Pesti Napló, 1886. június (37. évfolyam, 151-178. szám)
1886-06-01 / 151. szám
minden magyar állampolgár membrum sacrae coronae, a magyar szent korona tagja és ez kölcsönzi a magyar koronának azt a tényt, azt az erőt a melynél fogva a nemzet azt sohasem tekinti egy vele szemben álló, tőle különvált faktornak, hanem a nemzet egész egyénisége egyik tagjának, betetőzésének. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy bárki is teljesen megelégedhetik azzal, hogyha a közös hadseregnek magyar részeiben a fejedelem iránti hűség, a magyar király iránti lojalitásnak ezen történelmi és szabad államokhoz és nemzetekhez méltó talajon áll. (Úgy van a bal és szélsőbaloldalon.) Ha pedig hazafiságról beszélünk, akkor nemcsak közjogunk, de a magyar nemzet évszázadokon megőrzött, kiirthatatlan hagyományaival és érzelmeivel merőben ellentétben áll, ha a hadsereg számára konstruálni kívánunk egy fiktív hazát, a birodalmat, amelyet sem a közjog, sem a magyar ember tudata nem ismer; ha nem elégszünk meg azzal, hogy a hazafiság, amelynek talaján a hadsereg szellemének is kinőni kell, ne legyen más hazafiság, mint a magyar hazafiság. (Tetszés a bal és szélső balfelől.) Ezen országban, t. hát, soha senkinek sem fog sikerülni más hazafiságot, mint magyar hazafiságot megteremteni. (Helyeslés.) Merültek fel a közös hadseregben már régebben egyes tünetek, amelyek arra engedtek következtetni, hogy az 1867-ki kiegyezésnek, a dualizmusnak szelleme véderőnk ezen fontos tényezőjét még nem hatották át teljesen. E tüneteket nem szoktuk a diskusszió előterébe vinni, mert azt tartjuk, hogy nagy érdekek azok, amelyek a hadseregnek minden kérdéséhez fűződnek, kényes érdekek, olyanok, amelyek Magyarország és az ő Felsége többi országai közti kapcsolatnak kényes természetéből folynak. De midőn, tehát, e tünetek egyes elszigeteltnek tekinthető eseményeknek és a fennálló állapotok egyes részeinek köréből kivonatnak és nagy befolyású egyének tüntetésszerű nyilatkozatainak tárgyáiul szolgálnak, akkor azt hiszem, azon ügynek, amelynek eddig gyakran a kíméletes hallgatással véltünk szolgálatot tenni, ma már nem azon az úton, hanem az eszmék teljes tisztázására, a szanálásra alkalmas tett kezdeményezésével szolgálhatunk. (Úgy van a bal- és szélső bal felől.) Engem, t. hát, azon veszély indított felszólalásra, amely ily állapotoknak tovább fennállásából és elfajulásából eredhet. Egy államban sem engedhető meg az, hogy az államnak oly fontos intézménye, mint a véderő, akár mérvadó köreinek közjogi felfogásában, akár pedig szellemében az állam többi intézményeivel ellentétbe hozassák. (Úgy van bal- és szélsőbal felől.) Egy nemzet sem engedheti meg azt, hogy ifjúságának szine-java, mely a véderő kötelékében teljesíti a polgári kötelességek legsúlyosabbját, de egyszersmind legnemesebbjét, tőle elidegeníttessék és oly szellembe vitessék be, amely a nemzethez, a hazához való ragaszkodást legalább is másodsorba helyezi, olyan új fogalom mögé, melyet a nemzet nem ismer. (Élénk helyeslés.) Intézményeink tekintélye és szilárdsága nem tekinthető biztosítottnak, minden fenyegetés alól mentesítettnek, ha oly tünetek merülnek fel, melyek arra nézve állandó aggodalmat engednek felállani, váljon a véderő minden faktora teljes harmóniában működik-e az ország alkotmányával, közjogi institucióival ? De, te hát, még veszedelmesebb ily állapot tovább fennállása magára a hadseregre nézve. Már előbb mondtam, hogy engem felszólásomban nem vezet a hadsereg iránti semminemű ellenszenv, sőt hogy én annak katonai tulajdonait tisztelettel elismerem. Most tovább megyek. Vezet felszólalásomban az a közjogi álláspont, melyet mint a Deákpárt eszméinek meggyőződésem szerint hű megőrzője követni kötelességemnek tartom. Vezet az az álláspont, hogy a közös hadsereget én igénybentartani kívánom és, hogy arról meg vagyok győződve, hogy abban a pillanatban, melyben a közös hadsereg szelleme és Magyarország hagyományos szelleme közti ellentét kiegyenlíthetetlenné fajul. (Felkiáltások a szélső balon: Már az ! Zaj. Halljuk ! jobbfelől.) a közös hadsereg fölött, mint intézmény fölött, ki volna mondva a végítélet. (Felkiáltások a szélső balon: Legyen úgy!) Én tudom, hogy e tekintetben álláspontom, szomszédaimétól különbözik. De én épp ez álláspontomból folyólag tartom kötelességemnek felemelni intő szavamat, midőn egy általam fentartandónak vélt intézmény veszélyeztetve van. T. hát ! Mondom, legveszélyesebb az irányzat fejlődése magára a hadseregre nézve. Mert, te hát, nem a katonai tulajdonok egyedül azok, nem a vitézség egyedül az, mely különösen nagy tartós életérdeket érintő háborúban egy hadsereg működésének hatályosságát megállapítja. Szükséges arra az, hogy teljes szolidaritásban érezze magát azon néppel, melynek talajából fejlődött, azon néppel, melynek létéért küzd. T. ház! Ma a szolidaritási érzet van veszélyeztetve ; a magyar nemzet kénytelen látni, hogy hathatós befolyások kellő ellensúlyozás nélkül működhetnek arra, hogy a közösügyi hadsereg közjogi felfogásában és szellemében oly irányzatok nyerjenek túlsúlyt, melyek a magyar nemzet közjogi elveivel és évszázados hagyományos érzelmeivel kiengesztelhetetlen ellentétben állanak. Te hát! Én mindezek nyomán a t. miniszterelnök úrtól nem azt kérdezem meg, hogy ő e jelenségekről mint vélekedik. Mert meg vagyok győződve, hogy ő azokról épp úgy vélekedik, mint én. De ez, t. hát, azon a helyen, melyet a miniszterelnök úr elfoglal, nem elég. Azt vagyok bátor tőle kérdezni, mit szándékozik tenni azon állapotok megszüntetése s azok elfajulásának meggátlására, melyekre rámutatni szerencsém volt. A t. miniszterelnök úrnak, hogy ez irányban tegyen, hogy a hadseregre befolyást gyakorló minden körben oly közjogi felfogásokat érvényesítsen, melyek a mi közjogunkkal és a monarchia dualisztikus szervezetével teljes összhangzatban állanak, hogy a hadseregben oly szellem ne terjesztessék, mely a magyar nemzet érzelmeivel ellenkezik, mondom, a t. miniszterelnök úrnak arra hogy ez irányban tegyen, elég hatalma van. Hatalma van először állásánál fogva, hatalma van azon nagy párt támogatásánál fogva, melynek vezére, hatalma van — hozzá merem tenni — e kérdésben nagyobb, mint bármiben. Mert biztosíthatom őt, hogyha ez irányban helyesen és erélyesen tesz: azok, kik politikai ellenfelei is, a legmesszebb menő erkölcsi támogatásukat tőle megtagadni nem fogják. (Igaz! Úgy van a bal és szélsőbalon. Helyeslés a jobboldalon.) Ezen hatalom nagyságával arányban áll azon felelősség súlya is, mely a miniszterelnök arra nehezedni fogna, ha most, midőn ezen lappangó ellentétek senki által nem ignorálható nyilatkozatok által kifejezésekre jutottak, azok eltávolítására mit sem tesz. Ezen szempontokból kiindulva, voltam bátor a kérdést a képviselőház kebelében fölvetni és azon interpellácziót benyújtani, melynek felolvasását kérem. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbaloldalon.) * * * Az interpelláczió szövegét, valamint Tisza min.-elnök válaszát, úgyszintén gr. Apponyi s Tisza min.-elnök viszonválaszait esti lapunk közlé. Irányi Dániel beszéde a képviselőház május 31-diki ülésében. Irányi Dánielnek esti lapunkban említett beszéde, szó szerint így hangzik: Azon pártnak, amelyhez tartozni szerencsém van, nyíltan bevallott főtörekvése az ország függetlenségének a perszonálunió alapján alkotmányos úton való visszaszerzésére. (Igaz a szélsőbaloldalon.) Ezért elleneztük és fogjuk ellenezni mindig a közösügyi intézményeket és ezek közt különösen a közös hadsereget. Ezért elleneztük és fogjuk ellenezni mindig a honvédségről szóló törvénynek is ama rendelkezéseit, mely azt a közös hadsereg kiegészítő részévé teszi. E folytonos tiltakozás mindamellett nem akadályoz abban, hogy rokonszenvet érezzünk a véderő azon része iránt, mely kizárólag hazánk gyermekeiből és nemzeti zászló alatt áll, a melynek úgy vezény-, mint hivatalos nyelve a magyar, és mely nemcsak a király, hanem az ország törvényei iránt is hűséget esküszik, és a melyet mi, az egykoron reményben létesítendő önálló magyar hadsereg alapkövének szeretünk tekinteni. Fokozza rokonszenvünket azon tapasztalás, mely a honvédségnek a gyakorló téren való harczképességét tanúsítja, és amelyet reményem, nem fog megcáfolni, ha netán a haza ellenségei ellen síkra kell szállania. S ha a honvédségnek műszaki csapatokkal való ellátását, általában fejlesztését sürgetjük, ha annak minden idegen szellemtől való megóvását követeljük, ez is azon érdeklődésből származik, melyet ez intézmény iránt érzünk. Nem vonjuk meg egyébiránt rokonszenvünket a közös hadsereg ama részétől sem, mely hazánk fiaiból, édes testvéreinkből áll, a mely — semmi kétség benne — sokkal szívesebben szolgálna nemzeti, mint feketesárga lobogó alatt (Úgy van! a szélsőbaloldalon) és a mely, szeretem hinni, miként a múltban, miként a jelenben, úgy a jövőben is, daczára azon szellemnek, mely a közös hadseregben uralkodik, meg fogja tudni óvni kebelében a haza, az alkotmány és a nemzetiség iránti ragaszkodását. Ugyanazon érzést tápláljuk azon intézet iránt, mely arra van hivatva, hogy a honvédséget alkalmas tisztekkel lássa el. Nem vagyok arra illetékes, hogy a Ludovika akadémia szervezését, vezetését katonai szempotból megítéljem. Ezt nálam hivatottabb férfiakra bízom. De megragadom az alkalmat, hogy kifejezzem azon óhajtásomat, miszerint minél teljesebb mértékben valósuljon a t. honvédelmi miniszter úr jelentésében foglalt azon állítás, mely szerint az ő felügyelete alatt álló intézetekben ez ifjak nevelésénél a szellemi és testi kiképzés a katonai és bajtársi szellemi, a lejális gondolkodás fejlesztése mellett a hazafias érzelmek ápolására is kiváló gond fordíttatik. A haza, a szabadság, az ország intézményei, a nemzet hagyományai, a nemzetiség iránti ragaszkodás, távol attól, hogy ellentétben álljanak a király iránti hűséggel, és ha amíg alkotmányosan uralkodik, és a nemzet érdekeit előmozdítani igyekszik, azzal inkább tökéletes összhangzásban van, s akarva, nem akarva, rossz szolgálatot tesznek az ügynek azok, akik a haza, az alkotmány, a szabadság, a nemzetiség iránt való ragaszkodást a hadseregből kiirtani, s annak helyébe egyes-egyedül a fejedelem iránti hűséget és vak engedelmességet tenni kívánják. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) akik elentétet keresnek azon érzelem között, a melyet a gyermek az anyatejjel magába szív, a melyet az ifjú az ősök példája által felgyullasztva magáénak vall, a melyet a férfiú hála és becsületből követ és azon érzelem között, melyet a törvény a polgárok kötelességévé tesz. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem csekély csapás úgy a fejedelmek, mint a nemzetekre, ha e két érzelem egymással összeütközésbe jön. (Igaz! Úgy van a bal és szélsőbaloldalon.) De nem lehetne nagyobb csapás valamely nemzetre, mintha lemondva a haza, az alkotmány, a szabadság, a nemzetiség iránti hő ragaszkodásról, azt a fejedelem iránti vak engedelmességgel helyettesítené. (Igaz ! Úgy van a szélsőbaloldalon.) Ez nem dicsőség, ez gyalázat lenne. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sokat szenvedett már a magyar. Ismételve felfüggesztették alkotmányát, eltörölték nemzeti intézményeit, elnyomták nemzetiségét, kigúnyolták hagyományait és nemzeti legszentebb érzelmeit, hóhérpallos alatt vérzett el annyi hős, míg mások számkivetésben voltak kénytelenek keresni menekvést; de a haza, a szabadság, a nemzetiség iránti vonzalom, melyet külsőképen nem volt szabad többé nyilvánítani, annál mélyebben vonult vissza a szív mélyébe, hol ezt sem a hóhér kötele elfojtani, sem durva parancsszó elnémítani, sem a gúnynyira utolérni nem volt képes s ahonnan az, mihelyt lehetett, annál nagyobb erővel tört ki, minél durvább volt a kéz, mely azt semmivé tenni iparkodott. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalról.) Ne feledjék a történelem eme tanúságát azok, kik a két állam közt a békét fentartani óhajtják, ne azok, a kiknek a hadsereg vezetésére és szellemére befolyásuk van. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem az egy millió szurony, miként ők hiszik, képezi a legerősebb és legbiztosabb támaszát a kettős monarchiának, sem a császári és királyi trónusoknak, a nemzetek, a két állam polgárainak megelégedése, melyet csak az alkotmány, a szabadság, a nemzetiség iránti tisztelet és a közjólét előmozdítása szülhet, annál sokkal erősebb, sokkal biztosabb és sokkal tartósabb támaszul szolgált (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És ne legyen elveszve a történet tanúsága számukra, miként elveszett azokra nézve, kikről azt mondják, hogy semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek, és ne feledjék el különösen azt, mit egykoron Zrínyi Miklós mondott: »Ne bántsd a magyart.« Tudomásul venom a miniszter úr jelentését. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) * * * Madarásznak erre következő beszédét, valamint Tisza min. elnök válaszát lásd esti lapunkban. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: június 1. Naptár: Kedd, június 1. — Róm. kath.: Gratiána. — Prot.: Nicomed. — Görög-orosz: (május 20.) Thallelaeus. — Zsidó: (ijar 27.) — Nap kel 4 óra 7 perczkor reggel, nyugszik 7 óra 49 perczkor. — Hold kel 3 óra 43 perczkor éjfél után, nyugszik 6 óra 26 perczkor délután. Pénzügyminiszter: fogad d. u. 3—4 óráig. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter: fogad d. u. 3-4 óráig. Horvát miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2 óráig. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. Az országos honvédsegélyző-egylet közgyűlése déli 12 órakor a képviselőház I. sz. termében. Munkácsy „Mozart végperczei“ képének kiállítása a műcsarnokban (Andrássy út 69. sz.) délelőtt 9— délután 7 óráig. Belépti dij 50 kr. A vörös kereszt egylet budai Erzsébetkórháza megtekinthető d. e. 10—1l1/2 óráig. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 és d. u. 3—5 óráig. Technológiai múzeumi könyvtár nyitva egész nap. Akadémiai könyvtár d.u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint; az Eötvös-villában czigányzene. Újpestre illetőleg a Margitszigetre félóránkint közlekednek a helyi hajók; a szigeten czigányzene. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Király ö Felsége tegnap délelőtt kihallgatáson fogadta Belcredi Rikhárd grófot, mi Bécsben némi feltűnést kelt. — Erzsébet királyné Mária Valéria főherczegnő kíséretében tegnap este Bécsből Feldalfingba utazott, hol néhány hetet fog tölteni. Azután a királyasszony hir szerint rövid időre Gasteinba megy. — A m. t. akadémia Trefort Ágoston elnöklete alatt tegnap összes ülést tartott. Elnök jelenti, hogy a király ő Felsége dr. Stoczek Józsefnek az akadémia másodelnökévé történt megválasztását jóváhagyta. Ezután Fraknói Vilmos titkár sajnálattal emlékezik meg az akadémia nemrég elhunyt kültagjainak, Ranke Leopold és Vaicz György elhunytáról. Jelenti, hogy Pauer Gyula, az elhunyt másodelnök fia meleg hangon írt levélben köszöni meg az akadémia részvétét, továbbá köszönő levelet intéztek az akadémiához az újonan megválasztott kültagok: Jiricsek József és Jones Henrik. — Jelenti továbbá, hogy az egyes osztályok beküldték az újból megválasztott állandó bizottságok névsorát. A bizottságok fel fognak szólíttatni, hogy elnökök és előadók választásáról gondoskodjanak. A vallás és közoktatásügyi miniszter jelenti, hogy dr. Schenzl Guidó a szt.-benedekrendiek admonti apátságának segédkormányzójává választatván meg, jelen hivatalától fölmentését és nyugdíjaztatását kérelmezte. Minthogy az igazgatói állás betöltésénél az ajánlás joga a m. t. akadémiát illeti, a miniszter fölkéri az akadémiát, tenné meg a szükséges intézkedéseket. Jelentésében kérdőleg veté fel, vájjon változatlan maradjon-e a metereológiai és földdelejességi központi intézet, avagy nem volna-e czélszerűbb azt tudományos s esetleg műegyetemi tanszékké alakítani ? — A III. osztály fel fog szólíttatni, hogy tegye meg javaslatát. A Hunyadiak kora czimű munka elárusításából eddig 9023 frt folyt be, mely összeg a mű folytatására fog fordíttatni. A Marczibányi-jutalomról szóló jelentésben ki volt mutatva, hogy a IV. számú pályamunka a beérkezettek között legjobb s dicséretet érdemel ; minthogy azonban nincs befejezve, a jutalom ki nem adható. — Elhatározták tehát felszólítani a szerzőt, hogy munkáját befejezve bírálatra az akadémiához újból nyújtsa be. Ennek folytán Szilassi Mór tanár levelet intézett az akadémiához, melyben kijelenti, hogy a IV. számú pályamunka szerzője ő, s készséggel aláveti magát az akadémia határozatának. Az orientalisták nemzetközi kongresszusa Bécsben ez évi szeptember 27-től október 22-ig fog tartani, az előkészítő bizottság meghívta az akadémiát a kongresszusra. A dohányban megtartott Fáy-ünnepélyen az akadémiát Vadnai Károly és Heinrich Gusztáv rendes tagok képviselték. Még egy-két lényegtelen jelentés tudomásul vétele után az ülés véget ért. — A honti ellenzék és a megye szabadelvűpártja között folyt tárgyalások, melyekről több ízben megemlékeztünk, nem vezettek eredményre és igy a két párt ezentúl is mint két ellenséges tábor fog egymással szemben állani. A berlini magyar egyesület fennállásának 40 éves jubileuma alkalmából, Matlekovits Sándor államtitkárt, Révész Bálint debreczeni ref. püspököt, Vámbéry Ármint és Miklós Gyula borászati kormánybiztost választotta meg tiszteletbeli tagokul. A megválasztottak meleg hangú levelekben köszönték meg a kitüntetést. — Budavár visszafoglalása a panorámában. A városligeti fürdőpanoráma igazgatósága elhatározta, hogy Budavár visszafoglalásának kétszázados évfordulója alkalmával egy a bécsi panorámában felállított »Raisonvillei ütközet« czímű híres képhez hasonló, de Budavár (a honvédek általi ?) visszafoglalását feltüntető nagy festményt fog közszemlére bocsátani, melynek részletei korhű alakokból, valódi ágyukból, kitömött harczi ménekből stb. fognak állani. Az igazgatóság egyszersmind felhívja azokat a festőművészeket, akik e képre pályázni óhajtanak, hogy vázlataikat Zichy Jenő grófhoz nyújtsák be. — A tavaszi ünnepély Bécsben. Mint említettük, a tavaszi ünnepélyt Bécsben ismételték. Ekkor azonban már nem volt oly fényes jellege, mint szombaton. A programm sem a régi volt, de azért sok érdekes részletből állt. Volt parasztlakodalom, komfortablisok ügető versenye, több hangverseny, vivő-gyakorlat, sorshúzás s végül igen szép tűzijáték, mely kitűnően sikerült. A közönség részvéte sem volt többé oly óriási, mint szombaton. De azért a Práterben megjelentek számát mégis 200.000-re teszik, vagy nyolcvanezerrel kevesebbre, mint a szombati közönség volt. A két ünnepély tiszta jövedelmét százezer forintra becsülik. A legújabb Leiter Jakab, Hentzi keresztlevelét közölte néhány fővárosi hírlap. Az eredeti szöveg latinul volt fogalmazva és a lapok siettek azt lefordítani magyarra, többek között ilyenformán : »Keresztvíz alá tartották méltóságos Bellegarde Henrik gróf és Kortus H e r u 1a Francziska«, — holott H e r u 1a nem keresztnév, hanem annyit jelent, mint fiatal uriasszony, vagy kisasszony. — Az angol parlament épületében rendkívül kedvezőtlen egészségügyi viszonyok vannak s e körülmény már több ízben felszólalásra késztette a két ház egyés tagjait. Az alsóház múlt pénteki ülését félbe kellett szakítani, mert a terem légköre oly fojtó volt, hogy lehetetlenné vált a tanácskozás. A szakértők ismételve megvizsgálták az épületet s véleményük mindig az volt, hogy egészségügyi tekintetben kifogás alá nem eshetik. De a képviselők folyton azon panaszkodnak, hogy néhány órai együttlét alatt oly elviselhetlen szag fejlődik ki a teremben, hogy azt a legerősebb szervezetű ember sem bírja ki. A szakértők tagadják, hogy a szag a parlament háza alatt futó csatornákból származnék, míg a képviselők határozottan azt állítják, hogy a szag máshonnan nem származhatik. A Times azt indítványozza, hogy a vitás kérdés eldöntése czéljából öntsenek a csatornákba elégséges mennyiségű fodormentációiát, mely elég átható, de nem ártalmas szaga. Ha e szagot, így okoskodik a Times, a teremben meg lehet érezni, akkor kétségtelen, hogy a bűz, mely a házban érezhető, szintén e csatornákból származik, míg ha a fodormenta szagát nem lehet érezni, akkor bizonyos, hogy a csatornák egyáltalában nem bocsátanak át a házba szagot s akkor a bajnak okát másutt kell keresni. Néhány szakértő annyit már megenged, hogy a szomszédos utczákban levő csatornák rosszak, s a kormány ki is jelenté, hogy ezeket szintén meg fogja vizsgáltatni. Tény, hogy a parlamenti ház oly egészségtelen légkörrel bír, melyen valamiképen kell segíteni, mert különösen a nyári hónapokban ily viszonyok között egyáltalában lehetetlen csak némileg is hosszabb üléseket tartani. — Egy katona öngyilkossági kísérlete. Lajtha- Bruckban Koller János, a 7. számú dragonyos-ezred közlegénye, vasárnapi délután öngyilkossági szándékból a vonat közeledtekor a sínekre feküdt. De a mozdonyvezető észrevette, ellengőzt adott s szerencsésen megállította a vonatot, mire a katona fölkelt és elfutott. De a vasúti személyzet üldözte. Midőn utolérték, kitűnt, hogy Koller futás közben borotvával kezén felvágta ereit. A szerencsétlent kórházba szállították. (x) A Conducteur czímű hivatalos menetrendkönyvből (Waldheim R. kiadása) épp most jelent meg a júniusi füzet. Ez egy vaskos kötet, a június elsejétől érvényes menetrendeket (nyári menetrendeket) tartalmazza és pedig már az ismert kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében, az éjjeli idő, este 6 órától reggeli 5 óra 59 perczig, az új megjelölés szerint, a perczek aláhúzásával van jelölve. E berendezés által az utazó közönségre nézve az az igen kellemes újítás jött létre, hogy majdnem az összes közép-európai vasutak menetrendjei egyformává tétettek. Hogy Bécsből és Prágából az utazás mennyibe kerül a kül- és belföld oly állomásaira, amelyekre közvetlen utazási jegyek adatnak ki, szintén benfoglaltatik a kötetben. Megemlítendő még, hogy a Conducteurhöz eredetileg is hozzácsatolt »Kalauz az osztrák-magyar államvasutakon és Dunán«, számos új és igen csinos illusztrácziókkal állíttatott ki. Helyi hírek. — A magánépítési bizottság tegnapi ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba : u. m. Luczenbacher Pálnak a Terézkörut és Podmaniczky utcza sarkán háromemeletes házra, Steiner Bertholdnak Ó-utcza 12. sz. a. háromemeletes házra, Temesváry Zsófiának VII. ker. Szövetség-utcza 9. sz. a. egyemeletes házra; továbbá földszintes házakra, a házépítő tisztviselők területén Szabó Kálmánnak, Passer Róbertnek, Bene Gyulának; Grenner Józsefnek IX. Ranolder utcza 2. sz. a., Fischer M. Ignácznak IX. Telepi és Ernő utcza sarkán; Walla Józsefnek VII. ker. Rotenbiller utcza 13. sz., Szalontay Ferencznek Angyalföld 1657. sz. a., Heinbach Ferencznek Angyalföld 1553—60. sz. a., Kapcsos Jánosnak VII. ker. Kövér Lajos utcza 2312. sz. a., Laczkó testvéreknek a városligetben Ilka utcza 70. sz. a. földszintes nyaralóra, Dr. Paldt Lajosnak II. Rézmáldülőben 5761. sz. a. nyaralóra, a Pannónia gőzmalomnak I. Kárpát utcza 1. sz. a. a lisztraktár fölé 3-ik emelet építésére. Ezenkívül még számos különféle építkezésre adott engedélyt. — Az uj főmérnököt, Lechner Lajos min. tanácsost, Kamermayer polgármester ma vezeti be a hivatalba. — A Duna tündéreinek ünnepe. A fővárosi tanács legutóbb a főváros gazdag diszlettárából a czimer- és zászlódiszitéseket bocsátotta a rendező bizottság rendelkezésére s e mellett öt kocsi lombdiszt ajánlott föl. A tánczvigalom érdekében az atléta, a jogász, az orvos és technikus bál rendezői fejtenek ki élénk tevékenységet. Többoldalú kérdezősködésre tudatja a rendező bizottság, hogy a bálban utczai toiletteben is meg lehet jelenni, de kívánatos, hogy minél többen jelenjenek meg kalikó vagy egyéb jelmezes toiletteben. — Se lopás, se sikkasztás. Lapunk tegnap reggeli számában már felemlítettük, hogy a pesti magyar kereskedelmi banknak két, egyenként 5000 írtról szóló pénztári utalványa eltűnt. Azt hitték, hogy valaki ellopta, de a levél, melybe a pénztári utalványok foglaltattak, tegnap, mint esti lapunkban olvasható, a bécsi postán megkerült. Érdekes, hogy ez a levél miféle körutat tett meg még eljutott rendeltetési helyére. A nevezett bank ugyanis e hó 27-én a József-téri postahivatalnál 4 ajánlott, levelet föl Béorsbe, melyek közül az egyik a Langfinger és Goldschmid bécsi czéghez volt czimezve és két darab, egyenkint 5000 írtról szóló pénztári utalványnyal volt terhelve. E 4 levél meg is érkezett Bécsbe, hol az »ambuláns« leadta, de a czimekre csak három érkezett meg, mig a fenti czég 10.000 frt értéket tartalmazó levele eltűnt. Az esetről azonnal értesítették úgy a bécsi, mint a budapesti rendőrséget, melyek a vizsgálatot megindították, míg a helybeli főposta igazgatója táviratilag és levél útján is felvilágosításért megkereste a bécsi főposta igazgatóját, de választ nem kapott, és ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a »hibát« ott követték el, ami valónak is bizonyult, mert a kereskedelmi bank tegnap délelőtt az említett bécsi cégtől azt a távirati értesítést kapta, hogy az eltűnt levél három napi körutazás után Párisból viszszaérkezett rendeltetési helyére. Lelőtte a szomszédját. Ily czím alatt írtuk tegnapi esti lapunkban, hogy vasárnap éjjel 1 órakor Halavács Gyula m. kir. segédgeológus meglőtte a vele egy házban lakó (József utcza 25. szám) Makránszky Imre belügyminiszteri kőnyomdászt. Ez esetre vonatkozólag még a következő részleteket közölhetjük : Halavács czélzás nélkül lőtt és hihetőleg csak ijesztésül. A golyó azonban talált, a nyak jobb oldalán hatolt be és a nyakgerincz mellett, hátul jött ki. Halavács megijedve a saját tettétől, hirtelen felrántotta az ajtót, befutott lakására és magára zárta az ajtót, de a lövés zajára a házbeliek összefutottak és az élettelenül ott fekvő Makránszkyt megpillantva Halavács ajtaját döngetni kezdték. Halavács attól való félelmében, hogy ajtaját feltörik és meglinchelik, felrántotta a hátsó udvarra nyíló földszintes ablakát, úgy pőrén, amint volt, kiugrott, átmászott az udvart a szomszédos ház kertjétől elválasztó alacsony falon, felkeltette a másik ház házmesterét és megkérte, hogy vezesse a rendőrséghez ; midőn pedig az ezt tenni vonakodott, kinyittatta magának a kaput és maga ment el a VIII. ker. kapitánysághoz, ahol teljes éjjeli pongyolában való megjelenése nem kevéssé lepte meg az éjjeli szolgálatot tartó rendőrtisztviselőt, kinek elmondta a történteket. Miután a tisztviselő a jegyzőkönyvet felvette, letartóztatta és átkísértette a főkapitánysághoz. Makránszky neje azt adja elő, hogy férje kopogtatott a vele jó ismerettségben álló Halavács ablakán, mire ez az ablakon át kilőtt és férje ily módon sebesült meg. Halavácsot barátai és ismerősei, mint műveit és tudományosan képzett fiatalembert ismerték és szerették, habár heves természete már nem egyszer okozott neki kellemetlenségeket. Hivatalában, mint magyar kir. segédgeológus pontossága, szorgalma és lelkiismeretessége által kivívta főnöke, dr. Böck Jánosnak, a földtani intézet igazgatójának bizalmát és elismerését. A geológiai felvételeket végező kiküldetésekben tevékeny részt vett, és tavalyi délmagyarországi útjában a deliblati síkságot is felvette és annak telepítvényes termőfölddé való átalakítása iránt nagyfontosságú részletes memorandumot terjesztett be a közgazdasági miniszterhez. Az országos kiállításon pedig egy magyarországi csiszolt kövület csigagyüjteményével a nagy kiállítási érmet nyerte el. — Dr. Kresz Géza úr máj. hó 20-a óta minden csütörtökön d. u. 3—4 óra között lakásán, (Váczikörut 16. sz.) nyilvánosan és ingyenesen ott és revakczinál. — Gyilkosság a fővárosban. A lóvasúti gyilkossághoz sokban hasonlít az a véres eset, mely az éjjel történt. Egy cselédleányt a molnárok és sütők gőzmalma mögött meggyilkolva találtak, nagy vértócsa közepette. Minden valószínűség szerint tüzérkatona követte el a gyilkosságot. A részleteket tudósítónk a következőkben adja elő: A molnárok és sütők gőzmalmának a Vaskapuutcza felé eső oldalán, közel a Tinódi utczához, egy körülbelül 25—30 évesnek látszó, a szegényebb osztályhoz tartozó nő holttestére akadtak éjjel tizenegy órakor a 257. és 410. számú rendőrök, kiket Czibik József éjjeli őr értesített arról,hogy pontban tíz órakor jajveszékelést és »Jézus Mária« felkiáltásokat hallott a Vaskapu-utcza felől. Elmondta a rendőröknek azt is, hogy a sötétben egy tüzérkatonát látott a Vaskapu-utczán át elsietni, arról a helyről, ahonnét a kiáltások hallatszottak. Utána is kiáltott az illetőnek : »Ki az?«, mire a katona csak annyit mondott németül: »Mi kell?« anélkül, hogy megállott volna. Az éjjeliőr látott is a földön valakit feküdni, de úgy gondolta, hogy bizonyára részeg és azért nem is közeledett feléje, hanem tovább indult körútjára s találkozott egy napszámos féle emberrel, ki szintén hallotta a segélykiáltásokat s mondta az éjjeli őrnek, hogy a katona, ki olyan sietve távozott, hosszabb ideig karonfogva sétált egy nővel, és meghúzódott vele a nevezett malom épületének egyik szögletébe. Az éjjeli őr találkozva ezután a rendőri őrjárattal, elmondta a fentebb leírtakat, mire a rendőrök az éjjeli őr által vezetve, a helyszínére mentek, s ott nagy vértócsa közepette találták meg az élettelen testet. Nyomban a főkapitánysághoz siettek s ott a szolgálatot tartó Seregélyi rendőrfogalmazónak tettek jelentést, ki viszont azonnal Szilva vizsgálóbírót értesítette. Daczára annak, hogy a jelentés már éjfél előtt érkezett be a főkapitánysághoz, a rendőrtisztviselő és a vizsgálóbíró csak éjfél után két órakor mehettek ki a helyszínére és akkor is rendőrorvos nélkül, mert ilyen nem volt található. Csak hajnal felé ment ki a rendőrorvos a helyszínére és ekkor szállíttatták be a holttestet a Rókus-kórház tetemkamrájába. A boldogtalan teremtés háttal feküdt a földön. Arcza és kezei véresek voltak és fején körülbelül hat centiméternyi nagy seb tátongott, mely a halált okozhatta. Bal füle keresztül volt vágva. Szoknyája térdig fel volt hajtva, és a mellén szúrás nyomai látszottak. Teste még meleg volt, mikor tizenkét óra után egy orvostanhallgató megvizsgálta és nincs kizárva az a lehetőség, hogy ha kellő időben érkezik orvosi segély, esetleg még ki is hallgathatták volna. A hanyatt fekvő holttest ölében két négy krajczárost találtak, melyet valószínűleg a tüzérkatona dobott oda áldozatának. Azt hiszik, hogy a tüzérkatona, kit a gyilkosság elkövetésével gyanúsítanak, a külső soroksári úti úgynevezett Fuchs-kaszárnyából való. Éjfél után három órakor Szilva vizsgálóbíró, Verebélyi inspekciós fogalmazó, az időközben megjelent Zsarnay Győző kapitány és Ambrus Kamill ferenczvárosi kapitány elhajtattak a nevezett kaszárnyába és miután ott egy őrmester tart felügyeletet, elküldték a Károly-kaszárnyába egy őrnagyért és megindították a nyomozást, mely elsősorban a meggyilkolt személyazonosságának konstatálására irányul. Halálozások. Lukrits Antal m. kir. pénzügyminiszteri pénzügyi főtanácsos, a pénzügyminiszteri központi számvevőség főnöke, hosszas szenvedés után május 30-án, 52 éves korában elhunyt. Szabó Lajos nagyszebeni kir. ügyész edő 17-én, 43 éves korában elhunyt. Államszolgálatban 17 évig volt. Színház és művészet. — Tremelli kisasszonyt, ki Párisban és Londonban, nemkülönben Budapesten is művészeti hírnevéhez méltó sikerrel énekelt, a m. kir. operaház intendanturája f. évi október 15-től a jövő 1887. évi május 15-ig szerződtette. Ezen szerződtetés által a kontra-alt szerepek megfelelő betöltéséről gondoskodva van s több oly operát fel lehet venni a műsorba, melyeket eddig valódi kontra-alt hiányában mellőzni kellett. — Ábrányiné W. Margit asszony, a magy. kir. operaszínház tagja, Csóka Sándor igazgató meghívására vendégszerepelni fog a kolozsvári színpadon. Háromszor lép föl s énekelni fog az Alvajáróban (Amina), a Szevillai borbélyban (Rozina) , a Fekete Dominóban (Angela), vagy a Lalla-Roukban (Myzna). — A népszínházban ma Lukácsy népszínműve A vereshajú kerül színre Blaha L. asszonynyal és szerdán Gerő népszínműve, a Vadgalamb. — Gerő Károly egy új népszínművet fejezett be és azt közelebb be is nyújtja. Czime : A rubint kereszt. Konti József is elkészült már új operettjével, melyhez Csiky Gergely írta a szöveget. Mindkét darab csak őszszel kerül előadásra. Törvényszéki csarnok. — A budai postasikkasztás. Említettük annak idejében, hogy Bartus Márton volt budai postamestert, ki a hivatalos pénzekből 7652 frt 61 krt sikkasztott el, a törvényszék 2 évi fegyházra, 5 évi hivatalvesztésre és a kár megtérítésére ítélte. A kir. tábla helybenhagyta az ítéletet. — A pestvidéki törvényszék elnöke, Kriszt János, intézkedett az iránt, hogy a tanúk és védők számára külön szoba rendeztessék be, amire szükség is volt, mert eddig az előszobában kellett várakozniok. Még nagyobb szükség lenne azonban a tárgyalási terem megnagyobbítására, amit különben Kriszti, elnök már szintén tervbe vett. Sport. A párisi lóverseny. (Ered. sürg.) Páris, május 31. Gyönyörű idő és a közönség tömeges részvéte mellett ment végbe tegnap Auteuilben a nemzetközi nagy steeple-chase-verseny. A legjobb franczia lovak igen nagy súlyok miatt nem futhattak. Összesen csak három franczia ló maradt kilencz angol és egy izlandi ellen. Első volt Boisay franczia ló, tulajdonosa Mr. Andrews, második Coronet, harmadik Erdődy gróf tulajdona, a To Good. Ez utóbbi volt a favorit. IRODALOM. A Történeti Életrajzot új füzete. (Magyar Történeti Életrajzok. A m. t. akadémia történelmi bizottságának segélyezésével kiadja a m. történelmi társulat. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Második évfolyam. Negyedik füzet. Budapest, Mehner Vilmos, kiadása.) A Magyar Történeti Életrajzok legújabb, június elsei füzete ismét kellemes meglepetést hoz az olvasóközönségnek. Kiállításának fénye, műmellékleteinek sokasága, a képek szépsége és nagy gonddal történt kiválasztása az új füzetet is a magyar könyvpiac egyik leggyönyörűbb termékévé teszik. E füzetben befejezést nyer kitűnő történetírónk, Fraknói Vilmos nagy műve Pázmány Péterről s egy uj életrajz kezdődik, mely az Árpádok távoli századaiba viszi az olvasót s a XIII. századi magyar politikai és társadalmi élettel ismerteti meg. A kalandos életű IV. nagy Kun László király rövid, de mozgalmas pályáját kezdi rajzolni ama korszak alapos ismerője, Szabaó Károly, nagyérdemű történészünk.