Pesti Napló, 1889. augusztus (40. évfolyam, 209-239. szám)
1889-08-01 / 209. szám
Budapestet Bécscsel összeköti és fővárosunk és környéke közt fennáll: már eddig is nagyon jutányosak voltak e menetárak, úgy hogy a zónarendszer által létesített abszolút olcsóság a jelzett két irányban viszonylag nem nyilvánult egész teljességében, így vindikálta magának a szabály jogát a kivétel. A budapest-bécsi menetárat a tulajdonképpeninél egy zónával kisebb távolság szerint szabták meg , a fővárosnak a környékkel való forgalmát pedig további mértékben tetemesen leszállították. A végérvényes díjszabás már közkézen is forog, a közönség előtt tehát ismeretes. Nagyon sokat várunk a derék rendszertől. Kinek utaznia érdemes, de akit különösen az ország távoli pontjaiban a magas menetárak ezideig az utazástól visszatartottak , most már szerfölött olcsón használhatja a vasutat. És a kire nézve az utazás drága paszszió lett volna, de kedvtelésből olcsón szívesen utaznék : most nyitva áll előtte a pálya. Ez a reform értékének két sarkpontja: lehetővé, könnyűvé, sőt majdan természetszerű szükségességgé teszi az utazást arra nézve is, akinek hasznos és arra is, akinek kívánatos. Mivel a nemzet nincs olyan egy sem, melynek tagjai oly keveset utaznának, mint a magyarság. És ami nagyon aggasztó jelenség volt : az utasok száma évről évre apadt néhány esztendő óta, így a magyar kir. államvasutakon 1884-ben 5,950.292, 1885- ben 6,644.976, 1886-ban 6,201.080,1887-ben pedig már csak 5,422.444 katonai és polgári utas közlekedett. És míg 1886-ban a polgári utasok száma 5,916.856-ot tett, addig 1887- ben már 5,088.770-re sülyedt. Ha a Magyarországon közlekedő összes vasutak eddigi személyforgalmának statisztikáját vizsgáljuk , nagyon leverő eredményhez kell jutnunk. Mert még az a statisztikai munkákban foglalt általános feltevés sem mutatkozik igaznak, hogy Magyarországon minden emberre egy utazás jut évenkint a közlekedett személyek számából. Mindössze az 1885-ik év volt az egyetlen olyan esztendő, melyben körülbelül minden főre esik egy út. Minden más évben csak tört számmal lehet a kvótát kifejezni, holott mindig figyelembe veendő még az is, hogy a közlekedett személyek forgalmából jelentékeny kontingens esik ama katonai szállításokra, melyek gyakorlatok, áthelyezések alkalmából történvén, gazdasági és társadalmi szempontból egészen más vonalba esnek. Előrelátni még egy nappal sem lehet, de amennyire az emberi számítás a dolgok várható következményeit mérlegelni tudja , lehetetlennek látszik, hogy a forgalom legalább annyira ne gyarapodjék, hogy — mint Ausztriában — minden főre legalább két utazás essék. De többel kell gyarapodnia. Hisz kétségtelen, hogy Kolozsvárról, Maros- Vásárhelyről, Brassóból, Nagy-Szebenből, Felső-Magyarországból, továbbá Zágrábból, Fiuméból stb. a kolosszális mértékben megolcsóbbodott díjtételek következtében tetemes lesz a személyforgalom Budapest és az ország más városai felé, melyeket ez ideig elzárt a kevésbbé tehetősek elől a távolság, amely lényegében továbbra is megmarad, de hatásában létezni megszűnik. Bizonyos az is, hogy a személyforgalom emelkedni fog a közép és kisebb távolságoknál is, melyek közt a forgalom már most sem jelentéktelen, de még gyarapodnia kell, mert hiszen az ármérséklés még e viszonylatokban is tetemes. De ha ezeknél az utasok szaporodásának nem is lesz oly spontán nyilvánulása , annál nagyobbnak ígérkezik a hatás az állomások egymás közt való szomszédos (10 kros) forgalmában. Ez avatja a vasutat az alsó néposztályok, a szegény parasztság áldásává. Fölöslegével a tenyésztésből, a kerti gazdaságból, a házi iparból a szomszéd városba mennie most már lehető és érdemes. Ezért és ezáltal fog a vidékközi forgalom eddig nem sejthetett mértékben emelkedni, előmozdítva a reform pénzügyi sikerét is. A kereskedelem szempontjából a zónarendszer a legbiztatóbb reményekkel kecsegtet. Az utazások számának gyarapodásával egy vonalban emelkedni fog az összeköttetések száma. Termelők, iparosok, kereskedők sűrűbben fognak találkozni. Ismerkedni fognak és növekszik bizalmuk. Különösen a tulajdonképpeni áruüzletben a vidéki cégek maguk fogják felkereshetni a főváros nagykereskedőit és gyárosait. Nem szorulnak az utazók közvetítésére; az olcsóság módot ad a személyes vásárlásra. Több lesz tehát a szolid vétel és kevesebb a bukás. A vasúti kocsik meg fognak telni és a vonatok, mozdonyok nem fognak közlekedni csak azért, hogy önsúlyukat czipeljék. Az 1887-ik évben a m. kir. államvasutak vonalain az első kocsiosztályban mindössze 111.965, a másodikban pedig 1.177.719 utas közlekedett drágán, — de kényelmesen. Most ez a kényelem talán leszáll a helyes mértékre, mert olcsó pénzen — hiszszük legalább — megtelnek a kocsik. Megtelnek pedig a társadalom különböző rétegeiből. Azokból is tehát, melyek ezideig a magasabb díjtételek mellett nem igen utazhattak e kocsiosztályokban. A zónatarifa tehát elegyíti a társadalom különböző elemeit, összehozza, asszimilálja őket és így határozottan demokratikus. Ebben nyilvánul második nagy társadalmi jelentősége. Kétségtelen, hogy kezelés-technikai szempontból a zónarendszer — bár öszszébbvonja, sőt minimumra redukálja a menetárak számát — eleinte elég nehézséggel fog járni. De néhány heti gyakorlat simává és folyamatossá fogja tenni a rendszer egész mechanizmusát a közönségre és a vasúti személyzetre nézve egyaránt. Mindössze az ellenőrzés szempontjából kiván a zónadíjszabás nagyobb körültekintést és éberséget, de mint a m. kir. államvasutak igazgatóságának e tárgyban kiadott hirdetése bizonyítja, az adminisztrációnak sikerült megtalálnia az eredményes kontrol módjait. De a nagyszabású reformmal szemben mind e nehézségek huszadrendű kérdések. Fontosabb már az, hogy hovatovább egyéb intézményeink is odafejlődjenek, hogy támogassák és hatályossá tegyék a zónarendszerben rejlő előnyöket. Ez irányban első tekintetünk Budapest fővárosra esik. Az új díjszabás rendszerének jellemzetes vonása, hogy kiváló figyelemmel van a főváros látogatottságának előmozdítására. A czél felé a legbiztosabban és elsősorban az olcsósággal siet, de nagyon jó úton jár azzal az intézkedéssel is, hogy minden oly útnál, mely Budapestet keresztül szeli, a zónadíjszabás a fővárosnál megszakad, illetőleg újból kezdődik. Itt tehát megállapodnak az utasok. Idáig váltják a jegyet, ha útjük folyamán a fővárost érinteniök kell, mert innen kezdve a rendeltetési állomásig újból kezdődik a számítás. Már e réren is sokan fognak megállapodni Budapesten. Általában tehát az egész rendszer eredménye gyanánt Budapest idegenforgalmának tetemes emelkedése remélhető. Ám nem elég az idegenek vonzására a vasúti menetárak olcsósága. Látszólag talán alárendelt, de a lényeg dolgában határozottan jelentős a bérkocsi-díjszabás. A vasúti állomástól bármely szállóig annyit fizet az utas, amennyiért Budapestre jöhet öt zóna távolságáról. E visszásság megszüntetéséről a hatóságnak gondoskodnia kell. Élénken érzett szükség továbbá, hogy a szállodai lakbérek is apasztalsanak, hogy az itt tartózkodás olcsóvá és a kevésbbé jómódúak számára is lehetővé váljék. Valamint általában szükséges az, hogy a fővárosban intézkedések történjenek arra nézve, hogy minden oly arányban váljék jutányosabbá, amilyenben olcsóbbodnia kell ahhoz, hogy a vasúti menetárak alacsonysága félrendszabálynak ne bizonyuljon. Különben a teendőkre majd megtanít a tapasztalás, melyet hasznára kell fordítania minden vezető faktornak a kormány és a főváros körében egyaránt. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, auguszus 1. Az igazságügyminiszter fogad. d. u. 4. A honvédelmi miniszter fogad d. u. 1—2. A vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad déli 12— d. u. 1 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2. Nemzeti múzeum, term. és néprajzi tár i. e. 9— d. u. 1 óráig. Többi tárai megtekinthetők 50 kr beléptidíj mellett. Nyilvános könyvtárak zárva vannak. A Margitszigeten népzene. Kedd, csütörtök, szombat, vasárnap és ünnepnapokon katona-hangverseny. Hajó-közlekedés félóránként. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránként ; az Eötvös-nyaralóban czigányzene. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 80 kr. — jul. 31. Személyi hírek. Stefánia özvegy trónörökösné, mint egy bécsi táviratunk jelenti, ma elutazott Ostendébe. — Gróf Kimen-Héderváry horvát bán tegnap Zágrábból Bécsbe érkezett. —Gróf Károlyi Alajos tegnap Bécsből rövid ott tartózkodása után Stomfára utazott. — Dr. Hajnik Imre a budapesti tudományegyetem volt rektora B.Füredről tegnap visszaérkezett a fővárosba. — Dr. Klinger István az egyetem ezidei rektora Gasteinba utazott fürdőkurára. — Dr. Morelli Károly, a Rókus-kórház II. gégészeti osztályának főorvosa szabadságidejéről, melyet külföldön töltött, ma visszaérkezett a fővárosba. — Dr. Müller Kálmán egyetemi tanár s a Rókus-kórház igazgatója, ma reggel tért vissza külföldi szabadságútjáról a fővárosba és holnap már átveszi hivatalának vezetését. Vizsgázó föherczegek. Mint lapunknak Alcsuthról sürgönyzik, József főherczeg fiai, József Ágost és László föherczegek ma vizsgát tettek, még pedig fényes eredménynyel. József Ágost a hetedik, László a negyedik gimnáziális osztály tárgyaiból vizsgázott. A vizsgálaton jelen voltak : József főherczeg és neje Klotild főherczegné, Mária Dorottya és Margit főherczegnők, Vaszary Kolos pannonhalmi főapát, Haldházy János apátkanonok, a főherczegek nevelője, Francsics Norbert győri főgimnáziumi igazgató, Köppl Károly, Maratin Gotthard, Hunfalvi Bónis és Pacher Donát tanárok. A vizsgálat a szentlélek segélyül hívása után délelőtt kilencz órakor kezdődött s tizenkét órakor ért véget. Végül József Ágost főherczeg Eötvös »Bucsu«-ját s Schiller »Der Graf von Habsburg« czimü költeményét szavalta el, László főherczeg Arany »Todi«-jából, s Uhland költeményeiből szavalt. Albrecht főherczeg rosszulléte, mint Nagy- Szebenből távirják, még folyton tart. A csapatok ma kivonultak, de a főherczeg egy-két napig még aligha gondolhat rá, hogy a szemlén megjelenhessen. Délelőtt tizenegy órakor a főherczeg elhagyta ágyát, de szobájában maradt. A nagy díszlakomát ma is el kellett halasztani. A főherczeg rosszullétét meghűlés okozta, melyet a Károlyfehérvárról Nagy-Szebenbe való hat órai utazás alkalmával szerzett, melyet nyitott kocsiban tett meg. Dr. Hub, a főherczeg törzsorvosa ápolja a beteget. — A főherczeg erdélyi tartózkodásáról még a következő részleteket jelentik : Mikor a főherczeg a kolozsvári Hungária-szállodába jött és a lépcsőházat déli növényekkel díszítve találta, ezeket azonnal eltávolíttatta s kijelentette, hogy az éttermet sem szabad fölösleges diszszel ellátni. Délután a sétatérre ment, ahol zenekar játszott az ő tiszteletére. A nagy számmal megjelent tiszteket a főherczeg maga köré gyűjtötte és kedélyesen társalgott velük. Mikor megtudta, hogy Kotova alezredes, ki pár hét előtt lábát törte, ma hagyta el szobáját először, oda sietett hozzá, barátságosan kezet fogott vele s egy negyedóránál tovább társalgott vele. A sétatéren feltűnt Albrecht főherczegnek egy tetszelgő uracs, ki folyton előtte sétált le s föl. Végre a főherherczeg környezetéhez fordult és tréfásan kérdezte : »Ugyan ki ez a »g i g e r !«, annyit sétál itt előtteöl, hogy az éjjel még a koczkás kabátjáról fogok álmodni !« — A főherczeg Nagy-Szebent augusztus 2-ikán hagyja el és Brassóba utazik. Szatmár és Nagy Károly. Szatmár megye székhelyének Nagy-Károlyból Szatmárig a leendő áttétele tárgyában, mint lapunknak Szatmárról távírják, ma rendkívül népes értekezletet tartottak, hogy a városháza nagyterme szűk volt a közönség befogadására. Nagy László, a tanácskozás jegyzője felolvasta a bizottság által készített terjedelmes memorandumot, melyben indokolva van, hogy a megye székhelyének áthelyezése Szatmárra múlhatatlanul szükséges; a késedelem csak a lethargiát növelné a megyei élet iránt. Az értekezlet a memorandumot egyhangúlag elfogadta és annak a minisztériumhoz leendő átadásával egy, az értekezlet által nyomban megválasztott száztagú küldöttséget bízott meg. Az értekezlet ama reményének adott kifejezést, hogy a kormány Szatmár megye sérelmét gyökeresen orvosolni fogja azáltal, hogy a vármegye székhelyét, valamint a pénzügyigazgatóságot Szatmárra fogja áttétetni. A Kossuth-ünnepély. A Kossuth ünnepély intéző bizottsága pénteken este 8 órakor ülést tart irodájában (Vas utcza 11.) s az eljárt albizottságok majd jelentést tesznek működésük eredményéről. Ugyanekkor fogják a Kossuth-ünnepély részletes programmját is megállapítani. — A buda-ó-budai és budapesti 1848—49-ks honvédegyletek legutóbbi választmányi ülésükön elhatározták, hogy csatlakoznak az országos bizottsághoz és 25 én, vasárnap délután rendezendő ünnepen testületileg vesznek részt. Ezenkívül a maguk körében is rendeznek ünnepet, melynek előkészítésére Morzsányi Sándor elnöklete alatt 12 tagú bizottságot küldenek ki. A honvédek ünnepe 24-én este 7 órakor lesz Budán, az I. kerületi 4. szám alatt lévő Kepper-féle vendéglőben. Bombelles gróf holttestét, mint egy bécsi táviratunk jelenti, ma szentelték be. A beszerelésnél jelen voltak Sterneck b. tengernagy, a főudvarmesteri hivatal képviselője, Giest báró százados, ő Felsége segédtisztje, Chotek grófnő udvarhölgy stb. A temetés augusztus 3-án lesz Varasd megyében. Eskületétel. A tudományegyetem tanácsa előtt ma tették le a hivatalos esküt dr. Simonyi Zsigmond a magyar nyelvtudomány és dr. Kétfy Károly a II. belgyógyászati tanszék most kinevezett nyilvános rendes tanárai. Thömmel báróról, aki már a közelebbi napokban neveztetik ki belgrádi osztrák-i magyar követté, érdekesnek tartjuk a következő adatokat közölni: Thömmel Gusztáv báró körülbelül ötvennegyedik évében van, nagyszombati születésű és világot járt férfiú. Az 1866-ik év után több évig a cs. kir. katonai irodában működött . 1869-ben a dalmácziai lázadás alkalmával Cattaroba küldetett katonai tudósítónak, és széleskörű nyelvismereteivel csakhamar magára vonta a katonai körök figyelmét. A szláv nyelveket szóban és írásban tökéletesen leírván, később gyakran járt különböző küldetésekben a Balkánfélszigeten. 1871-ben őrnaggyá, 1876-ban alezredessé léptették elő. Az okkupáczió alatt kapta a Lipót-rend lovagkeresztjét; a harmadik osztályú vaskorona-rendet már 1866-ban megszerezte mint százados. 1878-ban ezredesi rangra emelkedett. Egy évvel később a montenegrói udvarhoz miniszterrezidensnek nevezték ki. Mint ilyen fontos szerepet játszott a boszniai és herczegovinai lázadásoknál. 1883- ban hagyta el cettinjei állását, mely alkalommal a király a Szt. István-rend lovagkeresztjét adományozta neki, a minek alapján a bárói rangot is megkapta. Bár rendelkezési állapotban volt, 1884-ben sor szerint vezérőrnaggyá lépett elő. Az utóbbi években hosszú utazásokat tett, melyekből visszatérve, tavaly követté nevezték ki a persa udvarhoz s ez állásából hívták nemrég vissza, hogy a szerb udvarnál foglalja el a követi állást. Az 1848/ iki honvédegyletek központi bizottsága augusztus hó 2-án délutáni 5 órakor a magyar I. ált. biztosító-társaság tanácstermében ülést tart. Meggyilkolt földbirtokos. Pacsér bácsmegyei községnek egyik népszerű emberét, kit jószívűségéről és közczélokra való adakozásáról megyeszerte ismertek. Bruck Simon földbirtokost e hó 27-én rablók az utczán megtámadták, kegyetlenül megfojtották s aztán a nála levő ötszáz forint készpénzét elrabolták. A szerencsétlen nemesszívü ember időnap előtti halála általános részvétet keltett, községe pedig, melynek évtizedek óta közszeretetben álló jóltevője volt, özvegyével és hat kiskorú árvájával együtt siratja őt. A meggyilkolt gyászoló családja a következő gyászjelentést adta ki: Fájdalomtól tört szívvel tudatjuk szeretett atyánk, illetve testvér, vő és sógorunk Bruck Simon folyó évi julius hó 28-án, életének 53-ik évében hirtelen halállal történt gyászos elhunytat. A boldogult hült tetemei július hó 29-én délután 2 órakor fognak az itteni izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Pacsér, 1889. julius hó 28-án. Áldás s béke lengjen hamvai fölött! Az augusztusi kirándulás Párisba, melyet a magyar államvasut városi menetjegy-irodája rendez, fölöttébb kellemesnek ígérkezik. Az eddig jelentkezettek kizárólag a társadalom műveit középosztályához tartoznak: sokan közülök a bírói kar tagjai, vannak fölös számmal tanintézet-igazgatók, tanárok, közjegyzők, ügyvédek, állami hivatalnokok, de a társaság zömét mégis földbirtokosok képezik. Az eddig jelentkezettek közül csak mintegy 20°0 a hölgy. A Dieppe londoni kirándulásra, mely a párisi nyolcz nap befejezése után lesz, szintén történt már több jelentkezés, úgy hogy ezt is biztosítottnak lehet tekinteni. Czélszerű, ha a kirándulásban résztvenni kívánók még Budapesten bejelentik a menetjegy-irodában, hogy kik akarnak ugyanegy fogadóban lakni, mert az ilyen igényeket már Páriában kielégíteni lehetetlen lesz. A kirándulás, mint az már végleg meg van állapítva, augusztus 10-én délelőtt 11 órakor indul az osztrák-magyar államvasút pályaudvaráról teljesen külön vonaton. E vonat Bécsben csak néhány órát tölt, míg a társaság Zürichben teljes huszonnégy órát pihen, nehogy egyrészt az utazók kimerülten érkezzenek Párisba, másrészt pedig, hogy e pihenő nap alatt mindenki megtekinthesse Zürich városát és környékét. »Egy éj a Balatonon « Somogyi Károly balatonfüredi színtársulata aug. 3-án, szombaton este, fényes ünnepélyt rendez. A Balaton-parti sétányt és a kikötőt fényesen kivilágítják, a víz tükrén pedig ragyogó tűzijátékot rendeznek, mit a társulat énekes tagjaiból alakult férfinégyes válogatott műsora fog megelőzni. A szüneteket Dankó Béni czigányzenekara fogja betölteni. Az ünnepély iránt, mely a múlt évben is fényes sikert aratott, úgy a fürdővendégek, mint a környék lakossága közt nagy az érdeklődés. A legújabb vasúti szerencsétlenség. Mai kelettel sürgönyzik lapunknak Prágából. Az államvasút jenschowitz-zaluzi vonalán ma egy mozdony a kalauzkocsival együtt kisiklott. A kisérő személyzet egy tagja életét vesztette. Prágából segélyvonat ment két orvossal a szerencsétlenség színhelyére. A balatoni gőzhajózás, Balatonfüred és Almádi között augusztus 3-ától fogva naponként egyszer fog a hajó közlekedni, és pedig Balatonfüredről Almádira délután 12 óra 15 perczkor, Almádiról Balatonfüredre délután 5 óra 45 perczkor. A járatok Siófok és Balatonfüred közt úgy mint eddig változatlanul maradnak. Felrobbant gránát. Párisból jelenti egy mai táviratunk: A salins d'hyéresi kikötőben a »Couronne« nevű tüzérségi gyakorlóhajón egy revolver-ágyúban a gránát felrobbant. Öt ember életét vesztő, tizenheten megsebesültek. Három ember sebesülése súlyos. Sakkverseny Boroszlóban. Mint Boroszlóból jelentik, e hó 28-án ért véget a VI. német sakkverseny, s e napon osztották ki a díjakat. Az első jutalmat, ezer márkát, a Nürnbergből való dr. Tarrasch nyerte meg, ki a tizenhárom verseny mindegyikében győzött. A második, hétszáz márkás díjat a liverpooli Burn nyerte, aki 1P/g játszmát nyert meg, a harmadikat, 500 márkát a lipcsei Mieses ICJ a játszmával, a negyediktől kezdve a hetedik díjat a berlini Bardeleben, a bécsi Bauer J. H., a londoni Günsberg J. és a nassengrundi Paulsen L. kapták 10—10 játszmáért. A müncheni tornaverseny győztese. Egy müncheni sürgöny jelenti, hogy a tornaverseny véget ért. Az első győztes egy Ulshöfer nevű müncheni tornász. A versenyen másfél óráig jelen volt a regensherczeg is. A díjakat Lajos herczeg osztotta ki. Kínai hittérítő Budapesten. Ürge Ignácz, a magyar származású kínai hittérítő, pár nap óta Budapesten időzik, mint a központi papnevelő intézet vendége. Ürge e hét végéig marad itt s aztán folytatni fogja megkezdett körútját az országban. Orosz csillagda jubileuma. I. Miklós czár érdeme, hogy Oroszország a régi, kezdetleges pétervári csillagda helyébe egy kitűnően fölszerelt csillagvizsgáló intézetet kapott. Ez az intézet Pétervártól délre három mérföldnyire fekszik, a Pulkovo hegyen s jelenleg Struwe Ottó altonai származású csillagász vezetése alatt áll. III. Sándor czár is kiválóan érdeklődik az intézet iránt, többször meglátogatta, gazdag adományokat tett számára, s az intézetben működő csillagászokat oly kitüntetésekben részesítette, minkben tudósok még eddig nem részesültek Oroszországban. A csillagda augusztus hóban fogja fennállásának félszázados jubileumát tartani, s ez alkalommal fényesen kiállított ünnepi emlékiratot ad ki, mely a czárnak lesz ajánlva:--------------------------------------------Halál veszettség következtében. A bárány a megyei Kis-Kozár községben még márczius hónapban megharapta egy veszett el Krausz Anna nevű 23 éves fiatal özvegyasszonyt. A kutyát megölték, de a szerencsétlen asszony nem gondolt a sebbel s nem tulajdonított annak veszedelmet. A napokban azonban hirtelen égető fájdalom kezdte gyötörni, a veszettség kitört rajta s huszonnégy órai iszonyú kinok után kiszenvedett. Fővárosi ügyek. A kórházi szénszállítás. A kórházi bizottság ma hirdette ki javaslatát a kőszénszállítás iránt megtartott árlejtésen beadott ajánlatokra nézve. A bizottság Salamon és Wellis ajánlatának elfogadását fogja javasolni, kik a salgótarjáni gyári szén métermázsáját 63 m/a krért és a darabos szén métermázsáját a pesti kórházakba 82 krért, a budaiakba pedig 85 krért hajlandók szállítani. Volt ugyan egy 300 írttal olcsóbb ajánlat is, a bizottság azonban mellőzte, miután annak köszene még nincs kipróbálva. A jövő évi költségvetés. A tanács felhívta az összes hivatalokat és ügyosztályokat, hogy a jövő évi költségvetés összeállítása czéljából szolgáltassák be a szükséges adatokat. Apró hírek. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy az elevátor és közraktárak tűzbiztossági érdekében a kezelési épületben levő gépészlak és a közr. tűzoltósági telep közt tűzjelző létesittessék. — A Vörösmarty-utcz a Dob- és Jósika-utcza közti részének terméskő burkolását a tanács elrendelte s utasította a kerületi vállalkozót, hogy a munkát azonnal hajtsa végre. — Az államvasutak igazgatóságának átirata következtében a tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy a külső soroksári útnak a teherpályaudvar mellett levő részét külön munkaerővel is sürgősen helyezze jó karba s az ut állandó jó karban tartásáról is gondoskodjék. — A tanács felhívta a városi vasút-vállalatot, hogy a Stáczió-utczai villamosvasút kiépítésénél beállt késedelem okai felől igazoló jelentést tegyen. Helyi hírek. Emlékezés Liszt Ferenczre. Mint minden évben, úgy az idén is, zöld babért és ékes virágfüzért helyeztek kegyeletes kezek az operaházi Liszt Ferencz-szobor talapzatára, a zongorakirály halálának évfordulója alkalmából. Korán reggel, egész csendben díszítették fel a vezérkönyvön elmélkedő alakot s mire az Andrássy-ut benépesült, a különben porlepte szobort már üde zöld környezte. Ismeretlen műpártolók azután egy-egy koszorúval adóztak a nagy művész emlékének, aki tudvalevőleg Bayreuthben aluszsza örök álmát. Tífusz a fővárosban. Fővárosszerte még egyre nagy mértékben uralkodik a hagymázjárvány s most leginkább a Terézvárosban, Erzsébetvárosban és Józsefvárosban szedi áldozatait. A nekünk beküldött legújabb hivatalos heti jelentés szerint, mely a július 23-ától 30-áig terjedő hétről szól, a főváros területén 102 hagymáz eset fordult elő s e szám az előbbi héthez képest egyáltalán nem mondható kedvezőnek. De míg a múlt héten a főváros minden kerületében volt tífusz, e héten a Vízivárosban, Ó-Budán és Kőbányán nem fordult elő. Egyes kerületek szerint: az I-ben 3, a IV-ben 2, az V-ben 5, a VI-ban 27, a VII-ben 29, a VIII-ban 28, a IX-ben 6 tífusz-betegedési eset fordult elő. Az összes betegek közül meghaltak hatan. Itt megemlítjük, hogy még a roncsoló torokbb is járványszerűleg lép fel, amennyiben az említett héten 13 betegedés és 3 halálozás fordult elő. A budapesti hegyvidéki turista egylet a múlt szombatra tervezett táncmulatságát és múlt vasárnapra hirdetett kirándulását a kedvezőtlen idő miatt elhalasztván, e tánczmulatságot szombaton, aug hu 6-án taztos belépti díj mellett fogja megtartani. Külön vonatról gondoskodva lesz. A Csillebérczre vezető út ünnepélyes megnyitása alkalmával rendezendő társas kirándulást másnap, augusztus 4-én délután tartják meg. A Dunába esett Ma este hét órakor a Dunagőzhajózási társaság »Montefiore« nevű gőzöséről Bauer József 30 éves matróz a Dunába esett. Matróztársai mentésére siettek, de már késő volt, mert Bauernek a habokban nyoma veszett. Színház és művészet. A nemzeti színház két havi szünet után augusztus hó 18-án nyílik meg újra. A próbák már augusztus 12-én kezdődnek, amiről az igazgatóság az összes személyzetet a színház hirdetőtábláján már értesítette. A szegedi országos dalünnep. A Duna-gőzhajózási társaság igazgatója Ullmann Lajos lovag megígérte az orsz. magyar daláregyesület képviselői, Szentirmay Elemér és Ságh József előtt, hogy a szegedi orsz. dalünnep alkalmából az egyesület gőzhajón utazó tagjait a kulturális czél iránti tekintetből kivételesen 50 százalék díjengedményben fogja részesíteni. , A debreczeni talárok körútja. Debreczenből távírják lapunknak, hogy az odavaló dalárda tagjai ma érkeztek vissza erdélyi körútjukból. Az indóháznál Simonffy polgármester fogadta és üdvözölte őket. A dalárda tagjai a nép éljenzése közt hajtattak a városba. Törvényszéki csarnok. A pestvidéki járásbíróság elhelyezése jogászkörökben, mint a »Magyar Híradó« írja, számos panaszra szolgáltat okot. A járásbíróság ugyanis Ó-Buda főterén van, és hozzá tartoznak nemcsak az Ó-Budához közel eső helységek, de a pesti oldalon fekvő Kis-Pest és Szent-Lőrincz helységek is, melyek pedig természetes fekvésüknél fogva valamely Dunabalparti bírósághoz, legczélszerűbben a Vili a IX. kerületi járásbírósághoz volnának beosztandók. A sestvidéki járásbírósághoz tartoznak továbbá az ellenkező irányba eső Bia, Budafok, Budaörs, Csepel, Tétény, Torbágy és Török Bálint községek is, melyek elképzelhetőleg nagy fáradsággal érintkezhetnek csak az Ó-Budán elhelyezett járásbírósággal. Az érdekelt ügyvédek ennélfogva most ismételten sürgetik, hogy a pestvidéki járásbíróság a budai Vízivárosba, mint legkönnyebben hozzáférhető központba helyeztessék át. A kivándorlási szédelgők. — ítélet. — Mandl ügyvéd és Haselbeck rendőr tisztviselő bűnperének tárgyalása a mai napon véget ért. A délutáni tárgyalást a vád és a védbesédek foglalták el, melyeket nagyszámú közönség hallgatott végig feszült érdeklődéssel. A beszédek után a bíróság meghozta ítéletét, mely bár csak az egyik vádlottat bünteti, indokolásával a másik vádlottra is sújtó. Tudósításunkat a következőkben közöljük: A tárgyaláson mindenekelőtt dr. Baumgarten Izidor alügyész mondotta el terjedelmes vádbeszédét. Szerinte egy hatalmával visszaélő közhivatalnok szövetkezése forog fenn egy lelkiismeretlen ügyvéddel. S ez kétszerre veszélyes az áldozatra, ki két tűz közé van szorítva. Hogy ez alkalommal sikerült a czinkosokat bíróság elé állítani, az első sorban dr. Mandl Ármin ügyetlenségének és — becsületére legyen mondva — ily ügyekben való járatlanságának köszönhető. Sokkal ügyesebb volt dr. Tauber Leó, ki szintén mindent elkövetett, hogy a kedvező alkalmat kiaknázza, de gondosan kerülte a határt, melyen túl a büntető törvénykönyvbe ütközik. De gyanús színben áll maga a panaszos is és a közvádló meg van győződve, hogy Sockl Albinnak sincs rendben a szénája, hogy a »Nordd. Loyd«-nak igenis vannak Magyarországon ügynökei, még pedig oly nagy számban,hogy nem tudta, vájjon Auster hordár is azok közé tartozik. Mielőtt azonban hajlandó lett volna vesztegetik, tudni akarta, mily terhelő körülményeknek jutott a budapesti rendőrség róla birtokába s ezért kívánt mindenekelőtt pozitív tényeket tudni. Innen magyarázható a folytonos sakkhúzás közte és a rendőrtisztviselő között, ki a terhelő adatok birtokát csak színlelte, míg Sockl tudni akarta, hogy — ha már veszteget — tulajdonkép miért teszi azt. Ha Socklnak rendben lenne a szénája, eljött volna a végtárgyalásra. Ő tehát igen alkalmas objektum volt a zsarolásra, mert mint a penész csak nedves ruhán, úgy a zsarolás is csak kétes exisztenciákon fog. Ezután az alügyész általános jogi elmélkedésekbe bocsátkozva védeni igyekszik a rendőrség amaz eljárását, hogy más veszi fel a jegyzőkönyvet, más ítélő példa gyanánt hivatkozik a felső bíróságokra, hol szintén nincs közvetlenség. Pedig azért ki merné mondani, hogy a felsőbb bíróságok ítélete helytelen ? Inkább azt kell mondani, hogy magasabb műveltség s tudomány kívántatik az aktákból ítélni. Miután ebbeli álláspontját az alügyész bőven kifejtette, s elmondotta, hogy ez ügyben nem ad sokat a tanúvallomásokra s hogy ez esetben csak csoportosított gyanúokokkal lehet előállania, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy ha a vádlottakat a fölmerült bizonyítékok alapján elítélni nem lehet, akkor az ily egyéneket sohasem lehetne elitélni. Végül fentartotta a vádhatóság által emelt vádat, mely Haselbecket zsarolásra való felbujtással, Mandl Ármint pedig a zsarolás bűntettének kísérletével terheli a btk. 353 ik §-ának első pontja és a 65. §. alapján. Haselbeckre vonatkozólag súlyosító körülmény gyanánt hozta fel, hogy a magyar köztisztviselői kart csúnyán kompromittálta. Ezután dr. Mandl Armin vádlott védte magát hosszú beszédben. Közbe-közbe zokogásba tört ki s mélyen megindulva beszélt családjáról, meghurczoltatásáról s porba tiport polgári becsületéről. A magyar bíróságtól kér elégtételt szenvedéseiért. A zsúfolásig telt terem hallgatósága mindvégig megindulva hallgatta a védbeszédet, mely erős érvekkel fejtegette, hogy közte s a rendőrtisztviselő közt semmi bűnös összejátszás nem foroghatott fenn, mely sújtó szavakkal bélyegezte meg Sockl eljárását. A vádlott reméli, hogy annyi kimondatlan keserűség után s a nagy katasztrófa után, mely őt és családját sújtotta, becsülete mint a phönix fog hamvaiból újra éledni.