Pesti Napló, 1884. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1884-12-01 / 331. szám

követte el, a rendőrség a nyert személyleirás alapján nyo­mozza.— Öngyilkos építőmester. Sopronból Írják nekünk, hogy Spach Nándor ottani építőmester nov. 29-én d. u. 1 órakor saját házában agyonlőtte magát. A szerencsétlen ember — ki a győri szép állami tanutónő­­képezdét is építette — a jelen évben Sopronban az Orso­­lya-apáczák klastroma mellé épített egy egészen a nem­rég készült zárdához hasonló kétemeletes leányiskolát, mely még egészen befejezve nincs is s melynek egyik pin­­czeboltozata a múlt héten beszakadt. Ez esemény hire -Egy düledező klastrom“ czime alatt bejárta a hazai és bécsi lapokat, amit annyira szívére vett a jó hírnevét féltő alig 35 éves ember, hogy kétségbeesésében golyóval vetett véget életének. Özvegyet és neveletlen árvákat hagyott.­­ Súlyos baleset érte Willheim Sándor urat, az osztrák Länderbank fiumei ügynökségének igazgatóját ki néhány nap óta a fővárosban időzik. Ma este 7 óra táj­ban bérkocsiban hajtatott végig a Sugár­ úton. A kocsis részeg volt és az operaház előtt belehajtott egy omnibusz­ba. Willheim úr ki akart ugrani a kocsiból és lábát törte. Bevitték a Seemann-féle kávéházba, hol az első orvosi se­gélyben részesítették, azután az Európában levő szállá­sára vitték. Willheim úr több napig lesz kénytelen az ágyat őrizni. A kocsist letartóztatták. — Zsebtolvajlások a nemzeti színház­ban. A főváros zsebtolvajai működési terüket az utóbbi napokban a nemzeti színházba tették át, hol rendesen elő­adás végén a tolongás közben próbálnak szerencsét. A na­pokban már számos feljelentést tettek ellenük s ma dél­ben egy orsz. képviselő tett jelentést a főkapitányságnál, hogy a tegnapi előadás után, míg a kapus által kocsiját előszólittatta, ismeretlen tolvaj zsebéből 6 írttal terhelt tározóját kilopta. Az intendaturának bizonyára gondja lesz rá, hogy többé az ilyen esetek ne ismétlődjenek. Halálozások. Sztojkafalvi Antal Juliánná, felsőtorjai Sztán­­csek Jánosné, november 23-ikán életének 73-ik évében sziny­ér­váraljai birtokán hosszas szenvedések után el­hunyt. Béke poraira! M­ayer Adolf, a dunagőzhajózási társulat nyug­­hajós-kapitánya, e hó 29-én, hosszas szenvedés után, élte 45-ik évében elhunyt. Marton Kálmán, a rimamurány-salgótarjáni vas­­úűi-részvénytársaság nyug. jogtanácsosa, e hó 28-án, élte 57-ik évében Rimaszombatban meghalt. Arányi Miksát, a Gazette de Hongrie szerkesztő­jét nagy csapás érte. Édes­anyja ma 66 éves korában Trencsénben elhunyt. Béke porairal Színház és művészet. — Nemzeti színház. Vörösmarty Mihályról az újabb tudományos kritika lassankint s félig-meddig suttyomban el tudta hitetni, hogy eposzaiban nincs epikum, tragédiáiban nincs tragikum. Az újabb is­kolai tan- és olvasókönyvekben legalább igy van meg­írva , s nem hagyatik meg Vörös­martynak egyéb hal­hatatlan érdeme, mint csupán az erős és fenséges re­torika. E jól szervezett összeesküvés Vörösmarty köl­tészete ellen több mint húsz éve folyton előre halad s bizonyára még inkább előre haladt volna, ha néha-néha (habár csak kegyeletből) egy-egy drámáját elő nem ven­nék a színpadon. Ilyekor azonban közönség, elbá­jolva a nyelvezet által, elgondolkozik, vájjon csupán csak retor­ika-e az, a­mi oly mélyen tud hatni a szívre és a képzeletre, mint hat a Vörösmarty dikéziója? Kétségtelen, hogy az a színpadi élvezet, melyet Vö­rösmarty költészete nyújt, elüt a mostani hatásoktól, de bizonyos, hogy nincs túlélve s a közönségben fel tudja kelteni az érdeket és az illúziót. A hősi magyar korszakból, a honfoglalás idejéből csak Vörösmarty alkotott ma is megállható alakokat. Ilyen ala­kok azok is, melyek a ma előadott »Ál­d­o­­z­a­t«-b­a­n játszanak. A régi magyar erkölcsök előtt a legnagyobb bűn, a kétnejűség képezi e dráma alapját. Zaránd, kinek neje van, Zenő, elcsábítja Csillárt, Szabolcs vezér húgát. Ezért Szabolcs, ki e bűnnek nyomára jön, megöli Zarándok S az ötödik felvonásban, inkább romantikus képzelődéssel, mint drámai kompozíczióval, a Zaránd holtteste mellett találkozik a két hitves. Egyik közülök (Zenő) őrült. Zaránd hívei hoszat kérnek urok gyilkosára, de megjelenik Szabolcs, és számot ad. S e számadás a költői igazságszolgáltatás. — A darabot elég nagy közönség nézte s az előadásban gyönyörködött. .. A szereplők a szép üreseket hévvel szavalták. Nagy Imre Szabolcs, vezért, Szacsvay Zarándot játszta. P. M­á­r­k­u­s Emilia Csillár szerepében gon­dosan emelte ki a lirai lágyságot, mely egész szere­pén végig vonul. Jász­ai Mari megható vonásokat vegyitett Zenő ábrázolásába. Különösen az őrülési jelenetben játszott magas művészettel. Mind ő, mind P. Márkus Emilia zajos tapsokat arattak. Az előadás Összevágó volt. S különösen az ősi pogány szertartás volt jól rendezve. — Gróf Zichy Géza hangversenye. Köln­ből veszszük a következő táviratot. Gróf Zichy Géza teg­­nap tartotta itt első jótékony erésű hangversenyét, mely­nek nagyszerű sikere volt. A művészt elárasztották virá­gokkal, a zenekar tust játszott és a művésznek több szá­mot meg kellett ismételnie. A gróf csütörtökön tartja má­sodik hangversenyét. — Várszínházi hírek. A várszínházban a jövő héten két újdonság fog színre kerülni, a „Mi szombatjaink“­­ franczia vígjáték és a „Sabin nők elrablása“ német bohó­zat, mely a német színházban igen nagy hatással több elő­adást ért. Benedek Gyula alkalmazta magyar színre. A tudós professzor szerepét Makó, a színigazgatót pedig Ró­naszéki fogja személyesíteni. Mezei egy szamosújvári ör­mény kereskedőt játszik; ezeken kívül még Beödiné, Sió Irma, Lubinszkiné, Benedek és Szirmai játszanak benne. — Előkészületre kitüzettek: „Szemesnek áll a világ“ olasz vígjáték Óvári fordításában és „Pipogya férjek.“ — Az aradi színház építése serényen halad előre ; az ácsmunkák már teljesen készen vannak és most a színpad földalatti helyiségeinek beton-alapozásán dol­goznak. Törvényszéki csarnok« — Odry rablója. Nem rég közöltük, hogy a bu­dapesti kir. büntető bíróság — elnök Kéri Márk — rablás bűntette miatt 5 évi fegyházra ítélte Markus Sámuel újpesti házalót. A panaszos Odry Lehel volt, a­ki házi tanítójával egybehangzóan azt vallotta, hogy egy koromsötét éjszakán ablakán át egy embert látott a kapun motozgálni, s mikor revolverrel fölfegyver­kezve az utczára ment, mintegy 10 lépésnyi távolság­ban az ember megtámadta. Ez alkalommal úgy Odry, mint házi tanítója többször rálőttek az állítólagos rablóra, s ezt mellén és lágyékán meg is sebesítet­­ték. A »rabló« Markus Sámuel újpesti házaló volt, a­ki, előadása szerint, a végzetes éjjel Érsekújvárra akart gyalogolni, s mikor Odry háza elé ért, szivarra akart gyújtani, de gyufái nedvesek lévén, nem fogtak tüzet. Mialatt ő itt a gyufákkal babrált, két ember megtámadta s rálőttek. Ez volt a kiderített tényállás, melynek alapján a vádlottat rablás büntette miatt 5 évi fegyházra ítélték.­­ A főügyész, a mint a dologról értesült, rögtön átírta a budapesti kir. büntetőbíró­sághoz s sürgősen kérte az összes iratoknak hozzá leendő áttételét, a mi meg is történt. A kir. főügyész az iratok átvizsgálása után, a mennyiben ez hatás­körével összefér, intézkedni fog, hogy a netalán sérel­mes ítélet a felsőbb bíróság által megváltoztattassák. A közönség köréből/) — nov. 30. T. szerk. ur! A m. k. államvasutak gépgyárában és a diós­győri m. kir. vas- és aczélgyárban alkalmazott azon hivatalnokok, kiknek a magyar nyelvből teendő vizs­gálatra még a múlt évben kellett volna jelentkezniök, vájjon mikor tartják már elérkezettnek az időt arra, hogy ebbeli kötelességüknek megfeleljenek ? A. A. *) E rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díj­talanul közöltétnek, a felelősség a beküldőt illeti. IRODALOM. Magyar történeti életrajzok. A nagy történelmi vállalatból, mely­re az akadémia és a történelmi társulat közös megbízásából nagyérdemű tudósunk, Szilágyi Sán­dor csak néhány hé­tel ezelőtt tette közzé az elő­fizetési felhívást, már ma megjelent az első fü­zet s a legteljesebben kielégítheti ama nagymérvű vá­rakozásokat, melyeket az előfizetési felhívás folytán a vállalathoz fűzni lehetett. Magyar történelmi munka még nem jelent meg oly pazar fényű kiállításban, annyi gyönyörű képpel és műmelléklettel díszítve, mint ez a munka, mely éppen úgy dicséretére válik a két ki­adó tudományos társulat áldozatkészségének, mint a szerkesztő, Szilágyi Sándor fáradhatatlan buzgal­mának. A sok egykorú és hiteles kép összegyűjtése, kiválasztása s derék hazai művészeink általi elkészí­tése az ő érdeme, de azért teljes elismerés illeti a mű­­vészeket, Dörre és Morelli urakat is, kik a fametsze­teket ritka műgonddal készítették el. A vállalatból évenkint tudvalevőleg öt füzet jelenik meg, még pedig két-két havi időközökben. Ezúttal a deczemberi leg­első füzetet vettük, melynek egész czime következő: »Magyar történeti életrajzok. A m. tud. akadémia történelmi bizottságának segélyezésével kiadja a ma­gyar történelmi társulat. Szerkeszti Szilágyi Sán­dor titkár. Budapest, Franklin-társulat könyvnyom­dája, 1884—5. Első füzet.« A nagy nyolczadrét alakú történeti diszmó első füzete 128 oldalra terjed s Márki Sándor fiatal tu­dósunk »Anjou Mária, Magyarország királynéja, 1370—1395« czimű érdekes életrajzának első nyolcz évét közli. Márki önálló kutatások alapján készítette ugyan munkáját, de nem száraz adathalmazt nyújt, hanem az anyagot gondosan feldolgozta, még pedig a műveit nagy közönség számára, mely benne érdekes és tanulságos olvasmányt kap. A munka hősnője, Má­ria királyné, Nagy Lajos király leánya és örököse a trónon, minden tekintetben föl­ébresztheti az érdeklő­dést. Nemcsak azon király utóda, a­ki a magyar bi­rodalom határait annyira kiterjesztette, minek azok sem előtte, sem utána nem voltak; nemcsak egy poli­tikai és művelődési tekintetben kiváló fontosságú kor­szakban ült a trónon, hanem élete telve van a sors változandóságaival. Aránylag rövid pályája a lehető legviharosabb, fény és árny, kevés öröm és sok búbánat, szenvedés gyorsan követik egymást . Mária élete mint királynőé­s mint asszonyé egyaránt fölötte érdekes. A­mikor született — a születési időt szerző 1370. elejére teszi — még senki sem gondolta, hogy ő lesz Magyaror­szág trónjának örököse. Már élt egy testvérnénje s ez időben különben is remélhettek még szülői fiú örö­köst. De hasztalan reméltek ; hasztalan imádkozott 1375. szept. 18 án Gergely pápa, hogy a magyar ki­rályi párnak fiúgyermeke szülessék, a várva várt fiú örökös nem született meg. A­míg Mária idősb nővére, Katalin élt, ez utóbbi volt a magyar trónörökös. De Katalin nemsokára elhunyt s Lajos király­nak csak két leánygyermeke maradt, Mária és Hed­vig. A királykisasszonyok kiházasítása akkor az euró­pai politika legfontosabb eseményei közé tartozott. Lajos király még 1653-ban Károly német-római csá­szárral szerződést kötött, mely szerint mindketten csak kölcsönös beleegyezéssel fogják kiházasítani minden születendő gyermeköket. A­mint tehát Lajos­nak egy-egy leánya lett, már születése pillanatától fogva a legfontosabb politikai alkudozások fűződtek hozzá s mindegyik többé-kevésbbé kötelező formában már csecsemő korában eljegyeztetett valami kiváló külföldi uralkodóház szintén hasonló gyönge korú tag­jával. Egymást érték a követségek Magyarországba, a pápa, a császár, a franczia király rész­éről, a magyar herczegnők kezét kérve valamelyik fiatal herczeg számára. Az ifjú Mária a császár fiának, luxemburgi Zsigmond herczegnek jutott. De azért ez az eljegyzés többször azon a ponton volt, hogy politikai események folytán felbonts­aik. Mária herczegnő valami nyolcz éves korában látta először jegyesét, a szép és eszes Zsigmondot, ki csak 2—3 évvel volt idősebb mátká­jánál. A herczeget nagy gonddal nevelték; tudott németül, csehül, franciául, olaszul, latinul. A szülők megegyezése szerint az ifjú Budán maradt, hogy itt a magyar nyelvet s a magyar nemzet szokásait elsajá­títsa. A helyzetben nagy változást idézett elő Lajos király halála 1382-ben. Mária számára biztosítva volt a törvényes trónöröklés s Mária királynőnek ki is kiáltatott, meg is koronáztatott, sőt, úgy látszik, Lajos leendő veje, Zsigmond királylyá választását is elő­készítette. Mikor trónra lépett, Mária csak 12 éves gyer­mek volt s noha tényleg uralkodott, uralkodói teendői természetesen nem álltak egyébből, mint hogy elfo­gadta azt, a­mit anyja, az özvegy királyné, Erzsébet, és az ország tanácsosai eléje terjesztettek. De ez a zavartalan uralkodás nem sokáig tartott. Lengyelor­szágban és a magyar déli részekben kitört a zavar, a külpolitikai viszonyok is egyre bonyolultak s ezek folytán a Mária és Zsigmond közötti eljegyzés is fel­bomlott. Mária eljegyezte magát Lajos orleansi herczeggel, s nagy küldöttség ment Francziaországba, hogy az ifjú herczeget Magyarországba hozza. Lajos herczeg akkor csak tizenöt éves volt. De mielőtt Ma­gyarországba ért, itt kitört Mária ellen a lázadás. Mária felbontotta eljegyzését az orleansi herczeggel s végre mégis Zsigmond neje lett, ki az »ország gyám­­já«-vá is megválasztatott. De sem neki, sem nejének nem volt ereje megtörni a lázadást s durazzói Károly nem sokára bevonult Budára ; állítólag mint jó barát jött. De csakhamar maga foglalta el a trónt, melyről Mária forma szerint lemondott. Palotaforradalom segítette a trónra, az is buktatta meg csakhamar. Erzsébet anyakirályné boszut forralt; Forgách Ba­lázs csákánynyal súlyosan megsebezte Károlyt. A be­teg királyt elfogták és börtönre vetették, hol később megölték. Erre Mária ismét királynő lett. Viharosan ment ez végbe ; a nép maga is ra­bolt, fosztogatott s Károly hívei, különösen olasz kí­sérői közül sokakat agyonvert. De Károlynak az or­szág déli részeiben levő hivei folytatták a harczot s Horváthy Jánosnak sikerült Máriát és anyját, Erzsé­betet elfogni. Mikor Zsigmond végre neje és anyósa segélyére ment, a lázadók a fogoly anyakirálynét, Er­zsébetet, leánya Mária szeme lát­tára 1387. januárban megfojtották. Maga Mária csak tíz havi fogság után szabadult ki börtönéből. Zsigmond és Mária, valamint az ország sorsával 1387. végéig foglalkoznak a füzet többi évei. A királynő élete második r­észének leírását a következő füzetben veszik az olvasók. A munka nem csupán életrajz, hanem korrajz is s számos adalékot nyújt a XIV. századi magyar közviszonyok ismeretéhez. Csak az nem világos, mert mondja szerző Mária születési évének 1370-et, mikor az általa idézett Monaci szerint Mária 1387. elején tizenhat éves volt. Ha, mint szerző is hiszi, ez adat hiteles, úgy Mária 1371-ben született. Erre utal Márki egy másik adata, mely szerint 1382-ben Máriát tizen­két évesnek mondották. Egyébiránt a munka gondo­san van megírva. A könyv legfőbb becsét azonban a feltűnő sok kép teszi. Egy részük a szöveget díszíti, hat pedig külön műmellékletkép van a füzethez csatolva. Az első egy nagy színes maslap, Mária királynő három nyelvű zsoltáros könyve egyik gyönyörű lapjá­nak színes hasonmása. A második a brünni szerző­désnek a bécsi titkos levéltárban levő eredetiből vett gondos másolata. Ezenkívül még Durazzói Károly, nápolyi László, nápolyi Johanna és Zsigmond csá­­szár korhű arczképei vannak nagy gonddal és ízléssel készült külön lapokon a füzetben. A szövegbe hu­szonhat kép van nyomatva, mindegyik művészi fa­metszet. Diós-Győr, Mária-Czell, Visegrád, Tata, Ivanics vára, Székesfehérvár régi rajzai, továbbá számos Anjou-kori műemlék hasonmása díszítik e fü­zetet, mely holnap küldetik szét az előfizetőknek. A közönség körében eddig is nagy érdeklődés mutatkozott e vállalat iránt. De hogy mindig mostani színvonalon maradhasson, ahhoz tömeges részvét és támogatás szükséges. Ez annál inkább várható, mert a vállalat előfizetési ára meglepően csekély; egész évre negyven év — öt füzet — csak öt forint. Felhívjuk reá a múlt iránt érdeklődő műveit magyar olvasók figyelmét. Igazi díszmunka ez, melynek művészi és történelmileg becses képeiben bizonyára mindenki gyönyörűséget fog találni. A Pesti Napló táviratai. Rieger a magyarokról. (Saját tudósítónktól.) Prága, nov. 30. Dr. Rieger másfél óráig tartó beszédben fog­lalkozott a Magyarország és a csehek közt fennálló viszonyokkal. Beszédének bevezeté­sében rámutatott arra a történelmi kapocsra, mely e két nemzetet összekötötte, és a körül­mények és viszonyok hatalma mindig meg­újította az összeköttetést e két állam között, mely megalapította az osztrák-magyar mon­archiát. Hangsúlyozza a magyar és cseh ál­lamjog egyenlő jelentőségét, felemlíti, hogy a konstituczionalizmus behozatalánál a magyar államférfiak mindig ugyanazon autonomikus alapelvek mellett küzdöttek, mint a csehek. Szónok hangsúlyozza, hogy midőn ismét bement a reichsrathba, Smolkával megkezdte a harczot Schmerling ellen, hivatkozik Deák Ferenczre, idézve annak a cseh államjogról mondott szavait és sajnálkozását fejezi ki, hogy később uraik elváltak. Konstatálja, hogy mindig helyeselte a kiegyezést Magyarország­gal és csak az ellen protestált, hogy a kiegye­zést az a reichsrath kötötte meg, a­melyben Csehország nem volt képviselve. Áttér azután az alaptörvényekre és saj­nálatát fejezi ki a felett, hogy a magyarok részt vettek a nagy koronatanácsban. Megem­líti a c­entralisták azt a reményét, hogy a csehek, ha majd ismét bemennek, reichsrathba, Magyarország ellen fognak állást foglalni, és kiemeli, hogy Csehországnak nincs semmi oka Magyarország érdekeivel szembeszállni. Örömmel látja, hogy a két állam közt a vi­szonyok egyre javulnak, megc­áfolja azt a gyanúsítást, hogy Csehország pánszláv poli­tikai törekvéseket űz. Ezután áttér a magyarországi szlávok helyzetére, és — úgymond — nekünk nincs semmi jogunk beleavatkozni sem a horvát kérdésbe, sem a tótok ügyeibe, a­kik külön­ben nemzetiségi tekintetekből is idegenek hozzánk. Felsorolja ezután a tótok elidegene­désének okait és kijelenti, hogy a cseheknek nincs joguk ítélni a tótok panaszai felett. Minden nép maga kovácsa a saját szerencsé­jének és maga veti meg boldogságának alap­ját. Utal Magyarország és Csehország ama legvitálisabb érdekére, hogy az osztrák-ma­gyar birodalom, mint ilyen, fentartassék, és hogy a béke Németországgal megszilárdittas­­sék, de Ausztria-Magyarország teljes szuve­­renitásának megóvásával. Végül vázolja Magyarország anyagi és kulturális felvirágzását, különösen pedig Bu­dapest főváros emelkedését a legutóbbi tíz év alatt és elismerőleg szól a magyar kormány­ról, a­mely gondoskodásában részesítette a fővárost A hadsereg köréből. Bécs, nov. 30. A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma jelenti, hogy Jesser Mór vezérőrnagy, az 1. hadtest tüzérségi főnöke, nyugalomba helyeztetett s ez alkalomból a 3-ad oszt. vaskoronarendet kapta; továbbá kineveztettek: Moraus Antal ezredes, a 4. gy. ezredben, a 19. gyalog­dandár parancsnokává; Dorner Raimund, ezre­des a 15. vadász­zászlóaljban, a 4. gy. ezred parancsno­kává ; Wohlstein Gyula, őrnagy az 59-ik gyal.­ezredben, a 15-ik vadászzászlóalj parancsnokává és Dittrich Gusztáv ezredes a 13. gyalogezredben, a 26-ik gyalogezred pa­rancsnokává . — Gábor Antal ezredes a 6. huszárezredben, előjegyezve valamely helyi szolgálatra, nyugállományba helyeztetik és helyére báró Mecséry Imre ezredes, a 13-ik huszárezredben, nevezteti ki a 6-ik huszárezred parancs­nokává. Fáklyásmenet az olasz királyi párnak. Hóma, nov. 30. A királyi pár tiszteletére ma este fáklyásmenetet rendeztek. A menet este 7 óra tájban érkezett a királyi palota elé. A királyi család megjelent az erkélyen, hol körülbelül fél órát töltött az óriási néptömeg lelkesült éljenzései közben. Spanyol diákzavargások. Madrid, nov. 30. A király rendeletet bocsátott ki, melyben elrendeli, hogy a tanulók közt előfordult zavar­gások ügyében vizsgálat indíttassék meg, és megtiltja az egyetemi tanács össze­ülését. Tonkíng, Páris, nov. 30. A kormány három hajót bérelt azon esetre, ha netalán Tonkingba újabb csapatok küldetnének, egyesület pedig egy ilyen országos értekezlet vagy kongresszus tartásának előkészítésére szűkebb bizott­ságot küldött ki. A nemzeti hajósegylet a kiállítás tartama alatt nemzetközi csónakversenyt készül ren­dezni és a »Transportsversicherungs-Verband« in­tézkedett, hogy jövő évi nagy kongresszusa Magyar­­ország fővárosában tartassák meg. Külföldről is ér­keztek már tudakozódások ez iránt, de végleges hatá­rozatok külföldi egyletek részéről még nem jelen­tettek be.* A hazai pénzintézetek működésének a kiál­lításon leendő feltüntetése már a megvalósulás stádiumá­ban van, a­mennyiben az orsz. bizottság elnöke és az e czélból összehívott értekezlet az orsz. m. kir. statisztikai hivatal igazgatója által bemutatott tervezetet elfogadta s annak haladéktalan foganatosítását is elhatározta. E tervezet szerint a hazai pénzintézetek keletkezése, fejlő­dése s jelen állapota egy külön pavillonban fog bemutat­­tatni, különös súly fektettetvén arra, hogy e kiállítás ne puszta látványosság legyen, hanem hogy abból a szak­ember is tanulságot meríthessen. Színezett grafikai táblá­zatok, diagrammok s térképek könnyen áttekinthető alak­ban fogják feltüntetni a hazai pénzintézetek alakulását, tőkéjök és a betétek gyarapodását, tevékenységüket a kü­lönböző üzleti ágakban stb., lehetőleg oly kombinácziók­­ban, hogy ezek a tényleges állapotok magyarázatán kívül eszmekeltőleg is hassanak a komoly szemlélőre. Ezen­kívül hitelüket s ennek történetét egy külön kiadandó fü­zet fogja tömören és híven tárgyalni, a­mely füzethez valószínűleg mellékelve lesznek színes nyomatban a főbb grafikai táblázatok és térképek is a kiállítás maradandó emlékéül. A pénzintézetek grafikai rajzainak és térképei­nek, valamint a grafikai kiállítást kiegészítő füzetnek elő­állításával az orsz. bizottság az orsz. m. kir. statisztikai hivatalt bízta meg. A polgármester lemondása. Marosvásárhely, nov. 30. Borosnyai polgármester lemondása a városi törvényhatósági bizott­ság ma tartott rendkívül látogatott közgyűlésén elfo­gadtatott. KÖZGAZDASÁG. A kiállítás. Vándorgyűlések és kongresszusok. A kiállítás orsz. bizottsága amaz intézkedésének, hogy a jövő évi kiállítás alkalmával a fővárosban különböző vándor­gyűlések és kongresszusok tartassanak, már eddig is az az eredménye volt, hogy a hirlapírói egyesület, a szesztermelők országos egyesülete, a zenetanárok orsz. egyesülete, a vöröskereszt-egyesület, a kertész­egyesület, a gyógyszerész-egyesület, a mérnökök és építészek egylete elhatározták, hogy a jövő évben Bu­dapesten kongresszust fognak tartani, számos más vegyes hírek. A franczia gabonavám fölemelése ellen — mint a Pester Lloyd jelentette a magyar kormány a kö­zös külügyminisztérium előtt állítólag azt a nézetét fejezte ki, hogy monarchiánkra nézve elenyészik azon kötelez­ettség, melyet nagykövetünk a franczia kormány előtt a kereskedelmi konvenczió kötésekor nyilvánított, hogy t. i. 1887. vége előtt föl nem emel­jük vámtarifánkat, elenyészik a kötelezettség, mihelyt Francziaország azon kölcsönösséget, hogy ő sem emeli addig tarifáját, megsérti. — Monarchiánk en­nél fogva megtorló vámokat hozhat be Francziaor­szág ell­en. A P. Ll. állítása szerint továbbá a külügy­­miniszter párisi nagykövetünket utasította volna, hogy a magyar kormány ezen felfogásáról értesítse a fran­czia minisztériumot. A N. Fr. Presse ma azt jelenti, hogy ilyen utasítást külügyminiszterünk nem adott a párisi nagykövetnek, sőt hogy a magyar kormány­tól a közös külügyminisztériumhoz a szóban forgó kérdésben még nem érkezett semmiféle nyilat­kozat. Csak annyi igaz, az említett bécsi lap szerint, hogy a magyar kormány átért az osztrák­hoz, hogy a teen­dő lépések iránt megegyezésre jussa­nak, ha a franczia vámemelések csakugyan bekövet­keznek.­­ Valószínű, nézetünk szerint is, hogy a külügyminiszter nem tesz lépést külföldön, mielőtt mind a két kormányt meghallgatja; de sajnos volna, ha a két kormány közti értekezés miatt elkésnék kül­ügyi képviseletünk a franczia kormány előtti felszó­lalással, a­melytől, mint tegnap kifejtettük, mi hatást remélünk. Nem arról kellene ma tanácskozni, hogy mitevők leszünk, ha a vámemelés bekövetkezik — ez­zel azután sem késünk el — hanem a lehető nyoma­tékos felszólalás tartalmáról és módjáról, melylyel a vámemelés megbuktatására mi is közrehatni képesek lennénk. Mert a gabona-, liszt- és marhavámok eme­lésének, mint már említettük, hatalmas ellenesei van­nak Francziaországban is. A Tácz-b.-gyarmati vasút részére Vácz váro­sában 20,500 frt értékű részvényt írtak alá. Valószínű, hogy a vasút építését a tavaszszal megkezdik. I­par. Szállítás a közös hadsereg részére. A cs. kir. hadügyminisztérium szándékozik 1886. évi január hó 1-től fogva a bőr-, pamut- és a vászonból gyártott készen levő ruhafelszerelvény, nyeregszerszám és anyagszükségleteket a cs. kir. hadsereg számára ezen­túl magánipar utján nagyvállalkozók (társulatok) ál­tal beszerezni s e czélból nyilvános felhívást bocsát ki. Tárgya az ajánlati tárgyalásnak a kész ruhafelsze­relvény és a fehérnemüek, továbbá ágynemüek, illető­leg anyagok szállítása a cs. kir. hadsereg szükségle­tére. Az ajánlatok beadásánál csak jóhitelű nagyipa­rosok fognak tekintetbe vétetni, ezeknek egyetemle­ges kötelezettség alatt egy társulatot kell képezniük, és ily módon kell az ajánlatokat beadni. Rész­vény vállalkozások vagy oly személyek, kik sem Auszt­riában, sem Magyarországon állampolgári jogot nem bírnak, az ajánlati tárgyalásból elvileg ki vannak zárva. Az ezen kincstári szállítóvállalathoz megálla­pított feltételek, melyek az árszabályozást, továbbá a számvetéshez szükségelt adatokat tartalmazzák, min­den hadtestbiztosságnál, valamint minden ruharak­tárnál, úgyszintén a kereskedelmi és iparkamaráknál, és végre a cs. k. közös hadügyminisztérium 13. osztá­lyánál megtekinthetők. Ajánlatok közvetlenül a 1s. k. közös hadügyminisztériumnál legkésőbben 1885. évi február 3. déli 12 óráig nyújtandók be. A budapesti értéktőzsdéről. (Vasárnapi forgalom.) — nov. 30. A mai vasárnapi tőzsdén Kaisse volt. Osztrák hitel­részvény 303.50—304—303.80 írton, magyar hitelrész­vény 308.50—308 írton, magy. 4°/6-os aranyjáradék 95.60 —95.65 írton, magyar papirjáradék 90.52 Va írton került forgalomba. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, nov. 30. A mai előtőzsde csöndes hangulat­ban folyt le. Árfolyamok 11 órakor:­­Osztrák hitelrész­vények 304.40. — Magyar hitelrészvények 308.50. — Anglo-osztrák bank —.—. — Unió bank —.—. — Bécsi bankegyesület —.—. — Magyar leszámítoló bank —. — Osztrák államvasut 305.75. — Déli vasút —.—. — Károly-Lajos vasút —.—. — Elbavölgyi vasút —.—. — Bécsi tramway —.—. — Duna gőzhajózási részv. —.—. — Magyar 6°/6-os aranyjáradék —.—. — Magyar 40/0-os aranyjáradék 95.77Vs. —.—. — Magyar 5­ 7/0-os papírjára­dék 90.6272. — Májusi osztrák járadék 81.55. — Német birodalmi márka 60.20. — 20 frankos arany —.—. — Länderbank —.—. Bécs, nov. 30. (Vasárnapi 1.) Osztrák hitelrészvény 304.10. — Magyar hitelrészvény 308.25. — Déli vasuti rész­vény 14840. — Magyar 6 százalékos aranyjáradék—.—.— Osztrák papírjáradék —.—. Galicziai vasút —.—. Magyar papirjáradék 81 55. Magyar leszámitoló bank —.—. Osztrák aranyjárad­k —.—. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 90.57. Angol-osztrák bankrészvény 105.10. Osztrák állam­vasut-részv. 365 50. 20 frankos arany—.-----. Cs. kir. arany —.—. Unió­bankrészvény —.—. Szilárd. Ma, midőn már a szivarka mindinkább meghonosul, nem tanácsolhatjuk eléggé a dohányzóknak a szivarka­­papiros minőségének a legnagyobb figyelemmel való kisé­rését. Ha a papiros nem jó, még a legjobb dohányból sem vagyunk képesek jó szivarkát állítani elő. Semmiféle szi­­varka-papiros sem képes annyi kezességet nyújtani a határozott tisztaság és a tökéletes ártalmatlanságért, mint a franczia gyártmányú „LE HOITELON“ és Crty. Henry­től Borisban. Legvilágosabban kitűnik ez egy vegyi vizsgálatból, mely dr. P­o­h­­ J. J., dr. L­u­d­­w­i­g E. és dr. L­i­p­p­m­a­n­n E. professzor urak által (mind a három bécsi) ejtetett meg. Ezen vegybontás ered­ményét egy hivatalosan hitelesített bizonyítványban a következő szavakkal fejezték ki ezen urak: Bizonyít­­vány. „Alólhrottak az általuk megejtett pontos vegy­­vizsgálat alapján ezennel kijelentik, miszerint a Cawley és Henry urak franczia­ szivarka-papir gyárából, Pá­­risban eredő „Le Houblon“ szivarka-papiros a legkitű­nőbb minőségűnek, minden idegen alkatrészektől tökélete­sen mentnek s különösen minden az egészségre káros befolyással biró anyagtól mentnek találtatott. Bécs, 1884. május 24. aláírva: Dr. P­o­h­­ J. J. a vegyműtan nyilván, rendes tanára a királyi technikai főiskolán. Dr. Ludwig E. az orvosi vegytan csász. kir. nyilvános professzora a bécsi egyetemen. Dr. Lippmann E. a vegytan rend­­kivüli professzora a bécsi egyetemen.“_________1542 • (x) Eredeti Mikolás-ördögök, Klub-Halifax­­korcsolyák Kertész Tódornál. 1849 Nyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sera alakjáért nem felelős a szerk.) Nátha ellen köztudomás szerint Vass W. gyógy-z­rész humiltholansai a le­gb­atosibb, s leggyors­abban ható szer. Kapható Budapesten Török József gyógyszer­tárában kilá­g-uteza 7. s­z., s Magyar­­ország nagyobb gyógyszertáraiban, minden műtéti vegyülék nélkül az ó és világhírű ásvány-­­ vizforrásból Nieder-Seltersben. Luganyos-fósűivas savanyúvíz. Sikerrel használtatok a tüdő és nyírkülftl’tyíl­­ idillt bajai, az elnyálkásodás csökönyös j köhögés, elhanyagolt mellhurut és láz­as j betegség ellen. Emeli és nősbíti a­z emésztő szer- í­vek mű­ködését, közönyösíti a gyomorban­­ létező tavanyakat­, elősegíti az altesti szervek­ mű­ködését, s általában véve oly viz et, mely úgyis mint gyógyszer, ugyis mint ízletes ital az emberi testre­­ és testi szervek szabályos és rendszeres működésére egyen­lően jótékony hatást gyakorol. 1791 . Főraktár: Édeskuty JL. magy. kir. Bihari szállítónál, Budapest. Időjárás november 30-án reggeli 7 órakor. Az időjelző intézet távirati je­lnése. , Szél | Hó-Állomások LéSi­rinya.és mé:»ék •: Csapa- F* hó. Állomások n Oj.iá eret, c Ilim- d.k%» zsi (1—12) I fokban Jelek magyarázatai: @ = szélcsend; O = tiszta, de­­rült ,© = */» felhős, (J = '/a felhős, © = ’st felhős, @ =» borult, • : = eső, -#■ = hó, A *= jégeső, — = köd, 00 * gőz, -£r zivatar, villám Áttekintése a mai időjárásnak. Európában: Az erélyes depresszió (710) a Ma­gyar- és Lengyelföldekről kiterjed a kontinens többi nagy ré­szére is (760 —761 ) Kevés hőváltozás mellett az idő részint borús csapadékokkal, részint változó, szelet. Hazánkban: Többnyire délies és északnyugoti, helyenkint erős szelek mellett, a hőmérséklet nagyobb, a lég­nyomás mindenütt kisebb lett. Az idő északnyugaton borús, csapadékos; délkeleten változó, szárazabb Az ország közép nagyrésze fagyponton felül enyhült. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Délkeleten borús , északnyugton változó, szeles, többnyire enyhe időt várhatni, csapadékokkal. Fővárosi sziíiták.~ Nemzeti színház. Évi b 148. sz. Havi b. 1.sz. Deczember 1-én , BUDAPESTEN. Vígjáték 4 felv.Dr. Schweitzer J. B után Kuliffay Ede. Személyek: Petheő Gábor Bercsényi Laura, neje Lendvayné Berki Paula Palotay P. Weisz Vízvári Békés Zsigmond Újházi Klára, neje Szathmáryné Záhonyi Endre Benedek Anikó Alszegi I. Kondor La ezt Kőrösmezei Ezt megelőzi : Egy k­ő vihar. Vígjáték­i felvonásban. Irta Dreyfus Á Személyek: Férj Naday Feleség P. Márkus E Kezdete 7 órakor. A nemz. színház műsora : szerda, Arany ember, 1-szer, bérletfulyam. Csütörtök, ugyanaz, bérletsz. Péntek, ugyanez, bérlenfoly. Szombat, ugyanez, bérletszün. Vasárnap, ödette, bérletfoly. M. kir. operaház. Deczember 1-én : az operaház zárva. Az operaház műsora: Kedd, Ördög Robert, Perotti Gy., bérletfolyam. Szerda, második filharmóniás hangverseny. Csütörtök, Faust, Turolla E, bérlet­folyam. Szombat. Troubadour, Turo­­a E. és Perotti Gy . bérletfoly. Vasárnap Ördög Róbert, bsz.­ ­Népszínház. Deczember 1-én: Az árendás zsidó. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta K. Angyal I. Zenéjét szerzette Hegyi Béla és Rátor Ss. Kezdete 7 órakor. A népszínház műsora: Kedd, A koldusdiák. Várszínház. Nagy b. 31. sz. Havi b. 1. sz. Deczember 1-én. Először: A mi szombatjaink. Uj franczia vígjáték 3 felvo­násban írták Lar­iche és Durn. Fordította Mártonffy Frigyes. Személyek: Savouret Makó Jacobei Leon Szirmai I­e Bouleux Filidor Benedek Hobhard, inas Rónaszé y Pom­merard H. Lubnitzkiné Casaméne Róza Kecskeméti Julette Lenkeyné Kezdet­e 1 órakor. A várszínház műsora: Kedd, Kék szakállú here.­,tg. Blaha L., bérletszünet. Szerda, Egy pohár víz, bérleti. Csütörtök, Sabin nők elrablása, bérletfolyam. Péntek, Eleven ördög, Blaha L., bérletszünet. Szemet Blum Dávid Szeli, felesége Idegen nő Betti Vidos Sáskáné Maszlag Petyi Pataki István Anna, a fe­l­ége László, a fiuk Vi­ktor Boris, szolgáló Smüle, vőlegény Hosszú István Kati parasztlány Juczi, vén leány v e­k: Solymosi Rákosi Sz. Vidorná Henyi A. Horváth Klárié Újvári Tamássy Szőcs K. Vidor Szabó Ar­myosiné Szi­lgyi Tihanyi Gyöngy ősi I. Bem I. Arad..................... 51.9 DK 3 2.3 — Besztercze... — — — — — Beszterczebánya 50.2 DK 1 — 0.2 — © Budapest . . . 61.1 ENy 3 1.4 0 •: C­iáktornya . . — Dl 0.3 jt*:2l 4« $ Debreczen . . . 50.2 Dl 0.6 — @ Eger..................... 53.0 El 0 4 8 © Eszék .... — — — — — Fiume .... 51.5 E 3 8.6 20 fe Késmárk ... — — — — — Eeszthely . . . 53.0 ENy 4 1.8 *Dj 7 Ko’ozsvár ... 55 0 KK 2 — 2.6 — © Magyar-Óvár. . 53.1 EN’y 1 1.2 1 Sí Akna-Sszlatina . 52.6 KI 1.5 — O Nagy-Enyed . . 57 2 UK 9 — 5.5 — © Nagy-Szeban . . 52 7 D 5 3 1 — Qi Nagyvárad. . . 51 9 D 2 2.2 — © Orsová .... 56.7 ENy 2 — 1.8 — Panc­ova ... 50 5 D 2 3.3 — 0 Selmeczbánya. . 52.8 Ny 5 1.4 3 @ Sopron .... — — — — — Szatmár-Németi . 51.1 D 5 2 8 — ® Szeged .... 50.5 D 1 2.0 *— ® Sepsi-Szt-György 605 @ — 90 — O Szolnok . . . 50.1 D 2 0.0 4 © Temesvár . . . 52.7 DK 2 3 0 — *j Trencsén ... 50 8 DNy 1 1.8 2 ® Ungvár . . . 60.4 K 2 3.8 sjc»! 6 ® Zágráb . . . . 52.9 Ny 1 0.8*«1.3*@ Bécs..................... 5­2.9 Ny 2 2.2 — Bregenz . . . 57.6 D 1 — 1.3 13 S Konstan­inápoly. — — — — — Lesina .... 50.6 E 2 9.8 n @ Póla..................... 51.5 K 5 4.6 6 *j Prága .... 57.5 E 8—3.2­0 © S­.ulina .... — — — — — Szerajevo . . . 49.6 @ 4.0 — ©

Next