyban 103.25 104.— Pénznemek és váltók. Cs. kir. arany —.— —.— Német bankj. —.— —.— 20 fr. 19.35 9.37 Páris 46.40 46.50 Ezüst —.— —.— Schweicz —.— —.— Márkajegyek 57.95 57.85 London 117.— 117.20 Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. NYÍLT tér. §|flp*~ Az újonnan megnyitott Komlókertben ma este nagy zeneestély Bunkó Ferencz és fiai kedvelt népzene társulata által. 1797 Esteli 7 óráig adok el hitel- és bécsi sorsjegyigérvényeket a legjutányosabb árak mellett. 98 Kövesdy Mór, koronaherczeg-utcza 5. ics Tartva M*» Tertvi. Jtü tfadisl 'í- M 0$: €$« pécs-barcsi pálya 100 frt ezüst «alicziai földhitelint. ...........................................■ ------- pálya 100 m ezüst............................. . 81.5# 89.50 Bécsi giros pénztáregylet ....... 807 — 209 — ^ 1Tn ... ..............................• 100.—* 100.60 Deczember 31.«“ ...................................................... - - — . ni *. ! ! ! ! ! ; •••« £• Közlekedési vállalatok Kassa-oderbergi 200 frt.............................., 69*"""* 19 2' "• — . I Alföld-fiumei pálya 200 frt ..................................... 316.75 116.95 ‘“•’“berg-csern.-lassyi pálya 300 frt ezüst. . . ! _ — -I Adva Tartva Albrechtpálya 200 frt ................................................ — £0.— " " ” B tt* fr-- ’ * — 76-&0 j , ........................ TM Báttaszék-Domb. . 7 '............................................ » »”».”•» f.1 ’ • . 78.60 79.A* Államosság 100 frt* I ■■■ ■■■■ Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 pp. . • 435.— 187.— * ' ” n T * ** * * • 72-— 72.60 Erzc£t Pet-pálya 200 frt p. ............................................. 168 6C 169.~ tiL * * • • 67.*5 . 67.75 Egységes járadék, jegyekben máj.—név. «•/. . Eperjes-tarnowi 200 frt . .......................................... 106 — 101.— y 511. arany v ezüst........................' —•* . . „ febr.-aue.5V. . . «J « «•£« Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst .... Mai.- I»7.- Osztrák észak-nyugrati visnálví^ f.'t v” ’ ' • ------ezüstben jan.—jul. f»70 . . ^ Ferencz József pálya 200 frt ezüst......................... 147.-- 127.50 Rudnlin sop frt^ L P ^ ’ * 4 ‘ * • 34.40 84 70 n „ aprf*—pet. 576 • » 62.96 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst............................... 148.— 149.— P‘ __««......................................................• 76.40 75 90 Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p........................... ?*.*•"” Lajos-Károly pálya 200 frt.......................................... *82.f0 833.— " 200 frt fSaW a....................................* 78.50 '78.60 : SÜSS*..*:: : : : : §* S»*«* »:« :::::: K U:.". 1860-ból 500 „ n „ .... 114.50 Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt........................ IsS.SC 1*3.75 1 ^ ]117. ..o/ *....................................• 168.25 159.25 1860-ból 100 „ 5% ................................. 188 J® 124 25 Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p.l................................ 580.— 682.— " kiéi háw...........................................• 152.— 163.— 1864-ből 100 „ ............................. . • 50 140.— Osztrák-északnyugati 200 frt.................................... 1Ci9.— K9.6Q ” i kib i'nn MM/..............................• • 149 25 160.. 1864-böl 50 . .................................... 159 - 139 50 . „ (Ut. B.)200 frt .... 44 50 45- ” Hkb Z frt .........................’ ’ ------- — Como járadékjegy 42 Ura.......................................... *7. Rudolf pálya 200 frt....................................................... 115.75 Ul.35 oéU Jasut ianikriuli Van’ r........................• ■ —Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5°/. .... Ul.35 141.75 Első erdélyi pálya 200 frt........................................... 106.25 106.76 InrUis-akt 3»° sm fr ' ‘ ' ‘ • liC t` lu-~ Osztr. kincstári jegyek 5«/..................................... . »I-7S 93— Állampálya 200frt .. ........................................................ 26.60 864— " 200 frt ezüst w .............................................. Dl.Arany rente 4®/®............................................................ ’S 15 78.3# Déli pálya 200 frt ...................................................... H- 68 60 | m..............................’ 97-- *97.60 Tiszai pálya 200 frt....................................................... 184.60 185.50 tiszavidéki 5./* 100 frt ........................’ ' ------- — B. Eőldtehermentes. 100 fri p. {>. páiya 20b« ■ ! : : ! Z.~ 'Um IgÄEÄS SS £ V* ! 1 : '• '• • ; !»« “ nai81 & : 1 *. : : : : : : : TM:r# «2:« « w a## m . «.« um.- .5:*: : : : : Gácsországi 5% .... ........................ 33.76 84.60 n mar. áa kpeesk váltató tok V. * ' 200 frt 1874.................................... . _ Krajnai és tengermellék 6»/. ....... 86.50 97.50 *• Ipar- «8 KerOSKTAtUltatok ......... •Karinthiai 5°/o .»**.«•*«■ 91.50 —.— Azienda Assicmatrice 1000 00% bef........................... —.— —•— X» MagáHSOrSj©gyCna Morvaország ................................................................ «— 98— Pesti épitő-társ. 200 frt 40». bef............................... hitelintézet 100 frt.............................. 162.76 163.26 Alsó-ausztriai 6% • 104.50 105— „Donau“ bszt. társ. 200 frt.......................................... — — — •— wv mn „ _ ................................................ ao _ .oka Felső-ausztriai 6»/....................................................... 89.50 100.60 N.-czenki czukorgyár 800 frt.................................... — , „.nagozhajózásiípott p. p. *•/. i.............................. S5— »(,'.60 Salzburgi 5”/................................................................. 96— 97.— Salgótarjani vasfinom. 100 frt...................................... —— — — Umsbrucki városi 20 frt . .......................................... 21— 2125 Sziléziai 5*/. . . *.................................... 96.69 — „ „ köszönb. 100 frt..................................................... ..... — m frt ................................................ 11'm *5l6 Stájerországi 5»/................................................................. 99.50 100.50 Securitas visz.b. 300 frt.................................................. —- — Krakkói sorsjegy kölcsönVfrt............................... 14 76 15 JS Tirol! 5”/„..........................................’ • 99.- -- Vagyonkölcs. Pest 60 frt................................................. 68.5« 69.60 Baviros SöneM! ! ! ! ' ‘ »” MAO Horvátországi 5% ••••••••• • 84.50 85.-r- 1'iliTv 40 frt n n ........................ fis 29 •Erdélyi 5»/o • • .......................................... 78.60 14.7.ÁJ. Záloglevelek. Rudolf-alapitvány 10 frt ! !!!!!**’' 1&-10 16.— XJiki sorsolási záradékkal* .*!.*' J?'50 Osztrák földhitelintézet sors. 1~^/0 arany, .-ra-i - 110.75 111.25 Malm 40 frt p. ........................................................ 41.75 41.25 tözsvír 18tíz-dlkiorsolasi záradékkal |g._ 74— 33 éves, visszafizetés 50/„............................... 94.66 ------- -alzburgi dijsorsjegy 20 frt . ...... IS.-- 19.5« Magyarst*-r_rXili * . ll'CZ. 22*15 Cseh jelzálogb. 5Vo...................................................... 96*10 1 Denois 40 frt p ................................................... 36.25 1«.&V ■ lW“dlu sorsolasi záradékkal • • * 76 60 77.25 Nemzeti bank p. p. 5*/o sorsolás.............................. ^aiislau városi 20 frt............................... * * 22.50 SS.^ „ „ p. c. 50/«................................................ 98.— 99.25 Iniest város 100 p. p. ...............................* ’ «17.75 08.V6 C. Ma» kOZKOlCSOnolt. Magyar földhiteltársulati 34 év 5'/.%........................ 70.— 77.— 1 50 frt p. o. 4®/.................................... . 62.— Magyar földhitelintézeti 5’/*% 24.60 96.— Waldstein 20 frt p ............................................... 28.28.1,0 Duna-szabályozási 5®/e 100 frtot........................ 154.80 105.20 Magyar földhitelintézet 5°/0-os.................................... 86 60 87 25 Windischgrätz 20 frt ....................................... .* 127-76 28Magyar aranyrente adómentes 6°/a ... 84.80 84 45 Magyar 5°/0 arany 39 év................................................ 108.— 103.50 . Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% ezüst • 102.20 102.40 Magyar jelzálogbank :'i,/a%.......................................... 84.25 85.— Váltok (0 uéra): v@ut egativ •••••.. W 75 100.26 Magyar kisbirtokosok hitelint. Budap. 6»/., 32 év . 53.60 Amsterdmlra m frt holland|..............................*’ 96.60 ?6.70 Keleti vasút elsőbbs. 5«/„ efiisO ii'.H l III 7«/« 3« w . 97.60 98— Be'rita'Yoo^bir^mark^.....................................1'’ gJ'U 5^25 Magyar állami kötv. (keleti vasút,_ ..... « - 74.60 " rA ^ 18 év ! ! . i i HM I I .* •* }- • ?•« Drb. vált. kfitv.lv....................................................... 65.60 «6.20 „ _ részv. jelzálogbank 6»/................................ 85.58 • — mA, néín^t Jiail “"k....................................1 ” ír ll'tf. Magyar nyeremény « % IbícJw«p.»wwteib. v.**. 1 1Brasaetr^oo^frank*. ív. --II Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 5°/. . . . 11&‘.10 116170 N.-'szebeni földhftelint. JQ°lo befiz. 51/.......................... 95!— dsIftO MOunTinnnJ»111 sterling....................................i ;17.06 U‘83 . 1874-ki 10 L. 6°/0.......................................... .... . Első oszt. takp. r.«/, 30 év.......................................... 101.40 101.65 ?!irseme lOO Lank......................................................fi I'l : -. - 5'/. 32 é........................................... ««.« 101.55 prATau^: .■ l 5.5 «t« . Szelodézsma-váltság 100 ftos .... glTO g«'.'- H. Elsőbbségi kötvényt“^.. ZadlcTípo frank“1. ::::::::: 6 I— Bécs városi sorsol, k. ". 1 ’......................... Alföld-flumel pálya 200 frt ezüst 5»1............................. 67.60 67.75 Svájczi piaczok 100 frank....................................6 —— —" Török vasúti 400 franc u, __ Albrechtp. 300 frt 5 ®/a................................................. 67.50 68. ... „ kölcsön 1865 5%/. ..................................... _ Máttaszék-Bombovár 280 frt e. 5V................................ ..— -— TalUták árfolyama. . „ 1869 5% . . .................................... ....... ■ Osztrák düHögSzbajósást 3»0 frt 5«/».............................. 95.60 —„ ... ... kök 1873 6«/................................................. • „ . 100 és 200 frt 6»/. .... 102— £»• ............................................................................................... *•« 3.69 ” kínost, jegyek 1876—1878 9”/. .... * ~— „ » 200 frt 5»/, arany . . . uTJ/o .............................................................. 5’57 Erzsébet ezüet 100 frt........................................... 92.46 92.70 ^ ................................................ db Bankok részvényei » » 181 Zi »M «o márk. darabja:::::::::::: 0:S nM a 1B70. • • 81 75 81 25 Soverei6“.............................................................................. 11.83 11 18 Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés 96— »8 25 * * ” (Salzbrug-Tyrol . . «7'tO Ss!— Orosz imperiale........................................................................ ..68 9 64 Angol-magyar bank 100 frt. .............................. —— —.— * 1873. . ........................................... 79.60 80.— Maria Terezia tallér............................................................ —.— — Bécsi bankegylet 100 frt . . . . .... 103.75 104.S5 Eperjes tsrsowl 500 frt....................................................... 63.76 64— ..........................................100— 508.00 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. ott .... —. - —.-- Ferdinand északi pálya 200 frt p. p............................ 101 30 101.88 Ezüst rente szelvény 100 frtért.......................................... — — Magyar földhitel-részvény 200 frt . • • • ~ 88.-- ioO o. .................................... 96.50 —— Orosz papír-rubel................................................................... 1.11 1.11 Keresk. és iparhitelIntéz. 160 frt.................................. 219 80 220.— h,o ezüst 5% ... ... _ __ — Egyleti taller.......................................................................... —.— —.— Magyar ált. hitelint. 200 frt ....... 218.40 218.60 Morin-azufelai lí® frt . ........................................... lOd'bO 114. Török arany Ura.............................................................. 10.6# 10.18 i Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt ... 750— 760— lalU. köles. .................................... .ni — 104.60 ^eme* blr- bankjegy 100 márk..................................... 67.75 57 85 Magyar fit. municipalis 200 frt 40®/* .... . .*“ " 1873. ..................................... 101*36 101.80 osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért Osztr. nemz. bank....................................................... 784.— 786.— Ferencz Z&mt 1867. 200 frt......................... ga’os L4 75 Bécare «■ bankfiókokra 4'/»*/p, telepítvényekre 5%, Unicbank 200 frt 70®/................................................. 66 25 66.50 « ^ 1873............................................... Itlombara-kölcsnökért 6®/,« Galicziai jeles. bank.............................. • * * • 250. 26*«— *