Pesti Napló esti kiadás, 1889. július (40. évfolyam, 178-208. szám)

1889-07-02 / 179. szám

Trefort emlékünnepélyt rendezett Balassagyar­maton múlt hó 29-én az odavaló iskolák tanítótestü­lete. Az ünnepélyen, mint nekünk írják, jelen volt Pajor István, Komjáthy Anzelm, a megyei s kir. hi­vatalok tiszti kara, a városi elöljáróság, a tanítótes­tület, a dalárda, torna 8 c. tű­zoltóegylet, ipartestület, íjusági egyesület, a regatta klub, stb. Komjáthy díszelnök beszédben emelte ki Trefort érdemeit. Majd Pajor István költeménye került felolvasásra. Végül Druga József életrajzi tanulmányt olvasott fel nagy hatással. A pozsonyi kir. akadémián, mint az igazgatóság lapunknak írja, a most lefolyt tanév első felében 97 joghallgató volt beírva. Nemzetiség szerint volt: magyar 88, német 3, tót 5, szerb 2 hallgató. A má­sodik félévben be volt írva 94 hallgató és pe­dig nemzetiség szerint magyar 85, német 2, szláv 5, szerb 2. Ösztöndijt élvezett 12 hallgató 2541 frtnyi összegben. Az igazgatón kivül 11 rendes és 2 magántanár működött. Az akadémiai könyvtár 13280 kötetből állott. A jogász segélyzőegylet alaptőkéje 18,600 forintnyi értéket képviselt A jövő tanév 1889. évi szeptember 1-én veszi kezdetét. A hazai fürdőkből B­a­l­a­t­o­n-F­ü­­r­e­d­e­n a für­dővendégek száma mióta a­­Kelén® hajó közlekedik, egyre jelentékenyen szaporodik. A legújabb kimuta­tás szerint, a fürdővendégek száma háromszáznyolcz­­vankilencz. — S­z­­­i­á­c­s­o­d, június hó 15-éig három­százhuszonegy, Kor­it­ni­czán, június hó 24-éig százkilenczvennégy, V­ihn­yen junius hó 25 áig háromszázhuszonkilencz, és végül T­r­e­n­c­s­é­n-T­e­p-­­­iezen junius 26-áig ezerötszáztíz fürdővendég for­dult meg. Elpusztult község, V­a­r­a­­­y erdélyi község, a múlt hó 24-én, amíg a község lakossága a brassói or­szágos vásáron volt, néhány ház kivételével telje­sen leégett. A tűz ismeretlen okból déli tizenkét órakor a falu alsó részén ütött ki, s a nagy szél kö­vetkeztében oly gyorsan terjedt, hogy egy félóra múlva már a község legnagyobb része lángba állott. A men­tésre gondolni sem lehetett, s az a néhány ember, aki otthon maradt a vásárról, tehetetlenül nézte, mint ég porrá minden vagyona. Hogy mennyi a kár, azt még most nem tudják. Új halló­készülék. »Nincs többé süketség« — lehet majd mondani, ha igaznak bizonyul az a hír, mely szerint a charkowi egyetemnek egy orvostan­hallgatója oly készüléket talált fel, melynek segélyé­vel a nagyot hallók, sőt még a teljesen süketek is (!) meghallják a hangokat. A készülék, melynek »auditon« a neve, egy övből áll, mely két villamos elemet tar­talmaz és miniatűr­ mikrofonokkal kapcsolatban álló vezetékek által a fülekkel kötik össze. Hír szerint az eredmény, melyet a készülékkel elérhetni bámulatos. Negyedéves sztrájk. Oly sokáig tartó sztrájkra alig volt még példa, a minő a krisztianiai szedőké. Ezek ugyanis egy negyedév előtt kezdtek sztrájkolni s daczára, hogy azóta élénken folynak az alkudozások a szedők és a munkaadók közt, még eddig nem jött létre egyezség. A nyomdákban most csupa külföldi szedő dolgozik. Amerika fölfedezésének emlékünnepe Spanyol­­ország 1892. október havában nagyszerű ünnepélyt rendez Amerika fölfedezésének négyszá­zados évfordulójára. Az ünnepélyre a spa­nyol kormány meg fogja hívni a föld összes kultúr­­népeit.Ez alkalomból nemzetközi pályázatot hirdetnek oly munkára, mely az összes tengeri fölfedezéseket tárgyalja. A legjobb művet 30,000 pesetával (12,000 forint) a második helyen legjobbnak talált pályamun­kát 15,000 pesetával (6,000 forint) jutalmazzák. A pályamunkák spanyol, portugál, franczia, német an­gol vagy olasz nyelven lehetnek írva. A jótékonysági sorsjegyek főnyereményét, mint Temesvárról jelentik, Schaffer Vilmos, a vingai rendőrfőnök nyerte meg. A főnyeremény 60,000 frtot tesz ki. Gyermekszerelem. Bécsben tegnap éjjel egy ti­zennégy éves leány lett öngyilkossá­g szerelemből. Graindl János kávéháztulajdonosnak mostoha lánya, Böhm Erzsébet, ki a minap töltötte be tizennegye­dik évét, szerelmi viszonyba bocsátkozott az egyik pinczérrel s mikor szülei kiadták az utat a csábító­nak, a leány leugrott a harmadik emeletről s ször­nyet halt. Sztrájkoló színészek. Annyira benne van egész Európa a sztrájk lázában, hogy már azt sem találjuk valami különösnek, hogy színészek is »beállítják a munkát.« Ez történt a minap Bergen norvég vá­rosban. Okot a dologra az adott, hogy a színház egyik tagjára oly fegyelmi büntetést szabtak, melyet a többi tagok igazságtalannak találtak s ezért elha­tározták, hogy addig nem játszanak, míg társuk kár­pótlást nem kap. A színházban tehát szünetelnek az előadások. Veszély a marhahúsban. Drezdából jelentik, hogy az elmúlt héten a városhoz közel eső Cotta faluban mintegy 120 ember betegedett meg egy be­teg tehén húsától. Többen nagy kínok közt­ mégis haltak. Az illető mészáros ellen, ki az ártalmas húst kimérte, megindították a vizsgálatot. Tolvaj tanuló. Kosztics Sándor boszniai szüle­tésű, 20 éves kereskedelmi iskolai tanuló, ki négy nap óta időzik a fővárosban, ma délután a Kiskorona­­utczában Stern Ignáczné kezéből egy tizenkét forintot tartalmazó pénztárczát ellopott, de üldözőbe vették és elfogták. Bekísérték a főkapitánysághoz. Balesetek a párisi kiállításon. Az elmúlt héten a párisi kiállítás dán osztályában egy munkás, ki az üvegfedélzeten dolgozott, lezuhant s éppen a látoga­tók tömegébe esett, a­kik közül többen megsérültek. A sebesültek közt van Haika kopenhágai osztrák­lán gyár konzul neje is, ki súlyos betegen fekszik. A kiállítási orvos egy kollegája előtt úgy nyilatkozott, hogy a kiállítás megnyitása óta mintegy 31.000 sze­rencsétlenség történt, melyek közül negyven halálosan végződött. Főváros­ ügyel A Norma­fa telke. A fővárosi tanács Kamer­­tuayer polgármester elnöklete alatt ma tartott ülésén hozzájárult a Norm­a­fa körüli és Sigray Pál tulajdonát képező telek megvételére vonatkozó újabb bizottsági javaslathoz. Áthelyezett igazgatók: Schmidt Gyula és Horváth Sándor elemi iskolai igazgatókat a tanács ma kölcsönösen áthelyezte. A tanács mai ülésén határozatba ment, hogy előterjesztést intéznek a közgyűléshez, hogy a budai dalárda részére jubileuma alkalmával három­száz forint segély szavaztassák meg. Javasolják, hogy a számadásokat felülvizsgáló bizott­ság újjáalakíttassék, és a Rudas-fürdői ven­déglő bérletére új árlejtés h­assék ki. Pártolólag ter­jesztik elő a marhavásártéren emelendő csarnokra vonatkozó pénzügyi és gazdasági bizottsági javasla­tot. Végül az újonan nyitott osztályokhoz több he­lyettes tanítónőt alkalmaztak, Parisba! Egyesek és kisebb társaságok már eddig is nagy számban indultak el Magyarországból Páarisba, hogy a világkiállítást megszemléljék, — de a tömeges ki­rándulások évadja — a mai napon indult meg. Ma egyszerre több külön vonat indult el Budapestről s a vonatok részint egyenesen, részint kerülő utakon Pá­­risba siettek. Rég látott oly élénkséget a magyar államvasutak indóháza s a budai pályaudvar, mint a mai napon. Tömeges bucsuzások jelenetében gyönyör­ködhetett a gyöngéd szivü szemlélő. Délelőtt 11 órakor indultak az első két vona­tok Budapestről Párisba. Az utazást a magyar ál­lamvasutak városi menetjegyirodája rendezte. Össze­sen négyszázötvenen utaztak el, ezek közt százan a fővárosi iparos kör tagjai, kik Ráth Károly elnök vezetése alatt keltek útra. A társaság többi tagjai jobbára földbirtokosok, tanárok, bírák és kereskedők. A vonatok holnap este érkeznek Zürichbe, ott egy napig tartózkodnak. Párisba e hé 5 én délelőtt 10 óra 50 perc­kor érkeznek meg. E kirándulásnál sokkal nagyobb az írók és mű­vészek köre­ által Turinon át rendezett kirándulás, mely ma délután 3 órakor és 3 óra 50 perczkor indult útnak. Mikor a három órai vonat utasai részben sűrű kocsisoron,­részben gyalog átvonultak Budára, az alagúton a kocsik hosszú sorában egy magán­fogat lovai megbokrosodtak. A közönség körében erre roppant rémület támadt s mindenki fejvesztve futott, a merre látott. Szerencsére nagyobb baj nem történt, mert a lovakat, csakhamar meg­állították. Az indóházban óriási közönség nyüzsgött. Min­denfelé sűrü csoportokban állottak az útrakelők és azok, kik búcsúzni jöttek. A pályaudvarban rögtön­zött table d'hote-ot tartottak. Virágokkal díszített óriási asztal köré telepedtek az utasok. Élénk sürgés­forgás uralkodott mindenütt, a­merre a szem nézett, de annyi dolga senkinek sem volt, mint a rendező bizottság fejeinek, Del­inaynak és Solymossinak, kiket ezerféle kérdésekkel ostromoltak mindenfelől s kik emberi erő feletti munkát végeztek, mikor minden hozzájuk intézett kívánságnak eleget igyekeztek tenni. A vonat huszonöt kocsiból állott­, melyek mind­egyike az egyes társaságok számával volt ellátva. Háromnegyed három órakor szállottak be az utasok a vonatba. Az útra kelők közt voltak: Komjáthy Béla, Orbán Balázs, Molnár Antal, Lukács Gyula, Polonyi Géza, Szentkirályi Albert, Törs Kálmán, országgyűlési képviselők, Ábrányi Emil és Helfy Ignácz orsz. képviselők a nejeikkel, Szeremley Lajos kúriai bíró, Kaffka László, Hegyesi Mari, Teleszky Ferencz kar. bíró, Günther Antal, Vándory Gusz­táv, dr. Ottawa Ignácz egyet. tanár, Kenedi Géza, Gyertyánffy István az orsz.paedagógium igazgatója, dr. Ángyán Béla, Bartók Lajos, Vidor Pál és neje, dr. Vá­­rady Antal, Nádai Ferencz, Gyenes László, Gassi Ferencz, Zichy Miklós, Zala György stb. A pálya­udvaron Brahm vasúti igazgató és Burschits állomás­főnök is jelen voltak. Mikor a vonat megindult, a közönség zajos él­jenzésben tört ki, a vonaton levők pedig zsebken­dőikkel integettek búcsút. A második vonat 3 óra 50 perczkor indult el, gyűlési képviselő végezte. Tanuk voltak: Latinovics Albin, Beniczky Ferencz, gróf Bathyány Géza. Az esketés alatt nagy közönség volt a templomban. Melczer Aladár borsodmegyei földbirto­kos, ma délelőtt vezette oltárhoz Hanzély Mar­­g­i­t kisasszonyt, özv. Hanzély Ferenczné földbirtokos és háztulajdonos leányát. Násznagyok voltak: dr. Vay Béla és Bittó István s nyoszolyaleányok: Per­­czel Rózsika és Sczitovszky Lilla. Az esküvő a szer­viták templomában ment végbe s az ifjú pár a dejeuner után a vőlegény falusi birtokára utazott. Móczár Gyula fővárosi fogorvos, ma délelőtt tizenegy órakor az egyetemi templomban örök hűsé­get esküdött Tünkés Aranka bárókisasz­­szonynak. Az esketést Romeiser József prépost­plébános, Kramer Ferencz és Kimer Károly segéd­lelkészek közreműködésével végezte. Tanuk voltak: Hodossy Imre, dr. Barbás József és Szivák Imre or­szággyűlési képviselők, valamint Móczár Andor föld­­birtokos. Nagybaczoni Baló László cs. és kir. tart. hadnagy a m. hó 29-ikén eljegyezte kökényesdi Pap Imre leányát, Ilonát. Helyi­m­­­r­e­se. Megszűnt sztrájk. A reszelővágó segédek sztrájkja mely körülbelül két héten át tartott, tegnap meg­szűnt. A munkások, kiknek száma a fővárosban mindössze alig ötven, három gyárban szüntették volt meg a munkát: Kunzen Frigyes Dessewffy-utcza 22 szám alatti, Seiderheim Richárd Bajnok­ utcza 15. szám alatti és Pán János rákosi gyárában. Legfőbb kívánságuk az volt, hogy a munka ne a régi, hanem az új hosszmérték szerint számíttassék. A sztrájknak a munkásokra nézve annyiban volt eredménye, a­mennyiben kívánságaikat túlnyomó részben teljesítet­ték s béremelést nyertek. Az ipartestület előtt meg­történt a kölcsönös megegyezés s a sztrájkolók újból munkába állottak. A budai reform, templom javára újabban követ­kező adományok folytak be. Persely pénz 20 frt 73 kr. Telki-bányai ref. pap 27 kr. Pédeni 30 kr. Nyüvedi, inaktelki, pusztafaludi egyenkint 50 kr., Főnyi 95 kr. Lengyel István, Gönczy Benő, Terehegyi Elekes Vik­tor, Kriniti László, Vistai, Harkányi, Ordasi, egyen­ként 1 frt. Komjáti 1 frt 10. Varkonyi 1 frt 12. B.-besnyői 1 frt 50 kr. Bihari, szt-monostori, rosdi, kis-paládi, eszényi egyenkint 2 frt, felső ábrányi 2 frt 30. Radoni 2 frt 52. Nagy-szi-péteri 2 frt 70. Ma­­gyari 3 frt. Tur-Terebesi 4 frt 34. Hajdú-hadházi 2 frt 50. Ritook Zs N.-Várad 10 frt. Apácza-szaká­­los ref. egyház 12 frt 36. Balogh Samu ref. pap 14 frt. Szegedi ref. egyh. 15 frt. Ezekkel együtt 46,986 frt 52 van az első hazai takarékpénztárban elhelyezve, értékpapírokban, alapí­tó levelekben és hagyatékban 1210 frt és igy összesen van 48,196 frt 52 kr. Ez összegből 29,414 frt 60 kr, Tisza Kálmánné utján folyt be. Zsebtolvajlás. Szabó László nagykőrösi pallér az éjjel elszundikált a soroksári-utczai Dorner-féle korcsmában s mialatt aludt, zsebéből háromszáz írtját kilopták. Fölismert öngyilkos. Annak a fiatal embernek kilétét, ki múlt hó 26-án a ferenczvárosi pálya­udvarnál a 665. számú robogó vonat elé a vágá­nyokra feküdt s ily borzalmas módon öngyilkossá lett, végre megállapítani sikerült Az öngyilkos Beil Vil­mos, félegyházi születésű, 29 éves nőtlen czipész, ki Szarka Sándor Múzeum­ körúton lakó czipészmester­­nél volt alkalmazva. A múlt hó 24-én tűnt el hazul­ról. Tettének okát nem tudják. Bűnbánó tolvaj Kasza János Jenő, 22 éves lakatos, lakásadójának, Bogyai János lakatosnak, szekrényéből tegnap több ékszert ellopott s még a tegnapi nap folyamán önként jelentkezett, töredelme­sen beismervén tettét. Tö­rvényszéki csarnok. Gyilkos anya. A pestvidéki törvényszék előtt ma kezdték meg Gyukin Zelenka pomázi hajadon bűnügyének tárgyalását. A fiatal nő, ki gyermekét kiéheztetéssel ölte meg, a törvényszék előtt mindent tagad. A tárgyalást folytatják. T­á­v­i­r­a­t­o­k: Wadi-Ha­fa, jul. 2. A Reuter-ü­gynökség jelenti: W­a­d­i­e­r-N­y­u­m­i ütközet,nélkül visszatért Matakába. Brüsszel, jul. 2. (A Pes­ti Napló távirata.) Napoleon Viktor herczeg elnöklete alatt itt nagy bonapartista értekezlet volt,melyen hatvan bonapartista képviselő vett részt. A herczeg egy a francziaországi választókhoz intézendő m­­a­­nifesztumon dolgozik. Károlyváros, jul. 2. (A P­e­s­t­i N­a­p­l­ó t­u­d­ó­­sitójának távirata.) Gróf Khun-Héderváry bán ma folytatta útját, mely Károly­várostól Csabarig fog terjedni és körülbelül nyolcz napot vesz majd igény­be. Gróf Nugent Kosicsban, Türk Ferencz Pokupje-ban, Bunyevácz Vladimir Jaskovoban, Szladovics Mátyás Modruspotok­ban és Vrany­­c­z­a­n­y Emánuel Severinben ünnepélyesen fogadták a bánt, kit Fiume-megyén keresztül Stipe­tics fő­ispán kisér. A szerb király felkenetése. Kraljevácz, jul. 2. S­á­n­d­o­r király teg­nap az ország minden részéből érkezett kül­döttségeket fogadta. Caeak város küldöttségét, Rankó T­a­­­s­i­c­s az ismert radikális vezette, ki beszédében kiemelte, hogy a nemzet Sán­dor királyba veti reményeit és lelkesülten éltette az ifjú királyt. Sándor király vala­mennyi küldöttségnek személyesen vá­laszolt. A küldöttségek tagjainak száma 700-ra rúg. Délután megérkezett Persi­a­n­i orosz követ, ki rendkívül szívélyes fogadtatásban részesült. Persianit­ a város bejáratánál a város küldöttsége fo­gadta és zajos zsi­­ókkal üdvözölte. A kül­döttség egy tagja beszédet tartott melyben ki­fejezést adott az örömnek afelett, hogy a város falai közt mint vendégét üdvözölheti a hatal­mas szláv állam képviselőjét, me­lyet oly sok kap­ocs köt össze Szer­biával. Persiani követ szívélyes szavak­ban mond köszönetet. Persia­ni mindjárt megérkezése után a királyhoz ment, ki igen sziesen fogadta. Este vecser­­nye volt, melyen a király és kísérete a miniszterek, a régensek és az orosz követ vet­tek részt.. A város ismét ki volt világítva s mindenütt népmulatságok voltak. A nagyobb tereken a nép nemzeti tánczát, a kólót járta. A királyt a nép folytonosan lelkesen éltette. A rend példás volt, sehol a legcsekélyebb rendzavarás sem fordult elő. Pétervár, jul. 2. A szerb király mai felkenetése alkalmából a »Journal de St.-Petersbourg« következőleg nyilatkozik: Oroszország sokkal nagyobb érdeklődéssel vi­seltetik a szerb nemzet sorsa iránt, semhogy a fiatal uralkodónak őszintén ne kívánna szerencsét és bol­dogságot. Csatlakozik tehát azon érzelmekhez, melyek óta a király minden alattvalójának szivét eltöltik. Pétervár, jul. 2. A szerb király mai f­öl­­kenetése alkalmából a Kasan-székesegyház­­ban hálaadó isteni t­iszt­elet lesz a szerb követség és a szerb telep részvételével. A pápa, Róma, jul. 2. (A Pest­­i Napló távirata.) A pápánál tartott, titkos konzisztorium alkal­mával a pápa,hir szerint, kijelentette abbeli határozatát, hogy háború esetén a pápai széket, Spanyolor­szágba teszi át, Spanyolországgal eziránt már megtörtént, volna minden meg­állapodás s a pápa maga azért siettetné oly nagyon az ügyet, mert a háború mielőbbi kitörését kikerülhet, el­len­nek tartja. A boulangeisták megbélyegzése. Páris, jul. 2. A kama­ra tegnapi ülésé­nek vége felé a boulangista reggeli la­poknak Ti­rar­d kormányelnök ellen inté­zett támadásai igen heves és izgatott vitára adtak okot, melynek folyamán T­i­r­a­r­d val­ó­tl­an­oknak nyilvánította a neki tu­lajdonított dolgokat. Ugyancsak heves és izgatott vitát keltettek a Rouvierre vonat­kozó korábbi dolgok is. Végül a ház 349 sza­vazattal 16 ellenében elfogadta a napi­rendet, mely szerint a kormány és a k­ö­z­­társaság ellen irányuló gyűlöle­tes és rendszeres rágalmakat megbélyegzendőknek nyilvánítja. Az ülés esti 8 órakor ért véget. Hírek Kopenhágából. Kopenhága, jul. 2. Két német hadihajó, melynek egyikén a császári lobogó volt ki­tűzve, ma reggel 5 és fél órakor, délről jövet Dragör város mellett az amsgeri szigeten el­haladt. Pétervár, jul. 2. A »Grrashdanin« szerint a »Dershava« czári yacht augusztus végén Kopen­h­ágába megy. A sztrájkok. Genua, jul. 2. A szénhordók sztrájkja véget ért, valamennyi munkás megkezdte a munkát.. Brünn, jul. 2. (A Pesti Napló távirata.) Tegnap a délelőtt folyamán egyes gyárakban a mun­kát mégis elkezdték a munkások s általában úgy látszik, hogy már egy-két nap múlva csak a munká­soknak egy része fog sztrájkolni, azaz a mozgalom elveszti általános jellegét. Leginkább ragaszkodnak a sztrájkhoz a vas-és fém­munkások, míg egyes szövőgyárakban valamint a sütő­boltok­ban már rendes medrében folyik a munka. A sütök hetenként egy forinttal magasabb bért kapnak. A sztrájk daczára azonban mindeddig rendzavarás nem történt, a­mi főleg annak köszönhető, hogy a rendőr­ség és a katonaság folytonosan résen áll és szigorúan őrködik. A szövő­munkások tíz órai munkaidőt és a munka­ág szerint húsz vagy harmincz százalék fizetés­­emelést követelnek. A munkaadók és a munkásbizott­­ság közt szakadatlanul folyik az alkudozás. KÖZGAZDASÁG. Esztergom, jul. 2. Esztergom megye mai rend­kívüli közgyűlése Majláth gróf főispáni elnöklete alatt az esztergom-füzitői vasút létesíté­sére végleg 100,000 frtot szavazott meg. Ipar és kereskedelem Elsőbbségi kölcsönök felmondása. A hivatalos lap mai számában foglalt hirdetések szerint W­e­­k­e­r­l­e pénzügyminiszter az 1888. évi XXXII. tcz. értelmében felmondja: az 1872. évi t­i­s­z­a­v­i­d­é­k­i vasúti 5°/0-ás elsőbbségi kölcsön meg ki nem sor­solt kötvényeit november 1-én; az 1871. évi XLV. tcz. alapján kibocsátott 5°/0-os 30,000.000 frtos kölcsön még ki nem sorsolt kötvényeit október 1-én ; az 1874. évi I. tcz. alapján kibo­csátott 1873. évi m. keleti vasúti 5°/0-os II. kibocsátású 30,000 00 frtos kölcsön még ki nem sorsolt kötvényeit j­a­n­u­á­r 2-án és az 1869. évi m. keleti vasúti 5°/0-os elsőbbségi kölcsönnek még ki nem sorsolt 5°/0-os kötvényeit január 2-án leendő visszafizetésre. A felmondott kötvények kama­tozása a visszafizetésre kitűzött napon szűnik meg és a tőkeérték ugyanazokon a helyeken fizettetik vizs­sza, a­melyeken a kölcsönök kisorsolt kötvényeit ez ideig beváltották. A pénzügyi közigazgatás reformjára nézve a hivatalos lap mai száma a pénzü­gyminiszter követ­kező hirdetését teszi közé: A pénzügyi közigazgatás szervezetének változ­tatásáról szóló 1889: XXVIII. t.-czikk ő Felsége által junius 26-án szentesittetvén, e törvény 41. §-a értelmében a m. kir. belügyminiszterrel és Horvát- Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg ezen­nel közhírré teszem, hogy e törvény határozmányait a magyar korona országainak egész területén augusz­tus 1-t­ő­l kezdve életbe léptetem. A m. kir. államvasutak kimutatása az 1889. évi 25-dik heti bevételekről a következő adatokat tartalmazza: Junius hó 18 tól junius hó 24-ig. Szállított mennyiség: utasok száma 126.675, ára 154.746 tonna, bevételek 1889-ben 748.066 frt, az 1888. év hasonló időszakában 78­­.428 frt, kevesebb 41,362 frt. Január hó 1-től június 17-ig. Szállított, mennyiség: utasok száma 2,530.267, áru 3,477.190 tonna, bevétel 1889-ben 16,378.510 frt, az 1888. hasonló időszaká­ban 16,387.510 frt, kevesebb 9.261 frt. Január hó 1-től jú­nius 24-ig összesen : Szállított mennyiség : utasok száma 2,656.982, áru 3,631 936 tonna, bevétel 1889-ben 17,126.325 frt, az 1888. év hasonló időszakában 17,176.938 frt, tévé­sérül 50.613 frt. A kiadótul*.jdo»o* AOHMi­m irodalmi s nyomási r. társulat betűivel, Budapest, barátok-tara, Athenaeum-építisd. Eljegyzések, esküvők. Justh Ferencz földbirtokos, Justh Kál­mán főispán és neje, Beniczky Sarolta fia, az egyetemi templomban ma délelőtt tiz órakor vezette oltárhoz Batthyány Mária grófnőt, Bathyány László gróf és neje, Latinovits Mária leányát. Az egyetemi templom délszaki növényekkel pazarul fel volt dí­szítve s értékes szőnyegek vezettek a főoltárhoz. Az­­ esketést Latinovics Gábor, szent-jobbi apát, ország A lindepeat­­ gationatizsdérfíl. Búzát ma jól és jobbára nagyobb tételekben kínáltak. Az irányzat emelkedő, a vételkedv élénk és kedvező volt és mintegy 35,000 mm. kelt el 10 krral magasabb árakon. Más magvakban szilárd ára­kon gyér volt a forgalom. el 1 k « ) t : ÜSs/jas* : tiez&vidéki' 5300 mm. 80 k. 8 frt 10 kr, 500 u;m. 80 k. 7 frt 95 kr, 500 mm. 80 k. 7 frt 00 kr, 1100 mm. 79 5 k. 7 frt 95 kr, 800 mm. 79 k. 7 frt 90 kr, 200 mm. 79 k. 7 frt 70 kr, 600 mm, 77'4 k. 7 frt 71 kr, időre. Pe­tér megyei: 600 mm. 79­5 k. 7 frt 85 kr, időre. Zombori: 2200 mm. 776 k. 7 frt 80 kr, időre. Bánáti: 2300 mm. 79 k. 7 frt 75 kr, időre. Aradi: 8000 mm. 80 k. 8 frt 05 kr, időre. Marosi: 1500 mm. 81 k. 8 frt — kr, időre. Bácskai: 200 mm. 78­5 k. 7 frt 80 kr, időre. A határidő-üzletben nagyon élénk forgalom mellett a délelőtti jegyzések a következők : Búza őszre 7.81—8.-----7.96, tengeri jul —aug.-ra 4.61—4.66, aug.—szept.-re 4.76, u. 5.09 — 5.12, sab őszre 5.73-5.76. A déli tőzsde zárlatai pisáig: Butt őssre 7.96 pénz, 7.98 áru ; t a n g u r i jul.— aug.-ra 4.67 pénz, 4.67 áru ; aug. - szept.-re 4.78 pénz, 4.80 áru ; uj 5.10 pénz, 5.12 áru ; zan őszre 6.75 pénz, 5.77 áru ; bánosztarepere aug.—szept.-re 16 25 pénz, 16,60 áru. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti tem­énytőzsdéről. Terményekben gyönge volt a forgalom és az á­ak változatlanok maradtak. Disznózsír és szalonna szilárdak. Szerb szilva, szokv. okt.—nov.-re 6.50, boszniai szokv. 6.75 írttal kelt. Szlavóniai szilvaiz 16.50—16.75 írttal zárult. Heremagvak közül vörös luezerna zárlata : 52.­ pénz, 56.- áru. A budapesti értéktrnesderól. A tőzsde ma meglehetősen kedvetlen magatar­tást követett. Az üzérkedés realizáló hajlamot muta­tott a­mi az árfolyamok némi hanyatlását­ okozta. A játékpapirok jegyzései különösen a déli tőzsdén gyön­gültek. Valuták és külföldi váltók gyöngültek. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitel­­részvény: 301.—, magyar aranyjáradék: 100.50. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra : 2.50— 3.—, 8 napra: 5.50 6.—, egy hóra : 11.-----12.— írt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az elő tőzsdén hanyatló irányzat mellett o­sztr hitelrészvény 302 40 írton, magyar ar­anyjáradék 100.65 írton, magyar papirárad­ék 95.20—95.30 írton került for­galomba. A déli tőzsdén magyar 4 gzáz, aranyjáradék 100.60—100.50 írton, magyar papirjáradék 95.20— 95.10 írton, magy­ar t. hitelbank 314 írton, magyar jelz. hitel­bank II. kib. id. elism. 141 írton, Pannonia-malom 730 írton, Drasche-gyár 320—320.60 írton, rima-murányi vas­mű 122.60 írton, magyar föld.papirérték 40/s száz, 101 írton köttetett. Mai hivatalos árfolyam. Államadósság. Magy. Bíaoart. 4»/,-os ICO 50 Egyes, kiamadósság papirjáradt. IV.ob 9510 febr. és súg. -l*/,»*/. 88.75 M. vasúti k. 120 frt­o. Egyes, adósa, ez. k. é. (300 fos) 5*/t-os — jan.-jul. 4*/u/# 64 75 M. vasúti k. 120 frtos Egyes, adósa, ez. k. darabokban 5*/*-os — ápril-okt. 4'/n'/. 84 75 M. 1869. keleti v. áll. Szőlödézsmav. k. (100 kötv. (elsöbbs.) 5*/« ICO.— frt) 5*/. 100— M. 1878. kel. v. av. v. Oszt?, aranyjár. 4*1, 109 ez. (elsőbb.) 6*/. — Osztr .­aninár. 6*/, 99.60 Magy. 1876. keleti v. Oszt?. adósts*0 1664. aranyban 5*/» 112 - 250 frt p. 4«/, 132— 1889.1. k. adóm. m. k. áll. Osztr. adósság lb.Hi. vas. köles. ar. 4‘/10/» 116.— 500 frt 5*/, 140— M. nyer. köles, 100 frt. 140.— Osztr. adósság 1900. * » » 50 » 189.60 100 frt 6*/, 144 50 Tiszai, és­szeg. köl. 4*/a 126 — Osztr. adósság 1964. M.kir.4*/» adóm.Magyar­ 100 frt 1­1 — orsz. földt. k. i. j. 8).— Osztr. adósság 1664. M. földteherm. k. 6*/. 106.— 60 frt 17­­.— Ugyanaz 1867. zár. 5s/a 106.— A terves-bégavöl. vie- M. földt. k. temesi 6*/. 106.— szab. társ. 5'/» 98 — M földteher. cOi. Psstv. k. 1870, 8*/. 1 4 60 zár.-k 1 í'V. 105.— Psstv. k. 1871.6*/. 106.50 M. földt. k. erdélyi 6*/» 106.— Budapest főv. köl, M. úrbéri válts. kötv. 1680. 6*/. k. 10­25 (100 frtos) 5*/» 1­8­60 Szerb nyer, 8*/» 31 5 J Egyes, adósa. 4*/.,*/. 83.75 Béea v. ny. k. 1874. — Kátrozyak. a) Bankok. Magyar-gat. v. 6*/. 192.— Angol-osztrák bank. — nyugati v. 6*. 183.— Bpesti bankegyes. 117.­ 4járm. sóv. r. t. e. r. 97.­Bpssti k. és iparinak 53 — O.­magy. áll vasút 6*/. 230.60 N­ ált. hitelb. 813 60 Pécs-barosi v. 5®/. 194.— M. jelz. hitelbank Tiszavidéki v. 6*/. Ugyanaz II. kib. 140.75 Dunagőzh.­tára, 6*/. 885.— M. lesz. és pv. b. 103.60 Pesti közúti vp. 429.— M. orsz. bank ?,-r. — Pesti k. v. élv.­­, 22 Osztr. hitelint. 301.— , „ . , . Oszt.-magy. bank 906 - e) Tak.-pt*Mrak. 1. m. iparbank. *62 - Hpeat Hr. ke r. 105.— Pesti m­. ker. b. 723.- Orsz. közp. 485.­Bzisseki hitelbank — • Pesti hazár • 8876.— Union bank hgycs. bp. főv 460.­ M. felt. takarék«. 101­60 b) But. tar*z*dlgok f) Kü­lönf&e »d&n­a&A. Bécsi «ízt. társ. 185­ ,, Bécsi életjár. b. int. 270— ihi -Első m. ált. b. t. 3200 — Ált. W^g. k. t. «~ Fonóiért? pesti b. i. C4 - “ Magy.-franczia b. t. 30— £ Pannónia vb. i. 1025.­ ^könyvnyomda 1065— P&n&s­u nye­r, t* 186 — a) Fiúra. r. m. rízsh. gy. 990*— Concordia m. 437— Danz v. ö. és ggy. 1165. ~ Első bpesti m­. 875 — Gsebwisch argy. 882 — Erzsébet m. 261. - Gyapju-mosó 248— Henger m. 690 - Keresk. épölet 700— Lujza tuajom 216— Kőszénb. tBrasobsj 320— Molnárok és a. m. 890— 9.-tarjáni katb. 800 -Pannonia m. 733— Köztégl. gy. köth. 278-Victoria m. 150— Tégla- és mészégető 148 -, Magy. fegyver gyár 168 -d) Kosteb.­eufeul Nemz. wagg. k. 70— »Adria« m. t. h. t. 108— Rimesn.-a.­tarj. ’ 121 50 Alföld-fiumei v. 6«/. 208— Schlick vascat. 197— Bpest-pécsi v. r. t. 6*/. 206— Serfön­de, I. m. 840 — Bpest-Bzi-Lőrinch u. —,— Sertésző­iklő 810 — » » eía. r. —— Spod. « csoctliast gy 184 — Déli vaaut 6*/» 120 — SsálLiia r.-t. 117 — Észak-keleti V. 187—J Szeg, szgy. és fia r. t. —— Erdélyi vasút 6*/. 200.601 Török dohány e. á. t. 110— Kassa-érdeb. v. 4«/« 157—Jáj-Antal v. ttv.-gy. r.t. 456. -M. földk. int.6V. 101 25 Pesti m. kwr. fe.a*/. Hl -Ugyanaz 4*/» .p. 100 76 »­­ » * 4'/­*/» 160. — » 4*/»*/» 96 90 Bpesti is. k. b. kk. 4*/» 101 — » v. ez. 5•/ 123 — iAlbina« t. s. b. i. 6*/» 101 — M. "elf.ál­.gb. 6*/.a/« 108,— ► » » » » 6*/. 98 60 » » 5*/• 0­­­26 Nagyse. föld. ■/•'/» 101,— » » 4'/,4/, 99.75 »' » 6*/­ 101,76 M. orsz. közp. tkp.4'/, 98.50 » — 8»/. 103 75 Kisb. o. földh. i. 6*/»*/. 102 60 * felt. takp. 6*/« 102 — » * » 6•/, 101.26 M. jelzb. ny. k, k. 109— Ossz.-inagy. b. 4*/«*/« 102 50 » — nyer, jegy. 17,— » » » 4*/» 500.60 Oszt. f. i. a, k. k. a“/a 109.60 » » 60 év. 4*1, 100,60 Osztr. f. int. disk. k, 3°/0 18— Pesti m­. kér. b. 6‘/t U l ~ Pesti hazai e. tp. 5% 101 60 » * * »61/»*/» Hl — » » » » 4*/**/» 99.60 ElsStblijak Alföldi vasút 5«/. 100.— M, nyug. vp. 5“/. 101 — » » 1874. b‘U 100— » » 1874. kib. 6*/. S00.6U .Bp. közúti vasut 4,/,,/t 97— M, vasut sis, köles. bér. Báttaez.-d.-z. v. 6*/. 100— ezér. ar. 5*/. 118.60 Bpesti láncshid 6*/• 103— * » * 4*/.*/• 115.25 Bpest-pécai vasút 5*/. —— r. erdélyi vasút 6*/» 100.— Ejszakb. vas­t 6*/1­09.751 Kassa-o’db. r. ez. 5*/. 1.01.60­­ » ar. E*/s —— » eperj.-tarn. v. m­. » » ar. 0*/» —— r.­ ez. 6*/. lül 25 Lloyd-épÜlet. 5*/» 99.60 Klassa-odb. v. (vart. », Magy.gal. -vasút 100— 1879. kib. 6*/, 101 60 Victoria malom. e. k, — Tissav, v&snt 5*/, 100 50 Osztr. hitelintézet 182.— j Osz.t. vill. kor. sorsj 18 60 Magy. vör. ker. sorai — —­­Olasz . » » 1.6 75 Os. k. sitany (vart.) 5 60120 frankos arany 9 41 » * » (körm.) 5,68 1 20 márka 1160 O.­magy. 8 frtos ar 9.41 jNémet Mr. bj. UXi ut. 58— Vfenék irfilysma. HMTM.) Pária 100 frank 4/20 Séta. bp, 100 bir, vx. 58.06 Svájcai piaczok lan frk. 47 10 Rioflterd. 100 boll. frt 98.40 London 10 fm start. 116 90 A bécsi értékrözsilérSI. — Julius 2. — E 1­8 t ö z s d e. , Megnyitás. Oszt. hitelint. részv. 302—­ Osztr. hitel-részv. 802.28 Unio-bank-részvény 226.60 Unió-bank-részvény — 20 frankos arany 9­41 Vb ' 20 frankos arany 9.41 Vs Magyar hitelrészvény 813.60 Magy. jelz. hitalb.-r. —— 5°/6 magyar papir-jár. 95.­­ Magy. orsz. bank r. — — Angol-osztr.-bank­ r. 123.76 Magyar hitelb.-réte*. —.— Déli vasúti részvény 120.50 4®/o magy. arany jár. 100,55 Osztr. államvasuti r. 231.50 M. leszám. és váltób.-r —— 4°/o magyar arany­ jár. 109.60 — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Julius 2. — Árverések Budapesten. Kerepesi­­ út 70. julius 11. Fischer Emma ingós 850 frt 70 kr. —­ Perencz­­tér 5. julius 2. Halász Miksa ingós. 322 frt 69 kr. — Be­ek­­utcza 4. julius 9. Faludi Ágoston ingós 418 frt. Árverések a vidéken. M­kola, julius 12. Tóth Lajos ingós. 2179 frt. — Técső, julius 9. Racz Jó­­zsefné ingás, 2749 frt 88 kr. Színházak, ma, juliua 2-án: Városligeti nyári színház: A sárga csikó. (A népszínház több elsőrendű tagjának közreműködésével.) — Budai szín­kör: Királyfogás. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. A helyi díjszabás II rész­e a füzetének e hó­­­sejével kilátásba helyezett érvénybe léptetése egyrészt a társa­sági osztrák hálózat bécs-marcheggi­­Marchegget kivével valamint a schwechat-mannersdorfi és 1. m. Fruck-hain­­burgi helyiérdekű vasutak beleértésével a bécs-1. m. brucki vonal állomásai és másrészt a társasági magyar háló­zat állomásai között való forgalomban, csak e hó 10-ével történik. Nyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáén nem felelős a szerkesztőség). Tti­valliimiAk­at hódoló feliratokat és VlOWaiMUUlUlkal, díszpolgári okleveleket úgy ölelő, mint fényes kiállításban, művészi kivitelben késett MORZSÁNYI JÓZSEF diszműves, Budapest, Kigyó-utcza 8. (1669) írttól írtig Buta uj bánsági................. 77-81kig —.— — — » » tiszavidéki .... 78—81 » 7.70 7.90 » » pestvidéki .... 78-81 » 765 7'85 » » fehérmegyei ... 78-81 » 7.70 7.90 » » bácskai.. 78 81 » 7.70 7.90 » » északmagyarorsz. 78—81 » — - .— Hose» .................................... 70-72 » 6.- 6 29 Árpa » takarmány .... 60 - 62 » - —— » » égetni való .... 62—64 » —— --------­» » serfőzdei 64—66 * —.— —.— Zab »................................... 39-41 » 5.50 5.90 Tengeri uj bánsági. 75 » 4.65 4.70 » » másnemű............... 73 » 4.45 4.60 Köles »................................... — » 4.80 5.40

Next