Pesti Napló esti kiadás, 1889. augusztus (40. évfolyam, 209-239. szám)

1889-08-01 / 209. szám

emeli. Holnap tehát már három podgyász pénz­tár áll a közönség rendelkezésére. Délutáni három órakor a központi indóházban egybegyűltek Lukács államtitkár, L­u­d­v­i­g­h ál­­lamvasúti igazgató, továbbá az igazgatóság tagjai s­zerk­­ állomásfőnök, bankerre várva Ba­ross minisztert. A bankot a központi indóház vendéglőjében lesz. Baross rendelete folytán ma a kö­zönség kényelmére az indóházban két telefon­állomást rendeznek be. Az osztrák magyar államvasúton Az osztrák-magyar állam­vasút buda­pesti indóházában alig, mondhatni egyáltalán nem volt észrevehető a mai nap különös jelentősége. Az oszt­rák állami vasutasok nem igen jósolnak valami fé­nyes eredményt a zóna­rendszernek s a magyar állam­vasutakkal konkurrens vonalakon nem is vártak ma különösebb élénkséget. Nem is történt semmi intéz­kedés az esetleg nagy tömegekben utazni akarók ki­szolgálására. Az osztrák állam vasúti indóházban ugyanis mindenkor oly nagy számban vannak készlet­ben a vagyonok, s a személyzetből annyi van tartalék­ban, hogy a közlekedés körül a rendes eszközök mellett sem fordultak volna elő zavarok, még ha várakozásuk ellenére túl nagy lett volna is a forgalom. A ma reggel nyolc­ órakor indult 6. számú bécsi vonatra, melyen már a leszállítotti árakon lehetett utazni, alig szállottak fel többen, mint tegnap. Az indóházban Fuchs Vilmos helyettes állomásfőnökön kívül a vasút­társaság részéről senki sem volt jelen. A jegyek körül csak annyiban történt változás, a­mennyiben teljesen a régi szöveggel újakat nyomattak, melyeken csak a leszállított árak jelezték a mai napon beállott változást. A Baziás felé 7 óra 45 perczkor indult 17. számú személyvonaton, melyen az árakat szintén le­szállították, alig volt valami élénkség észrevehető. Különben, hogy milyen volt ma reggel az új díjszabás daczára az utazási kedv, kitűnik a rendelkezésünkre állított következő számadatokból: Ma reggel Bécsbe utaztak mindössze 116-an. Tegnap ugyancsak a reggeli vonaton 97-en utaztak Bécsbe, tegnapelőtt pedig 82 en, így tehát ma a leszállított árak daczára összesen 19-czel többen indultak Bécsbe, mint tegnap. Ha a ma reggeli vonat utasainak számát a múlt hó elsején utazók számával összehasonlítjuk, szintén nem valami kedvező színben tűnik fel az új rendszer kez­detének első mozzanata. Július 1-én ugyanis a reggeli bécsi vonaton 87 en utaztak el a fővárosból, tehát 29-czel keveseb­ben, mint ma. Július 2-án pedig 190-en utaztak ugyan a vonaton, tehát 74-g­yel többen mint ma. A­mi a báziási vonatot illeti, ma reggel 136-an utaztak ve­l­e, míg tegnap 120 s tegnap­előtt is ugyanennyi volt az utasok száma, így tehát ma mindössze 16 tál többen utaztak, amiből nem mondható, hogy az új díjszabás valami nagy vonzerőt gyakorolt volna. Jellemző azonban, hogy múlt hó elsején ugyan-e vonaton 203-an, múlt hó másodikán pedig 160-an utaztak el, így tehát a múlt hónap ugyan e napján 67-tel többen utaztak mint ma. Különben a mai napon elutazottak pontos sta­tisztikáját az igazgatóság már holnapra összeállítja, A vidéken. A zóna­tarifa életbelépésének hatásáról már több helyről kaptunk táviratot, melyeket az aláb­biakban közlünk: Miskolcz, aug. 1. (A Pesti Napló távirata.) A déli 1 órakor ideérkezett budapesti személyvonat a szokottnál tetemesen nagyobb számú utast hozott, a­kik alig fértek a pályaudvar szűk előcsarnokába. Új utasok is nagy számmal indultak innét különösen Kassa és Debreczen felé. A ma délelőtt Budapestre indult gyorsvorat megérkezte előtt is igen nagy volt a tolongás a pályaudvaron ; a jegyváltás két annyi időt vett igénybe, mint különben. Vámos-Györk, aug. 1. (A Pesti Napló táv­irata.) A Gyöngyösről délelőtt ide érkezett vasút ko­csijai zsúfolva voltak utasokkal, a­kik ismét részint Budapest, részint Miskolcz felé utaztak tovább. A budapesti vonatról nagy számmal szálltak le itt és a szárnyvonat csak nagyobb késedelemmel indulhatott vissza. Gyöngyösre, Püspök-Ladány, aug. 1. (A Pesti Napló ta­­dósítójának távirata.) Az itteni pályaudvarban nagyszámú közönség várta már a kora délelőtti órák óta a fővárosból érkező nagyváradi személyvonatot. A kiszálló utasok elözönlötték a pályaudvar vendég­lőjét és azt a zsúfolásig megtöltötték. Innen is nagy­számú közönség utazott el. Győr, aug. 1. (A Pesti Napló tudósító­jának távirata.) A magyar államvasút személy­vonata késéssel érkezett ide. A pályaudvarba nagy­számú közönség gyűlt egybe. Győrről ma reggel nagyszámú közönség utazott el. Az utasok nagy szá­mát a pályaudvar alig tudta magába fogadni. Zágráb, aug. 1. (A Pesti Napló távirata.) A zónatarifa életbelépte alkalmából ma nagy ára­mokban özönlöttek az utasok a m. kir. államvasutak vonataihoz. Ennek következtében a vasutak vala­mennyien késedelemmel indultak el innen. Az uj jegyek. A zóna-tarifa életbelépésével természetesen a vasúti jegyek formája és szövege is megváltozott. E változásról a következőkben számolunk be: A szomszédos forgalom két vonalszaka­szára s az országos forgalom tizennégy zónájára külön-külön szinti és szövegű jegyek szólnak. A szom­szédos forgalom vonalszakaszaira szóló jegyeken a szöveg színes, hullámos vonalakkal áttört s középütt a magyar államvasut jelvényét, a »M. A. V.«-ot csip­kés körben feltüntető papírra van nyomtatva. A jegyet természetes nagyságában s teljes szövegével következő ábránk mutatja: | RÓLI vagy viszont I. OSZT. 30 ti-A jegy túlsó oldala tiszta fehér s a következő szöveget mutatja: F"- ----------------------- — fl­z. államvasutak SZOMSZÉDOS FORGALOM 1. VONALSZAKASZ. Ezen jegy csak a megjelölt vonal­szakaszon belül személy-, omnibus- és vegyesvonattal történendő, de azon túl nem terjedő egyszeri utazásra jogosít, s ennélfogva valamely hosszabb utazásért fizetendő viteldíj részbeni fedezésére sem használható. Ily esetben tehát az utas úgy tekintetik,mintha jegy nélkül talál­tatnék. A jegy a végállomáson átadandó. A jegyek színe osztályok szerint más és más Sárga az I., zöld a II. és barna a III. osztályú. A gyorsvonatra szóló jegyeken hossz­metszetben széles vörös vonal van. Az országos forgalom zónáira szóló je­gyek formája a régiek. Ugyanoly alakú kemény pa­pírra van nyomtatva a szöveg s a jegyek színei osztá­lyok szerint itt is különbözők. A jegyek alakja — az osztályok szerint változó színektől eltekintve — a következő : Hátlapjukra fel vannak nyomtatva az illető zónának összes érintendő állomásai. 0 0 0 3 TÁVOLSÁGI FORGALOM. GYORSVONAT , BUDAPEST F I. Oszt. — f rt 60 kr. I. VONALSZAKASZ. AZ UTAZÁS MEGKEZDÉSE UTÁN A JEGY MÁSBA ÁT NEM RUHÁZHATÓ. • F BUDAPEST F 0 0 0 3 KÜLÖNFÉLÉK. — aug. 1. A hiv. lapból. A király adományai. A ki­rály Ő Felsége Vármó, Agárd, Fekete-Ardó, Orosz-Ruszka, Tötör és Ubrezs községeknek iskola és templom építkezési czélokra egyenként száz frtnyi segélyt adományozott. A miniszter elismerése. A kultuszminisz­ter Kárpáthy Endre a lőcsei felsőbb leányiskola igaz­gatójának, annak nyugdíjba lépése alkalmából, a tanügy terén harmincz éven át kifejtett sikerdus működéséért elismerését fejezte ki. Kinevezések: A kereskedé­sügyi miniszter: Sipos Gyulát i. posta- és távirdagyakornokká ; a márma­­rosszigeti törvényszék elnöke C­z­i­p­i­tl György díjtalan joggyakornokot díj. joggyakornokká ; a zágrábi pénzügy­igazgatóság : M­i­t­e­­­i­c Iván adóhivatali gyakornokjelöl­tet dirt. adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Albrecht főherczeg egészsége, mint egy mai nagyszebeni táviratunk jelenti, teljesen helyreállt. A fenség megváltoztatta úti programmját és nem megy Brassóba. A főherczeg szombaton utazik el innét. Az igazságügyi államtitkár látogatása T­e­r­­­e­s­z­k­y István igazságügyi államtitkár a múlt hó 24-én reggel Koritniczáról Rózsahegyre érkezett s a délelőtt folyamán a törvényszéknél és az ügyészség­nél vizsgálatot tartván, a tapasztalt rend és pontos működés felett teljes megelégedését fejezte ki. Dél­után 4 órakor tovább utazott Tátrafüredre. A távozó államtitkárt a bíróságok és az ügyészség tagjai teljes számban kísérték a pályaudvarba. A Rökk Szilárd-féle kulturális alapítvány. A kul­tuszminiszter, a »Rökk Szilád«-féle kulturális alapít­ványnak ez évi június hó­­­éig rendelkezésére álló kamatjövedelméből — mint a hivatalos lapban olvas­suk — a következő segélyeket utalványozta ki: Egy hazai írónak 1000 frtot; az aradi siket­némák intézetének 500 frtot; egy hazai írónak 200 frtot; a szepesi szeretetház részére 500 frtot; a hideg­­kuti óvoda részére 550 frtot; az Erzsébet-Kossuth­falvi óvoda részére 650 frtot; a szünidei gyermek­telep egyesületnek Budapesten 100 frtot; a huszti kisdedóvoda részére 250 frtot; a magyar nyelv­terjesztő egyesületnek Resiczabányán­ 250 frtot; a magyar-brucki állami iskolák mellett felállítandó óvoda részére 300 frtot; az első budapesti szegény­­gyermekkert egyletnek 200 frtot; külföldi utazási ösztöndíjul kisdedóvási ügyben 400 frtot; egy elemi iskolai tanítónak segélyül 30 frtot; Milánkovits Ta­más kaposvári siketnéma magánintézete részére 300 frtot; a háromszéki Erzsébet árvaleánynevelő intézet­nek 41­0 frtot; a »Magyar Mesemondó« czímű népiro­dalmi vállalat segélyezésére 800 frtot; egy árvaleány nevelési költségének részbeni fedezésére 250 frtot; Ehrlich Laura óvónő Csongrádon felállított óvodája részére 200 frtot; egy polgári iskolai igazgatónak segélyül 100 frtot; a tiszaújlaki kisdedóvoda részére 150 frtot; a Ferencz József finevelő-intézet mellett l­étesített két fél-ingyen hely első félévi részletül 400 frtot; nevelési segélyül 20 frtot. Szerencsétlenül járt osztálytanácsos. Báró Ge­­notte Vilmos osztrák miniszteri tanácsos, mint Bécs­­ből jelentik, tegnap szerencsétlenül járt. Bécsből Gmunden felé utazott családjához s útközben Wels állomásnál leszállott, hogy egy pohár vizet igyék. Midőn visszasietett, a vonalt már indulófélben volt s Genotte fel akart ugrani, de a lépcsőről lesiklott s a vonat mindkét lába fejét összezúzta. Családját távira­tilag értesítették a szerencsétlenségről. Genottet most még Welsben ápolják. A félmilliós lottónyeremény ügyében tegnap délután, Farkas Emil fővárosi ügyvéd közbenjárá­sával biztosítási végrehajtást foganatosítottak Far­kas Menyhért által a pesti magyar kereskedelmi banknál elhelyezett kétszázezer forintra. Gyakorlati utazás. A »Fr­id­rieh« nevű osz­trák-magyar hadigőzös, — mint lapunknak Fiuméból távírják —­ ma délelőtt a másod- és harmadéves nö­vendékekkel gyakorlati utazásra indult. Rémes jelenet egy állatseregletben. A párisi Bidel-féle állatseregletben a boulognei erdő közelében a napokban rémes jelenet játszódott le. B­u­r­k­o­f­f orosz állatszelidítő medvéjét vezette a közönség sorain végig, a­mikor a hatalmas állat hirtelen hátsó lábaira állott, egy kilenc­éves leányka fejére nyomta talpait, majd letépte a bőrt a szerencsétlen gyermek egész arczáról. Mindez oly gyorsan történt, hogy a gyerme­ket környezők már meg nem tudták akadályozni. A szerencsétlen gyermek csakhamar meghalt, közben a bíró szabadságot kért a képviselőtestület­től, de az kérelmének nem adott helyett, hanem azzal az indokolással utasította vissza, hogy állásában nél­­külözhetlen. Ez alkalommal a képviselőtestület lelkes éljenzések után Karies Jeromos bírónak bizalmat is szavazott. A reklám király. — Balázs Sándor halála évfordulójára. — Nem tehetek róla, ha megrónak is, a szives olvasót nem könyvtárba vezetem, hanem egy csinos tágas földalatti múzeumba, hol halványabb és söté­­tebb palaczkokban van összegyűjtve Magyarország bóráinak szine-java. Ez a Lobmayer János Ferencz borpinczéje a Károly-köruton... Legnevezetesebb arról, hogy az ember itt Debreczenbe képzeli magát és valóban ez a hely annyira Debreczen, hogy a debreczeni ember mikor a vasútra hazafelé menőben ül fel s nem volt ott, elkezd feszengeni, mint a ki valamit elfelejtett s azt mondja az úti pajtásának: Nini elfelejtettem va­lamit, nem voltam Lobmayer urnál. Ha már ebbe a föld alatti múzeumba vezettem az olvasót, lesz szives engem elkísérni emlékeim be­­kalandozásában. Pár éve egy ritka alkalommal voltunk többen egy­ütt írók és művészek, abban az időben, mikor a nem írók és nem művészek Debreczenbe rándultak ki. Ez alka­lommal mutatott be Lobmayer János Ferencz negy­ven különféle bort és a­mi ennél is több, negyven kü­lönféle tea fajt. Az asztalfőn Balázs Sándor ült, s az ő utol­­érhetlen, kedves modorával előadta azt a történetet, mikor Türr Istvánnak Nápolyban együtt volt egy ilyen föld alatti múzeumban. Ez a nápolyi borpincze volt Türr Pista pályájá­nak kiindulási pontja. Az akkor még vitéz osztrák őrmester egy Marietta nevű leányért érdeklődött, a ki a bort mérte s a ki egy napon azt mondá neki: »Stephane sohasem ölellek meg többé, ha még egy­szer ebbe a gyűlölt egyenruhába látlak.« És Türr Pista az olasz egyenruhával cserélte fel az osztrákot......... A mennyire fogytak a Lobmayer János Fe­rencz üvegei, úgy szapo­rodtak az adomák, a tüzes bo­roktól olyan messzire láttunk, hogy egyszerre előt­tünk volt a Hortobágy legalább nótában, mire az egész társaság rágyújtott. János Ferencz a kedv­­derítő palac­k után egy sírva vigadót bontott, a­mire édes melancholia fogta el az egész társaságot. Kiki megígérte, hogy az egyik balladát K­ Lob­mayer János Ferenczről, a másik lefesti, a har­madik csárdásba foglalja, sőt egy elvont tudós csilla­gászati értekezést ígért róla. A színészek megígér­ték, hogy extemporizálnak róla, sőt Halmi megfo­gadta, hogy valami bon vivant szerepben az egész árjegyzékét elszavalja versbe szedve. Bizony egyik sem tartotta meg a mit ígért s ma meg lehetne tartani, húsz elfelejtett ígéret jubi­leumát. Itt ülök szegény Balázs Sándor íróasztalánál s előttem fekszik az ő ígéretének első része egy fehér lapra írva, ennyi: A reklám király emlékül Lobmayer János Ferencznek. trónnal oda van jegyezve a papír aljára a »Reklám király« czimü rege vázlata. A dolog történik Lobmayerrel Amerikában, a jövő században. Lobmayer beutazza boraival Euró­pát, meglátogatja Rothschildot s egy üveg befelejtőjé­­től a pénzkirály elfelejti az államadósságot, így ér el Amerikába és felkeresi ott a reklám­királyt, vagyis azt az embert, a­ki egyedül menekült a chicagói nagy tűzvészből s egyenes ellenfele Bar­numnak. Nagy párbajra hivják od egymást. Barnum felvállalja a kereskedők hirdetéseit és nagy lelemé­nyességgel alkot óriási reklámokat. Lobmayer János Ferencz a maga debreczeni flegmájával a reklám­király és Barnum közé szorul, teszik neki a fényesebbnél fényesebb ajánlatokat, hogy hirdesse borait, kezdve az ágyúgolyótól, egészen a léghajóig, vagy tűzijáték alakjában. János Ferencz uram azonban hidegvérrel csak annyit jegyzett meg, hogy :jó bornak nem kell e­z­é­g é­r s megkínálta vele a két vetekedő reklám királyt. »A melyik leánynak, meg a melyik bornak nagy hite van, nem ártatlan az már. Barnumnak nagyon ízlett a bor, s egy óriási hirdetést tett közzé, ily czím alatt: »Aki Barnumra nem szorult.« A közönség óriási mértékben tett megrendelé­seket és tesz ma is.« Eddig szegény Balázs Sándor töredéke, a­mely csak egy regényes álom, de a debreczeni embert jel­lemzi, hol a szűrszabó sem festett olyan czifra szűrt a szégérére, mint a minőt árul, mert akkor nem hiszik el hogy jó. Balázs Sándor bizonyára másként dolgozta volna ezt a kis apróságot ki, én csak emlékét akar­tam feleleveníteni ma, a­mikor körülbelül végzetes ha­lálának van évfordulója. A­ki így tréfált, hogy halhatott meg olyan tra­gikusan ? Erdélyi Gyula: Halálozások. Kukulyevics Iván, a horvát közélet és irodalom egyik kiváló tagja ma meghalt. Kukulye­vics, igazi néven Bassani de Sacci Iván, ki a magyar tudományos akadémiának is levelező tagja volt, mint távirataink jelentik, ma reggel puhakove­­czi birtokán, Zagorjában hunyt el. A hatvanas években Kukulyevics a horvát-magyar kiegyezés tárá­gyában folyó eszmecserékben is élénk részt vett. Azóta a horvát országgyűlésnek mindig tagja volt s különösen a szerbek és horvátok egyet­értését hirdette. — Mint történetbúvár és író nagyon élénk tevékenységet fejtett ki és el­nöke volt a zágrábi délszláv történeti és régészeti egyletnek. A horvát-szlavonországi műemlékek kon­­zervátora s különböző, főleg szláv irodalmi intézetek tagja volt, így a pétervári, krakói, prágai és belgrádi akadémiák vagy irodalmi társulatok tagokká válasz­tották, II. Sándor orosz czár pedig a szent Vladimir­­rend középkeresztjével tüntette ki. A magyar tudo­mányos akadémia második osztálya 1860-ban válasz­totta Kukulyevicset levelező tagjává. Ifj. özv. Bethleni gróf Bethlen Já­nos­n­é Szárhegyi gróf Lázár Mária a múlt hó 30-án élete 44-ik évében meghalt Kolozsvárit. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki. Özv. Szárhegyi Gróf Lázár Miklósné szül. Tinkovai Matskási Klára. Bethleni Gróf Bethlen Mária, Vilma és János a maguk, valamint a közeli és távoli roko­nok nevében fájdalomteli szívvel jelentik, hogy szere­tett nevelt leánya, jó édesanyja ifj. özv. Beth­leni Gróf Bethlen Jánosné Szárhegyi Gróf Lázár Mária, élete 44-ik, özvegysége 8-ik évében, hosszas szenvedés után, f. hó 30-án d. u. D/a órakor jobb létre szenderült. Hűlt tetemei augusztus hó 1-én d. u. 4 órakor a kül-monostor utcza 26-ik számú szállásról a helybeli temetőben lévő családi sírboltba fognak örök nyugalomra helyeztetni. Halhatatlan lel­kéért a szentmise-áldozat augusztus hó 2-án d. e. 10 órakor a kegyesrendiek templomában fog bemutat­­tatni. Béke az elhalt porain ! Kolozsvárit, 1889. jú­lius 30. Törvényszéki csarnok. A Kókán-ügyben nem lesz egyhamar végtárgya­lás. A kir. kincstári jogügyek igazgatósága ugyanis megfélebbezte a kir. tábla ama helybenhagyó végzé­sét, mely a Kókánné ellen orgazdaság miatt folya­matban volt eljárást megszünteti. Húszezer forintos váltóhamisítás. Özv. Vásán­ké­ny Imréné sz. Eberling Amália tudvalevőleg váltóhamisítás miatt tett följelentést ismeretlen tet­tes ellen, aki őt egy hamis váltó alapján 20,000 frt erejéig beperelte. Megindították a vizsgálatot, mely azonban nem vezetett eredményre. Az ira­tokat e napokban tették át indítványtétel végett a kir. ügyészséghez, mely a pótvizsgálat elrendelését indítványozta. Herman Ottó pere, Herman Ottó izgatási bűn­­perében, mint a »Magyar Híradó« írja, a kir. ügyészség az eljárás megszüntetését indít­ványozta. T­áviratok: London, aug. 1. A Reuter ügynökség je­lentése: D’Aguilar hadnagy Anabi mellett megverte a derviseket. 70 dervis megöletett, 80 fogságba került. Az egyiptomiak közül három katona megöletett, két tiszt és 6 katona megsebesült. London, aug. 1. A Mansion­ Houseban tegn­ap tartott évi lakomán Salisbury kor­mányelnök beszédet mondott. Kijelentő beszédében: nem hiszi, hogy a krétai mozgalmak komoly aggodalmak­­r­a adhatnának okot. Az angol kormány nevé­ben határozottan kijelenti, hogy a kormány egyál­talán nem táplálja azt az óhajt, hogy Kréta birtokába jusson. Az egyiptomi za­varok azt bizonyítják, hogy Egyiptom kiüríté­sének ideje még nem érkezett el. Anglia bizonyára teljesíteni fogja elvállalt kötelezettségét, hogy Egyiptomot nem hagyja el addig, míg ez képes lesz önmaga megvédelmezni magát a bel- és külellenségek ellen.Salisbury visszauta­sít­j­a azt a feltevést, hogy Anglia közönyö­sen nézhetné a kelet-európai esemé­nyeket, vagy hogy ellenvetés nélkül eltűr­hetne ott valamely esetleges vállalkozást vagy ellen­séges manifesztácziót. Anglia nem mondhat le régi po­litikájáról, melynek alapját Európa előtt elvállalt ünne­pélyes kötelezettségei képezik, ha csak nem akarja el­veszíteni befolyását. Az angol politika első czélja a béke, a becsület koc­káztatása nélkül. A miniszter­­elnök végül kijelente, hogy a mai messzemenő készü­lődések fontos biztosítékát képezik a béke fen­tartá­sának, a háború következményei oly bor­zasztók volnának, hogy a nemzetek azoktól visszariadni fognának. Berlin, aug. 1. (A Pesti Napló táv­irata.) A »Kreuzzeitung­ ismét egy »Nix daitsch« czimü vezérczikket közöl s ebben aggodalmát fejezi ki, hogy az oszt­rák­ma­gyar-német szövetséget meg­rendíthetik a lajtáninneni és túli németellenes elemek. Németország nem azért kötötte e szövetséget, hogy Ausztria- Magyarország németellenes népek táborává változzék. Athén, aug. 1. A Reuter ügynökség je­lenti: A krétai bizottság konstantinápolyi útja halasztást szenvedett, miután a ta­gok megválasztásánál nehézségek merül­tek fel. Bécs, aug. 1. A belügyminiszter elrendelte a Schönerer által alapított antiszemita »Schulverein für Deutsche« czimű egyesület feloszlatását, az alapszabályok­ban meghatározott hatáskörének túllépése miatt. KÖZGAZDASÁG: A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a malmok tartózkodók voltak és nagyon lanyha irányzat mellett 16,000 mm. kelt el 20 krral olcsóbb árakon. Rozs 10—15, árpa 10, tengeri 5 krral csökkent. J£ 1 k 8 i i: tSUEa : luttviteti ICO mm. 80'5 k. 9 frt 10 kr, 1000 mm. 80'3 k. 9 frt 10 kr, 200 mm. 80 k. 9 frt 10 kr, 200 mm. 80 k. 9 írt 021/,, kr, 100 mm. 79'8 k. 8 frt 90 kr, 100 mm. 79'5 k. 8 frt 85 kr, 100 mm. 79 k. 8 frt 85 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 80 kr, 300 mm. 78 k, frt 75 kr, 300 mm. 77 6 k. 8 frt 70 kr, időre. P e s t v.: 100 mm. 81 k. 9 frt — kr, időre. Aradi: 100 mm. 80 k. 8 frt 95 kr, 200 mm. 79 k. 8 frt 70 kr, ICO mm. 77'5 k. 8 frt 45 kr, időre. Bácskai: 200 mm. 78 k. 8 frt 85 kr, időre. Becskereki: 5100 mm. 79 k. 8 frt 90 kr, 4000 mm. 78 3 k. 8 frt 80 kr, időre. Uj búza: tiszav.: 700 mm. 79 k. 9 frt — kr, 2C0 mm. 79 k. 8 frt 95 kr, 300 mm. 78-5 k. 8 frt 90 kr, időre. Pestv.: 200 mm. 81 k. 9 frt — kr, 100 mm. 77 k. 8 frt 75 kr, 100 mm, 76 k. 8 frt 65 kr, időre. A határidő-üzletben felmondtak 55,000 mm. tengerit és 4000 mm. repezét. Nagyon élénk forgalom mellett a délelőtti jegyzések a következők: Búza 1889. őszre 8.77-8.60-8.75-8.71-8.78, 1890. tavaszra 9.31—9.22—9.34—9.30—9.34, tengeri 1890. máj.— jun.-ra 5.52—5.50—5.58. o­ déli tőzsde zárlatai pedig: Szokv. búza 1889. őszre 8.75 pénz, 8.77 áru ; 1890. tavaszra 9.33 pénz, 9.85 áru ; te­ngeti 1889. aug.— szept.-re 6.16 pénz, 5 18 áru ; 1890. máj.—jun.-ra 5.56 pénz, 5.58 áru ; zab 1889. őszre 6.23 pénz, 6.25 áru ; káposzta­­repere 1889. aug.—szept.-re 18.60 pénz, 18.75 áru. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben rendkívül jelentéktelen volt a for­galom. Szlavóniai szilvaiz 17.75, szerbiai 16 írttal zárult. Szilva és zsiráfu üzlettelenek voltak. írttól írtig . Uz.il uj bánsági ...... 77-81 klg —.— — » » tiszavidéki .... 78—81 » 8.80 9.— » » pestvidéki .... 78—81 » 8.75 8.95 » » fehérmegyei ... 78—81 » 8.80 9.— » » bácskai................ 78 - 81 » 8.80 9. — » » északmagyarorsz. 78-81 » —.— —.— Erozs­ó............................... 70 -72 » 7.20 7 40 Árpa » takarmány .... 60-62 » 6.5­ 6.70 » » égetni való .... 62—64 » 7.10 8 — » » serfőzdéi............. 64—66 » 8.50 10.— Zab »............................... 39-41 » 6.30 6.75 Tengeri uj bánsági............... 75 » 6.10 6.20 » » másnemű............. 73 » 6.­5 5.10 Köles »............................... — » —— .— K&p.-repcze........................ — » 18. - 18.25 BAns.-repeze........................ — » 17.50 17.75 . Attniwm irodalmi • ©yomdai r. betűivel Budapest, baritoNer*; ^itfaeaeswm-fflifatr Helyi liirek. A budapesti körvasút folytatását képező, de köz­úti vasútként kezelendő vontató vasút s az egyes gyá­rakhoz vezető vágányok közigazgatási bejárását a ke­reskedelemügyi miniszter Vörös László min. osz­tálytanácsos vezetése alatt e hó 7-ére, délelőtti ki­­lencz órára rendelte el. Raktártűz. A Sarkantyus­ utcza 11. sz. a. ház pinczehelyiségében levő ungvári bútorgyár-részvény­társaság nagy székraktárában ma délelőtt a szalmá­val becsomagolt székek eddig ismeretlen okból tüzet fogtak. A gyorsan odaérkező tüzérség a tüzet elol­totta, mielőtt még nagy kárt okozott volna. A széke­ket felhordták az udvarra. Egy részük elégett, más részük pedig megpörzsölődött. A kár jelentéktelen. Az újpesti biró lemondására vonatkozó hírekkel szemben ma azt az értesítést veszszük, hogy a megye nem fogadta el Karies Jeromos biró lemondását. Idő­A budapesti értéktőzsdéről. Daczára a krétai kérdésről érkező híreknek, a mai tőzsde irányzata szilárd volt a nemzetközi érté­kek iránt. A helyi­ piac­on általában kedvező hangu­lat uralkodott. Valuták 1/4°/0-kal csökkentek. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitel­­részvény: 306.50, magyar aranyjáradék: 100.321/a. A díjbiztosításoknál: Osztr. hitelrészvény hol­napra: 1.50—2.—, 8 napra: 4.-----5.—, egy hóra 10.------11.— frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az előtőzsdén nagyon szilárd irányzat mel­lett a sztr. hitelrészvény 306.30—806.40 frtori, magyar aranyjáradék 100.35 frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 100.40 írton, magyar papirjáradék 94.75—94 82%/a írton, budapesti bankegyesület 122—122.26 írton, magy. ált. hitelbank 318.25—318.75 írton, lesz. és pénzváltóbank 104.25 írton, oszt.r. hitelint. 306.30—306.50 írton, I. ma­gyar iparbank 164 írton, pesti magyar kereskedelmi bank 729 frton, Erzsébet-malom 238 frton, Lujza-malom 255 frton, Ganz féle vasön­öde és gépgyár 1245—1247 frton, Drasehe-gyár 339 frton, salgó­tarjáni kőszénbánya 352 frton, kőbányai téglagyár 283—290 i­ton, Schlick-féle gép­gyár 207 frton, osztrák vörös kereszt-sorsjegy 19.60 frton, osztrák-magyar 8 frtos arany 9.52 frton köttetett. Mai hivatalos árfolyam. Államadósság. Mag., aranyj, 4*/,-on ICO,30 Egyes, államadósság papirjkrad, 5s/,-os 94.76 febr. 6a aug, 4‘/»‘/« 13.75 M, vasúti k. 120 frt o. Egyes, adósa. ez. k. é. (800 fos) 6*/,-os —jan.-jul. !•/,,/, 84 75 M. vasúti k. 120 frtos Egyes, adósa. ez. k. darabokban 6*/t-os —ápril-okt. 4 Vi,*/* 84.76 M. 1869. keleti v. áll. Ssölődés a ma v. k. (100 kötv. (elsőbbs.) 6*/, 100.— frt) 5*/, 100.— M. 1873. kel. v. ar. v. Osztr. aranyjár. 4*/, 109 76 ez. (elsőbb.) 6*/. —Osztr. laniriár. 6*/. 99.60 Magy. 1876. keleti v. Osztr. adósa»^ 1854. aranyban 6*/« 112 25 250 frt p. 4s/» 182. — 1889.1. k. adóm. m. k. áll. Osztr. adósság IMG. vas. köles. ar. 4'/1s/o 116.50 500 frt 6*./. —.— M. nyer. köles. IOO frt. 141.- Osztr. adósság 1880. * * » 50 » 140 - 160 frt EV. — Tiszai éa szeg. kőt. 4*/. 127.25 Osztr. adósság 1664- M.kir.4'/6 adóm.Magyar­ 100 frt 173.— orsz. földt. k. i. j. 88.— Osztr. adósság 1864. M. földteherm. k. 6*/* 104.75 60 frt 178.— Ugyanaz 1867. zár. 5*/. 104 76 A tem­es-bágavöl. viz- M. földt. k. temeai 6*/» 104 75 szít. társ. 6*/. 99. — M földteaer. z, bev. Pestv. k. 1870. 6*/. 101.50 zár.-k 1 5«/» 104 75 Pestv. k. 1871. Ű*/. 104- M. földt. k. erdélyi 5«/. 104 75 Budapest föv. köb M. úrbéri válts, kötv. 1880. 5»/« k. 1­0.25 (100 frtos) 5«/« 98.60 Szerb nyer. 8*/» 85.— Egye», adósa: 4‘/­.*/. 18­76 Réce u. cy. k. 1874, 144 — Halmaytk. %) Bankok. Magyar-gal. v. 5»/. 190. — Angol-osztrák bank. —.— nyugati v. 6*/« 187.— Bpesti bankegyes 1­82 — Mária. sóv. r. t. n. v. 99 60 Bpesti k.­éti iparharc 53 — O.-magy. áll. vasút 5*/. 221.— M. áll. hitelb. 818.60 Pécs-barcai v. 6»/. 195.— M. jelz. hitelbank­­ Tiszavidéki v. 6‘/. Ugyanaz II. kib. 141.75 Dunagrah, társ. 6‘/. 873­­M. lesz. és pv. b* 104 v. ! Pesti közúti vp. 424 60 M. orsz. bank r.­*. —1 Pásti k. v. élv. j. 222 -Osstr. hitelint. 806.801 . „1 Oezt.-magy. bank 906. ~­­ 6) I. m. iparbank, S.63 50 Hl­ kw. 106.— Pesti m. ker. b. 728 - Orsz. közp. 505 -8«is*öki hitelbank —8925.— Union bank Egye*, bp. föv. 460.­. . Mi­nt. tatókp. 116. — b) tárnok f) KUlMile »«Woltó*. Bécsi bízt. társ. 178­­ . .... Bécsi életjár. b. int. 278.- ^ Első m. ált. b. t. 821­0 - Alt. wags. k. t. 72 -Foneiéra pesti b. t. 69.- ** Magy .-francai» b, t. 28— p 101Mih t. w 15 *■&»‚•*‡• ο“» Sísysz* 6) G-otnülm-ok. Fsam. i. m. ritsb. gy.t, 990 — Concordia m. 465 - »Mm v. ö. és ggy. 1246 -Első bpesti u , 985 - ßsobwiad aa«y. 3S3- Erzsébet m 287.- Gyapjú-mosó 260.­fienger m. 600.— Kér«*, épület 7»«.— Lujza malom 264— Kontétb, Illiascrs­ 838 60 Molnárok és sz. m­. 44­8 — L.­terjáni kiad. 650 — Pannoniam. 795 — Gőztégl. gy. köb. 280 — Victoria m. 163 - Tégla- és mésaégató 148 — .. . . .... Msgy. fagyvergyár 18150 H­ Koshk. VcMat. Séta*, wagg. k. 72.— »Adria« m. t. h. t. 1­­6 - aimam.-a,4arj. 126 60 Alföld-fiam sí v. 5s,'i 200,— Schlick vaaSat. 207.— Bpest-pécsi y. r. t, 5‘/» 192 - SerfŐaSde, i. m, 870.— Brest-Szt-Lőrincz v. —Sertés hizlaló 288 — » * ebi. r. ------Spod. s esectihxt gy. 130 — Dfe‘i vasút 5S/S 118 60 Szálloda r.-t. 117. — Észak-keleti v. 185.— Szeg. azgv. cafin r. t. — Erdélyi vasút 6*/. 198 — Török dohány e. a. t. 109. -Baaea ordeb, v. 44/, 165.— Uj-Antal v, fiv,­gy. r,t. 460 — Zütglmli S. M. földh, int.E'v. 101.25 Festi a, kw. b.5‘/4 10125 Ugyanaz 4‘/s. p. 101— » » » » 4s/i*/* 100.— » 4*/»*/» 97 10 Bpesti »a. k. b. kk. 4a/* 101 ~ » v. ez. 5•/ 123 — »Albin*,« t. s. h, 1. ö»/. 101 — M. 'ieUnogh &*/,•/, 103 — » * » »­­­­*/, 98 60 » » 64/J 10125 Nagyse. föld. */•*/, 101,— » » 4Vi0/. 99.76 > » 6 V, 101.75 M. orsz. közp. tkp.41/» 98.60 * » 6•/• 108 75 Kisb. o. földh. 1, 5»/»*/* 108.60 » ált. takp. 5•/• 102 — » » » 6«/, 101.25 M. jeszb. ny. k. k. 4«/» 110.60 Oszt.-magy. b. 4'/**/« 10190 . » nyer. jegy. 17.— » » » 4100.50 Oszt. f. i. d. k. k. 3*/, 109.60 » »50 év. 4*/, 100 60 Osztr. f. int. dijk. k. 8°/» 18.— Pesti m. ker. k. 6‘/« 101 — Pesti hazai e. tp. 5*/« 101 60 » *■ » »6*/»*/» 101.— » » » » A'/,1­, 99.— EI»SkfeM­ik. Alföldi vasut 5*/» 100.— M. nyug. op. 5*/« 101. — » » 1874. 6*/. 100.­ * » 1874. kib. 6«/. 101. -Bp. közúti vasut 4‘/­*/» 97.— M. Vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 6% 100.— őzés, v. 5»/» 119.— Bpesti lánczhid 69/* 103.— » » » 4‘/«V. 117.26 Bpest-pécsi vasút 6*/« —.— 1. erdélyi vasút 6*/« 100 — Ejsztékk. vas ,t 5*/» 100.26 Bassa-cdh. v. ez. 6a/* 1­0,60 » » ar. 6*/» —» eperj.-tarn. v. m. » * ar. öv. —1.­ ez. B*l, lül.— Lloyd-éptlet 6*/, 99,60 Kassa-odb. v. (oszt. v. Magy.gal. -vasút 100.— 1879, kib. 6*/4 10. 25 Victoria malom. e. k. —Tiszav. Vasút 6*/» 100.— 1­ga. k. arany (vert.) 5 64 30 frankos arany 9.62 * » » (körm.) 6 56 20 márka 11.72 O.­magy. 8 frtoa ar. 9 62 Német bir. bj. 100 m. 69.00 Váltók árfsiga­t. (látra.) 1 Pária 100 frank 47 70 Nésa. bp. 100 bir. m. 68.051 Striyéri pinceok 100 frk. 47.60 Ámszerd. 100 hali. frt 99 25­­ London 10 fűt aterl. 1­9 90 Kagácsard­egyik. Osztr. hitelintézet 183.60 Oszt. v£r. ker. Bd­Gs. 19.— Magy.­röt­­kér, sorsj. 11­50,Olasz » » *­­ ,— A bécsi Értékt­anyéról. — Aug. 1. — Elő tőzsde. I Megnyitás Oszt. hitelint. részv. 307.— Osztr. hitel-rés­zv. Unio-bank-részvény 226.261 Unió bank-részvény 20 frankos arany 9.54­­­20 frankos arany Magyar hitelrészvény 818.75 1 Magy. jelz. hitelb.. r. 5»/o magyar papir-jár. 94.60; Magy. orsz. bank r. — Angol-osztr.-bank-r. 124.75 1 Magyar hitelb.-rész'­. —.— Déli vasúti részvény 118.60 4*/* magy. arany-jár. — Osztr. államvasut­ r. 220.76 ;M. Iaskím. és váltób.-r 100,30 4°/» magyar arany-jár. 100.301 — 807.10­9.6 l­ v. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL.­­ ■ Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Augusztus 1. — Árverések Budapesten. Almási tér 12. augusztus 2. Meitner B. ingós 325 frt. — Üllői út 2. augusz­tus 2, Nedeczky László, ingós. 515 frt. — Ernő utcza 8650 augusztus 5. Rozenfeld Jakab, ingós. 695 frt 60 kr.­­ Szőlő utcza 2, augusztus 5. Ollop Viktor, ingós. 856 frt. — Árverések a vidéken. Arad, szeptember 12, Mosoni János ingós 1609 frt. — Torda, szeptember 16. Tunyogi Farkas, ingós 6096 frt 91 kr. Színházak, ma, augusztus 1an: Városli­geti nyári színház: Az okos bolond, vagy : Ki hát az igazi örökös. (A népszínház több elsőrendű tagjának közreműködésével.) — Budai színkör: Hamupipőke vagy­ az arany czipő.

Next