Pesti Napló, 1879. március (30. évfolyam, 52-78. szám)

1879-03-01 / 52. szám

a vasúti grü­ndolások mellett párhuzamban, de még azon túl is, bizonyos körökben a vízszabályozási düh is uralkodik. Mi Tiszamellékiek csak üdvözölni tud­juk a Rába-szabályozási érdekeltek azon előrelátó elhatározását, melynélfogva az ottani szabályozást elejtették ; — jöjjenek le hozzánk, majd meggyőződ­hetnek itt arról, hogy mindazon kiszámított nagy haszon, melylyel őket kecsegtették, csak a papí­ron van. Helyzetünk mindenben Plevnához hasonlít, ma­gunk erejére vagyunk hagyva, s el lehet mondani, hogy ha bennünket kérdeznének, mi a közmunka és közlekedő­ minisztériumot teljesen fölöslegesnek dekretálnak, mert más számtalan bajt nem említve, a mi hasznunkra létre­jött egyetlen intézkedéséről sincs tudomásunk. ♦ 1 * * A Tisza áradásáról a következőket je­lenti a Szegedi Híradó: A vízállás rohamosan emel­kedik és imminens veszély, súlyos küzdelem előtt ál­lunk ismét. A Tisza vízmagassága tegnap reggelre 23 lábra emelkedett s igy egy 24 óra alatt ismét 8 hüvelyket áradt, a mi ily magas viz mellett a legna­gyobb mérvben aggasztó. Tegnap reggeltől d. u. 4-ig 21/2 hüvelyk áradás mutatkozott, s igy ma reggelre a legnagyobb valószínűség szerint ismét 5—6 hüvelyk­­nyi áradást várhatunk. Az ár rohamossága s a felső vizekről érkezett kedvezőtlen tudósítások majdnem bizonyossá teszik ama komor kilátást, hogy néhány nap alatt rendes körülmények közt elérjük az 1877­­ legnagyobb vízmagasságot. — A víz­védelmi bi­zottság tegnap a helyzet komolyságához mért erélyes intézkedéseket tett. — A töltések állapo­táról vett tudósítások folytán elrendelte a meg­rongált részek karózását, a­mi már tegnap reg­gel részben megkezdetett; intézkedett a kő­stereszek, nyílások és a szilléri átvágás betöméséről s az egész vonalon, beleértve a gyártól a tápéi kapuig terjedő társulati alacsony vadgátat is, erélyes mun­kát rendelt el s a munkaerő már az ülés után azon­nal megfogadtatott s a vonalakon őrök alkalmaztat­nak. A percsórai töltések állapota nem igen meg­nyugtató, mert a vonal némely helyütt sürgős javí­tásokat kíván s a társulat csak 1200 írt pénzkészlettel rendelkezik.­­ Egyébiránt az érdekeltség tegnap Tápén értekezletet tartott, állandó védbizottsá­­got alakított s elrendelte a leghalaszthatlanabb munkákat s 200 munkást fogadott föl. A társulati vízvédelmi bizottságba Szeged részéről Novák fő­ügyész és Szekerke J. neveztettek ki, a kormány­­biztos, a­ki még mindig nem érkezett le, táviratilag értesíttetett az aggasztó helyzetről. Azonkívül a sze­gedi vészbizottság elrendelte a védgátak rögtöni lejt­­méretését.­­ Tegnap a felsővizekről következő tudó­sítások érkeztek: Szatmárnál 52 cm. áradás; Aradnál 56 cm. áradás; Gyulafejérvárnál a Maros apadóban van; Gyománál a Kőrös nem áradt. A Tiszán M.-Szigetnél 9 cm. áradás; To­­kaj­n­á­l 6 cm. apadás, Szolnoknál kiöntött a viz; Tas és Tisza-Bot községek úsznak. Cso­­bánkánál a védgát sorsa hajszálon függ; a M­­­r­­hógátnál is nagy a veszedelem. Különfélék. — márcz. 1. (A hivatalos lapból.) Braun Ármin építési vállalkozó a komáromi vár erősitésére szolgáló építkezések helyreállítása körül tett szolgálataiért, az arany érdem­keresz­tet kapta. A pénzügyminiszter Glodeák Gyula belügyminisz­teri fogalmazógyakornokot a szolnoki kir. illetékkiszabási hi­vatalhoz IX. osztályú pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minő­ségben kinevezte. A »nagy­kanizsai iparos-egérek önképző egyletei­nek, t­z »erdélyrészi házi­ ipar és ipar­fejlesztő egylet« és az »oravicza-bányai román dal- és zeneegylet« alapszabályait a belügyminisztérium ellátta a bemutatási záradékkal.­­ A deb­­reczeni ügyvédi kaman fegyelmi bírósága közzéteszi, hogy Lenthe Kálmán h.­szoboszlói ügyvéd, a debreczeni kir. tör­vényszéknek jogérvényre emelkedett vád alá helyezési hatá­rozata folytán, az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztetett. (Pauer székesfehérvári püspököt), mint a Magyar Koronának Rómából, tegnapról táv­­irják, a pápa tegnap praekonisálta. (Gi­u­­ d i b i b o r n o k), mint a M. Koronának Rómából írják, tegnap ott meghalt. (Az Eötvös-szobor ügye.) A bécsi cs. kir. fémöntő intézet igazgatósága a napokban érte­sítette az Eötvös szoborügyi bizottságot, hogy az Eötvös szobor újból öntésének munkálatai április ele­jén bevégeztetnek, s hogy a szobor legkésőbb április közepén Budapestre lesz szállítva. A szobor talap­zata még az őszszel elkészült, a parkozás- és rácso­zással pedig úgy igyekeznek, hogy az áprilisban szin­tén elkészüljön. A leleplezés idejét az akadémia leg­közelebb tartott ülésén már kitűzte. (Dr. Brehm Alfréd előadásait) f. hó 18., 20. és 22-én a vigadó kis termében tartja, esti fél nyolcz órakor. A természettudós addig a kozya­­herczeg kíséretében Prágában időz. Lakásuk Párisban, a Champs-Élysées városrészben fekszik. Itt halt meg apja és itt lakik ő bátyjával, évenkint csak néhány hónapon át, minthogy a nya­rat rendesen Bourgeogneban és a telet Pauban töltik. Főleg ezen annyira szeretett bátyjáról beszélt nekem. — Elmondta azon borzasztó aggodalma­kat, melyeket szive a gyönge egészségű fiatal ember miatt kiáll, ki csak csodás akaratereje folytán látszik még élni. Ezen drága és kényes egészség folytonos gondozást igényel, minden erősebb megrázkódás tönk­re tenné azt és ezért Cervolle kisasszony főgondját képezi azon igyekezet, hogy bátyját minden komo­lyabb elfoglaltságtól megkímélje. Ez nem mindig si­kerül, mert az ifjú ember gyönge testében bátor és könnyen fellobbanó lélek lakik, mely azonnal felin­dul, ha például nővéréről van szó. Ez az oka is, hogy a haláltól tart, mert nővérét egyedül hagyná vissza az életben. Azt akarná, hogy menjen férjhez. De ő mit sem akar tudni erről, először mert nem­e meri a szerelmet és másodszor, mert egyszer férjnél lévén, nem gondozhatná bátyját ugyan­azon figyelemmel és gyöngédséggel. E dolgokat mind igen egyszerűen mondta el, és én ajkairól lestem a szavakat. Egyedül marad­tunk. Körülöttünk tánczoltak. Udvariasságból egy keringőre szólítottam fel, ő vonakodott, és ekkor történt, hogy társalgásunk akaratlanul e kedves és bizalmas fordulatot vette. Midőn befejezte, engem kezdett kikérdezni, és én eltaláltam, hogy történe­met kívánná ismerni. Elmondtam azt neki egysze­rűen, de természetesen Mariról említést sem téve. Midőn de Sardes marquis nevét említettem, meg­jegyezte, hogy őt, több ízben találkozván vele a világban, ismeri. Azon időtájban, midőn Cervolle kisasszony elhagyta Párist, akkor kezdtek suttogni, De Sardes úr házasságáról, azon bizonyos Offer­­mann bárónővel, kiről már említést tettem. Már ti­zenegy órára járt az idő, midőn Cervolle kisasszony fölkelt, hogy szobájára térjen vissza. Kezét nyúj­totta felém, és a modorból, melylyel az enyimet megszorította, megértettem, hogy a vonzalmat, me­lyet iránti érzek, viszonozza!... (Folyt, köv.) (A német zugsajtó) s különösen a Styx­­féle vállalatok ellen a közönség köréből ismét több felszólalást vettünk. Magánügyeket burezol e sajtó a nyilvánosság elé, botrányt keltve s -kompromittálva családokat, melyek a nyilvánosságtól egészen távol állanak. Ez üzelmek újabb időben ismét nagyon fel­­burjánoztak és föl kell szólalni ez ellenében a szabad sajtó érdekében, melylyel némely urak visszaélnek. A történetek, melyekkel a zug sajtó ez üzérkedése összefügg, többnyire egészen magánjellegű hatósági följelentésekkel függnek össze s tán már közelebb al­kalmunk lesz az ügynek ezen oldalát tüzetesebben szemügyre venni. Azt véljük, hogy a­mi bűnügyekkel összefügg, mindenesetre a nyilvánosságé, de a ma­gánjellegű s még bebizonyítandó rendőri feljelentése­ket nem lenne szabad a nyilvános kizsákmányolás tárgyául átengedni. (A fővárosi törvényhatósági bi­­zottság(-ik választó­kerületbeli­ (li­pótvárosi) tagjai holnap, vasárnap, délelőtt 11 óra­kor az új Lloyd-épület kis termében értekezletet tar­tanak, a malmok által a közraktáraknak az elevátor­­rendszer szerint építése iránt tett ajánlat tárgyában, melyre az említett bizottsági tagok ezennel meghi­vatnak. (A románok és a magyar nyelv.) Fo­gyásból a következőket írják a Nemerének: Azon román tudósok, kik magyarul jól tudnak, nem akar­ják, hogy az közös kincsesé váljék, mert akkor a náczio másnyelvű lapokat is olvashatna — sigy nem tartaná szentírásnak azt, a mit Nagyszebenben és Brassóban ma oly drága pénzért árulnak. Haj, az nagy baj lenne! — Rajta tehát, ijjesszük meg a ná­­cziot, hogy a magyar el akarja venni a limbát, így aztán nem fog minden bocskoros paraszt fia magya­rul beszélni, hogy még miniszter is lehessen belőle. Azt hiszem, hogy a szerkesztő úr is igen jól tudja, hogy még az utolsó paraszt falunak is megvan az ő arisztokrácziája, hát miért ne lehetne meg nálunk is egy egész nácziónak ? Nem tréfa ez, a­miket én itt írok. Van azonban a nácziónak néhány olyan ábrán­dos fia is, a­kik úgy jártak azzal a Trefort-féle tör­vényjavaslattal, mint az ábrándos leány, aki fején egy kosár tojást vitt volt — nem tudom, Balázsfal­­vára-e vagy Fogarasra, elég az hozzá, hogy a kosár lebukot, a sok tojás pocsékká lett és a gazdag férj, a szép palota eltűntek s igy Tündér Honából megint Mariutia lett. (Felhívás a magyar álla­m-f­ü­r­d­ő­­gyógyhely tulajdonosaihoz.) Tekintetbe véve a Teplitzi fürdőhelyet az utolsó időben ért rettentő balesetet, mely nem rendkívüli elemi csapások, hanem egyszerűen a források területe kö­zelében, a föld belsejében észszerűtlenül történt kiak­názásnak való következménye, időszerűnek és na­gyon is javallva találom, hogy nemcsak önérdekből, de a szenvedő emberiség és országunk nemzetgazdá­­szati érdekére visszaható szempontból, sorakozzunk egy tömeges és együttes lépésre! Együttesen adjuk az ország törvény­hozó testülete előbb azon óha­junknak kifejezést, miszerint fürdőgyógyhelyeink tétele és jövőjük biztosítása érdekében oly törvény hozassék, mely szakértő vélemények alapján a fürdő­gyógyhelyek forrásainak bizonyos védkört biztosít. Ha a tisztelt tulajdonos urak nézetemet osztják, kérem ezt márczius 15-kéig velem tözölni, (Budapesten, múzeum utcza 5.) mely esetben bátor­kodom a közös tanácskozás napját kitűzni és a gyógyforrások tulajdonosait tisztelettel meghívni. Dr. Hasenfeld M. egyetem m. tanár, rendelő fürdő­orvos és Szliács igazgatója. (Egy asszony, ki férjét meggyil­kolja) Szegedről írják: Érdekes bűnügyet tárgyalt a helybeli királyi törvényszék. A vádi uttak padján egy csinos külsejű 18 éves menyecske ült. Neve Rú­zsa Julis, k.-m.-vásárhelyi lakos. A vádat dr. Czukor kir. alügyész adta elő. Vádlott védője dr. Fráter helyi­, fiatal ügyvéd volt. A vád tárgya gyilkossági bűnkisérlet volt. Vádlott nő ugyanis múlt év ápril 5-én férjét, Tolnai Pált, ki ágyában betegen feküdt, kötéllel megfojtani akarta. A mondott időben éjjeli 11 óra tájban a nő férje ágyához közeledett, azzal a szándékkal, hogy kötéllel megfojtsa. A férj álmából felébredve, azonnal észrevette go­nosz neje szándékát s vele birokra kelvén, ke­zét úgy megharapta, hogy a nő a kötelet ke­zéből kiejtette, s így tervét végre nem hajthatta. Vádlottnő előadása szerint a tett indoka az volt, hogy férje mostohán bánt vele, de ez az ellenkezőt állította. A vizsgálat során kitűnt, hogy a nő titkos szerelmi viszonyban élt Gregus Sándorral, a­kivel minden áron házassági viszonyba akart lépni. A til­tott viszony nem volt titok a férj előtt, a­ki arra tö­rekedett, hogy neje hagyjon föl feslett életével. De nem sikerült. A nő nem hallgatott reá, s régi élet­módját folytatta, a­minek aztán a következménye az lett, hogy az elkeseredett férj a gonosz asszonyt több­ször elpáholta. Vádlottnő a végtárgyalás alatt mit­­sem tagadott, s a gyilkossági szándékot is minden csűrés-csavarás nélkül bevallotta. Tette indokául egyedül férje durva bánásmódját hozta föl. A kir. törvényszék, dr. Fráter Gyula ügyvéd szép védbeszé­­de meghallgatása után, vádlottat hitvestársi gyilkos­ság kísérlete miatt, elfogásától számítandó 3 évi sú­lyos börtönre ítélte el. Az elitélt nő könyezett a ki­hirdetett ítélet hallatára s felebbezett, valamint a kir. ügyész is, a­ki 4 évi börtönbüntetést kért. (M i s k o l c z 61) írják az Egyetértésnek: Az itteni törvényszéknél hihetetlenséggel határos tettről tétetett a napokban följelentés. M—iGy—a, borsod­­megyei előkelő családból származó fiatal földbirtokos nemrég Kács község határában vadászván, csatan­­golása közben előtalált egy 11 éves leánykát. A leány, korához képest is fejletlen, vézna gyermek volt; ez azonban nem akadályozta meg a vadászt abban, hogy ne használja föl a szerencsétlent. Már egy vadász czimborájával lefogta a gyermeket s a szegény leány­ka félholtan került ki ez ember kezeiből. Az eset följelentetett a törvényszéknek. (Sebük Náthán) ellen a hitelezők csődöt kértek. Sebük nőt és 6 gyermeket hagyott hátra; nejének kell gondoskodni a férj öreg szüleiről is. (A karlovai zendülés.) Torontál megye febr. 24-iki közgyűlésén a főjegyző a következőkben adta elő a karlovai lázongás történetét: A török-becsei segédszolgabiró Tabakovits Já­nos a községi tisztújítást megtartandó, kirándult Karlovára, összegyűjte a képviselő testületet, s meg­tétette vele a törvényes kijelölést. Jelen volt 37 kép­viselő és kijelölt 3 egyént a bírói tisztre. Midőn az elnöklő segédszolgabiró hirdetni akarta a hármas kijelölést, hogy aztán a választást megkezdhesse, a 7—8 százra menő és a városháza körül összecsoportosult lakosság oly lármával fogad­ta őt a községház udvarán, hogy szavát a mellette állók sem hallhatták. »Arkadia« nevét kiálták, (a ki a jelölésben nem volt, de a kit a csőcselék erővel akart bírónak) , visszaszorították a szolgabirót a ta­nácsterembe és felfegyverkezve utána b­ámultak, hogy tettleg megtámadják. — Alig sikerült egy kép­viselőnek a szolgabirót a jegyző irodájába betolni, a­hol elzárkózott. Öt óra hosszáig tombolt körülötte a bőszült tömeg és ő egyre hallotta kimondani halálos ítéletét, melytől csak az Isten keze mentette meg. Végre sikerült neki kimenekülni és az alispáni hi­vatalhoz táviratoztatni katonai karhatalomért. Másnap reggel ott termett az egy század hu­szár, de a nép nemcsak figyelő, hanem fenyegető ál­lásban várta be a huszárokat és mert csak a hat em­berből álló előcsapatot pillantották meg eleinte, már el voltak készülve azt megfutamítani, de az előcsapat után bevonuló század megakadályozta azt. A segédszolgabíró látva a felállított huszárszá­­zadot, biztosságban hitte magát és bement a tanács­terembe, hogy törvényes teendőit végezze. Alig azon­ban, hogy bent volt, elkezdődött a lárma, a tolongás , csakhamar reá zárták az ajtót és kényszeríteni akar­ták őt arra, a­mire az előtti napon kényszeríteni nem sikerült és ismét életére törtek. A künn álló huszárszázados nyugodtan nézte a tolongást, mitsem gyanítva a tanácsteremben törté­nőkről, miglen egyszerre az ablakon keresztül hallja a segédszolgabiró jaj­ veszékléseit és azon kérelmét, hogy mentse meg, mert ő zárva tartatik és élete van veszélyben. A huszárszázados látva, hogy a dolog nem tréfa, és hogy a szolgabiró, daczára a jelenlévő kato­nai karhatalomnak, életveszélyben forog, leszállittat vagy húsz e­mbert és beküldi a szolgabiró megmenté­sére. Most kezdődött aztán az igazi tusa. A huszárokat megtámadták és csak a fegyver használata mentette meg őket a szégyentől s talán a haláltól is; azonban nem lőttek a huszárok és csak a kardlapokkal szereztek tiszteletet a törvénynek és elégtételt a megtámadott hatósági közegnek. A ta­nácsterem ajtaját be kellett a huszároknak törni és csak úgy szabadíthatták meg a remegő és életveszély­ben forgó szolgabirót. A rend helyreállíttatott ugyan, de a tisztújítást félbe kellett szakítani és megelégedni azzal, hogy nagyobb mérveket nem öltött a lázongás. Elfogtak vagy husz főczinkost és a szolgabirói jelentést az elő­­vizsgálati iratokkal együtt a nagy kikindai királyi ügyészséghez tették át, hogy a bűnvádi vizsgálat megindíttassék. (Tizennégy év múlva!) Waniek, lom­­nitzi (csehországi) korcsmáros a napokban összeve­szett egy szomszédjával; szóváltás közben ez rákiált: »Neked se állna úgy feljebb, ha a kutadban ásná­nak !« Waniek elhallgatott. Ez gyanút keltett. Va­laki feljelentette ezt a bíróságnál és egyúttal el­mondta, hogy 14 évvel ezelőtt egy kereskedő, ki Waniek házában bált és 18.000 irtot vitt magával, nyom nélkül eltűnt, Waniek pedig akkoriban bete­­mettette a kútját. A bíróság nyomozást rendelt el, kiásták a betemetett kutat és 7 ölnyi mélységben egy ember csontvázára akadtak. Waniek beismerte, hogy a gyilkosságot ő követte el. (Borzasztó családi dráma) ment vég­be tegnapelőtt Bécs-Ujhelyen. Böhm Jakab czipészi a katonai akadémia parkjában agyonlőtte három kis gyermekét, azután önmagát. Egy hátrahagyott le­velében elmondja, hogy a nyomorúság vitte öngyil­kosságra és nem akarta, hogy árvái nyomorogjanak, hát magával viszi őket. Több körülmény azon követ­keztetésre jogosít, hogy az idősebb fiú, mikor két kis húga agyon volt lőve, el ak­art szaladni, de apja utána sietett és úgy lőtte agyon. (A vízivárosi és országúti gyer­mekkertek­ javára a »Fáczán« termében I. évi márczius 5-én jótékonyczélű tánczvigalom rendezte­­tik. A rendezést R­u­p­p Zsigmondné és Keller Ulrikné asszonyok elnöklete alatt jó nevű hölgyek­ből álló bizottság vette kezébe, akiknek fáradhatlan buzgalmuk szép sikert igér. A tánczvigalom zártkörű leend, s abban Rácz Pál zenekara játszik. Közgazdaság, Vegyes h­írek. (A hazai vasutak január havi üz­leteredménye) összehasonlítva a múlt évi ja­nuári üzleteredménynyel a következő: Magyar ál­lamvasutak északi vonala (531.233 frt 67,240 frttal több, mint a múlt évi januárban);­­ államv. keleti vonala 180.808 frt, (12,835 frttal kevesebb); m. á. déli vonala 48,641 frt, 17,633 frttal több); osztrák államvasút 2,658 530 frt, (384.451 frttal több); déli vasút 2,688.006 frt, (297.110 frttal több); tiszavi­­déki vasút 445.000 frt, (41,763 frttal több); első erdélyi vasút 80,360 frt, (1280 frttal kevesebb); al­föld fiumei vasút 145,846 frt, (20,797 frttal több); pécs-barcsi vasút 55,862 frt, (21,016 frttal több); mohács-pécsi vasút 70,214 frt, (12,752 frttal több). Üzleti h­irek­. A budapesti gabnatőzsdéről. Budapest márcz. I. Kínálat minden gabnában ma igen gyér volt, a vásárlás gyenge, az irány és árak változatlanul ma adtak. A határidőfizletben búza tavaszra 8.55—8.60, zab tavaszra 5.85—5.40, tengeri, bánsági május-jau.-ra 4.90 — 4.95, káposztarepere aug.—szeptemberre 13.25 — 13.50, bán­sági julius—aug.-ra 127 fa—13 frt. A budapesti értéktőzsdéről: Márczius 1. Ma kivált magyar aranyjáradékokban élénk üzlet volt, helyi papírok közül csak Ganz-féle rész­vények kerestettek. Egyéb papírokban mérsékelt üzlet volt. Az előtőzsdén osztrák hitelrészvények 227,25-rel emel­kedő irányban 229,50-ig vásároltatt k . m. aranyjáradék na­gyobb mennyiségben köttetett 84,40—84.50-en, valuták és devizek keveset változtak, inkább gyengébbek, ellenben cs. k. aranyok csekélységgel emelkedtek , a készlet kevés. A déli tőzsdén a következő árakat jegyeztük : Osztr. hitelr. 229.70 — 228-ig, m. aranyjáradék 8 .50—84.38, dijjegyek 84, iparpapírok közül Lujza malom 250, molnárok és sütők 360. Gaoz-féle részv. 240. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 1. Búza 9.25—9.80, ta­vaszra 9.40 — 9.45 , rozs magyar 6.20—6.80 , zab ta­vaszra 5.85—6.10, kész áru 6.07 — 6.10; tengeri m..jus —júniusra 5.35—5.40, régi 5.90—6.00, uj 5—5.30 ; r­e­p­c­z­e­­olaj 33.75 —34 00, őszre 84.75—35.25 ; s­z­e­s­z 28—28.25 A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, mart. 1. Az előtőzsde igen szilárd hangulatban folyt 1­ . — osztrák hitel 229.20, magyar hitel 223.50, osztrák államvasut 247, magyar aranyjáradék 84.45, 20 frankos arany 9.29. Bécs, márcz. 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 228.50. M. hitelrészv. 228 —. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák —.—. Államvasut —.—. 1860-at —.—. Magyar sorsjegy —.— Napoleond’or 9.29. Aranyjáradék 81 40. Unió-Bank —. Hangulat : szilárd. Bécs, márcz. 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 229.—.Magy. hitelrészv. 223 60. Lombard 68 60. 1864-diki —.— Ezüst ------. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák 98 20. Államvasut 246 50 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.29/’.­ Aranyjáradék 84.50. Unio­bank —.—. Hangulat: szilárd. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (már­czius 1.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság­. M. v. kötv­­a p. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv., 1867-ki frc. ezüstb.) 102.1/» 103.— kiszsl. zárad. 80.3/« 81.Vz M. keleti v. el- M. földteherm. sebbs.kötv.I. kötv., temes­kibocs. 63.’/1 64.— bánsági 77 .»/2 78.1/a M. keleti v. el- M. földteherm. sebbs. kötv. kötv.,1867-ki H. kibocs. 75.’/­ 76.a/« kiszsl. zárad. —.— —.— M. államv. kötv. M. földteherm. 1877-ről, 100 kötv., erdélyi 76.— 77.— star.-ban 5% 66.— 66.’/2 Szőlődézsmvlts. M. díjjegy köl- kötv. (100 ft) 82.— 83.— csen 100 ft d. 83.8/­ 84.’/4 O. egys. áll.­ad. M. díjjegy köl- b. jegyekben 62.75 63.25 csen 50 ft­d. —O. egys. áll.-ad. M. áll.-kölcsön- ezüstben jan. kötv.1871-től jul. kamat 63.75 64.25 szerl. fontok, O. egys. áll.-ad. ezüstben, 5% —•— —•— ezüstben ápr. M. állam-köles. okt. kamat 64.75 64.80 kötv. 1872-ről O. egys. áll.-ad. szerl. fontok, 1860-ki kisrs. ezüstben, 50­. —500 ft 114.75 115.50 M.kincst. utalv. O. egys. áll.-ad. 1873- ról szerl. 1860-ki kisrs. font. ez.-ben -—.— —.— 100 ft -—.— —— M. kíncst. utalv. O. egys. áll.-ad. 1874- ről, II. 1864-ki kisrs. kib. szerl. int. 100 ft 125.— 126.— ezüstben 118. Vs 118.Va O. egys. áll.-ad. M. av.-járad. 6°/o 1864-ki kiszs. adóm. földje- 50 ft —.— —.— term. kötv. 84,35 84.50 Pest város köles. 1871-ből 90,— —.— . jp . . -M AdTM Tar‘Ta Adva Tartval Hécsi tőzsde. -------- -------­Gard­iat fe­listelint. •••»*•••' • — pics-barom! pálya 100 M nfist.' Ilii. 84,95 84.50 Február 28. Aff"0“. : : :::::: ****** iik«oo« Z-­Z.ll .. E. Közlekedési vállalatok részvényei. * * w". * \ —'.H = =================== Aumd_fium­et a, 200 frt ........................................... 120— lSi._ Kaa«»-oderb»rgl 200 frt ^ ........................ 71'25 Adva Tartva AJWto.*» I*..................................................... 40.­ 41.- ^berg­e-,»»,! t^a . . . • ~-~ A. Államadósság 100 frt.-------------------------onitrák danagSrhaje/Ai társulat 500 p. p, .’ 6ll*— 515.’— » * * * 11L ’ 1843 ! ". ! 787s'q0 i , r .r, . r, „ „ A0l 63 _ 63 15 Erzsébet-pálya 200 írt p. ................................................... 168.50 169.— 8 9 • " ív " 187*3 * ’ ! . __’ ^ ; ; ; ; ; 1 ! ! -= : : : “T • •' •’ 6_!:l° SSSSir. : : : : : : \ll~ i2S:= “ »u*Eaü Ta,pilí‘ 800 ^ • : : • ?6-9S Sorsolással 1839-^1 e^a sersj. p. p. . . • • • ■ - ^-Kárty pálya 800 frt . .:::..:. ■«.** S21.7_5 ^ SSA. • • i • 75- ’5 50 ■ isoo-ba! 500 ft°” t'u » ", 115— 115.50 kassa-oderbergi pálya 200 frt .....................................los!« 104.25 Elsif erdélyi pálya“206­^frt verflst' r eaiso 64— : fe j»: :...............126-7 :::::: K %:z 8,/- : :::::::: m : Iaim1TM : : — — °«t»k-wWi«»^ •••_.; *«.«o ; «4.^/. ..........................................ISI is®«TM...... ii ISSN­;:: i!!; i H -I-IS*!! !! M fi fi Tiszai pálya 200 frt............................................................. 190.— 191.— " 5373 bon 6®/* 500 frt __ 93 75 B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Bécsi-Tramway 200 m­ . . .................................... 1,3.25 m.75 Tisza^w 5»/. 100 frt................................... 86'20 86 „„ Magy. gresorszag, első pálya 200 frt ..... 84.25 84.75 Magy.-gacsországi 200 frt e. 5*/...................................... 65 50 66­­Csehországi 5*/.......................................... 102— 103— „ északkeleti első 200 frt ezüst . . . . 16 ._ 116 60 ilag­.4aakkeleti 300 frt 5*/............................................ 68 — 68 25 Bukovinai ...................................................................... 82.50 83— „ nyugati székesfehérvar-giuez 200 frt ... ui._ 111.50 „ , 200 frt arany ez. 5•/......................... 81.90 82 30 Gácsországi 5°/0 ............................................................. 86.50 87.50 . Magyar nyugati 200 frt 5%.......................................... 67 . 67 60 Krajnai és tengermellék 5% 96.60 97.50 F. Ipar- én kereslt. Vállalatok TOSZV* „ «200 frt ....................................................... _ Karinthial 6°/............................................................... 91.50 Azlenda Assicuratrice 1000 30% bef............................... —T Mop-atifiArfllAirvft­r. Morvaország 1­5% . *................................................. 98.25 99.— Peati épitő-társ. 200 frt 40% bef. _................................ ——__ MagailSOrSjegyeiU Alsó-ausztriai 5% • * ...............................f­ilu­­e „Donau“ bizt. társ. 200 frt................................................. —.— —.— Hiteélintézet 100 frt ........................................... 164.60 165.— Felső-ausztriai 6 /1............................................................. 99.75 00.75 N.­czenki czukorgyár 800 frt............................................ —.— —C7 la 40 frt p­p ........................................................... **.— S3.— titlent 50/! ! 1 ! .* *. ! .* .* . S-S 0._ Salgó­tarjáni vasfiMom. 100 frt........................................... Dunagőzhajózási 100 frt ?. p. 4®/............................... 99.50 100 -Rtájerországi 5°/« ..................................... 50 lOO 50 8 la ” koszénb.100 frt........................................... . .— Innsbrucki városi 20 frt ...•••«•• *3.— 23.50 fifa^wországi 5/................................ . ^-60 00 _ Securitas visz.­b. SoO frt....................................................... —Keglevich 10 frt........................................................... 16.— 16.60 Horvátországi V'. \ *. ’. ! • . 86- 8~1- Vagyonkötcs. Pest 80 frt....................................................... — — Krakkói ,őrhegy kölcsön.» M.............................. «•“ «■“ VJ.­Jai_j ko/ ..................................... n­t 77 __ _ _ _ Bu«'a varos kölcsöne 40 frt .•••».. 02.DU 33.50 A Bánság 5.'. ........................................... ??.1­5.­ g. záloglevelek. ...................................................... Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal.........................75 25 75.75 Osztrák földhitelintézet sors. 5% arany, ezüst . . . 110.40 110.80 Rudolf-alapitvány 10 frt..................................................... b. io.ou Magyar 86­.70 81.50 „ 33 éves, visszafizetés 5«/»..................................... 97.25 97.75 Sa­m 40 frt p. p­­ . 43— 43.50 , 1867-diki sorsolási záradékkal............................... ..75 78.60 Cseh jelzálogb. 5«/. . . . ........................................ 96.50 97— ^1^“f^„d'1'07!J“gy-20 M ’ •••••.•• 18.50 19 Nemzeti bank p. p. 5»/. sorsolás . . . . -- -- & 1 * I I .! ! ! ! ! ! 22 - 23-C. Más közkölcsönok. Mag£ar földhireHársuUd­ 34 iv w/.! I . . . . — -- Triest város 100 p p. i’/.V............................................117.» 118.» Duna-szabályozási 5V„ 100 frtot......................................... 104.90 105.20 Magyar fölhitelintézeti 5«/.-os "......................................... 88.25 8*.75 2? %PfrtP.................................................................. 16'50 90'^ Magyar aranyrente adómentes 6»/0 . .. . . . 84.45 84.60 Mag­,ar 5„/, arany 39 év ... ..................................... 104.­ 104.25 Windischgrätz .0 frt........................................................... 80— 30.25 Magyar vasúti 120 frt (800 franc) 5”/­ ezüst . . . 102.75 103— Magyar jelzálogbank n»/.7o.................................................. 83.60 84.25 Váltób­ír? hik­fd­ Magyar vasút cumulatív ................................................ 102.30 102.60 Magyar kisbirtokosok hitelint. Budap. 6«/0 32 év . . 83.50 84— Váltók (3 nóraj. Gömöri záloglevél 6«/»150 frt........................................... _­­.­ , • • 97.50 98— werdamra 100 frt hollandi..............................I 96.10 96 25 Keleti vasút elsobbs. 5°/# • ........................................... 63.20 63.70 7% 80 év . . 97.60 98.— v„Mbm­arra mo hír mark....................................A M __ Magyar állami kötv. (keleti vasút)............................... 76— 76.60 QaUeziai rustical hit. 6«/„.................................................. 92.25 —— Berlin joo bit. mark............................... 4 56.70 57 — JK._ %, 1877 ...............................*R\n » földhitel. Krake 6»,. 18 év............................... 91.25 92.50 frankfurti 100 bir. márk .............................. 4 56.70 57 — Drb. vált kötv. 5 /. . ....................................................... 66— 66.50 részv. jelzálogbank b­/...................................... 95.50 —— Hamburgra 100 bir. márk.................................... 4 56.70 57— Magyar nyeremény 100 frt 83.75 84— Bécsi közp. földhitelb. 5V. 6 ov. ~ Más német piaczok...................................................... 4 56.70 57 — Ma*yar 1'“V^rl.nntT1Vr.ny 1873 10 L' 5% • • • • 118— 118.50 N.­szebeni földhfterint 20«/. befiz. 5'/. 1 ! i i 95— 95.'50 Londonra'To^on^sterling I ’ M :::::::: —~ Z-Z « » " 32 é"................................................. l°2-76 —— uarseuie 100 frank........................................................... —— ’ . Szőlődézsma viltság 100 ftos .........................82 160 83— H. Elsőbbségi kötvények: ?éte“váS°íoö’“rubel' ::::::::: 6 Pest városi C%...................................................................° J Zürich 100 frank................................... . . . 4 *____ Bécs városi sorsol. ....................................................................... 94.20 94.60 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5°/*................................. 70.25 70.75 Svájczi piaczok 100 frank.......................................... Török vasúti 400 franc.................................................7 22.50 22.75 Albrecht 1­. 300 frt 5%............................................................. 71.80 72.— ^ v kölcsön 1866 5% ................................................. — —.— Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5°/0...................................... —•— —•— ValutAk firfolvarrni. ’ , 1869 5»/........................................................ Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5»/................................ 95.60 — »alul au arroiyama. , költ 1373 6»/........................................................ ___ ____ 100 és 200 frt 6»/. .... 102— 102.50 .. ........................................................................ 5.50 5.51 . kincsi jegyek 1876-1878 9»/................................ _ _ _ _ „ „ 200 frt 5»/. arany . . . .­­— Sze­gélyes arany.................................................................. 5.50 5.51 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt................................... 93.80 94.20 Osztrák-magyar 8 fr. arany — —.— D. Bankok részvényei. • • 1862­ •„ •'­­ '■* * * al-60 92— 26 frankos ......................................................................... 9.29 9.30 « a 77 ^ (Sfaaz-Budwei8). ... 88.* 88.50 20 márk. darabja ••....••••* 11.44 11.48 Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés . . 98.25 98.50 « « Jf^O. „ • . • * * * • * * 11‘75 Sovereign............................................................................. 11.70 11.75 Ang­ol mamr bank 100 frt.................................................... . • 1872. „ (Salzburg-Tyrol) . . . 88.75 89.­ Orosz imperiale................................................................. 9.63 9­64 aceri A^led­OO frt . 110.50 111. . . 1873.................................................................. 82.90 83.10 Maria Terezia taller............................................................ Osztrák földhrte Intézet 200 frt. 6z. 60............................. 136.50 137.50 Eperjestarnowi 300 frt . 64.25 64.75 ................................................................................................. — — Magyar Ldhitel-részvény 200 frt ............................... —— —— Ferdinand északi pálya 200 frt^p. .................................... 102— 102.50 Ezüst rente szelvény 100 frtért.......................................... .......... Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt......................................... 227.75 228— » » " !“” "'.f’. ......................... 98-60 Orosz papír-rubel............................................... • ■ 1.18 1.14 Magyar ált. hitelint. 200 frt ........................................... 222.50 222.75­0 ... 100 * west .......................... —— Egyleti tallér.................................................................. —— Alsó-ausztriai reszámitó társulat 500 frt .... 760— 770— Morva-sziléziai 100frt __......................................................... 104— 104.50 Török arany Ura • • _ ■ 10.66 10.59. fr _r­ah municinalis 200 frt 40% * __ __ —« „ 1872. köles. ••••••*•• 105.50 —.— Német kir. bankjegy 100 márk . . . . • • • 67.30 57.35 1 Osztr nemz. bank.......................................................1 789.— 791.— «­­* 1876* « . * • • •••••• 103.25 103.75 Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért U­niobank 200 frt 70%* ............................... . . * 67 50 67.75 Ferencz József pálya 1867. 200 frt ••••»• 88.76 89.25 Bécsre és a bankfiókokra 4telepitvényekre 5% Galíciai jela. bank •­­ * » ............................................................. —losibard kölcsön­ökért tí®/^ Nyomatik a kiadó-tulajdonoe Athenaeum ir­od­almi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában Budapest barátok­ tere, Athenaeum épület. Ált. m. minis. Lipótv. b. 100 ft 35.— 35.50 hitelintézet —.—- —.— M. ált. földhitel M. ált. hitelb. 223.— 223,50 részv. társ. —.— —.— Pr. m. bank (le- M. jelzálogb. —.— —.— számol, alatt) —.— —.— O. hitelintézet 228,80 229.— Ipar-bank 42.25 43.— Pesti iparbank — Kisbirt. földhi- » keresked. b. — telintézete —.— —.— Bpesti kézm. b. 58.— 60.— Biztositó társulatok. Első m.biztos. 2275.— —.— Pesti bizt. int. 105.— 105.50 Pann. viszont- Unió visz.­bizt. bizt. intézet 595.— 605.— Intézet 124.— 125.— Gőzmalmok. Concordia 540.— 545.— Lujza-malom 249.— 250.— I. budapesti 14.50 14.75 Moln. és sat. m. 358.— 360.— Erzsébet-mal. 280.— 284.— Pannónia 1650. —1675.— Henger-malom 760.— 780.— Viktoria 483.— 486__ Takarékpénztárak. Orsz. központi 92.— 92.50 Bpesti fővár. ._ _ __ Pesti hazai I. ——.— Pest külvárosi —.— Különf. vállalatok. Alagút 78.— 80.— S.-Tarj. kőszén 90.— 92.— Ganz és tsa. vas- sa­vasfinom. — öntöde 242.— 245.— Sehlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 58._ 60 — szeszgyár 265.— 270.— I. m. serfőződe 140.— — I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 135.— 146­. és bizom. 145.— —.— Sóskúti köb. __._ _’__ Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 330.— —.— liszt-gyár- ____ Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. 530.— —mészégető 22.— 26 — Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 68.— 69 — gyár ——.— Záloglevelek. M.földh.i.5‘/2% 96.— 96.25 M. ált. földh. r. » » » 5% 88.50 89.— társ. 6% _._______ » » » ar. v. Kisb. fldh.i.7% 95.— —— ezüstben 5% 104.— 104.50 » » »6% 85_ _ » jelzhb.53/,»/o 83.50 84.25 Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- • Kassa-Oderber­bov.-Zákányi gi vasp. 5% — vasút 5»/o —.— —O. áll. » 5°/0 — Dunagözhajóz. Vágvölgyi vas­társulat 5%/o —.— —pálya 5% —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi rész­társulat 6% —.— kötszv. 7*/«% — Északk. vp.5% —Bostilánch.6% — » vasp. »malom 6% —._ __ ar.-ban 5% —.— —.— Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5°/0 ——.— gyár­t. 6% _____ f. érd. vasp. 5% —Pesti Lloyd és Győr - Sopron- börze-ép. 5% _ _ Ebenf. v. 5°/o —.— —.— Sorsjegyek. 0. bit. intézet 164.— 165.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.48 5.50 U. m. ezüst 100.— 100 10­0. m. 81rtos ar. 9.29 9.31 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.29 9.81 jegyl0Ob.m. 57.30 57.40 Török ar.-lira —.— —. — Váltók. Ném.bankpiacz. 56.80 57.— Svajczipénzpia-Amsterdam 100 czokl00frk. 46.— 46.10 boll. ftért 96.25 96.50 Zürich 100 » 46. 46 10 Brüssel 100 frk. —.— —.— London b­rit stíl 6.50 116 75 Paris 100 » 46.— 46.10 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. _. ____ Üzleti táviratok. (Ered. sürg) Berlin, márcz. 1. (2 órakor d. u. érke­­zett.) A mai tőzsdén kedvezőtlen politikai hirek kö­­vetkeztében igen lanyha hangulat uralkodott. Hamburg, február 28. Búza csendes 180.—, 182_, rozs csendes 118, 120 repereolaj lanyha 59.— 59.­, szesz csendes 43.— , 42.50, 42.50 —. Zürich, febr. 28. A hangulat kedvezőbb, az rak vál­tozatlanok, magyar búza 24—28 frank. Bréma, febr. 28. Kőolajban csendes az üzlet, 50 kör ára 9 márka. O ’ London, febr. 28. Búza ára szilárd, a hozatal gyenge egyéb terményekben csendes irány uralkodik. Olaj helyben 36’ shous. Hozatal: búza 8610, árpa 790, zab 6420 buschel Antwerpen, febr. 28. Petroleum 23*/* frt. Felelős szerkesztő: Urváry Lajos. Köziek, vállalatok. Alf.-fiúm. vasp. 119.50 120.50 Győr - Sopron-Ar.-körösv. » —.— —.— Ebenfurti —. , Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb. v. . bev.-Zákányi —.— —.— D. államvasp. —._ ___ Béli-vasút —. — —.— Pécs-barcsi ._ ___ Éjsz.-keleti v. 115.50 116.50 Vágvölgyi ,_______ Erdélyi vasút 99.— 100.—­0. gőzh. társ. ._ ___ Pesti közúti v. 225.50 226­0

Next