Pesti Napló, 1888. szeptember (39. évfolyam, 242-270. szám)
1888-09-01 / 242. szám
fce, az év folyamán — a bérösszeg befolyása czimén — sűrűbben juttatta bevételhez, s segítette folyó kiadásai fedezésében, tartozásai rendezésében, kamattörlesztésben, prolongálásban, mindenben, a mint éppen tellett. S Erdély gazdáitól, akik már az úrbéri váltság késő kiadása következtében is megrövidültek, ezt a jogot akarják megváltani, amely az utolsó ama jövedelemforrásokban, melyek a földművelési foglalkozás körében beállt hiányt pótolhatnák. A javaslat annyi veszélylyel fenyegeti Erdélyt, hogy itt-ott a tervezett megváltás ellen már csaknem tiltakoznak. Magába a tervbe azonban bele kell nyugodni, részben mert 1832-től 1885-ig kilencz törvényczikket alkottak arra nézve, hogy a magánfelek állami közczélokra szolgáló vállalatok és mivel ezek érdekében tartoznak fekvőségeik és jogaik kisajátításába beleegyezni, részben mert a jogviszony és a kiváltságok szabálytalan helyzete már régen áhítozza a megoldást, végül pedig, mert szorult helyzetében nagy hasznát látná az erdélyi gazda, ha egyszerre nagy, teljes kártérítési összeghez juthatna. És itt megállunk. Ha elveszik a birtokos osztálytól azt a jogot, mely neki ezideig állandó, tisztes és jelentékeny jövedelmet hozott, másrészt pedig — mint mondok — folytonossága következtében zavarában, bajában sűrűn kisegítette, feltétlenül szükséges, hogy helyébe oly összeg játszassák egyszerre a gazda kezére, mely alkalmas arra, hogy ugyanazoknak a szükségleteknek és kötelezettségeknek gyökeres kielégítésére szolgálhasson, melyek részleges fedezésére és betöltésére az időleges regálejövedelmek elégségesnek bizonyultak. Jószerrel ez elvi álláspont igazságossága ellen senki sem tehet kifogást, mert természetszerű, hogy valamely jog — jog szerint — csak akkor szüntethető meg, ha az ellenértékű, adott kártérítés annak értékét teljesen rekompenzálja. Ennek pedig három feltétele van: a teljes kárpótlás, az azonnali kárpótlás és a nyújtandó ellenérték felett való szabad rendelkezési jog. S mindezek helyett mit kap Erdély, melynek az anyagi ziláltság közepette, a regálé volt már csak egyetlen járadékszerv, az az állandó jövedelme ? Mennél kevesebbet. Ami mindjárt a kárpótlás teljességét illeti: e tekintetben Erdély, mint különben egész Magyarország regálejogosultjai joggal látnak a javaslatban nagy sérelmeket. Megrövidül a gazda 20°/o-os kezelési költséggel és csaknem bizonyosan a szelvények beváltásánál levonandó tőkekamatadóval. Az eddigi 10°/o-os jövedelemadó leszámítása itt nem jöhet szóba. Tegnapi czikkünkben kifejtettük már, hogy 20 °/c-os kezelési költség felmerülésének eshetősége ki van zárva, amennyiben tehát az állam az évi jövedelemösszeg ötödrészével megrövidíti a gazdát, rosszul cselekszik, mert ez nem egyéb a különben is sanyargatott gazda károsításánál és alkuszhoz illő nyerészkedésnél. Igen, a regálék majdan a kincstár kezelése alatt járjanak állami jövedelemmel, de magáért a váltási műveletért ne szedjen az állam províziót. Azzal az esetleges ellenvetéssel szemben, hogy hiszen a föld- és dézsmaváltságnál is levontak e czímen bizonyos összeget, már eleve meg kell jegyeznünk, hogy először az a levonás nem tett egész mérges kígyó lopódzott szívéhez a borzasztó gyanú. Egy elejtett szikra, mely lángba borítja a mindenséget ! Hideg borzongatás járta át tagjait, és csak most vette észre, hogy könnyű batiste ruhája át van ázva. Ekkor szólalt meg háta mögött egy hang, édesen, behízelgőn : — Olga, édes Olga, oly rég keresem! és a meggyötört nő szeretett volna férje keblére borulni, mondván: Óvj meg a vihartól, óvj meg az emberektől! — de egy ördögi hang vitára kelt az istenivelt ki tudja, hol volt ő, ki tudja, kit szeret, örökké nem fog sóhajtozni! — suga a démon. Igen, igen, ő féltékeny volt, és szeretett volna felkiáltani: — Igaz-e, hogy mást szeretsz ? És ekkor tisztán hallá a szavakat — »Quelle farce comtesse.« Ez visszaadta higgadtságát... — Mily ügyetlenség önöktől, — válaszolt fagyoson Tibor meleg szavaira, — értem jönni! nem jobb lett volna szép nyugodtan lenn maradni a szobában, egy komornyikot pedig czipővel és esernyővel útnak indítani? — És azt hiszi, maradhattam volna nyugodtan bent, midőn önt künn a zivatarban tudom ? — Hagyja gróf! A felbőszült elemek is jobban rokonszenveznek velem, mint az emberek. — Jöjjön Olga! — szólt Tibor, megfogva Olga kezét, — esernyőm nekem is van és talán leszek oly ügyes, mint egy komornyik. — De nem tudok meg sem mozdulni, — szólt Olga, kis czipőim, melyek párisi szalonra és nem ide készültek, egészen átáztak. — De hol volt grófné ? hisz egészen át van ázva, pedig ez a nagy fa csak nyújthatott némi védelmet. — Ó, nem itt ért az első csepp eső — szólt Olga könnyedén, kapva az alkalmon, hogy elbeszélhesse kalandját, messze voltam, messze a hegyek között. Midőn hazulról elmentem, egy kis szél fújt már, és e fullasztó nap után jól esett az a csepp friss lég. Siettem ki a szabadba, a parkot elhagyva észre sem vettem, mint sötétedik hátam mögött. Csak mindig gyorsabban mentem tovább, gondolom, már régebben eshetett, midőn én észrevettem. Megfordulva, a legrövidebb úton igyekeztem a kastélyt elérni, de az eső oly kegyetlenül csapkodott, hogy a rövid út is hosszú és fáradságos volt. Midőn a picziny patakhoz értem, melyet félóra előtt átléptem, az már egész, folyammá nőtt volt, gondolkodtam mikép keljek át. És képzelje, azon bizarr gondolatra jöttem, hogy czipőmet levessem, és úgy menjek át. (Folyt kör.) 17°/0-ot sem, másodszor az sem volt jogosult, harmadszor egy korábban elkövetett hiba soha sem igazol egy későbbit és végül akkor a nyers jövedelmet vették fel alapul, míg most a tiszta bevételt. S van-e hát valaki Erdélyben, aki ezt a 20°/0-át sérelmesnek ne találná? Az ellenzék tiltakozik ellene, a kormánypártiak is sokalják. Gróf Bánffy Béla is, aki báró Bánffy György ellenében védelmezi a kormány javaslatát, de túl soknak találja mégis a kezelési költséget, kívánja az épületek méltányos becslését, méltányosságot kíván magánál a megváltásnál, megannyi dolgot, miket a javaslatban hiába keres. Hogy a regaleváltság a tulajdonosokat kellőleg kártalanítsa , a teljes kárpótláson kívül szükség van az azonnali kárpótlásra, mert csak ha nagyobb összeget kap a gazda egyszerre kezébe, fordíthatja azt üzleti tőke gyanánt a birtokát terhelő adósság törlesztésére, befektetésekre, vagy bármely oly célra, melyet a megváltás révén valósíthatni remélt. És e végből azután feltétlenül szükséges volna az is, hogy a tulajdonos, ki szabad ura volt eddig jogának, szabad ura legyen annak is, mit e jog fejében kapott. Elvben helyeselnék, hogy a kibocsátandó papírok szilárdabb árfolyamának biztosítása végett, forgalomba hozhatásuk bizonyos korlátok közé vettessék, de várja ki kezeskedik az adásvételi tilalom betartása ellen? Ki ellenőrizheti azt ? Mennél kevesebb esetben fog megtörténni, hogy a papírok tulajdonosa azokat a kijelölt határidőig fiókjában őrizné, de mivel általános a pénzszükséglet, s az anyagilag megviselt gazda azt a kis pénzanyagot szomjazza, számtalan esetben fog megtörténni, hogy el akarja majd adni a papírt a tilalom daczára is. Csempészet lesz hát és uzsora. Mert aki megveszi a tilalmas papírt, drága bért kér, és csak nagyon keveset ad érte. Ha pedig ezt megakadályozni nem lehet, hadd menjenek a kötvények szabad útjukon, s fejlődjék árfolyamuk a piaci konstellácziók szerint. Ha jó a papír, nem árt neki a szabad adásvétel; ha gyönge, az elbujtatás meg nem óvja. A jelzett három feltétel hiánya képezi összegét Erdély sérelmeinek. Belgrád, aug. 29-én. — Saját levelezőnktől. — A szerb kormány törekvése odairányul, hogy újabb meg újabb bizonyítékát adja a szomszéd Bulgária iránt való őszinte barátságának és Bulgária be is látja ezt, amit egyebek közt a bolgár fejedelem köszönetnyilvánítása is bizonyít. Szerbia barátságos hajlamainak jelei közül feljegyzésre méltók az alábbiak: A Bre gova-kérdést, mely 1885-ben még a háborút is maga után vonta, ma már megoldják, köztudomás szerint olyképpen, hogy Szerbia egyenesen folytatta a tárgyalásokat magával Bulgáriával, mi ez utóbbira nézve nagy erkölcsi értékkel is bírt. Törökország ugyan protestált pro forma az egyezmény ellen, de a szerb külügyminisztérium ügyes vezetőjének teljesen sikerült a magas portát megnyugtatni. A tárgyalások eredményét aztán tényleg elismerték. Csak nemrég közel volt a veszély, hogy a bolgár menekültek fegyveres csapatokkal törjenek be Bulgáriába és pusztán a Krisztics-kabinet erélyes fellépésének köszönhető, hogy a bandákat lefegyverezték és ártalmatlanokká tették. A bolgár vasutak megnyíltak és Szerbia volt az egyetlen állam, mely az ünnepélyes megnyitáson részt vett. Szerbia képviselője azon a díszebéden is megjelent, melyen Ferdinánd fejedelem elnökölt és ez alkalommal a fejedelem jobb oldalán ült. Ifjabb időben Románia felől fegyveres bolgár emigránsok próbáltak Szerbián át (Radujevácz és Brza-Palánkánál) Bulgáriába hatolni, de a szerb rendőrség éber szeme vagy jobban mondva — a kormány ez alkalommal is megvédte Bulgáriát a haszontalan vérontástól. Ezek hivatalosan is megerősített tények, és ezek szolgálnak magyarázatául a barátságos fogadtatásnak és a Bulgária részéről történt köszönetnyilvánításnak. A »Velika Srbija«, melynek főszerkesztője az elkövetett felségsértésről egy egész évig elmélkedhetik a pozserováczi fegyházban, fáradhatatlan az osztrák-magyar monarchia ellen irányuló támadásaiban és kifakadásaiban, így, legutóbbi számában azt mondja, hogy Ausztria-Magyarország nem kevesebb, mint 8 hadosztályt összpontosított a szerb határ mentén azért, hogy az adott percben Szerbiába törjön és azt épp úgy, mint Bosznia és Herczegovinát, leigázza.« A szerencsétlen Natália királyné közegei és néhány híve által minden eszközt mozgásba hozatott annak bebizonyítására, hogy a szerb nép szeretete őt és nem a királyt illeti. És ma alig telt le két hét, alkalmunk van épp az ellenkezőről meggyőződni: Milán királyt népe szeretete környezi és Natália királyné egyedül és elhagyatottan áll magában. Milán napját aug. 10-én (6. sz.) egész Szerbiá-ban oly fényesen ünnepelték meg, mint még soha száz meg száz sürgönyt kapott Milán király Szerbia minden részéből és őszinte szeretet, ragaszkodás hatja át a táviratok minden szavát. A zágrábi lapok felettBelgrádban az összes politikai körök fel vannak háborodva. E lapok ugyanis egy detronizáló kísérletről és egy közeli forradalomról tudnak bizonyosat (?) és Milán király elleni falragaszokról, melyek tömeges elfogatásokról beszélnek. Mindebből egy szó sem igaz. Szerbiában ma általános csend uralkodik. Elfogatásokról pedig abszolúte nem volt és nincs ie szó. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, szeptember 1. A vallás- és közoktatásügyi államtitkár fogad d. u. 1—2 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2. Zártkörű tánczvigalom az Eötvös-nyaralóban este 8 órakor. A budai királyi várpalota megtekinthető d. e. 9—12 és d. u. 8—6 óráig. Nemzeti múzeum, képtár d. e. 9—d. u. 1. A könyvtárak zárva vannak. A Margitszigeten naponkint nemzeti zene. Kedd, csütörtök, szombat, vasárnap és ünnepnap katonahangverseny. Hajóközlekedés félóránkint. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 80 krajczár. Grand Café-Restaurant de l’Opera. Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világitással. Az idegenek találkozási helye. — aug. 31. Személyi hírek. József főherczeg tegnap Budapestre érkezett. — Báró Fejérváry Géza, miniszter, tegnap este Bécsbe utazott. — Kozma Sándor kir. főügyész jelenleg Kalocsán az ügyészség megvizsgálásával van elfoglalva s néhány napig ott marad. — Chevreid hírneves vegyész, mint egy párisi távirat jelenti, ma ünnepli százkettedik születésnapját. Natália királyné válópere. A belgrádi konzisztórium, mint egy távirat értesít, holnap tárgyalja a szerb király válóperét s esetleg végleges ítéletet mond. Ugyancsak Belgrádból sürgönyzik, hogy Vladan Georgevics miniszter körlevél utján értesítette a papságot, hogy a királyné születésnapja alkalmával semminemű templomi ünnepélyességet nem kell tartani s a szokásos imákat nem szükséges elmondani. József főherczeg szemleútja. A honvédségi fegyvergyakorlatok augusztus 22-én úgy a fővárosban, mint a vidéken megkezdődtek s a jövő hó utolsó napjaiban érnek véget. József főherczeg honvédségi főfelügyelő meg fogja tekinteni e gyakorlatokat s szeptember 2-án nagyobb körútra indul, melyen kísérői lesznek. Graef Ede táborszernagy, honvédségi adlátus, Nyáry báró altábornagy, főudvarmester, Clai Gyula ezredes, Vörös és Dobieczky századosok. A főherczeg szeptember 28-án fejezi be szemleútját. A tudományegyetemen ma volt a rektori évforduló. A múlt évi rektor dr. Hunfalvy János ma lépett le hivataláról s adta át az egyetem jelvényeit, alapítványait, okmányait az újonnan megválasztott rektornak, dr. Kringer Istvánnak, ki holnap kezdi meg hivatalos működését. A rektori lelépés egyetemi tanácsülésben történt, ezután következett az átadás, melynél jelen voltak: dr. Bochkor Károly miniszteri biztos, dr. Heinrich Gusztáv és dr. Aschenbrier Antal dékánok s Erdey Antal egyetemi tanácsjegyző és irodaigazgató. Az új rektor installácziója, valamint a tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 16-án megy végbe. A beiratások azonban mind a négy fakultáson holnap kezdődnek meg. Az egyetem új lépcsőháza és kapuja, melynek építéséhez a múlt hóban fogtak hozzá, teljesen elkészült, úgy hogy a szerb-utczai szárnyba akadálytalanul történik a közlekedés. Az uj épületszárnyon serényen dolgoznak s még ez évben tető alá fogják hozni. Trefort-requiem Ausseeban. E hó 28-án Haynald Lajos bibornok-érsek Alt-Ausseeban, ahol tartózkodott, mint a »M. A.«-nak írják, szentmisét mondott az elhunyt Trefort miniszter lelki üdvéért. A bibornok magánkápolnáját ez alkalommal egészen megtöltötték az aussee-i és alt-ausseei magyar előkelő kolóniának tagjai. Ott voltak: Gr. Apponyi György, fia gr. Apponyi Albert, báró Apor Sarolta, gr. Korniss Bertha, Daruváry Alajosné, Szemerényiné, Stockinger-Haynald Amália stb. Hidverés a Dunán Pozsonynál. Pozsonyból sürgönyzik lapunknak, hogy a műszaki katonaság mai, utolsó előtti gyakorlatára a balpartról a jobbra vezető könnyű hadi hid verése volt kitűzve. A munka korán reggel kezdődött s a hid két óránál rövidebb idő alatt elkészült. A gyakorlatot Fabricius százados vezette s Frigyes főherczeg, ki a Féltoronynál tartott hadgyakorlatokról tegnap tért vissza Benorst őrnagy kíséretében megjelent a fölépített hídnál, végigjárta s a műszaki csapatok gyakorlottságáról nagy elismeréssel nyilatkozott. A 27-ik gyalogsági dandár Féltoronyból való visszaérkezése alkalmával az utolsó órában nyert utasítások szerint a rendes hajóhidon ment át a Dunán. A műszaki csapatok gyakorlatai délben értek véget s a hidat csakhamar lebontották. Félszázados áldozári jubileum. Derecske biharmegyei mezőváros e hó 28-ikán ünnepelte plébánosának, Éder J. czimzetes kanonok és esperesnek félszázados áldozárságát. Az aranymisén, melyet a jubiláns fényes segédlettel czelebrált, részt vett a község lakossága valláskülönbség nélkül s a nagyváradi egyházmegye számos kitűnősége. Karsch Lollion, a nagyváradi egyházmegye hires szónoka, lelkesült beszédben méltatta az ünnepelt érdemeit. A mise után a különböző küldöttségek tisztelegtek a jubilánsnál s ajándékokat is nyújtottak át. Délben nagy bankett volt. Merénylet a német nagykövetségben. Parisból az odavaló német nagykövetségi épületben történt merényletről még a következőket jelentik: A merénylő, kinek neve Garnier, hatvanéves kádár. A követség egy német tagját akarta megölni s a helyett a követség egy franczia irodaszolgájára, Tournouer Henrikre lőtt, ki a követségnél ideiglenesen van alkalmazva. Az ősz merénylőnél egy czédulát találtak, melyen ez állott: »Augusztus 27-én megölök egy hivatalnokot a német nagykövetségnél, hogy megboszuljam mindazt, mit a németek miatt szenvedtem s hogy a németeket háborúra ingereljem. Ez iratban olvasható továbbá, hogy Garniernek birtokát 1870/71-ben a németek feldúlták, hogy anyját megölték s hogy mindezért egy német embert meg kell ölnie , akárki legyen is az. Több napig leskelődött a követség körül ócska pisztolyával. Ha a nagykövet maga került volna elébe, arra is rálőtt volna az eszelős szerencsétlen. Iskolai hírek. Mesterházy Kálmán festő holnap újólag megnyitja festő iskoláját az Üllői-ut 24. számú házban. — Till Mária kis-stáczió-utczai leánynevelő intézete miniszteri engedélylyel magasabb leányiskolává alakult át. — A pesti izr. hitközség Talmud- Tóra intézetében a beiratások szeptember 3-án és 4-én d. u. 4—6-ig és folytatólag szeptember 9-én d. e. 10—12-ig az intézet helyiségében, Sip utcza 12. tartatnak meg. — Gödöllőn Csermelyi nővérek leánynevelő intézetében a beiratások szeptember 1-én, a tanítás pedig szeptember 3-án kezdődik. Robbanás egy meganitgyárban. A zurányi meganitgyárban, mint tudósítónk sürgönyzi, ma reggel hét óra után a nitrogliczerin készítésére külön berendezett helyiség iszonyú durranással a levegőbe repült. E helyiség a többi épületektől nagy földsánczokkal van eltorlaszolva, de a robbanás oly erős volt, hogy atöbbi gyári épületek is megrendültek alapjukban s falaikon repedések támadtak. A gyártól harmadfél kilométernyire eső Zurányban több lakás ablaka csörömpölve hullott ki rámájából. Mily óriás volt az explózió, mutatja továbbá az a körülmény, hogy Pozsonyban is, mely a gyártól huszonkét kilométernyire van, hallani vélték a robbanást. Emberélet nem esett a katasztrófának áldozatul, mert a munkások az adott vészjelre mind menekültek. Baltabene gyárigazgató eszméletét vesztette a szerencsétlenség következtében s csak később tért magához. Ez idén a ma történt robbanás már a második Zurányban. Január 23-án volt az első katasztrófa, s akkor több emberélet esett a szerencsétlenségnek áldozatul. A daruvári nagy hadgyakorlatok tartamára a csapatok létszámát századonként ötven tartalékos behívásával hadi létszámra emelik. Daruvárra, mint egy táviratunk jelenti, ma vonult be kétezer tartalékos és az ott koncentrált csapatok létszáma most 6000 ember. Tűz a pusztán Bedő község határában, Rácsok János nagyprépost pusztáján nagy tűz volt a napokban. Az asztagok egyikét egy ismeretlen tettes felgyújtotta, minek következtében az összes búzamenynyiség egy nap alatt a lángok martaléka lett. Az elégett búzamennyiség majdnem tízezer forint értékű volt. A nagyprépost azonban nem szenvedett nagy kárt, mert a búza biztosítva volt. Olcsó emberélet. A Carysfort angol hadihajón nagyon olcsónak tarthatják az emberéletet. Két matrózt valami engedetlenség következtében a börtönczellákba dugtak, s egy káplárt állítottak a czellák elé, akinek kötelessége lett volna a foglyokat minden órában meglátogatni és megvizsgálni, rendben van-e minden. A káplár azonban oly keveset törődött a foglyokkal, hogy mikor két nap múlva eszébe jutott megnézni őket, megfuladva találta. A czellák a sűtőgépek közvetlen szomszédságában voltak, s a roppant hőség és a szellőztetés hiánya megölte a foglyokat. öngyilkos bankhivatalnok, Lutzenleitner Ferencz, az osztrák magyar bank revizora, kiről esti lapunkban megírtuk, hogy ma Bécsben a negyedik emeletről leugrott, mint Bécsből írják, 42 éves, rendezett viszonyok közt élő garfion-ember volt. Eleintén azt hitték, hogy elszédült és így bukott le a mélységbe, de egy cselédleány előadta a rendőrségnél, hogy e feltevés nem alapos, mert ő maga látta, midőn az az ablakra felállva a kövezetre vetette magát. A tettet alighanem elmezavarban követte el; erre enged következtetni az a körülmény, hogy huzamosabb idő óta gyötrő fejfájásról panaszkodott. Szerencsétlenség a vizen. Neuburgból írják, hogy onnan egy kiránduló társaság a Dunán egy szomszédos községbe csolnakázott, de gyászos sorsra jutott. A csolnak egy malom kerekéhez közel jutott és fölborult. A bennülők közül hatnak sikerült megmenekülnie, heten azonban a hullámok közt lelték halálukat. Valamennyien a város intelligencziájának ismert tagjai voltak. Alföldi rablóvilág. Egy táviratunk alapján már megírtuk, hogy a beregszói csendőrség elfogta Szempetrán Sztojánt, a bánsági rablóvilág egyik leghirhedtebb alakját. Szempetrán tetteiről már egész mondakör alakult. Számtalan lólopását, agyafúrt rablócsínyeit és fortélyait szájról-szájra adja az alföldi rabló-romantika hagyománya. Népdalok és mondák megéneklik, s a fonókban a hosszú téli estéken álmélkodva hallgatják a legények és leányok. Szempetrán eddig csak kétszer volt elfogva, s akkor is elszökött. Az egész alföld rendőrsége körözte, kutatta egyre. Vakmerőségét mutatja az, hogy a nyár elején Temesvárott, a város közepén az istállóból kilopta Jankovich Miklós kormánybiztosnak négy lovát. Legutóbbi véres tettét Kécsán követte el, ahol meggyilkolta Mixis éjjeli őrt. Azóta Beregszó környékén bujdokolt az erdőben. Nem volt egyedül: a banditaélet nyomorúságait megosztotta vele szeretője, egy kécsai leány. Ezzel együtt fogta el tegnap éjjel az Utvin és Saágh közti erdőben a beregszói őrsparancsnok. A csendőr már napok óta csapásozott az erdőkben a rabló után, míg végre tegnap éjjel ráakadt. A nyom egy kis erdőirtványra vezette. Kivágott fák törzsei között a szeretője mellett aludt a rabló a földön. Zörgést hallott a fák közt s fölébredt. Széttekintve látta, hogy két csendőr áll a háta mögött. A csendőrök, arczukhoz emelt fegyverrel, fölszólították, hogy adja meg magát. Szempetrán látta, hogy itt nincs mód a menekvésre, fölállt és azt monda: »Domnule, megadom magam.« A csendőrök megkötözték s ma beszállították a temesvári börtönbe a szeretőjével együtt. Megszökött kislány. Egy ó-sziváczi lakos tizenhárom éves kis leánya, Löwinger Katalin, megszökött a szülei háztól. Az a gyanú merül fel, hogy egy Lódi nevű akrobatával vagy egy Kludski nevű állatszelidítővel indult körútra. Halottak véve. A szigetszentmiklósi halászemberek hálójában majd minden nap akad egy holttest, így legutóbb is négy férfi holttestet fogtak ki a Dunából rövid pár nap alatt. Egynek kivételével, mind az úri osztályhoz tartozott. Egyiknek a zsebében monokli is volt. Visszanyert beszélő képesség. Ritka eset történt nem rég egy délnémet községben. Egy odavaló földbirtokos leányát hat évvel ezelőtt egy megvadult bika üldözőbe vette, ami annyira megrettente a leányt, hogy elvesztette beszélő képességét. A múlt héten heves zivatar alkalmával a néma leány az ablaknál állt, mikor a villám lecsapott az ablak előtt álló fába. A leány ijedtében elájult, s mire magához tért, visszanyerte beszélő képességét. Eleinte csak nehezen forgott a nyelve, de pár nap múlva már úgy beszélt, mintha sohasem lett volna néma. Leégett erődítés. Nizzából táviratozzák a párisi »Lauterne »-nek, hogy »de l’Anthion« erődítés, mely 1800 méternyi magasban a partvidéket s felső Olaszország egy részét uralja, e hó 27-én éjjel a lángok martaléka lett. A csendőrség tizenkét piemonti munkást tartóztatott le gyújtogatás gyanúja miatt Helyi hírek. Majom-leány. Két úr kíséretében ma este egy sűrűn lefátyolozott, elegáns külsejű leány állított be szerkesztőségünkbe. Az egyik úr intésére a leány fölemelte a fátyolt s a valóságos majom állt előttünk. Ez a a kisasszony, szólt az impreszárió, bemutatva a tizenegy éves majomleányt, Liam északi részéből Laos vadonjaiból való s most körutat tesz Európáben. Holnaptól kezdve az állatkertben lesz látható. Ennél jobb helyet alig találhattak volna a csodálatos, emberi lénynek, ki különben elég folyékonyan beszél angolul. Olaj-barna széles arczát jó nagy szakál köríti, arczán nincs csupasz hely s kivágott selyem ruhája látni engedi a szőrrel borított nyakat és vállat. A leány arczizmainak belső részében zsebszerü ürege van, melyben éppúgy, mint a majom, élelmiszert tehet félre magának. Ujjait előre hátra mozgatja s karjait úgy teste körül tudja csavarni, akárcsak az igazi majom. Török Aurél, antropológus, már meg is vizsgálta a csodálatos teremtményt s az állatkertben felolvasást fog tartani róla. Az impreszárió elbeszélése szerint a leány a siami király udvarán nevelkedett. Letartóztatott írnok: Budán az utóbbi napokban különböző zálogházakban nagy mennyiségű ezüstöt zálogosítottak el, ami a rendőrségnek felkeltette figyelmét. Ma abban a pillanatban fogtak el a detektívek egy Donavszky nevű, 31 éves irnokoskodó embert, midőn az, különböző ezüst ékszereket akart elzálogosítani. Kérdőre vonták, hogy honnan vette a sok ezüstöt, de ő kategóriáre kijelentette, hogy ez iránt minden választ megtagad. A rendőrség azt hiszi, hogy az ezüst tárgyak betörésekből származnak. Öngyilkosság. Ernst Felix mázoló, ki a Gránátos-utcza 2. számú házban lakott, ma este a láncz hídról a Dunába ugrott s eltűnt a hullámok közt. Eljegyzések, esküvők Danóczi lovag Steiger Gyula és neje szül. Calderoni Ida leányát, Clarisse kisasszonyt szeptember 3-án a budapesti kálvintéri ref. templomban oltárhoz vezeti ifj. Papp Móricz. Miklóssy Dénes klopédiai kereskedő jegyet váltott Mattheidesz Jolán kisasszonynyal Vukován. Színház és művészet. A fővárosi színkörben ma este eredeti magyar operettet mutattak be: »A pipacsőszkirály «-t. Zenéjét Kőszeghy Géza szerzette, kinek »Falu rózsája« czimü operette-jét három-négy évvel ezelőtt játszották Budán, szövege Sziklay Jánostól való. A libretto alapeszméje a »Sakk a királynak« czimü ismert német vígjátékból van véve. A mese abból indul ki, hogy Adolár, a »kéksziget« királya ártalmasnak tartja a dohányzást s birodalmában eltiltja. Később csellel őt magát ráveszik a tilalom megszegésére, a mire aztán megszünteti azt. — Ez a mese főszála s ebbe egy szerelmi történet van beleszőve, melynek hősei a király tengernagya és egy Amerikába vándorló tönkrejutott magyar nemesnek a leánya. Látni való, hogy a tárgy meglehetős sovány arra, hogy három felvonást megtöltsön. De ügyesen, itt-ott elevenen van kidolgozva. A közönség érdeklődése természetesen elsősorban a darab zenéje felé fordult. Kőszeghy Géza e darabbal megmutatta, hogy ha nem is bőerű és izmos leleményű, de ízléses és ambicziózus zeneszerző, ki a maga lábán igyekszik járni. Még nem tudja ugyan mindenütt feledni mintáit s nagyon kedveli a hangszerelés zajosabb eszközeit, de tud finom és választékos is lenni. S érdeme, hogy magyar népdalmotívumokat is öntudatosan dolgoz fel, mégpedig szerencsésen. A zsúfolt nézőtéren minden kiemelkedő énekszám után zajos tetszésnyilvánítás hangzott fel s a szerzőket minden felvonás után többször kihívták. Az előadók is megtették a magukét, s Somlóné, Kiss Mihály, Frank Boriska, Tokaji, Nyilassi, Tharassovits M, s a többiek sok tapsot kaptak. A pozsonyi színházra — mint tudósítónk táviratozza — ma irta ki a pályázatot a városi tanács. 1889. évi szeptember 1-től 1892. évi május 31-ig terjedő időre lesz a színház bérbe adva. A színi évad minden évben október 1-én kezdődik és április 30-án zárul. Ez idő alatt a bérbevevő igazgató a német előadásokon kívül »az itteni műigényeknek megfelelő jó« hatvan magyar előadást köteles tartani. A pályázati feltételeket a város jegyzői hivatala a pályázni szándékozóknak kívánatra megküldi. Benyújtási határidő: f. é. október 31. A folyamodványhoz 500 frt készpénz, vagy ennek megfelelő óvadékképes értékpapír csatolandó a bánatpénz gyanánt. A folyamodványok felett a városi képviselőtestület a november 5-iki közgyűlésben határoz. — A magyar színművészet érdekében kívánatos, hogy mennél több magyar színigazgató tegyen kísérletet. Shakespeare-színház. Liverpoolban nagy színház épült, mely kizárólag a brit költőóriásnak műveit fogja előadni. Még pedig kivétel nélkül színpadra viszik majd Shakespeare minden művét, azokat is, melyeknek előadására korunkban már nem gondol senki. S érdekes, hogy a darabokat teljesen az eredeti szöveggel adják elő, a nélkül, hogy bármit is kihagynának, vagy a darabokat színre alkalmaznák, mint az egész világon teszik. A színházat hétfőn nyitották meg. Tudomány, irodalom. A franczia középoktatás és tanárképzésről, írta dr. Öreg János. A 48 lapra terjedő füzet a szerző franczia tanulmányutjának tapasztalatait adja elő s főkép azt mutatja ki, mennyivel czélszerűbb és eredményesebb a franczia középoktatás és tanárképzés, mint a mienk. »Izrael énekei.« Stern Mór képzőintézeti tanár ily czim alatt sikerült magyar fordításban adta ki a zsoltárokat s mindegyik mellé a héber szöveget is csak tolta. A munkához a szerző bevezetést is irt, mely önálló széptani tanulmány s a zsoltárokat fejtegeti műkölcselmi szempontból. Törvényszéki csarnok Uj királyi ügyészek. Az igazságügyi minisztérium utján tegnap érkezett le a kir. főügyészséghez a királyi elhatározás, melylyel, mint egy kőnyomatos laptudósító jelenti, dr. Bakonyi Kálmán főügyészi fogalmazó az egri törvényszékhez alügyészszé, Mészáros Tivadar aradi törvényszéki jegyző pedig a karánsebesi törvényszékhez ügyészszé ütemelt ki. A kinevezéseket a hivatalos lap egyik közelebb megjelenő száma fogja közzétenni. Osztrovszky József kúriai tanácselnök ideiglenesen az első büntető tanács ügyeit vezeti, míg a kúria elnöke hazatér s Daruváry másodelnök a tanács vezetését átveheti. Fegyelmi tárgyalás. A kir. tábla ma tárgyalta Lalovics József nagyszőllősi telekkönyvvezető és Bukovszky Péter ugyanottani írnok fegyelmi ügyét. Az előbbit feddésre, az utóbbit rosszalásra ítélte volt a törvényszék. A tábla ma ez ítéletet jóváhagyta,s ez most jogerőre emelkedett.