Pesti Napló, 1887. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-13 / 71. szám
IRODALOM. A bünkisérlet és bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség tana. A magyar tud. akadémia által a Sztrokay-jutalommal koszoruzott pályamunka. Irta dr. Wlassics Gyula. Második kötet. Budapest 1887. Kiadja a m. tud. akadémia. Dr. Wlassics Gyula nagy és akadémiai jutalommal kitüntetett művének második kötete a bűnkísérlet és bevégzett bűncselekmény tanát adja elő , vonzó előadásával, valamint széleskörű tudományosságával egyaránt kiváló figyelmet érdemel. Szerző nemcsak teljesen uralkodik a felölelt nagyfontosságú büntetőjogi kérdéseken, hanem az egész európai jogtörténelem széles mezejét is a legbehatóbban ismeri s a kísérlet és büntetése általános jogtörténelmi fejlődését, a kísérlet terén fölmerülő bonyolult kérdések történeti állását igen érdekesen világítja meg. Aki a 469 oldalra terjedő második kötetét átolvassa, az csak ismételheti ama dicséreteket, melyekkel annak idején az akadémia bíráló bizottsága szerzőt és művét elhalmozta. Csakugyan rendkívüli szorgalommal van a munkában a tudományos anyag felhalmozva. Írója ismeri a régi és újabb szakirodalmat, a törvényhozást és a bírói gyakorlatot s higgadt kritikát gyakorol a különböző vélemények és elméletek felett. Különös elismeréssel kell azonban hangsúlyoznunk még azt is, hogy dr. Wlassics Gyula az irodalomban és a gyakorlatban egyaránt kellő figyelmet fordít a speciális magyar viszonyokra. Ama nevezetes elméletek mellett, melyeket világhirü külföldi tudósok felállítottak s melyeket szerző jellemző mozzanataikban bemutat, hazai jogászaink nézeteit ismerteti s az egyes kérdések fejlődését a hazai tételes jogban és gyakorlatban is feltünteti. Általában igen jól átgondolt rendszer szerint dolgozik s az egyes kérdéseket előbb az elmélet, azután az európai és magyar pozitív jogfejlődés szempontjából világítja meg. Munkájának második kötete két főrészből áll. Az első a bevégzett bűncselekmény és kísérlet tanának bonyolult kérdéseit taglalja minden részletükben. A második a kísérlet büntetését a fogalom s a büntetés jogtörténelmi fejlődése nyomán tárgyalja. Itt egy külön nagy fejezet van hazai jogunknak szentelve. A nagy tudományos apparátus s széles látkör mellett a munkát irányának világossága, szép nyelvezete teszi igen becsessé s az akadémiai birálók joggal mondhatták róla, hogy a magyar jogirodalomnak díszére fog válni. Felhívjuk a szakköröket Wlassics e kitűnő művére. Az igen díszesen kiállított kötet ára 3 frt. Fürdőtan. Kiváló tekintettel a magyarhoni gyógyhelyekre. Irta dr. Boeman István vihnyei fürdő orvos. Budapest, a magyar orvosi könyvkiadó társulat, 1887. A 603 oldalra terjedő nagybecsű munkát a magyar orvosi könyvkiadó társulat a saját tagjai számára adta ki. Szerzője a szakirodalomban már hosszabb idő óta élénk tevékenységet fejt ki s főleg egyik fürdészeti közlönyben megjelent czikkei vonták reá az orvosi könyvkiadó társulat igazgatóságának figyelmét. Az onnan nyert buzdításra irta meg mostani nagybecsű művét, mely két részből áll. Az első és rövidebb a fürdőtan általános elveit fejtegeti rendszeres és könnyen áttekinthető előadásban, a legújabb elméleti és gyakorlati haladások felhasználásával. A második és sokkal terjedelmesebb rész a részletes fürdőtant adja elő, mégpedig különféle gyógymódok szerint csoportosítva.Kezdi a hidegvizgyógymódon és hidegvizgyógyintézeteken, azután áttér a hévvizekre, a földes vagy meszes, a kénes, az égvényes, vasas, keserükonyhasós vizekre, a tengeri fürdőkre, a mesterséges gyógyitó eszközökre a fürdőben s végül az éghajlati gyógykezelésre. A balneotherapia igen kimerítő előadása zárja be az értékes munkát. Szerző minden egyes szakasznál gondosan csoportosítja az oda tartozó fürdőket. Tekintettel van ugyan a híresebb külföldi gyógyhelyekre is, de főfigyelmét a hazai fürdőkre, hazánk e dúsgazdag természeti kincsére, fordítja s mindegyiket a maga értéke szerint tudományos szempontból hiteles adatok alapján méltatja, de egyszersmind kellő leírását is adja az illető gyógyhely összes viszonyairól. Több száz fürdőhely vagy gyógyvíz van a becses munkában részint behatóan leirva, részint röviden említve. A munka nagy tudományos becsének kellő méltatása elsősorban a szakirodalom feladata. De mi is kiemelhetjük általános elismerést érdemlő jó tulajdonságait, a helyes rendszert, melynek alapján készült s mely a fontos kérdésben minden laikusnak is nagyon könnyűvé teszi a tájékozást, különösen pedig a világos előadást, mely a könyvnek egyik legszebb jellemvonása és szerző fejtegetéseit a nagy közönségre is könnyen érthetővé és élvezetessé teszi. A becses munkához magyar gyógyhelyek és ásványvizek nagy, színes térképe van mellékelve. Melegen ajánljuk azt a nagy közönségnek is, mely egyrészt sok közegészségügyi hasznos ismeretet, másrészt az egyes fürdők viszonyairól hiteles tájékozást meríthet belőle. Magyar Mesemondó. A Méhner Vilmos kiadásában megjelenő népszerű füzetkékből újonan a következő, versben és prózában írt elbeszélések jelentek meg: A bundás báró, Az öreg Bódy Péterné karácsonya, A talált kincs, Az angyalcsináló, vagy hogyan lett Kádár Julis falu bolondja, Tréfás rigmusok, Mit prédikál egy falusi pap a felebaráti szeretesről, Kenderesi Gábor szomorú esete, vagy az ördögök itala, Hogy bánik el Kondor Ábris a boszorkányokkal, Bácskai nóták, Hogyan lett a szász menyecskéből székely asszony, Puskás uram megtérése, vagy hogyan lett Homokfalván tűzoltóság, végre Herman Ottótól, Ánglius állatja, magyar ember haszna, melyben szerző minden jóravaló magyar embernek szivére köti és ajánlja az állatokkal való emberséges bánásmódot. Az oláh nyelv és nemzet megalakulása czímű nagyobb munkára hirdet előfizetést dr. Réthy László fiatal történetíró s a nemzeti múzeum tisztviselője. Réthy később foglalkozik a román kérdés tanulmányozásával s egyet mást már közzé is tett. Nemrég beutazta a Balkán-félszigetet s közvetlen szemléletből ismerkedett meg az ottani románsággal is. Műve az oláh kérdés egész problémáját fel fogja ölelni. A könyv 12 —16 ívnyi terjedelemben jelenik meg s előfizetési ára 2 frt. E pénz vagy a megrendelés szerzőhöz, a múzeumba, küldendő. Felhívjuk reá a történet-néprajzi irodalom barátait. Magyar katonai évkönyv 1886-ra. A m. t. akadémia hadtudományi bizottságának megbízásából szerkeszti rónai Horváth Jenő. Budapest, kiadja a ra. tud. akadémia, 1887. Az akadémia hadtudományi bizottságának ez az első kiadványa. A magyar katonai évkönyvvel az idegen hadseregekben történő változásokat s általában azok elméleti és gyakorlati haladásait akarja a magyar közönségnek bemutatni. E mellett kiváló figyelmet szentel e vállalatával a tisztán magyar hadügynek, a honvédségnek és közös hadsereg magyar részének. Adatait lehetőleg közvetlen forrásból meríti s azokat alapos szakférfiak feldolgozásában nyújtja. A most megjelent első Évkönyv a hadtudományi bizottság működésének rajzával nyílik meg. Azután Kiss Zsigmond monarchiánk védrendszerét, Hazay Samu a honvédség fejlődését, rónai Horváth Jenő a Ludovika-akadémiát, Klein István a külföldi államok hadainak szervezetét ismerteti. A többi czikkek közül érdekes, ámbár nem éppen teljes, Buzna Alajos czikke a magyar katonai irodalomról. A 280 oldalra terjedő kötet ára 1 frt 80 kr. A két utóbbi évtized államtani irodalmának kritikai méltatásához. Irta Schwarcz Gyula. Budapest. Kiadja a m. tud. akadémia, 1887. Kitűnő tudósunk e nagyérdekü tanulmánya nem szorítkozik egyes kiváló, államtudományi írók rendszerének ismertetésére. Épp oly nagy elmeéllel, mint alapos szakismerettel bírálja őket, mégpedig igen részletesen és behatóan. A francziák közül főleg Passy, a németek közül Blunstwili elméleteivel foglalkozik leginkább, de az olasz, spanyol stb. irodalmakra is kiterjed úgy, hogy a tanulmány megtartja azt, mit czimében ígér, csakugyan kritikailag méltatja az államformatan irodalmának újabb kiváló termékeit. E helyen elismeréssel konstatálhatjuk, hogy Schwarcz Gyula nagy arányú tudományos működése a külföldön szintén folyton nagyobb figyelmet kelt. A demokrácziáról írt kiváló német művét a sok közt legújabban azon kitüntetés érte, hogy William Washires hollandi szakbuvár hollandi nyelven külön munkát irt, melyben habár több pontra nézve ellentétes állást foglal is el, a magyar tudósról és művéről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik. Hasonló elismerés illeti meg legújabb magyar államtudományi művét, mely a tud. akadémia kiadásában jelent meg. Ára 50 kr. Báthory István lengyel királylyá választásának történetét irta meg dr. Szádeczky Lajos az akadémia történelmi bizottságának megbízásából. Munkája egy vaskos, körülbelül harmincz évre terjedő kötetben most jelent meg s ára 3 frt. Magyar Filozófiai Szemle. Szerkeszti Bokor József. 1887. Első füzet. A hézagpótló vállalat a jelen évben már Bokor József egyedüli szerkesztése mellett jelenik meg. Az uj füzet Ormay Lajostól és dr. Kuncz Ignácztól közöl nagyobb tanulmányokat. Van továbbá benne változatos értesítő. Magyar Igazságügy. Szerkeszti Tarnás János 1887. márcziusi füzet Szabó József, Csutorás László, Lukács Adolf, Biermann Mihály stb. czikkeivel s az állandó rovatokkal. Archeológiai Értesítő. A m. tud. akadémia arch. bizottságának és az orsz. régészeti és emb. társulatnak közlönye. 1887. februári füzet. Dr. Boncz Ödön érdekesen ismerteti a magyar viselet történetét IV. László koráig. Fröhlich Róbert a római sánczokat, Berkovics-Borota ó szőnyi ásatásait, dr. Krnjavi a nemzeti múzeum egy elefántcsont domborművét, Radisics Jenő a nürnbergi mesterpoharakat, dr. Réthy László egy éremtani útját írja le. Levelezés, irodalom és különféle rovat egészíti ki a füzetet, melyben számos rajz is van. Olga grófnő czimü regényre hirdet előfizetést Keresztszeghy Eta kisasszony, kinek neve lapunkból is előnyösen ismert olvasóink előtt. A regény a modern társadalmi életből van merítve s tárgyánál fogva is érdekesnek ígérkezik. Egy példány előfizetési ára 1 frt 50 kr, a pénzszerző nevére czimezve Nyir- Vajára Szabolcsmegyébe küldendő. Barabás művészi pályája. Verses elbeszélés. Irta Maszák Hugó. Budapest, Pallas K. és nyomdai részvénytársaság. A sok elmésséggel irt verses elbeszélés, mely az Írói és művészi kör Barabás-estélyén nagy hatással olvastatott fel, számos képpel díszítve külön is megjelent. Ára 20 kr. Akadémiai emlékbeszédek. IV. kötet 4. szám: Emlékbeszéd Frankenburg Adolf felett. Vadnai Károlytól. Ára 20 kr. Emlékbeszéd Tárkányi Béla József felett. Szvorényi Józseftől. Ára 30 kr. A székesi gróf Bercsényi család 1470—1835. Thaly Kálmán jeles történészünk ily czimü, eredeti kézirati kútfők nyomán írott munkájának második kötete most jelent meg a magyar tud. akadémia történelmi bizottságának kiadásában. Az érdekes kötet, mely a székesi Bercsényi család történetét az 1689. évtől 1708-ig tárgyalja, 3 frt 50 kron kapható. A méhészeti káté czimu s a magyar orsz. méhészeti egyesület által pályadijjal jutalmazott rail, melyet Kühne Ferencz irt, második kiadásban is megjelent. Ára 1 frt.: Közhasznú postafüzet jelent meg Kecskóczi Ödön és Sedlak Márton polgári iskolai tanárok szerkesztésében. Az érdekes kis füzet iskolai- és magánhasználatra van szánva s természethiven utánzott, szines nyomatú postanyomtatványokkal, czimzési mintákkal és magyarázó szöveggel van ellátva. Ara 36 krajczár. KÖZGAZDASÁG: üzleti hetiszemle a gabonáról és a terményekről. Az üzlet szilárd irányzattal indult, a hét elején az árak emelkedtek, ellenben a hét végén megcsendesült a hangulat és az árak csökkentek. A csendes hangulatot a békés politikai helyzet felfogása eredményezte, melynek alapján a helybeli spekulánsok igyekeztek készleteiktől megszabadulni, mert attól tartanak, hogy a hozatal növekedésével az árak esni fognak. Gabona: Búza e héten meglehetősen jó vételkedv mellett szilárd irányzattal indult s minthogy a kínálat mérsékelt volt, a malmok kénytelenek voltak 10 krral magasabb árakat fizetni. De e szilárd irányzat nagyon rövid ideig tartott, mert a spekuláczió készletéből ismét nagyobb mennyiséget hozott a piaczra s a beállott lanyha irányzat alatt könnyen tett engedményeket. A hét közepén reakczió állott be, az árak csökkenni kezdtek s bár lassú tempóban, egyre alább szállottak, úgy, hogy az áremelkedés gyorsan veszendőbe ment s a múlt héthez képest jó búza 5— 10 krral, kevésbbé jó pedig 10—15 krral olcsóbban zárult. A heti forgalom körülbelül 100.000 métermázsára tehető, melyből 85.000 métermázsa telt ki a raktárkészletből s 15.000 métermázsa volt a hozatal.— Rozsban a lefolyt héten gyér volt a forgalom, mert a hozatal kevés volt, másrészt pedig a kereslet is korlátolt maradt. Változatlan árak mellett mintegy 2000 méter mázsa került forgalomba, még pedig minőség szerint 6.75—6.90 frton, elsőrendű pedig 7 frton. — Árpában is csekély volt a forgalom, mert a hozatal nagyon mérsékelt volt. J Jobbára takarmányáru és közepes minőségű került forgalomba, melyek teljesen megtartották árukat, ellenben finom minőségben nem volt üzlet. Mintegy 5000 métermázsa került forgalomba, még pedig takarmányáru 6.50—6.65 forinton, jó minőségű 6.70 — 6.90 frton, közepes 7.10 — 8.20 frton, finom 8.30—9.70 frton métermázsánkint. — Zab csak helyi szükségletre kelt s árak 3000 méter mázsa forgalom mellett változatlanok maradtak, kevésbbé jó minőségű 6.40—6.50 frton, közepes 6.55 — 6.75 frton, finom 6.85 frton kelt. — Tengeriben a hozatal csekély volta miatt jelentéktelen volt a forgalom, de árak — 6.05—6.15 — nem változtak. A forgalom 6000 méter mázsára rúgott. Határidők. Bár búza tavaszra csekély mérvben mondatott fel s a felmondott tételek gyorsan vevőre akadtak, úgy ez, mint búza őszre folyton csökkenő irányzatot követtek. Csak a hét első napján volt az irányzat szilárd, mikor is az árak 4—5 krral emelkedtek, de azután a kurzusok egyre alábbszállottak s a múlt héthez képest 23—25 krral olcsóbban zárultak. — Búza tavaszra 9.20 írttal indult, 8.89-ig csökkent s valamivel szilárdabb irányzat mellett 9.97—9.99 írttal zárult. — Búza őszre 8.82 írttal indulva 8.48 írtig szállott alá , aztán szintén szilárdabb irányzat mellett 8.56 - 8.58 írttal zárult. — Tengeri május—júniusra csökkenő árak mellett élénken vásároltatott, 6.27—6.28 írttal indult, fokozatosan leszállott 6.10 írtig, aztán 6.15-re emelkedve, végül 6.13—6.15 írttal zárult.— Zab tavaszra csökkenő irányzatot követett, leszállóit 6.70 —6.50 írtig s 6.51—6.53 írttal zárult. Liszt. A hajózás megnyitása csakugyan új életet adott az üzletnek. A hét kezdetétől fogva határozottan élénk kereslet mutatkozik. A külföldre ugyan csak csekély eladások történtek, de a belföldön szokatlanul élénk vételkedv mutatkozott s a lisztárak javulását eredményezte, úgy látszik, hogy e magasabb árak tartani is fogják magukat. A franczia vámvita még nincs befejezve. A gabnavámot a kamara már megszavazta ugyan, de a lisztvámra nézve még nem tudtak a pártok megegyezni, többen a lisztvámnak 4 frankkal való felemelését proponálták, hogy malomvezetőinknek annál több boszúságot okozzanak. — Korpágban is meglehetős élénk üzletünk volt. Jegyzések 100 kiló után zsákostul, összsúlyt tiszta súlynak értve, Budapesten szállítva: Asztali dara, goromba A. sz. 16.80 frt; asztali dara, finom B. sz. 16.80 frt; királyliszt 0 sz. 16.20 frt; lángliszt, különös 1 sz. 15.70 frt, lángliszt 2 sz. 15.20 frt; zsemlyeliszt, különös 3 sz. 14.60 frt, zsemlyeliszt 4 sz. 14.30 frt; kenyérliszt, fehér, első rendű 5 sz. 13 90 forint, kenyérliszt, fehér, másodrendű 6 sz. 13.30 frt, kenyérliszt, közép 7 sz. 13.— frt, kenyérliszt, barna, első rendű 8 sz. 12.60 frt, kenyérliszt, barna, másodrendű 8^ sz* 12.— frt, lábliszt, első rendű 8*/4 sz. 9.80 frt, lábliszt, másodrendű 9 sz. 7.80 frt, korpa finom F. sz. 4.40 frt, korpa goromba G. sz. 4.— frt. Heti galinaforgalomi. Hüvelyes vetemények. Bab változatlanul lanyha maradt. A forgalom 5—600 méter mázsára szorítkozik. Nagy fehér hab 7*/4 frton kelt, nagy fehér romániai 7 frton, törpe 9 frton, barna 81/4 frton. Tarka babot 5*/4—5*/a frton jegyezünk. — Kölesből kevés volt a forgalom, minthogy a gyárosok elegendő készlettel bírnak s hajón nagyobb szállítmányokat, várnak, melyek az árakra nyomasztólag hatnának. Magyar köles 4.75—5 frton vásároltatott, oláh 5.10 — 5.25 frton. — Kása szintén kevés kelt el. Az árak változatlanok maradtak. Zsákkal együtt 9114—9 1/2 frton vették. — Lencse jó keresletnek örvendett. Szilárd irányzat mellett jegyezünk : magyar árut 13-16 frton, morva árut 25—26 frton.— Borsót szintén nagy figyelemben részesítették. Irányzata szilárd. Magyar áru 11—12 frton kelt, hántolt 18—20 frton és morva 13 —15 frton. — Bükkönyben is jó volt a kereslet, 71/4 frton kelt. — Mohar gyéren fordul elő s 1írttal emelkedett, 11—fr/t frton kelt. — Mák kevés figyelemben részesült s 1írttal olcsóbb. Kék mákot 33 — 34 frton vettek, szürke mákot 31 — 32 frton. Olajos vetemények. Káposztarepcze hanyatló irányzatú. Minössze csak 4—500 kocsi szállítmány közepes minőségü áru kelt el 10.75 frton. Kötések augusztus—szeptemberre nem történtek. — Lenmag hiányzik. Kisebb mennyiségben 12.50 forinton kelt. — Kendermag irányzata szilárd s kereslete élénk, 7.75 foton vásároltatott. Olajok. Repczeolaj, mint eddig, tovább is nyugodt maradt. A forgalom csak helyi szükségletre szorítkozik. Mintegy 300 mmázsa kétszer finomított áru kelt el 27.50 —28 forinton. — Len olaj szilárd, 33—33.50 frton vásárolták. — Olajpogácsa kevés figyelemben részesült. Névleg 4.85—4.90 frton jegyezzük. Termények Szilva. Az üzlet pihen, kereslet hiányzik. Hanyatló irányzat mellett 56 kgros nagy darabos árut 10 frton jegyzünk névleg. Kötés október—november hóra csak egyetlen egy történt, még pedig szerb árura 8 frton. — Sz iv az irányzata változatlanul lanyha. Mintegy 600 métermázsa kelt el az elmúlt héten: első minőségű szlavón áru 12.50 — 12.75 frton, alsóbb minőségü 10—11 frton s régi 1885-ből való áru 5-50 frton. — Gubacahól mintegy 700 raétermázsa kelt kedvező irányzat mellett: első minőségű magyar áru 15'50—17 frton, közepes minőségű 8 — 11 frton. —Méz valamivel szilárdabb irányzatú. Sárga méz 25—25.50 frton vásároltatott, világos méz 26.50—27 frton. Viaszbó 1 600 métermázsa hoztak piaczra s 127 forinton kínálták; vevő azonban nem akadt. — Köménymód 34—35 frton kapható. — Dióból 60 métermázsa első minőségű 20—21 frton kelt, másd minőséget 15—16 frton jegyzünk. — Borkő csak 40 métermázsa került vásárra; első minőségűt 70—85 frton vettek, másod minőségűt 60—65 frton. — Paprikából csak 30 méter mázsát hoztak piaczra. Legfinomabb áru 90—95 frton kelt, első minőségű 70 frton, másod minőségű 60 frton. Zsiradék. Disznózsír a hét elején 1 frttal olcsóbb volt, a hét folyamán azonban ismét emelkedett. Első minőségű városi áru hordóval együtt 53 —53,50 frton kelt el s végül 54 frton maradt.— Szalonna hasonló irányzatot követett. Vidéki szalonnát 46 — 46.50 frton jegyzünk, első minőségü tábla-szalonnát 46—47 frton, s füstölt szalonnát 52—53 frton. — Faggyú szilárd irányzata s 34—35 frton kelt. Sert£gttzlet. (A budapest-kőbányai kereskedelmi csarnok jelentése.) Az e heti üzlet a múlt hetihez képest nem mutat fel változást. Heti átlagárak: Magyar szedett 240 - 320 kil. 49—50 kr; 180—240 kil. 48—49 kr; vén 300 kilón felül 47 48 kr; vidéki 47—48 kr; tranzitában szerbiai 44—46’/8 kr; romániai 43—49 kr kilónkint. Eleségárak: Tengeri ut 6.30 frt, árpa 7 frt Kőbányán. Márczius 4-től “/A.' s Bpzs.Tállai CZ108 illg. vaspályával V. B.-Prot. pályaudvar Budapestre érkezett kilogrammokban Búza.................. — 1108 8885 Rozs .................. — 1219 — Árpa.................. 631 50 782 Zab................. 205 2138 3185 Tengeri.............. 309 — 2*94 Repcze................ — 10 6 — Különfélék........ — 345 42198 Liszt.................. 105 713 2583 Bpestről 11 szállíttatott kilogrammokban Búza.................. — 1039 81 Rozs................. — 101 — Árpa................. — 128 50 Zab................... — 20 124 Tengeri.............. — — — Repcze.............. — 665 — Különfélék........ — 400 20402 Liszt................... 149 5426 11810 Helybeli állomások: Márcz. 4-én maradt 71,977 db Ehhez felhajtás: Alsó-Magyarországból hízott 722 „ „ „ makkos 120 „ Szerbiából 665 „ Romániából 332 „ A magyar államvasuton hízott 914 „ „ „ makkos 4566„ A vidékről 231 „ A budai vámoknál — „ A pilisi legelőről hozatott — „ összegen 79,597 db El hajtatott: Felső-Magyarországba 128 „ Bécsbe 1173 „ Csehországba 534 „ Ruttkán át 322 „ Bodenbachon át 459 „ Délnémetországba „ Budapesti fogyasztás 2481 „ Kőbányai fogyasztás 138 „ Szesz. Az üzlet állandóan nagyon csendes és jegyeztetik nyers szesz finomítók részére 25 frton, nagykereskedők részére 25 50 frton. Gyarmatáruk (A Magyar Kereskedők Lapja jelentése.) A forgalom korlátolt volt egész héten, de az irányzat átalában kielégítő. Az inkasszó gyenge, de nem rosszabb, mint más szakoknál. Az egyes czikkekről következő tudósítást közlünk: C z u k o r. Kínálatban teljes hiány uralkodik a nyers czukor-piacon, mi a finomítókat arra kényszeríti, hogy szükséglet esetén aránytalan magas árakat fizessenek, melyek aztán nem tekinthetők érvényes piacra, hanem csak kényszeráraknak. A forgalom a legszerényebb korlátok között mozog és kizárólag fogyasztók a vevők, a kivitel teljesen szünetel. Finomított czukor lanyha és tulajdonosok kénytelenek voltak áraikat redukálni. Kávé irányzata szilárdult. Az európai főbb piacokon a készletek növekedtek ugyan, de miután a múlt éviekhez képest alacsonyabbak, a hangulat kedvező alakot ölthetett. Fűszerek közül bors olcsóbban adatott, fahéj elhanyagolt, szerecsenvirág és dió keresetebb, a többi változatlan maradt. Rizs csekélyebb forgalom mellett nem tarthatta fenn múlt heti árjegyzéseit. Tea, finom minőségű változatlan maradt, de alárendelt újabb áresést szenvedett. A magyar kir. államvasuton 433 „ Zsolnán át — „ Vidékre - „ Olaszországba — „ Bécsújhelybe — „ A szapanfőzödékben feldolgozott 779 „ Francziaországba — „ Stájerországba — „ Összesen 6,448 db Maradt 73,149 „ A részvényszállásokban volt 10,875 „ Az egészségügyi és tranzitószállásokban maradt márcz. 4-én 2922 „ hozzá szerbiai 665 „ „ romániai 332 „ Összesen 3919 „ Ebből elhajtatott: 795 „ Marad állomány 3124 „ Tenyész-állatvásár. Díjazással egybekötött VI-ik tenyész állatvásár, baromfi-kiálltállítás és gépvásár. A földművelés-, iparés kereskedelemügyi miniszter, az országos gazdasági egyesület közreműködésével, az állattenyésztés előmozdítása érdekében Budapesten, az. évi május hó 7., 8. és 9. napjain tenyész-állatvásárt rendez. A vásár és kiállítás rendezésére bizottság alakíttatott, amely Budapesten a Köztelken tartja hivatalát. A vásárt Budapesten, a fővárosi marhavásártéren tartják meg. A vásár minden reggel 10 órakor kezdődik s délután 6 órakor végződik. A vásárra bocsáttatnak korra való tekintet nélkül. A. Szarvasmarha : bika, bikaborjú, tehén és üsző borjuk. I. Magyar. II. Borzderes. III. Pirostarka hegyi fajták. IV. Könnyen hízók. V. Egyéb fajták és keresztezések. VI. Bivalyok. Juh, kos, kosbárány, nőstény juh és bárány. I. Merinos: a) electoral negretti; b) szövetgyapjas, c) fésüsgyapjas. II. Angol husjuh. III. Raczka. IV. Egyéb fajták és keresztezések. C) Sertés, kan és kacza. I. Kondor. II. Nagyfülüek s ezzel rokonok. III. Angol irányú tenyészetek. D) Baromfiak. I. Tyuk. II. Gyöngytyuk. III. Pulyka. IV. Kacsa. V. Lúd. Mindezek az osztályozási rendszer szerint csoportokra osztva. A vásárra magyarországi kiállítók által külföldről vett, vagy külföldi tulajdonosok birtokában levő állatok is bocsáthatók és azok díjakra is versenyezhetnek. Hizlalt, vagy tenyészésre képtelen állatok ki vannak zárva. A bejelentések a vásárrendező bizottsághoz április hó 1-éig küldendők be, a Köztelekre czímezve. A kiállításra küldött állatok után díjat nem szednek, kivéve a baromfiakat, amelyeknél a gondozás, élelmezés és visszaszállítás fejében páronkint 1 frt küldendő be. A bejelentett állatokat a rendező bizottság előbb, mint május hó 5-én este, el nem fogadja, de ezek május hó 6-án estig okvetlenül beszállítandók. Az állatok szállítása legczélszerűbben a budapest-ferenczvárosi állomásra irányítandó. A vásárra hozott tenyészállatok ára az istállóállás fölött kiteendő. Az állat az első jelentkező vevőnek, a kitett áron, mindenesetre eladandó. Az ár 30/0-a a vásárpénztár javára esik. A jeles állatok díjazására, az állatnemek szerint külön-külön jury alakul. A földművelési miniszter által adományozott díjak a következő osztályokra tűzetnek ki. I. Magyar fajú szarvasmarha 1900 frank aranyban, II. Nyugati fajták és keresztezésekre 1950 frank, III. Bivalyokra 250 frank, IV. Juhokra 1500 frank, V. Sertésekre 1200 frank, VI. Baromfiakra 500 frank. Ezenkívül elismerő oklevelek is adatnak ki. A vásár látogatása díjmentes. A nemzetközi gépvásáron résztvehet bármely bel- és külföldi gyáros, a gazdasági termelés czéljaira szolgáló mindennemű gépekkel és eszközökkel. A gépvásárra bejelentett gépek és eszközök május hó 5. déli 1 órától május hó 6 -ikán d. u. 6 óráig a Vásártéren kijelölt helyre szállítandók. A rendező bizottság tagjai a következők : Szapáry István gr. elnök, Bernolák Sándor, Grubiczy Géza, Krocsák G. Emil, Lipthay István, Máday Izidor, Ordódy Lajos, Reusz Henrik, Tormay Béla, Zichy Béla gr., Baranyay István, Pénzintézetek. A magyar leszámítoló- és pénzváltóbank tegnap közzétett 1886-ik évi mérlege az 1885-ik évből áthozott 61.467 frt 63 krt tevő nyereménymaradék levonása után 1,161.065 frt 40 kr = 11.61°/0 bruttónyereséget és 703.927 frt 16 kr = 7.03°/0 tiszta nyereséget tüntet ki. 1885-ben kitett a bruttó nyereség 1,028.315 frt 96 krt = 10.28°/0 és a tiszta nyereség 673.311 frt 12 krt 6.73°/0.E szerint a bruttó nyereség 1.33°/0 kal, a tiszta nyereség pedig 0.30-kal nagyobb a múlt évinél. A nyereség- és veszteségszámlának a múlt évihez képest nagyobb mérvű megterhelést, különösen az adószámlán 20.305 frt 96 krral és a kétes követelések s veszteségek czímén történt különböző leírásoknál 85.510 frt 54 krral mutatkozik. A kamatszámla összesen 57.854 frt 61 krral kevesebb jövedelmet mutat fel, miután egyrészt a kamatláb depressziója folytán valamennyi üzleti ágban alacsonyabb kamatláb alkalmaztatott, másrészt pedig a társas vállalatokban csaknem az egész éven át nagyobb tőkék voltak elhelyezve, melyek kamatai hasonlókép alacsonyabb kamatláb mellett vétettek tekintetbe. Kedvezőbb az eredmény az értékpapír- és váltóüzletben 29.659 frt 89 krral, a külföldi váltó- és érempénzszámlán 22.581 frt 84 krral, a konzorcziális üzletekben 50.819 frt 30 krral, a jutalék- és bizományszámlán 96.355 frt 79 krral (mely összegben a bazilikasorsjegyekért bevételezett jutalékokbenfoglalvák) és végre a fővárosi közraktáraknál 14.130 frt 53 krral. A pesti hazai első takarékpénztár egyesület 1887. február havi pénztári forgalmának kimutatása. Bevétel.Betételek 3,810,816.84,visszafizetett előlegek 19,344.65, kibocsátott pénztárjegyek, 108,500. visszafizetett készpénz-kölcsönök 487,706.57, előlegek és kölcsönök utáni kamatok 200,586.32, visszafizetett kötvénykölcsönök 3,670.23, különféle díjak 950.79, adó-, bélyeg- és illetékek 4621.35, beváltott váltók 4,124,884.33, váltók kamata 45,540.81, vidéki pénzintézetek váltó- és kamatszámláján 1.091,180.93, fiókpénztáraktól átvett készpénz 920,000 frt,. m. kir. közp. állampénztárjegyek-----,—, letétek folyószámlára 2.213,240.22, értékpapírok számláján 21.070 frt, visszatérített kamat és kezelési költség 463.41, kétes követelések számláján 1726.07,egyesületi házak jövedelme 17,944.60 forint. Összesen 13,072,248 frt. Készlet 1887. február 1 jén 525,097.01 frt. Főösszeg 13,597,345.01 frt. Kiadás. Visszafizetett betételek 2.691,951.46, betételek utáni kamatok 6,336.76, előlegek 21,834 frt, pénztárjegyek kamata 2502.50, készpénz-kölcsönök 378,530.80, leszámított váltók 3.471,732.60, vidéki pénzintézetek váltó- és kamatszámláján 1.450,937.12, fiókpénztáraknak átadott készpénz 350,000.5, fizetmények folyószámlán 1.954,542.21, hivatalnokok és szolgák fizetése 9666.45, kezelési költség, adó és illetékek 26,784.21, különféle kamatok 3786.21, alkusz-díj 861.84, intézeti házakra tett kiadások 6034.54, kifizetett részvény-osztalékok 884,000.9, beváltott 5°/C-os kamatkötvény szelvények 312.50, tantieme-ok és tisztviselői jutalmazások 170,179.71, jótékony adományok 9675 frt. Összesen 11.439,967.91 frt. Készpénzmaradvány 1887. február 28-án 2,157,377.10 forint. Főösszeg 13.597,345.01 forint. Terézvárosi fiókpénztár. Betételek 1.620,958.18, kibocsátott pénztárjegyek 10.000 frt. Visszafizetett betételek s azok kamata 1.440,313.05 forint. József-Ferenczvárosi fiókpénztár. Betételek 930,803.67, kibocsátott pénztárjegyek 40.000 frt. Visszafizetett betételek s azok kamata 691,942.70 frt. Lipótvárosi fiókpénztár. Betételek 739,474.33, kibocsátott pénztárjegyek 40,000 frt. letétek folyó számlára 16,000 frt. Visszafizetett betételek s azok kamata 584,641.37, beváltott pénztárjegyek s azok kamata 30,000.1, fizetmények folyó számlán 47,000 frt. Biztosítás. A New-York életbiztosító társaság,mely működése körét az egész világra kiterjesztette, lefolyt 1886-iki fennállása 42-iki évében a következő üzleti eredményt érte el: 1886. deczember hó 31-én aktív vagyona 340,871.682 frankra rúgott a múlt év 346,524.345 frankkal szemben, tehát biztosítéki alapja 44,347.337 frankkal nagyobbodott. Az állam becslése szerint az aktívák többlete 1886-ban 80,584.348 46 frankra rúgott az 1885-iki 68,538.842 frankkal szemben, míg a társaság becslése szerint az aktívák többlete 41 millió 877.332 frankra rúgott az 1886-ki 36,611.632 frankkal szemben, a bevételek összege 1886 ban 99 millió 661.591 frankra emelkedett az 1885-ki 83.547.978 frankkal szemben, a lefolyt évben aláirt tőkék 441.436.509 frankra emelkedtek az 1885-diki 355 millió 112.425 frankkal szemben. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS. Ingatlanok forgalma a fővárosban. A múlt héten a következő ingatlanok átiratás alá kerültek u. m. : Haszmann József és társai, III. ker. Péterhegyen 1. szőlője Haszmann Sebestyén és nejére. — Ugyanazon III. ker. testvérhegyen 1. szőlője, ifj. Haszmann József és nejére. — Özv. Molterer Teréz, I. ker. Szinház-utcza 4. sz. a. háza, 43.000 írtért, a honvédelmi minisztériumra. — Bogisits testvér, I. kér. Hadnagy-utcza 24. sz. a. háza, kk. Bogisits Lipótra. (Hagyaték.) — Bogisits Lipót és Ignácz, I. kér. Istenhegyen 1. telke, kk. Bogisits Lipótra. (Hagyaték.) — Lovász Antal és Bódog, I. kér. Verbőczy-utcza 22. sz. a. háza, özv. Lovász Józsefnére. (Ajándék.) — Porsche Ferencz, III. ker. óbudai rakpart 45. sz. a. háza, 8550 írtért, Weisz György és nejére. — Petz Károly, III. kér. Józsefhegyen 1. szőlője, 500 írtért, Szítta Károly és nejére. — Wirker Rezső, III. kér. Józsefhegyen 1. szőlője, 860 írtért, Szítta Károly és nejére. — Linczenpolcz Ferencz és neje, III. ker. Kisczelli utcza 43. sz. a. háza, 4450 írtért, Lanacker Kristóf és nejére. — Gróf Sigray Fülöp, I. kér. Úriutcza 43. sz. a. háza, kir. Sigray Antal grófra. (Hagyaték.) — Haszmann József és társai, III. ker. Péterhegyen 1. szőlője, Haszmann István és nejére. — Ugyanazon, III. kér. Péterhegyen 1. telke, Thaller szül. Haszmann Antalnéra. — Morgenbetter György, I. kér. Mártonhegyen 1. szőlője, Geiszt Lajosnére. (Hagyaték.) — Blau Ármin, I. kér. Istenhegyen 1. szőlője, 800 írtért, dr. Konek Sándor és nejére. — Bpest főv. közönsége, II. ker. Fő-utcza 62. sz. a. háza, 12,050 írtért, Hanszmann Sándor és társai sz. Kleusz István és Róza, II. kér. törökvészi dűlőben 1. szőlője, 200 írtért, Skrobanek Károly és nejére. — Szalay János, III. kér. remetehegyen 1. telke, 75 írtért, Pfistner Józsefre. — Pichl János, I. kér. Aranykakasutcza 2—4. sz. a. háza, Pichl testvérekre. (Hagyaték.) — Klug Ferenczné, III. ker. Zsigmond utcza 72. sz. a. háza, 13,000 írtért, Muskovits Károly és nejére. — Berger József, II. ker. Ország-ut 1. sz. a. háza, 8000 írtért, Zecker Pál és nejére. — Kren Károly és Magdolna, I. kér. Istenhegyen 1. szőlője, 3300 írtért, Kren Györgyre. — Kren Káról’, I. kér. Istenhegyen 1. szőlője, 2000 írtért, Kren Józsefre. — Kren Károly és Magdolna, I. kér. Istenhegyen 1. telke, 3300 írtért, ifj. Kren Károlyra. — Ugyanazon, I. ker. kutvölgyi-dülőben 1. szőlője, 600 írtért, Kren Rozália és Katalinra.— Bognár Mihályné, 111. kér. Szőlő-utcza 36. sz. a. telke, 2500 írtért, Kaufler Sámuélra. Stum Albertné, I. ker. Fehérsas-utcza 6. sz. a. háza, 5600 írtért, Preiszer Máriára. — Özv. Wild Ádámné, III. ker. Szélutcza 16. sz. a. telke, 500 írtért, Halász Ferencznére. — Első magy. iparbank, V. ker. Akadémia-utcza 16.sz. a.háza, 240,000 írtért, Wagner Nándor és nejére. — Feith Anna és társai, IX. ker. Malom-utcza 25. sz. a. háza, 18,500 írtért, Unger Bélára. — Özv. Orva Henrikné, VI. ker. Nagymező-utcza 6. sz. háza, 18,200 forintért, Dirnfeld Albert és társaira. — Joppich Róbert, VIIi. kerület Csokonai-utcza 4. sz. a. háza, Bedinszky Stefániára. — Klacsányi József V. ker. József tér 12. sz. a. házának “noad részének Klacsányi testvérekre. (Hagyaték.) — Zwick Antal és neje VIII. kér. Erdélyi-utcza 7. sz. a. háza 17.000 írtért, Hill Lajos és nejére. — Stern József VIII. kér. práter-utcza 30. sz. a. házának 5/1a-ed része 5000 írtért Havell Jánosra. — Vicenik Lajos X. kér. köb. ó-hegyen 1. telke 115 frtért, Kriegl Ágostonra. — Fleischmann Emil és társai V. ker. vizafogó-dűlőben 1. telke 2866 frt 50 ktért, Hirschler Zsigmond Henrikre. — Özv. Friesz Józsefné IX. ker. Ferenczutcza 23. sz. a. és Bokréta utcza 28. sz. a. házai Friesz testvérekre. (Ajándék.) — Kuzmányi Károly VI. ker. király-utcza 10. sz. a. háza özv. Kuzmányi Károlyné és gyermekeire. (Hagyaték.) — Kurcz Jakab és társai VII. ker. Szigony-utcza 3. sz. a. telke 4500 írtért, Pfeifel Nátán és nejére. — Jahn József VI. ker. Nagymező-utcza 53. sz. a. háza 180,000 írtért, Bersuder József Lajosra. — Taschner Lajosné VIII. ker. Tavaszmező-utcza 11. sz. a. és X. ker. Ó-hegyen 1. telkes kk. Taschner Terézre. (Hagyaték.) — Weingruber Mihály VII. ker. Óvoda-utcza 7. sz. a. háza 16,500 írtért Schneider János és nejére. — Báró Splényi Ödönné VIII. ker. Uj-vásártér 24. sz. a. háza 52,000 írtért, dr. Ballagi Mór és Aladárra. — Dr. Ballagi Mór és Aladár VIII. ker. Vas-utcza 9. sz. a. háza 33,500 írtért, dr. Bánáss Jenőre. — Kk. Honig Borbála VIII. ker. Dobnicza 38. sz. a. telkének ‘/»-ad része 1450 írtért, dr. Weiss Izidorra. — Weltsch Sándor és Gyula VII. ker. Király-utcza 8764. sz. a. háza 90.000 írtért Seidner Manó és nejére. — Wagner Nándorné VI. ker. Király-utcza 12. sz. a. házának fele része 105.000 írtért, Emresz Károlyra. — Dr. Schiller Gyula V. ker. Hold-utcza 23. sz. a. házának '/*s-ad része 408 frt 50 krért, kk. Szendeffy testvérekre. — Fleischman Emil és társai V. ker. Vizafogón 1440 — 43. sz. a. telke 3892 írtért, Babája Györgyre. — Preisz Károly és neje VIII. ker. Butó-utcza 28. sz. a. háza 18,000 írtért, dr. Posgay János és nejére. — Anker Lipót IX. ker. Tüzoltó-utcza 19. sz. a. háza 9500 írtért Biró Gyula és nejére. — Főv. közmunka tanács VI. ker. Bárány-utcza 13. sz. a. háza 15,420 írtért, Grünhut Sámuelre. — Báró Dűry Lajosné VII. kér. Nefelejts-utcza 4264/65. sz. a. telke 6000 írtért, Girardi József és nejére. — Ebner testvérek VI. kér. Erdőtelken 1. telke 1070 írtért, Mayer Gyula és nejére. — Garay Antalné VII. ker. Murányi-utcza 16. sz. a. háza 12,500 írtért Goszleth István és nejére. — Ifj. Blasovich Antal ViIi. ker. József-utczat 57. sz. a. háza Porgesz Annára. — Wastl Udo V. ker. Visegrádi-utcza 1306. sz. a. telke Wastl Udónéra. Ajándék.) — Bpest főv. közönsége X. ker. Gyár-dülőben 1. telke 147 írtért, Arany Imre és nejére. — Markovits Iván VI. ker. Aradi-utcza 30. sz. a. háza 18,000 frt és 50 aranyért, Roth Márkusra. — Eisler Jánosné és fia VIII ker. Hunyadi-utcza 38. sz. a. telke 18,200 frtért Kuba Jánosra. — Pogány Miklós IX. ker. Angyal-utcza 26. sz. a. telke Pogány Anna és társaira. (Hagyaték.) -- Grünner Matild VI. ker. Révay-utcza 12. sz. a. házának a/ás-öd része 5142 írtért Steiner Mihályra. — Főv. közmunka tanács VI. ker. Bárány-utcza 11. sz. a. telke Grünhut Sámuelre. — Kéler Napoleon VII. ker. Vörösmarthy-utcza 4020. sz. a. telke 16775 írtért. Wellisch Sándor és Gyulára. — Luczenbacher Pál utódai VII. ker. Kertész-utcza 32. sz. a. háza 90,000 írtért Forster szül. Luczenbacher Erzsébetre.