Pesti Napló, 1886. június (37. évfolyam, 151-178. szám)

1886-06-01 / 151. szám

Becses művéről lesz alkalmunk megjelenése után szólani. Fraknói Pázmány életrajzát, irodalmunk ezen egyik legértékesebb termékét pedig legközelebb fog­juk külön méltatni. Ezúttal csak magáról a füzetről, illetve gazdag és fényes illusztráczióiról akarunk szól­ni, a szövegről csak azt jegyezve meg, hogy a műveit közönség számára van írva, a­mint az egész vállalat mindeddig kifogástalanul teljesítette azon, kitűnő szerkesztője Szilágyi Sándor által kijelölt czélt, hogy a történeti ismeretek népszerűsítésének szolgáljon s érdekes olvasmányt nyújtson mindazoknak, kik hazá­­juk múltja és kiválóbb alakjai iránt érdeklődnek. A füzet illusztráczióiban a szövegnek megfele­lően egyszerre két távoli korszak emlékei tükröződnek vissza. Míg Pázmányban a XVII. század elevenedik meg, Kun Lászlóban a XIII. századot látjuk. A gyönyörű műmellékletek azonban mind Pázmány ko­rához tartoznak. Egy nagy kettős lapon színes kivi­telben Pázmány misemondó ruhája látszik. Az ere­deti az esztergomi főegyház tulajdona, s Mirkovszky Géza rajza után készült. Ezt követi Pázmány és I. Rákóczi György egy-egy titkos jegyű sajátkezű leve­lének hasonmása a gyulafehérvári Batthyány-könyv­­tárban levő eredetiek után. A füzet leggyönyörűbb melléklete azonban Zrínyi Miklós, a költő egy eddig ismeretlen és remek eredetiről készült arczképe. Az eredetit Thomas János rajzolta és pedig az élet után s igy mindenesetre hiteles arczképe a hires költő-had­vezérnek. Thomas képét Bonttats jeles XVII. századi rézmetszet sokszorositotta, még pedig valóban művészi módon. Bonttats rézkarczának egyik példánya jelen­leg gróf Apponyi Sándor tulajdona s a tudományked­velő főúr maga figyelmeztette reá Szilágyi Sándort, ki azt negyedrét alakú műlapon gyönyörű reproduk­cióban tette közzé. A füzet önálló mellékletei közé tartoznak továbbá Pázmány arczképe Rugendas, III. Ferdinánd király arczképe Van Dyck világhírű fest­ménye és I. Rákóczi György arczképe egykorú met­szet után. A szövegbe nyomott kisebb-nagyobb képek szin­tén igen szépek s nagyobbára derék fiatal festőnk De­re Tivadar rajzai és kompozicziói után készültek. A bars-szent-kereszti kastélyt, Pázmány ottani szobáját s a palota lépcsőjét Dörre a helyszínén rajzolta s ezen kívül több igen szép inicziálbetűt komponált. Meg­van a füzetben Pázmány tintatartója, sétabotja, Esz­tergomban levő szobra s az emlékére vert érem, mind igen csinos reprodukcziókban. Van továbbá több mun­kája czimlapjának hű hasonmása s Káldi György, a bibliafordító arczképe. Igen érdekesek és kitűnő ér­zékkel vannak kiszemelve a nagyszombati egyetemre vonatkozó képek. Az egyik az egyetem pecsétét, a má­sik a nagyszombati egyetem első albumának czímlap­­ját mutatja, végül a harmadik, a legérdekesebb, ezen album első oldalának hű hasonmása az 1636. tanév rektora, dékánjai s főúri hallgatói aláírásaival. A ké­pek sokasága és szépsége folytán Fraknói Pázmány életrajza történeti irodalmunknak nemcsak legértéke­sebb, hanem legszebben kiállított könyvei közé tar­tozik. A korszaknak megfelelően egészen más jellegű Kun László életrajzának illusztrálása. A szerkesztő leleménye ez életrajz számára egészen új illusztrálási modort alkalmazott. Itt a fejezetek élén XIII. szá­zadi okmányrészek és pecsétek szerepelnek s az egésznek ódonszerű, de igen érdekes színezetet adnak. Ilyen disz e füzetben hat van. De vannak másnemű képek is. Magát a czímképet elmésen komponálta össze Dörre a margitszigeti kolostor romjaiból, mert Kun László e szigeten született. Egy-egy nagy lapon láthatók továbbá Derrekő és Szalonak várai, melyek­hez László király életének egyes mozzanatai fűződ­nek. Ismételve figyelmeztetjük olvasóinkat a gyönyö­rű vállalatra, melynek tömeges pártolás általi bizto­sítása valóban hazafias kötelesség. Minél nagyobb lesz a közönség részvéte, annál szebb és gazdagabb képdíszszel fognak a vállalat füzetei megjelenni, lehet a sajtóhiba, azt Isten tudja. Csontosi úr szelle­mének, tudományának egész alanti színvonalát visz­­szatükrözi ezen szellemtelen mesteremberszerű máso­lás. Van a kötetnek értékesebb tartalma is, néhány rövidebb közlés Fraknói Vilmostól, Szilágyi Sándortól, b. Radvánszky Bélától, Mailáth Bélától, dr. Nagy Sán­dortól. Az 1884-ki magyar könyvészetet nagy gonddal Horváth Ignácz állította össze. Bizonyára nem az ő hibája, hogy oly későn jelent meg. Hogy a közokta­tási minisztérium e póthiteles, defic­ites időkben is nagyobb összeggel, ezer forinttal segélyzi a folyóira­tot, azzal csak a hazai tudomány iránti buzgóságáról tesz dicséretes tanúbizonyságot. De követelje meg a szerkesztőtől, hogy elvállalt kötelezettségét ezután pontosan teljesítse s mint ígéri, az 1885 és 86 hátra­lékos folyamokat még az idén közrebocsássa. A nemzeti színház könyvtára. Budapest, kiadja Pfeifer Ferdinánd. 155-ik füzet: A házasság politi­kája. Vígjáték egy felvonásban irta Sulyovszky Ignácz. — 156-ik füzet:Rhea grófné. Színmű négy felvonásban. Irta Beniczkyné Bajza Lenke. Az érdekes vállalat a nemzeti színház számos kitűnő repertorrdarabját közli csinos kiállításban és olcsó áron. Legújabb két füzetének egyike Beniczky Bajza Lenke nem rég előadott színműét közli. Felhívjuk reá a közönség figyelmét. A füzet ára 40 kr. Uj könyvei. Báró Eötvös József beszédei. 1867—70. Első füzet. Budapest. Kiadja Ráth Mór 1886. A nagynevű iró és szónok 1867—70-iki beszédei könyvalakban most jelennek meg először. Az első füzet Eötvös Jó­zsef 1867-ki beszédeiből a hevesi ügyben, az állam­­adósságokról, a felekezeti kérdésekben, a népiskolák segélyezése ügyében mondott hires beszédeket adja. Ugyanezen kiadásban fognak megjelenni összegyűjtve szintén most először báró Eötvös 1840—67-iki beszé­dei. Egy füzet ára 50 kr. Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Hu­mor. Útleírás. Irta J­ó­k­ai Mór. Második füzet. Budapest 1886. Kiadja Ráth Mór. Koszorús regény­írónk emlékeinek ez újabb füzete több igen érdekes kisebb munkáját tartalmazza. Ára 40 kr. Magyar könyvszemle. Közrebocsátja a magyar nemzeti muzeum könyvtára. 1884-iki évfolyam. Ez itt nem sajtóhiba. Az 1884-iki hat füzetből álló évfolyam valóban 1886. május derekán jelent meg s állítólag »technikai« akadályok miatt késett. Átlapoztuk a kö­tetet, de egyetlen rajzot vagy műmellékletet nem ta­láltunk benne, melynek elkészítése igazolhatná a ké­sedelmet. Egy ilyen kötetet a legutolsó budapesti nyomda is kiállíthat öt-hat hét alatt. Úgy látszik, Csontosi János szerkesztő azt sem tudja, mi egy könyvnél a technikai akadály, különben saját mulasz­tása igazolására más ürügygyel állt volna elő. Pedig a dolgon nem lehet oly könnyen átesni, mert itt az irodalom hitele van érintve s népi egy könnyen talál­hatni mentséget arra, hogy egy szerkesztő két évnél tovább várassa előfizetőit a nekik járó folyóiratra. Ha ez eljárás divatba találna jönni, a közönségnek telje­sen elmenne a kedve az előfizetéstől. Ez esetben ösz­­szes folyóiratainkat komoly veszély fenyegetné. Ezek érdekében is meg kell tehát rónunk a könyvszemle szerkesztőjének eljárását. Vagy voltak előfizetői, vagy nem. Ha nem voltak, kár volt a két évvel ezelőtti fo­lyamot egyáltalán kiadni s köznevetség tárgyává ten­ni magát olyan újdonságok közlésével, melyek har­madfél évvel ezelőtt még csak élvezhetők voltak, ma azonban már kissé nagyon is elavultak, így például azt, hogy 1884 nyarán tudósaink hol búvárkodtak, most mondja el, mikor némelyek akkori búvárla­­taikat már rég közrebocsátották. Ha pedig vol­tak előfizetői, s minden jel azt mutatja, hogy voltak, sőt azon évre szubvencziót is kapott a közok­tatási minisztériumtól, akkor kötelessége lett volna a füzeteket idejében ki is adni. Itt pénzről van szó s e kérdésben a közmondás szerint megszűnik a kedé­lyesség. Nem is ez az első eset, hogy a szerkesztő kö­telességét ilyen túl kedélyesen teljesíti. Mióta ő vezeti a vállalatot, alig egy füzete jelent meg pontosan. Azt sem mondhatja, hogy nem lennének munkatársai vagy hogy nagyon szigorú mértéket alkalmazna a közölt dolgozatokra nézve, legalább önön­magát illetőleg. Magára nézve kissé nagyon is enyhe kritikát gyako­rol. A kötet huszonegy évre terjed. Ebből teljes tiz­­­vet Csontosi saját közleménye foglal el »a bécsi udv. k­önyvtár hazai vonatkozású kéziratai« czimmel. 879 k­­ézirat czime van itt felsorolva. De nem maga Cson­­t­­osi írta őket össze; katalógusuk nyomtatásban rég­i­legjelent s minden fővárosi könyvtárban kapható. E­zen közkézen forgó nyomatott könyvből irta, ille­­leg nyírta ki a maga közlését Csontosi s még lyi fáradságot sem vett magának, hogy lég­ii kronologiailag vagy tárgyak szerint csopor­­t iá őket. Azon sorrendben vannak ott is ko­mét a bécsi katalógusban, csakhogy itt mennyi A Pesti Napló táviratai. A reichsrab­lerfl. Bécs, máj. 31. A képviselőház mai ülésében a balesetek elleni biztosításról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatta és a 11. §-ig haladt bezárólag. A 9. §-nál, melynél a bizottság többsége a territoriális szervezetet, a kisebbség pedig a foglalko­zás szerinti szövetkezeti szervezetet indítványozta, mi­után Steinbach üdv. tanácsos, a kormány képviselője, a territoriális rendszer mellett emelt szót, a kisebbség indítványa elvettetett és a többség indítványa fogad­tatott el Madeyski azon pótindítványával, hogy a belügyminiszter a biztosító intézetek működési teré­nek kijelölése tárgyában az illető tartományi bizott­ság meghallgatása után határozzon. A ház holnap is­mét ülést tart. Bécs, május 31. Az urakháza mai ülésében elfogadta a szegényügyre vonatkozólag Németország­gal kötött szerződést és megválasztotta a vámügyi bi­zottságot. A helyzet Bécsiben. (Ered. sürg.) Bécs, május 31. A legnagyobb ér­deklődéssel néznek a képviselőház vámügyi bizottsá­gának ma esti ülése elé, mely a petroleum ügyét tár­gyalja. Ezt megelőzőleg ma délután minisztertanács tartatott, mely a parlamenti helyzettel foglalkozott. A helyzet változatlan. A Taaffe-kormány kijelenti, hogy a petroleumvám minden módosítását ellenzi, Magyar­­országgal új tárgyalásokat nem kezd s a kérdés elha­lasztásába nem egyezik. Másrészt a lengyelek egyelő­re szintén azt mondják, hogy a legfelsőbb presszió da­czára, melyet ellenök alkalmaznak, Suess indítványá­ra fognak szavazni s igy a petroleumvám módosítá­sát keresztülviszik. Ez esetre a kormány nemcsak visszalépésével fenyegetőzik, hanem officziózusai azt hirdetik, hogy ha lemondását a korona nem fogadná el, fel fogja a képviselőházat oszlatni. Ischlből. Ischl, május 31. A mecklenburg-schwerini nagy­­he­rczeg és nagyherczegné tegnap családjukkal és ki­­séretekkel ide érkeztek és az Erzsébet királyné ven­dégfogadóba szálltak. A czár Gacsinában. Pétervár, május 31. A czár és a czárné tegnap Gacsinába visszatértek. A moszkvai polgármester beszéde. (Ered. sürg.) Pétervár, május 31. (P. K.) Az orosz sajtó nagy tetszéssel fogadta a moszkvai polgármester beszédét, melyben utalt arra, hogy a szent Szófián a kereszt ra­­gyogjon a félhold helyett, holott a sajtó sok­kal több politikai érzéket árult volna el, ha azt emelte volna ki, hogy a czár a beszéd eme részére nem válaszolt, mi annyit jelent, hogy elítéli annak provokáló jellegét, mely ellen­tétben áll Oroszország békés politikájával. Még határozottabban elítélte a moszkvai pol­gármester nyilatkozatát a pétervári Isaak tem­plom egyik hitszónoka, ki a koronázási évfor­duló alkalmával tartott szónoklatában hang­súlyozta, hogy a czár nem gondol hódításra, hanem a népjólét fejlesztésére. Miután min­den hitszónoklatot a szent szinódus elé kell terjeszteni, a fentebbi kijelentés úgy tekint­hető, mint a moszkvai polgármester beszédé­nek közvetett dezavuálása. Bismarck gróf utazása. Berlin, május 31. Bismarck gr. államtitkár Friedrichsruheba utazott. A pétervári franczia nagykövetség Ügye. (Ered. sürg.) Pétervár, május 31. (P. K.) A pé­­tervári franczia nagykövetségi állás betöltése talán már nem fog oly nehézségekbe ütközni, a mióta Wla­dimir nagyherczeg Párisban informác­iókat szerzett, ámbár félő, hogy a herczegek kiutasítása következté­ben újabb akadályok fognak felmerülni, mivel orosz kormánykörökben a kiutasítást nem látják helyes dolognak. A franczia trónkövetelők ügye: Páris, május 31. A herczegek kiutasí­tásáról szóló törvényjavaslat előleges tárgya­lására kiküldött bizottság Montjaut válasz­totta elnökévé és elhatározta, hogy holnap Freycinét, Larrien és Demole minisztereket hallgatja meg. A törvényjavaslat a kamará­ban valószínűleg szombaton kerül tárgyalásra. A France azt hiszi, hogy a többség és a kormány közt megegyezés fog létrejönni azon az alapon, hogy a kiutasítás csak az egyenes ágon leszármazó pretendensekre ter­jedjen ki. (Ered. sürg.) Nápoly, május 31. A famunkások és kikötői teherhordók közt régóta mutatkozó forron­gás kitörésre jutott. A munkások gyűlést tartottak, mely nagyon viharos lefolyást vett. Egy szónokot, aki higgadtságot ajánlott, bántalmaztak. Három szónok béremelést s a dologidő leszállítását követelte. Az egyik kiemelte, hogy Olaszország összes munkásai egyetértenek s erőszakkal fogják igájokat széttörni. Minthogy a munkaadók válasza ki nem elégítő volt, valami ezer munkás elhatározta, hogy sztrájkolni fog. Zavargásoktól félnek. Megmérgezett katonák. (Ered. sürg.) Turin, május 31. Cuneoben a Pi­­rinoli-laktanyában harmincz tartalékos katona hirtelen megbetegedett; öten csakhamar meghaltak. Ez eset nagy rémületet keltett. De később kitűnt hogy nem kolera, hanem hanyagságból származó mérgezés forog fen. A tömeg a laktanya előtt tüntetett s a bű­nösök megfenyítését követelte. Megsérült hajó. Queenstown, máj. 31. Az Amerika gőzhajó, mely máj. 27-én számos utassal New­ Yorkba indult, teg­nap megsérült gépezettel tért vissza ide, de csakha­mar tovább ment Liverpool felé. Vonatösszeütközés: Páris, május 31. A saintemarthei pályaudvar­ban, Marseille mellett, egy személyvonat összeütközött néhány áruval megrakott vasúti kocsival. Tizenöt utas megsebesült, köztük öten súlyosan. Az Aetna kitörése: Katánia, május 31. Nicolosit teljesen kiürítet­ték. Az odavivő utakat katonaság tartja elzárva, a láva 450 méternyire van a várostól. Nicolosiban igen izgalmas jelenetek fordultak elő. Emberéletben nem esett kár. A kolera, Róma, május 31. Tegnap déltől ma délig Ve­­lenczében 30 ember betegedett és 19 halt meg kole­rában. Az utóbbiak közül nyolc­an már korábban betegedtek volt meg, Bariban egy ember halt meg kolerában. KÖZGAZDASÁG. Szerb pénzügyek. (Ered. sürg.) Belgrád, május 31. (P. K.) Alap­talan az a hír, hogy a kormány előleg-üzletet kötött a Länderbank-Comptoir d’escompte-csoporttal, s hogy egy záloglevél-kölcsön iránt tárgyalásokat folytat egy angol konzorcziummal. A szerbiai bányák. Belgrád, május 31. A hivatalos lap megc­áfolja a külföldi lapok azon hírét, hogy a kormány az ösz­­szes bányákat bérbe akarja adni. A görög kereskedelmi szerződés. (Ered. sürg.) Athén, május 31. (P. K.) A Tri­­kupisz-kabinet, ha a politikai krízis el lesz intézve, megkezdi a tárgyalásokat az osztrák-magyar kor­mánynyal , a kereskedelmi szerződés megnyitása végett. Közgyűlések. A Tesztori-féle fém- és lámpaáru részvény­­társaság tegnap a keresk. minisztérium tanácster­mében rendkívüli közgyűlést tartott Zichy Jenő gr. elnöklete alatt. A közgyűlésen Széchenyi Pál gr. kereskedelmi miniszter is jelen volt. A közgyűlés tárgyát az új igazgatóság jelentése képezte a válla­lat állapotáról. A jelentés konstatálja, hogy az eddig elkövetett hibák ellenére, a­melyek főleg a nem taka­rékos eljárásban nyilvánulnak, a vállalat alapeszmé­nye teljesen egészséges , az áruk kelendők. Elenged­­hetlenül szükséges azonban, hogy a gyár tökéle­­tesíttessék és a tőke szaporíttassék. E czélból azt javasolja az igazgatóság, hogy 100.000 fo­rintnyi elsőbbségi kölcsön vétessék föl. A kibo­csátandó kötvények 5°/0-kal fognak kamatozni, to­vábbá a tiszta nyereségben a részvények egyenlő arányban részesülnek és 50 év alatt kisorsoltatnak. A vállalat ezen 100.000 frt kamataira évi 5000 frtnyi állami szubvenc­ióval rendelkezik. A köz­gyűlés az egész jelentést helyeslő tudomásul vette és fölhatalmazta az igazgatóságot, hogy a vállalat helyes alapra fektetése czéljából 100.000 frtnyi elsőbbségi kölcsönt fölvegyen ; elhatározta továbbá elvileg, hogy a legközelebbi közgyűlésen a részvénytőke 50°/0-a lebélyegeztessék és a czég megváltoztattassék. Végül be lett jelentve, hogy a kibocsátandó 100.000 frtnyi elsőbbségi kötvényekre már 65.000 frtnyi előjegyzés történt s ezzel a közgyűlés véget ért. A máramarosi sóvasut részvénytársaság tegnap tartotta évi rendes közgyűlését dr. Reitz Emil el­nöklete alatt. A kormányt M­á­n­d­y Lajos miniszteri­­ fogalmazó képviselte. Az előterjesztett igazgatósági Vegyes hírek. A m. kir. államvasutak igazgatóságának ügy­rendje, mely a közmunka- és közlekedésügyi, kereske­delmi, közös hadügyi minisztériumok és a m. kir. ál­lamvasutak igazgatóságának képviselői részvételé­vel Baross Gábor elnöklete alatt tartott tárgyaláso­kon megállapíttatott, tegnap tétetett közzé. Az ügy­rend összesen 43 szakaszból áll, melyeknek fontosabb rendelkezéseiből a következőket említjük föl: Az igaz­gatósági összülés feladata az államvasutak ügyének egységes vezetése. A főosztály élén álló igazgatók a hatáskörükbe utalt teendőket egymástól függetlenül és saját felelősségükre, de egymással kapcsolatban és összhangban végzik. Az ügyrend magyarázatára az igazgatósági elnök, esetleg az igazgatósági összülés il­letékes. A vezértitkárság a négy főosztály se­gédhivatali teendőit végzi.­­ A segédhivatalok egy irodavezető alatt állanak, a­ki a fontos működés­ért első­sorban felelős. A pályafentartási teendőkkel külön szakosztály bizatik meg. A forgalmi szakosz­tály feladatát a forgalmi szolgálatnak egyöntetű szer­vezése, intézése és ellenőrzése képezi. A pénzügyi fő­osztály alá tartoznak: a költségvetési és általános statisztikai ügyosztály, a számviteli és pénztári szak­osztály, főkönyvvezetés, főpénztár és számfej­tőségi osztályokkal; a kiadásellenőrzési szakosztály. A ke­reskedelmi főosztály körébe tartoznak : a díjszabási szakosztály, a vissztérítési és szállítmányozási szak­osztály. Az építési főosztályba tartoznak: az építési szakosztály, gépészeti szakosztály, mely ismét a szer­kesztési és műhelyi ügyosztályra oszlik. Első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság. Kimutatás: 1886. 1885. A május 10-től május 16-ig forint forint terjedő hét bevételéről: 323,254.06 360,240.71 Ehhez a bevételek a hajó­zás kezdetétől május 9-ig : 2.943,595.06 3.558,706.93 összesen: 3.266,840.12­3,918,947.64 Mohács-pécsi vasút. Kimutatás: 1886. 1885. A május 13-tól május 19-ig forint forint terjedő hét bevételéről: 20,660.76 24,175.57 Ehhez a bevételek a m. é. decz. hó 1-től május 12-ig: 473,149.73 542,458.41 Összesen : 493,810.49 566,633.98 A budapesti gabonatőzsdéről. A tegnapi délutáni gabnatőzsdén határidők lanyha irányzatot követtek. Köttetett búza őszre 7.74 frton, tengeri máj.­jun.-ra 5.40 frton, zab őszre 6.11 frton. A budapesti értéktőzsdéről. A tegnapi délutáni magánforgalom­ban osztrák hitelrészv. 282.50 írton, magyar 4 szá­zalékos aranyjáradék 105.321/m írton, magyar papirjára­­dék 94.80 írton került forgalomba. Az esti tőzsdén Üzlettelenség uralkodott. Osztrák hitelrészvény 282.50 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 105.321/M írton, magyar papirjáradék 94.85 írton köttetett. A bécsi gabonatőzsdéről. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Pozsony, május 31. Felhajtatott 1371 db és pedig 1059 db ökör 3 db bivaly, 1 db te­hén magyar fajta és 161 db galicziai ökör, továbbá 195 db ökör, 33 db bivaly és 20 db tehén német fajta és 2 db bivaly. Magyar ökör jegyeztetett 50—581/2, német 53—60 frton mmként. Fővárosi színházak, Nemzeti színház. Bérletfolyam. Junius 1-én: Poirier ur veje. Vígjáték 4 felvonásban Irta Augiar és Bandeau. Fordította Feleki. Személyek : Poirier Szigeti J. Presle Galton Náday Montmeyran H. Mihályfi Verdelet Feleki Antonia P. Márkus E. Salamon Körösmezei Chavassus Faludi Vatel Vízvári Kezdete VI­8 órakor. MŰSOR. Szerda, Széchy Mária, bf. Csütörtök, Proletárok, bérleti. Péntek, Dora, bérleti. Szombat, A csőd, bérleti. Vasárnap, Az utolsó szerelem, bérleti. M. kir. operaház. Bérletfolyam. Június 1-én: Turella Emma k. a., cs. és k. kamara-énekesnő — és Tre­­melli Vilma k. a. vendégjáté­kául . G I 0 C 0 N D A. Opera 4 felvonásban. Zenéjét szerzette Ponchielli Hamilcar. Személyei­ Gioconda Tűről a E. Badoero Alvise Szendrői Adamo L. Oselio G. A vak nő Tremelli V. Grimaldo E. Hajós Barnabás Láng Zuane, hajós Szekeres Barnabita pap Tallián Isépp Dalnoki Egy énekes Váradi Kormányos Takács Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Csütörtök, Lahor királya, Tu­rolla E., bérleti. Szombat, Traviata, Bécsi ke­­ringő, bérleti. Népszínház. Június 1-én: BLAHA LUJZA asszony mint vendég. A vereshajú. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta Lukácsy Sándor. Személyek: Sajgó Jánosné Pártényiné András)­­ . Tamássy Ferke ) fiai Kiss Boglár Ágnes Ebergényini Zsófi, leánya K. Tóth I. Keszeg Mihály Szathmáry Bálint, fi* Szirmai Kopponcs Misi Tóth Szilaj Kata Blaha L. Veréb Jankó Eőri Szemes Borcsa Vári I. Csinos Julcsa Vidorné Boglyás Pál Erődi Fontos V. Kovács Fontosné Zárainé Kezdete */18 órakor. MŰSOR. Szerda, Vadgalamb. Csütörtök, A czigánybáró. Péntek, A tót leány, Blaha L.­­ Szombat, Gasparone. A párisi gróf utazása. Páris, május 31. A párisi gróf Eube utazott. Az ir kérdés. London, május 31. A Pali Mail Gazette részleteket közöl az ulsteriek katonai szerve­zetéről, kik az írországi parlament auktoritá­­­­sával szemben tényleges ellentállást szándé­koznak kifejteni. A közlemény szerint állító­lag 78.561 ember íratta már be magát. Bonapartista gyűlés. (Ered. sürg.) május 31. A bonapartista agitáto­rok és hírlapírók kongresszusa elhatározta, hogy a konzervatívoktól független végrehajtó bizottságot ala­kít. Cassagnac a gyűlésben nem vett részt. A szerzői jog. Melbourne, május 31. Viktória kormánya a szer­zői jog védelme iránti egyezményhez hozzájárult. Iskolakönyvekkel kereskedő tanítók. (Ered. sürg.) Bécs, május 31. (P. K.) A köz­­oktatásügyi miniszter e hó 27-től kelt rendeletével a nép- és polgári-iskolai tanítóknak megtiltotta az iskola­könyvekkel való kereskedést. A Pasteur*féle intézet. Páris, május 31. A kamara a Pasteur-féle inté­zetre 200.000 franknyi hitelt szavazott meg. Plebiszczitum, Bem, május 31. A himlőoltás kötelezővé tétele iránti törvényjavaslat a tegnapi baseli népszavazásnál nem fogadtatott el, míg az orvosi gyakorlat szabaddá tétele iránti indítvány elfogadtatott. A solothurni népszavazásnál az alkotmány revíziójára vonatkozólag a konzervatív párt részéről tett indítvány 7166 szava­zattal 3459 ellenében elejtetett. A szerb akadémia botránya. (Ered. sürg.) Belgrád, május 31. (P. K.) Jova­­novics Vladimir, a szerb tudós társaság elnöke és az egykori Risztics-kabinet pénzügyminisztere ellen azért indíttatott meg a bűnvádi vizsgálat, mert állampénze­ket sikkasztott és gondatlanul kezelte a társulat alap­tőkéjét. A közoktatási miniszter egy külön bizottsá­got is küldött ki, melynek feladata a társaság pénz­kezelését egyáltalában megvizsgálni. Munkás­mozgalmak, jelentésből kiemeljük, hogy a társaság összes nyers bevétele 117.457 frt 82 krra rúgott, ezzel szemben az összes kiadás 35.217 frt 04 kr, tehát tiszta marad­vány 82.240 frt 78 kr. Ezen bevételi maradványból a kisorsolt 164 darab elsőbbségi részvény beváltására 16.400 frtot, az elsőbbségi részvények 5°/0 osztalékára 39.220 frtot, a tartalékalap évi javadalmazására 800 frtot, a törzsrészvények tőkéjének törlesztésére 10.000 frtot s a törzsrészvények osztaléka fejében 800 frtot javasol az igazgatóság fordítani, a 68 frt 80 krnyi maradványt pedig új számlára a jövő évre átvinni. E szerint 1886. július 1-én, az elsőbbségi részvények minden esedékes szelvénye után 5 frt, s a törzsrészvé­nyek esedékes szelvénye után, tőke törlesztés és osz­talék fejében, 2 frt lenne kifizetendő. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a­ nyeremény felosztási ja­vaslatot elfogadta és a felmentvényt megadta. Ezután az igazgatóság által tett ajánlathoz képest megválasz­­tottak : az igazgatóságba az elhunyt dr. Szelényi Ká­roly helyére Láncz Leó, továbbá a felügyelő bizott­ságba szintén az igazgatóság ajánlatára Schoch Já­nos, Walii Alajos és Hubert József. Ezzel a közgyű­lés véget ért. (Ered sürg.) Bécs, május 31. Az irányzat lanyha, az árfolyamok csökkentek. Hivatalosan jegyeztetett: Szokvány­búza tavaszra —.-----.— frton, szokványbuza máj.— jun.-ra 8.01—8.06 frton, szokványbuza őszre 8.04— 8.09 frton, szokványrozs tavaszra —.-----.— frton, szokványrozs május—júniusra 6.10—6.20 frton, szok­ványrozs őszre 6.70—6.75 frton, szokványtengeri május—júniusra 5.83—5.88 frton, szokványtengeri június—júliusra 5.83—5.88 frton, szokványtengeri július—augusztusra 5.90—5.95 frton, szokványtengeri aug.—szeptemberre 6.02—6.07 frton, szokványten­geri szept.—okt.-re 6.12—6.17 frton, szokványzab tavaszra —.-----.—■ frton, szokványzab máj.—jun.-ra 6.62 — 6.67 frton, szokványzab őszre 6.55—6.60 frton. — Káposztarepcze augusztus—szeptemberre 10.55— 10.65 frton. Káposztarepcze szeptember—októberre 10.65—10.75 frton. Szesz készáru —.— frton. Bécs, május 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hi­telrészvény 282.40. Déli vasutrészvény 109.—. 4°/0-os osztrák aranyjáradék 117.20. Londoni váltóár 126.65. Károly­ Lajos vasutrészvény 198.75. 1864-ki sorsjegy 172.—. — 4'2°/0-os­ ezüstjáradék 85.55. 1860-ki sorsjegy 139.10. Török sorsjegy 18.50. Angol-osztrák bankrészvény 11. 50. Osztrák államv. részv. 236.—. 20 frankos arany 10.03. 4-2°/0-os papirjára­dék 85.10. Osztrák hitelsorsjegy 176.—. Osztrák-magyar bank­­részvény 880.—. Cs. kir. arany (vert) 5.92. Német bankváltók 62.—. Elbevölgyi vasutrészvény 158.75. Bécsi bankegyesület részv. 106.—. Dunagözhaj. társ. részv. 417.— Nyugodt. BéCS, május 31. (Magyar értékek zárlata) Magy. föld­­teherm. kötv. —.—. Erdélyi földteherm. kötv. 105.25. BVIV6-os m. földh. int. zálogl. 105.25. Erdélyi vasutrészvény 191.25. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 118.—. Magyar nyer. k. sorsjegy 119.60. Szőlődézsmaválts. kötv. 100.— 6°/0-os arany­járadék.—.—. Tiszai és szegedi kölcsön sorsjegy 124.70. 4°/6-os aranyjáradék 105.42. M. országos bank részv. —.— Magyar vasúti kölcsön 154.—. Magyar hitelrészv. 289.50. Alföldi vas­­ut-részv. 192.—. Magyar északkel. vasutr. 177.—. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 100.60. Tiszav. vasutr. 253.—. Magy. resz. és váltóbank 92.25. Kassa-Oderb. vasutr. 158.50. 5°/6-os papir­járadék 94.95. Magy. jelz. hitelbankr. —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.—. Dohányrészvény —.—. Északi v. r. —.— Temes-Béga —.-----. A vidéki piaczokról. H.-M.-Vásárhely, május 30. A még mindig tar­tó nagy szárazság miatt termelőink kezdenek panaszkodni: az eső hiányát legjobban sínylik a tavaszi vetések, külö­nösen sokat szenvedtek az árpa vetések, melyek a nagy forróságban lesültek, azonban, ha rövid idő alatt bekövet­kezik az eső, az meg mindent jóra hozhat, a kukoricza sem bír kellően fejlődni és e miatt a kapálás nagyon nehe­zen megy, a búza­vetésekről semmi panasz nem hallatszik, általában kitűnően állanak, már a kalászokat is hányják. Gabnaüzletünkben az esőhiány miatt szilárd irányzat a gyengült kínálattal szemben — mely a kukoric­akapálás és szénakaszálásnak tulajdonítható — kitűnő a vételkedv, különösen a spekuláczió részéről, és ez az oka, hogy a búzaárak a budapesti piaczhoz képest m.-mázsánként 20—40 írttal magasabbak. A forgalom a fent írt okok miatt nem ölt nagyobb mérve­ket, mert a behozatal búzából egy-egy hetipiaczon alig van 2000 m.-mázsa. Jegyzéseink a következők: Piros búza 80 kil. 7.90, 79 kil. 7.80, 78 k. 7.70; sárgás búza 79 k. 7.70, 78 k. 7.60, 77 k. 7.50; árpa 4.80; zab 6; kukoricza 4.50—60 frt, minden száz kilogrammonkint. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS. Nyilt tér. )Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). C | i A hivatalos „Coursbach“ Waldheim-féle flTflTIH kiadása. — Juntas a bel- és kül­/ ji [i '■| r| 11 11 B 1 Mii I föld nyári menetterveivel, képes utmutató­fi $ jjJ fi [111 H I I ■ 11 I val a fővárosokban s a vasutakon. Több 11 fi fj jf lj | I] 11 ff f| 'n | $ I város tervrajzával, térképek és látképek­ UlJLtLtlU LU l­eJL iker. Ara 50 kr. postán 60 kr. Utánnyomások megvételétől mindenki óvatik. I HPIM ADD. Waldheim-féle kalauz az Osztrák alpesi pályán LiUuUJHDDi us látképpel Ara cs­ik 50 kr. 961 Arany érem a nemzetközi gyógyszeré­­szeti kiállításnál Bécs, 1883. Köhögés, rekedtség, elnyálko­­sodás stb. ellen. valódi Wilhelmsdorfi maláta kivonási 14-szer kitüntetett czukorkák erős malátatartalmuk miatt sokkal nedvesitőbb, inger­­csillapitóbb és nyálkaoldóbb, mint azon mellczukorkák, melyek órakornál sem egyebet, vagy amellett egész ha­tástalan anyagot tartalmaznak. Fiók Budapesten: váczi-uím 13. RAKTÁR : a legtöbb gyógyszerész és kereskedő uraknál Csak valódi, ha a dobozon 936 Küfferle J. és tá­sa név van rajta. Dombóvár, május 28. Időjárásunk két hét óta egészen nyárias lett, és joggal mondhatjuk, hogy az idén a télből közvetlenül a nyárba mentünk. — Az őszi vetések szépen állanak; búza jól fejlődik, rozs, mely szép kalász­képződést mutat, már virágzik; repeze elvirágzott. Rep­­czében nem jó termést várnak, mert ennek nálunk a drót­férgek, balhék, és a fagyok sok kárt tettek. Ez néhány termelőnkre nagy baj, mert a termelők a repczéből pén­zelnek legelőbb s ebből fedezik nyári szükségleteiket. A ta­vaszi vetések szépen fejlődtek, de a beállott szárazság az árpának nemcsak a további fejlődését gátolja, hanem az már sárgulni is kezd, tehát árpának egy jó esőre igen nagy szüksége van. Kukoricza szépen kikelt, és a berek­földekben, hol a földnek nedvessége tartós, megelégedően fejlődik. A repetén kívül a fagy által igen sokat szenvedett a szőlő és gyümölcs, és a nálunk levő bortermelők már el lehetnek készülve arra, hogy az idén kevés borunk lesz. Gabonában a behozatal piaczunkra még mindig ele­gendő. Főképen tengeriben nagy mennyiségek jönnek a piaczunkra és az csak olcsó árakon vezetik, mert nálunk nagy készletek vannak felhalmozva és az üzlet ezen czikk­­ben már hosszabb idő óta igen vontatott. A mai piaczi árak a következők : búza 7.70 frt, rozs 5.50 frt, kukoricza 4.80 frt, czinquantin 5.70 frt mmázsánkint. A budapest-köbályai sertéskeresk.-csarnok távirata. Május 31. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg nehéz 40.-----41.— frtig, ma­gyar urasági fiatal nehéz 43.-----44.— írtig, magy. uras. fiatal közép 43.-----44.—írtig, magy. uras. fiatal könnyű 44.-----44.50 írtig, magy. szedett nehéz 42.-----42.50 írtig, magyar szedett közép 42.-----42.50 írtig, magy. szedett könnyű 42.50—43.50 írtig, romániai bakonyi átmeneti ne­héz —.--------.— írtig, rom. átmeneti bak. közép —.—— —.— írtig, rom. átmeneti bak. könnyű —.—-—.— írtig, rom. átmeneti eredeti nehéz —.-----írtig, rom. át­meneti ered. közép —.-------.— írtig, szerbiai átmenti nehéz 41.50—42.50 írtig, szerb, átmeneti közép 41.50— 42.50 írtig, szerb, átmeneti könnyű 41.50-42.50frtig, hízó a vasútról mázsáivá —.-------.— írtig, hizó 1 éves élő­súlyban —.--------.— hizó két éves élősúlyban —.----­—.— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46®/0 levonás­^ ^ frtiff# Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l°/6-os levonással métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek, adattak el. A vevőnek páronkint 4 forint arányban vám fejében meg­téríttetik. Pozsonyi marhavásár.

Next