Pesti Napló, 1888. április (39. évfolyam, 92-120. szám)

1888-04-27 / 117. szám

(Helyeslés és tetszés a jobboldalon. Ellentmondás és zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk !) A­mi a behívás sorrendjét illeti, kimondani a törvényben, hogy első­sorban póttartalékosok és csak másodsorban legyenek a tartalékosok beidézve, lehe­tetlen. A hadigazgatóságnak kell annyi latitude-öt hagyni, hogy a szükséghez képest intézkedjék. A la­kosság először is megnyugvást talál­ abban, hogy hiába és ok nélkül nem lesz zaklatva. Azt, a­mit egyes ellenzéki képviselők állítottak, hogy e törvény­­javaslatból négy évi szolgálati kötelezettség szárma­zik, egyenesen tagadja, mert ezen behívás, mint a törvényjavaslat c­íme is mondja, béke idején csak ki­vételesen és mint az 1. § mondja, az elkerülhetetlen szükség mérve szerint és annak tartamára történik, te­hát hogy ok nélkül a legények nem lesznek beidézve, tiszta dolog. Hagy Istvánnak felelve az egy évi önkényte­­sekre vonatkozólag megjegyzi, hogy az intelligencziá­­tól meg lehet követelni a hadapródi vizsga letételét. A­ki a hadapródi vizsgát le nem teszi, pedig bizony ez a hadi tudományoknak vajmi kis részét foglalja magában, azt szóló intelligens embernek egy­­átalában nem tarthatja (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a bal- és szélső baloldalon) és az ilyen állítólagos intelligencziának, talmi-intelligencziának különös ked­vezményeket törvényben adni nem lehet. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) A német nyelv tudása csupán a szolgálati követelményeknek meg­felelő mérvben kívántatik az említett hadügyminisz­­teri rendeletben. Hogy pedig az ifjúság egyoldalú megbírálásnak nincs kitéve, azt bizonyítja az a tény, hogy számos magyar születésű tiszt van, kik a német nyelvben kissé gyengék. Ajánlja a törvényja­vaslat elfogadását (Élénk helyeslés jobbfelől.) Bolgár Ferencz személyes kérdésben válaszolva, hivatkozik a honvédelmi miniszter jelentésére, melyet ő évenként az újonczjutalék megajánlása alkalmával be szokott nyújtani a háznak, — ott ki van számítva, hány ember van a tartalék minden korosztályában. Kiszámíttatik ez pedig azért, mert évenként 4°/0 fo­gyatkozás van és minden magasabb korosztály keve­sebb ember fölött rendelkezik. Az egy évi újonczozási kontingens 95,477 ember­ből áll, de miután 4°/0 fogyatkozás áll elő, míg ezen kontingens a tartalékba kerül, azaz a kontingens 3819 emberrel kisebb lesz, a tartalék első itt szóban levő osztálya áll 91,655 emberből. Szóló 90,000-et mondott. A másik állítása az volt, hogy 25,000 ember van a póttartalékosok három első korosztályában. A póttartalék a hadi létszám 10 százaléka, tehát 80,000 emberből áll. Egy évre jut 10°/o-a, te­hát 8,000 ember, ezt háromszor véve 24,000 fő ki, szóló 25,000-et mondott, a­mely szám meg is van, mert a póttartalék is a fogyatkozások végett ren­desen több, mint 80,000 emberből áll és így bátran mondhatott 25,000-et. (Úgy van­ a baloldalon.) De most csak 24,000-et mond és ha ehhez hozzáadja a 91,655-öt, lesz 115,655. Szóló tehát tévedhet 655 emberrel, a­ honvédelmi miniszter pedig tévedett 60,000-el. (Élénk derültség a bal és a szélső bal­oldalon.) Éz­­gy a 115,000 ember behívásának megfe­lelő, esetleg 15 millió költséget a hadügyi budgetből számította ki s nem azt mondotta, hogy feltétlenül enyibe fog kerülni a tervezett intézkedés, hanem azt, hogy akkor fogna ennyibe kerülni, ha a kormány egész mérvben felhasználná a neki adott felhatal­mazást. (Élénk helyeslés a balon és szélső­balon.) Tisza Kálmán miniszterelnök nem tartja he­lyesnek azt, hogy a szélsőbal szónokai a közös hadse­reget idegennek tartják, mig az az ő kívánságuk sze­rint át nem alakíttatik. Kérdezzék meg, — így szól, — a képviselő urak azon vidékek lakosait, — hogy most ne beszéljünk a nagyobb eseményekről — a­kik­nek életük és vagyonuk árvíz által veszélyezve volt, hogy vájjon jó lett volna-e, ha e hadsereg éreztette volna önökkel azt, hogy idegennek tekintik. (Nagy zaj és mozgás a szélső­baloldalon.) Lehet ezért felzú­­dulni, de mihelyt én valakinek azt mondom, én ide­gennek tekintelek téged, akkor nem tagadhatom meg tőle azt a jogot, hogy ő is­ ugyanazt mondhassa. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon. Hiszen mi fizet­jük, mi tartjuk őket, ennyit béke idején megte­hetnek !) Már engedelmet kérek, ismétlem, hogy a had­sereg e visszautasító nyilatkozatokat sem most, sem soha meg nem érdemelte. (Élénk helyeslés a jobbol­dalon.) De igenis érdemelt elismerést mert........ (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Mikor ? Mivel ?) Tessék megkérdezni azokat az urakat, vál­jon csak kötelességüket teljesítették-e, mert lehet kötelességeket teljesíteni egyszerűen, híven, pontosan, úgy­hogy senki szemrehányást nem tehet, de lehet úgyis eljárni, mint az itt történt, a­mi százszorosán túlmegy a szigorú kötelességen. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A közös hadser­eg­­ jelenlegi alakjában háborút még nem folytatott. És hogy abban lelje valaki örömét, hogy éppen a mai időkben az ország védere­­jéről — ha nem tetszik is neki annak összealkotása — azt mondhassa a világnak, hogy ez a hadsereg soha­sem fog győzni, ezt szóló, felfogni egyszerű polgári józan észszel se tudja. (Élénk tetszés és helyes­lés a jobboldalon.) Miért azt óhajtani, hogy a mo­narchia védereje vereséget szenvedjen és ha megme­­nekszik, a szövetséges kegyelméből, meneküljön meg, ez a hazafiassággal nem fér meg. (Élénk helyeslés és tetszés a jobb oldalon ) Az ellenségnek határainkon való titkos műkö­déséről nincs meggyőzve, de ha tényleg így látná a dol­got, akkor kétszeres készséggel szavazná meg a tör­vényjavaslatot. Mert ennek lényege az, hogy a kor­mánynak törvényen alapuló joga legyen, ha valami­kor csakugyan ily helyzet állna be, az ország bizton­ságáról minden nagyobb zaj és lárma ,és mozgósítás nélkül az előgondoskodást megtenni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ebben a törvényjavaslatban sem több, sem kevesebb nincs. Igaz, hogy a hadügyi kiadások súlyosan nehe­zednek és fognak még nehezedni reánk. De ennek oka nem ez a törvényjavaslat, nem is ez a kormány, hanem az általános világhelyzet, melyből, hogy minél előbb szabaduljunk, bizonyára mindnyájunknak kívánni kell, de addig mindent meg kell tenni, hogy a szaba­dulás minket, mint élő erős nemzetet találjon. (Élénk, hosszas helyeslés jobbfelől.) A tárgyalás folytatása ezután, mint esti lapunk­ban jelentettük, a holnapi ülésre halasztatott­­ják a régi B.-Szerdahelynek folyó Bodrog egész medrét, úgy hogy az egész folyam kizárólag az ösz­­szoritott átmetszésen rohanjon B.-Szögnek. S mi lesz ezen háromszoros összeszoritásnak a következménye ? El fogja seperni Szőllőske községét, majd az azon felül eső, különben is gyönge és alacsony védtöltéseket fogja megtámadni. Ily módon egy köz­ségtől véglegesen elveszik az egyetlen ivóvizet, hogy azzal egy másik községet leöntsenek s hagynak ottan egy állandó egészségtelen tavat. S megtörténhetik, hogy a sebesen rohanó viz B.-Szög községet is veszé­lyeztetni fogja. Az árvíz. Bodrog-Szerdahelyről írják lapunknak: Kossuth Lajos az árvízről írt legújabb levelében hang­súlyozza azt a tényt, hogy »két mederbe több víz fér el, mint egy mederbe«, s itt nagyon is igaz! De mi történik itt a Bodrognál jelenleg. A szőllőskei or­szágút bodrogi fahídja, miután eléggé rövid, a vizet összeszorítja, ugyannyira, hogy a jelenlegi tavaszi árvíz kicsapott a szőllőskei töltések által nem védett területre, s a gróf Andrássy-féle földekre és kertekre. Alig maradt 3—4 lakható ház Szőllőskén. Gróf Andrássy Gyula istállóinak marháit is kiöntötte az áradat. Az említett fahídon alól mintegy 200 ölre van a vasúti hid, mely a medret szintén összeszoritja s közvetlen a vasúti hid mellett nagy szorgalommal ásatják a Szög községnek vezető 8-ik számú átmet­szést s az átmetszésből kiszedett földdel eltorlaszol­ Az uj vasúti kölcsön. — ápr. 26. A kassa-oderbergi, magyar északkeleti és első magyar-gácsországi vasutak részére szóló további ál­lami biztosítások tárgyában hozott törvényjavaslat bizottsági tárgyalása gyors menetben halad előre. Tegnap a közlekedési bizottság végzett a ja­vaslattal , ma pedig a pénzügyi bizottság fogadta el azt általánosságban és részleteiben. A tárgyalás lefolyása a következő volt: Darányi előadó ismertetvén a javaslat ren­delkezéseit, kiemeli, hogy azok első­sorban stratégiai jelentőségűek. A pénzügyi művelet kedvezőnek lát­szik. A javaslatból származó tehertöbblettel szemben megfelelő megtakarítások helyeztetnek kilátásba. Szóló utalva a jövőre kilátásba helyezett további be­ruházásokra is, a javaslatot általánosságban elfoga­dásra ajánlja. H i e r o n­y m i elfogadja a javaslatot, csakis a szóban forgó vasutak függő kölcsöneiről kér a minisztertől felvilágosítást. Horánszky a maga részéről is felvilágosí­tást kér az iránt, hogy e vasutaknak a kincstári elő­legek s függő kölcsönök mikor s mily czélra előlegez­­tettek, felvilágosítást kér továbbá a tervezett beruhá­­sok részleteiről s arról, hogy a kilátásba helyezett megtakarítások mily alapon nyugszanak? Helly azt tartja, hogy ha mindent megteszünk, a­mit a had­ügyi kormányzat kíván, sohasem fogjuk rendezni pénzügyeinket. Boross miniszter kifejezi ama nézetét, hogy a kormány az előtte álló feladat megoldására oly mó­dozatot választott, mely a pénzügyminiszter költség­­vetési számításait remélhetőleg nem fogja alterálni. Ezt csak úgy érhette el, ha a vasutak függő kölcsöneit is belevonja a javaslat keretébe. Csak ekként lehetett a beruházási szükségletet megfelelő megtakarítások­kal ellensúlyozni. E javaslatból tehát nem fog oly te­her származni, aminőre Helfy czélzott. Szóló felso­rolja ezután az egyes vasutaknál 1880 óta engedélye­zett beruházásokat, melyekben a függő kölcsönök indokolásukat találják. Felsorolja továbbá a szüksé­ges további építkezéseket s beruházásokat s a kilá­tásba helyezett megtakarítások részleteit és ezek alap­ján a javaslatot elfogadásra ajánlja. Harkányi Frigyes czélszerűnek tartja, hogy az egész művelet egybe foglaltatott, helyesnek vélte volna azonban, ha az 1876-iki beruházási kölcsön is ezúttal konvertáltatott volna. A Tisza miniszter­­elnök ama nézetben van ma is, a­mit egy ízben már kifejezett, hogy a konverziót annak idején egészében kell végrehajtani, nehogy apró előnyökért koc­káz­­tatva legyen a remélhető nagyobb előny. Az itt szó­ban forgó művelet költségvetésünket legalább a kö­zelebbi évek alatt nem fogja megzavarni, sőt némi megkönnyebbítéssel fog járni. — Dess­ewffy Aurél gróf előre bocsátva, hogy helyzetünk a keleten rosszabbá lett, a mi őt aggálylyal tölti el, azon néze­tének ad kifejezést, hogy a szóban forgó beruházások tempója talán lassabb lehetett volna. Horánszky nincs megnyugtatva aziránt, hogy a múltban a beruházások engedélyezése s a függő kölcsönök körül nem követtetett-e oly eljárás, a­mely kikerülhető lett volna. Jövőre pedig elkerül­hetetlennek tartja, hogy az ily beruházások engedé­­­lyezése a törvényhozás tudomására juttassák. A most szóban forgó beruházásokat szóló kisebb mérvre redukálhatóknak véli, s mindezekre nézve elhatáro­zásának szabadságát fenntartja. Fálk Miksa Dessewffy grófnak válaszolva kifejezi ama nézetét, hogy minden kísérlet daczára helyzetünk a keleten máig úgy áll, hogy nekünk teljes okunk van azzal megelégedve lenni. A jelen javaslatot, melynek czélja majdnem kizárólag védelmi, szóló elfogadja, Baross miniszter válaszolja Ho­­ránszkynak, hogy a vasutaknál szükségessé vált be­ruházások terhe mindig fel volt véve a költségvetés­ben s azok meg is szavaztattak. Hegedűs kívána­tosnak vélné, hogy a jelentésben hangsúlyoztassék, miként jövőre a kamatbiztosítás előirányzatánál min­dig részletesen kitüntettetik, ha függő kölcsön vagy előleg merül fel. Tisza miniszterelnök nem tart szükségesnek e tekintetben újabb határozatot. Hieronymi azt tartja, hogy az ily beruházási tételek külön feltünte­tése mi nehézséggel sem jár s szóló ezt a költségvetés világossága szempontjából kívánatosnak is tartja. Boross miniszter a maga részéről mi kifogást sem tesz az ellen, hogy jövőre a kamatbiztosítási szükséglet részletesen indokoltassék. A bizottság jelentésében ily értelmű óhajtás ki­fejezését határozván el, általánosságban s azután ke­vés módosítással részleteiben is elfogadta a törvény­­avaslatot. A sorsjátékot rendező bizottság elnökké gr. Károlyi Sándornét megválasztván, el­határozta, hogy a sorsjáték tervezetét egy albizottság fogja részletesen kidolgozni. A népünnepélyt rendező bizottság elnökökké H­o­rl­á­n Ernőnét és A­­­z­é­l Bélát, alel­­nökökké Horváth Gyulát és Gerlóczy Ká­rolyt, jegyzőkké pedig Csávolszky Lajost, Per­­laky Eleket és Geist Gáspárt választván meg, hosszabb tanácskozás után elhatározta, hogy a város­ligetben nagy népünnepélyt fog rendezni, melynek előkészítésére Ivánka Imréné elnöklete alatt egy több tagból álló albizottság küldetett ki. A vidéki albizottság elnökökké gróf Széchenyi Pálnét, dr. Kemény Kálmánnét és gr. Batthyány Gézát; alelnökökké Földváry Mihályt és Szomjas Józsefet; jegyzőkké pedig K­á­ll­a­y Zoltánt és Széll Ákost választotta meg. Ezen bizottságban, bár a vidéknek miként való be­vonására különböző indítványok behatóan tárgyaltat­tak, végleges h­­atározatok nem hozattak, hanem Batthyány Géza gr., Földváry Mihály, Szomjas József, Al­m­á­s­s­y Géza és K­u­d­­­o­­v­i­c­h N. tagokból álló külön albizottság küldetett ki és azzal bízatott meg, hogy a nagy bizottság számára részletes javaslatokat dolgozzon ki. Az irodalmi bizottság elnökökké Be­­niczky Ferencznét és Jókai Mórt, jegyzőkké Nagy Miklóst, V­a­s­­ Imrét, Tars Kálmánt, Szmrecsányit és Szádeczky Lajost válasz­totta meg. A bizottság ezután elhatározta, hogy magát még több taggal, nevezetesen több bécsi és külföldi lap budapesti levelezőjével, a képes heti és életlapok szerkesztőivel, valamint a nagyobb nyomdák igazgatóival ki fogja egészíteni. Elhatá­rozta továbbá, hogy a május hóban rendezendő bazárünnepély alkalmából külön illusztrált lapot fog kiadni, melynek szerkesztésére a bizottság Fenyvessy Ferencz orsz. képviselőt kérte fel. Elhatá­roztatott azután, hogy a » Jó-sziv« bizottság minden irománya, hirdetése külön jelvénynyel lesz ellátva, melynek rajzolására — miután Benczúr Gyula kije­lentette, hogy ő azt most legnagyobb sajnálatára el nem vállalhatja — Boskovicz Ignácz vállalkozott. A legnagyobb eredményt a szinügyi bi­zottság mutathatja fel. Elnökökké Tisza Kál­­mánné és Zichy Jenő gr., jegyzőkké Náday Ferencz és Stesser Ferencz választattak meg. Hosszabb ta­nácskozás után a bizottság elhatározta, hogy május 16-án az operában nagy jótékony czélú elő­adást fog rendezni a következő műsorral: egy Prolog és Choral után Zichy Mihály képe a Segítség­­albumból, mint élőkép, azután Zichy Géza grófnak a Vár története czímű melodrámai költeménye fog elő­adatni. Ezt a Tündérek tava ez, ballada követi, zene­énekkel és némajátékkal s egy élőképpel. A bizottság elhatározta továbbá, hogy Jókai Mórt fel fogja kérni »Jó szív« czím alatt egy darab írására, mely később megállapítandó estén egy és ugyanazon napon Buda­pest összes színházaiban, valamint az összes vidéki színpadokon adassék elő e jótékony czélra. A Jó szí­v-b­azár számára már jönnek az adományok. Zahn J. György örökösei az ország czí­­merével díszített 1000 darab szép finom poharat ajándékoztak, Maszák Hugóné aquarell festményeket ad a jótékony czélra. A bazár iparcsarnokai közt lesz c­ukrászati csarnok, lesznek likőrös, boros csarnokok finom borokkal, pezsgőkkel csemegék, papírneműek, úri keztyű és nyakkendő bolt­zal. A tárgyakat előkelő fiatal delnők fogják elárusítani, kik közül már szá­mosan ajánlkoztak. Az adományok Tisza Kálmánná sz. Dégenfeld grófnéhoz, vagy Csekonics János gróf­néhoz küldendők. A belépti dij a bazárba 50 kraj­­czárban állapitatott meg. Pejacsevich gróf hadtest­­parancsnok a katonazenét ingyen ajánlotta fel. A „Jó szí­v.“ — ápr. 26. A Tisza Kálmánná kezdeményezésére megindí­tott nagymérvű tevékenység az árvízkárosultak segé­lyezése tárgyában ma délután ismét nagy lépéssel haladt előre. A végrehajtó bizottság s az utóbb ala­kított különböző albizottságok összes tagjai délután 4 órakor egybegyűltek a képviselőház nagy üléster­mében, hogy a munkafelosztást és a munka­program­­mot megállapítsák. Tisza Kálmánná az ülést négy órakor meg­nyitván, felemlítette, hogy József főherczeg 1000 frtot, Zichy Ferencz gr. 1000 frtot, a Pester Lloyd 503 frt 29 frt küldtek be a »Jó szív« pénztárába. Lederer Sándor ajánlatot tesz, hogy a bizottság számára kész sorsjátékot rendezni. Zichy Mihály festő nevében Feledy Tivadar bejelenti, hogy a legközelebb megnyi­tandó Zichy-féle kiállítás jövedelmének felét e czélra felajánlja. A legközelebbi napokban virág­tombolát ren­dező társaság felajánlotta jövedelmének */8 részét. Érczhegyi Ferencz jelentette továbbá a bizott­ságnak, hogy a »Budai lövészegyesület« a legköze­lebbi napokban nagy ünnepélyt szándékozik a bizott­ság javára rendezni, Zahn György örökösei pedig 1000 db színes üveget ajánlottak fel a bazár rendezésére. A bizottság ezeket köszönettel tudomá­sul veszi. Az elnöknő ezután felszólítja az albizottságo­kat, hogy most a képviselőház különböző bizottsági termeibe visszavonulva, alakuljanak meg és teendőik felett lehetőleg határozzanak. A képviselőház külön­böző termeiben, a­hol az egyes bizottságok szoktak tanácskozni, az albizottságok rövidebb-hosszabb ülést tartottak. A caroussel bizottság elnökké gr. An­­drássy Gyulánét választván meg, rövid tanács­kozás után elhatározta, hogy nagy caroussel­­ünnepélyt fog rendezni, mely azonban csak ősz­szel lesz megtartandó. Fővárosi ügyek. Vizsgálatok a kerületi elöljáróságoknál. A VII. kerületi elöljáróságnál fölmerült sikkasztási eset al­kalmából a főváros tanácsa szigorú vizsgálatot ren­delt el a többi kerületek elöljáróságainál is. E vizs­gálatok során, melyeket a tanács megbízásából L­a­m­p­­ Hugó főszámvevő vezet, már eddig is kide­rült, hogy az elöljárósági pénzkezelési szabályzatot (a VII. kerület kivételével, a­hol még tart a vizsgá­lat) kisebb-nagyobb szigorral, de mindenütt szem előtt tartották. Csak néhány kerületnél fordult elő az az eset, hogy a bormérési és egyéb engedélyeket minden iktatás nélkül számolták el. A­mi a pénzkezelést illeti, az az eddig megvizsgált hét kerü­letben kielégítőnek mondható. Komolyabb szabálysértés sehol sem fordult elő és további vizsgálat sehol sem vált szükségessé. L­a­m­p­r Hugó főszámvevő a vizsgálati adatok összege­zése után javaslatot fog benyújtani a főváros taná­csának, hogy az ellenőrzés az elöljáróságnál a jövő­ben m­eg­s­z­i­g­o­rítt­a­s­s­ék, hogy a VII. kerület­nél előfordult visszaélésekhez hasonló dolgok többé ne történhessenek. Csak helyeselnünk lehet, ha a kér­ elöljáróságok pénzkezelésének ellenőrzése tekinteté­ben a tanács részéről intézkedések fognak létezni. Nem mulaszthatjuk el azonban a tanács figyelmét fel­hívni a bagatellbíráskodási ügykezelés vizs­gálatára is. A bagatellbírósági végrehajtások útján befolyt pénzek ugyanis nem a tanács által kiadott pénzkezelési utasítás szerint, hanem egészen külön kezeltetnek, és így a főszámvevő ezeknek minként ke­zelésére a vizsgálatot tudtunkkal nem terjesztette ki. Pedig a vizsgálat ez irányban is indokolt volna, mert a bagatell­bírósági pénzek kezelése körül érte­sülésünk szerint már nem egy kerületben for­dultak elő ismételve is rendetlenségek. A főváros közgyűlése, melyet ma folytattak, gyors egymásutánban letárgyalta a tegnapról vissza­maradt ügyeket. A X. ker. új köztemetői vas­útra vonatkozó előterjesztés minden érdemleges vita nélkül változatlanul elfogadtatott. Hosszabb vita fej­lődött ki az istenhegyi messzelátó építése kérdésében. Gergelyi Kálmán, Forgó István, Fuchs Gusztáv ellenezték a messzelátó kiépítését és sokkal indokoltabbnak találnák azt, ha a főváros e tervről lemondana és inkább arra gondolna, hogy az Istenhegyen a közönség számára közmutató területet szerezzen. A közgyűlés azonban Mérő János és Scheidh Károly felszólalása után a messzelátó kiépítését 12.000 forint költséggel elhatározta. A VI. kerületi polgári leányiskolához az igaz­gatói tillás szervezését elhatározták. A bu­d­­a­p­e­s­t­i tantestületnek további 3 évre évi 300 frt segélyt szavaztak meg. Hozzájárultak ez­után a középkereskedelmi iskolák érett­ségi vizsgálati­ díjához s az alsó fokú keresk­­iskolák magán­vizsgálati díjához, valamint a kelenföldi vasút­állomáson elemi népiskola létesítéséhez. Több jótékony intézet segélyezését a bizottsági ja­vaslatok értelmében elhatározták. T­e­n­c­z­e­r, báró K­a­a­s Ivor, S­c­h­e­ic­h K. és Rémi R. felszólalása után azonban felhívták a tanácsot, hogy a Fehér kereszt egylet részére a jövő budgetben az ideinél , nagyobb segélyt hozzon javaslatba. Dr. Batizfalvy 2 óráig. A Szent­ István társulat tudományos és irodalmi osztályának ülése d. u. 4 órakor. A magyar mérnök- és építész-egylet ülése este 7 órakor. A virágkiállítás a városligeti iparcsarnok­ban reggel 9— este 7 óráig. Belépti díj 50 kr. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—7, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d. u. 1 óráig. Grand Café-Restaurant de l’Opera An­­drássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyi­ségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — ápr. 26. A legfiatalabb miniszter, Bismarck Herbert gróf, a vaskanczellár fia, kit Frigyes császár — mint egy lapunk más rovatában foglalt távirat jelenti — porosz államminiszterré nevezett ki, bizonynyal a legfiatalabb miniszter, ki valaha Poroszországban volt. Az nem fordult még soha elő a poroszok közt, hogy apa és fiú egyidőben legyenek miniszterek, mint ez esetben. Különben a fiatal Bismarck kineveztetése nem jár rangemeléssel, mert már eddig is titkos ta­nácsos és »kegyelmes úr« volt. Gróf Bismarck Her­bert egyelőre tárcza nélkül marad, minthogy alkal­mas üresedés a közelebbi időben nem várható. A földrajzi társaság ma délután Hun­fal­vy János elnöklete alatt ülést tartott, melyen dr. A­s­­bóth János olvasott fel értekezést az alföldi áradásokról. A felolvasó kifejti, hogy a gát­rendszer a vizek szabályozásának egyik része, de magában egyoldalú félmunka. Nem az a kérdés tehát, hogy hol és hogyan kell gátakat és töltéseket épí­teni, hanem az, hogy minő rendszert kell követni az árvizek leküzdésére. Erre nézve legfontosabb elv az, hogy a víznek helyet csináljunk, ha nem akarjuk, hogy maga törjön utat magának. S e czélra a legjobb mód az, hogy kiterjedt csatornázási és öntö­zési hálózatot létesítsünk. Ez aztán Kánaánná fogja változtatni az alföldet, termőképességét teljes kifejlésre fogja juttatni s győzelemre segíti majd mezőgazdaságunkat a külföld minden versenyében. Az aktuális érdekű felolvasást a szépszámú közönség figyelemmel hallgatta. Utána Tóth Adolf érteke­zett »a fokhálózatnak új és könnyen szerkeszthető vetületiről«, mire az ülés véget ért. A bolognai egyetem jubileumára, mely — mint említettük — jan. 12-én nagy ünnepségek kíséretében fog megtartatni, a bu­dapesti egyetem képviseletében dr. Kr­i­n­g­e­r István, dr. L­á­n­g Lajos és dr. Á­b­e­l Jenő ny. r. tanárok, az akadémia képviseletében pe­dig dr. Szabó József és dr. H­a­n­t­k­e­n Miksa fog­nak utazni. Kitüntetett virágkiállítók. A virágkiállítás jury-je ma ítélte oda a különböző dijakat a kiállítóknak: A király diját, ötven aranyat, József főherczeg diját, tiz aranyat s még négy dijat és négy ezüst érmet S­z­e­­­­n­ár József nyerte el. Gróf Zichy diját, tíz aranyat, egy arany érmet és két ezüst érmet Seyderheim Ernő kapta. Emich dija­s egy ezüst érem S­a­x­­­e­li­tt­er Andrásnak jutott; Gillemot Vilmosnak pe­dig egy állami dij, egy arany és két ezüst érem; W­e­­b­e­r Károlynak egy dij és négy ezüst érem. Di­jak és érmek jutottak még a következőknek: Ocker Ferencz, Reichsthaler János (Pozsony), Müh­­­e Vilmos (Temesvár), Rausch Ferenczné, Lehr Albertné, Nonn János, az istvántelki gyermekmenhely, Makár József, gróf Szápáry Iván (Kis-Velencze), Friedmann Bernátné, Har­kányi Frigyes, Légrády Károly, Szabó Jó­zsef, Petz Ármin, Spitzer Jakab, gróf Zichy Ferencz (Vedrőd), Schlichter Adolf, Szabó Fe­rencz, Mautner Ödön, Vi­­­bich Antal, Spie­gel S., Fizely Károly és Lakos Lajos. A legújabb »halhatatlan.« A franczia tudomá­nyos akadémia halhatatlanai — mint egy mai párisi táviratunk jelenti — maguk közé választották M­e­i­l­­h­a­c Henriket, a szellemes vígjáték- és bohózatí­ót. Tizenhét szavazattöbbséggel jutott be Meilhac a dí­szes társaságba, a­hol újra egybekerült Halévy­ val. Az új akadémikusnak számos darabja a magyar kö­zönség előtt is ismeretes. Az Offenbach által operette­­szövegül felhasznált Kékszakállú herczegen és Szép Helénán kívül ő írta a Tricod­e et Cacolet s a Frou- Frou czímű darabokat. A heraldikai és genealógiai társaság Nagy Imre elnöklete alatt ma délután ülést tartott. Az első felolvasó dr. Szombathy Ignácz volt »Sza­­páry vagy Szápáry« czimű értekezésével, melyben a szláv, latin és magyar nyelvészet érveivel és törté­nelmi kritikával bebizonyítja, hogy csak a Szápáry írás-alak helyes, mig a Szápáry-alak a német-szláv nyelvjárás korcsszülötte. Ezután Schönherr Gyula Nagy Lajos király egy ismeretlen gyűrüpecsétjét mutatta be, melyet a bécsi állami levéltárban talált, s mely Nagy Lajos pecséteinek számát nyolczra egé­szíti ki. A felolvasókat megéljenezték. Tüntetés egy herczeg esküvőjén czimen már em­lítettük lapunkban, hogy C­r­o­y Károly herczeg teg­napi esküvőjét Ahrenberg Ludmilla herczegnővel Brüsszelben a néptömeg botrányos jelenetekkel za­varta meg. A kínos feltűnés keltő eset ma — mint lapunknak Brüsszelből sürgönyzik — szóba került a kamara ülésén is. A távirat szerint S­i­m­o­n is in­­terpellácziót intézett a belügyminiszterhez az iránt, mily intézkedéseket tettek tegnap Croy-Dülmen her­czeg esküvője alkalmából a templom kijáratánál, mert a tanulók és más egyének inzultálták és pissze­géssel gúnyolták a herczeget és menyasszonyát. Szóló ez ügyben vizsgálat megindítását kéri. A belügyminiszter sajnálatát nyilvánította az eset fölött és kijelentette, hogy a vizsgá­latot már megindították. Bull polgármester véle­ménye szerint túlozzák ugyan a dolgot, de ő is he­lyesli a vizsgálatot, mely ki fogja tüntetni, hogy ki a hibás.­­ Hasonló interpellácziót a szenátusban is előterjesztettek. Ásatások. Dr. Török Aurél egyetemi tanár, az antropológiai múzeum igazgatója Boros Jenő főmérnök kíséretében ma reggel Aradra utazott, hogy az ottani vasútépítés czéljából történő ásatásokat megszemlélje és kutatásokat eszközöljön. Ez ásatá­sok közben tudvalevőleg igen érdekes aranyko­­s­z­o­r­ú­r­a akadtak, mely a barbárkorból ered. Új savanyuviz-forrás, Zólyom- és Nógrádme­­gyék határán, a regényes r­o­h­i­n­a­i völgyecske bal­oldalán van egy forrás, melynek savanyu vizét rendes ivóvízül emberemlékezet óta iszszák a környék lakói. A forrás Mátyás király egykori vadászkastélyától, Véghlestől mintegy órányi távolságra esik s a véghlesi uradalom tulajdonosának, nemeskéri Kiss Miklósnak birtokában van, ki a múlt őszszel dr. Szon­­tagh Tamás geológus által a modern követelmények­nek megfelelőleg rendeztette be. A savanyuvizet a tulajdonos menyének, nemeskéri Kiss Pálné Sza­­p­ár­y Vera grófnőnek, a pest megyei főispán leányá­nak neve alatt bocsátják majd forgalomba. Nagy felhőszakadás volt ma nemcsak — mint esti lapunkban említettük a fővárosban — hanem a vidéken is. Nagyváradról a következő sürgönyt kap­­juk: Nagyvárad és vidéke felett ma délután 5 órakor oly ijesztő vihar vonult át, mely az egész lakosságot félelembe ejte. Az égbolt hirtelen teljesen elsötétedett, sűrű fellegek temették el a várost, a házak tetejéről téglatörmelékek repültek szerteszét. A kertekben, szőlőkben, házakban tetemes kárt okozott a vihar, mely szerencsére csak 10 perczig tartott. Lecsende­­sültével sűrű jég esett erős záporral. Távirda vona­laink is több irányban megsérültek. Az első gőzhajó Amerikába. E hó 21-én volt éppen ötven éve,hogy először mentek Euró­pából gőzhajón Amerikába. Még pedig két angol gőzös, »Sirius« és »Great Eastern« tette meg 1838-ban egyszerre az utat, az első­ Corkból (Izland), a második Bristolból indulván el. Április 21-én érkez­tek meg New­ Yorkba, a­hol roppant ujjongással üd­vözölte a parton összegyűlt néptömeg. Meglőtte a Sógorát. Micskén egy tekintélyes földbirtokos, ki sógorával régóta feszült viszonyban élt, a napokban újólag összetűzött vele s a szóváltás heve annyira elragadta, hogy elővette kétcsövű fegy­verét és sógorának kétszer a hasába lőtt. Ez rögtön összerogyott s most súlyos sebekben fekszik. A föld­­birtokos maga jelentkezett a járásbíróságnál. Kardpárbaj: Temesvárról Írják e hó 25-iki ke­lettel : Az erdélyi kaszárnya lovagló iskolájában Endrődy és Angyal csendőrtisztek közt kard­párbaj volt. Endrődy a harmadik összecsapásnál jobb lágyékán erős vágást kapott, Angyal pedig jobb kar­ján sebesült meg. Az előbbi állapota veszélyes. Az Ocskay-Buzetti ügyet, mely az előbbinek le­tartóztatása következtében nagy port vert fel, mint ma Bécsből írják, akként intézték el, hogy Ocskay földbirtokos Buzetti színésznőnek 20.000 frtot fizetett ki készpénzben. Nem akar báróvá lenni. E s s­e n b­e­­­jelentik, hogy Krupp, a híres ágyugyáros, a minisztérium tudakozódására kijelentette, hogy nem óhajtja a bárói rangot. Krupp még fiatal ember, kit nemrég nevez­tek ki titkos kereskedelmi tanácsossá. Midőn a bárói rangot visszautasította, tavai meghalt atyjának elvét követte, ki szintén visszautasitá a nemességre emelte­tést, kijelentvén, hogy »inkább akar Németország első iparosa, mint utolsó b­ár­ó­j­a lenn­i.« Elfogott gyárigazgató. Tegnapi számunkban már hírt adtunk Mandl Lipót győri szeszgyári igazgató elfogatásáról. A szenzácziós esetre vonat­kozólag Győrből most a következőket írják: A gyárat néhány évvel ezelőtt alapították 800.000 frtos alap­tőkével. Rövid idő múlva tetemes veszteségek követ­keztében meg kellett szüntetni a gyár üzemét. Ekkor néhány részvényes a vagyonkezelés megvizsgálását kérte s e vizsgálat eredményeként fogták el Mandl igazgatót.­­ Ez ügyben a letartóztatott Mandl Li­pót jogi képviselője táviratilag a következők közlé­sére kéri fel lapunkat: Mandl ellen csupán az előze­tes letartóztatást rendelték el. A bűnfeljelentéshez nem járult hozzá több részvényes, azt csupán Perl részvényes, saját nevében adta be. A felebbezés fölött a törvényszék holnap fog határozni. Emberáldozat: Nyugati Afrikának sok helyén a benszülöttek még ma is hódolnak ama barbár szo­kásnak, hogy a királyi család valamely tagjának ha­lála esetén emberáldozatokat mutatnak be bálvány­isteneiknek abban a hitben, hogy ezzel elfordítják a halál öldöklő karját uralkodójuk családjától. Mint a Fokvárosból jelentik, a grandjacki uralkodónak egyik fia nemrég meghatározván, szintén több embert áldoztak fel az »isteneknek.« Az e czélra kiválasztott férfiaknak, nőknek és gyermekeknek mérges növény­oldatot adnak be s azután a partról beledobják a tengerbe. A kit a hullámok visszavetnek a partra, azt késsel szétdarabolják. Daczára, hogy a helyszínen időző angol hajó kapitánya tiltakozott az embertelen szokás ellen s a fekete uralkodó sátrán is angol zászló lobog, nem sikerült az emberáldozatot meg­akadályozni. Felült. Egy pfalzi városban a közorvos egy gyengélkedő szegény asszony számára palac­k tokaji bort írt elő a város betegsegélyző pénztárából. A polgármesteri hivatalban azonban gúnyosan vissza­utasították az asszonyt, mivel, mint az Írnok mondó, tokaji borra nincs pénze a városnak. Az asszony el­szomorodva ment vissza az orvoshoz, de ez mindjárt segített a bajon , uj reczipét irt e szavakkal: U­­­n­i quod nobiles Hungari bibere solent 1000 gr. (Olyan bor, amilyent a nemes magyarok inni szoktak, egy liter.) Mikor a városi írnok az uj rendelvényt kezébe kapta és szakértő arczkifejezéssel elolvasta, azonnal rányomta a város pecsétjét és szó­val is kifejezést adott sajnálatának az asszony komoly baja iránt. A jó ember nagyon értheti Cicero klasz­­szikus nyelvét! Őrült a vasúti kupéban. Egy Szilágyi Károly nevű őrültet szállítottak e hó 23-án Orosházáról Gyu­lára a kórházba. Azonban a csabai indóháznál leug­rott a vonatról, elszökött s egy Csabán lakó ismerősének családjához ment. Onnan aztán kocsin csalták fel a városházára, hol elzáratván, dühöngeni kezdett és mindent összetört-zúzott. A rendkívül erő­teljes embert megkötözve vitték Gyulára. A párisi rendjelper vége. Párisból jelenti egy mai távirat. A felebbviteli bíróság helybenhagyva az első bírósági ítéletet, melylyel Limousin asz­­szony hat havi fogságra és Caffarel tá­bornok 1000 frank pérbirságra ítéltettek. Uj Metuzsálem. Bielis, morva városban e na­pokban 142 éves paraszt halt meg. Péter Károly­nak hívják, s a gyermekek és unokák egész raját hagyja maga után. Legidősebb fia 125 éves, sőt volt már az öregnek 85 éves unokája is. Adó a divathóbortra. A belgrádi szkupstinában több radikális képviselő a legutóbbi ülésen azzal az indítványnyal lépett fel, hogy a folyton növekvő divat­hóbortot állami jövedelem forrásává kellene tenni, s megadóztatni azokat, kik drágaköveket és ékszereket viselnek, valamint azokat a nőket is, kik a turnor divatjának hódolnak. Az indítványozó szerint 20 franknyi adót lehetne a túraűrre kivetni. Samunak vízgyógyintézet felállítása iránti kérvényét pártolólag fogják a belügyminiszterhez felterjeszteni. A napirend befejezéséül az országház kőanya­gának kövezetvám-mérséklési kedvezményben való részesítését mondották ki. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, április 27. A képviselőhöz ülése délelőtt 10 órakor. A belügyminiszter fogad déli 12— délután 1 óráig. A közmunka- és közlekedésügyi mi­niszter fogad d. u. 2—3 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10-- d. u.

Next