Pesti Napló, 1886. december (37. évfolyam, 333-359. szám)
1886-12-02 / 333. szám
met s a vigaszért, melyben sebhedt szivemet részesítő, örök hálámat. Isten áldása legyen fővárosunkon! Méltóságodnak, Budapest, 1886. november 24-én, alázatos szolgája Jókai Mór. E levél tudomásul vétele után Márkus József főjegyző, felolvasta a tanács következő előterjesztését: Tekintetes közgyűlés! Jókai Mórné szül. Laborfalvi Róza asszony, f. hó 20-án elhalálozott. A megboldogult egyik leghivebb és legavatottabb papnője volt a művészet oltárának s lelke nemes hajlamait követve a magyar költészet, színművészet és nemzetiség szolgálatában évek hosszú során át érdemekben és eredményekben egyaránt gazdag tevékenységet fejtett ki. Csak a megboldogult iránt tartozó kegyelet és elismerés adóját róttuk tehát le akkor, amidőn hűlt tetemeinek elhelyezésére a Kerepesi úti temetőben díjmentesen kettős díszsírhelyet engedtünk át s elhatároztuk, hogy az elhunytnak ravatalára a főváros nevében díszes koszorú helyeztessék el és hogy az elhunytnak adandó végtisztességen testületileg veszünk részt. A midőn ezt a 1. közgyűlésnek tudomás végett bejelentjük, egyúttal indítványozzuk, méltóztassék elhatározni, hogy 1. Jókai Mórné szül. Laborfalvi Róza asszonynak a magyar nemzeti színművészet körül szerzett hervadhatatlan érdemei a törvényhatóság jegyzőkönyvében megörökíttessenek, 2. az elhunytnak gyászba borult férjéhez, Jókai Mórhoz, a főváros törvényhatóságának fájdalmát és részvétét tolmácsoló irat intéztessék. Ez indítványok egyhangúlag elfogadtattak. A 20 tagból álló közigazgatási bizottság öt tagjának, nevezetesen Ballagi Mór, Cseri Lajos, Gombár Tivadar, Királyi Pál és Popper Ármin mandátuma e hó végén lejár, valamint az igazoló választmány 8 tagjáé is. Ezeknek a megválasztását a legközelebbi közgyűlésre tűzték ki. Rácz Károlynak azon indítványát, hogy a fővárosi hivatalnokok jelenlegi 1/B8 órától d. u. 1/s 8-ig tartó munkaideje megrövidíttessék, de egyúttal intézkedés történjék, hogy serényebben dolgozzanak, a közgyűlés az indítványt a tanácshoz utasította javaslattétel végett. Gerlóczy Károly alpolgármester válaszolt Tabody Józsefnek nov. 4-én tett azon interpellácziójára, hogy a kórházat elhagyott kolerás és himlős betegek ruhái égettessenek el, s egyúttal a közönség hivassák fel ezen lábadozók számára ruhák adományozására. Szóló a főorvosi hivataltól és a járványbizottságtól kikérte ez ügyben a véleményezést, s ennek alapján állíthatja, hogy ez nem czélszerű, miszerint feltétlenül égettessenek el az ily ruhák. Az értékteleneket az utasítás szerint úgyis elégetik, az értékesebbeket pedig szabályszerűen dezinficiálják. Pénzügyi szempontból véve a feltétlenül elégetés nagy költséget okozna, így csak a mostani szelíden lefolyó járvány alatti. hó végéig 4470 fertőző beteg volt. Ezeknek ruhája fejenkint 10 írtjával 44.700 frtot vett volna igénybe. Az adományozott ruhát szintén kelletett volna dezinficiálni. Kéri válaszát tudomásul venni. Tabody cáfolni igyekezett a felhozott érveket s a választ nem vette tudomásul, mig ellenben a közgyűlés a választ tudomásul vette. Weisz B. azon esetből kiindulva, hogy a Diófautczában csak a múlt hó elején felépült kétemeletes házra megadták a lakhatási engedélyt s a felek beköltözködtek, de a falak oly nedvesek voltak, hogy róluk a viz csepegett s e miatt a lakók ki is költözködtek , kérdi a polgármestert, vannak e szabályok, melyek meghatározzák, hogy mikor lehet beköltözködni az új házakba. Gerlóczy Károly alpolgármester elismeri, hogy ily esetek előfordulnak, bár a szabályok szerint a kerületi elöljárónak és az orvosnak kötelessége a beköltözés előtt az új épületeket megvizsgálni s a lakhatósági engedélyt kiadni. Erről az esetről nincsen tudomása s nem tudja, ki a háztulajdonos (Weisz : Egy kerületi esküdt. Derültség.) Az a baj, hogy a fennálló szabályok nem intézkednek arról, hogy a felépítés után mennyi időre van a beköltözés megengedve. Egyébiránt az építési szabályok tárgyalásánál alkalma lesz a közgyűlésnek e tekintetben gyökeresen intézkedni. Kéri válaszát tudomásul vétetni. A fölszólaló s a közgyűlés a választ tudomásu vette s ezzel a napirendre tért. A központi választmány 36 tagjának megválasztására beadatott összesen 162 szavazólap. Megválasztottak : Dr. Ország Sándor, Scheidh Károly, dr. SchwarczerFerencz, Magyarovits Jeromos, Andorffy Károly, Schmidt Ferencz, Paulovits László, Ferenczffy Antal, Békey Imre, Harrer Pál, dr. Tatay Adolf, Zboray Béla, dr. Halász Géza, Becker Károly, Kármán Lajos, Forgó István, Rebly Adolf, Fuchs Gusztáv, Nyiry Lajos, Schweiger Márton, Mérő János, Radocza János, Pucher József, Török József, Kuklay János, dr. Morzsányi Károly, Schneider Alajos, Kaschnitz Gyula, Krausz Lajos, Hűvös József, Nászay Mór, Rémi Róbert, Pordán Imre, Nägel Ármin, dr. Rock Géza és Hindy Kálmán. A polgármester, valamint a megválasztottak, az eredményről értesittetni fognak. Az I. ker. komló-utczai 1943/4. hr. sz. teleknek egy évre bérbeadását helybenhagyták. A kerületi elöljáróságokkal és a két városházától távolabb lévő hivatalokkal a telefoni összeköttetés már tényleg fennállván, újabb intézkedésre nincsen szükség, mert a felállíttatni javasolt központi külön telefoni állomás nagy költséget igényelne. A várban, a volt városház mellett lévő Paldt-féle ház eladásáról szóló jelentés hosszabb eszmecserét idézett elő. A pénzügyi bizottság s a tanács ugyanis azt javasolta, hogy az árverés ne hagyassák helyben s tekintve, hogy a királyi palota építése által a telkek ára emelkedni fog, jövő évi május 1-től, egy évig, e házra ne tűzessék ki az árverés. Rupp Imre nem tartotta a főváros méltóságával megegyezőnek, hogy a már másodízben kiírt árverés eredményét ne hagyja helyben, annál is inkább, mert a kikiáltási ár félenkint 50 frt volt, egy vállalkozó pedig 51 írton felül tett ajánlatot. Továbbá a szabályozás végett volt e ház megvéve, mert itt a közlekedést azon szűk utcza igen gátolja. Tiz évig folyt a tárgyalás, mig a minisztérium a kisajátítást megengedte s most a főváros azt ne odázza el, azon reményben, hogy talán 112 év múlva majd többet kaphat ezen telekért. Szóló ezen reményben nem osztozik, mert az építkezés tudvalevőleg a várban drágább s ehhez járul, hogy 3 emeletes pincze van a ház alatt, mi az alapletételt igen megdrágítja. Kéri az árverés helybenhagyását. Ily értelemben nyilatkozott Scheich és Buzeczky, mig ellenben Hegedűs, Rémi és Havas S. a tanács javaslata mellett szólaltak fel. Szavazásra kerülvén a sor, 68-an a tanács javaslata mellett s 63-an ellene szavaztak s igy az árverés eredményét nem hagyták helyben. A gyámpénztárban és a közp. adópénztárban tartott pénztári vizsgálat eredményéről előterjesztett jelentés tudomásul szolgált. A fővárosi kórházak ápolási díjára nézve a közgyűlés azt javasolta, hogy mind a 3 kórházban a díj 88 krban állapíttassák meg. A belügyminiszter ezt kifogásolta s jobbnak tartja, ha a János- és Rókus-kórházban 85, az új Üllői-kórházban pedig 94 írban szabatik meg az ápolási díj. Továbbá kifogásolta az Üllői-kórházban a felmetélő mészárosnak 480 frtnyi fizetését, valamint a barakk-kórházban az ápolónők díjának 20 frtról 23 frtra való felemelését. A közgyűlés ezen leiratra felvilágosító felterjesztést intéz a miniszterhez. A kapuczinusok temploma díszítési költségeire 500 frtot, a tűzoltósági új gyakorló téren felállítandó mászóház költségeinek fedezésére 5522 frtot, az önkéntes tűzoltók részére a Fénffy-féle házban bérbe vett helyiségek évi bérösszegének s átalakítási költségeinek fedezésére 4800 frtot szavaztak meg. Az I. ker. szarvas-téri és apród-utczai, valamint a rudasfürdői és a VIII. ker. Mária-utczai bérkocsi állomáshelyek átkövezésére és aszfaltozására szükséges költséget engedélyezték. Több jótékony egylet és intézet segélyezésére kisebb nagyobb összegeket szavaztak meg. A Fröbel-nőegylet ez évben már kapott 300 frtnyi segélyt s igy az újabban ismét kért segélyt a tanács megtagadni javasolta. Nászay Mór indokolta az egylet kérelmét s figyelmeztette a közgyűlést, hogy ha az egylet alapja nem elegendő a tanítónők képezésére, majd a városnak kell ezt kezébe venni , akkor az sokkal nagyobb összegbe fog kerülni. Ha már ez évben nincsen fedezet, kéri a közgyűlést, hogy a jövő évben nagyobb öszszegben részesítse az áldásosan működő egyletet. (Helyeslés.) A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult Nászay indítványához s Kövér Kálmán jegyző megígérte, hogy az egyletet előjegyzésbe veszi. Elfogadták a X. k. Ihász-utcza és a csősztorony melletti út szabályozásának módosítására előterjesztett javaslatot. Marzsó Gézáné tanítónőnek 1600 frt végkielétést, Kiss Etel tanítónőnek pedig évi 277 frt nyugdíjat szavaztak meg. A sajtóesküdtszéki tagok jövő évi szolgálati lajstromának megállapítására Morlin Imre elnöklete alatt már az idén is működött bizottsági tagokat küldöttek ki. Füzéry Ferencz rókuskórházi hivatalszolgának 25 frt havi fizetését 30 írtra emelték fel. Több városi szolgálatban állott egyén , illetőleg özvegyeinek és árváinak ellátásáról a szabályok értelmében gondoskodtak. Ezzel minden tárgy elintézést nyervén, a közgyűlés esti 6 órakor véget ért a kiadásban. E tekintetben aztán annál kapósabb és kedveltebb, mentül jobban sikerült a fejutánzat. S a muff-készítők annyira mennek, hogy az ilyen kicsinyített állatfejekről még a bajuszt vagy a fogakat sem feledik le. A sétaöltönyökhöz inkább a sötét prémeket, viszont az esti toilettekhez inkább a világosabb színeket kedvelik. A dolmányok és köpenyek bélelésére szintén jobban szeretik a világosabb prémeket. Mindez azonban még csak tervezve van így, mert az igazi párisi nő ezeket csak akkor fogja használni, ha a fagy beköszönt. Tervben azonban már mindenre nézve megtörtént a megállapodás, így a korcsolyázásnál egészen prémből vagy prémutánzatból készült kosztümöket fognak viselni s rövid, kerek, nem túlságosan bő köpenyeket. A prémutánzatokat gyermekfeöltőkhöz is nagyban igénybe fogják venni. Az apró, tetszetős fantaisie-muffok még mindig erősen versenyeznek a prémes muffokkal, bár ezek sokkal tartósabbak. Szint illetőleg különösen a kalap vagy a ruhabetét színéhez egyeztetik. A leggyakoribb az, hogy piros plüss-szalagokkal díszített kalapokhoz ugyanilyen bélésű muffokat használnak, még pedig úgy készítve, hogy a piros bélés erősen áttetszik a muff szövetén. Használnak azonban plüsst, bársonyt és szövetet vegyest a muffokhoz s legkivált madártollból, melyek egészen úgy vannak összerakva, hogy valamely megfelelő madarat ábrázolnak s színes szalagokkal vannak díszítve. A kalapokat illetőleg kevés uj mondható. A kerek kalapokat jobbára csokrokkal vagy apró madárkákkal díszítik. Minthogy pedig e madárkákat mindenkor a kalap színéhez alkalmazzák, még pedig a legfurcsább alakokban, oly szárnyasok is támadnak a kalaposok jóvoltából, a minőkről egyetlen természetrajz sem tud. Színházban és hangversenyeken a szalagtalan kapot-kalapoké az előny. A hosszú és szabadon röpködő szalagokat különben már nem is igen viselik, hanem csak rövideket s azokat is erősen a kalaphoz varrva, vagy pedig többé-kevésbbé értékes tűkkel odaerősítve. Az orosz tüllből készült fátylakat sem igen viselik már, minthogy sértik a szemet, s az egyedül elegáns és finom fátyolviselet: a gaze vagy a fekete hímzett tüll. Hajdiszitésül esti toiletteknél kevés vagy éppen semmi virágot sem fognak viselni. Egyetlen éke a hajnak legfölebb egy kis brilliáns csillag vagy szalag aigrette lesz. A karpereczekben nagy a fényűzés ; a báli czipőkön szalagcsokor még mindig nem látható. E czipők olykor hímezve vannak, jobbára azonban simák és mélyen kivágottak. A hosszú keztjük még az idén is divatban maradnak. D’O. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, deczember 2. Naptár: Csütörtök, deczember 2. — Róm. kath.: Bibiana szűz. — Prot.: Aurélia. — Görög-orosz. (nov. 20.) Dekap. Gergely. — Zsidó: (kiszlev 5.) — Napkel 7 óra 29 perczkor reggel, nyugszik 4 óra 9 perczkor délután. — Hold kel délben, nyugszik 10 óra 48 perczkor este. Az igazságügyminiszter fogad d. u. 5— V .7 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. D’Albert Jenő hangversenye este 7*/8 órakor a Vigadó kistermében. A magyar történelmi társulat ülése délután 5 órakor az akadémia kistermében. Értekeznek: Schmidt Vilmos, Márki Sándor és Szilágyi Sándor. A főváros folytatólagos közgyűlése d. u. 4 órakor. Az országos méhészeti egyesület választmányi ülése délután 5 órakor a Köztelken. A fővárosi iparosok körének társasestélye 7 órakor saját helyiségében. A képzőművészeti társulat jubiláris kiállítása a műcsarnokban (Andrássy út 69. sz.) d. e. 9— d. u. 4 és villamos világítás mellett este 5—9 óráig. Belépti dij 50 kr. Bourdon Mária kiállítása az iparművészeti múzeumban d. e. 9— d. u. 1 óráig. Belépti dij 20 kr. Árpa-, gyümölcs-és műtrágyakiállitás a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig. A vörös kereszt egylet budai Erzsébetkórháza megtekinthető d. e. 10—11*/3 óráig. Nemzeti muzeum term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9— d. u. 1. Gazdasági múzeum a Köztelken d.e. 10— 12 és d. u. 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva van, d. e. 9— d. u. 1 óráig. A botanikus kertben levő orsz. üvegfestészeti kiállítási teremben új üvegfestmények és mindennemű kartonok vannak kiállítva. Megtekinthető bárki által minden dij nélkül délelőtt 8—12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u 4—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Az állatkert nyitva Van egész nap. Belépti dij 30 kr. GrandCafé-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Udvari parforce-vadászatot terveztek tegnapra. Néhány főur meg is jelent a rákospalotai találkozó helyén, de a föld megfagyott és ennek következtében abbamaradt a lovasvadászat. Kérdés, várjon az idén egyáltalában lesz-e még parforce-vadászat, bár a szezon deczember végéig tart. — Főispáni beiktató: Zala-Egerszegről jelentik tegnapi kelettel: Svastics Benő, uj főispán, beiktatása a megyei bizottság képviselőinek nagy részvétele mellett s rendkívüli ünnepélyesen ment végbe. A főispán beszédét viharos éljenzéssel fogadták s azután a megye nevében Gózony László főjegyző szép beszédben üdvözölte őt. Az ünnepély végén megtörtént az uj alispán választása. A legtöbb szavazat (127) Csertán Károlynak jutott, ki így meg is választatott. A történelmi kiállítás tárgyainak visszaküldését a rendezőség tegnap végleg befejezte. E munka, daczára, hogy az előmunkálatokat már a múlt hóban megtették, mégis teljes hónapot vett igénybe, ami abban leli magyarázatát, hogy a dekorativ rendezésnél az egyes kiállítók tárgyai nagyon szétkerültek egymástól s azok összeválogatása és ellenőrzése nagy figyelmet és gondot igényelt a rendezőségtől. Ennek daczára a visszaküldésnél semmiféle zavar nem fordult elő s a kiállítók minden hiány nélkül megkapták tárgyaikat. Az Esterházy-kincstár nagybecsű tárgyainak visszaszállítási költségét a nemeslelkü főur maga fedezte s ez által a kiállítás kiadási rovata 500 írttal csökkent. Az országos közegészségügyi egyesületnek, mely a napokban alakult meg a fővárosban, már 77 alapító, 342 rendes és 471 pártoló, összesen 890 tagja van. Az egyesület vagyonát képezi: adományokból 2809 frt 58 kr s tagdíjakból 4256 frt 42 kr, összesen 7066 frt. A beregmegyei magyar közművelődési egyesület e hó 11-én d. e. 10 órakor tartja rendes közgyűlését Beregszászban, az Arany oroszlán szálló nagytermében. A közgyűlés után közebéd lesz, melyet a beregszászi hölgyek a megyeház nagytermében rendeznek. Este 8 órakor az Arany oroszlán szálló nagytermében tánczcal egybekötött dalestély lesz. — A Szent-László Társulat ünneprendező bizottsága a hétfői nagygyűlésre megjelent tagok és vendégek tiszteletére társas vacsorát rendez a Nemzeti szálloda földszinti helyiségeiben. A vacsora nov. 6-án esti 71/a órakor fog megtartatni s egy teríték ára 1 frt 50 kr. Előjegyzések történnek a főváros összes plébánia-hivatalaiban, a Szent István-társulat ügynöki hivatalában s a központi papnöveldében. A Cobdennek szobrot emelt Stockport, Angliának azon városa, mely legelőször választotta meg őt a parlamentbe. A szobrot múlt szombaton leplezték le s a leleplezési ünnepélyen, mely rendkívül fényesen folyt le, Cobden leánya is jelen volt. Az ünnepi beszédet lord Ripon tartotta, ki Cobden elvei sértetlen fentartásának szükségét hangoztatta. Huszonöt év múlt el Cobden halála óta — úgymond szónok — a tudománynak kevés oly férfia van, ki életében és halála után egyiránt oly nagy tisztelet tárgya lett volna minden oldalról, mint a nagy angol nemzetgazda. Szobrának költségeihez elveinek leghatározottabb ellenfelei is gyűjtöttek és aláírtak adományokat. — Miklosich Ferencz, a híres szláv nyelvész tiszteletére, ki mint az osztrák delegáczió tagja itt időzött, Fraknói Vilmos akadémiai főtitkár hétfőn estélyt rendezett, melyen Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter, Hunfalvy Pál és János, Szabó József dr., Budesz József, Heinrich Gusztáv, Szilágyi Sándor és Vadnai Károly vettek részt. Az est folyamán sok érdekes dolog került szőnyegre. Miklosich, ki 1872. óta kültagja az akadémiának, többek között fölemlítette, hogy az osztrák delegáczió nagy hálával tartozik az akadémiának, mert ennek vendégszeretetéből, melyet kilencz éven át élvezett, legalább 54.000 frtot takaríthatott meg, míg az idén 6000 frtot kellett fizetnie a szállóban. Erre felhozták, hogy a delegáczió saját épületet szerezhetne nálunk, hogy ez in- stituczió állandóságát külsőleg is dokumentálja. Mikor a most uralgó jubileumi járvány került szóba, Trefort tréfásan megjegyezte, hogy jövőre megünnepelhetné félszázados jubileumát, mint a nemzeti kaszinó tagja. A társaság egészen éjfélig a legjobb hangulatban maradt együtt. — Nagy vadászat volt a múlt hó 22-én Zichy Rezső gróf hilyei ódon kastélyának vadaskertjében. A társaság, mely Andrássy Tivadarné és Zichy Lenke grófnőkön kívül a háziúrból, továbbá Andrássy Tivadar, ifj. Andrássy Gyula, Andrássy Sándor és Széchenyi Géza grófokból, Ramberg és Ziegler tábornokokból, Keczer Miklós kamarás és Barczay József földbirtokosból állott, az előző éjszakát a hilyói kastélyban töltötte s másnap nem kevesebb, mint 18 vaddisznót és két dámszarvast ejtett el. — Az orvostanhallgatók segélyegyletének jubileuma. Az orvostanhallgatók segélyegylete tegnap közgyűlést tartott, melyen a rendező bizottság eddigi működéséről számolt be. A közgyűlés az előmunkálatokat, melyeket már ismertettünk, tudomásul vette és elhatározta, hogy az egyetemi hallgatókhoz felhívást fog intézni, hogy ők is ünnepeljenek az orvostanhallgatókkal. A felhívás hosszasabban fejtegeti az egyesület czélját: a polgártársaink sanyarú sorsán enyhíteni, segédkezet nyújtani azoknak az akadályok legyőzésében, ápolni az orvos- és természettudományok iránti szeretetet. A felhívás így végződik: »Egyetemi polgártársak! Bizalommal fordulunk hozzátok : az ünnepély nemcsak a mienk, ez az egész magyar egyetemi ifjúságé, sorakozzatok zászlóink alá, járuljatok hozzá, hogy a 25 év előtti kisded csapat lelkesedését most százszorosan hangoztassák vissza a Tátra és Mátra sziklás bérctei, ünnepeljétek velünk december 8-át és támogassátok abbeli törekvésünket, hogy az új negyed évszázad kezdetével újabb, hatalmasabb virágzásra vezessük egyletünket.« — A magyar földtani társulat tegnap délután dr. Szabó József elnöklete alatt szakülést tartott. Mint első felolvasó Szabó József értekezett két amerikai ásványról. Utána dr. Primics György adta elő legújabb kutatásainak eredményét az oncsászai barlangban az ursus peleusra vonatkozólag. Eddigelé hazánkban 28 oly barlang ismeretes, melyekben a barlangi medve nyomaira akadtak, 5 helyen pedig diluvius-beli lerakodásokban találtattak. Az oncsászai barlangban, mely a Biharhegységben mélyen bent van, a földtani intézet az értekező ásatásai folytán egy barlangi medve teljes csontvázához jutott. Az ásatások költségeit Semsey Andor fedezte. — Bolgár hadiszerek várnak most, az Armeeblatt jelentése szerint, Bécsben az átviteli engedélyre. E hadiszerek a következők: Kruppnál készült 3 hegyiüteg, mindegyik üteg 8 ágyúval és felszereléssel, 50 db tábori ágyú, 30.000 kilogramm lőpor, 500.000 töltény a Berdán-fegyverek számára és 10.000 db gránát. A nyitravölgyi gazdasági egylet agrármeteorológiai észlelési állomása megkeresett minket e sorok közlésére . A nyitravölgyi gazdasági egylet agrármeteorológiai obszervatóriuma, mely az időjárástudomány terén hírnevét már is megalapította, Magyarország számára időjárási naptárt ad ki. Az időjóslat kérdése már magában véve érdekes, de leginkább olyanná válik akkor, ha az teljesen megbízhatóan, 2—3 napnál tovább is terjed. Azon kísérletek azonban, az időjóslatot egy egész hónapra kiterjeszteni s minden egyes nap részére tüzetes időjóslatot meghatározni, haszonvehetetlenekké váltak, mert a helynek fekvése a helyi időjárásra még akkor is káros hatást gyakorolna, ha az illető időjós egyetlen egy hibát sem ejtene. Azon pedig gyakran hangoztatott eszme, miszerint kisebb területek számára kiadandó időjóslatokkal foglalkozó figyelő állomások életbe léptessenek, a szükséges szakemberek hiánya miatt nem sikerült és jövőre sem fog sikerülni ugyanazon okból, miért is csak azon nagyobb területekre szánt időjóslatokra vagyunk utalva s e szerint obszervatóriumunk is egész Magyarországra terjeszti ki időjóslatát. A kérdéses ügynek több évi és beható tanulmányozása folytán már odáig jutottak, miszerint az árerősségi táblázataink alakjában a t. ez. közönségnek oly segédeszközt nyújthatunk, melynek segélyével minden gondolkozó a légsúlymérő és más időjárási jelek figyelembevételével majdnem apodiktikai megbízhatósággal az időjárást 2—4 napra előre felismerheti. Amennyiben pedig a t. ez. közönségnek egy további utasítás is hasznos, sőt majdnem mellőzhetlenül szükséges, ilyennek szolgál a kiadott időjárási naptár szövege, mely czélját annál megbízhatóbban elérendi, mennél rövidebb időre vonatkozik. A naptárnak hetenkénti megjelenése pedig lényeges nehézségekbe ütközött, melyek részben magán az ügyön alapulnak, részben pedig abban, hogy az által az előfizetési díj lényegesen nagyobbodnék. Legczélszerűbbnek találtuk tehát az időjárási naptárt 2-szer havonkint kiadni, miáltal pedig ismét megbízhatósága is lényegesen szenved. Az előfizetési díj csakis egy egész évi tartamra szól és 3 írtban van megállapítva. Figyelembe véve azonban a sok előfizető által az időjárási naptár hiányos kézbesítése miatt emelt panaszokat, intézkedtünk, hogy a naptár továbbítása az előfizető kívánsága szerint, egy forint hozzáfizetése mellett, zárt borítékban is eszközöltessék. Az előfizetések a nyitravölgyi gazdasági egylet agrár meteorológiai obszervatóriumának igazgatóságához Széplakra u. p. Brogyán, Nyitra megye, intézendők azon világos meghatározással: magyar vagy német szövegű példányt kíván-e az illető. Egyidejűleg arra is figyelmeztetni bátorkodunk, miszerint obszervatóriumunk napifigyeléseit is havi kimutatásokban közli, melyek a legközelebbi naptárszámhoz csatolva 2 frtnyi előfizetési díj mellett megküldetnek és egy további 1 frtnyi díj hozzáfizetésével népiesen szerkesztett meteorológiai értekezések is, de kizárólag csak német szövegekben kaphatók. Az előfizetési pénzek megküldésénél tehát a megrendelő úr a következő kiadványok közt választhat: 1. Időjárási naptár, az erősségi tabellákkal, egy évre 3 frt. 2. Időjárási naptár, népies értekezésekkel, egy évre 4 frt. 3. Időjárási naptár, figyelési tabellákkal, egy évre 5 frt. 4. Időjárási naptár, figyelési tabellákkal és értekezésekkel, egy évre 6 frt. A nyitravölgyi gazdasági egylet agrár-meteorológiai észleléje. — A Báthory István lengyel király 300-ik évi születése alkalmából nagy nemzeti ünnepet ülnek a lengyelek i. é. deczember hó 13-án Krakóban. A budapesti egyetemi ifjúság is képviselteti magát ez ünnepélyen. E tárgyban tegnap este népes értekezletre gyűltek egybe az egyetemi ifjak Szomjas Lajos olvasóköri elnök felhívására. Először is az ünnepélyt rendező tisztikart választotta meg az értekezlet Margittal Végh János elnök, Párthényi László alelnök, Andreanszky Jenő pénztáros és Pap Zoltán jegyző személyében. Érintkezésbe lépnek a kolozsvári egyetem és a vidéki jogakadémiák ifjúságával, felszólítván őket a csatlakozásra, gyűjtőíveket bocsátottak ki egy viendő koszorúra, s végül ez után is felhívni határozták a budapesti egyetem azon polgárait, kik a küldöttséghez csatlakozni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat az elnöknél jelentsék be. Megemlítjük még, hogy a krakói lengyelek már előbb értesülvén a megindítani szándékozott mozgalomról, a tegnapi nap folyamán a következő hibás, de magyar szövegű sürgönyt küldték az egyetem polgárságához: »Örvendünk a tudósításnak, az megérkezésnek, a magyar ifjúságnak Krakkóba. Mikor és szám ? Fogunk megkötni az nemzet frigyet!« — A budapesti ifjúság lengyel szövegű sürgönynyel válaszolt. — Fáklyás zenével tisztelték meg Füleky Endre aljárásbirót és dunaszerdahelyi tűzoltófőparancsnokot nevenapja alkalmából a dunaszerdahelyi tűzoltók. — Merénylet egy pasa ellen. Aleppói jelentések szerint a merénylet-járvány már Törökországban is kísérteni kezd. Előbb a nagyvezér, most meg Szíria főkormányzója, Djemel pasa élete ellen követtek el gyilkos merényletet. Egy Dzeron nevű örmény ügyvéd háromszor rálőtt Djemel pasára, mikor az fonákjából éppen hivatalba készült menni. Szerencsére egyik lövés sem talált s a merénylőt nyomban letartóztatták. Azt mondják, hogy egy elégületlen társulatnak feje s már többször emelt panaszt Konstantinápolyban a pasa ellen anélkül, hogy orvoslást nyert volna. — Rablógyilkosság Bécsben. Tegnapi esti lapunk távirati rovatában jelentettük, hogy Mildner Rozália hernalsi szénárusnőt a Währing mellett úgynevezett Fürstanfelden a reggeli órákban összezúzott koponyával, kirabolva találták meg. Az esetre vonatkozólag még a következőket jelentik: a holttestet egy kocsis vette észre, de a reggeli sűrű ködben első pillanatra nem tudta kivenni, hogy mi az az alaktalan tömeg. Midőn azonban lehajolt s borzadva látta, hogy egy meggyilkolt nő fekszik előtte, gyorsan rendőröket hivott, kik fölvették a helyszíni szemlét. Maga a holttest a szó szoros értelmében agyon volt roncsolva s kétségtelen, hogy a tettes kövekkel zúzta öszsze áldozata koponyáját, azután elmenekült. A deres után világosan látszottak a nyomok, amerre haladt. A gyilkosság hire villámgyorsan terjedt el a városban s a délelőtt folyamán sűrűn zarándokolt ki a nép, hogy megnézze a holttestet. Adler Herman pálinkamérő fölismerte benne szomszédnőjét, Mildner Rózát, kinek szénkereskedése az övé mellett van s ki az előtte való este elmenvén, éjjelre haza nem tért. Az ő előadása meglehetősen biztos szálakat adott a rendőrség kezébe, melyeknek segélyével valószínűleg hamar sikerülni fog a tettest kézre keríteni. Szerinte Mildner Rózának üzlete rosszul ment s azért el szerette volna adni, hogy másikat nyisson. Vasárnap aztán beállított hozzá egy fiatal ember, ki magát Panec Józsefnek adta ki és hajlandónak mutatkozott a helyiséget és a vevők lajstromát 100 frtért megvenni s arra kérte Mildner Rózát, hogy az árukat adja el másnak. A szénárusné csakugyan el is adott neki, Adlernek, harmincz mázsa szenet, de a pénzt még nem kapta meg. A fiatalember pedig másnap újra eljött s értesülve arról, hogy az árukon a tulajdonosnő már túladott, felhívta őt, hogy kövesse a Lipótvárosba, hol kedvesének atyja lakik, aki neki a 100 forintot ki fogja fizetni. Esti hat óra után el is indultak s azóta Mildner Róza nem volt otthon. Panec József nyilván azért szólította fel a szénárusnőt, hogy az árut másnak adja el, hogy így nagyobb összegre tegyen szert, melyet aztán ő kifőzött terve szerint elrabolhasson tőle. A gyilkosságot fét óra tájban követhette el és természetesen nem rabolhatott sokat, mert Mildner Róza még nem vetteel az eladott szénért a pénzt. Panecet többen is látták Mildner Rózával akkor este s igy minden valószínűség amellett szól, hogy a gyilkosságot ő követte el. Eddig még nem tudták megtalálni, minthogy azonban pontos személyleirása megvan, nem fogja elkerülni a büntető igazságszolgáltatás kezét. A harrari szultán tudvalevőleg Diadelssában a keresztényeket felkonczoltatta és a misszionáriusokat is legyilkoltatta. Csak P. Cohagnenek, a Gollaföld apostoli vikáriusának kegyelmezett meg, amennyiben őt székhelyére internálta. Kezdetben jól bánt Cohagnevel, később azonban megtiltotta neki, hogy a városban járjon-keljen. Pater Cohagne rosszabb sorstól félve, végre elmenekült és hosszas fáradalmak után elért Zejlába. Vele egyidejűleg érkezett meg Adenbe koadjutora Pater Laserre, kit Menelik soai király utasított ki országából. Értekezlet az irói körben. A hírlapoknak az utczákon való átuitatása ügyében az írók és művészek társasága Ujváry Lajos elnöklete alatt tegnap délután értekezletet tartott, melyen a lapszerkesztőségek és riadóhivatalok mindenike képviselve volt. Dr. Kenedi Géza, az ügy előadója, részletesen ismertette azokat az argumentumokat, amelyek szükségessé teszik, hogy a belügyminisztériumnál lépéseket tegyenek a hírlapok utczákon való átuitatásának engedélyezése tárgyában. Hírlapirodalmunk fejlődése és az annak terén kifejtett verseny — úgymond — mindinkább éreztetik velünk annak szükségét, hogy a napi sajtó termékeihez a közönség minden időben és minden nagyobb fáradság nélkül hozzáférhessen. Hírlapjainkat eddig csakis zárt helyeken, az u. n. dohánytőzsdékben árusították el, mely anynyira költséges, hogy számos vállalat egyenes veszteséggel űzi a boltbeli elárusítást. Utal arra, hogy a magyar hírlapoktól Bécsben s általában Ausztriában föltétlenül meg van vonva az egyes elárusítás kedvezménye, míg nálunk a bécsi, osztrák, sőt más külföldi hírlapok is saját hírlapjainkkal akadálytalanul s ugyanolyan föltételek mellett versenyeznek. Nekünk tehát nincs módunkban ezen egyenlőtlen külföldi verseny ellen magunkat védelmeznünk és sokban enyhíthetné ez abnormitást a belföldi hírlapok utczai elárusítása. Másrészről kárt tesz sajtónk jogos érdekeinek, de népünk morális életének is ama fejlett házaló colportage üzlet, mely nálunk részint belföldi, részint külföldi sajtótermékekkel, idegen képes lapokkal, különösen pedig az u. n. rémirodalom végtelen mennyiségű füzeteivel, sőt a ponyva maszlagos termékeivel is folyik. E fölötte káros versenynyel hírlapirodalmunk a házalás terén lépést tartani nem tud. Nem tud pedig először azért, mert a hírlapok olcsó ára nem fedezheti az efféle colportage költségeit ; másodszor pedig azért, mert a lapterjesztés és eladás annyi könnyűséget, ruganyosságot és szabadságot tételez fel, hogy a házalással járó korlátozások, a folytonos engedélykérés s a változó elárusítók nevének ismételt bejelentése a terjesztés eme nemét nemcsak aggodalmassá, de kivihetetlenné is teszi. A hírlapterjesztés üzleti természetének kényes felismerése volt az oka annak is, hogy külföldön, nevezetesen Angliában, Francziaországban, Olaszországban és egyebütt a kormányok a hírlapterjesztést a házalás korlátai alól feloldották s e tekintetben a sajtónak nemcsak az írás, de az üzlet terén is szabadságot engedtek. Az előadó ezután felolvassa azt a memorandumot, melyet a belügyminiszterhez fölterjesztésre ajánl, s melyben a már felhozottakon kívül megemlíti, hogy a szabad intézményeiről idegen földön is annyira híres magyar sajtó a szerkesztésen és kiadáson kívül a terjesztés tekintetében is érzi a szabadság ama mérvének szükségét, amelyben más nemzetek sajtója, sokszor kényesebb viszonyok közt, sőt az ú. n. szocziális izgatás közepette is részesül. Megjegyzi, hogy ha a belügyminiszter sajátszerű viszonyaink között az elárusítási szabadság eme teljesen igazolt mértékét mindezek daczára is aggodalmasnak tartaná, az értekezlet megbízottjai helyesnek és igazságosnak ismernék el, sőt örömmel üdvözölnék, ha az oly egyes lapoktól, melyek ezt az előnyt az állami vagy társadalmi rend ellen szerzett eszmék vagy izgatások terjesztésére használnák fel, az utczai, sőt a bolti elárusitás kedvezménye is közigazgatási úton megvonatnék. Az elárusitásnak oly módja, mely minden egyes utczai elárusító nevének és elárusitási helyének hatósági bejelentéséhez volna kötve, vagy pedig az oly elárusitás, mely utczai az elárusítókat egyenkint bizonyos utczákhoz, vagyis eladási kerületekhez kötné, értéktelenné tenné azt a jogot és előnyt, melynek elnyerését kérik. A teljesen szabad elárusítás látszik az egyetlen módnak, mely hirlapírásunk számos baján könnyítene. Ami pedig a közrendészeti garanciákat illeti, legczélszerűbb volna, ha a hírlapkiadók egyszerűen az utczai elárusítók névjegyzékének pontos vezetésére köteleztetnének, minden további bejelentés mellőzésével. Kenedi Géza dr. előterjesztését a következő határozati javaslatba foglalta össze . A budapesti napilapok képviselői s a magyar írók és művészek társasága által tartott értekezlet a megjelölt módosításokkal magáévá teszi az előadó által előterjesztett emlékirat tervét. Egy öt tagú küldöttséget választ, melynek kötelességében áll a beadványt végleg szövegezve a m. kir. belügyminiszternek 8 nap alatt benyújtani. Csávolszky Lajos helyesnek tartja a megindított mozgalmat. A hírlapoknak utczákon való áruitatása 1867-ig meg volt engedve, de azt senki sem gyakorolta ; a kiegyezés után Wenckheim belügyminiszter tiltotta be azt. Ajánlja, hogy a rövidebbre vont memorandumban keressék fel a belügyminiszter, hogy azokat a miniszteri rendeleteket, melyek a hírlapoknak utczai elárusítását megtiltják, hatályon kívül helyezze vagy felfüggeszsze. Szalai Mihály kifejti, hogy a nemzetiség és a társadalom elleni izgatást a sajtótörvény amúgy is megtorolja és fölösleges a belügyminisztert figyelmeztetni, hogy a kérendő elárusítási jogot korlátozhatná is. Indítványozza tehát, hogy az izgatás, illetve a megvonásról szóló pont az emlékiratból kihagyassék. Ugyanígy nyilatkozik Seffer László is, aki hozzáteszi, hogy az esetre, ha a belügyminisztériumnak joga lesz az utczai elárusítást illetőleg az egyes lapoktól esetleg megvonni az engedélyt, a sajtó függetlensége is csorbát szenved. Dr. Kenedi Géza nem ellenzi a Szalai Mihály és Seffer László által tett indítványt, melyet az értekezlet magáévá is tett. Révai indítványozza, hogy az utczai elárusítást ne csak a hírlapok, de a sajtó összes termékeire vonatkozólag kérjék, annál is inkább, mivel a könyvkereskedők és könyvkiadók egylete is szándékozik memorandumot intézni a belügyminisztériumhoz a colportage-üzlet rendezése tárgyában. Csatlakozik ez indítványhoz Radó Antal, Porzsolt Kálmán és Szalai Mihály is, míg Rákosi Viktor és dr. Kenedi Géza előadó csakis a politikai napilapok, vagy legfölebb az időszaki sajtó