Pesti Napló, 1888. november (39. évfolyam, 302-331. szám)

1888-11-18 / 319. szám

ginavitálnak. Időközben az orosz kormány váltig hangsúlyozza, hogy a kölcsön tisztán a régi, terhesebb kötvényeknek előnyösebbek­kel való felcseréléséből áll, a­mivel ellentét­ben a német officziózusok közleményein az a tenor vonul végig, hogy a kölcsönnek kato­nai szükségletek adtak létet, és pedig olya­nok, a­melyek különböző beruházásokban már korábban nyilvánulván, most fedezésre szorulnak. Berlinben ebből folyólag nagy baisse-irányzat kapott lábra, a­mely egy tegnap éjjel érkezett távirat tanúsága szerint már valóban aggasztó mérveket öltött. Ez áramlattal szemben a párisi üzérkedés igyekszik hausse-pozíc­ióját megőrizni, s ez ideig nem sikertelenül. És ha e két ellentétes mozgalom nem zökkentette volna is ki a nemzetközi pénzpia­­c­ot rendes kerékvágásából, felmerült leg­utóbb egy másik jelenség, amely a dél­amerikai arany­szükséglet alakjában, vala­mennyi mérvadó tőzsdén, nagy megrázkód­tatást szült. Tegnap éjjel ugyanis az a hír ér­kezett, hogy az angol banktól 500.000 font sterlinget vontak el, miután tegnapelőtt ugyancsak ez intézet aranykészletét 637.000 font erejéig vették igénybe. És ugyanakkor a német birodalmi bank is 15 millió márkát szolgáltatott ki ugyancsak délameri­kai számlára. E tömeges arany­elvonások oly annyira kihasználták ez intézetek különben is megviselt készleteit, hogy a további kamat­lábemelést mindkét piac­on küszöbön álló­nak tekintik. Már­pedig a diszkont-téte­lek már­is oly mérvűek, hogy a­mennyi­ben további drágulások nem a közforgalom eredménye, nem lehet más, mint a közforga­lom hátránya. S ha eltekintünk is ama kölcsönhatástól, melyet az európai pénzvi­szonyok a mi belső piac­i helyzetünkre is szükségképen gyakorolnak: ez a helyzet már magában véve is elég súlyos, a­mennyiben az üzérkedésnek és a kereskedelemnek pénz­szükséggel kell küzdenie és a leszámítolási forgalom az osztrák-magyar banknál a média alkalmából oly arányokat öltött, hogy a pénz további megdrágulása nálunk sem tekinthető kizártnak. Már­pedig a zilált tőzsdei helyzet és a pénzszerzés nehézsége a hitelműveletek szem­pontjából a legkedvezőtlenebb előjelek, mert ilyenkor sem az ützér­kedés, sem a nagy­kö­zönség nem részesíti barátságos fogadtatásban az esetleg piaczra kerülő új czimleteket. A ma­gyar kölcsön-konverzió tekintetéből tehát a tőzsdei helyzet ily alakulása bennünket aggo­dalommal tölt el. Budapest, november 17. A főrendiház bizottságaiból A főrendiház pénzügyi bizottsága Hayna­­d Lajos bi­­bornok-érsek elnöklete alatt tegnap délelőtt tartott ülésében tárgyalás alá vette és elfogadta a konverzió­ról szóló törvényjavaslatot, mely a főrendiháznak e hó 21-én szerdán délelőtt 11 órakor tartandó ülésében fog napirendre kerülni. A bizottság tanácskozásában a kormány részéről Tisza Kálmán miniszterelnök vett részt. — A főrendiház igazoló bizott­sága e hó 20-án délelőtt 11 órakor ülést tart. Tárgy : a főrendek jegyzékének kiigazítása, és gr. Hadik- Barkóczy Endre vagyoni képesítésének meg­­állapitása. Az örökösödési jog. A képviselőház igazságügyi bizottsága A­p­á­t­h­y István elnöklete alatt ma ülést tartott, melyben a véderőre vonatkozó s a behívásra meg nem jelenőkkel szemben való eljárásról szóló törvényjavaslatok előadójává megválaszt­otta M­a­­t­u­s­k­a Pétert, a bírói felelősségről szóló törvény­­javaslat előadójává pedig B­o­k­r­o­s­s Eleket, aztán folytatta az örökösödési jogról szóló törvényjavaslat tárgyalását a 396. §-nál (az örökség megszerzése.) A 398. és 399. §§-okat a következő új szaka­szokkal cserélte fel a bizottság: 398. §. Ha oly köte­les részre jogosítottak jelentettek be igényt, a­kik a köteles részt, illetve annak kiegészítését készpénzben követelhetik, ezeknek igénye nem szolgálhat akadályul arra, hogy az örökös az örökségnek ideiglenes birtokába helyeztessék, és hogy az örökhagyó halálától számított három hó elteltével, ha ellentétes öröklési igény nem tá­masztatott, az örökösödési igazolvány kiadassák. A bir­tokba helyezés előtt azonban az örökös a köteles részt, a­mennyiben a hagyatéki ingatlanok nem fedezik, biztosítani köteles ; ellen esetben az örökséghez tar­tozó ingóságok azon részére, mely a köteles rész biz­tosítására szükséges, zárlat rendelendő. Az örökösö­dési igazolvány alapján foganatosítandó tulajdonjogi bekeblezéssel egyidejűleg a köteles rész összegének biztosítására a zálogjog az összes hagyatéki ingatla­nokra bekebelezendő. 399. §. A biztosítandó, vala­mint a bekebelezendő összeget a köteles részre jogo­sított tartozik megjelölni , azt azonban, ha túlságos­nak találtatnék, a hagyatéki bíróság, szükség eseté­ben a felek meghallgatása után mérsékelheti. Ama kérdés eldöntésénél, hogy a köteles részt a hagyatéki ingatlanok fedezik-e ? figyelembe­veendő azon körülmény, hogy a hagyatéki ingat­lanokra az örökhagyó hitelezői zálogjogot az örökös tulajdonjogának bekeblezése előtt is szerezhetnek. Ha a köteles rész zálogjogi bekeblezés által vagy egyéb­ként biztosíttatott, az örökös kérelmére a hagyatéki bí­róság a köteles résznek kifizetése vagy kiegészítése iránti per megindítására a fenforgó körülmények figyelembe vételével záros határidőt tűz ki, mely azonban háro­m hónapnál rövidebb nem lehet. Ha a köteles részre jogosított ezen határidő alatt a kerese­tet meg nem indítja s annak megtörténtét a hagyatéki bíróság előtt nem igazolja, a hagyatéki bíróság által a bekeblezett zálogjog törlése, a biztosíték vissza­adása, illetőleg a zárlat feloldása rendelendő el. A 401. szakaszt mint feleslegest törölte a bizottság. A 402. szakaszt a következő rendelkezéssel tol­dották meg. » Az utóörökös az örökség elfogadása vagy visszautasítása iránt hatályosan nyilatkozhatik, mi­helyt az örökség az örökösre nézve megnyílt. E sza­bály áll akkor is, ha az utóörökösnek öröklési joga feltételtől van függővé téve.« A törvényjavaslat e feje­zetébe, Teleszky államtitkár indítványára, felvétetett még e rendelkezés : »Harmadik személy ellen azon birtokkeresetek, melyek az örökhagyót megillették, az örökös által érvényesíthetők. Azon harmadik sze­mély ellen, ki az örökhagyó halála után hagyatéki vagyontárgyakat önhatalmúlag előbb vett birtokba. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: november 18. A miniszterek nem fogadnak. Nemzeti múzeum: d. e. 9— d. u­­. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12. Grand Caf­é-R­estaurant de l’O­p­e­r­a. An­­drássy -út, akir­ operaháznak átellenében, az összes helyi­ségek villamos világitással. Az idegenek találkozási helye. Lapunk legközelebbi száma,rendkívüli kiadásban, hétfőn reggel jelen meg. .Viai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva, e tartalommal. Tisza Kálmán beszéde a kép­­viselőház nov. 17-diki ülésében. — Tárcza: Megtorlás után. — Közgazdaság: A lefolyt hét gazdasági története. — Heti szemle a gabonáról és terményekről. — Vegyes közlemények. — nov. 17. »Megtorlás után« czimmel lapunk mai mel­lékletén hosszabb elbeszélést kezdünk, melyet M­é­­száros István, a nemrég idejének és tehetségé­nek hajnalán elhalt fiatal iró közvetlenül halála előtt fejezett be s a »Pesti Napló«-nak röviddel halála előtt személyesen adott át. Az érdekes elbeszélés, mely Mészáros tehetségét már kiforrott fázisában mutatja, a szerencsétlen fiatal írónak utolsó műve s a benne rejlő szépségeken kívül meg­van az az érdeme is, hogy egy korán elhunyt szerény, de sokat ígért tehetség­nek emlékét eleveníti fel. A Szent László-társaság ma Schlauch Lőrincz püspök elnöklete alatt választmányi ülést tartott, me­lyen az elnök mindenekelőtt a társulat halottairól, nevezetesen Somssich Pálról, Lonkay Antalról és Dezső Adolfról emlékezett meg. Venczell A. pénztár­nok ezután előterjesztett kimutatása szerint a társulat ez évi jövedelme eddig 8762 frt, kiadása pedig 6602 frt. Marad rendelkezésre 2160 frt. E jelentés után a folyamodványokat intézték el. Megszavaztak Petro­­zsény és Nógrád-Bérczel községeknek templomi czélra egyenkint 50 frtot, Csüged moldva csángó községnek 200 frtot, Giurgevo községnek iskolára 100 frankot, a bukaresti angol kisasszonyok iskolájára 200 fran­kot, a kínai misszióra 300 frankot, a drinápolyi irgal­mas nénéknek 100 frankot, a nischi templomra 100 frankot, a filippopolisi iskolára 150 frankot. Uj ta­goknak jelentkeztek: Máday Izidor és dr. Haydin K. Az elnök indítványára az idei közgyűlést de­­czember 13-án tartják meg a központi pap­növelde dísztermében. Uj főherczegi sarj. Pozsonyból érkező távira­tunk jelenti, hogy Izabella főherczegnő ma dél­után négy órakor egy leánynak adott életet. Miután bulletint nem adtak ki az örvendetes családi ese­ményről, az a hír terjedt el Pozsonyban, hogy Iza­bella főherczegnő rosszul van. E hír, mint pozsonyi tudósítónk táviratozza, alaptalan. Úgy a főherczegnő, mit az újszülött, mely igen erőteljes, aránylag jól érzik magukat. A sárospataki kollégium önképző társasága, melynek egykor dr. V­a­y Miklós, Kossuth Lajos, Erdélyi János, S­z­e­m­e­r­e Bertalan és Szemere Miklós is tagjai voltak, tiszteletbeli tagjának válasz­totta M­a­r­g­i­t­a­y Dezső írót s az erre vonatkozó aranynyomásu díszoklevelet egy küldöttség tegnap nyújtotta át neki a fővárosban. Lipót föherczeg a khinaiaknál. L­i­p­ó­t toszká­­nai föherczeg keletázsiai útján Nanking városát is meglátogatta, s daczára, hogy inkognitó utazott, a kor­mányzó helytartója és a khinai hatóságok részéről oly ünnepélyes fogadtatásban részesült, a­milyen rangjánál fogva megilleti. A főherczeg Nankingban a franczia hittérítők fejét, Garnier püspököt láto­gatta meg és megtekintette a franczia jezsuiták in­tézeteit. A »Mátyás templom« ékszerei. Trefort volt vallás és közoktatásügyi miniszter, halála előtt három évvel, elhatározta, hogy a renovált Mátyás­templom számára két régi stilü ékszert, és pedig egy »Monstrancziát« (Szentségtartó) és egy »Paczi­­fikáló« (áldásadáshoz használt) keresztet készíttet. Az ékszerek készítésével Link Fülöp fővárosi ötvöst bizta meg, ki a munkához hozzá fogott és harmadfélévi munka után be is fejezte. A megrendelő miniszter azonban időközben elhunyt s igy Tisza Kálmán miniszterelnök veszi át a két, összesen hatezer frt ér­tékű ékszert, melyet a készítő a jövő hónapban a mű­csarnokban is ki fog állítani. Az egyetemi ifjak és a véderő ja­vaslat. Említet­tük volt, hogy az orvosnövendékek a vallás- és közok­tatásügyi miniszternél akarnak orvoslást keresni az uj véderőjavaslat rájuk nézve sérelmes intézkedései ellen. Petícziót is szerkesztették, melyet már közöl­tünk s melyet egy háromtagú küldöttség W­e­i­s­s­­man­n Frigyes, Stern Zsigmond és Reismann Adolf ma délben 12 ór­akor nyújtott át gróf C­s­á­k­y Albin vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A küldöttséget M­ü­n­n­i­c­h Aurél orsz. kép­viselő vezette és mutatta be a miniszternek, kinek a petícziót Weiszmann Frigyes nyújtotta át rövid be­széd kíséretében, pártfogásra kérve a minisztert. C­s­á­k­y Albin gróf válaszában körülbelül a kö­vetkezőket mondta: Tisztelt uraim ! Kérelmüket igen szívesen fogadom és eleve is késznek nyilatkozom óhajtásaikat — a­mennyiben azok méltányosak — pártolni. Egyébiránt magam is törekszem, hogy az orvos-egyetem hallgatóinak lehetőleg engedmények tétessenek és azért az egyetemi tanácsot felkértem arra, hogy ez irányban véleményét terjeszsze be. An­nak a közelebbi napokban való beérkezése után ezen kérelmeiket, a­melyeket nekem átnyújtottak, gondos és lelkiismeretes bírálat tárgyává fogom tenni. Addig is ne várják tőlem, hogy pozitív ígéreteket tegyek, de azt előre is kinyilatkoztatom, hogy a magam hatáskö­rében minden lehetőt megteszek. Ezután a minisz­ter szívélyesen elbocsátotta a küldöttséget. Az egye­temi ifjúság mozgalmához, melyet az új véderő­törvényjavaslat ellen indított, a vidéki jogakadé­miák hallgatói közül is mind többen csatlakoznak. A budapesti egyetemi polgároktól eddig 600 aláírás érkezett be, de még legalább ugyanennyi ív és aláírás várható. A vidékről is számos ívet küldtek be már, így Kecskemétről 117, Selmeczbányáról 385, Már­­maros-Szigetről 40, Győrből 34, Sárospatakról 36, Pozsonyból 67, Egerből 32 ívet, összesen 711 aláírás­sal. — A kassai jogakadémia hall­gatói szintén csatlakoznak a budapesti egyetemi ifjak mozgalmához s ezt bejelentették az itteni tizes bizottságnak. — Egyben elhatározták, hogy feliratban kérik meg Jókai Mórt, Kassa vá­ros orsz. képviselőjét, hogy a javaslat tárgyalásánál védelmezze és pártolja a város és az ország intelligens ifjúságának óhajait. — A pozsonyi jogász tár­saskör szintén bejelentette, hogy hozzájárul a moz­galomhoz. — Az egri jogakadémiai ifjúság hasonló kijelentéssel élt. Az idei farsang legérdekesebb újdonsága a tu­­ristabál lesz. A jogászbál, melynek kérdése annyi ideig vajúdott, elmarad, így határozták ezt el ma a jogászok segélyegyletének közgyűlésén. Helyette tu­­rista­bál fogja megnyitni a farsangot. A rendezőség a bírói, ügyvédi és közigazgatási téren működő fia­talság elitéjéből alakul s azon van, hogy ez legyen a fars­ang első s egyszersmind legfényesebb elitebálja. A jövedelmet a »Magyar jogász-egylet« s részben a »Hírlapírók nyugdíjintézete« javára fordítják. Alapítványainkról. A jogászegylet mai ülé­sén C­s­e­m­e­g­i Károly elnöklete alatt Csorba Fe­­rencz értekezett alapítványainkról. Az előadás annak kifejtésével kezdődött, hogy alapítványaink nagy része ez idő szerint kívül esik a kormány és a nyil­vánosság ellenőrzésén. Azt sem tudjuk, mekkora az a vagyon, a­mely az ország területén alapítványokba van lefektetve és a legtöbb esetben nincs biztosíté­kunk arra, hogy azoknak kezelése helyesen és rendel­tetésüknek megfelelően történjék. A felolvasás vilá­got kíván vetni az e téren uralkodó állapotokra és jelezni azt, a­mit a köz érdekében kellene tenni. Tör­ténetileg vázolta az előadó az alapítványok feletti leg­felsőbb felügyelési jog érvényesítésére irányuló tör­vényhozási és kormányi intézkedéseket, és arra az eredményr­e jutott, hogy a fennálló állapot a törvényeknek nem felel meg, hogy tartha­tatlan és hogy új törvényre van szükség. Ezután konkrét vonatkozásokkal részletesen ismertette a kü­lönböző nemű egyházi és világi alapítványok tekinte­tében létező állapotot. Végül mindkét nemű alapít­ványra vonatkozó legfelső felügyeleti jog miként való szabályozásáról egy általa készített törvénytervezetet mutatott be. A szakférfiak nagy érdeklődéssel hall­gatták az előadást. Birtokváltozás: Naszvadon — Éxcsekújvár mel­lett — a Bodánszky-örökösök tulajdonához tartozott 900 holdas birtokot megvette 110,000 forintért Dub­­rovitzky Elek kincstári jószágigazgató; a birtokhoz tartozó s a Nyitra folyó mellett fekvő épületeket a most — hír szerint — Ó-Gyallán fekvő honvéd-hu­szárezred szándékozik laktanyának kibérelni. Megyeház-felavatás Segesvárott. Mint lapunknak Segesvárról távirják, ma avatták fel Küküllő megyé­­nek most épült diszes, monumentális megyeházát. Az ünnepélyen ezrekre menő közönség volt jelen, közte sokan Erdély legtávolabbi vidékeiről. A mikor gróf Bethlen Gábor pompás négyes fogatán megérke­zett a megye székházához, taraczkdurrogás és lelkes éljenzés fogadta. A főispán a székház dísztermébe ment, hol hazafias szellemű megnyitó beszédet mon­dott, a haza, a király és alkotmány iránti szeretetre buzdítván hallgatóit. A nagy hatást keltett beszédre dr. Klein Adolf ügyvéd válaszolt, majd G­a­á­l Domokos alispán a megye nevében tartott szép üdvözlő beszédet. Most Somogyi István főjegyző a megye monográfiáját olvasta fel, melynek végezté­vel az összes, a székház tör­ténetére vonatkozó okira­tok befalaztattak. A beszentelést a katholikus, a re­formátus és gör. kath. egyház papjai végezték. Ez­után Al­p­á­r Ignácz, a megyeház tervezője és építője átadta a székház kulcsait. Az ünnepélyt 400 terítékes banket követte. Az első felköszöntőt Bethlen Gá­bor mondotta a királyra és családjára; utána Gaal, Szoboszlay alispánok, Somogyi főjegyző, gr. Haller János, dr. R­o­t­h Károly, dr. K­r­a­u­s­z, Kern ügyvéd , Horváth tanfelügyelő mon­dottak felköszöntőket. Este fényes bál volt. — A felavatás alkalmából érdekesnek tartjuk az uj szék­ház építésének történetét megemlíteni. Az 1878. évi május hó 20-án tartott rendes tavaszi közgyűlés meg­nyitásakor az elnöklő főispán, gróf Bethlen Gábor beszédében a közgyűlés figyelmét egy állandó székház létesítésére hívta fel. A közgyűlés az elnöki kijelentést magáévá téve, építési bizottságot küldött ki, mely a Bajor-utczában lévő Kesler Dániel és társa-féle tel­keket — a­hol most az uj székház emelkedik — ta­lálta a kivitelre elfogadhatóknak, Maetz Frigyes épí­tészt bizván meg a terv és költségvetés elkészítésével. E tervet és költségvetést az 1881. május 11 és 12-én tartott közgyűlés hosszas vita után elfogadta, és a telekcsoportot 30.167 forint 47 kr vételáron megvette. A közmunka minisztérium által eszkö­zölt műszaki bejárás alkalmával azonban oly ész­revételek és fogyatkozások merültek fel, melyek többek között az előirányzott 119.218 forintnyi költségen való felépítés lehetőségét kizárták és az építkezési költséget 153.000 for­intban ir­ányozták elő. A megyeház építési tervére kitűzött pályázaton Al­­pár Ignácz budapesti építész nyerte el a 2000 frtnyi díjat, míg az építési munkálatokra hivatott árlejtésen Arnold és Endstrasser kolozsvári c­égnek 148.274 írttal, mint legolcsóbb ajánlatot tevőnek adta ki a munkálatok véghezvitelét. Ezek után az építkezést megkezdték és az 1884. év ősze már fedél alatt találta az új székházat, melynek főhomlokzata közel fekszik a bástyához és a vár f­előli része egy díszes nagy ud­varral nyílik az utczára. Az első emeleten, az épület balszárnyában van elhelyezve a díszterem és a fő­­ispáni lakás, míg a hivatalos helyiségek részére a szebb és világosabb helyek vannak fentartva; a má­sodik emeletet szintén czélszerűen építették. Az új székház építési költsége körülbelül 170—180 ezer írtra rúg. Gondnokság alá helyezett prépost. A hatvani prépostság javainak kezelésére Joannics je­lenlegi prépost öregsége és testi gyöngesége miatt képtelen lévén, a váczi püspök gondnokság alá helye­zését javasolta. A minisztérium a megyés püspök aggodalmait beigazoltaknak találván, a prépost­­sági birtok hivatalos átvételére Kos­suth Péter kir. tanácsost miniszteri biztosként küldte ki egy számvizsgáló kísé­retében, a­ki már az átadási munkálatokat m­e­g is kezdte. Alapítványok siketnémák részére. Kolozsvárról távírják lapunknak, hogy a siketnéma-intézet felügyelő bizottságának ma délután tartott ülésén fel­olvasták gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszternek leiratát, melyben az intézet részére két alapítványt helyez kilátásba, mit a gyűlés köszönettel vett tudomásul, s elhatár­ozta, hogy a miniszterhez üdvözlő feliratot intéz. Dobás Antal ügyvéd és K­ő­­v­á­r­y László, a kisegítő takarékpénztár igazgatója száz-száz forintos alapítványt jelentenek be. Egyúttal Kőváry László tudatta, hogy a takarékpénztár há­romezer forinttal fogja az intézet alaptőkéjét gyara­pítani. Elhatározták, hogy gyüjtőiveket küldenek szét az országban. Vizbefult képviselő, Douglas Pyne parnellita ír képviselő e hó 13-án Dublin felé utaztában Holyhead és Dublin között leesett a fedélzetről s a ten­gerbe fúlt. Védjük meg az állatokat. Az országos állat­védő egyesület főtitkára, dr. Szalkay Gyula ma este az iparoskor helyiségében diszes közönség előtt felolvasást tartott. Az állatvédelmet fejtegette s annak jogosultságát egy niveaura állította az emberi védelemmel. Állításait angol, franczia, és német irók s bölcsészek műveiből vett idézetekkel erősíté meg. Majd megemlékezett Rökk Szilárd amaz ötven ezer forintos alapítványáról, melyet az állatvédelemre szánt. Felolvasta a megboldogult emberbarátnak (ez esetben állatbarátnak) a hagyományra vonatkozó egész végrendeletét, melyet 1872-ben irt s különösen ki­emelte a végrendelet e szavait: »Nagy lelki megnyug­vásomra szolgálna, ha a tisztelt városi tanács bölcs intézkedései folytán az 50 ezer forintot csakugyan az állatkínzás czélszerű meggátlására fordítaná.« A tetszéssel fogadott felolvasás után Herman Ottó említett fel egy reminiszczencziát abból az időből, midőn ő (Herman) először pendíte meg az állatvédő egylet alakítását . Rökk Hermannak ama panaszára, hogy anyagi támogatás alig­ha lesz, azt válaszolta: majd meg­lesz az is. Herman azt hiszi, hogy ekkor fogamzott meg Rökkben az eszme ez ala­pítványra nézve, s ő meggyőződésének ad kifejezést, hogy a főváros Rökk intencziója szerint fog cselekedni. Hermant megéljenezte a hallgatóság. A franczia akadémia díjai. A franczia akadémia csütörtökön tartotta meg nyilvános évi gyűlését, me­lyen a különböző irodalmi és erénydíjakat osztotta ki. A pályakoszorúzott írók közt vannak: a román királyné, Carmen Sylva (Prix Botta) és Fabre Ferdinánd (Prix Vitet, 5000 frank). A kétezer fran­kos erénydíjat az akadémia Rault kisasszonynak adta, ki szegényes kenyerét Parisban már évek óta megosztja elhagyatott gyermekekkel. Bányaszerencsétlenség. Egy brüsszeli távira­tunk már jelentette, hogy Monts mellett a douri kő­­szénbányában e hó 14 év robbanás történt, melynek számos emberélet is áldozatául esett. Mint most je­lentik, a katasztrófa éjjel történt, mikor száz bányász er­eszkedett le a tárnákba, hogy dinamittal szenet robbantson, melyet aztán másnap a bányászoknak napvilágra kellett volna szállitaniok. Mintegy hat­vanöten a mélyebb tárnákba mentek s ezek meg is menekültek, de a felsőbb tárna, mely a robbanás kö­vetkeztében összeomlott, harminczör bányászt temetett romjai alá. Mentésre gondolni sem lehetett, mert az összeomlott tárnába hatolni lehe­tetlen volt. Az alsó tárnákból mindazáltal sikerült épen felhozni a leszállott hatvanöt bányamunkást. Per a szerb királyné ellen. Odesszai lapok írják, hogy Nasimko E. A. asszonynak Natália királyné és testvérei ellen indított pergében most mondott ítéletet a másodfokú bíróság. Nasimko tüzérhadnagy neje, szül. Inglesi Erzsébet ugyanis 170.340 rubelt követel a szerb királynétól és testvéreitől, mivel 1869-ben a vagyon­felosztásnál őt megkárosították. A kisenevűi kerületi hatóság 1886-ban alaptalannak jelentette ki Nasimko asszony követelését s elutasította és a tör­vényszék helybenhagyta az ítéletet. A whitechapeli gyilkosság­ Londonban egymást érik az elfogatások, s midőn már azt hiszik, hogy meg­van a gyilkos, az elfogottakat csakhamar szabad­lábra helyezik, mert kétségtelenül sikerül kimutat­nak ártatlanságukat Legutóbb, mint a ma érkezett angol lapokban olvassuk, az a különös dolog történt, hogy egy t­i­t­k­o­s rendőrt fogtak el. E rendőr, kinek sűrű fekete bajusza van s igy a gyilkoshoz e tekintetben hasonlít. Whitechapelben este bejárta a félreeső utczákat, midőn egyszerre nagy csoport kép­ződött körülötte, mert a whitechapeliek azt hitték, hogy ő a gyilkos, ki valamely áldozatot keres. Ütle­gelni kezdték s nagy szerencséje volt, hogy rövid idő múlva megérkezett egy rendőrcsapat a nagy lármár­a s bevezette a fekete bajuszu embert a rendőr­ségre, hol aztán kiderült, hogy a rendőrség egy titkos rendőrt kisért be. Az elfogottak között többen egyedül annak köszönhetik, hogy a rendőrséghez kisértettek, mert esetleg fekete, bőrbe burkolt csomag van kezükben, a­minőt an­nál az embernél láttak, kit a gyilkosnak tartanak mert a gyilkosságot megelőzőleg beszélni látták Kelly Annával. Eddig legalább is tíz ilyen embert fogtak el, úgy hogy Londonban már most senki sem mer fekete csomagot vinni kezében. Egy ilyen csoma­got vivő embernél azonban különös dolgokat találtak s azért fogva tartották. A csomagban, melyet vitt, egy hosszabb és egy rövidebb éles kés s két különös alakú olló volt, melyekről nem akarta megmondani hogy mire valók. A rendőrség körében azonban egy­általán kevés a remény, hogy a gyilkosnak nyomára fognak akadni, mert azt hiszik, hogy az nem London­ban lakik, hanem oda csak időszakonként jön. A hiúság áldozata. de­clből a következőket írják a »Nagyvárad«-nak: S. Farkas odavaló lakos neje nemrégiben himlőben megbetegedett. A beteg­ség következtében ragyás lett az arcza és a bis asz­­szony egymás után használgatta a legkülönfélébb szereket, hogy arczát megtisztítsa a himlőhelyektől. Többek között egy szomszéd falubeli javasasszonyhoz fordult,kinek szerei a mellett, hogy az arczbőr egészsé­gére ártalmasak voltak, egészségét is aláásták. Foly­tonos főfájástól kínozva aztán megmérgezte magát. Az orvosi segélynek sikerült őt megmentenie és úgy látszott, hogy a szerencsétlen asszony belenyugodott sorsába, de ez csak tettetés volt, mert a napokban eszméletlen állapotban találták ágyán. Az ágygyal szomszédos asztalra e néhány szó volt felírva krétá­val : »ha azt nem tudtátok visszaadni, mi nélkül nem élhetek, hagyjatok meghalni.« A bis asszony gyufa­oldatot ivott, még pedig oly nagy mennyiségben, hogy daczára a gondos orvosi gyógykezelésnek, semmi re­mény nincs életben maradásához. gálat alá vonandók lennének, és ekként a tanács az­által, hogy a kér­ elöljárók pénzkezelését nem vizs­gáltatta meg, sem törvényt, sem szabályt nem sértett meg ; másodszor, hogy még az esetben is, ha a tanács az ellenőrzés elhanyagolása körül tényleg mulasz­tást követett volna is el. Schön József korántsem bújhatnék ki azon felelősség alól, a­melyet a kerületi elöljárók részére kiadott pénzkezelési utasítás az elöljárókra nézve megállapít. Azonkívül nem lehet csodálkozásunkat ki nem fejeznünk a fölött, hogy Schön József, a­ki a fővárosnál már 15 éve áll egy kerület közigazgatásának az élén, a fegyelmi törvényt oly kevéssé ismeri, s nem tudja azt, hogy a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése esetén két egy­behangzó határozat ellen felebbezésnek helye sincsen, és hogy ekként miután a közigazgatási bizottság a polgármester elsőfokú határozatát helybenhagyta, ő a közigazgatási bizottság másodfokú jogérvényes hatá­rozata ellen felebbezéssel nem élhet. Mütanrendőri bejárás. A ó­buda-szent­endrei vasutat összekötő, az ó­budai főtértől a filatóri gátig épített gőzmozdonyú közúti vasút műtanrendőri bejá­rását a közlekedésügyi miniszter ma délelőtt 10 órára rendelte el. A bizottság Lakatos Aladár min. titkár elnöklete alatt az ó­budai főtéren felállított állomási épületben gyűlt egybe. Ott voltak a főváros részéről: Rózsa Péter tanácsnok, H­e­u­f­f­e­r oszt. mérnök, T­o­l­d­y főügyész, V­o­s­i­t­s jegyző, Preuszner és Radány bizottsági tagok és Házmán III. ker. elöljáró; a főv. közmunkák tanácsát Schmidt F. felügyelő, a vasúti főfelügye­lőségét B­e­n­d­e A. biztos és Micsalkovics posta- és távirdafelügyelő képviselték. Az engedélyes közúti vasút­társaság részéről Jelynek Henrik vezérigaz­gató és I­r­s­a­i J. közp. főfelügyelő, a rendőrség ré­széről G­é­c­z­y István r. tanácsos volt jelen. Az állomáson Jelynek Henrik vezérigazgató a bizottság­nak megadta a szükséges felvilágosításokat és a ké­­szentartott külön vonaton bejár­ták az egy kilométer­nyi utat. Útközben a menetsebességet próbálták ki, mely óránként tíz kilométerben lett megállapítva. A szűkebb utczákban megálló próbákat tartottak és a bizottság konstatálta, hogy a gőzmozdonyú vasutat legalább is oly gyorsan lehet megállítani, mint a ló­­vonatú kocsikat. A rendőrség képviselője különös figyelmet fordított a gőzmozdony szikrahányójának megvizsgálására, melyet a tűzbiztonságra nézve tel­jesen megfelelőnek talált. A bizottság a vonalat tel­jes rendben találta és forgalomba helyezését a közlekedésügyi miniszter külön elhatározásától tette függővé. Az Újépület lerombolása Schmitt József ez­redes, katonai műszaki igazgató értesítette a közmun­kák tanácsát, hogy a közös hadügyminiszternek nem lenne észrevétele az Újépület átengedése ellen, ha a főváros éppen akkora befogadási képességű laktanyát adna érte cserébe. A közmunkák tanácsa — mint egyik kőnyomatos értesül — a megváltást nem akarja előbb keresztül vinni, míg a nagy­körút ki nem épül, nehogy a tőkepénzt a körúttól elvonja és a felszaba­duló területre terelje, mintsem az örökös az Örökség birtokába lépett: az örökös jogait oly módon érvényesítheti, mintha az önhatalmú tény elkövetésekor már birtokban lett volna.« Ezzel a tárgyalás folytatását hétfőn délután 5 órára halasztotta a bizottság. A képviselőház pénzügyi bizottsága e hó 19-én hétfőn, délután hat órakor szokott helyiségében ülést tart, melyen a vallás- és közoktatásügyi tárc­a költ­ségvetését veszi tárgyalás alá. Fővárosi ügyek. Az erzsébetvárosi elöljáróság szennyese. Schön József VII. ker. elöljáró ma felebbezést adott be a polgármesterhez a közigazgatási bizottságnak ama határozata ellen, amely­lyel ellene a fegyelmi eljárás elrendelve lett. E felebbezésében Sebőn József nem kér kevesebbet, mint azt, hogy a VII. ker. elöljáró­ságnál elkövetett sikkasztások miatt ne ő, hanem a tanács összes tagjai vonassanak fe­gyelmi vizsgálat alá és hogy e vizsgá­lat foganatosítására kormánybiztos küldessék ki. Kérelmének támogatására főindokul azt hozza fel, hogy a pénztári szabályok szerint a tanács­nak kötelességében állott volna a két­ elöljáróságok pénzkezelését évenként legalább egyszer megvizsgálni, ezt tenni azonban a tanács elmulasztotta.­­ E feleb­­bezésre a magunk részéről csak azt kívánjuk megje­gyezni, hogy először a pénztári szabályok egy szóval sem tartalmaznak intézkedést arra nézve, hogy a két­ elöljáróságok a főváros pénztáraihoz hasonlóan vizs­­ helyi hírek. Elsülyedt csolnakba A budapesti központi tűz­oltóságot ma délben telefonon az újpesti kikötőben kiütött nagy hajótűzről értesítették. A központi tűz­oltóság majdnem teljes számmal vonult ki a kikötőbe, a­hol azonban égő hajó helyett a »budapesti csolna­­kdázó-egylet«-nek sülyedő félben levő csol­­nakdáját találta. A csolnakdát ugyanis a zajló jég­táblák összeszorították és léket ejtettek azon, mi­ál­tal a csolnakda vízzel megtelve, sülyedni kezdett. A tűzoltóság szivattyúzni kezdte a vizet, azonban a csol­nakdát nem lehetett többé megmenteni. A kár te­temes. Az elveszett pénz titka. Rot­haus­er József­­a Váczi­ körút 39. szám alatt lakó fűszerkereskedő jelentést tett a főkapitányságnál, hogy Grossmann Adolf nevű segédjét ma reggel ezernégyszáz forinttal elküldte, hogy ez összeget a budapesti keres­kedelmi banknál letétbe helyezze; miután azonban Grossmann délig nem tért vissza, valószínűnek lát­szik, hogy a pénzzel megszökött. Rothauser tá­vozva a rendőrségtől, hazament és alig egy negyedóra múlva belépett hozzá Grossmann, kitörő zokogás kö­zött adva elő, hogy a pénzt elvesztette. Ellenmon­dásba keveredve azonban, előadása gyanúsnak tűnt fel, a­miért is letartóztatták. Időközben valami Kohn Illés nevű pénzbeszedő jelent meg a főkapitányságnál és előadta, hogy ma délelőtt 11 órakor a Váczi­ körút és az Andrássy­ út között egy újságpapírba csoma­golva 5 darab százast, 12 darab ötvenes és 30 darab tíz forintos bankjegyet, összesen ezernégyszáz forintot talált és az összeget letette a r­endőr­ségnél. Rothauser fűszer­kereskedő értesittetvén az esetről, a talált pénzt magáénak mondotta, s így Grossmannt szabadlábra helyezték. Miután azonban Grossmann és Kohn szo­ros barátságban állanak egymással és nagyon is »furcsa véletlen«-nek látszik, hogy az egyik barát el­vesztett pénzét éppen a másik barát találja meg, a rejtélyes ügyben megindítják a vizsgálatot. »Lábmű­vésznő.« Kezek nélkül jött a világra az a fiatal leány, kit »Auguszta lábművésznőnek» nevez­nek s most a Kerepesi út 41. számú ház egy üzlet­helyiségében látható lábával süt, főz, varr s »kézi munkákat« is végez. Kis bőrkeztyűit lábán vi­seli. Már felnőtt leányzó s közelebb tartja meg a kézfogóját. Színház és művészet. Sarah Bernhardt ma este a »Francillon« czím­­szerepét játszotta. Az előkelő közönség, mely a nép­színház nézőterét teljesen megtöltötte, nagy érdeklő­déssel nézte az előadást s bár a diva felfogása kissé meglepőnek tűnt fel, a bámulatos dikéziót s a gyö­nyörű részletekben bővelkedő alakítás egyes he­lyeit sokszor és élénken megtapsolta. A nagy művésznő Francillon-járól tárczaczikkünk bővebben is szólván, e helyütt csak azt jegyezzük meg, hogy ma az en­semble is igen sok élvezetest nyújtott. Az előadásban Sarah Bernhardton kívül Pierre Berton (Grandre­­don), Angelo (Riverolles), Damala (Syreux) és Mme Vallet (Smithné) vettek részt a társulat jobb tagjai közül. Színházi műsorok. A nemzeti színház­ban, november 19-én »Rang és mód«, 20-án »Thu­­rán Anna«, 21 én »Válás után«, 22 én »Stuart Mária«, 23-án először »Falusi délutánok«, 24-én és 25-én ugyanez. — A várszínházban: november 22 én »Válás után«, 23-án »A gyöngyhalászok«, 25-én »Medéa«. — Az operaházban: november 20-án »Az ezred leánya« és »Bécsi keringő«, 21-én » A granadai éji szállás« és először »A négy kérő« ballet, 22-én ugyanez, 24-én Arkel Teréz asszony és Pre­­vost Henrik föllépteül »Lohengrin«, 25-én »Bánk bán«. — A népszínházban, november 19-én

Next