Pesti Napló, 1887. május (38. évfolyam, 119-148. szám)

1887-05-01 / 119. szám

mennyiségű használható ló, azonnal fel fogjuk függesz­teni a lókiviteli tilalmat egészen, ha lehet, bizonyos korlátozásokkal, ha az nem volna lehetséges, de mi­helyt lehet, bizonynyal egészen. Mert, mint mondom, a tilalomnál az utolsók voltunk, tehát megmutattuk, hogy érezzük ennek reánk nézve fontosságát, de természetesen, azt meg kell gondolnunk, felelősségünk érzetében, hogy midőn még ma mindenütt fenáll a lókiviteli tilalom, ki ne tegyük hazánkat annak, hogy itt egészen, általában m­egszüntettetvén a tilalom, ismét az egész világ ló­­szükségletét, melyet eddig rendes viszonyok között részben innen fedezett, innen fedezné, ismétlem, az által magunk legyünk megfosztva attól, hogy kellő anyag fölött rendelkezzünk (Élénk, általános he­lyeslés.) Én különben annyival is inkább hiszem és bízom benne, ha a békés viszonyok fenmaradnak, hogy nem sok idő múlva meg lehet szüntetni a tilalmat, mert hiszen utoljára a kellő mértékben túl fentartott ló­kiviteli tilalom egy néhány év múlva vissza­hathatna éppen arra a czélra, a­melynek érdekében a szükség esetén ideiglenesen fel kell azt fügesztenünk. Ez az, a­mit válaszolhatok. (Általános he­lyeslés.) Kégl György : (Halljuk!) T. hát ! Miután az igen tisztelt miniszterelnök úr kötelességérzetében kételkedni nincs semmi okom s miután tudom, hogy miniszterelnök úr szivén hordja a mezőgazdasággal és lótenyésztéssel foglalkozó m­agyar gazdák érdekeit, válaszát tudomásul veszem. (Általános helyeslés.) A ház a választ tudomásul vette. Veszter Imre: T. ház! Már ismételve volt sze­rencsém a t. kormány nagybecsű figyelmét felhivni a Mura folyam sajnos körülményeire s az azokból eredő veszélyekre, melyek leginkább abból származnak, hogy az említett folyó stájerországi egész hosszában már szabályoztatott, de minálunk Magyarországon mintegy 15 — 20 mértföldnyi hosszban még mindig szabályozatlan. Hogy az egész Mura nem egyszerre, nevezetesen pedig, hogy felülről lett szabályozva, azt eredményezi, hogy a víz, mely a stájer hegyekben évente bekövetkező hóolvadások folytán, kivált tava­­szszal, rendszerint nagyon megszokott áradni, most annál rohamosabban és vehemensebben rázúdul Za­­la vármegyére, illetve e megyének egy termékeny, szorgalmas néplakta vidékére. Hogy a Mura e vidéknek már milyen óriási károkat okozott és most is folyton okoz, azt ez alka­lommal is ismételni és újból részletesen ecsetelni nem akarom, a t. háznak és a kormánynak úgy is van erről tudomása. De talán nincsen tudomása a t. kor­mánynak arról, hogy a Mura már most a kanizsa­­lendvai utat is tönkretette s ez az, a­mire a t. kor­mány becses figyelmét ez alkalommal különösen fel­hivni szándékozom, úgy áll t. i. a dolog, hogy a Mura úgynevezett rátkai hegyet teljesen alá­mosván, a hegy, melynek ol­dalán a mondott út vezet, 5 lakóházzal együtt már 1881-ben leszakadt, miáltal ezen az úton a közleke­dés is lehetetlenné vált. Több ízben új utat vágtak ugyan a hegynek megmaradott oldalán. De folytono­san ismétlődő hegycsuszamlások következtében ezek a javítások egymásután mind meghiúsultak úgy, hogy végre be kellett látni, hogy a baj így meg nem orvo­solható, s a­midőn a múlt év nyarán a hegy majdnem kettészakadt, Zala megye elhatározta, hogy a Mura árja a rátkai hegytől egy zárgáttal egészen el­terel­tessék. A zárgát, ha jól tudom, részben a kormány tá­mogatásával , részben közmunka igénybevételével, részben a közelebbről érdekelt nagybirtokosok hozzá­járulása mellett tavaly őszszel el is készült s a Mu­rának ekképen holttá tett ágán egy czirka 200 ölnyi töltés készült, a melyen az út valahogyan helyreállit­­tatott, azonban vagy mivel a gát nem egészen sike­rült, vagy mivel a töltés nem volt elég szilárd, a Mura csakhamar szétrombolta e töltést is, s most már kö­rülbelül 8 hónapja, hogy a közlekedés lehetősége ezen az úton teljesen megszűnt elannyira, hogy a kérdéses vidékhez már most csak igen nagy és igen nehéz köz­utakon hozzáférhetni, a vidék pedig úgyszólván el van zárva a világtól. El van zárva piaczától, t. i. Nagykanizsától s Letenyétől és a hol ezen vidék járásbírósága, szolga­­birósága, adóhivatala és postája van. A baj azonban nemcsak helyi érdekű, azonkívül, hogy a Muraköz­nek alsó része fát nem szállíthat, pedig faszükségle­tét leginkább Rátka vidékén szokta beszerezni, a kér­déses közlekedésügyi akadály Zala megye borkeres­kedésére és nagy hátránynyal van, mert nemcsak a legközelebbről érdekelt vidék bor­kereskedése a bala­­tonmenti borkereskedésnek nagy része is ezen az uton közvetíttetett Stájerországgal és aggasztó ha­nyatlásban van, mióta a Mura ezt az utat tönkretette. Ily viszonyok között s mivel azt hiszem, hogy ez a közlekedésügyi botrány úgy a­hogy, már 6 évvel ezelőtt kelletett volna, t. i. alaposan és gyökeresen csak azért nem orvosoltatok meg, mivel a megye a t. kormánytól nem részesült ama támogatásban, a­melyet ezen fontos vidéki és közérdek rég megérdemelt vol­na, kérdem az igen t. közlekedésügyi miniszter úrtól. Van-e tudomása azon közlekedési akadályokról, melyek a Mura által a rátkai hatályban előidéztettek s ha igen, szándékozik-e a bajokat a megyének hathatós támogatása mellett mielőbb megorvosol­­tatni ? Baross Gábor közmunka- és közlekedési minisz­ter megjegyzi, hogy a felvetett kérdésre nézve, a­mennyiben Veszter közlekedési botrányról szólott, c­élszerű lett volna Zala megye közgyűlésén felszólalni, mert a kötelezettség a törvényhatóságot és első­sor­ban az érdekeltséget terheli. Egyébként — így szól — nemcsak, hogy elkészültek az általános tervek a Mura szabályozására vonatkozólag — mert igen jól ismerem azon kalamitásokat, melyeket a Mura egész folyása mentén okoz , hanem a minisztérium egyút­tal elkészítette a részletes terveket is és semmi egye­bet nem kívánt, mint azt, hogy azok kivitele körül a törvényes eljárás követtessék, ezen törvényes eljárás befejezésétől lévén azután függővé az érdekeltség se­gélyezését. Ma is ez állásponton állok. Én legnagyobb készséggel fogom az illetőket segélyezni, még­pedig úgy a törvényhatóságot, mint az érdekeltséget, ha ezek a maguk részéről is teljesítik a törvény szabta kötelezettségüket. (Helyeslés jobbfelől.­ A­mi már a konkrét kérdést illeti: kénytelen vagyok azt is felemlíteni, hogy igenis Rátka alatt a Mura-folyónak tervbe vett szabályozásával kapcso­latban bizonyos elzárási művelet létesíttetett, mely­nek befejezése körül a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium szakközegeinek is van részük. Az alis­pán ezen mű befejezését bejelentvén, kérte annak fe­lülvizsgálását, egyúttal szakközeg kiküldését, hogy a további teendőkre nézve szakszerű megállapodásra jutni lehessen. Még ápril 2-án kiküldtem a kerületi felügyelőt a helyszínre, a felülvizsgálatot elrendeltem, egyúttal utasítottam a felügyelőt arra, hogy a helyszínen szer­­zendő tapasztalatai alapján és a megye közegeivel egyetértőleg tegye meg erre vonatkozó javaslatát. Én tehát ez iránt már intézkedtem. A t. képviselő úr interpellác­iójának szövegére nézve pedig, a­melyben az mondatik, hogy szándé­kozom-e a bajokat, a megyének hathatós támogatása mellett, mielőbb orvosolni, bátor vagyok azt vála­szolni, hogy igenis szándékozom segíteni a törvény­hatóságot és az érdekeltséget is, szándékozom az iránt intézkedni, hogy a megye tegye meg köte­lességét az én támogatásommal, de meg akarom a tényállásnál fogva fordítani a viszonyt, a megye in­tézkedjék én támogatni fogom, mint azt a törvény rendeli. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszo­mat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Veszter Imre: T. ház! A közmunka- és közle­kedésügyi miniszter úr azon kijelentésével szemben, mintha én a közmunka- és közlekedésügyi miniszté­riumot azzal vádoltam volna, hogy kötelességét nem teljesítette, azt viszonzom, hogy én csak azt mond­tam, hogy a minisztérium talán nem részesítette a megyét azon támogatásban, melyet e dolog megérde­melt volna és e közt és a közt, a­mit a t. miniszter úr mondott, mégis csak van egy kis különbség. Én nem akartam merev, nem akartam követelő lenni, sőt a miniszter úrnak meleg pártfogásába és jóakaratába ajánlottam az ügyet és azért mellőzni is akartam minden oly kifejezést, mely ezzel ellentétesen is ma­gyaráztathatnék. Különben, ha nem lettem volna is oly sima, mint lenni akartam, bocsánatot kérek, de talán el lehetne nézni ezt is, mert 6 év óta áll és lóg már ez a kérdés, a­minél fogva tán valamivel türel­­metlenkedőbb megjegyzéseket is lehetett volna ten­ni, mint a minőket tettem, miután 1881-ben történt az első hegyomlás és azóta folyvást húzódik ez a szerencsétlen dolog. Azt, hogy a törvényhatóságnak kell a dolgot kezébe venni, elismerem, mert megyei útról van szó, de hogy az államot semmi kötelesség ne terhelné, mikor egyszersmind egy nagy közérdekről is van szó, ez viszont nem állja ki a próbát, mert az államkölt­ségvetésben van bizonyos összeg megszavazva, a nem állami kezelés alatt álló utak és folyók javára is, van tehát módja a tisztelt miniszter úrnak, hogy azon jóakaratot, melyet e kérdésben egyébként tanúsított, a­mint óhajtom és remény­em mielőbb tényleg is effektuálja. A választ egyébiránt köszönettel tudo­másul veszem. (Helyeslés.) A közlekedési miniszter felszólalása után a ház a választ tudomásul vette. A legközelebbi ülés hétfőn délelőtt 10 órakor lesz. Napirend: az állami pénztárak tartalékkészle­teinek kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Az ülés d. u. 21/4 órakor ért véget.­ ­ KÜLÖNFÉLÉK Napirend: május 1. Naptár: Vasárnap, májusi. — Hóm. kath­.: B. 3. József oltalmazása. — Prot. : B. 3. Fülöp és Jakab. — Görög­­orosz : (ápril 19.) D. Pasiiuc.— Zsidó: (ijár 7.) Templom szentelése. — Nap kél 4 óra 44 perczkor reggel, nyugszik 7 óra 11 perczkor délután. — Hold kél 11 óra 30 perczkor délelőtt, nyugszik 1 óra 34 perczkor éjfél után. Miniszterek nem fogadnak. Tavaszi lóverse­n­y­e­k első napja d. u. 3 órakor a külső kerepesi­ uti új versenypályán. Az országos magyar kertészeti egyesü­let közgyűlése d. e. 11 órakor a városligeti sörcsarnokban. A budai polgári czéllöv­ő-e­gyesület dij­­lövészetének kezdete reggel 8 órakor. Az egyetemi olvasókör szépirodalmi matinéja d. e. 11 órakor a megyeház nagytermében. A II. ker. kath. főgimnázium dalkörének hangversenye d. e. 10 órakor. A biharmegyei kör felolvasó estélye */­8 óra­kor a kecskeméti-utczai Kommer-vendéglőben. Stuwer bács u­ t­űzijátéka este 8 órakor az állatkertben. Belépti dij 30 kr. Tavaszi vásár a városligeti fővárosi pavillonban d. u. 3 órától. Belépti dij 50 kr. Az Ipoly­i-kiállítás a műcsarnokban (Andrássy- Út 69. sz.) d. u. 9— d. u. 6 óráig. Belépti dij 30 kr. Tavaszi virágkiállítás a városligeti nagy iparcsar­nokban d. e. 9 — d. u. 6 ór­áig. Belépti dij 50 kr. Történelmi a­r­cz­képcsarnok a budai királyi várbazár-épületben d. e. 9— d. u. 1 óráig. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. V­ö­r­ö­s­k­ereszt e­g­y­let Erzsébet-kórháza Budán, megtekinthető d. e. 10—1l'/2 óráig. Nemzeti múzeum, term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9— d. u. 1 óráig. Orsz. tanszermúzeum a budai állami tanitó­­képző-intézetben d. e. 9—12 óráig. Gazdasági múzeum a Köztelken d. e. 10 — 12 és d. u. 2—4 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Be­­leznay-kert) nyitva van d. e. 9—12 óráig. Egyetemi könyvtár d.e. 9 —12 óráig. Állat­kert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Margitsziget. Gőzhajók félóránként. — Jó czi­­gányzene naponként: csütörtök, szombat, vasárnap d. u. katonazenekari hangverseny. Grand Caf­é-R­estaurant de l* Opera An­­drássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyisé­gek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. Lapunk legközelebbi száma, rendkívüli kiadásban, hétfőn reggel jelen meg. gf ■ Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal : Irodalom. — Honvédség. — Csend­­őrség. — Tárcsa. Tavaszi vásár. — Közgazdaság. — Hir­detések. _ A kir. lapból. A belügyminisztériumhoz, dr. Téry Ödön valóságos fogalmazóvá, dr. Kégl Imre valóságos segéd-fogalmazóvá, végül Szepessy József, Adorján Antal és dr. Cseh József fizetésnélküli segédfogalmazókká neveztettek ki. Jablonszky Miklós Torontál vármegyei tiszteletbeli al­jegyző a belügyminiszter által főispáni titkárrá, Torontál vár­megye főispánja mellé, Majos Károly Szatmár vármegyei 11-es aljegyző a belügyminiszter által főispáni titkárrá, a miniszteri fogalmazói rangosztályban, szolgálattételre Szatmár várme­gye főispánja mellé, Mennyey István Vas vármegyei aljegyző a belügyminiszter által főispáni titkárrá, a miniszteri segéd­­fogalmazói rangosztályban, Vas vármegye főispánja mellé kineveztetett. A belügyminisztériumhoz , Kaszner Károly díjnok fi­zetés nélküli hivataltisztté neveztetett ki.­­ Az egyetemi ifjúság küldöttsége tegnap adta át Horváth Gyula orsz. képviselőnek a magyar nyelv­nek a közös hadsereg magyar ezredeiben való ér­vényre emelése iránt a képviselőházhoz intézett kér­vényét, a házhoz való benyújtás czéljából. Horváth Gyula orsz. képviselő igen szívesen fogadta a kül­dö­ttséget, s megígérte, hogy a kérvényt már hétfőn be fogja terjeszteni. Az ifjúság intéző bizottsága a kérvényt kinyomatta, a képviselőház tagjai között leendő szétosztás végett.­­ A lovas népfölkelő tisztjelöltek tegnap fejez­ték be a kiképeztetésükre nyitott tanfolyamot. Hen­­neberg lovag altábornagy, lovassági felügyelő a tulajdonképpeni vizsgát már kedden tartotta meg. Délelőtt volt az elméleti vizsga, délután 1 órától majd­nem 7 óráig a gyakorlati. A lovas népfölkelőkhöz csat­lakozott egy félszázad rendes honvédhuszárság. A lo­vassági felügyelő ugyancsak keményen vette a dolgot és nemcsak a lovaglás, ugratás, gyalogtűzharcz stbben, de a vezényletben is gyakoroltatta a népfölkelőket. Végül szemlét tartva, teljes megelégedését fejezte ki ugy az elméleti, mint a gyakorlati vizsga fölött és lel­kes buzdító szavakkal üdvözölte a népfölkelő huszá­rokat. Tegnapelőtt és tegnap hosszabb menetgyakorla­­tot tartottak. Tegnap este 6 órakor áldomást tartot­tak a lovas népfölkelők a Vadászkürt szállóban és egymást érték a szellemes felköszöntők Fejérváry mi­niszterre, Hennerberg lovassági felügyelőre, Zoltán ezredesre, Cordon őrnagyra stb. Valóságos lelkesedés­sel emlékeztek meg a népfölkelő tisztjelöltek K­u­­csera századosról és Darvay hadnagyról, a­kik gondoskodó és szívélyes bánásmódjukkal leköte­lezték hallgatóikat . A tavaszi világkiállítást tegnap délután dr. Nyáry, József főherczeg udvarmestere és Gráf lovas­sági tábornok látogatta meg s ez alkalommal báró Nyáry kilátásba helyezte, hogy László és József fiatal főherczegek május 1-én meg fogják tekinteni a virágtárlatot. A kiállítás ma reggel 6 órakor fog megnyittatni s ugy délelőtt, valamint délután katona­zene fogja szórakoztatni a közönséget. — Feleki Miklós jubileuma. Az orsz. magyar színészegyesület igazgatótanácsa ápril 28-án tartott diszülésében egyhangúlag elhatározta, hogy Feleki­nek nemesi rangra való emelése végett illetékes hely­re folyamodványt terjeszt be. A kérvényt a belügy­miniszterhez már el is küldték. — Sepsi-Szent-György város küldöttsége, mint táviratilag jelentik, tegnap adta át a díszpolgári okle­velet Kemény Gábor báró volt miniszternek és Szász Domokos püspöknek Kolozsvárott. — Az időjárásról hivatalos heti jelentése a bu­dapesti központi időjelző állomásnak 1887. április 30-ikán. Európában a közelebb múlt héten a ned­vesebb depressziók Izland és Skóczia felől eleinte Franczia- és Olaszország felé nyomultak, később pe­dig egy Spanyolország felől jött nagy légnyomás ál­tal szorítva az Északi-tenger felől, Magyarország felé vették útjukat, de csak rövid időre, mert a hét vége felé az Oroszországban tartózkodott nagy légnyomás, Közép-Európában egyesülve a Spanyolország felőlivel, a kontinens nagy részére kiterjedt. Ezért voltak esők helyenkint zivataros záporokkal, eleinte Fran­czia- és Olaszországban később, a hét középtáján a német-, lengyel-, és osztrák-magyar földeken gyak­rabban. A kontinens keleti és északkeleti része el­lenben szárazabban maradt. A szelek Anglia körül és az Északi-tengeren voltak erősebbek s egy ízben viharosak. A reggeli hőmérséklet Oroszországban egyre növekedett, Közép-Európában ellenben, kevés hullámzás mellett, folytonosan meleg maradt. H­a­­z­á­n­k­b­a­n előbb depresszió, utóbb nagy légnyomás alatt, többnyire délies és délkeleties szelek mellett, az idő a hét elején és vége felé csendesebb, szárazabb, meleg volt, a hét közepe táján ellenben esőkkel, he­lyenkint zivatarokkal változó, kissé hűvösebb és sze­lesebb lett. Az időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre ennek elején és utófelében csendesebb, szárazabb, meleg időt vár­hatni, mely a hét közepe felé esővel, he­­lyenkint zivatarral változó szelesebb s kissé hüvösebb lesz. — Valami a bibliáról. Mühe Ernő porosz ev. lelkész, a bibliáról tett tanulmányait e napokban adta ki s azokban a többi között ezeket mondja : Az emberek törzsapja, Ádám, 930 esztendős lett. Az ő fia, Seth, 912 évet élt s körülbelül ugyanannyi idős lett a tiz ősapa, kiket pátriárkának nevezünk. Egyi­kük, Mathu Salem, 969 évet élt. Ez nekünk, rövid életű unokáknak, hihetetlennek tűnik fel; de a biblia józan (!) olvasója nem tehet fel mást, mint hogy a biblia épp olyan éveket ért, minek a mi éveink. Mi­lyen nagyszerű lehetett ez! Midőn a sok száz éves Ádám unokái körében a paradicsomról, a szomorú bukásról és Isten nagyszerű ígéreteiről elbeszélgetett, Istenéről, ,a­kit saját szemével látott! Gondoljuk csak el, hogy Ádám még Lameh életében élt, a­ki Noé atyja volt. Noé pedig a vízözön után, mely 1657-ben történt a föld teremtése után, még 350 évet élt. A vízözön után az emberek életkora nagyon megrövi­dült. De ez nem lesz mindig így. E világi korszak végén, vagyis a hetedik évezredben, az emberek ismét oly sokáig fognak élni, mint a vízözön előtt. Ez meg van ígérve a prófétákban. — — Mühe természete­sen azt is tudja, hogy minő volt Noé bárkája. Ezt írja róla : »Silberschlag építészeti főtanácsos számí­tása szerint, Noé bárkája 22 lábbal magasabb, 150 lábbal hosszabb és 166 lábbal keskenyebb volt, mint a berlini királyi palota, és köbtartalma 450.000 ölnek felelt meg.« (1) — Érettségi vizsgálat rendje az 1886—87-ik iskolai évben a debreczeni ev. ref. főgimnáziumban­­irásbeli vizsgálat május 20—25-én, szóbeli junius 25—30-án, magánvizsgálat a VIII. osztálybeliek számára május 17. és 18-án. Képviselőválasztási mozgalmak. A VI-ik kerület szabadelvű pártjának Busbach­­párti választói tegnap délután népes értekezletre jöt­tek össze a VI—VII. ker. kör helyiségében. Az ülést Radócza János nyitotta meg, jelezve, hogy a gyű­lés összehívásának czélja, a mellett, hogy újra kije­lenti, hogy föltétlenül ragaszkodik eddigi jelöltjéhez , B­u­s­b­a­c­h Péterhez, még az is volt, hogy a végre­hajtó bizottság megválasztassék, kéri tehát ennek esz­közlését. Az értekezlet, T­e­n­c­z­e­r Pál indítványára egyhangúlag megválasztotta a végrehajtó bizottságba az eddigi választmány tagjait, u. m. Radocza Jánost el­nökké ; tagokká: Török Józsefet, Brüll Miksát, Reinitz József dr.-t, Schweiger Adolfot; pénztárosul : Németh Tituszt; a jegyzői kar ugyanaz maradt. — Rado­cza János fölemlítvén, hogy a kerületi szabadelvű párt azon része, a­melynek képviselői ma itt ily nagy számban jelentek meg, eddig is Busbach Pétert te­kintette egyedüli jelöltjének, mert meg volt győződve, hogy a szabadelvű párt zászlaja az ő kezében lesz a legjobban elhelyezve. E meggyőződése a pártnak csak fokozódott azon meleg hangon tartott válasz folytán, a­melyet az orsz. szabadelvű pártkör elnöksé­ge az oda írott levélre adott. E válaszoló levél, a­melyet Podmaniczky Frigyes elnök írt alá, a szabadelvű kor­mánypárt végrehajtó bizottsága nevében határozottan kijelenti, hogy a főváros VI. kerületében Busbach Pétert tekinti a szabadelvű­­párt egyedüli jelöltjének s az ő megválasz­tását fogja a kormánypárt orsz. végrehajtó bizottsága a legerélyesebben támogatni.­­ Az értekezlet a leve­let éljenzéssel fogadta s aztán Reinitz József dr. s Horváth Lajos fölszólalása után az elnök kijelentette, hogy a­mint az országgyűlés berekesztéséről tudomása lesz, a végrehajtó bizottságot azonnal összehívja, hogy az iroda a működést megkezdhesse, a­mi — úgy re­méli — hogy a jövő hó első felében meg fog történni. Az ülés ezzel véget ért. A belvárosi függetlenségi és 48-as párt má­jus hó 2-án (hétfőn) a függetlenségi kör helyiségében (nemzeti színház bérháza) jelölt kitűzése végett érte­kezletet tart. A budapest-józsefvárosi függetlenségi párt egy­hangúlag Ugron Gábort kiáltotta ki jelöltül, a­ki ennek elfogadására késznek nyilatkozott. A IX. kerületi ferenczvárosi Tolnay-párti vá­lasztó­polgárok ma délután 3 órakor a Bakács-téri vá­rosi épületben nagy pártértekezletet tartanak. A gödöllői választó­kerület értelmisége e hó 28-án Gödöllőn értekezletre gyűlt össze, a­melyen a kerület orsz. képviselője Bossányi László is megje­lent és Pólyák ügyvéd, méltatva a képviselő érdemeit, Bossányi László képviselőt a jelöltség elfogadására újból felkérte. Bossányi a jelöltséget elfogadta. Kalocsáról e táviratot vettük . A mai igen népes értekezleten a szabadelvű párt Kalocsán megalakult. Gaják­ Ödön országos képviselő egyhangúlag jelölt­nek kiáltatott ki. Az értekezletre küldöttség hívta meg és a jelöltséget elfogadta. A lippai választókerületben a kormá­nypárt egy küldöttsége A­m­b­r­ó­z­y Béla kamarást, gyarmathai nagybirtokost,— Nagy-Szentmiklóson Nákó Kál­mán, ottani nagybirtokost, kérte fel képviselőjelöltül. Háromszékről írják nekünk: Olvasva a Nemzet, a Kolozsvár és a Sz. Nemzet f. hó 25-ei számát, e lapok, főkép a Nat, tendencziózusnak nevezik a Pesti Naplónak és a kolozsvári Ellenzéknek a háromszéki képviselőjelöltségekre vonatkozó e hó 23-iki tudósí­tásait. Teszi pedig ezt a Nemzet egy állítólago­san Háromszékből feladott távirat alapján, a­mely távirat Háromszékből annál kevésbbé kelhetett, mint­hogy a felnevezett lapok 23-ától 25-éig ide nem is érkezhettek meg; az a távirat nem más, mint a Nem­zet saját drótján kelt tudósítás, • a saját érdekéből származó állítás. Ismerjük a madarat tolláról! A P. Naplóban és az Ellenzékben jeleztük a háromszéki állapotokat, ma is fentartjuk az ott el­mondottakat s igazoljuk is. Hiszszük, tudjuk, hogy B­e­k­s­i­c­s G. bízhatik Cs. B. és társai biztatásaiban, ha egy más kormány­­párti teli tárczával nem lépne fel. Mikszáth K. jelöltsége is biztos,megválasz­tása azonban nem. Cs. B.-tól függ. Ebbe a »torpász« és »czupászok« is beleszólnak. K­o­v­á­t­s Károly Orbánban határozottan fel­lép , megválasztatása bizonyos. A kézdi kerületben a mérsékelt ellenzéknek van kilátása győzelemre. Lázár Mihály megválaszta­tása nagyon valószínű , eshetőleg csak a függetlenségi párt mérkőzhetnek vele. A két ellenzék e kerületben eddigelé még nem létezett kormánypártiakkal bátran szembe nézhet a harcztéren s hiszszük, hogy diadal­lal. De tanácsoljuk, hogy a kormánypártiak itt b. Ke­mény Gábor érdemes nevével ne korteskedjenek, hisz mi is tudjuk, nemcsak a mamelukok, hogy Tisza Kál­mán előtt b. Kemény Gábor a budapesti ferenczvárosi választókhoz menesztett nyilatkozata óta nem grata persona. Neki meg van a kerülete, M.-Igen. Egyik lap azt is írja, hogy K. Kemény a kézdűs kerület jelöltségét el is fogadta: hát ki ajánlotta ezt fel a bárónak ? a főispán ? a szolgabiró ? vagy egy közjegyző, vagy falusi biró ? mert pár egy ülés e kerü­letben még nem volt, ott más elemeket, mint mérsé­kelt ellenzékieket és függetlenségi pártiakat nem is­merünk. A báróról pedig azt sem tudjuk hogy me­lyik párthoz tartozik és milyen elveket fog vallani. L­i­k­a Döméről is azt írják a kormánylapok és hirdetik urbi et orbi, hogy hatalmas ellenfele van; tudtunk szerint annak az ellenfélnek eddigelé se hite, se hamva! Lika Berecz választóinak teljes bizalmát bírja, azon kevesek kivételével, kik a kormány presz­­sziója alatt állanak. A bizalom oly nagy Lika iránt, hogy megválasztatása biztos. A kormány lapjai, valamint a nagy érdemű hivatalos kar által terjesztett háromszékmegyei jelölt­ségeket itt hírlapi kacsának és kortesfogásnak, ér­dekszülte kombinácziónak nevezi minden igaz székely vérünk. Baróti kerülete a függetlenségieké, — Zathu­­reczki nem lép fel. Ellenzéki. Az életlapok mai számaiból. Színpadi őrültségek. (Félreértések, nagymondások.) Búgó: Színészi I. Az időt mindég dologgal A dolgot mindég idővel töl­­töltöm. Bébé­­tőm. (Pál­fy Nina.) II. Az atya fiát, ha ellene pa- Az atyja, ha fia ellen pana­­nasza van, megfenyítheti. sza van, megfenyittetik. Bébé. (Breznai.) III. Mért beszólsz velem olyan Miért nézesz reám olyan szemrehányó hangon ? szemrehányó hangon ? Házassági 3 parancs. (Fenyvessy.) IV. Kopjék el a czipőm talpa, Kopjék el czipőm talpán ha csokrom látta stb. a csokor ! Rómeó. (Fenyvessy.) V. Az asszonynak férje mellett Az asszonynak férje helyett a helye. Felhő Klári, a melle. (Mezei.) Vt És Ön hiszi, a mit egy vén És Ön hiszi, a mit egy vén holdkoros mórnő mond. holt orosz mórnő mond. Don Caesar operett. (Mezey Péter.) VII. Marijana férjhez akar menni, Marijana nősülni óhajt, le­legyen. Don Caesar, gyen. (Detto.) (­Bolond Istók.) Sanyarú Vendel nyögései. Váljon elféme-é ben­nem egy gombócz ? A hozzávaló traininget minden­esetre makkarónin szeretném megkezdeni. — »Ugyan Sanyaró úr, hogyan czepelheti ne­héz, ódon parupliját ? — kérdi tőlem múltkor Buko­­vay úr. — »Kérem — felelem neki — nem én tartom őt, de engem támaszt ő.« — Két parupli burokból csináltatok magamnak egy nadrágot. — Áldom az eget, hogy se feleségem, se gyer­mekem — mert én lennék a XIX-ik század Sza­­turnusa. — Az a szerencsém, hogy a lélek hálni jár csak belém — mert ha napközben is magammal kel­lene vinnem, elpusztulna bele az istenadta! — Hallom a malmosok panaszát: nagyon sok a liszt. Valljon hallják-e ők az én panaszomat : mi­lyen kevés a kenyér! ? — A mi »Succi«-egyletünk határozatához ké­pest Töröktől mutatóba kértünk 6 szem Brandt-féle pilulát. Legalább lesz egy jó napunk. — Mióta egy beteg kollega kikerült a kliniká­ról s csodadolgokat beszél az ottani kosztról — mind­nyájan erőlködünk egy kis gyöngélkedés után. — Az én férfi ideálom az operaház portása. (Borsszem, Jankó.) * Mire jó a béke? Látod, Ilka, én nagyon sze­retném, ha nem lenne háború. — Ugyan miért? — Mert akkor bizonyosan lenne jogász ma­jális. — A tanácsos bogara. Képzeld, barátom, a taná­csosnak az a bogara van, hogy nem adja pénz nélkül férjhez a leányát. — Talán akad olyan bolond, a­ki ne fogadna el vele pénzt ? — Kötve hiszem, hanem ő ugy érti, hogy nem adja a leányát olyanhoz, a kinek nincs pénze. * Alapos ok. Mi lelte az orczáját Péter komám ? — Fáj a fogam. — Hát húzassa ki, komám! — Nem addig, mig a választás el nem múlik, mert azon összekülönbözés közben más is kiütheti s nem kell érte a borbélynak fizetni. * Bálban. — Szabad kérdeznem nagysád: van-e még szabad táncra ? — Már csak egyetlen egy van, azt szívesen ren­delkezésére bocsátom, de megjegyzem, hogy azt ma­gam se nagyon ajánlom önnek. — Miért? — Mert azt már nem várom meg. (Üstökös) Helyi hirek. — A vízvezetéki házi bizottság mai ülésén el­határozta a Margithíd fölött tervezett 470 méternyi vízvezetéki szűrőkút- meghosszabbítás haladéktalan kiépítését, hogy a közönség a nyáron szűrt vízben hiányt ne szenvedjen. A likacsos szű­rőcsövek szállí­tására a helybeli czégeket hívják föl, a munka kivi­tele házilag történik Wein János művezetése alatt.­­ A pesti polgári kereskedelmi testület tegnap délután tartotta Strasser Alajos elnöklete alatt ren­des évi közgyűlését, melyen felolvastatott a választ­mány múlt évi működéséről és a testület viszonyainak alakulásáról szóló jelentés. A jelentés első­sorban a budapesti kereskedelmi és iparkamara újjáalakításá­nak kérdésével foglalkozik s fölemlíti, hogy a testület jónak látta mozgalmat indítani oly czélból, hogy a megejtendő új választásnál a törvényes képviselet a leghivatottabb elemekből állíttassák össze. A válasz­tási mozgalom szervezésére és vezetésére alakított bizottság a jelzett irányban már hosszabb idő óta működik. Kiváló gondoskodásában részesítette a vá­lasztmány az elmúlt évben is a kereskedelmi szak­oktatás ügyét s a kereskedelmi akadémiával kapcso­latban fentartott vasárnapi kereskedelmi iskola a lefolyt iskolai évben is szép haladást tett. A másik kereskedelmi tanintézet, melyet a testület és a fővá­rosi nagykereskedők és nagyiparosok társulata közö­sen alapítottak, a budapesti kereskedelmi akadémia szintén örvendetes módon halad, de szükségesnek lát­szott új alapszabályok tervezetét megállapítani s ez a tegnapi közgyűlésen szintén szóba került. A testület bevételei összesen 18.221 forint 25 krt, kiadásai pedig 12.850 forint 36 krajczárt tettek ki s igy a kiadásokat a bevételekből levonván, az 1886. év­ vé­gén 5370 frt 89 krnyi felesleg mutatkozik. A testület vagyona az 1886. deczember hó 31-én volt árfolyam szerint 343,502 frt 68 krnyi értéket képvisel. A köz­gyűlés a jelentést, valamint a múlt évi zárszámadást és mérleget helyeslőleg tudomásul vette és a választ­mánynak a felmentvényt megadta; úgyszintén elfo­gadta a választmány által előterjesztett 1887-ik költ­ségvetést is. Számvizsgálóknak Hüttl Tivadar, Romei­­ser Ferencz és Spuller Ferencz testületi tagok válasz­tattak meg. A testület választmánya által a budapesti kereskedelmi akadémia számára készített alapszabá­lyok tervezetét a közgyűlés elfogadta. Ezzel a köz­gyűlés véget ért. — Tábornok fia és világ leánya. Mint annyi sokat, egy fiatal hadnagyot is befont tavaly valami olyanfajta nő, akit éjfélig szokott tapsolni café chan­­tantokban a bor mellett felhevült arany ifjúság. A nőt Prinz Mária névvel jelezte a kávéházi programm, az életben azonban a sokkal közönségesebb Zajecsek Kati névre hallgatott. Hogy, hogy nem, tény, hogy be tudta fonni V. hadnagyot, ki annyira beléje bolondult, hogy nemcsak egészen elhanyagolt mindent, de adós­ságokba is ugy bele verte magát, hogy családja fi­gyelmét sem kerülhette ki végre őrült költekezése. A fiatal hadnagy igen előkelő család sarja. Atyja tábor­á­nok s jelenleg Boszniában állomásozik, de anyja ide­­ fenn él a fővárosban. — A szegény asszony látva­­ fiának szerencsétlen szenvedélyét, mindent elköve­­­­tett, hogy kijózanítsa, de hiába. — Ekkor aztán­­ azon fáradt és sikerült is kieszközölnie, hogy fiát Kaposvárra helyezzék át. A dolgon azonban ez sem változtatott. A hadnagy maga után hozatta az éne­kesnőt s uj helyén még zavartalanabbal éltek együtt, mig csak az édes­anya, értesülvén a kedvezőtlen for­dulatról, lépéseket nem tett a kaposvári rendőrségnél az énekesnő eltolonczoltatása iránt. Mikor azonban a rendőrség az énekesnőt kereste, a hadnagy saját szek­rényébe bujtatta el s így megmentette. De már a féle­lem erőt vett a nem éppen poétikus nevű kávéházi is­tennőn s másnap visszautazott a fővárosba. Eltelt egy hónap­ja hadnagynak sikerült őt rávenni, hogy jöjjön le újra hozzá Kaposvárra. A fiatal­ember anyja ekkor jobbnak látta fiát újra felhozatni s mikor a lány ide is utána jött, sőt még vadabbul folytatták a viszonyt, a szegény asszony oly lépésre szánta el magát, mely — re­gényekben legalább — rendesen sikerre szokott vezet­ni. Elment az énekesnőhöz és könyörgött, hogy hagyja el fiát, ne tegye szerencsétlenné. A Katiból Marivá avanzsált énekesnőnek azonban egyáltalán nem volt érzéke az ilyen jelenet iránt s a hajsza, a vad tivor­nya folyt tovább, szakadatlanul. Az anya újból közben­járt s kieszközölte, hogy fiát most már Eszékre helyezzék át. Tegnap kellett volna V. hadnagy­nak új állomására utaznia, hanem már előbb elu­tazott, csakhogy nem oda és nem egyedül. Ezelőtt négy nappal kaszárnyafogságra ítélték volt, de meg­szökött és magával vitte az énekesnőt is. Valószínű, hogy Bécs felé vették útjukat. Az esetről jelentést tettek a térparancsnokságnál, mely Hahn báró kapi­tányt bízta meg a szökevény kézrekerítésével. Hahn báró és — a rendőrség részéről — Karácsonyi kapi­tány tegnap reggel indultak útnak, hogy a szökevény hadnagyot és a mellékkeresetként énekszóból élő vi­lágleányt visszahozzák a fővárosba. — Hirtelen halál. Potrota Dezső százados a 68. gyalogezrednél, tegnap délelőtt 11 órakor, a mint a gyakorlatról hazatért s a jelentéseket végig hallgatta, hirtelen rosszul lett, összerogyott s mire szobájába szállították, meghalt. Potrota 46 éves s családot ha­gyott hátra. — Tűz. Zichy Rezső gróf Andrássy-ut 68. számú palotájában a második emeleten tegnap egy függöny kigyuladt s az egész szobát lángba borította. A VI. kerületi tűzoltóság néhány éve a tüzet csakha­mar eloltotta. — Szerencsétlenségek a vasútnál. A központi indóház közelében a kerepesi-uti áthidalásnál a teg­nap este 9 óra 15 perczkor érkező vonat Virhál Já­nos váltóőrt elütötte s agyon zúzta. A szerencsétlen holttestét a Rókus-kórház halottas házába szállították.­­ Az osztrák államvasut indóházában Leidenber­­ger Sándor géptisztító tegnap tisztítás közben a gépről leesett s életveszélyes sérüléseket szenvedett. A Ró­­kus-kórházba szállították. Eljegyzések és esküvők. Bethleni Bethlen Aladár gróf május hó 2-án tartja esküvőjét fehérvári Batthyány Vilma grófkisasszonynyal. Az egyházi szertartás az eskü­téri kath. plébánia­ és a Kálvin-téri helv. hitv. ref. templomban lesz megtartva. Vigh Bertalan belügyminiszteri tisztviselő tegnap vezette oltárhoz a szerviták templomában S­u­­­r­e 11 Róza kisasszonyt, Sutrell Sándor fővárosi kefegyáros leányát. Színház és művészet.­ ­ Az operaházban tegnap Lahor királyt ad­ták. Borghi Mario asszony vendégszereplése ezúttal is hidegen hagyta a közönséget. Perotti (Akim) ma­gyar szöveggel énekelt, még­pedig hibátlan kiejtéssel. A nézőtér tátongott az ürességtől. Az előadást nem zavarta inczidens.­­ Pálmay Ilka asszony újabb két évre szerződött a népszínház igazgatójával. — A népszínház legközelebbi újdonsága A menyasszony kedvese, Deák Pál vidéki színész három

Next