Pesti Napló, 1889. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1889-04-01 / 90. szám

iczey Lajos, Grünwald Bernát, Kiss Gyula, dr. rick Árpád, id. Lángh Gyula, Lövik Pál, Persian Ján, Prohászka Ferencz, Szank Pál, Viczián Ádám, Lola Imre, Weinberger István és harmincz póttag f­elügyelő-bizottsági rendes tagok: Fodor Miksa, Gellebranth Kálmán, Kertész Károly Markovich gőző, Medveczky Aladár, Peregriny Ferencz , Welbarszky Kálmán.­­ A magyarors­zági központi Fröbel-nőegy­­e­d Batthyány-Strattmann herczegnő elnöklete alatt is tartott közgyűlésén dr. Havass D Dezső ter­­jsztett elő jelentést, mely szerint az egylet va­­gona 20,261 frt 80 kr. Az egylet 4 gyermekkertet egy gyermekkertészeti szakképeidet tart fenn. B evétel a múlt évben 17,169 frt 59 kr volt, melyből kiadások fedezése után 1889. évre 259 frt 52 krnyi énztári maradvány maradt. A vizsgát tett 18 növén­­ek mindegyike azonnal alkalmazást alált. A tagok száma 314. Jelentés után dr. Vi­­aya József köszönetett mondott Batthyány-Stratt­­man herczegnőnek, Rosenzweig-Saphir Sarolta ass­­zonynak, Kugler Jánosnénak és Kendess Herminá­­ak. — A »hajléktalanok menhelye« egy­­e­s báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt tar­­otta ma közgyűlését. A jelentés legfőbb része íz, mely az alföldi-utczai új menhházról tesz említést. Az új menház építése 73.947 forint, berendezése 7315 forintba került. A múlt év vé­géig 12.574 személy lelt szállást az uj menhházban. A­z igazgatóság szükségesnek mondja Budán, vala­mint az V. és VI. kerületek külső részeiben is mene­­mlékházak létesítését és erre az emberbarátok támo­gatását kéri. Végül a közgyűlés köszönetet szavazott az elnöknek, gondnoknak és pénztárnoknak.­­ A budapesti rabsegélyző egylet Ra­­xovszky István elnöklete alatt tartotta ma évi köz­gyűlését. Bejelentették a közgyűlésnek, hogy az egy­let vagyona a Jó­sziv sorsjáték 12 000 írtjával szapo­rodott, de a miniszter az évi segélyt 5000 írtra szál­lította le. A tagok száma 150-nel szaporodott. Az egylet menházában 145 egyén volt a múlt év folya­mán. A menház bevétele 5789 frtot tesz ki. Betege­­dés 66 fordult elő. Pénzsegélyben az egylet a múlt év folyamán 677 frtot adott ki.­­ A budapesti ke­reskedői ifjúság önsegélyző-egyleté­nek közgyűlésén, melyet Mautner Adolf fűszer­­kereskedő elnöklete alatt, ma délután 3 órakor tar­tottak meg az árutőzsde helyiségében, botrá­nyokban sem szűkölködött. Az évi jelentés felolvasása alkalmával tört ki az első nagy vihar, úgy hogy a közgyűlésre kiküldött rendőrtisztviselő kény­telen volt a főkapitányságtól telefon útján a rend helyreállítására segélyt kérni. Csakhamar meg is je­lent egy rendőrfogalmazóval élén tíz rendőr, a­kik a gyülésterem ajtait állották el, míg a fogalma­zó a terembe lépve a rend­ és csend megőrzésére in­tette a gyülésezőket. A közgyűlés végre a legnagyobb lárma között esti 7 órakor véget ért, de ez alkalom­mal a zajos jelenetek künn a folyosókon csak ismét­lődtek, úgy hogy a rendőröknek közbe kel­lett lépniök. A kolozsvári tüntetések. Mai kelettel táviratoz­zék lapunknak Kolozsvárról. Az egyetemi ifjúság ma délután tartott gyűlésén kimondatott, hogy a tüntetések botrányos és törvényellenes részében tes­tületileg nem vett részt. Az ifjúság azután kucsma viselését határozta el. Változások a honvédség tisztikarában. A király ő Felsége C­s­á­k­y Kálmán gróf nyugalmazott hon­­véd-huszár-ezredesnek a czimzetes vezérőrnagyi jelle­get adományozta. Pleskott Rezső főhadnagy a 4. hadtest 1.tüzérezred állományából a magyar honv. gyalogság tettleges állományába. Trolics Lajos főhadnagy a 28. féldandártól a 27. féldandár 3. keret­századához helyeztetett át. V­r­k­­­j­á­n János 26. honv. gyal. féldand. főhadnagy hat hóra várakozási illetékkel szabadságoltatik. Nyugalomba helyeztetnek: Sartorius Lajos 6-ik, Trautwein Sándor 13-ik­, Markovics György 25 ik honv. gyal. fél­­dandárbeli főhadnagyok és K­ö­ff­­­e­r József 17-ik honv. gyal. dandárbeli százados. Az első árvíz hire most érkezik. Bárányos torontálmegyei község határát annyira elárasztotta a víz, hogy a lakosság csak csónakon közlekedhetik a szomszédos községekkel. A pancsovai elöljáróság távirati úton fordult a belügyminiszterhez ,segélyért. Egyszersmind a lakosság áttelepítésének elrendelé­sét kérte, mert a veszélyt elkerülhetle­n­­n­e­k tartják.­­ Az alföld vizei az utóbbi 24 óra alatt a S­z­a­m­o­s kivételével mind áradtak és pedig a Kőrös Gyománál 31, a Maros Aradnál 18, a Bodrog Sárospataknál 12 cmtert, a Szamos ellenben Szatmárnál 16 czmtert apadt. A Tisza Mármaros-Szigetnél 30 czmtert esett, de lejebb min­denütt áradt és pedig Tokajnál 29, Szolnoknál 17, Szegednél 27, Török-Becsénél 14 cemtert. Hasonlóan árad a Duna is és a tavaszi enyhébb napok beállta óta egyáltalán magasabb a rendesnél. Az utóbbi napok­ban a fővárosnál is a Duna rohamos áradásnak indult s ma a víz színe 4 méter 40 centiméter magas a sempont fölött. — A viharos időjárás következté­ben a dunavecsei partokat a rohamos hullámverés annyira rongálja, hogy Ápostag községet a Duna árja elpusztulással fenyegeti. — Földváry alispán a veszély elhárítására vonatkozó műszaki véleményezésre a kir. folyammérnökséget kereste meg, s a dunavecsei főszolgabírónak 1000 forint segélypénzt küldött. Boulanger mint király, Páriából jelentik, hogy a hivatalos lap egy rendeletet tesz közzé, mely sze­rint a kártyákon nem szabad más alakokat alkal­mazni, mint a régóta használtakat. E rendeletet az magyarázza meg, hogy az utóbbi időkben a franczia­­országi kártyagyárak Boulanger arczképét hozták a kártyákon király gyanánt forgalomba. Életunt katonák. A budapesti Károly-kaszárnyá­­ban— mint tudósítónk értesül— e napokban a Jella­sics ezred­ egyik katonája meg akart válni az élettől.Egy önkéntes Mannlicher-fegyverével mellbe lőtte magát és a golyó át is fúródott testén, anélkül azonban, hogy nemesebb szerveket sértett volna. A sebesült állapota így is veszélyes. Az életunt katona, mielőtt a tettet elkövette, levelet hagyott hátra, melyben keservesen panaszkodik, hogy daczára betegségének s daczára ismételt jelentkezésének terhes szolgálatot kellett vé­geznie. Hasonló eset történt tegnap, mint lapunknak táviratozzék, Pozsonyban is: Zoyka István a 72-ik gyalogezred ujoncza ma délután szolgálati fegyveré­vel mellbe lőtte magát és szörnyet halt. A lövés a szerencsétlen baka egész tüdejét szétron­csolta. Eltűnt kereskedő. Bécsből jelentik, hogy Her­zog Ignácz Magyarországról oda utazott kereskedő, ki a Lipótváros egyik szállodájában vett lakást, nyomtalanul eltűnt. Azt hiszik, hogy szorult anyagi helyzete miatt öngyilkossá lett. Az eltűnt verbói szü­letésű, negyven éves és négy gyermek atyja.________ Gyilkossági kísérlet és öngyilkosság. Emmer László, a nagyszombati fogyasztási­ egylet titkára, a­ki tegnap, — mint már jelentettük, — Czemez Gyula egyleti igazgató ellen gyilkossági kísérletet követett el és aztán a fegyvert önmaga ellen fordította, most a halál­­lal vivődik. Az első lövés ugyanis, a szó szoros értelmé­ben, széttépte a szerencsétlen ember orrát és a máso­dik az agyvelőbe hatolt. Emmer hivatalából el volt bocsátva és fegyelmi­ vizsgálat alatt állott. Még eddig nem tudni, várjon sikkasztást is követett-e el. Orosz tisztek időtöltése. Egy pétervári lap be­széli a következő epizódot egy tábornok szemleútjá­­ból. A tábornok egy vidéki városban a hadcsapatok megszemlélése után a tisztek kaszinóját kereste föl. A buffetben feltűnt neki, hogy az állványokon hosszú sorban palaczkok állanak, melyeken a rendes kereske­dői czimkék helyett fehér czédulán csak egy-egy betű áll. A palaczkok ábécé szerint voltak rendezve. »Mit je­lentsen ez?« kérdé a tábornok a kisérő hadnagyot. Ez némi hímezés hámozás után kivallotta a dolgot. Minden palac­kban más más likőr van. Mikor együtt vannak a katonatisztek, egyikük többféle likőrt össze­kever, s a többiek azután a keverék izéből igyekez­nek kitalálni, mily elemekből áll a keverék, azaz mily szót alkotnak a­z egyes likőröknek megfelelő betűk. »Ez igazán eredeti — mondá a tábornok, s tud ön is ily talányt sejteni ?» »Ha exczellencziád kívánja, igen. A tábornok odalépett a palaczkokhoz s négyféle likőrt összekevert egy pohárkával s odanyujtotta a had­nagynak, ki ezalatt a terem másik részében az abla­kon nézett ki. A hadnagy megkóstolta, műértőleg csettentett nyelvével, s igy szólt: »Ez Anna volt, ex­czellencziád.« — »Nagyszerű, hisz ez bámulatos! sühhez bizonyára sok gyakorlat kell?« — »Oh,exczel­­lepcziás uram, az Anna még semmi, de van köz­tünk egy százados, a­ki még a Konstantiná­polyt és Nebukadnezart is kitalálja.« Vallomás a halálos ágyon. Cseh József rá­kospalotai segédjegyző, ki a magánfelektől fölvett illetéket elsikkasztotta, tettének fölfedezése után a múlt héten megmérgezte magát. A boldogtalan em­ber tegnapelőtt meg is halt. Halála előtt azonban töredelmes vallomást tett s beismerte, hogy 1880 óta sikkasztott. Még nem állapították meg, hogy mennyire rúg az elsikkasztott összeg. Szörnyet halt. Nagy szerencsétlenség történt e hó 26-án a Rimaszombathoz közel fekvő jánosi vasút­állomáson. M­a­g­­­s­i­t­s Sándor 54 éves vasúti pályaőr éppen abban a pillanatban, melyben a vonat a pálya­ház előtt elrobogott, a váltót akarván megfordítani, a mozdony kerekei alá került, és szörnyet halt. Özve­gyet és hét gyermeket hagyott hátra. Megmérgezett orvos. A bécsi klinikán Toldt tanár boncztermében súlyos szerencsétlenség történt tegnap. Toldt tanár régi asszistense, dr. D­e­­ Róza tegnap reggel vizet akart inni és tévedésből egy po­hár szublimát oldatot ürített ki, de azonnal észrevette tévedését és segélyért kiáltott. Toldt tanár és többi segédei oda rohantak és rögtön ellenszereket adtak be neki. Reményük, hogy a fiatal orvos életben fog ma­radni. Nagy nihilista nyomdának jöttek nyomára Ja­­novban, a lublini kormányzóságban­ A fölfedezés következtében Lublinban és több lengyel városban a rendőrség sok elfogatást eszközölt. Az elfogottak nagyobb része egyetemi tanuló, de van köztük né­hány magasabb rangú hivatalnok is. Az idevaló czen­­zúra az összes lengyel lapoknak szigorúan megtil­totta, hogy az esetről bármit is írjanak. Bánffy György báró­­. Bécsi tudósítónk táviratozza a szomorú hírt: Bánffy György báró, a szilágy Somlyói kerü­let országgyűlési képviselője, életének 35-dik évé­ben, java férfikorában meghalt. Bánffy György báró igen rokonszenves, kedvelt alakja volt a fővárosi társaságnak, melyben a halál híte igaz, mély részvétet keltett. Az elhunyt nemcsak a politikai és a gazdasági közéletben játszott el­ismerésre méltó szerepet; ami nevét népszerűvé tette, az a zeneszerzés volt, melyre kiváló tehetséggel bírt. S nevének népszerűsítéséhez mindenesetre hoz­zájárult az a tevékenysége, melyet a sport - kivált a lóverseny-sport­­ terén kifejtett. Torokrák oltotta ki hosszú szenvedés után a közbecsülésnek örvendő férfiú életét. Bánffy György báró, néhai Bánffy Albert cs. és kir. kamarás és neje gálán­thai gróf Esterházy Ág­nes palotahölgy fia, 1853-ban született. Apja Bánffy Albert, Kraszna-Szörény megye egykori főispánja, a leggazdagabb erdélyi mágnások egyike, 1886. febru­ár elsején elhalván, tekintélyes birtokainak legna­gyobb részét György fiára hagyta. Bánffy György báró gazdasággal foglalkozott, s e mellett nagy­­ban kultiválta a zenét, mely iránt, már kora ifjúsága óta nagy előszeretettel viseltetett. Nagy zenei tehetsége és hajlama erősen vonzották a zene felé s a szilágy-nagyfalui kastélyban már mint ötéves gyermek naphosszat ült a zongoránál, az 1848—49-iki mozgalmas időkből fenmaradt hazafias dalokat játszva. Bánffy György báró kitűnő zenei ne­velésben részesült s bár nagy tehetsége s még na­gyobb szorgalma által a zongorán magas művészi tö­kélyre vitte inspirácziója a művészi technika teréről mégis az alkotás felé terelte.­­­­gy történt, hogy mesterei nem egyszer bukkantak hangjegyekre, melyek a fiatal Bánffy báró kezétől származtak, s a­melyek a zeneköltői hivatás pregnáns bizonyítékát szolgáltatták. A fiatal művészt ezután beavatták a zene művészetének mélyebb titkaiba is, s alig egy két év alatt már könnyűséggel oldotta meg a legne­hezebb kontrapunktikai feladatokat. A­ fiatal zene­szerzőt, a­kire a székely népdalok gyakorolták volt az első benyomást, a magyar zene vonzotta, s míg eleinte magyar népdal szerzeményei a magyar dal megszokott rendes keretében mozogtak, addig később azon volt, hogy a magyar népdalt kivetkőztesse a régi biablonból és új formába öltöztesse. Újabb népdalai, mint a híres »Kék nefelejts« már e czél termékei. A magyar stilt ezután a komolyabb műfajba is átvitte, s »Gólya király« és a »Fekete hajó« czimű operetteiben majdnem tisztán magyar zenei elemekkel találkozunk. De a zene terén kifejtett nagy munkássága daczára, megmaradt a társaságnak és a közéletnek is. Nagy részt vett Szilágy megye köz­­igazgatásában, majd 1881-ben a parlament tagja lett, s mint ilyen a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott, melynek most is tagja volt. A politika terén legutóbb a regále törvényjavaslat tárgyalása alkalmával ját­szott nagyobb szerepet, Erdélyben hatalmas ellenzé­ket szervezve e törvényjavaslat ellen.­­ A sport egyik lelkes kultiválóját veszte el Bánffy György bá­róban. Nagy versenyistállója volt és lovai a monar­chia versenypályáin nem egyszer arattak diadalt. Nagy barátja volt a vadászatnak és a galamblövészet­nek is. 1887. márczius 5-én nősült meg és Beth­len Margit grófnőt, özvegy gróf Teleki Gézá­­nét vette feleségül. Az utóbbi időben torokrák­ban szenvedvén­y­betegségének orvoslására Bécs­be utazott, a­hol ma szenvedéseitől megváltotta a ha­lál. Holttestét Kolozsvárra szállítják, s a szilágy­­nagyfalui családi sírboltban fogják örök nyugalomra helyezni. Helyi hírek. Kunos ügyet tárgyalt ma délben a lipótvárosi kaszinó rendkívüli közgyűlése. Dr. Mezei Mór ismert fővárosi ügyvéd pár hét előtt a kaszinó tagjai közé való fölvételt kérelmezte. A kaszinó választ­mánya alapszabályszerű kötelességéhez képest tár­gyalás alá vette a fölvételi kérvényt, de hosszabb vita után tagjainak többsége elutasította a k­ér­e­l­m­e­t. A választmány e határozata ellen dr. K­r­e­s­z Géza és dr. Adler Zsigmond felebbezést jelentettek be egy e végből összehívandó rendkívüli közgyűléshez, a­melynek egybehívását hetvenkét kaszinói tag saját aláírásával sürgette. E rendkívüli közgyűlés ma délben tartatott meg a kaszinó józsef téri helyiségében a tagoknak oly élénk részvétele mellett, a­minő rendes köz­gyűlések alkalmával ott még eddig nem tapasztalta­tok. A közgyűlést Falk Miksa elnök nyitotta meg, röviden ismertetve a tényállást és fölolvasva az alapszabályok illető pontját, amelynek értelmében a választmánytól fölebbezett ügyekben a rendkívüli közgyűlés vita nélkül titkos szavazással dönt. Ennek alapján föltette a kérdést, kívánják-e a tagok dr. Mezei Mór fölvételét, igen, vagy nem, és nyom­ban elrendelte a szavazást a már előbb kiosztott szava­­zójegyekkel. Fél óra elteltével az elnök a következő eredményt hirdette ki. Szavazott összesen 144 tag, még­pedig igennel 89, nemmel 55, minthogy tehát dr. Mezei Mór az alapszabályszerű kétharmad szó­többséget nem nyerte meg, a fölebbezés el­­utasittatott és dr. Mezei Mór fölvétele megtagadtatott.­­ A titkos szavazás e­l nem várt eredménye roppant izgatottságot keltett az igen­nel szavazók körében, a kik számszerűleg többségben voltak. Többen közülök egy mellékterembe vonultak, és a kaszinóból való tömeges kilépés vagy a kaszinó feloszlatásának eszméjét pendítették meg. Egy­iek élesen kikeltek a szavazás ellen, a­mely szerintük szándékosan az ismert férfiú becsülete ellen intézte­­tett. Sik Sándor dr. fővárosi ügyvéd azt indítvá­nyozta, hogy azonnal írják alá a kilépési nyi­latkozatokat. Végül elhatározták, hogy a feleb­­bezés benyújtóit, dr. Kresz Gézát és dr. Adler Zsig­­mondot értekezlet egybehívásával bízzák meg, a­mely a dr. Mezei Mórnak adandó elégtétel módozatai fölött lesz hivatva határozni. Az értekezlet egybehí­vását keddre tervezik. Sétahangverseny. A pesti jótékony nőegyesület ma este a Vigadó fényesen kivilágított termeiben a farsangban elmaradt álarczos bálja helyett sikerült sétahangversenyt rendezett, melyen nagyszámú és előkelő közönség jelent meg. A jótékony nőegylet választmányának összes hölgyei részt vettek a hang­versenyben és nagy csoportot képeztek az egylet elnöknője, gróf Szapáry Gézáné, szül. Győry Teréz grófnő körül. A hangversenyen Radics, Balázs Kál­mán, Bunkó, Rácz Pali bandái szebbnél-szebb ma­gyar dalokat játszottak, közbe pedig Pintér-testvérek hangversenyeztek hangszerükön — a czimbalmon. A czimbalom művészek Schunda W. J., udv. hang­szer­gyáros két kitűnő hangú s szerkezetű pedál­­czimbalmát­ használták, önként jelentkezett sikkasztó. M­ár­t­o­n Gyula budapesti születésű 18 éves volt kereskedősegéd ma önként jelentkezett A rendőrségnél , előadva, hogy a múlt évben M­i­c­s­k­o­y Dániel margittai borkeres­kedőtől , a­kinél mint könyvvezető volt alkalmazva, 1500 fotot sikkasztott, azután megszökött s a pénzt különböző városokban elpazarolta. A rendőrség letar­tóztatta. Megtámadás. Az éjjel H­o­r­ac­z­k­a Márton napszámost a Szondy­ utc­ában ismeretlen útonállók megtámadták, kést ragadtak és nyakán súlyosan meg­sebezték. A mentők Rókusba szállították, sok szerencsés átjutása a határon képezi a da­rab velejét, melyet Sylvain (Kis Béla) és ked­vese Friquet (Bianchi) mindketten egyszerű pa­rasztok, eszközölnek, az üldözésre kiküldött drago­­gonyosok, azok káplárja (Takács) kijátszásával s Thibaut (Hegedűs) és neje (A. Wein Margit) közre­működésével. A zenének több sikerült jellegű s han­gulatú része van, főleg pedig a karok pezsgő franczia rhytmusban tartvák. A magánrészek kevésbbé hálá­sak s magával ragadók s csakis oly előadók mellett teszik meg tapsra hangoló hatásukat, mint főleg Bianchi, ki sokat kölcsönözhet énekvirtuózitásából­­ * az egyszerűbben megirt dallamoknak. A. W e i n M. s T a k á c­s kifogástalan éneke, s játéka is lényege­sen hozzájárult az est sikeréhez. Nemkülönben K­i­s B. is, ki ezúttal először jutott oly nagyobb tenorsze­rephez, melyben szép hangját és tehetségét is feltün­tethette. Jó volt Hegedűs is az együgyü paraszt s S­z­e­n­d­r­ő­i az üldözött lelkész szerepében. A ház egészen megtelt s kitűnő tapsolási hangulatban volt mindvégig. (1.) A bornevillei harangok, Planquette operet­­teje, mely már 153 előadást ért a népszínházban, nem szerdán, mint előre jelezve volt, hanem már holnap hétfőn kerül színre új betanulással először. Funták Ágnes, az ismert nevű fiatal énekesnő, H­e­g­y­e­s­y Mari a nemzeti színház tagja, O­d­r­y Lehel és S­t­r­ü­m­f­f­e­r G. az operaház tagjai közre­működésével április hó 2-án, kedden esti fél 8 órakor hangversenyt ad a Vigadó kis termében. Az érdekes­nek ígérkező hangverseny műsora a következő :,R­o­s­­sini. »Semiramis«, ária, énekli: Funták Ágnes. W­i­e­n­i­a­w­s­k­i H. Andante. Mazurka Strümpfler. Strasser. »Wie soll ichts bergen.« Denza. Chanson. G­r­é­g­h. Serenata. Énekli: F­u­n­t­á­k Ág­nes. L­o­e­w­e. Ballada Odry. Ábrányi E. A kis Savoyard.^ H­e­g­y­e­s­y Mari. B­a­u­d­u­i­n. Valse brillant. Énekli: F­u­n­­­á­k Ágnes. Halálozások. Petz Adolf nyugalmazott törvényszéki biró e hó 29-én élete 71-ik évében meghalt Győrött. Csenkeret­ei és bunyai Sivó Margit élete 18-ik évében Mentonéban elhunyt. ------f------t- . Színház és művészet. Dóczi Lajos új színművét a „Vegyes pá­­r­ok”-at ma este ismét zsúfolt ház mellett és nagy hatással adták. Az est sikerének oroszlánrésze ma is Márkus Emiliának jutott, kit nemcsak a felvoná­sok után, hanem nyílt jelenetekben is zajos tapsok­kal tüntetett ki a közönség. Márkus Emilia alakítása és főleg a remek színezés, melylyel szerepének min­den alapvonását élethűvé tette, nemkülönben a sza­valat és a plasztika nemessége,­­ a bevégzettség magaslatán állott. Mellette ma ismét M­i­h­á­l­y ii említendő első helyen. Az előadók valamennyien ver­senyeztek a kedvben s jó hangulatban. A derült vonásokat Vízvári, Náday, Szacsvayné pompásan domborították ki. Egy point sem mosódott el s jeleneteikben csaknem állandó volt a vidámság moraja. Nagy Ibolyát ma is nyílt jelenete után tapsolták meg. A darabot e héten ismét előadják. Operaszínház. Ma este volt M a i 11 a­r­t »V­i­l­­lars dragonyosai« czímű játékdalművének első előadása, mely a fővárosi közönség előtt egészen új­donság számba már nem mehetett, a­mennyiben né­hány évvel ezelőtt a népszínház is bemutatta ope­re 1t e alakjában, persze nem oly minden izében mű­vészetiig kicsiszolt előadásban, mint a minőben az operai közönségnek ma alkalma volt azt élvezni. Mert hogy élvezte, arról bizonyságot tettek azok a falren­gető tapsok és számos kihívások, melyekben a zsú­folt ház a közreműködőket s főleg Mahler igazgatót minden felvonás után részesítette. Mah­ler úgy látszik e játékdalmű betanítása s igaz­gatásából ambíczió-kérdést csinált, meg akar­ván mutatni, hogy egy tulajdonképpeni operette szövegű és irányú dalművel is lehetséges művé­sz­i magaslatú eredményeket elérni. De hogy e te­kintetben döntő segéd­kezésére álltak az operaház min­taszerű zenekara kiváló karszemélyzete s Bianchi­­val az élén az opera jeles magánénekesei is, az is bi­zonyos. Azonban a franczia operairodalom e válfaj­ban a leggazdagabb lévén, talán mégis czélszerűbb lett volna a sok közül a mainál tartalmasabbat s érdekesebbet választani és nem éppen azt, mely a népszínház után kevésbbé alkalmas az operette­­szerűség jellegét elfeledtetni az operaházi közön­séggel. Ezek után konstatálhatjuk, hogy az első előadásnak zajos sikere is volt. Igazgató, köz­reműködők s közönség meg lehettek egymással elé­gedve. De, hogy daczára ennek, tartós repertoire­­darab fog-e maradni, az más kérdés, melynek meg­oldását a jövőre kell bíznunk. A dalmű cselekvé­­nye a hugenotta-üldözés utolsó korszakában játszik (1704.) a franczia és svájczi határszélen. A menekü­­ l áviratok, Washington, márcz. 31. Terril Edvin bel­giumi nagykövetté neveztetett ki.­­ A szenátus há­rom napig tartó vita után végleg elvetette Halstead megerősítését Németország nagykövetévé. London, márcz. 31. Bismarck Herbert gróf ma este Berlinbe utazott. Berlin, márcz. 31. Goltz felmente­tett az admiralitás helyettes főnökének állá­sától, de a tengerészet parancsnokságát to­vábbra is megtartja. Senden kapitány szárnysegéd az általa alakítandó külön tengerészeti minisztérium főnö­kévé neveztetett ki. Bern, márcz. 31. Minthogy Tessinben a r­end helyreállott, a szövetségi biztosi hivatalt megszüntették. Pétervár, márcz. 31. A hivatalos lap visszautasítja ama támadásokat, melye­ket az orosz sajtó Suvalov Péter gróf ellen a berlini kongresszuson tanúsított magatartása miatt intézett és kijelenti, hogy a ber­lini kon­gresszus jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy az elhunyt, mily erélyesen védte Oroszország érdekeit. A luxemburgi trónutódlás, Luxemburg, márcz. 31. Hírlik, hogy az államtanács oda nyilatkozott, hogy a nasszaui herczeg Luxemburgba jöjjön és üze­netben tudassa az országgal és a kamarával, hogy a régensséget át­veszi. A kamara ezt tudomásul venné, mire aztán az eskületétel megtörténik. Frankfurt, márcz. 31. Euseben miniszter tegnap visszatért Luxemburgba. Hírek Szerbiából. Belgrád, márcz. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) Figyelmet kelt, hogy a kormánylapok mai számai Natália volt szerb királynét megint a »királyné« czimmel emlegetik, holott e czimet a válóper eldőlte óta nem adták meg neki. Belgrád, márcz. 31. Az osztrák-magyar követség kápolnájának ünnepélyes felava­tása ma ment végbe. A kormányt Milosavlje­­v­i­c­s kultuszminiszter és G­­­a­j­a, a külügymi­nisztérium osztályfőnöke képviselte. Belgrád, márcz. 31. Amaz elmélkedések, melye­ket különösen a magyar lapok fűztek a legutóbbi eseményeknek a montenegrói fejedelem­mel történt közléséhez, illetőleg a közlések barát­ságos és legáns viszonzásához itt általános vissza­tetszést keltettek. Szerbiában nincs egyetlenegy politikus sem, a­ki a fenfirgó nehézségek között fe akarná idézni a dinasztikus kérdést. A mostani kor- A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi a nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaemn-épület.­ ­ Vilmos császár Posenben. Posen, márcz. 31. Vilmos császár reggel ideérkezett és meglátogatta a haj­léktalanokat, megtekintette a barakokat és az elöntött területet. 1 óra 40 perc­kor a császár Berlinbe tért vissza. Posen, márcz. 31. Vilmos császár megszemlélte az árvízkárosultak érdekében tett intézkedé­seket és az ínségesek javára nagyobb összeget ado­mányozott. A császár a helyőrség felett szemlét tartott és reggeli után, mint már jelentve volt, visszatért Berlinbe. A lakosságban a császár látogatása fe­lett örömteljes és lelkesült hangulat uralkodik. Boulanger ellen. Páris, márcz. 31. A »Temps« kifejti, hogy Bouchez főügyész vonako­dott Boulanger mentelmi jogának felfüggesztését kérni. A kormány még nem határozott végleg Bouchez ügyében, de bizonyos, hogy állását más személyi­séggel töltik be. A rendőrbírósági in­tézkedések azonban tovább folytattatnak, a­nélkül, hogy praejudikáltatnék amaz akc­ió­­nak, mely az állam biztonsága elleni me­rénylet vádja alapján megindítható. Páris, márcz. 31. A »Liece« megc­áfolja azt a hírt, mintha Bouchez főügyész állásáról lemondani szándékoznék, Hány minden állammal­­fönn akarja tartani a barát­ságot és békét és egyátalán nincs oka, hogy egy Szer­biával sok tekintetben rokon Balkán-állammal szimt­lén kivételt tegyen, különösen ma, midőn Monte­negró kijelentései oly legálisak és barátságosak, hogy azokat Szerbia és az uralkodó dinasztia minden ba­­rátja megelégedéssel kell hogy fogadja. KÖZGAZDASÁG, London, márcz. 31. Az állami bevételek a legutóbbi pénzügyi évben 88 ,­ millióra rúgnak szemben a múlt évben elért 80­8 milliónyi eredmény­nyel. A csökkenés a jövedelmi adó leszállításá­ból ered. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Ipar- és kereskedelem. A regále-kártalanítás. A fővárosi kir. kisebb ha­szonvételi jogokért járó kártalanításra vonatkozólag a javadalmi albizottság a következő javaslatokat ter­jeszti elő. A főváros a kártalanítást az 1888: XXXVI. t. sz. 7. §-a alapján a hivatalosan felülvizsgált z­á­r­­számadásaival igazolt hasznainak ala­pul vétele me­ll­ett kívánja megállapíttatni, ki­jelentvén, hogy a pénzügyminiszter kivonatára az italmérési jognak bérbevétele által kész biztosítékot nyújtani az iránt, hogy a kártalanítási összegnek megfelelő jövedelem legalább 3 évig a jövő­ben is be fog folyni. Miután az az összeg, melylyel az állam a kisebb adófizetés által károsult, nem a kártalanítási tőkéből térítendő meg, annak az igénybejelentésben kifejezés adassék s az ide vonat­kozó csatolmány ennek megfelelően szerkesztessék. Miután a kezelési költségek a tiszta kártala­nítási alap megállapításánál, nem az adó kivetésénél kezelési költségek czimén engedélyezett összegben, hanem a zárszámadásilag igazolt összegben vonandók le, az igénybejelentésben ezen kezelési költségek ösz­­szege lesz érvényesítendő. Ezekhez képest a főváros­nak adandó kártalanítási tőke összege 5.888.425 írtra számítható ki. Végül az albizottság tekintettel arra, hogy az italmérési jog fogalma te­kintetében az 1888: XXXVI. t. sz. és az annak vég­rehajtása iránt kiadott pénzügyminiszteri utasításban ellentét látszik, a­mi, ha világosan ki nem egyenlít­­tetnék, a főváros a regále­ bérbevétele esetén káro­sodhatnék, — kéri, hogy a főváros írjon fel a belügy­miniszterhez az utasítás szövegének oly értelmű mó­dosítása végett, hogy világosan kimondassák, miként italmérési jog alatt az italmérési illeték és az állami italmérési­ adó együttesen értetik. A magyar iparművészeti társulat mai közgyű­lésén az elnöklő Lipthay Béla báró mindenek­előtt Rudolf trtónörökös elhunytáról emlékezett meg kegyeletteljes szavakban, melyeket a jelen vol­tak állva hallgattak végig. Meleg szavakban mél­tatta azután Trefort Ágostonnak az iparművé­szet fejlesztése körül szerzett érdemeit. Erre Pastei­­ner Gyula titkár a választmány jelentését olvasta fel. Majd a társulati számadások megvizsgálására kikül­dött számvizsgálók jelentésének meghallgatása után a közgyűlés megadta a fölmentvényt. A jövő évre a kiadásokat 3045 frt 40 krral s a bevételeket 4280 frt 88 krral irányozták elő. Végül a választásokat ejtették meg. A választmányból kilépő tagok helyébe a következőket választották : Bachruch Károly, Czo­­bor Béla, Jungfer Gyula, Kramer Samu, Marton Alajos, Németh Imre, Rauscher Lajos ; számvizsgá­lókká lettek : Benke Gyula, Jeney Lajos. A társulat elnökévé egyhangúlag s lelkesedéssel Lipthay Béla bárót választották, alelnökké R­á­t­h Györgyöt s második alelnökké Keglevich István grófot. A közgyűlés ezzel véget ért. Az Adria magyar tengeri hajózási részvénytár­saság, melynek mérlegét már részletesen ismer­tettük, ma tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnök­lő gr. S­z­a­p­á­r­y István bemutatta Keleti Károly kormánybiztost s a határozatképesség konstatálása után a közgyűlés en bloc elfogadta az évi jelentést és mérleget. A 115.998 frt 31 krnyi tiszta jövedelemből 10°/6 jutalék az igazgatóságnak, 5°/0 a tartalékalap­nak adatik s 6°/0 jövedelem fejében a részvényesek közt 75.000 frt osztalik szét. A »Zichy« és »Szá­páry« hajók kárai egy részének fedezésére 15.000 frtot fordítanak. A fölmentvény minden irányban megadatván, az igazgatóság a következőkből alakít­tatott meg: gr. Szápáry István, Bur­ghardt Konrád, Herczog Péter, Jókai Mór, Kuranda Emil, Lánczy Leo, Lederer Sándor, Molling Bertold, Peichl József, Pósch Gyula, Scheyrer György, Simon Jakab, Szar­vasi Sándor, dr. Thierry Frigyes, a kereskedelmi mi­nisztérium gróf Batthyány Tivadart, a közlekedési Kilényi Hugót, a pénzügyi pedig Ludwigh Jánost küldötte ki az igazgatóságba, Keleti Károly to­vábbra is kormánybiztos lesz. A felügyelő bi­zottság tagjai lettek: Bischitz Lajos, Kern Gusztáv, Kilényi Béla, Kolosvári Lajos, Lichtenstein Boldi­zsár és Ullmann Emil. Végül dr. Grane­r Ernő in­dítványára az igazgatóságnak sikeres működéséért köszönetet szavaztak. Az első viszonylagos takarék- és hitelszövetke­zet ma tartotta évi rendes közgyűlését M­a­k­­­á­r­y Gyula elnöklete alatt. A múlt évi tiszta nyereség 8537 frt 86 krt tett, melyből a törzsbetétek után 6% osztalékot fizetnek. Az első magyar szövő- és kötőgyár részvénytár­saság ma tartotta évi rendes közgyűlését Müller Vilmos elnöklete alatt. A felolvasott jelentés szerint az évi mérleg 3451 frt 15 krnyi nyereménynyel zárult, melyet a tavalyi álhozat 6661 frt 40 krra emel. Az 517 frt 70 kros elővezetésen kívül az egész összeget az igazgatósági jutalék- és tartalékalaphoz csatolják. A tiszavidéki vasúttársaság (felszámolás alatt) ma tartotta közgyűlését Orczy Andor elnöklete alatt. A kormányt Buzetzky Pál min. tanácsos képviselte. Az 1888-ban megejtett sorsolások által a részvénytőke 33.039,225 frt névértékű 12.405 drb részvényre apadt. A jövő évben a társulat végleg fel­oszlik. A társulati sorsjegykölcsön a 819,800 frtos törlesztés után a múlt év végén 13.542,607 frtra csökkent. Az 1000 frtos elsőbbségi kötvényekből pe­­dig 19,417 drb maradt. _______ Fővárosi színházak. Nemzeti színház. Évi bérlet 79. sz. Havi bért. 1. sz. Április 1-én : PRY PÁL. Vigjáték 5 felvonásba!). Irta John Poole, fordította Csiky Gergely. Kezdete 7 órakor. M. kir. operaház. Április 1-én: Zárva. MŰSOR. Kedden, Villars dragonyosai. Bianchi B. k. a. felléptével. Népszínház. Ápril­s 1-én. Uj betanulással és szereposz­tással . A bornevillei harangok. Regényes operette­­ felv. Ze­néjét szerzette R. Planquette. Kezdete 7 órakor. Várszínház. Na­gybérl. 73. sz. Havi bérl. 15. sz. Április 1-én : Észak csillaga. Opera 3 felvonásban. Zenéjét szerzette Meyerbeer. Kezdete 7 órakor. P.N

Next